A Hivatalos Statisztikával Foglalkozók Nemzetközi Szövetségének római konferenciája

(1)

A HIVATALOS STATISZTIKAVAL FOGLALKOZÓK NEMZETKÖZI SZUVETSÉGÉNEK RÓMAI KONFERENCIÁJA

DR. KELETI ANDRÁS

A Hivatalos Statisztikával Foglalkozók Nemzetközi Szövetsége (International Associ- ation for Official Statistics — IAOS) a Nem—

zetközi Statisztikai Intézet (lSl) szekciója, amely az lSl 1985. évi amszterdami üléssza- kán alakult meg, és az 1987. évi tokiói ülés- szakon szerepelt először önálló szekcióként.1 Az IAOS első önálló konferenciáját Rómá- ban tartotta 1988. október 3. és 7. között. A konferencia házigazdája az olasz Statisztikai Intézet (ISTAT) volt. amely kiváló szervező munkával alapozta meg a találkozó sikerét.

A konferencia minden szempontból sikeres volt. munkája visszaigazolta az IAOS létre—

hozásának alapgondoiatát. amely szerint az lSl keretében szükség van egy olyan önálló szervezetre, amely közelebb hozza egymás—

hoz a statisztika termelőit és felhasználóit.

A találkozón résztvevők száma (160) és ősz—

szetétele azt mutatta, hogy a konferencia tudományos programja világszerte érdeklő- dést keltett mind a fejlődő, mind a fejlett országokban.

A konferencia tudományos programjának lebonyolítására az IAOS programbizottsága három üléstípust szervezett. Az első két ülés—

tipus az lSl konferenciáin szokásos felkért dolgozatok vitája (lnvited Papers Meeting ——

IPM) és a szabadon benyújtott dolgozatok vitája (Contributed Papers Meeting —— CPM) volt. Egy IPM—ülésre előirányzott idő 45 perc volt, ebbe bele kelIett térnie a felkért elő—

adásnak, az általában két felkért hozzá- szólásnak (iinvited discussion), a hall- gatóság hozzászólásainak és végül az elő—

adó válaszának. Egy CPM—ülés időtartama két óra volt, amelynek során négy hasonló témájú dolgozatot vitattak meg úgy, hogy

1 Az IAOS megalakulásáról és munkájáról rész- letes beszómoió jelent meg Nyitrai Ferencné dr. tol—

lából a Statisztikai Szemle 1987. évi 12. számában (1260—1263. old.). Lásd továbbá dr. Marton Adám ,.A Nemzetközi Statisztikai Intézet tokiói ülésszaka"

(Statisztikai Szemle. 1988. évi 2. sz. 137448. old.) c.

cikkét (különösen 138—141. old.).

egy dolgozat bemutatására és vitájára 30 perc állt rendelkezésre. Egy-egy téma szo—

kásosnál szabadabb megvitatására szemi—

náriumszerűen működő munkacsoportokat (ún. workshopokat) is szerveztek. Problémát jelentett, hogy a CPM- és a munkacsoport—

üléseket egyidőben tartották. és számos résztvevő mindkettőben érdekelt volt.

Magyarországot a konferencián Nyitrai Fe- rencné dr. államtitkár. a Központi Statiszti- ka Hivatal elnöke, dr. Csahók István, a KSH Könyvtár és Dokumentációs Szolgálat főigaz- gatója, Éltető Ödön, a KSH osztáiyvezetője.

dr. Keleti András, a KSH osztályvezetője, Csiz- madia Magdolna, a KSH tőelőodója, dr.

Párniczky Gábor, a Marx Károly Közgazda—

ságtudományi Egyetem tanszékvezető egye- temi tanára képviselték. A magyar részvétel a konferencián igen jelentős volt már csak azért is, mert az IAOS jelenlegi elnöke Nyit- rai Ferencné dr., aki ebben a minőségében elnökölt a konferencia nyitó és záró esemé—

nyein. emellett a magyar résztvevők felkért hozzászólóként, szabadon hozzájáruló szer- zőként és munkacsoport-vezetőként vettek részt a konferencia munkájában.

A konferencia tudományos programja gazdag és sokszínű volt. Az alábbi négy tel—

kért dolgozat került megvitatásra:

—— a hivatalos statisztikával kapcsolatos jogi és etikai kérdések;

, — a lakossági adatgyűjtések minőségi problé- mai;

—- a magánszektor szerepe a hivatalos statisz—

tika tájékoztatásában;

— a fő nemzetgazdasági szerek összehasonlitása.

számbavételi rend-

A jogi—etikai problémák. az adatminőség, a tájékoztatás és a nemzeti elszámolások olyan mindig időszerű kérdések, amelyek az lSi megalakulása (1885) óta folyamatosan szerepelnek az lSl—konferenciák tudományos programján, mutatott rá C. Iaraue, az lSi állandó hivatalának igazgatója a konferencia megnyitóján elhangzott felszólalásában.

(2)

Az IPM—ülések előtt, vagy azokat követően szervezték a CPM-üléseket és a —munkacso—

portüléseket. A konferencia résztvevői 16 CPM—ülésen több mint 70 dolgozatot vitattak meg. A szabadon benyújtott előadások színvonala általában nem maradt el a fel- kért előadások színvonalától, ezt bizonyítja a nagy érdeklődés — minden ülésen ,,telt ház" volt -— és az előadásokat követő élénk vita. A CPM-ülések mellett az alábbi négy munkacsoport működött:

— a statisztikai hivatalok közötti csere és az ismeretek átadása;

—— az indexek hivatalos és nem hivatalos lel—

használása:

— a nemzetközi standardok nemzeti használa—

tának problémái:

— a hivatalos statisztika termelésének és fel- dolgozásának irányítása.

tapasztalat-

A négy felkért előadást (IP) és a szabadon benyújtott előadások (CP) közül 45-öt előre publikált a helyi szervező bizottság, tehát a hallgatóság megérkezésekor már kézbe kapta ezeket az anyagokat. A továb- bi dolgozatokat, valamint a munkacsoport—

ülésekről szóló jelentéseket ís publikálni fogják és a teljes anyagot az lAOS minden tagja megkapja.

A felkért előadások közül elsőként a svéd E. Rapaport dolgozata került napirendre, amely a hivatalos statisztika jogi és etikai vonatkozásaival foglalkozott. Az előadó az alábbi problémáknak tulajdonított kiemelt jelentőséget:

—— a statisztikai munka hozzáférhető és jól ért—

hető jogi szabályozása védelmet jelenthet (: statisztika ellen irányuló támadásokkal és a statisztika iránt megnyilvánuló bizalmatlansággal szemben:

—— mennyire legyen részletes a statisztika jogi szabályozása (a részletesebb szabályozás ellenőriz- hetőbbé teszi a statisztikai tevékenységet. viszont megköti a statisztikusok kezét és gyakorlati nehézsé- geket okoz a statisztikai munkában):

— a hivatalos statisztika függetlensége és pár- tatlansága rendkivül fontos kérdés; a statisztika jelentős mértékben függ a közvélemény bizalmától, A statisztikai szervek függetlenségének törvénybe fog- lalása a fentiekre komoly biztosíték:

-— az adatszolgáltatókat minden országban jogszabályok védik a titkosság és a személyiség ja- gainak sérelme ellen: ezen a problémakörön belül különös jelentőséggel bír az azonosítható adatok át- adásának tiltósa a statisztikai hivatalból más állami szervek részére. mivel erre a közvélemény igen ér—

zékeny;

—— kötelező vagy önkéntes legyen-e a hivatalos statisztika céljaira való adatszolgáltatás? (a szerző véleménye szerint, annak ellenére, hogy sok ország- ban nő az államigazgatás és ezen belül a statisz—

tika iránti bizalmatlanság, a statisztika nyilvánva—

lóan a iálétet szolgálja és a demokráciát erősiti, tehát a fontosabb hivatalos statisztikai felvételekhen vaió közreműködést állampolgári kötelezettségként kellene kezelni. ez viszont komolv felelősséget ró a

hivatalos statisztikai programok tervezőire).

Végül a szerző az erkölcs és a jog viszo—

nvával foglalkozott. Mit tegyen a statisztikus akkor, ha erkölcsi—szakmai meggyőződése és jogi kötelessége ellentmondásba kerül. Az

ilyen helyzetekre nincs általános recept, azt viszont szem előtt kell tartani, hogy végül is mindnyájan személyesen vagyunk felelősek cselekedeteinkért.

Az előadást élénk vita követte, amelynek során hangot kapott. hogy a hivatalos statisztikai szervek jobb ,.public relations"

munkája nagyban hozzájárulhatna a hivata—

los statisztika és a hivatalos statisztikusok irányában megnyílvánuló kedvezőtlen attitű- dök megváltoztatásához.

A konferencia második napjának program—

ján szerepelt az ugandai B. Kiregyera fel- kért előadása. Az előadó távollétében a dolgozatból részleteket olvastak fel. A ta—

nulmány a fejlődő országokban végrehaj—

tott Alakossági összeírások minőségi problé—

máival foglalkozott. A hetvenes években kü- lönböző nemzetközi szervezetek jelentős glo- bális és regionális programokat indítottak a fejlődő országokban végzett adatgyűjtések bővítésére. az adatminőség javítására és a statisztikai képzés fejlesztésére. Mindezek ellenére a helyzetet ma is az alapvető statisztikai információk hiánya és a meglevő adatok minőségi fogyatékosságai jellemzik.

Ennek számos oka van, amelyek közül a szerző azt tartja legjelentősebbnek, hogy a fejlődő országok többségében a kormányok, illetve a kormánytisztviselők nincsenek tisz- tában a statisztika fontos szerepével a ter- vezésben és döntéselőkészítésben, ezért a nemzeti fejlesztési programokban nem szere—

pel a statisztika fejlesztése.

Az előadás egyik felkért hozzászólója Él- tető Ödön, a KSH osztályvezetője volt. aki rávilágított arra, hogy az adatminőség nem- csak a fejlődő országokban jelent problé—

mát, és ennek illusztrálására bemutatta a magyar Egységes Lakossági Adatfelvételi Rendszert (ELAR), valamint azt, hogy az adatminőség kérdései ebben a rendszerben miként kezelhetők.

A konferencia harmadik munkanapjának felkért előadója az amerikai ]. Duncan volt.

aki igen érdekes előadást tartott a magán—

szektor szerepéről a hivatalos statisztikai tá—

jékoztatásban. Az előadást számos gondo- latébresztő hozzászólás követte. Az előadó, aki korábban hivatalos statisztikus volt és jelenleg egy magáncég alkalmazottja. kifej- tette, hogy a számítástechnika és a tele- kommunácíó területén bekövetkezett műszaki fejlődés, valamint az információ megnöve- kedett piaci értéke létrehozta az információ ipart. Az új iparág profilja a hozzáadott ér- téket tartalmazó információ gyűjtése. feldol- gozása és terjesztése. Az információ ipar si- kerét nagyrészt annak köszönheti, hogy a magáncégek felismerték: jobb döntéseket tudnak hozni akkor. ha a saját maguk ter- melte információkon kívül egyéb informá—

ciók is rendelkezésükre állnak. A kialakult

(3)

helyzetben a statisztikai tájékoztatás felelős—

sége megoszlik a hivatalos statisztikai szervek és a magáncégek között. Az állami és a magánszféra közötti együttműködés csak akkor lehetséges, ha az adatgyűjtők és a tá- jékoztatók kicserélik ismereteiket és így a felhasználóhoz megfelelően dokumentált adatok jutnak el.

T. Linehan, az ír statisztikai hivatal elnöke hozzászólásában azt hangsúlyozta. hogy a költségvetési megszorítások növekvő szigorá- ban vergődő statisztikai hivataloknak pénzért kellene az adatokat, vagy legalábbis az adatokra vonatkozó dokumentációkat átadni a magáncégeknek, akik ezeket haszonnal adják tovább. S. Johansson, a svéd statisztikai hivatal elnöke ezzel szemben rámutatott arra. hogy a statisztikai hivatalok az adófi- zetők pénzét és a vállalatoktól, valamint a lakosságtól ingyen kapott adatokat nem használhatják haszonszerzésre. ]. Duncan válaszában annak a véleményének adott hangot, hogy egyfelől az állami statisztikai szervek elsődleges feladata a közjót szolgáló állami politika információkkal való ellátása.

ami összeegyeztethetetlen a profit célú mű- ködéssel, másfelől viszont a profitorientált magáncégek nem egyszerűen csak tovább adják a hivatalos statisztika termékeit, ha—

nem általában ezek értékét is növelik, és így jogosan számítanak fel profitot.

A konferencia zárónapján megvitatott fel- kért előadás az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága Statisztikai osztálya munka—társá- nak. dr. Szilágyi Györgynek a dolgozata volt a nemzeti elszámolások főbb rendszereinek összehasonlításáról.

A szerző a nemzetgazdaság teljesítményé- nek számbavételére alkalmazott két fő rendszer, (: piacgazdálkodást folytató országok—

ban használt SNA (System of National Accounts) és a szocialista tervgazdaságok—

ban használt MPS (Material Product System) összehasonlitására és összehangolására irá—

nyuló tevékenység elmúlt harminc évéről adott történeti áttekintést. A nemzeti elszá- molások és ezek összehasonlítása a hivatalos statisztika tipikus területe, mivel az ilyen jellegű tevékenységnek nagy az adatigénye, az adatok forrása igen különböző és az ada- toknak számos konzisztencia-kritériumnak kell megfelelniük.

A két számbavételi rendszer összehasonli- tásának fejlődésében négy időszak külön- böztethető meg:

a) a két rendszer önálló fejlődése az ötvenes évek végéig:

b) a különbségek azonosítása;

c) a különbségek számszerűsítése;

d) a két rendszer közelítése.

A gazdasógstatisztika keretéül szolgáló két rendszer összeegyeztetésére irányuló munka harminc éve kezdődött az ENSZ égisze alatt.

Az SNA és az MPS eltérésének lényege rö- viden abban áll, hogy az SNA termelésnek tekint minden pénzért értékesített terméket és szolgáltatást, míg az MP5 a marxista po- litikai gazdaságtanból kiindulva megkülön—

bözteti az anyagi javak termelését (: tevé—

kenység más formáitól és különböző társa- dalmi természetű csoportosításokat tartal—

maz. Az elvi—fogalmi. intézményi és gyakor- laati osztályozásbeli különbségek megfogal- mazásával párhuzamosan számítások folytak a GDP becslésére az MPS—t használó és a nettó anyagi termelés becslésére az SNA—t használó országok esetében. ilyen számitá- sok történtek egy-egy ország vonatkozásá- ban. valamint két- és több oldalú összeha- sonlitások keretében. A két rendszer össze- kapcsolhatóságának szem előtt tartásával folyik jelenleg az SNA felülvizsgálata és zaj—

lott le a közelmúltban az MPS-é. A szerző az előadását azzal zárta. hogy a két rend—

szer közeledésének előmozdítására irányuló munka remélhetőleg oda fog vezetni. hogy a jövőben nem két, hanem egyetlen egységes számbavételi rendszer lesz.

Az előadást követő vita során többen fog—

lalkoztak azzal a kérdéssel, hogy a fejlődő országok számára milyen számbavételi rend—

szer kialakítása célszerű. Voltak, akik egy MPS—típusú elszámolási rendszer használata mellett foglaltak állást, és úgy érveltek, hogy a fejlődő országok gazdasági fejlettségi szintjén a szolgáltatások aránya még álta- lában viszonylag alacsony és így a tervezés- hez szükséges adatok előállítására rendelke—

zésre álló szűkös erőforrásokat nem érdemes szolgáltatási adatok gyűjtésére fordítani. A jövő szempontjából azonban az tűnik kívá—

natosnak, hogy a fejlődő országokban mind az MPS—, mind az SNA—számításoknak meg- legyenek a feltételei.

A konferencia a szabadon benyújtott dolgozatokat témakörök szerint dolgozta fel. A témakörök között sok volt az átfedés, mivel egyes témakörök megnevezése igen általá—

nos volt. például ,,Módszertan". ,,Adatminő—

ség", másoké ennél lényegesen konkrétabb volt. például ,.Kérdőívtervezés". továbbá szá—

m05 dolgozat téma szerinti besorolása mesz- sze nem volt egyértelmű. Ez utóbbi megálla- pítást jól illusztrálja E. Hoffmann ,,A hiva—

talos statisztikának szüksége van államigaz—

gatási nyilvántartásokból származó adatok—

ra. De miként használja őket?" c. figyelem—

re méltó dolgozata, amely a ..Módszertah"

témakörben szerepelt, de tartalmát tekintve ugyanannyi erővel az .,Adatminőség" téma- körben is megvitathatták volna. A szerző az adminisztratív nyilvántartásokból származó adatok hivatalos statisztikai célokra történő felhasználásának inherens minőségi problé—

máival foglalkozott. Mivel a nyilvántartások fokozott használata elkerülhetetlen. meg kell

(4)

találni az ilyen adatok minőségi fogyatékos- ságaínak kezelésére alkalmas megoldásokat.

A ,,Módszerton" témakör ülésein vitatták meg a nemzeti elszámolásokkal kapcsolatos szabadon benyújtott dolgozatokat is. G.

Arangio-Ruiz, az olasz Statisztikai Intézet munkatársa, a konferencia helyi szervező- bizottságának elnöke dolgozatában a nem piaci tevékenységek, mint például a háztar- tási munka GDP-ben való figyelembevétele- nek szükségességét hangsúlyozta. Azzal ér- velt, hogy a teljes emberi munkaidő 40—50 százalékát ilyen tevékenységek töltik ki, és a piaci—nem piaci megkülönböztetés számá- ra mesterkéltnek tűnik. A hozzászólók véle- ménye egységes volt a tekintetben, hogy ezeknek a tevékenységeknek az értékelése és a GDP-ben való figyelembevétele meg- lehetősen problematikus és az időmérleg—

vizsgálatok a legalkalmassobbak e tevékeny- ségek súlyának megállapitására.

A magyar hivatalos statisztika képvisele- tében szereplő Csizmadia Magdolna dolgo- zatában azzal foglalkozott. hogy a szocialis—

ta tervgazdaságokban a társadalmi-gazda—

sági fejlődés és a piaci reformok szükséges—

sé teszik a népgazdasági számbavételi rend—

szer felülvizsgálatát, GDF/GNP—számitások végzését. Magyarországon, Lengyelország—

ban és a Szovjetunióban a GDP/GNP-adatok már a gazdaságstatisztika szerves ré—

szét alkotják. A többi KGST—országban is folynak ilyen számítások. mindazonáltal ma is a nemzeti jövedelem a makrogazdasági folyamatok jellemzésére használt legfőbb mutató.

Ebben a témakörben tartott előadást a kinai Központi Statisztikai Hivatal képvisele—

tében !. Gong, a kinai népgazdasági szám- bavételi rendszer megreformálásának szük—

ségességéről.

A területi statisztikai témájú dolgozatokat az érdeklődők külön témakörben vitatták meg, itt olyan problémák kerültek terítékre, mint a nemzeti statisztikai atlaszok összeál—

lításának módszertana, a területi tervezés statisztikai adatigénye, a területi idősorok és előrejelzések kérdései.

A területi statisztikai témakör munkájához sok szálon kapcsolódott az ,,Adatbázisok és adatbankok szerepe a hivatalos statisztikai tájékoztatásban" c. témakör programja. Ezen az ülésen nagy érdeklődés kísérte a brazil R. G. Flores előadását, aki e hatalmas or- szágban a területi közigazgatás hierarchiá- jának megfelelően kiépülő adatbázisrend—

szer szerepét mutatta be a statisztikai tájé- koztatásban.

Az .,Adatminőség" témakörben elsősorban olyan előadások szerepeltek, amelyek a la- kossági felvételekből származó adatok min- tavételi és nem mintavételi hibáinak becs—

lésével, valamint e hibaszámításoknak a fel-

használók számára érthető és jól kezelhető prezentálásával foglalkoztak a felvételek eredményeit ismertető jelentésekben. A kér- dőívek és az adatminőség összefüggéseivel foglalkozó szabadon benyújtott tanulmányok számára a ,,Kérdőívtervezés" témakör nyúj—

tott önólló fórumot.

Gazdag programot mondhatott magáénak a ,.Hivatalos statisztikusok képzése" c. téma—

kör. A Német Szövetségi Köztársaságból ér- kezett G. Scheuerer előadásában arról szólt, hogy a statisztikai szolgálaton belüli túl sok képzés ugyanannyi kárt okozhat, mint a túl kevés. A képzési programokat az érvényben levő statisztikai programok, a munkatársak érdeklődése és az anyagi lehetőségek figye- lembevételével kell megtervezni. A kanadai

!. L. Riddle arról számolt be, hogy a kanadai statisztikai hivatal hogyan hozta létre és mi- ként tartja fenn hivatalos kérdezőbiztosi állományát. A Német Demokratikus Köztár- saság statisztikai hivatalának elnöke A. Don- da, hazája hivatalos statisztikusaiinak poszt- graduális képzéséről szóló szabadon benyúj—

tott dolgozatát ismertette.

Figyelmet érdemel a svájci G. F. Loeb elő—

adása is, amely az ,.Egyéb problémák" té- makörben hangzott el. A szerző mondaniva- lójának lényege az volt, hogy a statisztikai hivatalok esetében — ezek tipikusan olyan szolgáltató intézmények, amelyek mások szükségleteit elégítik ki mások hozzájárulá—

saira támaszkodva — különös fontossága van a ,,public relations" tevékenységnek. E te- vékenységnek három lábon kell állnia. Elő- ször is szükség van egy, a hivatal mellett működő statisztikai tanácsadó testületre.

amelynek lehet csak konzultatív, vagy dön- tést hozó jogköre is, és helyet kapnak ben- ne a statisztika termelői, felhasználói és szolgáltatói. A második lábat a kiadványok jelentik, amelyeknek ,,felhasználóbarát"—nak kell lenniük. Harmadszor, olyan kérdőíveket kell alkalmazni, amelyek maximálisan figye—

lembe veszik az adatszolgáltatók terheit, meggyőzők abban az értelemben. hogy az általuk kért adatok más módon nem szerez- hetők be. nem tartalmaznak ismétléseket és

garantálják a bizalmas kezelést.

A munkacsoportok munkájáról a konferen- ciát záró plenáris ülésen tettek jelentést ve- zetőik. A jelentéseket a konferenciáról készü- lő kiadványban teszik közzé.

Az 1. munkacsoport-ülést ,,Tapasztalatok és ismeretek cseréje a statisztikai hivatalok között" az új-zélandi statisztikai hivatal el- nöke 54 H. Kuzmicich vezette. A statisztikai hivatalok közötti tapasztalatcsere legfonto- sabb csatornáiként az egyes statisztikai szol- gálatok szervezetét és tevékenységét bemu- tató publikációkat. a kétoldalú találkozókat és a nemzetközi statisztikai szervezetek által rendezett, a mostanihoz hasonló fórumokat

(5)

emlitette. Az egymás jobb megismerése és az ismeretek áramlása szempontjából nagy jelentőséget tulajdonított a nemzetközi statisztikai programokban való részvételnek és a szakstatisztikák legkülönbözőbb területein való együttműködésnek. Tartalmi tekintetben a tapasztalatcsere legígéretesebb területei ma a software— és adatbázis—fejlesztés. va—

iamint a szervezeti és fogalmi kérdések.

Az ..lndexek hivatalos és nem hivatalos felhasználása" elnevezésű munkacsoport te—

vékenységéről dr. Párníczky Gábor, a mun—

kacsoport animátora (irányítója) tett jelen- tést. Az indexek három fő osztályba sorolha—

tók: árindexek, mennyiségi indexek és az olyan gazdasági mutatók. amelyek például (:

termelékenységet mérik. Ma az érdeklődés középpontjában leginkább az inflációval kapcsolatos ár—, nominátlbér- és reálbér—

indexek állnak. és ez természetesen a mun—

kacsoport munkájában is tükröződött. Az indexek hivatalos felhasználói elsősorban a kormányok, de ide tartoznak a társadalmi szervezetek, például a szakszervezetek is.

Nem hivatalos felhasználónak tekinthetők a magáncégek, egyetemek. tömegkommuniká- ciós eszközök, magánháztartások stb., amelyek a legkülönbözőbb célokra használ—

nak statisztikai adatokat. Az indexek terme- lői és felhasználói közötti kommunikáció javításához az szükséges, hogy az indexek- kel együtt az előállításukhoz és felhasználá- sukhoz elengedhetetlen módszertan is eljus- son a felhasználókhoz. E munkában jó szol—

gálatot tehet ez a munkacsoport.

,,A nemzetközi standardok nemzeti felhasz- nálása" munkacsoportot az lLO képviseleté- ben résztvevő svéd E. Hoffmann vezette. Eb—

ben a munkában e beszámoló szerzője is részt vett. Az összefoglaló jelentés először arra tért ki, hogy mit értünk a nemzetközi statisztikai standardok (lnternatinal Statisti- cal Standards — ISS) fogalmon: a reprezen—

tatív nemzetközi statisztikai testületek (pél- dául az ENSZ Statisztikai Bizottsága. a Munkaügyi Statisztikusok Nemzetközi Érte- kezlete, a WHO, a FAO statisztikai konfe—

rencíái) által elfogadott határozatokat, aján- lásokat stb. Az lSS—ek főbb funkciói a következők: vonatkoztatási alapul szolgál- nak, továbbá hitelességet és autoritást nyúj—

tanak a nemzeti statisztikai gyakorlat szá- mára, lehetővé teszik a nemzetközi statiszti—

kai összehasonlitásokat. Az lSS-eknek a jö- vőbe kell mutatniuk és így inkább a flegfej- lettebb statisztikai gyakorlatot kell tükröz—

niük, mintsem az átlagos vagy a tipikus nemzeti gyakorlatot. Az lSS-ek modellül szol- gálhatnak a nemzeti standardok kialakitásá—

hoz. Az, hogy egy ország mennyiben használ változatlan. módositott formában. illetve hogy teljesen Rigyelmen kívül nemzetközi statisztikai standardokat. függ:

—-— a statisztika adott ágától.

— az ország statisztikájának fejlettségétái. illetve a statisztikai célokra rendelkezésre álló erőfor- rásoktól.

— az ország nemzetközi standardok és nemzet—

közi együttműködés iránti elkötelezettségétől.

A nemzetközi szervezetek sokat tehetnek a nemzeti statisztikai standardok fejlődéséért úgy. hogy kézikönyveket adnak ki az lSS-ek használatáról, fejlődéséről és karbantartásá—

rói, szakértői és pénzügyi segítséggel támo—

gatják az ilyen programokat, továbbá a jö- vőben lis szerveznek hasonló fórumokat.

,,A hivatalos statisztika termelésének és feldolgozásának irányítása" munkacsoportot az olasz C. Moríaní vezette. A csoport részt- vevői arról folytattak tapasztalatcserét, hogy a hivatalos statisztikát a különböző orszá—

gokban milyen módszertani és elemzési kér—

dések foglalkoztatják, és ezekhez milyen szervezeti és vezetési megoldások járulnak.

A munkacsoport központi témái voltak:

— az adminisztratív nyilvántartások statisztikai adatfarrásként való használata,

-— a személyi számítógépek alkalmazása.

— az idősorok karbantartása,

— a területi adatbázisok.

A konferencia záró plenáris ülésén Nyit—

rai Ferencné dr., az lAOS elnöke zárszavá- ban értékelte a konferencia eredményeit és jelentőségét. Az ülésen mind a felszólalók, mind az elnök egybehangzóan megállapi- tották, hogy a konferencia sikeres volt, meg- felelt az lAOS céljainak és igazolta e célok helyességét.

A záró ü—lés utolsó ünnepélyes aktusaként a kinai Központi Statisztikai Hivatal elnöke, Zhang Sai kért szót, és meghívta a jelen- levőket Pekingbe, az lAOS 1990. évi második önálló konferenciájára. E konferencia tudo- mányos programjának szervezését már az lAOS Programbizottságának új elnöke, dr.

Párníczky Gábor fogja irányítani.

AZ EURÓPAl KÖZGAZDASÁGI TÁRSASÁG HARMADlK KONFERENClÁJA

DR. EKES ILDIKÓ

1988. augusztus 27. és 29. között Bolog—

nában megtartották az Európai Közgazdasá—

gi Társaság (European Economic Associati-

on) harmadik nemzetközi konferenciáját. A konferencián mintegy 300 előadás hangzott el, és ennél is lényegesen több anyagot nyúj-