SZEMLE
AZ MTA STATISZTIKAI BIZOTTSÁGÁNAK MÁRCIUS 23—I ULÉSE
GARAI PÉTERNE
A Magyar Tudományos Akadémia Statisz—
tikai Bizottsága 1987. március 23-án Nyitrai Ferencné dr. államtitkárnak. a Bizottság el- nökének vezetésével ülést tartott. Az ülés na- pirendjén Straub Elek: ,.A statisztikai titok védelme — a statisztika iránti bizalom" c.
előadása és ennek vitája szerepelt. Az elő- adás irásban közreadott tézisei:
— a statisztikai titok védeime a hivataios statisz- tikai tevékenység hagyományos. általánosan elismert
normája:
— a statisztikai rendszer csak akkor tud felada- tának eleget tenni, ha iránta a társadalom - adat—
szolgáltatóke'nt és az információk felhasználájaként -— bizalmat érez;
— a statisztikai titok, mint minden társadalmi gyö- kerű eszme. összefügg a társadalmi vaiósóggal. an- nak céljaival. működési rendszerével;
— a statisztikai titok problémája soha nem volt annyira oktuáiis, mint napjainkban;
— a statisztikai titok védelme csak a statisztikai tevékenységek összességét áfogó, egységes felfogást tükröző és változatos tipusú eszközöket magábafog—
laló védelmi rendszerrel érhető el;
— a magyar statisztikai szoigálatnái a statisztikai titok védelme érvényesül. de bizonyos elientmondád
sok és következetlenségek előfordulnak;
— a statisztikai titok védelmével kapcsolatos bi- zonytalanságok fennmaradása veszélyezteti a mo- gyar statisztikai szoigálat és a társadalom közötti bizalmat, s ezáltal közvetlen és közvetett. anyagi és erkölcsi károkat okozhat; eljött tehát az idő. hogy mint más, újszerű problémák felmerülésekor a ma- gyar statisztika erre a kérdésre is kialakítsa a saját válaszát.
A vitában Gömbös Ervin, Kilényi Géza, Miltényí Károly, Éltető Ödön, Paksi András, Végvári Ienő, Köves Pál, Párniczky Gábor, Katona Tamás, Morton Ádám, Csahók Ist- vánné, Dudás lános, Ormai László, Kepecs József, Nyitrai Ferencné, Árvay lános vettek
részt,
Az egyik leggyakrabban érintett kérdés az volt, hogy milyen módon és mennyire követ- kezetesen kell elkülöníteni egymástól egyfelől a statisztikai adatgyűjtéseket. másfelől az államigazgatási vagy egyéb célra szolgáló nyilvántartásokat. A Bizottság lényegében el—
fogadta azt a meghatározást. hogy ameny- nyiben az adatokat olyan célokra gyűjtik.
hogy ahhoz nem szükséges az adatalany azonosítása. akkor statisztikai célú adatgyűj- tésről beszélünk. Ha viszont a természetes és jogi személyekre, továbbá bizonyos ob—
jektumokra (példáui épületekre) vonatkozó adatokat elsődlegesen azzal a céllal gyűj—
tik. hogy azok azánosithaták és egyedileg felhasználhatók legyenek. akkor nem statisz- tikai. hanem államigazgatási nyilvántartások—
ról (regiszterekről) beszélünk.
A nyilvántartás és a statisztika kategóri- kus elkülönítése azonban önmagában még nem jelent garanciát a statisztika megbizha—
tóságáro. Ugyanis, ha a nyilvántartás meg—
hamisitásához érdek fűződik. akkor hasonló torzitással kell számolni a külön szervezett statisztikában is. Példa erre az adóbevallás.
illetőleg az ezzel megegyező tartalmú ada—
tokat magában foglaló jövedelemstatisztika.
Ez utóbbi feltehetően hasonló képet mutat.
mint az adóbevallás, mert az adatszolgál- tatók a kétféle adatlap összevetésétől tartva, legtöbbször a statisztikai kérdőíveken is ha—
sonló adatokat közölnek, mint az adóbeval—
lási lapokon. Ilyen tapasztalatok ismereté—
ben joggal merül fel az a kérdés. hogy ér- demes—e a statisztikának lemondania a nyíl- vántartásokból való iniormációszerzés elő- nyeiről és igy ráfordítások árán újból be—
gyűjtenie bizonyos adatokat. A Német Szö- vetségi Köztársaság példája azt támasztja alá, hogy bizonyos esetekben erre szükség van. Ebben az országban az éles különvá- lasztás volt az egyetlen lehetséges megoldás arra, hogy a népszámlálást meg lehessen tartani. Magyarországon az állami népesség- nyilvántartási rendszerhez felhasználják a népszámlálás egyedi adatait, ugyanis a né- pességnyilvántartásra érvényes adatvédelmi szabályok —— amelyek az általános informati- kai titokvédelem körébe tartoznak -— bizto—
sítják a statisztikai titok védelmét.
A vitának egy másik fontos tárgyköre arra vonatkozott, hogy egyformán kell—e kezelni a magán- és a jogi személyekre vonatkozó
SZEMLE
817
statisztikai adatok védelmét. Egyes vélemé- nyek szerint kizárólag a magánszemélyek adatai számára kell teljes védelmet biztosi—
tani. mig a jogi személyek, azaz a vállala—
tok, intézmények adataiba szabad betekin- tést kell engedni. Mások szerint a szabad betekintést csak a jogi személyiségű egysé- gek működéséért pénzügyi felelősséget vál- laló szervek részére kell megadni. Elhangzott az a vélemény is, hogy az adatvédelem szempontjából ma már egyformán kell kezel—
ni minden adatszolgáltatót. ugyanis gazda- ságirányitási rendszerünk változása megszün—
tette a ..felügyeleti szerv" hagyományos for- máit.
A felszólalók szerint a vállalati és más jogi személyek adatvédelme szempontjából különbséget kell tenni az adatigénylő szer- vek között aszerint. hogy olyan állami szerv—
ről van-e szó. amelytől az adatszolgáltató pénzügyileg vagy egyéb módon függ; vagy pedig egy konkurens hazai. esetleg külföldi vállalat tart igényt az adatokra. Többen ki- fejtették azt a nézetet. hogy az állami válla- latok adataiba az államot képviselő szervek- nek szabad betekintést kell biztositani. mint- hogy az esetleges rossz gazdálkodás követ- kezményeit a társadalom egésze fizeti meg.
Ezzel összefüggésben merült fel az az elég- gé elterjedt gyakorlat. amely szerint egyes minisztériumok vállalati formában működő intézményekre ruházzák át adatgyűjtési és
—feldolgozási jogkörüket. amelyek ily módon megbízásból olyan információkhoz jutnak.
amire őket a statisztikai törvény egyébként nem jogosítaná fel. Ezeknél az intézmények—
nél az adatok titokvédelme sok esetben nincs megfelelően megoldva.
Az adatvédelem gyakorlati és technikai megoldására az ülésen sok javaslat vetődött fel (védekezés számítógépes módszerekkel, kevésbé részletes osztályozások és csoporto- sítások stb.).
A statisztikai adatok illetéktelen kezekbe kerülésének megakadályozósára sok esetben megfelelő eszköz. ha a Központi Statisztikai Hivatal vállalja az elemi adatokból igényelt speciális feldolgozást. A felszólalók érzékel—
tették azt az ellentmondást, amely egyfelől a személyiségvédelemmel összefüggő jogi garanciák, másfelől a meglevő adatok sokol—
7 Statisztikai Szemle
dalú felhasználásának igénye között gyakran felmerül. Szakmai célokra nemegyszer szük- ség van részletes. esetleg elemi adatokra, és így az indokolt adatvédelem esetleg nincs összhangban a társadalmi igénnyel. Emiatt néhány idevágó kérdést újra kell értelmezni.
és bizonyos kutatómunkára is szükség van.
Úgy tűnik. hogy a statisztika iránti bizalmat csak az állampolgárok gondolkodásmódjá- nak megváltoztatásával lehet megőrizni és fejleszteni. Az a vélemény is egyetértéssel ta- lálkozott az ülésen. hogy a statisztikai titok védelmével kapcsolatos feladatokkal a sta- tisztikai oktatásban a kérdés súlyának meg- felelően kell foglalkozni.
A Bizottság elnöke úgy fogalmazta meg a Központi Statisztikai Hivatal álláspontját.
hogy a statisztikai titok védelme az utóbbi időben — a személyiségi és intézményi jogok fokozottabb tisztelete miatt — különösen ak—
tuális és fontos feladat. amelyet kulturáltan és korszerűen kell gyakorolni. Nevezetesen úgY. hogy betartva az adatvédelem elemi követelményeit a Hivatal mindig tárja a köz- vélemény elé az adatgyűjtések eredményeit, az adatvédelem ne korlátozza a publikációk nyilvánosságát. Az adatszolgáltatók bizal- mának megnyerése szempontjából fontos, hogy a Központi Statisztikai Hivatal minden felvétel esetén közölje az adatszolgáltatóval, hogy az adatokat milyen célokra kivánja fel- használni. Ennek érvényesítéséről azután szi- gorúan gondoskodnia is kell.
Ami a vitában felmerült különböző néze- teket illeti, teljes egyetértés alakult ki abban, hogy mindenképpen garantálni kell az egyé- nek magánéletére vonatkozó adatok titkos- ságát, és hogy az állampolgárok is jogosul- tak a rájuk vonatkozó információkhoz hozzá- férni. Ezzel szemben nézetkülönbségek ma—
radtak az ülés után is a vállalatok számára biztosítandó titokvédelmet illetően.
Dr. Párniczky Gábor tanszékvezető egyete- mi tanár. a Bizottság alelnöke azzal a köve't—
keztetéssel zárta be az ülést, hogy (: statisz- tikai titokvédelem és az információigény közti ellentétes követelmények megoldása érdeké- ben a vitát ezen a területen folytatni és a nézetek tisztázása után a szükséges új sza- bályokat és magatartásbeli felfogásokat rög- zíteni kell.
