Az engineering tevékenység kézikönyve

(1)

766

^SZEMLE

adatmodellek felállítása az első lépés. Ezzel a témával kapcsolatban az ausztrál és a holland statisztikai hivatal ismertette tanulsá- gos módszereit és tapasztalatait. Számunkra azért voltak az előadások érdekesek, mivel hasonló kezdeményezések a KSH Számító- központjában is történtek már, és hazánkban Halassy Béla kutatásai különösen kedvező körülményeket teremtenek az ilyen kezdemé- nyezéshez.

A munkacsoport ülésszakonként visszatérő módon áttekintette az egyes hivatalokban a statisztikai adatbázisok fejlesztésével kapcso—

latban bekövetkezett jelentősebb eredménye- ket. Ebben a témakörben a francia résztvevő adott az érdekes és vitát indító fejlemények—

ről tájékoztatást. Az INSEE sok éves fejlesztő munka után igen kiterjedt adatbázis-rend- szert hozott létre. Kezdettől követelményük volt a ,,nyitottság", tehát a rendelkezésre ál—

ló adatok széles körű használatba bocsátá- sa. Ezt a követelményt —— bizonyos idő után

— a hivatal saját szervezetében már nehezen volt képes teljesíteni az igen nagy számú adatkérés miatt. Ennek megoldására a nyíl—

vános statisztikai adatellátást ,,vállalkozásba adták", azaz szervezett kapcsolatba léptek a

statisztikai adatok terjesztésével foglalerZÓ több külső intézménnyel, A kapcsolat lérfye—

ge az, hogy a hivatal ezeket folyamatosan ellátja a rendelkezésre álló adatállományok- kal és dokumentációkkal, a kifelé menő szol- gáltatások nagy részét viszont — ellenszo!- góltatósért — ezek végzik. Az INSEE termé- szetesen a kormány tájékoztatását és infor

mációellátását, valamint a hagyományos

elemző munkát továbbra is végzi.

A vita során kiderült, hogy hasonló meg- oldás már évek óta működik Angliában, Ka- nadában és az Egyesült Államokban, bizo-

nyos elemei pedig már mutatkoznak Svéd—

országban és Ausztriában. A vitában részt ve—

vők egyetértettek abban, hogy a fejlett tá—

jékoztatási eszközök és módszerek alkalma- zása és a korlátlan ,,nyitottság" olyan terhet jelenthet a hivatalok számára, amely a hi—

vatalok alaptevékenységét is nehezíti. Ugyan- akkor a statisztikai adatok terjesztése elől nem lehet elzárkózni. Úgy tűnik, hogy olyan ,,nem profitra irányuló" elkülönített szervezeteket célszerű létrehozni, amelyek egyfelől ún. statisztikai marketing tevékenységet is ellátnak s egyben a statisztikai információkat

is ,,értékesítik".

MAGYAR SZAKIRODALOM

AZ ENGINEERING TEVÉKENYSÉG KÉZIKONYVE

Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság — Orszá- gos muszaki információs Központ és Könyvtár. h. n.

1983. 337 old.

A tudomány és a technika fejlődése, a be- ruházások összetettségének növekedése. az új termékek és létesítmények megalkotásá- val kapcsolatos munkálatok kiváltották a sza- kosodást, a specializálódást. Ennek következ—

ményeképpen az új megalkotásában szak- emberek és kollektivák nagy száma vesz részt, ami a tevékenységek szoros összehan- golását teszi szükségessé. E célból jöttek lét- re azok a szervezetek. amelyek kellő szaktu- dással és tapasztalatokkal rendelkeznek, és a munkát koordinálják. E szervezetben már nem különül el a kutatási és fejlesztési, a tervezési és termelési, valamint az értékesi—

tési feladat, éppen ellenkezőleg. e szerveze—

tek ezen feladatok teljes megoldására vállal—

koznak.

A fejlett tőkés országokban már több éve igen intenziven és hatékonyan működnek az ún, engineering szervezetek. Több fejlődő or- szágban, valamint egyes szocialista orszá- gokban is felismerték az engineering tevé- kenység jelentőségét, és megindult e szer-

vezetek kialakitása. u

Magyarországon 1981 óta minisztériumok (országos hatáskörű szervek), a Tudomány-

politikai Bizottság, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság, a Magyar Kereskedel- mi Kamara és számos más szerv támogatja e tevékenységet, a műszaki fejlesztő vállala—

tok létrehozását.

Az Országos Műszaki Fejlesztési Bizott- ság és az Országos Műszaki információs Köz- pont és Könyvtár 1983 elején mindazok szá—

mára, akik engineering tevékenységet végez—

nek, végezni kívánnak a jövőben. hasznos munkát jelentettek meg ,,Az engineering te- vékenység kézikönyve" címmel. A mű az OMFB egyik témabizottsága keretében ké—

szült, amelynek vezetője Nyitrai Ferencné dr., titkára Végvári Jenő, tagjai dr. Birman Er- zsébet, dr. Deák János, dr. !ávorka Edit, dr.

Nagy Endre, Svéd András és dr. Szabó Lósz- ló,

A könyv — amely az engineering tevékeny- séget a következőképpen foglalja össze: ..A szellemi erők cselekvő összpontositása, az in—

novációs folyamat gyorsítása, a műszaki fej- lesztés optimalizálása, a hatékony műszaki——

gazdasági akciók kibontakozása érdekében"

-— két nagy egységből áll: egy tapasztalati.

leíró részből és egy igen bő Függelékből.

Az első fejezet bemutatja az engineering tevékenységet, az új szervezeti formák kiala- kulását, valamint a nemzetközi tapasztalato- kat. A szerzők jellemzik a rendkívül válto—

zatos engineering cégeket, amelyeknek tevé-

(2)

SZEMLE

767

kenységi körük szempontjából három alapve- tő típusát különböztetjük meg:

Jmérnöki—tanócsadó cégek (csak műszaki—gazda- Sági szolgáltatások végzésére vállalkoznak):

— komplex engineering cégek (adott fejlesztési feludotok teljes megoldásra vállalkoznak, a kutatás—

fejfesztéstől az értékesítés szervezésééig) ;_

;— műszaki—kutató—tanácsadó vállalatok (felada- iík az új technológiai folyamatok kidolgozása, az u, termékek fejlesztése és az új bevezetéséhez kap- csolódó problémák megoldása).

E fejezet foglalkozik a magyar gazdaság—

ban kibontakozó engineering tevékenység- gel, és megállapítja, hogy hazánkban a le- hetőségek ma már kedvezők, így elsősorban az érdekeltek vállakozó szellemén múlik, hogy milyen gyorsan és eredményesen tud kibontakozni a hatékony innovációt meggyor- sító engineering tevékenység.

A második fejezet az engineerig szervezetek alapításával foglalkozik. Részletezí mind- azon tevékenységeket, amelyek a hatásos műszaki fejlesztéshez szükségesek, valamint

azokat a szervezeti formákat, amelyekben e

tevékenységet végezni lehet, az állami és szövetkezeti szektorban, valamint egyéb gaz- dálkodási formákban. A szerzők felsorolják azokat a szervezeti formákat, amelyek kere—

tében önálló jogi személyiséggel, főtevékeny-

ségként és jogi személyiség nélkül lehet engineering tevékenységet folytatni.

Nagyon hasznos gyakorlati rész az alapí- tás alaki és tartalmi feltételeinek leirása.

Megismerhetjük a teljes folyamatot a főha- tósági határozat bemutatásától a jogszabá- lyok leirásán keresztül egészen az illetékbé- lyegek összegéig. Végül a fejezet foglalkozik a Tárcaközi Engineering Szakértői Munkacso- port (TESZM) feladataival (figyelemmel ki- séri, serkenti és segiti, valamint véleményezi az innováció terjedését szolgáló folyamato- kat).

A harmadik fejezet az engineering szervezetek jövedelemszabályozási és érdekeltségi

rendszerével foglalkozik.

Az utóbbi években a mezőgazdaságban jelentősen megnőtt a vállalati szféra kutatá- si—fejlesztési igénye és tevékenysége. A technikai haladás kiélezte az élelmiszer-termelés intenzív és a tudományos kutatás extenzív fejlődése közötti ellentmondásokat. Egyre sürgetőbbé vált a mezőgazdasági kutatások vállalati keretek között történő végzése.

Megkülönböztetett jelentőségű a vertiká—

lis agráripari integráció erősítése a kuta- tásban, a fejlesztésben és a termelésben. A termelési rendszerek mellett komplex innová- ciós vállalkozások jelentek meg az 1970-es évek végén a mezőgazdaságban. Ezek sajá- tosságaival foglalkozik a könyv negyedik fe- iezete.

A sokrétű vállalati szervezeti formában el—

végezhető engineering tevékenység szervezé- sét mutatja be az ötödik fejezet. A szervezeti

formák kialakításakor két fontos követelményt kell figyelembe venni:

— mindig szükség van ún. projekt-manager kije- lölésére. mert csak az egyes részfeladatokat lehet rutinszerűen végezni, hiszen minden megbízás egye- di jellegű (ezért szükséges a .,karmester", aki min- dentől elvonatkoztatva. függetlenül tudja irányítani a megbízás megvalósítását);

—- az engineering tevékenység termékei más piac- megközelitést kívánnak meg, mint a hagyományos áru. ezért a marketing munkában sem lehet a ha- gyományos külkereskedelmi tevékenységre, szakisme- retekre támaszkodni (ezt a szolgáltatást ugyanis nem lehet ugyanolyan módszerekkel árusítani, mint a más, sorozatban gyártott beruházási javakat és termékeket) .

A szerzők feltárják azokat a kérdéscsopor- tokat, amelyekre az engineering tevékeny—

ség igen nagy információs igénye kiterjed, a szerződéskötéskor, a kutatási—fejlesztési té- mák kiválasztásakor, az iparjogvédelem so- rán, a fejlesztés, a termelés, a beruházás fo- lyamatában, a pénzügyi kérdésekben, az ér—

tékesitéskor, a kooperációs igények felmerü—

lésekor, a konkurrencia kérdésében, valamint

az intézményrendszer kiválasztásakor.

A kézikönyv hatodik fejezete a vállalkozó- si és társulási szerződéseket foglalja össze.

A tevékenységi körtől függően a következő szerződések a leggyakoribbak:

licencvásárlási és —eladási szerződések,

különböző fajta kutatási—fejlesztési szerződések, megbízási szerződések.

vállalkozási szerződések.

társulási szerződéseki

lllll

Kiemelten tárgyalja a könyv a kutatási——

fejlesztési szerződések egyes fajtáit; a kuta—

tási—fejlesztési eredmények gyakorlati meg—

valósítására irányuló szerződéseket, valamint az építési—kisérleti szerződéseket, mert ezek kínálják azokat a kedvezményeket, amelyeket az újonnan létrejött, illetve más szervezeti formából átalakult műszaki—fejlesztő vállalatoknak ki kellene használniok.

A szellemi alkotások jogvédelmére, a mű- szaki megoldások oltolmozására, a szabadal- mi oltalom hatályára, () belföldön és külföl- dön történő bejelentési eljárásokra és a véd- jegyoltalomra hivja fel a figyelmet a hetedik fejezet. A tudományos—technikai haladás, a számítógépek széles körű elterjedése vetette fel és igényli ma már a software jogvédel- mét, ami alapvetően két úton biztosítható:

a kötelmi jog keretein belül és a szerzői jogi oltalom igénybevételével. A_hazai joggyakor- lat e téren még kialakulatlan, várható azonban, hogy software bitorlása esetén a tartalmi azonosságot nagyobb mértékben fog—

ják figyelembe venni, mint az irodalmi és tudományos műveknél.

A műszaki—fejlesztő vállalatok bevételeik—

ből gazdálkodnok, pénzügyi forrásaik ezekből keletkeznek. Nem felesleges megismerni azo—

kata lehetőségeket, amelyeket az engin—

eering szervezetek közvetlenül is felhasznál-

(3)

768 ^SZEMLE

hatnak. A nyolcadik fejezet ezeket a pénz- forrásokat tárgyalja.

1. Műszaki fejlesztési alap. Rendeletek határozzák meg. milyen módon képeznek. illetve képezhetnek a vállalatok műszaki fejlesztési alapot. valamint megszabják azoknak a ráfordításoknak a körét, ame—

lyek ennek terhére számolhatók el.

2. Innovációs Alap. A magyar szellemi termékek kifejlesztésével kapcsolatos műszaki fejlesztési ráfor- ditások tinanszirozásában kockázatvállalási alapon vesz részt.

3. Induló tőke és beruházás jellegű források (a vállalatok fejlesztési alapja).

4. Alkotó Ifjúság Egyesülés. Részt vehet állóesz—

közök finanszirozásában, vagy tőkével beléphet a megvalósításra. hasznosításra létrejövő társulásba.

5. Állami Fejlesztési Bank. Segítséget nyújt tár- sulások szervezéséhez, leányvállalatok. kisszövetkeze- tek. kisvállalatok alapításához; érdekeltség esetén

üzlettársi szerepet is vállal.

6. Interinvest. Részt vállal külkereskedelmi célok tinanszirazásában. elsősorban olyan ügyletekben.

amelyek az export eredményességének növelését vagy az import megtakarítását célozzák.

7. Egyéb lehetőségek. A Magyar Külkereskedelmi Bank, a Műszaki Fejlesztési Pénzügyi Egyesülés köz—

reműködése, illetve külföldi tőke felhasználása is lehetséges.

A termékek tervezése. gyártása, illetve for—

galmazása során igen fontos foglalkozni a kereskedelmi problémákkal. Ezt foglalja ösz- sze .,Általános kereskedelmi tudnivalók" cím- mel a kilencedik fejezet. Az első rész a szab- ványok körére terjed ki, majd részletes elem—

zést adnak a szerzők a forgalomba hozatal különböző fázisairól, a minőségellenőrzésről és a minőségvizsgálatról. valamint ezek intéz-

ményrendszeréről.

A gyártó és forgalmazó vállalatok termé- keikkel megkülönböztető minősítő jel viselé—

sét pályázhatják meg, ilyenek a Kiváló Áruk Fóruma (KÁF), illetve a Oualiforum, a KERMI Tanusitó Címke (KTC) és a Budapesti Nem-

zetközi Vásár díjai.

Az engineering vállalatok tevékenysége szorosan kapcsolódik a nemzetközi munka- megosztásban kialakult együttműködési for- mákhoz és feltételekhez. A tizedik fejezet a nemzetközi kapcsolatokkal és annak új for- máival foglalkozik. Magyarországon a mű—

szaki, szellemi termékek forgalmazásának már hagyományai vannak, legnagyobb arányban a tervkészítés és -értékesítés szerepel, igen jelentős a lícencek hasznosítása, kereskedel—

me, valamint (: kooperáció a műszaki terve—

zésben és a közös vállalkozásban. A követ- kező években a műszaki—fejlesztő vállalatok számára egyre több lehetőség nyílik ezen

' kooperációk fejlesztésére. bővítésére. közös kutatásokban való részvételre. Mindezek'fel- tételezik azt, hogy kölcsönösen ismerteki le—

gyenek az egyes országokban az érvényes jogi és vámszabályok, a pénzügyi megoldá—

sok és lehetőségek. a szervezési—vezetési

módszerek. Ezért ismerteti igen részletesenx'xa könyv a kooperációs szerződések. valamint export fővállalkozások szabályozását. az ö; - álló külkereskedelmi jogosultság megszerzé- sének és egyéb külkereskedelmi tevékenység-

ben való részvétel lehetőségeit. "

A kézikönyv tizenegyedik fejezete .,Az engi- ( neering tevékenységet segitő információs for- * rások" címmel a fontosabb hazai szervezeteket, intézményeket -— mint potenciális in- formációforrásokat és kiadványaikat részlete- zi. Meglepő, hogy milyen gazdag a hazánkban rendelkezésre álló információtömeg és -szol- gáltatás. Ez a rész bemutatja az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság, az Országos Ta- lálmányi Hivatal, a Magyar Szabványügyi Hivatal, a Magyar Kereskedelmi Kamara, az Országos Piackutató intézet, a Konjunktúra- és Piackutató Intézet, a Műszaki és Termé- szettudományi Egyesületek Szövetsége, a kü- lönféle tanácsadó szolgálatok, a dokumentá- ciós és tájékoztató intézetek — elsősorban az Országos Műszaki információs Központ és Könyvtár — néhány, a téma szempontjából fontos könyvtár tevékenységét és kiadványait.

Ez a fejezet a hazai számítógépes szakiro—

dalmi szolgáltatások, valamint a szakembe- rek számára hasznos útmutatók és jogsza- bálygyűjtemények bemutatásával zárul.

A kiadvány második nagy egysége a Füg—

gelék, amely tizennnyolc részben sorolja fel azokat a hasznos tudnivalókat, jogszabályo- kat. kifejezéseket. intézményeket. szerveket és szervezeteket, szövetségeket, kutatóintézete- ket, szakfolyóiratokat, valamint azon szerző- dési mintákat. amelyek az engineering tevé-

kenység során nélkülözhetetlenek.

Mindezek alapján megállapítható, hogy a kézikönyv megjelentetése igen hasznos volt.

pontos, jó eligazítást, útmutatást ad az en—

gineering tevékenység iránt érdeklődőknek. A kiadók felismerték a gyorsaság jelentőségét, hiszen a kézirat lezárása 1982, december 31- én történt. és a könyv már két hónap múlva könyvárusi forgalomban kapható volt.

Boczoni Gáborné