Az MTA Statisztikai Bizottságának 1987. december 1-jei ülése

(1)

SZEMLE

195

AZ MTA STATISZTIKAI BIZOTTSÁGANAK 1987. DECEMBER 'l—JEl ULESE

DR. ARVAY JÁNOS

A Magyar Tudományos Akadémia Statisz—

tikai Bizottsága 1987. december 1-jén tartott ülésének két témája volt: tájékoztató a Nemzetközi Statisztikai intézet (lSl) Tokióban tartott 46. ülésszakáról és a Hivatalos Statisz- tika Nemzetközi Szövetségének megalakulá- sáról, valamint a nemzetközi kereskedelem adatainak konzisztenciájával kapcsolatos

kérdések megvitatása.

Az ülést Nyitrai Ferencné dr. államtitkár, az MTA Statisztikai Bizottságának elnöke ve-

lette.

Az lSl 46. ülésszakáról és a Hivatalos Sta—

tisztika Nemzetközi Szövetségének (interna—

tional Association for Official Statistics — lAOS) megalakulásáról és munkájáról Nyit- rai Ferencné dr. tartott tájékoztatót)

Az lSl 1987. szeptember 8. és 16. között Tokióban tartott ülésszakán 96 meghivott (invited) előadás és 246, az lSl és a Szekció tagjai által önként benyújtott (contributed) előadás szerepelt. A meghívott előadások között 8 szocialista országbeli statisztikus sze—

repelt (köztük két kinai). A saját kezdemé- nyezésre benyújtott előadások közül pedig 16 készült szocialista országban (közülük 7 Kínában). Az ülésszak meghivott előadásait 31 ülésen tárgyalták. ezek közül 8 szekció az állami statisztika tárgykörébe tartozó témák- kal foglalkozott. Az első szekció — amely egyben az lSl új szervezetének, a hivatalos statisztikával foglalkozók nemzetközi szövet- ségének (lAOS) első szervezett megjelenése is volt — a hivatalos statisztika jövőbeni ten- denciáíval foglalkozott.

Az lSl tokiói konferenciáján a szokásoknak megfelelően, széles körben tárgyaltak mate- matikai statisztikai, a reprezentativ mintavé- tellel foglalkozó. a számítástechnika alkal- mazását érintő témákat is. Kiemelést érde- mel a kisterületi mintavétellel foglalkozók munkacsoportja, amelynek szervezője dr.

Marton Adám, a KSH osztályvezetője volt.

A tagok által benyújtott előadások között ugyancsak több kérdés érintette a hivatalos statisztika tárgykörét. az egyik közülük a gyors megjelenés és a pontosság dilemmá- jával foglalkozott. Az lSl tokiói konferenciá- jának anyagából a magyar szempontból leg- érdekesebb előadásokat a Központi Statisz- tikai Hivatal lefordítja és kötetben jelenteti meg.

Tokióban tartotta első hivatalos közgyűlé- sét a Hivatalos Statisztika Nemzetközi Szö-

' Az IAOS megalakulásáról és munkájáról szóló beszámolót lásd Nyitrai Ferencné dr.: A hivatalos statisztikával foglalkozók nemzetközi szövetsége. Sta- tisztikai Szemle. 1987. évi 12. sz. 1260—1263. old.

6.

vetsége (IAOS). A Szövetség két évvel ez- előtt az lSI centenáriumi ülésszakán alakult meg Amszterdamban. Az első két év tagszer—

vezési munkájának eredményeképpen ma 500 egyéni és 20 intézményi tagja van. Az első tudományos ülésszakon mintegy 200 részt- vevő volt jelen, jelezvén a hivatalos statisz—

tika eredményei és jövőbeni feladatai iránt megnyilvánuló széles körű érdeklődést. A Szövetség tokiói közgyűlése új vezetőséget választott, és egyúttal megválasztotta a kü- lönböző munkabizottságokat is. A következő ülést a Szövetség 1988-ban Rómában ren- dezi, ennek programja lényegében összeállt, azon a különböző régiókba tartozó fejlett és fejlődő országok statisztikusainak több elő—

adása szerepel. A római ülésszakhoz — va- lószinűleg kiegészitő ülésként — egy három- napos egyiptomi értekezlet is csatlakozik.

A nemzetközi kereskedelem adatainak kan—

zisztenciájáról dr. Párniczky Gábor tanszék—

vezető egyetemi tanár tartott vitaindító elő- adást.2

Az előadás abból indult ki. hogy az or- szágok külkereskedelmi adatainak vizsgálata során csak ritkán találhatók tökéletesen egy- bevágó export—import adatpárok, annál gya- koribbak és jelentősek az eltérések a partnerek statisztikai jelentései között. Az össze- hasonlíthatósógra és standardizálásra való törekvés már az inkonzisztencia felismerésé- vel együtt jelentkezett, elsősorban a globális és a regionális gazdasági elemzéseknél. En—

nek egyik fontos eszköze a ,.nemzetközi kereskedelmi mátrix". amely hálózatos formá—

ban szemlélteti a kereskedelmi csatornákat.

A mátrix egy-egy cellájába értelemszerűen csak egy adat kerülhet, de kérdés, hogy az ellentmondó adatpárok közül melyik fogad—

ható el. Élesebben jelentkezik az inkonzisztencia problémája a bilaterális egyenlegek kiszámításában. Az előadó az inkonzisztencia fogalmának és mérőszámainak meghatározá- sa után felsorolta azokat a legfőbb okokat, amelyek miatt az egymással partneri viszony- lÉan álló országok adatai nem egyeznek.

zek:

a) az időkülönbőzet. ami az áruknak az egyik or- szágból való kilépése és a másik országba való be- lépése között áll fenn;

b) a vámhivataloknak az az általános magatar—

tása. hogy míg gondos figyelmet fordítanak a behozott áruk regisztrálására és azonosítására. addig gyakran felületesek a kivitt áruk nyilvántartásba vé- telénél;

c) elsősorban a közvetítő kereskedelem. de más okok jelenléte miatt is nem egyértelmű a partner

2Az előadás kissé módosított változatát lásd

jelen szám 128—136. old.

(2)

196

SZEMLE

azonosítása. mert az exportőr sokszor nem tudja, hogy az áru végül is melyik országba kerül:

d) az értékbevallás, a devizaótszámítóshoz hasz- nált árfolyam és az értékelési rendszer (paritás) kü- lönbözősége különösen érzékenyen befolyásolhatja az export. illetve az import értékét. még ha a mennyi—

ségek rögzítése esetleg szinkronban is lenne;

e) végül nem hanyagolható el a szándékos és vé- letlen hibák torzító hatása, például a különböző embargó-tilalmak kijátszása érdekében végzett mani-

pulációk.

Ezeknek az eltéréseknek a megszüntetésé- vel néhány bilaterális egyeztetés mellett el- sős'Érban a nemzetközi szervezetek foglalkoz-

na .

Az ENSZ és a FAO a korábbi években jelentős erőfeszítést tett ennek érdekében, de az utóbbi időben ez a munka az ENSZ keretében leállt, a FAO-ban pedig csak a mezőgazdasági termékek körére vonatkozó- an folytatódik. Kitűnt ugyanis, hogy ez a munka rendkívül nagy számítógép—kapacitást igényel (a mai kapacitás éppen csak hogy a folyamatos külkereskedelmi adatok befo- gadására és tárolására képes). továbbá eh—

hez igénybe kell venni egy szakértői gárda szakismeretét. A gép és a szaktudás össze- kapcsolása egy speciálisan szervezett adat—

bázisban egy mesterséges intelligenciát megtestesítő ,,szakértői rendszernek" a lét- rehozásához vezet. Mindez meghaladja az ENSZ e célra rendelkezésre álló erőforrá- soit.

Az előadást élénk vita követte. Az egyik legfontosabb vitatéma az volt, hogy a szocialista országok egy részéről nincsenek tel- jes körű és a világ más részeiben alkalma- zott áruosztályozásnak (SlTC) megfelelően publikált adatok, így a kutatóknak fáradsá—

gos munkával a ,,tükörstatisztikából" (a partnerek adataiból) kell becsléseket készíteniük.

Hasonló a helyzet a fejlődő országok jelen- tős részénél. Sajnálatos, hogy az ENSZ ezt a valóban világméretű koordinációt igénylő munkát nem végzi kellő energiával, sőt, a bizonyos elnagyolással készített kereskedelmi mátrixok félrevezetők, mert azt az illúziót kel—

tik, hogy minden országpárra konzisztens és pontos adatokat közölnek. holott az előadás—

ban jelzett okok miatt ez távolról sem helyt- álló. Többen javasolták, hogy a Központi Sta- tisztikai Hivatal képviselői a nemzetközi ió- rumokon vessék fel e munkák fontosságát.

és szorgalmazzák folytatását mind az ENSZ- ben, mind a FAO-ban.

Egy másik felhasználói igény a folyó áras értékeknek ár— és volumenkomponensre való felosztását vetette fel, még ha az ilyen fel—

osztás csak nagyon egyszerű és durva mód- szerekkel, például a ,,unit value" segítségé- vel és esetleg csak ritkább időközönként is valósulna meg, mert ezek nélkül nem lehet a külkereskedelmi adatokat az egyes orszá—

gok vagy a világ termelési adataival egybe-

vetni. 33

Az előadó által említett okokon kívül a vitában számos további körülmény került felszinre, ami akadályozza a partnerek oda—

tainak konzisztenciáját. Már az előadás is rámutatott arra, hogy a reexportot egyes or- szágok beszámítják, mások figyelmen kívül hagyják a forgalom számbavételénél, de ezt még tetézi. hogy a reexportnak több'válfa4 ja van. Például áruk, amelyek be semérkeb nek az országba; vagy néha hibásan reex-' portnak mutatnak ki olyan forgalmat, amely valójában nem az, például a behozott nyers- olaj importját és az abból feldolgozott szár- mazékokat. A másik ingoványos terület' a szolgáltatások szférájában található, ahol különösen sok a határeset, például a bér- munka, a külföldön végzett építési—szerelési munka, az áruhoz csatlakozó szabadalom, a

lízing stb.. kezelése. '

A külkereskedelmi forgalomra vonatkozó adatok gyakran egy országon belül. így ná- lunk is eltérnek egymástól attól függően, hogy azokat a vámokmányokbói, a Magyar Nemzeti Bank áruforgalmi kimutatásaibál vagy a vállalatok számviteléből vesszük. A népgazdasági mérlegrendszerben, ahol a ter- melési, a pénzügyi és a felhasználási folya-' matokat egységes és konzisztens keretbe kell foglalni, ezek az eltérések különöseniéles formában merülnek fel, amiket nem lehet ,,úton levő készlet" címén teljesen eltüntet-

m.

A vitában felmerült az a javaslat, hogy az értéki adatokban könnyebben lehetne megteremteni az összhangot. ha a határpa—

ritási értékek helyett a szerződésekben rög—

zített értéket fogadnánk el, ahogy a bilate- rális kapcsolatokban az egyeztetés a gya- korlatban meg is valósul. _

A Bizottság kénytelen volt tudomásul venni azt a tényt, hogy a statisztikai adatok j'e—

lentősen torzulnak akkor. ha azokhoz komoly

érdekeltség fűződik. Érdekes volt az a tájé- koztatás, hogy a Közös Piacba való belépés- nek egyik feltétele az, hogy az újonnan be- lépő ország parlamentje kötelező jellegűnek fogadja el a Közösség Statisztikai Hivatala által kialakított és a Közösségben használt

külkereskedelmi árunómenklatúrát.

Befejezésül az előadó megerősítette azt a korábbi nézetét, hogy a világmátrixok szá—' mára az importadatokat jobbnak tartja. mint az exportadatokat, de a tájékoztatás akkor lenne korrekt. ha a nemzetközi szervezetek a mátrix egy-egy cellájában három adatot közölnének: az exportőr országét, az import- őrországét és a nemzetközi szervezet által valószínűsített adatot. Az átlagár (unit value) — ..egységérték" alkalmazása ellen rendkívül sok érvet szoktak felhozni, de ezek rendszerint nem ellensúlyozzák'azt az egyet—

len tényt, hogy csak ez a típusú úr van meg a legtöbb statisztikában.