Az MTA Statisztikai Bizottságának munkaprogramja

SZEMLE 539

5. Néhány felszólalás foglalkozott a nép- számlálás adatainak feldolgozásával. Hang- súlyozták azt. hogy a feldolgozás mértéké—

vel is a költségek csökkentésére kell töre—

kedni. Ezért indokolt az eddigiekhez képest csökkenteni a feldolgozásban szereplő ka—

rakterek számát. Az is felvetődött. hogy az adatbeviteli terhet korszerű módszerekkel is lehet mérsékelni (így a fix karakterhossz he—

lyett 'más, modern módszerek alkalmazásá—

val). Egy felszólaló hangsúlyozta, hogy fon- tosabb lenne az ad—atbázisszerű feldolgozás megtervezése. ami a felhasználást is korsze- rűbbé tenné. Az is felmerült, hogy nagy gon- dot kell fordítani az összehasonlíthatóságra, főleg a terület— és településváltozások nyo- mon követésére, de egyes fogalmi változá- sokra ;is. Az adatfeldolgozás során olyan módszerek alkalmazását is indokoltnak tar—

totta egy hozzászóló, amely a hagyományos publikációk jelentős csökkentésével számí- tástechnikai eszközökön biztosítaná az adat—

felhasználók adatigényét.

6. Sokan foglalkoztak a nemzetiségi ada- tok fontosságával. Egyetértettek abban, hogy nagy igény van — és politikai érdek is

— a nemzetiségi kisebbségekhez tartozók, köztük a cigányság létszámának megbízható megállapítására. Abban is csaknem egyön—

tetű volt a vélemény. hogy a népszámlálás csakis az önkéntes bevallásra támaszkodhat (a nemzetiség, anyanyelv. nyelvhasználat kérdéseiben). Többen lehetőséget láttak azonban arra. hogy a népszámlálástól elkü—

lönülve, azt követően kerüljön sor egy becs- lésszerű, de a különböző érdekektől mentes tanácsi minősítésre (az 1980. évi gyakorlat—

nak megfelelően). Megoszlottak a vélemé- nyek a tekintetben, hogy ezt a minősítést csak a nemzetiségi településeken vagy pedig a cigányság által lakott településeken is végrehajtsák—e. Ez utóbbihoz szükséges lenne egy jól alkalmazható definíció kialakítása.

amihez el kellene dönteni. hogy a minősítés származási vagy szociális (életmód) alapon történjék-e. A definíció megalkotásához fel kell kérni a társtudományok (például nyel- vészet, néprajz) és az e kérdésekkel foglal- kozó államigazgatási szervek. szövetségek.

egyesületek részvételét.

7. A vitában elhangzott egyéb kérdések között néhány észrevétel szerepelt a nép- számlálás programjával kapcsolatban. így a 20 százalékos reprezentatív kérdőívnél java- solták a ,.szellemi" helyett az ..értelmi" fo- gyatékos kifejezés használatát, a mellékfog- lalkozásra vonatkozó adatok bővítését, a la- kásinformációk olyan jellegű feldolgozását, hogy a területi lakásigények megállapítá—

sához is használhatók legyenek. Felvetődött

—az is, hogy az üdülőtulajdonra vonatkozó adatok gyűjtése egyrészt csökkenti a nép- számlálási adatszolgáltatási készséget (adó—

kivetésre való felhasználhatósága miatt).

másrészt a reprezentatív kérdezés nem biz—

tosítja az üdülőkre vonatkozó hiányzó ada- tokat, így nem ad lehetőséget az üdülők számának és területi megoszlásának megál- lapítására. Ezért külön üdülőösszeírás végre-

hajtását látnák indokol-tnak.

A vitát követően a téma előadója össze—

foglalta a főbb megállapításokat, és választ adott egyes kérdésekre. Ezután a vitaülés elnöke, Nyitrai Ferencné dr. megköszönte az együttes ülés résztvevőinek aktivitását. Ki- jelentette, hogy az elhangzott javaslatok mindegyikét mérlegelni fogják a további előkészítés során. Hangsúlyozta a minőség—

ellenőrzés fontosságát. A népszámlálás kér—

dőíveit és jogszabályterveit a Központi Sta—

tisztikai Hivatal még ismertetni kívánja a két Bizottság tagjaival és a véglegesítés előtt szeretné megismerni a Bizottságok tagjainak

véleményét.

Dr. K. A.

AZ MTA STATISZTIKA! BIZOTTSÁGÁNAK MUNKAPROGRAMJA

A Statisztikai Bizottság tagjaihoz és a sta—

tisztikai tudománnyal kapcsolatban álló más szakértőkhöz intézett felkérésre számos ja- vaslat érkezett a Bizottság által megvita- tandó témákra. A Bizottság 1988. február 23-i ülésén megvitatta és rang—sorolta eze—

ket a javaslatokat. és kiemelte közülük azo- kat, amelyeket fontosságuk. aktualitásuk és tudományos igényességük szempontjából a következő három évben napirendjére kíván tűzni. (A Bizottság jelenlegi tagjainak man—

dátuma 1990 végéig szól). Természetesen nyilvántartásban marad a többi javaslat is, hiszen közülük nem egyet csak azért nem vitatnak meg a közeljövőben. mert három

éven belül nem zárul le az adott témában folyó kutatás. Ezeket 1990 után, az akkori viszonyok tükrében kell majd újból rangso—

rolni és újabb témákkal kiegészíteni. A Bi- zottság célszerűnek tartotta. hogy az egy- mással többé—kevésbé összefüggésben álló témákat együttesen vitassák meg. Különö- sen hasznosnak ígérkezik ilyen esetekben az ,.elméleti" és a ,.gyakorlati" megköze- lítést együttesen a Bizottság elé tárni akár közös, akár két külön előadás keretében.

Az alábbi témaköröket tervezik megvitatni:

_1. Az 1990. évi népszámlálás programja és vég- rehajtásának új módszerei (e témát a Bizottság 1988. február 23-i ülésén megvitatta).

540

2. A havi és szezonális árindex módszertana.

3. Visszaélések a statisztikával.

4. Az életszínvonal statisztikájának új vonásai.

5. A fogyaszási árindex megbízhatósága és hitele.

6. Az indexelmélet gyakorlata és a nemzeti termék értelmezése. Kapcsolódó téma: a második gazdaság szerepe és kezelése a statisztikában.

7. A magyar gazdaság versenyképességánek mérési módszerei.

8. A nemzeti vagyon és a potenciális termelés.

Kapcsolódó téma: a nemzetivagyon-számítás kon- zisztenciája.

9. Az új adórendszer és az infláció hatása a háztartások viselkedésére. Kapcsolódó témák: mag- tagadások az adatgyűjtésben; a lakossági adat—

felvételek megbízhatósága.

10. Adástatisztika. Az egységes lakossági jőve—

delemnyilvántartás megteremthetősége. A lakosság bruttó és nettó jövedelmi helyzetének elemzése.

11. A pénzügyi statisztikai rendszer kialakítása.

A költségvetési reform hatása az információ-rend-

szerre.

12. A mikro— és makrostatisztika kapcsolata.

13, lnnováció és hagyomány a hivatalos statisz—

tikában.

14. A statisztikai képzés reformja a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen.

15. A statisztikai tudomány helyzetelemzóse.

Az eddigi hagyományoknak megfelelően a Statisztikai Bizottság a jövőben is három ülésszakot tervez évente. Ezért néhány ki- vételes esetben e témák közül kettőt kell egy ülésszak napirendjére tűzni vagy egye- seket 1990 utáni időre halasztani.

Dr. Á. ].

MAGYAR SZAKl RODALOM

A KUTATÁS—FEJLESZTÉS

PENZUGYI. SZÁMVI'I'ELI, STATISZTIKAI RENDSZERE Országos Műszaki Információs Központ és Könyv—

tár. Budapest. 1987. 279 old.

Az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság gondozásában megjelent kötet egy téma- bizottság munkájának eredménye. A bizott- ságot Nyitrai Ferencné dr. vezette, tagjai a Pénzügyminisztérium, a Központi Statisztikai Hivatal és az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság munkatársai voltak. A kötet régi hasznos hagyomány folytatása. A korábbi kiadványokhoz hasonlóan a kutatás, fejlesz—

tés pénzügyi feltételeit szabályozó rendele- teket ismerteti. magyarázza. A jelenlegi kö- tet azonban a pénzügyi és számviteli elszá- molás rendje mellett a kutatóhelyi statiszti- kai adatszolgáltatás rendjét, illetve az 1988.

beszámolási évtől bekövetkező változásokat is ismerteti.

A tájékoztató kiadása az ár- és adó- reform következtében megváltozott jövede- lemszabályozás, valamint a kutatást, mű—

szaki fejlesztést segítő kedvezmények rend—

szerének módosításai miatt nyilvánvalóan időszerű volt. A megjelentetés—t továbbá az is indokolta, hogy a számvitel és a statisz- tika összhangjának megteremtése érdekében a fogalom pontosítására, korszerűsítésére is

sor került.

Az elmúlt időszakban a ráfordítások tar- talmát a műszaki fejlesztési alap felhaszná- lásának szabályozása határozta meg. Abban számos olyan elszámolási jogcím szerepelt, amelyek csak lazán kapcsolódtak a kutatás—

hoz, kísérleti fejlesztéshez. A vállalati cél- alapok, így a műszaki fejlesztési alap meg—

szüntetésével vált lehetővé a kutatás, a ki- sérleti fejlesztés fogalmának pontosabb ér- telmezése, a ráfordítások egységes kimuta—

tása a számvitelben (mérlegbeszámolóban) és a kutatóhelyek beszámolójelentésében.

A kiadvány címében szereplő kutatás—

fejlesztés körébe tartozik minden olyan tevé- kenység, amelynek célja új tudományos is- meretek szerzése, ismert tudományas ered—

mények alkalmazási lehetőségeinek keresése, a gyakorlati tevékenység ismert tudományos eredményeken alapuló fejlesztése. A meg—

határozás értelmében a fogalom részben bővebb, mint a műszaki fejlesztés (például a humán tudományok területén végzett ku- tatások tekintetében), de szűkebb is a mű- szaki fejlesztésnél. A tudományos—technikai újdonságok felderítése, terjesztése, a beve—

zetés, az alkalmazás lehetőségeinek kidol—

gozásával kapcsolatos műszaki—gazdasági munka ugyanis kizárt a kutatás, kisérleti fej—

lesztés fogalomköréből. A kiadvány — gya- korlati példaként -— a kísérleti üzem, kísér—

leti félüzem megvalósítását. működtetését, a nullszéria előállítását, a szabványosítást, a tipizálást, a műszaki propagandát említi, főként azért, mert ezek a tevékenységek az eddigi elszámolási rendben a műszaki fej- lesztési alapból voltak finanszírozhatók, míg 1988. január 1-től kutatási, kísérleti fejlesz-

tési költségnek nem tekinthetők.

A kutatással, kisérleti fejlesztéssel, illetve annak elszámolásával vagy statisztikájával foglalkozóknak segítségként szánta a kiad—

vány szerkesztője a témakörrel kapcsolatos fogalmak lexikonszerű feldolgozását. A tudo- mányos kutatás, kísérleti fejlesztés és a mű—

szaki fejlesztés kapcsolatának, rendszerbe foglalásának bemutatására azonban sajnos nem került sor, holott ezt a betűrendes jegy- zékhez hasonlóan egy "rendszerezett" cím—

szójegyzék megoldhatta volna. A tanulmány harmadik részében részletezett fogalmi meg—

határozásokra hivatkozva ismerteti a kiad- vány első fejezete a pénzügyi és számviteli rendszert, a második rész pedig a statiszti—

kai beszámolás rendjét.