756
SZEMLE
Rendszere, a folyamatos népesedésstatisztika és a népszámlálás integrálásának szükségességét;
—— bemutatta az 1900-1975. években gyűjtött népes- ségi adatok felhasználását a népesség demográfiai.
társadalmi, kulturális és művelődési helyzetével kap- csolatos folyamatok, jelenségek és irányzatok elem-
zésére;
— kimutatta, hogy a bolgár statisztika 75 éves tör- ténete során a népességről gazdag, összehasonlitha- tó intormációkészletet hozott létre, amely ma ésa jö- vőben egyaránt fontos és kimeríthetetlen torrásul szolgál a népesség reprodukciójával kapcsolatos elem-
zésekhez;
-— a társadalmi információ gyűjtése alapvető szer- vezési, programv és módszertani kérdéseinek vizsgá- lata alapján kimutatta a népszámlálások között fenn- álló folytonosságot. és kimutatta a társadalmi-gaz- dasági viszonyok döntő hatását a lakosságra vonat- kozó társadalmi információ gyűjtésének szervezési, program- és módszertani kérdései megoldásában;
— lezárta sok száz és ezer ember nemzedékeken át végzett önzetlen és odaadó munkáját, mellyel sor—
suk. gondolataik es életük értelmét foglalták sta- tisztikai adatokba; ugyanis nagy erkölcsi erő kellett Bulgária felszabadulása előtt ahhoz, hogy olyan te- vékenységnek szentelje magát valaki, amely fontos a társadalomnak, de nincs kellő módon felismerve és általa elismerve;
-— rámutat arra, hogy a szocialista társadalom az Egységes Társadalmi Információs Rendszer létrehozá- sával az e téren tevékenykedők munkáját az azt meg- illető tórsadalmi elismerésben részesíti: ma ár mindenki megérti és elismeri. hogy társadalmijl'lrln- formáció nélkül lehetetlen hozzáértő módon és ma-
gas szinvonalon irányítani a társadalmat,
-— hangsúlyozza a számítástechnika szerepét és jo- lentőségét a társadalmi információ feldolgozásának továbbfejlesztésében. a különböző szintű lrányltó szerveknek a nélkülözhetetlen komplex. aktuális és hiteles társadalmi információval való ellátásában;
—- összegezi azt a több mint negyedszázados tevékenységet, amelyet a szerző a bolgár szocialista statisztika elméletének művelése és gyakorlata terén
kifejtett.
Szerzőnek a disszertáció alapgondolatait tartalmazó munkái:
Prebrojovane 1975: rezultati perszpektivi. (Nép- számláiás 1975: eredmények. perspektívák.) Partizdat.
Szófia. 1976. 120 old.
Osznovni izmenenija v demografszkoto, ikonomi- cseszkoto i szoclalnoto polozsenie na naszelenieto na NR Böigarija. (Alapvető változások a Bolgár Nép- köztársaság lakosságának demográiiai, gazdasági és társadalmi helyzetében.) Novo vreme. 1977. évi 4. sz.
17—29. old.
Prebrojavanijata na naszelenieto i izucsavaneto na osznovnite izmenenija v demografszkoto, ikonomicsesz-
koto i szocialnoto polozsenie na naszelenieta v Böl- garija. 1900—1975. (Népszámlálás és a Bolgár Nép- köztársaság lakossága demográfiai, gazdasági és tár- sadalmi helyzetében bekövetkezett főbb változások vizsgálata, 1900—1975.) Sztatísztíka. 1978. évi 5. sz.
3—18. old.
Ikonomiaseszkoto razvitie na Bölgarija —— osznoven faktor, opredeljascs neinota demografszko polozsenie.
(Bulgária gazdasági fejlődése -— az ország demográ- fiai helyzetének meghatározó tényezője.) Sztatísztiko.
1978. évi 6. sz. 3-18. old,
Vözrasztavo—polova sztruktura na naszelenieto na Bölgarija, 1900—1975. (Bulgária lakosságának kor és nemek szerinti összetétele, 1960—1975.) Sztatisztika.
1979. évi 1. sz. 57-69. old.
Obrazovatelnata sztruktura i ikonomicseszkata ak- tivnoszi na naszelenieto na Bölgarija. 1900-1975. (Bul- gária lakosságának képzettség szerinti összetétele és
MAGYAR SZAKIRODALOM
AJÁNLÁSOK
A FEJLESZTÉSI KRITÉRIUMOK INFORMÁCIÓS BÁZISÁRA AZ lPARVALLALATOK RÉSZÉRE
Kossuth Könyvkiadó. Budapest. 1980. 365 old.
A világgazdasági változások egybeesése a magyar gazdaságban megérlelődött ütemvál- tási kényszerrel, az egyensúly javításának szükségességével, elsődleges követelménnyé tette a fejlesztések erőteljes szelektivitását és hatékonyságuk növelését. A fejlesztések ha- tékonysága pedig azon múlik, hogy a kivá- lasztott terület műszaki—gazdasági adottságai mennyire közelítik meg azoknak az élenjáró termelőknek eredményeit, amelyek meghatá—
rozzák a ráfordításoknak (: nemzetközileg el—
ismert szinvonalát és a termelés realizálásá—
nak feltételeit. A döntések előkészítésének és megalapozásának ezért egyik fontos feladata az élenjárókkal való összehasonlítás mind a technikai paraméterek, mind pedig a gazda-
sági indikátorok tekintetében.
Az ilyen műszaki és gazdasági szemponto- kat ötvöző elemzések olyannyira iontos fel- tételét képezik gazdasági munkánk színvo—
nala emelésének. hogy az MSZMP Központi Bizottságának 1977. október 20—i, hosszú tá- vú külgazdasági politikánk és a termelési
gazdasági aktivitása. 1900—1975.) Sztatisztíka. 1979.
évi 2. sz. 13-27. old.
szerkezet fejlesztésének irányelveiről hozott határozata is állást foglalt az e szemléletet szolgáló műszaki—gazdasági kritériumok al—
kalmazása mellett.1 A kritériumrendszer sze- rinti elemzés mint követelmény időközben (:
tervezőmunka részévé vált. Kormányhatározat nyomán alkalmazását előírták a népgazda—
sági és a vállalati tervezésben, valamint az állami döntésű beruházások előkészítésében.
A tapasztalatok szerint a döntéselőkészí—
tést szolgáló elemzésekkel megbizott szakem- berek legfőbb gondja, hogy nincsenek kéz- nél a világgazdaságban élenjáró termelők műszaki színvonalára, technológiájára, terme- lési kapcsolataira, a termelés- és a piacszer- vezés módszereire stb. vonatkozó információk.
Pedig most — amikor a termelési struktúrák országok közötti és országokon belüli gyors
* E kritériumok rendszerbe foglalása az Országos Tervhivatal és az Országos Műszaki Fe lesztési Bizott- ság együttes közleményével kiadott .. tmutató a ter- melési szerkezet fejlesztésének döntéselőkészitési mód- szereihez" (Tervgazdasági Értesítő. 1978. évi 4. sz.) c. anyagban történt meg. Egyes elemzési szemponto- kat részietesebben kifejtett és alkalmazásukhoz mód- szertani javaslatokat adott az OMFB egy korábbi témabizottsógában végzett munka eredményeit össze- foglaló ..A termelési szerkezet fejlesztésének müszaki- gazdasági kritériumai" (Kossuth Könyvkiadó. Buda- pest. 1978.) c. tanulmánykötet.
SZEMLE
757
átalakításainak korszakában élünk -— azok a termelők tesznek szert behozhatatlan elő—
nyökre, akik a műszaki—gazdasági fejlődés tendenciájáról hamarabb informálódnak,
mint mások.
A magyar gazdaságban — országos szin—
ten — egyáltalán nem lehet információsze- génységről beszélni. lgen sok intézmény alap- vető munkaterülete a szakmai információk beszerzése, rendszerezése. Emellett hatalmas ismerettömeg gyűlik össze különböző kutató- intézetekben, a külkereskedelmi vállalatoknál, továbbá maguknál a nemzetközi munkameg- osztásban részt vevő termelővállalatoknál is.
Tehát általában nem abszolút információ—
hiányról van szó, hanem inkább arról, hogy az információk áramlása megszakad, mielőtt azok eljutnának tényleges felhasználásuk he- lyére. A szakemberek sokszor nem tudják, hogy milyen forrásból, milyen módon szerez- hetik be fejlesztő, tervező, szervező, kereske- delmi munkájukhoz szükséges információkat.
Ezért kezdeményezte az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság egy olyan ajánlásgyűj- temény kidolgozását, amely a szakemberek számára rendszerezi, hogy a különféle infor- mációkat milyen forrásokból szerezhetik be, illetőleg országunkban milyen információszol- gáltatások léteznek, és ezek hogyan ve'hetők igénybe. Az ajánlásgyűjtemény egyúttal fel—
hívja a figyelmet azokra az alapvető szer- vezési feladatokra és módszertani eszközök- re, amelyek az információk eredményes fel- használásához szükségesek. A szóban forgó ,,Ajánlások a fejlesztési kritériumok informá- ciós bázisára az iparvállalatok részére" című ajánlásgyűjtemény az OMFB egyik témabi- zottsága keretében készült, amelynek veze—
tője Nyitrai Ferencné, tagjai: Bárány István, Drecin József, Duzs János, Fáy József, Gold- perger István, Szabó László és Tűű Lászlóné.
A tanulmány kidolgozását lávorka Edit koor- dinálta. Az ajánlásgyűjteményhez Sebestyén lános írt előszót. A feldolgozásban a szak—
értők széles köre vett részt.2
A könyv !. fejezete általánosan mutatja be a szakirodalmi dokumentációk típusait és rendszerezését és a szakosított intézmények rendszeres, eseti és megrendelésre nyúitott szolgáltatásait3, valamint a számítógépes szakirodalmi információkeresés főbb formáit.
A fejezet ezt követően foglalkozik a műsza-
2 Bító lános, Dányi Dezső, Dénes Gábor, Egyed István, Fazekas Károlyné, Fekete Judit, Felkai István, Gubányi Lászlóné, Goldperger István, Gyalákay Csa- báné, Herczog György, Kalotay Balázsné, Keszthelyi Károly, Kristóf Imre, Lőrincz Imre, Nádudvari Zoltán,
Póka Márton, Sárosi Gyula, Simóka Kálmánné, Scholcz Rezső, Schönviszky Lászlóné, Szük Gyula, Tompa Miklós, Trébits Gyuláné, Varga Éva és Varga ' lúlln.
3 Referáló kartonszolgálat, válogatott referátumok, visszakereső tájékoztatás, címfordítások gvorsszolgól—
tatása, témaflgyelés, analitikus és szintetikus feldol- gozások, lrodalomkutatós, jeladó információk.
ki—gazdasági kritériumok prognosztizálásá- nak lehetőségeivel.
A szerzők hangsúlyozzák, hogy a verseny- társak jelenlegi helyzete, a világpiac mai ál- lapota tény, amelyet vagy ismerünk, vagy nem, de az erre vonatkozó információ több vagy kevesebb ráfordítással végül is meg—
szerezhető. A jövőbeli gazdasági helyzet azonban már nem jellemezhető valamilyen készen kapott információval vagy információ- halmazzal. A műszaki—gazdasági kritériumok szerint végzett elemzésnek tehát alapvető fel- adata a jövőbeli helyzet egyes tényezőinek, a mai ismeretek alapján történő megítélése, azaz előrejelzése. A könyvben külön tábláza- tokban mutatják be az egyes kritériumok sze—
rinti informácíók és előrejelzési módszerek összefüggéseit. Foglalkoznak az előrejelzés készítéséhez szükséges legfontosabb módszer—
tani eszközökkelf Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a műszaki—gazdasági kritériumokban foglalt jellemzők előrejelzése alapvetően stratégiai természetű döntésekhez kapcsoló- dik, de a stratégiai döntések végrehaj- tásának útjába eső taktikai és operatív gaz- dálkodási lépések kidolgozásához is ösztön—
zést adhat. E fejezethez tartozik az l. Függe-
lék, az ,,Ajánlott prognosztikai—módszertani
munkák jegyzéke" és az 1. melléklet, amely- ben (tapasztalatátadási célzattal) bemutat- ják az Egyesült lzzólámpa és Villamossági Rt. által a műszaki—gazdasági kritériumok előrejelzésére használt módszert.
A II. fejezet ,,A fejlesztési kritériumok bel- földi információs bázisai" cím alatt nem a vállalat belső, hanem a kívülről megszerez- hető adatokról, szöveges tájákoztatásokról ad áttekintést, és néhány olyan korszerű vizsgá- lati módszerre hívja fel a figyelmet, amelyek megkönnyítik az esetenként nagy tömegű részinformációk kezelését, az információba!- mazok lényeges elemeinek kiemelését.
Ahhoz, hogy a műszaki—gazdasági kritériu- mok követelményrendszere eredményesen ér- vényesülhessen, egyeztetni kell a bel— és kül- földi piac igényeit, és ki kell választani az ezekről tájékoztató hazai és nemzetközi _i_n—
formácio'forrásokat, megszervezve folyamatos figyelemmel kfsérésüket. A szerzők a statisz- tikai és számviteli információk áttekintésével többek között azokra a belföldi követelmé- nyekre kívánták fokozottabban ráirányítani a vállalatok figyelmét. amelyeket az exportké—
oesség növelésének feladata mellett is fel- tétlenül mérlegelniök kell szelektív döntéseik előkészitése, fejlesztési stratégiájuk kialakítá- sa során. Valójában az ipar minden ágaza- tában szükség van arra. hogy rendszeresen felfogják és munkájukban is hasznosítsák a
t A szokvéleményezésen és az ldősorok vizsgálatán alapuló módszerekkel és :! modellezési eljárásokkal, továbbá az analóglát hasznosító és a rendszerszem- léletű eljárásokkal stb.
758 SZEMLE
belföldi szférából: a kereskedelem vagy a felhasználó, illetőleg beruházó gazdasági szervezetek részéről érkező indítékokat. Az intenzívebb belföldi piackutatás megszerve- zése is szükségessé válhat a hazai fogyasz- tói, felhasználói igények alaposabb megis- merése. illetve hatékonyabb befolyásolása ér- dekében.
Bizonyára megkönnyíti a vállalatok elem- ző munkáját az. hogy a statisztikai és a szám- viteli jellegű belföldi információs forrásokkal foglalkozó alfejezetek a műszaki—gazdasági kritériumrendszer egyes elemeihez közvetle- nebbül hozzárendelhető információkat az egyes kritériumok szerint csoprtosítva részle- tezik. Emellett ismertetik a különféle ipari ágazatok speciális kiadványait és a gazda- sági minisztériumok rendszeres adatszolgál- tatásait. Ez a fejezet tárgyalja a műszaki fej- lesztési akciók költségeinek elemzéséhez szük- séges információkat, és felhívja a figyelmet egy újfajta, rendszerszemléletű költségelem- zési módszerre. Foglalkozik a termelőeszköz—
kereskedelmi és a felhasználói vállalatok ra—
cionális készletelhelyezkede'sét elősegítő ín- formációs rendszerrel.
A fejezetet kiegészíti egyrészt a ii., a lll. és a IV. Függelék, amelyben .,A műhöz kapcso- lódó hazai és külföldi irodalom", valamint a magyar és a külföldi szakfolyóiratok jegyzé—
két találhatja meg az olvasó; másrészt két melléklet. Az egyikben egy textilipari vállalat példáján mutatják be a szerzők az egyes krí- tériumok részletező jellemzőinek kiválasztását és az azokhoz legfontosabb információk be—
szerzésének forrásait és módját, mig a másik mellékletben egy cipőgyári példa található a készletgazdálkodás javítását, az anyagellátás és az áruszállítások folyamatosságát előse- gítő információelemek gyakorlati hasznosítá—
sara.
A III. fejezet a műszaki—gazdasági folyo- matok információs szolgáltatásainak egyes fontosabb hazai szervezeteit mutatja be. Ta- lán még a szakemberek számára is meglepő bizonyságot nyerhetünk, hogy milyen tömegé- vel rendelkezünk az elsődleges és másodla- gos íníormációknak. A könyv szinte kataló- gusszerűen sorolja fel az Országos Műszaki Könyvtár és Dokumentációs Központ. a Kon—
junktúra— és Piackutató intézet, az Országos Piackutató intézet, az Országos Találmányi Hivatal, a Magyar Szabványügyi Hivatal, a Magyar Kereskedelmi Kamara (és tagozatai), a Magyar Tudományos Akadémia keretében dolgozó intézmények és az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság és intézményei, valamint a témában érdekelt minisztériumok kiadvá- nyait. Részletesen tárgyalja. hogy a néoaaz- dasági szintű ágazati és vállalati szintű gaz- daságvezetés igényeihez alkalmazkodó ösz- szeállításokat miként lehet rendelés alapján
elkészíttetni. illetve milyen másodlagos infor- mációszolgáltatásokhoz lehet jutni.
lsmerteti a különféle intézmények marke—
ting-szolgáltatásait, amelyek célraorientáltan beleilleszthetők a megrendelő vállalatok fej- lesztési stratégiájának elemzésébe és prog- nózisába. Kiderül. hogy az egyes intézmények importbizományosí tevékenységet is folytat- nak úgy. hogy a belföldi vállalatoktól kapott megbízások alapján neves külföldi marketing- cégektől rendelnek átfogó tanulmányokat.
Rendelést lehet feladni egyes termékek vagy termékcsoportok világgazdasági helyzetének.
áralakulásának rendszeres megfigyelésére és árprognózisok készítésére is.
A szabadalmi információszolgáltatás segit- ségével meg lehet keresni azokat a legkor- szerűbb eszközöket és technológiákat. ame- lyek valamely megszokott műszaki—gazdasá- gi jellemzőkkel rendelkező objektum létreho- zásánál hasznosíthatók. Fel lehet tárni egy- egy konkrét területen a technika állását. és ennek révén helyesen lehet kitűzni a kutató- si—fejlesztési célokat, és így el lehet kerülni az erőforrások pozarlásával járó ismételt fel- találásokat.
A lehetőségeket nagymértékben szélesíti.
hogy szorosabb együttműködés bontakozik ki a KGST-országok találmányi hivatalai között, továbbá mind az Európai Gazdasági Közös- ség egységesített szabadalmi rendszere, mind pedíg az ENSZ Szellemi Tulajdon Világszer- vezete (WIPO) által gondozott Szabadalmi Együttműködési Szerződés (PCT) keretében.
Különösen figyelemre méltó e fejezetben a ,,Hazai szakirodalmi számítógépes informá—
ciókereső szolgáltatások" részletes leírása.
Bemutatja az ASZBA. a BlBDOSZ, CACon, DERWENT. INIS, INSPEC, METADEX, SZÁ- MOK—lSlS rendszereket és az előkészítés alatt álló hazai számítógépes információkereső szolgáltatásokat. A könyvből kiderül. hogy sok tízmillió tétel (információs adat) rejtőzik a számítógépekben, amelyeket a legkülönfélébb csoportosításban, a kívánságnak megfelelő- en írásban, filmen vagy egyéb formában le- het megkapni. A feldolgozott adatok évi gya- rapodása is meghaladja az 5—10 milliót.
A IV. fejezet foglalkozik a ,,Hazai külkeres- kedelmi szervezetektől nyerhető műszaki—gaz- dasági információk" bemutatásával, a szak- külkereskedelmi és a külkereskedelem speciá—
lis területeivel foglalkozó rendszeres kiadvá- nyokkal és az eseti igények alapján nyerhe- tő szolgáltotásokkal. ismerteti a külföldi cé- gek magyarországi állami képviseletét ellátó vállalatok információszolgáltotását is.5
5Küiőn megemlítendők az .,lmportjelentés", :!
,,Konjunktűrajeientés", a ,.Piaci hírek", az ,.Ármo—
nitor", a .,Szoclalista gépipari katalógus", a .,Fa—
iődő országok katalógusa". a ..Műszakl tójékoztató' . a "Műszaki szellemi termékek hasznosítása", a .,Nemzetközi vásárnaptár" stb. kiadványok.
SZEMLE
759
Az ajánlásgyűjtemény V. fejezete részlete- sen bemutatja a szocialista országok nem- zetközi tudományos és műszaki információs rendszerét és szolgáltatásait. E fejezet átta- nulmányozása alapján úgy tűnik, hogy az így rendelkezésünkre álló igen széles körű és alapos információs lehetőségeket még nem kellően használjuk fel. Az általános, a spe- ciális és az ágazati rendszeres kiadványok és külön megrendelhető feldolgozások olyan friss és érdemi információkat adhatnak, ame- lyek elősegíthetik az egész népgazdaság mű- szaki fejlődésének gyorsítását.
Nem sokan tudják, hogy például a KGST—
országok Nemzetközi Tudományos és Műsza- ki lnformációs Rendszere (NTMlR) keretében rendszeres kiadvány tájékoztat a nem KGST—
tagországokból, az iparilag fejlett országok- ból származó válogatott tudományos és mű- szaki filmekről. (A kiadvány évente mintegy 1000 film rövid tartalmát, címadatát. ETO—
jelzetét ismerteti.) A tudományos és műszaki fordítások nemzetközi információs szolgálata keretében például feldolgozásra kerülnek könyvek (könyvrészletek), folyóiratok és nem periodikus kiadványok cikkein kívül tudomá- nyos és tervezőmunkák, publikált és nem pub- likált tudományos előadások, ipari katalógu- sok, prospektusok és egyéb külföldi vállalati információk, szabványok, találmányi leírások és szabadalmak nem publikált fordításai is.
Népgazdasági ágazatok szerinti nemzetközi szemlék készülnek (például a mezőgazdaság—
ról több mint 230—féle). Az ,,Eredmények és távlatok" tematikus füzeteket a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának elnöksége a Nemzetközi Tudományos és Műszaki Informá—
ciós Központtal (NTMlK) közösen adja ki, a- melyben a rendszerkutatások és fejlesztések eredményeit nemcsak a jelenlegi helyzetre vonatkozóan, hanem a jövő tendenciáját tük—
rözően is elemzik.
A könyv e fejezete tulajdonképpen áttekin- tést ad arról, hogy olyan információs rend- szer létrehozásáról van szó, amely átfogja a szocialista országok valamennyi tudomány- ágát, iparágát, információfajtáját, és megfe—
lelően kapcsolódik a világ információs bázi- sához, egyre inkább korszerű információs technológiát alkalmazva. Egy ilyen nagy rend- szer létrehozása, kifejlesztése szervezési, mű- szaki, tudományos szempontból is egyedülálló a maga nemében. Ahhoz azonban, hogy a felhasználók élni tudjanak az igénybe vehető
_ szolgáltatásokkal, a szolgáltatások fajtáit és igénybevételük módját kellően meg kell is- merjék.
A ,,Nemzetközi szervezetek információs szol- gáltatása" c. VI. fejezetben egyrészről az Egyesült Nemzetek Szövetsége különféle szer- vezeteinek (UNlDO, UNCTAD, EGB. FAO, Nemzetközi Valutaalap, Nemzetközi Újjáépí—
tési és Fejlesztési Bank, ENSZ Statisztikai Hi- vatal stb.) itthon is hozzáférhető publikáció—
it, kiadványait és információs szolgáltatásait részletezi, másrészt felsorolja a fontosabb kül- földi intézmények (bankok, minisztériumok, tu- dományos intézetek) megszerezhető ország- tanulmányait. egyúttal bemutatva azok tartal-
mát, illetve készítésük módszereit.
A nemzetközi szervezetek hatalmas infor- mációtáráből a könyv —- érthetően -— csak a fontosabb folyamatos és időszakos kiadvá- nyokra tér ki, de az ilyen szűkítés mellett is úgy tűnik, hogy az országon belüli informá- ciók felhasználása az iparvállalatok körében a fejlesztési döntések előkészítésében még sok kihasználatlan tartalékot rejt magában.
E fejezetet egészíti ki a 4. melléklet, amely a külföldi primér információk szerzésének le- hetőségeit mutatja be (az Országos Piacku- tató lntézet gyakorlata alapján).
Mindezek alapján a könyv olyan segédlet—
nek tekinthető, amely eligazítást adhat a vál- lalatok vezetőinek, a tervezőknek, a kutatók—
nak ahhoz, hogy a munkájukhoz szüskéges információk gyűjtését megszervezzék és fel- használják. Meggyőződésünk, hogy a friss, érdemi és döntéselőkészítési folyamatba kellő időben bekapcsolt információ a vállalatok és ezzel az egész népgazdaság műszaki fejlő- désének is fontos tényezője lehet. Ehhez azon- ban az kell. hogy az információk a vállalati vezetők és a végrehajtó szakemberek szem- léletében, munkájában foglalják el az őket megillető helyet. Tudjuk, hogy ma nagy szük- ség van a gazdaságban, vállalkozó szellem- re, bátor kezdeményezésekre. Azt is tudni kell azonban, hogy a szárnyaló fantázia sem he—
lyettesítheti a helyzet és a lehetőségek tény—
szerű ismeretét, valamint a tények korrekt ér- telmezését és elemzését. Éppen az ilyen tá- jékozódás és elemzés mutatja meg, hol sza- bad és érdemes kezdeményezni. Ez adhat kel- lő biztonságot és határozottságot a felelős- ségteljes gazdasági döntésekhez.
]ávorka Edit
