SZEM Lli
517
re. így például a Statisztikai Bizottságból öten egyúttal tagjai a Nemzetközi Statisztikai Inté- zetnek (Nyitrai Ferencné dr., Párniczky Gábor, Szilágyi György, Horváth Róbert, Kovacsit's Jó—
zsef), hárman tagjai a Nemzetközilövedelem- és Vagyonkutató Társaságnak (Army János, Kollányi Margit, Dret'hsler László), többen tag- jai más hazai tudományos bizottságnak vagy
egyesületnek.
A Bizottságban az érintett tagok vagy közvet- lenül. vagy a vitákban adott hivatkozások for—
májában tájékoztatták a Bizottság többi tagját a nemzetközi statisztikai szervezetek legfonto—
sabb rendezvényeiről és állásfoglalásairól.
A Bizottság csaknem valamennyi tagja egy—
ben tagja a Magyar Közgazdasági Társaságnak is. és aktívan tevékenykedik elsősorban annak Statisztikai Szakosztályában. A párhuzamos tagsági viszony biztosítja, hogy a két tudomá- nyos fórum között bizonyos ésszerü munkameg—
osztás és kapcsolat érvényesüljön. Alapelvünk volt. hogy a Statisztikai Bizottság egy viszony—
lag szűk körű tanácskozáson a statisztikának egy—egy átfogó jellegű elméleti kérdését vitassa meg, míg a Statisztikai Szakosztály több száz résztvevőnek, több szekcióban a statisztikai munka időszerű problémáiról adjon tájékozta—
tást és konzultációs lehetőséget.
A Statisztikai Bizottság l988. február 23-i ülésén jóváhagyott egy három évre szóló mun-
kaprogramot, amely együttesen 15 vitatémát jelölt meg. Az l990-re tervezett két előadással együtt ezek közül négy témát vitattak meg, vi- szont három téma ,,programon kívül" került napirendre. Tehát bő a fontos és még fontosabb statisztikai problémák választéka. Ezek közül az alábbiakat említjük:
az életszinvonal—statisztika új vonásai.
a magyar gazdaság versenyképességének mérési módszerei.
a pénzügyi statisztikai rendszer kialakítása
a költségvetési reform kihatása az informáci('v-rendszerre.
adóstatisztika,
innováció és hagyomány a hivatalos statisztikában,
E témák nyilvánvalóan az 1990—es évek elején (a Statisztikai Bizottság új ciklusában) sem vc—
szitenek időszerűségükből, így a munka szinte törés nélkül folytatódhat a jövőben.
A Bizottság állásfoglalása továbbra is az_
hogy évente három ülésszakot ajánlatos szervez—
ni, és egy—egy ülésen két, egymáshoz szorosan kapcsolódó témát napirendre tűzni.
A Bizottság taglétszámában, munkastílusá—
ban, kapcsolatrendszerében alapvető változta—
tást nem tartunk szükségesnek. Viszont kész g gel fogadunk a Magyar Tudományos Akadémiá—
tól és annak a Statisztikai Bizottságért felelős osztályátől minden konstruktív, a munkát segi—
tő javaslatot.
Dr. Army János
Az MTA STATISZTIKAI BIZOTTSÁGÁNAK 1990. MÁRCIUS 21—l ULÉSE
A Magyar Tudományos Akadémia Statiszti—
kai Bizottsága 1990. március 21—én Nyiri-ui Fe—
rem-né dr., a Bizottság elnöke vezetésével vita—
ülést tartott. Az ülésen az elnök tájékoztatta a Bizottságot a Magyar Statisztikai Társaság 1990. március 3—i megalakulásáról. Az ülés napi—
rendjén dr. Buda György: A mátrixszemlélet szerepe a nemzetgazdaságimérleg—számítások—
ban című tanulmányának (lásd jelen szám 495—
506. old.) megvitatása szerepelt.
A vita résztvevőinek elöre megküldött dolgo—
zatát a következőkkel egészítette ki Boda György (Központi Statisztikai Hivatal — KSH).
A tanulmány megírását kiváltó tényezőkhöz hozzáfűzte, hogy az ágazati kapcsolatok mérle—
ge (AKM) nem más, mint adatok és összefüggé- sek rendszere, melyben az adatok minősége az összefüggések minőségétől is függ. Ujabb össze- függések bekapcsolása a mérlegmunkába a mér- legrendszeri adatok minőségét általánosanjavít—
ja, ami pozitivan hathat vissza az AKM-re is.
Ebbe az irányba mutatnak a hosszabb távon ismétlődően felvetett felhasználói igények. A szerző szerint az adatok általuk előállított tar—
talmától eltérő információs igények határozot- tan kirajzolnak egy mögöttes keretmodcllt.
amelyből nemcsak a népgazdasági mérlegek,
hanem a pótlólagos igények nagy része is leve—
zethctö.
Számos input—output tevékenység (atárazás.
tevékenység-szervezeti átmenet) a mérlegrend- szeri integráció nélkül ellentmondásos eredmé—
nyekre vezeti Igy az input—output tevékenység minőségének javítása szükségessé teszi a mérleg—
rendszeri koordinációt.
A korábban félretett megoldások a számítás- technikai korlátok ledőltével ismét napirendre kerülhetnek.
, Félreértés, hogy e munkák következtében az AKM kerül kivételes helyzetbe, inkább az a háttérrendszer, amelyből levezethető a legtöbb fontos makrostatisztikai adatrendszen igy en- nek részeként a hagyományos népgazdasági mérlegek is és az AKM is.
A tanulmány megírását követően Ausztriá—
ban folytatott megbeszéléseken kiderült, hogy az osztrák szakértők egy ex ante, illetve egy ex post mérlegrendszeri integrációt különböztet—
nek meg. Jelenleg Ausztriában is '— mint nálunk
— az ex post integráció valósul meg. Szomszéda—
ink az ex ante integrációra nincsenek még felké—
szülve. de tervezik ennek megvalósitását.
A szerző kiegészítő gondolatai után Nyitrai Ferenmé dr. két megjegyzést tett. Egyrészt azt.
518 S/lfyil l-
hogy () nein7etko7i ()ss7(lias()nlitas()kka ovato—
san kell bánni mi)el () s7oms7éd tétje mindig zöldebb. masrészt () dolgozatban vazolt tervet merés7 'allalkozasnak itelte. Ramutatotu hogy e terv s7amos ú) adatigényt tamas7t_ amelynek kielégítése a7 adott tarsadalmi környe7etben elég kétséges.
A tovabbiakban Budavári Péter (Orszagos
Tervhivatal) a7t kérdelte hogy a dánok teljes körű felvétel alapjan allitjak—e ()ss7e () 2500 X l24—es mé—
retű _.use" matrixokat?
Ha az eddigi )(' llalati mérlegbeszámoló mére- te és tartalma erosen megvalto7ik. akkor mas forrasbol kéri be a KSH is a mérlegszamitasok—
hoz szükséges inl*()rn)('iei()it'? vetette fel Au—
giL inovitts' Mária (MTA K()7g(i7(l(ts(ig—tucl()—
manyi lnté7et).
A végleges adatok és a7 el()7etes adatok k()7(')tti eltérés mértékéről erdeklodott Vim Lám/() (Budapesti Ko7ga7dasag—tudomanyi li gyetem)
A kéidésekie )alas7ol)a Boda Gyorgy kilo)- tette hogy a nag) TLS/lLlL/LHSLLU lu'ittérmatri- xok (ns/(allitasa Daniaban nem teljes körű lel- vételeken alapul Ottis eltéio (i7 egyes statis7ti- kai teruletek megalapozottsaga Legmegalapo- 7ottabb az ipar ennél ke)ésbé () muoeaidasag meg kevésbé részletesek a s7()lgalt(it'(isokra )o—
natko7o alapadatok
A mér legbesuimolok helyett a KSH egy olyan egys7erüsitett kéi*d()i)et kivan kiadni amebből meghataio7liatok a teimelés és a költségek
A végleges adatok és a7 előzetes adatok ko—
7otti eltérés a nagy aggregatumok szintjén mini—
malis () rés7letekben a/onban soks7oi' igen _)e—
lentds
A mérlegbesnímolokkal kapcsolatban 41—
)"(1_)* János (KSH) elmondta. hogy egyelore nem ismert () Pén7ügyminisztériuni altal tei- ve7ett éxes bCSldanlÓ ti) lormaja A s7akem—
berek arra s7amitan(ik_ lmgy a bekért adatok kore sokkal s7űkebb les7. tartalma pedig in- kabb ad(')7('isi_ mint k()7ga7dasagi elemzési cé- lokat fog s7olgalni. A KSH—nak () végleges valto7at ismeretében kell majd kialakítania azt a kérdőívet. amely tovabbra is lehetové tes7i (i7 alapveto népga/dasz'igi mérlegek ()s7—
széallitasat _
Korrel'erensként Hal [után (Miniszterta- naes) azt le)tette ki. hogy a napirendre tű7()tt kéidés () felhasmalo szeinpont)('ib()l nem ugy merül lel. mint () statis7tiktis szemszogébol.
A felhasznalonak inform-(ien) kell. ami nem azonos az adattal. A matrixban az adatok ugy vannak elrendezxé hogy a bennük lévő inloimaeiokhw mara kevésbé ))iotiilelhasz- nak) is l)()77a tud térni. ugyanis alkalma7ni tudja (i7 adatok kozotti (")ss7elii'iggéseket
Ha a hagyomanyos mérlegek egyre s7apo—
i*odnak_ akkor a7okbol () lelhas7níik) az iníiormaeiot mar nem tudja (l s amara ki)'a—
natos modon megs/eremi. likkor segit ()
matrixs7emlélet, Ha a KSH (')ss7eallit egy máttrixot. akkor a felhasznalo hatékonyabban tud vele dolgo/ni. A felhasználó s7amara () matiixs7emlélet azt jelenti hogy olyan es7—
k()7t kap amellyel maga is el tudja Vége7ni a s7amara ki)('in()t()s atalakitasokat lgy ki le—
het iktatni azt () l'eltételt. hogy a lelhasznaló részleteiben is tis7taban legyen a7 egyes mér- legek sa_)('itossagai)'al. láz a dolgozat döbben—
tett ra arra mondta Abel Istvan hogy a matrixs7emlélet joval tobbet nyújt a lelhas7—
nalo egyszeriisités iranti igényénél.
A matrixs7enilélet altalz'tnosabb. mindkét ol—
((ll t(el(')allitokat és felhasznalokat) kielégíto ér- )fényesitéséie az utobbi idoben az inté7ményi korlátok és () titkossagi s' ibalyok lel oldasawtl megnowkedtek a lehetoségek Végül (( lioz7a—
s7()lo elmondta hogy (i7 itt meglogalinanntigé- nyek ve7ették két s7ei*7(")t('trs('ival egyutt egy
__).SAM" (Social Aeeounting Matrixerlfogas-
ban ()br lt kozga7dasagi elemZés megírásara.
amely i())i(lesen meg(elenik () K(')':£2u:u'us(igi Salm/( b_(vr
A7 Abe/_lini/wr Kim?/g tanulmany megjele- nése miatt Árvay Janos () ")mét fejelte ki, noha lektori véleméméb'en eléggé s7igorúan kifoga—
solta (i SAM értelmezését olyan folyamatokra.
amelyeket )(1l()_)[ib(ii) az SNA (System ol Natio- nal Áeeounts) leljes egészében leled Nagy elis—
méréssel méltatta ugyanakkot azt hogy () delmi lol)amatokat leiit) métrlegekbeii kiegészi- tették és befejezték azt amit (( EKSH az utobbi e)ekben nem dolg()7 ki A liiany7o részek pótla—
sa ugyanis nemcsak a7t )elenti hogy teljessé )(ilika )o)(delunels/amolas hanem azt is liogy éppen ()l)anllolvamatok kerülnek rés7letes ki- dolgozasia. ellenoizésre és eg)e7tetésre ame lyekie a mai ezi/daigi hel )7étben é a )o)() piaegvdasaLaban külonosen nagy s7ükség lesz neveletesen () monetaiis és liskalis politika mü—
ködését leiro pén7t'ig)i adatokra. Jelenleg () Pen/ugymints/terium és a Magyar Nem7eti Bank altal oss7eallitott alap)et() orszagos pénz-
ügyi mérlegek (nem/etkozi ti7etési mérleg or—
s7agos hitelméileg) nem alkalmasak (ma hogy () KSll azokat beillessze a7 ois7agos és s7ekto- ionkénti )())edelmi mérlegekbeJX KSH eddig inkabb leinondott e7ek lelhas/nalasaiol. mint- sem ()pponalia a Nemzetko7i Valutaalapnak )(igy mas s7e1)eknek (peldaul (i/ ()rs7aggy iilés—
nek) benyujtott adatokat A _)ovoben azonban elkerülhetetlen a makrostatis7tikai informaciok szélesebb értelmú_ több intézmény együttműkö—
désé)el meg)al(')sitando integracioja
A merleg/(imitasok haimoni7('tlasa)al kap esolalban eg)lel()l ramutatott arra liog) ha (17 egyik évben az AK M )(ilamiléle ellentmondasm l)i))'(ilel a figyelmet akkor mod))an ari (_) hogy a kovetkezo é) ben ma)d a7 titan hosszu idota—
von kiküszöböljük a7t () hagyomanyos mérle gekből. Masfelol indokoltnak tartotta hogy a7 adatok kon7isztenei('i_)anak megteremtése érde- kében akkor is kell tagitani (17 adatok véglegesí—
SXliM Lli
519
tésének határidejét. ha nem igénylünk —— számos nyugati országra jellemző hosszú ideig tartó korrigálást. Utalt arra, hogy éppen a Statiszti—
kai Bizottság elnöke volt az, aki a KSH elnöke- ként szigorú követelményeket támasztott az adatok véglegesítési időpontjt'tval szemben.
A fenti megjegyzésre hivatkozva Nyitrai Fe—
rencné dr. kifejtette, hogy ,,nyomós" okok miatt tényleg szerette volna elérni. hogy a tárgyévet követő évben kiadott évkönyvben minden adat végleges legyen. Sajnos a szóban forgó adatok ennek ellenére nem mindig voltak véglegesek.
Felhívta a figyelmet arra. hogy a határidők tágí- tása miatt az új kormányjoggal vetheti a statisz- tikusok szemére, hogy miért nem képesek ugyan—
arra a határidőre és ugyanolyan minőségü ada—
tokat szolgáltatni, mint korábban. Arra is rá—
mutatott, hogy a hazaijövedelmi mérlegek lezá—
rasának elmaradása elsősorban intézményi kor—
látoknak tulajdoníthatt'), például a KSH soha nem tekinthetett be a Magyar Nemzeti Bank által összeállított pénzügyi mérlegek mühelytit—
kaiba. Kifejtette továbbá, hogy a jövedelmi mérlegek befejezetlensége nem input—output kérdés.
A napirenden szereplő tanulmány érdemének elsősorban azt tartotta Náray László (Pénzügy- minisztérium), hogya mérlegbeszámolok várha—
tő kiesése miatt más statisztikai forrást keres.
Véleménye szerint minden felhasználónak hoz—
zá kellene szoknia ahhoz, hogy az utolsó 3 év adatainak felhasználása problematikus.
A magyar inérlegszámitások fejlesztéséről megállapította, hogy e munka fejlettségének csúcspontját l973 környékén érte el, Ezt stagná—
lás követte. Az utolsó években pedig romlás, visszaesés figyelhető meg. Ez nemcsak a KSH- ban felmerülő problémákkal. hanem külső kö—
rülményekkel is magyarázható. Például a Pénz—
ügyminisztérium által az utóbbi években össze—
állított költségvete'si és hitelmérleg integrálható- sága nemjavult, hanem romlott, Ezt a titkosítás korábbi korlátozó hatásának összeomlása sem enyhítette. Ezért ezekkel a kérdésekkel sürgősen foglalkozni kell.
Az évközi adatok publikálásában tapasztal- ható visszalépést már kifejezetten a statisztiku—
sok hibájának tartja, Bírálta azt a kényelmes álláspontot, hogy amiről nincs megfigyelés, ar—
ről nem közölnek adatokat Holott az évközi adatok egy piacgazdaságban rendkívül fontosak.
Abel István felvetéseihez kapcsolódva a hoz- zászóló megállapította, hogy a SAM valóban nem több az SNA—nél, de igaz az, hogy a mátrix a mérlegsorozatok misztikus világához képest felhasználóbarát ábrázolás. mivel segítségével azonnal követhetők a változások. Felhívta a figyelmet a mérlegek mátrixba rendczéséből fa- kadó analitikus lehetőségekre. mivel ezek új tu—
dományos lehetőségeket nyitnak meg.
Az input-output technikaval előállított adat—
halmaz mindig pontosabb, mint bármilyen el—
sődleges statisztikai információ alapján előállí—
tott adathalmaz —— állapította meg Kupr'sik Já—
:se/itBudapesti Közgazdaság-tudományi Egye—
tem). A dolgozat alapkoncepeiőjával egyetértve emlékeztetett arra, hogya korábbi évek ben min- digyoltak eltérések a hagyományos mérlegek és az AKM között Aggályai elsősorban az adatok késésévcl kapcsolatosak Elfogadhatatlannak tartotta a két_ két és fél éves késést, ugyanis a hivatalos statisztika nem válhat történeti statisz- tikával Veszélyesnek tartotta azon javaslat eset—
leges megvalósulász'tt, hogy a kormány más in- formációs forrásokból jusson hozzá ezekhez az adatokhoz.
A további vitában a közvetlen összeállítású rendszerről közvetett összeállítású rendszerre való átállás gondolatát támogatta Budavári Pá- ter. Ezt követően bírálta a tanulmány szerzőjét, mert — véleménye szerint defenzív felfogásban tárgyalja a jövőbeni statisztikai információk megalapozt' ának feltételeit. Olfenziv. objektív megalapozást tart szükségesnek, tehát pontosan meg kell határozni a statisztika számára mini—
málisan biztosítandó lehetőségeket. Egyetértett azzal. hogy a mérlegrendszer ma nem eléggé integrált, és az ezzel kapcsolatos l973. évi célok változatlanul érvényesek. Továbbá szükséges—
nek tartotta a KSH integráló szerepének erősíté- sét, de ehhez a KSH előbb dolgozza kijavaslata—
tl.
A SAM felvetéséről megállapította. hogy az jóval régebbi a tanulmányban említettnél.
Augusztinovies Mária erről már 1965-ben publikált egy fontos tanulmányt. De utalt egy ennél is régebbi AuSC/l és A/Iarlarassj' nevéhez fűződő, 1958—ban végzett munkára Megemlí—
tette még Nárayékhévizi konferenciára készített tanulmányait is. Arvay felvetésével kapcsolat—
ban megjegyezte. hogy a Náray László felszola—
lásában említett analitikus munka csak egy szi—
gorúan kvadratikus rendszerben végezhető el.
ami az SNA—ben ilyen módon nem jelenik meg.
A tanulmány defenzív jellegének magyaráza—
tául a szerző nem könnyü helyzetét emlitette Augusztinovics Mária. Megemlítette a Pénzügy—
minisztériumből és a Magyar Nemzeti Bankból származó pénzügyi mérlegek rejtelmeinek kide- rítése érdekében folytatott küzdelmeit. melyek során az adatok feletti szigorú őrködés korlátai—
ba ütközött. A vita szempontjából sokkal fonto—
sabbnak tartja azt, hogy megtörve e kisebb- nagyobb monopóliumokat w a KSH valoban tegye teljessé a népgazdaságimérleg—számitáso- kat. így a jövedelmi elszámolásokat is. Ha ez megvalósuk akkor már mindegy, hogy az ered- ményeket hagyományos mérlegekben vagy mát—
rixokban ábrázoljuk (személy szerint előnyben részesíti a mátrixokat), s hogy ezt SAM vagy SNA típusú formának tekintjük-ei Véleménye szerint a dolgozat egyik fontos érdeme az, hogy felhívja a figyelmet a makrostatisztikai informá—
ciók integrálásának szükségességére.
A tanulmányt kritizáló megjegyzésként el—
mondta_ hogy nálunk sohasem volt olyan infor—
520 SZI—IM LL
maeios diktatúra. amelyben a ga7dalkodókat rá lehetett kenyszeriteni az adatok ,,kiterítesére";
Ugyanakkor sok olyan adatot gyűjtöttek be.
amelyekből nem jott letre minden kivant infor—
macio. Ennek politikai okai is voltak. ugyanis nem volt igeny mas tipusú adatokra. Véleménye szeiint azok az okok amiert az emlitett intézmé—
nyek nem koordinálják egymással a statisztikai int()rm;'iei(')k;tt a jövJ()ben sem lognak megszűn—
ni. ahogy hasonló problémák vannak más or—
szagokban is; Azt tartotta az egyetlen célraveze—
tő megoldasnak es ebben egyetértett Budavári Péterrel —. ha a KSH sokkal határozottabban lep fel. Erre az integraltsagra a piacgazdaságban is szükség lesz. A letreho7ando integralt statisz—
tikaJo mükodése ;) döntö nem pedig a ,make _use matrixok összeillesztése
SAz idohorizont kerdeserol megjegyezte hogy ha a7 Egyesült Államok megengedheti maganak az adatok 3 évenkénti telülvi 't atát. akkor mi se riadiunk vissza ettöl A kes tol valo felelem nem lehet akadalya az integrált statisztika létre- hozasanak.
Az elkövetkező időszakban előtérbe kerülnek a becslések mutatott ra Szilágyi György (KSH). Beeslésekre eddig is szükség volt. de lényegesen más a becslések szerepe és módja. ha a7 informacio 90 s7azalekab(')l kel l a hifiny7ó lt) szazalékra becslést végezni mint iorditya [így ilyen iranyu valto7as ugyanakkor szuksegesse teszi a becslések pontos módszertani leirasat A továbbiakban a hozzászóló felhívta a figyelmet arra; hogy a statisztika fejlődésében különbözö szakaszok vannak, Most olyan korszakba lep—
tünk. amikor az integráció kerül előtérbe. szem- ben az ágazati s7empontok érvényesülésével. Az Európai Statisztikusok Ertekezlete az utóbbi idöben ketszer is napirendre tűzte az integraci- ót: l986—ban a7 osztályozási rendszer. 1987-ben pedig a nemzeti szamla rendszerének kérdésé—
ben. Teljes egyetértés volt abban. hogy a nemze—
ti szamlak rendszere a legalkalmasabb keret az integracio szamara. Az olyan ágazati és funkci- onalis momentumok vizsgálataira. amelyeknek ez a keret túl szűk; az ún. ,.sattelite aee()tint"—ok kinalko7nak.
A7 integracio kereteröl és formájáról az a véleménye. hogy ;17 nem lehet az SNA Zil-es tablaja. az (in. koncepcionális matrix. Ezt ;) tab—
llt ugyanis nem szainszei () kitöltésre ho7tak lét- hanem ez a mátrix inkabb az osshiuggesek bcemutatasat szolgalja A7 SNA jelenlegi revizio—
jaban rés/t y() ok nem nagy lelkesedéssel beszél- Jtek erről ;) matrixrol; Módszertani szempontból valóban az lenne a legtökéletesebb. ha input-
output alapokra épülnének ;) hagyomanyos mérlegek_ barmilyen késön készül is el a végleges változat. Félő azonban; hogy a statisztika fel—
hasznaloi ezt nem tudják kivarni.
A benyújtott tanulmany Halpern [As—ló (MTA Közgazdaság—tudományi intézet) vele—
menye szerint —— szűkebb értelemben arról szól.
hogy a mérleg ésaz AKM közötti ellentmonda—
sokat ki kell szűrni Ebböl a szempontból az Ábel István és szerzötársai eikke kapcsan felve- tett SAM—abrazol as csak ürügy Az alapkérdest illetően megemlitette azt a kételyéL hogy az egyidejűségböl tobb elöny, mint hatrany szar—
mazik. Az AKM—et fel kell has7nalni a mérleg—
szamitasok meghatarozott problémáinak kiszű—
résére; Nem értett egyet azzal. hogy a hagyoma—
nyos mérlegek () szeallitas t az AKM-ek lezára- sanak időpontjaig késleltessek.
Megemlítette. hogy számos eltérés van az alapstatisztikak es a mérlegek között. amit nem tudott megmagyarazni. Végül felhivta a figyel—
met arra hogy az elöreiel 7éssel és modell e7éssel foglalkozó műhelyek felszámolása karosan be- to lyasolta a statisztikai informaciok integralasat A dolgozatban felvetett otleteket üdvozolte Vigh Judit (KSH). Javasolta, hogy kisérleti ala—
pon el kellene kezdeni egy parhuzamosan mű- ködő rendszer kiépítését. Ha a hagyomanyos arstatis7tika mellett létrejönne egy olyan parhu- zamos indexszamitas. amelyben a Hivatalban korszerübben kisérelnénk meg a folyo aras érte—
kek deflalasat, akkor megszabadulhatunk az ed—
digi indexek kötöttségeitöl mondotta Olyan kísérleti számításokra gondolt, amelyek egyben ex post kontrollt és háttért jelenthetnek; Vele—
ménye szerint nemcsak a mérlegbeszámolok esetleges kiesése miatt kellene változtatni a mai szamitasokon. hanem egyéb felhalmozódott megoldatlan problemak miatt is.
A statisztikai nyilvanossag, az átláthatóság biztosításához meg kellene teremteni a szemelyi, gepi es szellemi hatteret hangsúlyozta Buduváf rí Péter s mindehhez fontosnak tartotta egy nyílt szakmai vita megrendezését.
Zárszavaban Nyitrai ["t'rt'm'né dr. a Bizottság elnöke a vitat tartalmasnak es színvonalasnak minősítette; amely a kitűzött témakörön túlmu- tatva az eges7 statisztikai szolgálat helyét és helyzetét is érintette; A vitában részt vevők koz—
reműködesét megköszönte és bejelentette. hogy a Statisztikai Bizottsag legközelebbi ülésének napirendjén ;) Fogyasztói árindex kérdésköre szerepel)
