SZEMLE;
'A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL
ÉPlTÖlPARI METODIKAI BIZOTTSÁGÁNAK ÚLÉSE
A Központi Statisztikai Hivatal Építőipari Metodikai Bizottsága 1968. július 24—én ülést tartott, amelynek napirendjén az 1968 őszére tervezett építőipari adatfelvételek megvitatása szerepelt. A Kö2ponti Statisztikai Hivatal Beruházási és Építőipari főosztálya által elő- terjesztett javaslat egyrészt a szeptember hó végi, illetve szeptember havi állapotnak meg- felelő munkaügyi adatfelvételre, másrészt a szeptember 30-án folyamatban levő építke- zések helyzetének felmérésére vonatkozott.
A Metodikai Bizottság ülését Tar József, a Központi Statisztikai Hivatal Beruházási és Építőipari főosztályának vezetője nyitotta meg. Ismertette a tervezett adatfelvételek célját és a tervezett időpontban való végrehaj- tásának szükségességét. Megemlítette, hogy a folyamatban levő építkezéseket legutóbb négy
évvel ezelőtt, 1964-ben írta össze a Központi
Statisztikai Hivatal. Ezt megelőzően az erre vonatkozó összeírások évente ismétlődtek. Az 1964 óta eltelt közel fél évtized az építőipar gépesítettségében, a koncentrációban, a munka—
helyek jellegében, nagyságában, a folyamat—
ban levő építkezések volumenében, valamint a kivitelezési időtartamban természetszerűleg változásokat hozott. A tervezett adatfelvétel ' ' e változások mértékét kívánja megállapítani.
A szeptemberi munkaügyi adatösszeírás ——
mint az éves adatfelvétel része — évente ismét-
lődő feladatokat ró a vállalatokra, az adatfel-
dolgozó és értékelő szervezetekre. A folyó évi adatszolgáltatás —— a javaslat szerint — kibő- vülne a munkások dolgozó létszámának a vég- zett tevékenység jellege szerinti megoszlására is. Ennek révén először lehetne képet alkotni arról, hogy az állami építőipari vállalatoknál foglalkoztatott munkások létszáma miként oszlik meg a gépesítettség'különböző foka, a munkakörülmények és a szakképzettségi igé—
nyek szerint.
A megnyitót követően a Metodikai Bizott- ság tagjai részéről több észrevétel, hozzászólás és kiegészítő javaslat hangzott el.
Szikra Rezső, az Építésügyi és Városfejlesz- tési Minisztérium Információs és Ellenőrzési
főosztályának főosztályvezető-helyettese hang- súlyozta mind a rendszeresen ismétlődő munka- ügyi, mind a létszám összetételére vonatkozó adatfelvétel szükségességét. Javasolta, hogy a tervezettel ellentétben a rendszeres szeptem- beri adatösszeírás terjedjen ki az építőipari vállalatoknál foglalkoztatott, a munkásállo- hiány-csoportba tartozó valamennyi dolgozóra, függetlenül attól, hogy azok a vállalat törzs- állományába tartoznak, vagy más szerv adta át a vállalatnak. Az előterjesztéssel szemben javasolta továbbá, hogy a létszámösszetétel vizsgálatánál a megfigyelés ne csak a vállalat (munkahely) saját munkáslétszámára vonat—
kozzék, hanem — a generálszemléletből ki- indulva — az összeírás terjedjen ki a munka- helyen foglalkoztatott alvállalkozók munkásai- ra is. Véleménye szerint e módszer bevezetése esetén teljesebb kép állna rendelkezésre egy' egy munkahely létszámösszetételéről.
A Metodikai Bizottság Szikra Rezső kiegé—
szítő javaslatait Vita után lényegében elfo- gadta azzal az eltéréssel, hogy a vezényelt munkaerőknek a munkaerő-forgalmi adatok- ban való szerepeltetését nem tartotta célsze- rűnek.
Losonczi Károly, a Munkaügyi Minisztérium főelőadója szükségesnek tartotta, hogy a mű- szaki és adminisztratív alkalmazotti munkakö- rökben foglalkoztatottak szeptember havi létszám- és béradatait a Központi Statisztikai Hivatal l968-ra vonatkozóan is építse be a beszámolási rendszerbe. Tar József — e té- mához kapcsolódó több hozzászóló vélemé—
nyét összegezve — fenntartotta a Központi Statisztikai Hivatal eredeti javaslatát azzal az indoklással, hogy egyes munkaügyi adatokat nem szükséges minden évben begyűjteni és fel.
dolgozni, mert azok rövid időszak alatt szá- mottevő mértékben nem változnak. (A szóban forgó témával kapcsolatban 1967 szeptembe—
rében hajtottak végre utoljára összeírást.) Az Országos Tervhivatal Pénzügyi főosz- tálya részéről Kovács Kálmán kérte, hogy ,,A műszaki és adminisztratív alkalmazottak iskolai végzettsége és munkaköre" cimű táblán
1152
a felsőfokú végzettséggel rendelkező techni—
kusok adatait szakmánkénti részletezésben kérje be a Központi Statisztikai Hivatal. A Metodikai Bizottsag résztvevőinek egybe—
hangzó véleménye szerint, mivel ezek száma még 1968-ban is alacsony lesz, a részletező adatok nem szükségesek, a felsőfokú szak—
technikusi végzettségűek összes szamanak begyűjtését pedig a szóban forgó kérdőív
lehetővé teszi. '
Farkas József, a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium Vasúti főosztálya részéről, to—
vábba dr. Geszler Ödön a 2. sz. Fővárosi Építő- ipari Vállalat képviseletében felhívta a figyel- met arra, hogy a szeptember havi munkaügyi adatokat tartalmazó kérdőívek beküldési ha- tárideje és a Metodikai Bizottság ülésének napirendjén szereplő másik folyamatban levő összeírás kérdőíveinek beküldési határideje igen közel esik egymashoz. Ez a vállalatoknál egyidejűleg túlzott terhelést okoz, ezért kérték, a beküldési határidők felülvizsgálatát. A Köz- ponti Statisztikai Hivatal képviselői elismer- ték a kérés jogosságát, és az eredetileg terve- zett vállalati beküldési határidőket módosi-
tották.
A Metodikai Bizottság ülésén az egyes kér- dőpontokra és az utasításra vonatkozó részlet-
kérdésekhez hozzászóltak: dr. Erdei Miklós,
ÉM Út- és Vasútépítő Vállalat, Tóth Ernőné,
ÉM Építésgazdasági és Szervezési Intézet, Forgó Tiborné, ÉM Középületépítő Vállalat, Bolyos László, Orszagos Tervhivatal Beruhá- zási és Építőipari főosztálya és dr. Scheib Lujza, Közlekedési Építő Vállalat.
A kivitelező építőiparra vonatkozó 1968.
szeptember havi munkaügyi adatfelvétel tar- gyalását követően a Metodikai Bizottsag ülése
SZEMBE
/
ugyanezen adatősszeírás tervezőintézeti kérdő—
íveivel foglalkozott, és azt az előterjesztés szerint, változatlan formában el is fogadta.
A Metodikai Bizottság ezután a folyamatban levő építkezések helyzetére vonatkozó kérdő—
ív— és utasitástervezetet vitatta meg.
Farkas József javasolta, hogy a MÁV épitési
főnökségei esetében mind az utasítás, mind a
kérdőív végleges összeállításánál vegyék figye- lembe, hogy e szervezetek — az állami építő—
ipari vállalatoktól eltérően — munkáik jelen- tős részét megrendelőlevelek alapján végzik.
A Metodikai Bizottság e kiegészítő javaslatnak helyt adott.
Több hozzászóló (Szikra Rezső, dr. Geszler Ödön ) érintette azt a kérdést, hogy az eredeti javaslatnak az az elképzelése, miszerint az
értékadatok vegyes árszinten érkeznének be,
nem célravezető. A vita során elhangzott véle—
ményeket figyelembe véve a Központi Sta- tisztikai Hivatal — eltérve eredeti elképzelé- sétől —— valamennyi értékadatot új, 1968.
január 1—e utáni árakon fog bekérni. Az átára- záshoz szükséges építményfőcsoportos indexe—
ket a Központi Statisztikai Hivatal az utasítás és a kérdőív kiküldésével egyidejűleg a kivi- telező szervezetek rendelkezésére fogja bo- csátani.
A Magyar Beruházási ,Bank képviselője, Kelevéz Rezsőné kérte a szakaszos elszámolásra vonatkozó egyes kérdőpontoknak a beszamo—
lási rendszerbe való beépítését. A Metodikai Bizottság a kérést teljesíthetőnek tartotta, és felkérte az érdekelteket, hogy az ezzel kapcso- latos részletkérdésekben külön állapodjanak meg.
A Metodikai Bizottsag ülése Tar József főosz—
tályvezető zárszavával ért véget.
NÉHÁNY ADAT
A SZOVJET STATISZTIKAI SZERVEZETRÖL*
A Szovjetunió Minisztertanársa mellett működő Központi Statisztikai Hivatal össz—
szövetségi szerv, melynek állományába tar—
tozik 15 szövetségi köztársasági központi sta-
tisztikai hivatal, 166 autonóm köztársasági, határterületi, területi és városi statisztikai
hivatal (igazgatóság), 3920 allami statisztikai felügyelőség, ezen belül 413 varosi kerületi felügyelőség, 542 városi és 2965 falusi (körzeti)
felügyelőség.
Az állami statisztika 19 számítóközponttal, 147 szamgyarral és gépi adatfeldolgozó állo- mással rendelkezik a szövetségi köztársaságok—
ban, autonóm köztársaságokban, határterüle—
teken és területeken és 823 körzeti és városi gépi adatfeldolgozó állomással. A hálózatnak
" Ékonomicseszkay'a Gazeta. 1968. évi 30. sz.
26 elektronikus számológépe, 1838 lyukkártya—
rendszere és több mint 35 000 számológépe van.
Mindez a szamitastechnika, valamint a rendelkezésre álló sajtó és hírközlő eszközök az állami statisztikai szervek adatanyagainak
feldolgozására szolgálnak. Az állami statisz- tikai beszámolási rendszer több mint 100 000 ipar-vállalatot, építkezést, kolhozt és szovhozt,
ölel fel. Az önálló elszámolás elve alapján gépi úton dolgozzák fel majdnem 20 000 vallalat, kolhoz és egyéb szervezet megrendelésekre vonatkozó elsődleges okmányait.
1955—től 1968 júliusigr a Szovjetunió Köz—
ponti Statisztikai Hivatala 59 statisztikai adatgyűjteményt jelentetett meg a gazdasági és kulturális építésről, az egészségvédelemről, a felső— és középfokú oktatásról stb. A szövet-
