A kutatás–fejlesztés pénzügyi, számviteli, statisztikai rendszere

540

2. A havi és szezonális árindex módszertana.

3. Visszaélések a statisztikával.

4. Az életszínvonal statisztikájának új vonásai.

5. A fogyaszási árindex megbízhatósága és hitele.

6. Az indexelmélet gyakorlata és a nemzeti termék értelmezése. Kapcsolódó téma: a második gazdaság szerepe és kezelése a statisztikában.

7. A magyar gazdaság versenyképességánek mérési módszerei.

8. A nemzeti vagyon és a potenciális termelés.

Kapcsolódó téma: a nemzetivagyon-számítás kon- zisztenciája.

9. Az új adórendszer és az infláció hatása a háztartások viselkedésére. Kapcsolódó témák: mag- tagadások az adatgyűjtésben; a lakossági adat—

felvételek megbízhatósága.

10. Adástatisztika. Az egységes lakossági jőve—

delemnyilvántartás megteremthetősége. A lakosság bruttó és nettó jövedelmi helyzetének elemzése.

11. A pénzügyi statisztikai rendszer kialakítása.

A költségvetési reform hatása az információ-rend-

szerre.

12. A mikro— és makrostatisztika kapcsolata.

13, lnnováció és hagyomány a hivatalos statisz—

tikában.

14. A statisztikai képzés reformja a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen.

15. A statisztikai tudomány helyzetelemzóse.

Az eddigi hagyományoknak megfelelően a Statisztikai Bizottság a jövőben is három ülésszakot tervez évente. Ezért néhány ki- vételes esetben e témák közül kettőt kell egy ülésszak napirendjére tűzni vagy egye- seket 1990 utáni időre halasztani.

Dr. Á. ].

MAGYAR SZAKl RODALOM

A KUTATÁS—FEJLESZTÉS

PENZUGYI. SZÁMVI'I'ELI, STATISZTIKAI RENDSZERE Országos Műszaki Információs Központ és Könyv—

tár. Budapest. 1987. 279 old.

Az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság gondozásában megjelent kötet egy téma- bizottság munkájának eredménye. A bizott- ságot Nyitrai Ferencné dr. vezette, tagjai a Pénzügyminisztérium, a Központi Statisztikai Hivatal és az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság munkatársai voltak. A kötet régi hasznos hagyomány folytatása. A korábbi kiadványokhoz hasonlóan a kutatás, fejlesz—

tés pénzügyi feltételeit szabályozó rendele- teket ismerteti. magyarázza. A jelenlegi kö- tet azonban a pénzügyi és számviteli elszá- molás rendje mellett a kutatóhelyi statiszti- kai adatszolgáltatás rendjét, illetve az 1988.

beszámolási évtől bekövetkező változásokat is ismerteti.

A tájékoztató kiadása az ár- és adó- reform következtében megváltozott jövede- lemszabályozás, valamint a kutatást, mű—

szaki fejlesztést segítő kedvezmények rend—

szerének módosításai miatt nyilvánvalóan időszerű volt. A megjelentetés—t továbbá az is indokolta, hogy a számvitel és a statisz- tika összhangjának megteremtése érdekében a fogalom pontosítására, korszerűsítésére is

sor került.

Az elmúlt időszakban a ráfordítások tar- talmát a műszaki fejlesztési alap felhaszná- lásának szabályozása határozta meg. Abban számos olyan elszámolási jogcím szerepelt, amelyek csak lazán kapcsolódtak a kutatás—

hoz, kísérleti fejlesztéshez. A vállalati cél- alapok, így a műszaki fejlesztési alap meg—

szüntetésével vált lehetővé a kutatás, a ki- sérleti fejlesztés fogalmának pontosabb ér- telmezése, a ráfordítások egységes kimuta—

tása a számvitelben (mérlegbeszámolóban) és a kutatóhelyek beszámolójelentésében.

A kiadvány címében szereplő kutatás—

fejlesztés körébe tartozik minden olyan tevé- kenység, amelynek célja új tudományos is- meretek szerzése, ismert tudományas ered—

mények alkalmazási lehetőségeinek keresése, a gyakorlati tevékenység ismert tudományos eredményeken alapuló fejlesztése. A meg—

határozás értelmében a fogalom részben bővebb, mint a műszaki fejlesztés (például a humán tudományok területén végzett ku- tatások tekintetében), de szűkebb is a mű- szaki fejlesztésnél. A tudományos—technikai újdonságok felderítése, terjesztése, a beve—

zetés, az alkalmazás lehetőségeinek kidol—

gozásával kapcsolatos műszaki—gazdasági munka ugyanis kizárt a kutatás, kisérleti fej—

lesztés fogalomköréből. A kiadvány — gya- korlati példaként -— a kísérleti üzem, kísér—

leti félüzem megvalósítását. működtetését, a nullszéria előállítását, a szabványosítást, a tipizálást, a műszaki propagandát említi, főként azért, mert ezek a tevékenységek az eddigi elszámolási rendben a műszaki fej- lesztési alapból voltak finanszírozhatók, míg 1988. január 1-től kutatási, kísérleti fejlesz-

tési költségnek nem tekinthetők.

A kutatással, kisérleti fejlesztéssel, illetve annak elszámolásával vagy statisztikájával foglalkozóknak segítségként szánta a kiad—

vány szerkesztője a témakörrel kapcsolatos fogalmak lexikonszerű feldolgozását. A tudo- mányos kutatás, kísérleti fejlesztés és a mű—

szaki fejlesztés kapcsolatának, rendszerbe foglalásának bemutatására azonban sajnos nem került sor, holott ezt a betűrendes jegy- zékhez hasonlóan egy "rendszerezett" cím—

szójegyzék megoldhatta volna. A tanulmány harmadik részében részletezett fogalmi meg—

határozásokra hivatkozva ismerteti a kiad- vány első fejezete a pénzügyi és számviteli rendszert, a második rész pedig a statiszti—

kai beszámolás rendjét.

SZEMLE 541

A pénzügyi és számviteli rendszerről szóló rész a költségként elszámolható ráfordítások kifejtése mellett foglalkozik a kutatás, a ki- sérleti fejlesztés pénzügyi forrásaival, a te- vékenység—i alapon járó kedvezmények ismer- tetésével, valamint a szellemirtermékekkel

kapcsolatos pénzügyi szabályokkal.

A tanulmány második részét képező sta- tisztikai beszámolási rendszer ismertetése a következő főbb témakörökre terjed ki:

— az adatszolgáltatásra kötelezettek kijelölése.

-— az elrendelt statisztikai beszámolájelentések.

- a statisztikai adatok tevékenységi tartalma;

-— a beszámolójelentések főbb kérdőpontjai.

A két utóbbi témakör kifejtése során uta—

lás történik azokra a változásokra, amelye- ket az 1988. évre vonatkozó adatszolgálta- tásnál figyelembe kell venni. Ezek a módosí- tások -— összefüggésben a pénzügyi, szám- viteli rendszerek változásával —— elsősorban a vállalati kutató—fejlesztő helyeket érintik, de egyes vonatkozásaikat a költségvetési intézményeknek is alkalmazniok kell.

Az információs rendszerek összhangra tö- rekvése ellenére bizonyos eltérések a pénz- ügyi és a statisztikai beszámolók között még fennmaradtak. A tanulmánynak a statisztiká—

ról szóló része ezen eltérésekkel is foglalko—

zik, számszerű példóval is illusztrálva a szö—

veges ismertetést.

A statisztikai kérdések vizsgálatótegészíti ki a mintegy 70 oldal terjedelmű függelék, amely a gyakorlati munkához ad további

segítséget.

Első része tételes jegyzék azokról a válla- latokról. intézményekről, amelyek a kutató—

fejlesztő helyek staüsztikai adatszolgáltató—

sára kötelezettek. Tekintettel arra,, hogy a kötelezettség a jelentősebb volumenű, hord- erejű kutató, kísérleti—fejlesztő tevékenysé- get végző szervekre vonatkozik, felsorolásuk nem csak statisztikai szempontból hasznos

információ.

A függelék további részei a statisztikai osztályozások közül azokat a részleteket mu- tatják be és magyarázzák, amelyek a kuta- tással, a kísérleti fejlesztéssel kapcsolatosak.

A vállalatokon, intézményeken kívül a kis- szervezetek (gazdasági munkaközösségek, társulások stb.) számára is segítséget jelent- hetnek vállalkozásaik besorolásához — és adózásuk mértékének megállapításához — a Szolgáltatási Tevékenységek legyzékéből közzétett kiemelések (a kiadvány 4. sz.

függeléke). A kivonatot a statisztikai gyakor- lat magyarázata és néhány jellegzetes, kü- lönös figyelmet igénylő példa bemutatása

egészíti ki.

Pártos Judit