SZEMLE
AZ MTA STATISZTIKAI BIZOTTSÁGÁNAK ÉS DEMOGRÁFIAI BIZOTTSÁGÁNAK EGYUTTES VITAULÉSE
DR. SZlLÁGYl GYÖRGY
A Magyar Tudományos Akadémia Statisz- tikai Bizottsága és Demográfiai Bizottsága 1981. március 18-án együttes vitaülést tartott.
A vitaülésen Nyitrai Ferencné dr. államtitkár.
a Központi Statisztikai Hivatal elnöke ,.A gaz- daság- és társadalomstatisztika kapcsolat—
rendszere és jövőbeli útjai" cimmel előadást tartott.1 Az előadáshoz Barta Barnabás, a Központi Statisztikai Hivatal elnökhelyettese ,,A társadalomstatisztika rendszerének egyes kérdései", dr. Mód Aladárné kandidátus, a Központi Statisztikai Hivatal szaktanácsadója .,Csoportosítási rendszerek szerepe a gazda- ság- és társadalomstatisztika kapcsolatában", Lukács Ottó, az OT Tervgazdasági Intézet tanácsadója ,.Néhány gondolat a statisztikai gyakorlat továbbfejlesztéséhez" és dr. Drechs- Ier László ,.A gazdaságstatisztika integráció—
ja" címmel tartott korreferátumot.2
A bevezető előadás és a korreferátumok elhangzása után élénk vitára került sor, mely- ben ]uhász Jánosné, dr. Kádas Kálmán, dr.
Ollé Lajos és Szántó Anikó vettek részt.
A vitában nagy hangsúlyt kaptak a sta—
tisztikai információs rendszer fejlesztésének igényel, e fejlesztés lehetséges és kívánatos irányai és a prioritás kérdései. Ahozzászólók egy része szükségét látja egyes, a statisztika által le nem fedett témákat bevenni a meg—
figyelésbe és az elemzésbe. Ilyen például a társadalmi hatékonyságnak — a gazdasági hatékonyság keretein túlmenő, illetve annak értelmezési tartományát kiszélesitő — vizsgá- lata, és ilyen az ún. ..harmadik gazdaság"
létének. működésének, hatásának nyomon kí- sérése, amely természetéből adódóan ellen- áll mindenfajta hivatalos számbavételnek.
E nézetekkel szemben kifejezésre jutott az a felfogás is. hogy ma már minden lényeges elemre rendelkezésre áll a szükséges infor- máció —- legalábbis ami a mennyiségi oldalt
* Lásd: Statisztikai Szemle. 1981. évi 4. sz. 341—
355. old.
2A korreferátumokat a Statisztikai Szemle jelen száma tartalmazza.
illeti -, és inkább a különböző információs rendszerek összehangolása hiányzik. A társa- dalmi hatékonyság statisztikai mérését nem érdemes napirendre tűzni addig, amig a gaz- dasági hatékonyság statisztikája nincs min—
den vonatkozásban megoldva, és amíg a társadalmi hatékonyság fogalma és köre nem jut el olyan. egyetértéssel alátámasztott ki- dolgozottságig. amely a kvantifikáciő alap—
jául szolgálhat. A ,.harmadik gazdaság" me'—
résével pedig a statisztika olyan ingoványos területekre tévedne, ahol sem hagyományos, sem modernebb eszközei nem igérhetnek megoldást. ezért jobbnak látszik ettől távol tartania magát.
A prioritási kérdések is több vetületben merültek fel. így mindenekelőtt abban, hogy a statisztikai méréssel együttjáró, ám az in- tegráció szellemével ellentétes konfliktusok hogyan oldhatók fel. Ilyen például az ár- és a volumen konfliktusa (bizonyos elmozdulá—
sok ár- vagy volumenváltozósként való keze- lésének esetenként eltérő volta), amelyhez a vitában — a korreferátumokban elhangzottak kiegészítéseként —- olyan kérdések járultak.
mint a külkereskedelmi cserearányok ár- és volumenaspektusai vagy a nem hasznos. de szükséges szállítási teljesítmények termelés—
növelő tényezőként való kezelése. Más típu—
súak az információs rendszerek közötti kon- fliktusok. amelyekkel a korreferátumok szin- tén bőven foglalkoztak. és amelyek közül a vitában a statisztikai és a pénzügyi informá- ciós rendszer fokozott integrálódásának szük- ségessége kapott hangsúlyt. Nevezetesen: a népgazdasági mérleg integrálja a reál— és a pénzügyi folyamatok statisztikáját, úgy azon- ban. hogy míg előbbit lényegében teljes mér- tékben a Központi Statisztikai Hivatal ellen- őrzi. utóbbit csak részben. A két rendszert ún.
,,hidak" kötik össze, ezek a hidak azonban mindeddig eléggé törékenyeknek bizonyul- tak. Viszont a pénzügyi mérleg továbbfejlesz- tésére vonatkozó —- pénzügyminisztériumi -— el- gondolások nagyobb hangsúlyt akarnak ad—
SZEMLE 649
ni azoknak a folyamatoknak, amelyeknek nyomon kísérése éppen hiány- (vagy leg—
alábbis hiányokkal küzdő) gazdaságban kü- lönösen fontos.
Ezek a konfliktusok általában feloldhatók, de csak bizonyos erőfeszítések és bizonyos kompromisszumok árán. Általános volt az a vélemény. hogy ezeket az erőfeszítéseket a konfliktusok nagyságrendjének megfelelő pri—
oritás szerint kell megtenni.
A prioritásnaklolyan dimenziói is helyet kaptak a vitában. amelyeket illetően az el—
térő nézetek nem jutottak a fentiekkel ha- sonló egyetértésre: volt olyan vélemény. hogy a felvételek módszertanának fejlesztését előny- ben kell részesíteni az elemzések módszerta- nával szemben (vagy legalábbis a jelenlegi arányokon kellene változtatni a felvételek módszertanának javára), más vélemény sze—
rint viszont az elemzések módszerét nem szo- bad háttérbe szorítani még a felvételek mi- nőségével szemben sem, mert csak így lehet lépést tartani a statisztika módszertanának világszerte rohamos fejlődésével. A vitának ez a vonulata egy pontban mégis hozott egyet- értést: a reprezentatív módszerek szélesebb körű alkalmazásának szükségességében.
Részben a prioritás kérdéséhez tartozik, részben azonban jóval általánosabb a vitá- nak az a része, amely az információs igé- nyek egyfajta rangsorát érintette. Kifejezésre jutott az a vélemény, hogy a Központi Sta- tisztikai Hivatalnak a legkülönfélébb — hiva- talos és nem hivatalos információs — igénye- ket egyaránt ki kellene elégítenie, a valóban gazdag publikációkon túlmenően is. Ezzel szemben — a statisztika ,,fogyasztóinak" jo- gait nem vitatva -—— megfogalmazódott a fel—
ső szintű állami és gazdasági vezetés infor- málásának elsődlegessége, amely éppen a
gazdaságirányítási módszerek továbbfejleszté- sének fázisában kap erőteljes hangsúlyt.
Egyetértés volt abban. hogy a vállalatokon belüli információ-rendszer az illető vállalatok kompetenciájába tartozik. és ebbe felső szin—
tű beavatkozás nem kívánatos. Bizonyos kül- ső segítség azonban e téren is szükséges. Pél- da erre az árinformáció: a jelenlegi ún. .,kö- vető" ármechanizmusban a vállalatoknak szükségük van olyan (export. nyersanyagim- port. világpiaci stb.) árinformációkra. ame- lyekhez saját áraikat hozzá tudják rendelni.
Ez a kérdés szorosan összefügg a folyamat- ban levő árstatisztikai integrációs program—
mal, amely egységes rendszerbe szándékozik foglalni az árinformációknak a termeléstől a fogyasztásig vezető láncolatát.
A vitában a statisztikai oktatás integrációs porblémái is megfogalmazódtak. Ez egyfelől a különböző statisztikai diszciplinák -— általá- nos statisztika, gazdaságstatisztika. társada- lomstatisztika — összehangolt kidolgozását és oktatását jelenti, amelynek irányában éppen a közelmúltban történtek és a jelenben tör—
ténnek számottevő lépések (új általános sta—
tisztikai tankönyv. egységes gazdaságstatisz—
tikai tananyag). Másfelől szükség van arra, hogy a statisztikai tanszékek legyenek a sta- tisztikai oktatás integrációs centrumai még akkor is, ha egy-egy statisztikai szaktárgy ok- tatása más tudományágak (például a szocio- lógia) módszertani megalapozását szolgálja.
Elengedhetetlen továbbá. hogy a közgazdá- szok minden szakon megfelelő statisztikai képzésben részesüljenek.
A hozzászólásokban kedvező fogadtatásra talált a két akadémiai bizottság közös ak- ciója. és kifejezésre jutott az ehhez hasonló együttes vitaülések rendszeressé. illetve gya-
koribbá tételének igénye.
MAGYAR SZAKIRODALOM
KORNAI JÁNOS:
A HIÁNY
Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó. Budapest. 1980.
658 old.
Kornai János e könyvét —— véleményem sze—
rint — minden közgazdásznak el kell olvasnia.
Pontosabban el kellene olvasnia, mert meg—
jelenése után napok alatt hiánycikké váltan- nak ellenére, hogy a közgazdasági szakköny- vek sorában viszonylag magas (3100) pél- dányszámban adták ki. Részben ez is a ma- gyarázata annak. hogy részletesebb ismerte—
tést adunk a könyvről, de az is, hogy a szerző több helyen felhívja a statisztikusok, gazda- ságkutatók figyelmét megállapitásaínak, hi- potéziseinek tesztelésére, statisztikai bizonyí- tására. Teszi ezt azért. mert mint mondja:
.,... a könyv legtöbb állítását nem tudom
egyértelműen igazolni" (24. old.) és ezért ,,Meg kellett elégednem azzal, hogy tapasz—
talati úton igazolt elmélet helyett többnyire csak tapasztalati úton tesztelhető hipotézise- ket fogalmazzak meg." (250. old.)
A hiányt — mint a szerző tartja — nem szükséges definiálni. A hiány .,mindenki által ismert jelenség", mindennapi életünknek olyan velejárója, mint mondjuk — kis túlzás- sal élve —- a levegő. A hiány egzakt megha- tározásának mellőzését a szerző azzal ma- gyarázza. hogy a könyv több mint 600 olda- lon erről szól, s véleménye szerint leírása, be—
mutatása. mérési módszerei jól helyettesítik, pótolják a fogalom meghatározását.
A könyv témája ..a hiány általános köz- gazdaságtana", s mint ilyen átfedi (: szoci- alizmus közgazdaságtanát. Kornai műve —
