SZEMLE
AZ MTA DEMOGRÁFIAI BIZOTTSÁGÁNAK" , És STATISZTIKAI BIZOTTSÁGÁNAK EGYUTTES ULE SE
Az MTA Demográíia Bizottsága és Statisztikai Bizottága a két bizottság elnökei, dr. Klinger András és dr. Vukovich György elnökletével 1993. június 8-án együttes ülést tartott, Az ülés napirendjén dr.
Józan Péter ,,Epidemiológiai válság Magyarorszá- gon az 1990-es években" 0. előadása és az azt köve—
tő vita szerepelt.
Előadásának bevezetőjében Józan Péter vázolta a magyar halandósági viszonyok 1960-as évek kö- zepéig tartó javulásának körülményeit, majd az l960-as évek közepén bekövetkezett fordulatot. Ezt követően részletesen ismertette Magyarország 1990—es évekre kialakult halandósági jellemzőit. A várható élettartam-mutatókat a fejlett ipari orszá-
gok mutatóival vetette össze, majd bemutatta a
magyar halandóság ok- és korstruktúrájának sajá- tosságait.
Az előadásból élesen kirajzolódó kép alapján Magyarország a fejlett világ országainak sorában a legrosszabb helyet foglalja el. A várható élettartam, különösen a fiatal felnőttkorban várható további élettartam-mutatók folyamatosan csökkennek. A halálokokat is vizsgálva egyértelmű, hogy az elfo- gadhatatlan halandósági helyzet egyik alapvető oka a népesség életvitelében, helytelen táplálkozási és káros fogyasztási szokásaiban keresendő; a másik lényeges ok az egészségügyi ellátás alacsony színvo- nala, amit a megfelelő ellátással elkerülhető halálo- zások gyakorisága jelez.
Az előadó nyomatékosan felhívta a figyelmet a hazai halandósági helyzet tarthatatlan voltára, a hatékony és többirányú beavatkozás rendkivűli sürgősségére. Azt is megjegyezte, hogy a már ve—
szélyhelyzetben levö népességcsoportokra koncent- ráló programok nem hatékonyak, a prevenció, a megfelelő életvitel kialakitása hozhat csak tényle- ges, bár lassan bekövetkező eredményt.
Az előadást követően kérdések, hozzászólások hangzottak el, melyekből a témakör bonyolultságá- ra következtethetünk.
A címben szereplő ,,epidemiológiai válság" fo—
galmát tartotta tisztázandónak Horváth Róbert ny.
egyetemi tanár. Konkrét intézkedésekre vonatkozó javaslatot hiányolt az előadásból Pongrácz Tiborné, a KSH Népességtudornányi Kutató Intézet igazga- tóhelyettese, elsősorban a dohányzás és az alkohol—
fogyasztás csökkentésére utalva. Felvetette továb—
bá, hogy az egészségügyi irányítás felelőssége nem kap elég hangsúlyt. Kováts Zoltán ny. főiskolai do- cens a halandóságnak a népességcsökkenésre gya—
korolt hatása mellett kiemelte a termékenység meg- határozó szerepét. Kovacsics József ny. egyetemi tanár a környezeti ártalmaknak az egészségre és a halandóságra gyakorolt hatását, a megbomlott egyensúly kezelhetőségének kérdését vetette fel.
Schuler Dezső ny. igazgató főorvos felhívta a figyel—
met arra, hogy a felnőttkori egészséges életet csak
akkor lehet biztosítani, ha már újszülött—, illetve
gyermekkorban gondoskodunk az egészséges kö—
rülményekről. Szólt továbbá az egészséges táplál- kozás mellett a mozgás, a szabad idő megfelelő felhasználásának fontosságáról. Jávor Andrásnak, a Népjóléti Minisztérium államtitkárának véleménye szerint a diffúz társadalmi kezelés nem hatékony.
Például a 25 év alatti népesség mortalitása még nem kedvezőtlen, a megelőzésre nevelést ebben a korban kell elkezdeni. Hozzátette, hogy a pedagógusok (és a család) szerepe e téren egyenrangú az orvosoké—
val. Hozzászólásában a mentálhigiénés helyzetre, az l980-as évek óta tartó rekreációs hiányra és túlhaj' szoltságra is kitért. A megelőzés hatékonyságáról szólva úgy vélte, hogy a preventív szemléletbe érde- keltségi elemeket kell vinni, Végül kitért az AIDS várható robbanásszerű terjedésének veszélyére.
Forgács Iván, az Orvostovábbképző Intézet egyetemi tanára a halandósági helyzet jól ismert okai közül a stresszt hangsúlyozta, A régió történel- me a stresszhelyzetek sokaságát termelte, illetve termeli ki, a ,stressz-menedzsmentet" pedig senki sem tanítja. Az egészségügyi ellátás általános kérdé—
SZEM LE
847
seihez hozzátette még, hogy a mai erőforrásvráfor- dítások mellett szóba sem jöhet ,,high technology"- eljárások alkalmazása. A hozzászólók között jelen- tős tényeket emelt ki az a kardiológus hozzászóló, aki a cardiovascularis (szív- és érrendszeri) mortali—
tásra irányította a figyelmet. Évi 20—23 ezerre teszi
a coronariás (koszorúér) eredetű mortalitásnak azt a részét, amelyért az egészségügyi ellátás hiánya a felelős. Nincs cardiovascularis szűrőhálózat, a do- hányzás, az alkoholfogyasztás és a test túlsúlya pedig egyenesen vezetnek az ilyen megbetegedések—
hez, Hozzátette még, hogy a mai várható élettarta- mok mellett cinizmusnak minősül a nyugdíjkorha- tár emeléséről vitatkozni. Egy másik hozzászóló a társadalmi oldal szerepét érintve, a családtípuson—
ként, társadalmi rétegenként tapasztalható egészsé- gi állapotbeli és halandósági különbségekre hívta fel a figyelmet. A szűrés mint preventív eszköz haté- konyságát a mit? kit? milyen eszközzel? kérdésekre adott válaszok döntik el. Ma például nyugaton már többen elvetik a cardíovascularis prevenció céljából
alkalmazott hypertonia- e's koleszterin-szűrést, mi- vel nem tartják elég hatékonynak. Vavro' István, az Igazságügyi Minisztérium főosztályvezető-helyette- se megjegyezte, hogy a morbiditás és a mortalitás szempontjából legveszélyeztetettebb népességcso- portok a bűnözés szempontjából is leginkább érin- tettek.
A feltett kérdésekre és a felvetett problémákra
adott válaszában Józan Péter kiemelte, hogy a halá-
lozási viszonyok túl robusztusak ahhoz, hogy a környezetnek az egészségi állapotra, illetve a halan- dóságra gyakorolt hatása kimutatható legyen. A
megelőzés terén a nevelést tartotta elsődlegesnek,
de szerinte a helyes életvitelnek már a fogamzás előtt kell kezdődnie. A morbiditási és mortalitási viszonyok további romlását lassítani, megakadá—
lyozni, majd javulását elérni csak akkor van esé- lyünk, ha olyan helyzetet teremtünk, amelyben a helyes választás az egyének számára egyúttal köny- nyű választás is.
Dr. V. G.
MAGYAR SZAKIRODALOM
RÓNAI ANDRÁS:
TÉRKÉPEZETT TÖRTÉNELEM Püski. Budapest. 1993. 262 old.
A Püski Kiadó jó szolgálatot tett mind a magyar
memoárirodalomnak, mind a legszélesebb értelem-
ben vett statisztikának, midőn újra közreadta Ró—
nai András földrajztudósnak a visszaemlékezéseit.
Az 1989-es első kiadás (Magvető könyvkiadó. Bu- dapest. 1989. 349 old.) ugyanis már a könyvtárak- ban is nehezen hozzáférhető.
Ez a mű a legnemesebb értelemben vett tudomá- nyos ismeretterjesztés, a magyarságtudat formálá—
sának előmozditója, de ugyanakkor a magyar sta- tisztikai tudomány történetének is egyik becses do- kumentuma, mert a földrajztudós tagja volt az 1922-ben megalakult Magyar Statisztikai Társaság- nak és — Teleki Pál halála után —— igazgatója az abból kinőtt Államtudományi Intézetnek.
Rónainak mondhatni két teljes élet jutott osz- tályrészül, mert az Államtudományi Intézet felszá- molása után földrajztudósból, a Magyar Állami Földtani Intézet munkatársaként, világhírű geoló- gussá tudta átképezni magát. Véleményem szerint azonban statisztikusi munkásságáról sem szabad megfeledkeznünk, ezért emlékezéseiből is ennek né- hány lényeges vonását kívánom kiemelni. Számára mind szükebb, mind tágabb hazája — Erdély, illet-
ve Magyarország —— nem csupán ,,térkép", hanem a magyarság és az európaiság elválaszthatatlan öt—
vözete volt, melyet egész életművével védett és szol—
gált.
Trianon után menekült diákként kijárta az em- beri nyomorúság iskoláját, tudósként elvesztette intézetét, s magyarként végigélte a ,,második Tria- nont". Emlékezéseiben is e három tragédiára kon—
centrál, ezeknek igaz és hű krónikása. A tények és a személyes tapasztalatok visszafogott, sokszor majdnem száraz felsorakoztatásával nagy erővel tárja fel e tragédiákat, s közben patrónusának és mesterének, Teleki Pálnak is nagyságához méltó emléket állít.
Teleki megszervezte az elszakított magyarság helyzetének tudományos figyelemmel kísérését az Államtudományi Intézet keretein belül, és Rónait ebben az intézetben ,,utódává", a gazdasági és poli- tikai földrajz professzorává formálta.
A múlt század végén terjedtek el a teljes körű statisztikai dokumentáción alapuló világatlaszok, s ezekben törekedtek a nemzetiségi viszonyok kimu- tatására is. Ezzel egyidőben felvetődtek a statiszti—
kai tudományban a ,,statisztikai térkép" elméleti problémái.
Az első világháborút lezáró trianoni békeszerző- dés során olyan durva módon közelítették meg a nemzetiségi kérdést, hogy ez Telekit e probléma
