AZ 1876. ÉVI MAGYAR ORSZÁGOS
SZERKESZTI:
G E R L É R I M Ó R
ASI TITKÁR.
K I A D J A :
A „ S Z E G E D I I P A H T Á R S U L A T . "
SZEGED 1871.
B U R G E R Z S 1 G M O N D Ö Z V E G Y E K Ö N Y V - ÉS K Ő N Y O M D Á J Á B Ó L .
EVEZETŐ ZAVAK
BAKAY NÁNDOB-
tól.
1*
efejeztiik szerény, családias ünnepeinket. Látogatóink, vendégeink rég eltávoztak tőlünk.
Emléket adtunk kedves vendégeinknek távozóra, em
léket egy testvéries kézszoritásban.
Azonban érezzük, hogy maradandóbb emléket is kell nyúj
tanunk a nemzet számára, s legyen ezen emlék: e könyv.
Csekély, igénytelen, miként szerény foglalatjának, a kiállí
tás történetének alapkiindulása volt.
Még a bécsi világtárlaton megbeszéltük az ottani magyar kiállítókkal, hogy a sajátképeni magyar ipart itthon közelről kel
lene megismernünk s ugv barátainknak valamint ellenfeleinknek is bemutatnunk ; de egyszersmind megfigyelnünk, az idő haladtával mily befolyással lesz a világtárlati tapasztalás a hazai fogyasztó és termelő közönségre nézve.
Azután majd egy év folyt le ; az 1874. év február havában a szegedi iparos-körben a világkiállítás jutalmainak kiosztása alkalmával tartott lakomán az ügy először és nyilvánosan meg- pendittetett. Ugyanazon év május havában a szegedi iparos-kör és az ipartársulat egy-egy külön bizottságot küldtek ki a kezdetle
ges előmunkálatok megtételére. Ezen bizottság a kezdeményezést korainak tartván, hosszasan vesztegelt; késő őszszel az apatini kiállítás alkalmából általam a sajtó utján ez érdemben a nyilvá
nos eszmecsere megkezdetett. Ugyancsak az apatini kiállítás alkal
mával az egykori közgazdasági miniszterrel, B a r t a l Gryörgygyel az ügyet megbeszélvén, október 12., 18. és 22-én a nevezett vegyes küldöttségek üléseiben a kiállítás előtervezete vita alá került. November 12-én alakult meg a kiállítási bizottság D á n i Ferenc, szegedi főispán elnöklete alatt. Ugyanezen alakulási gyű
lésből küldettem ki, mint a végreh. bizottság elnöke, ezen bizott
ság megalakítására.
1874. november 19-én egy küldöttség ment a közgazdasági miniszterhez, öt a fövédnükség elfogadására fölkérni. Ezen küldött- ség tagjai Horváth Mihály püspök s K állay Ö d ön , mint szegedi követek s alólirt, mint a végrehajtó-bizottság elnöke, valának.
Ugyanezen ülésből kéretett föl Szeged város köztörvény hatósága a főpártfogóság elfogadására.
A fentebbi kérelmek teljesülése után még ugyanezen évi december hóban körlevelek és fölhívások küldettek szent István koronája birodalmának minden köztörvényhatóságaihoz és testü
letéihez.
1874. december 15-től 1875. március 2-ig magyaros szó- áx-adat folyt a kiállitás ügye körül, inig a mondott napon vala- hára megalakult a végrehajtó-bizottság.
Ezen bizottság megalakulta után az összes tervek s előmun
kálatok megkezdettek. Az előmunkálatok folyamatát nem egyszer akadályozta a kölcsönös magyaros pártféltékenykedés, a májusi nemzetgazdasági orsz. kongreszszus, mely szintén Szegeden tarta
tott s a közbeneső követválasztások s az önálló vámterület s füg
getlen magyar nemzeti jegybank érdemében fölmerült általános mozgalmak, habár magában növelték a közfigyelmet és a köz
bizalmat a kiállitás tényezői iránt, mindamellett is nem kevésbé akadályozták a hivatalos közegekkel okvetlen szükséges érintkezést.
De ezek is lezajlottak s az időközben, t. i. junius 6-án tar
tott országos kiállítási gyűlés határozmányai a higgadó kedélyek természetes folyamán mindinkább kidomborodtak. A nevezett gyű lés azon határozata, hogy a kiállításon csakis a hazában készült, illetőleg texanelt tái’gyak állíthatók ki, megadta a kiállításnak az erősen kürvonalozott magyar nemzeti jelleget. Ugyanezen gyűlés
ben a kiállitás, mely eddig csak ipar- és terménykiállitásnak terveztetett, az állatkiállitás felölelésével megbővittetvén, általá
nos jellegű magyar oi’szágos közkiállitásra nyert bőségesebb kere
tet. Múlt év január elején a hivatalos munkálatok megkezdet
tek, a kiállítási iroda megnyittatott, melynek élére a bizottság G e l l é r i Mórt, az „Alföldi Iparlap“ szerkesztőjét, mint kiállí
tási titkárt választá.
B A K A Y N Á N D O R T Ó L . *
A kiállítás ügye a sajtó és a postai levelezések utján egy egész éven át lankadatlanul sarkaltatott. Szeged város és a haza többi városainak jórakész fiai testvéries rokonszenvvel s férfias buzgalommal támogatták az intéző közegek működését. A fővá
rosban és a vidék nehány városaiban albizottságok alakultak.
Múlt évi ápril közepe felé 200 bejelentés érkezett a vidék
ről, majd annyi gyűlt össze a fővárosi bizottság lelkes elnökénél, Szabóky Adolfnál.
A március és április hónapokban Szegedet fenyegető vizár valamint e város, úgy a kiállítás sorsát is kétessé tette. Az ápril hó 25. és 29-én tartott bizottsági ülések jegyzőkönyvei tanúskod
hatnak, hogy közönségünk legnagyobb része ingadozni kezdett a kiállítás sikerülte iránti hitében. Azonban Szeged el volt ígérkezve a nemzetnek s igy Szeged város becsülete le volt kötve a kiállí
tás ügyének; a bizottság többsége azon jelszót kapta fö l: ha a várost megmenthettük, a kiállítás ügyét okvetlen meg kell men
tenünk ; s amily erélylyel harcoltak a szegedi polgárok az imént az elemek ellen, éppen oly erélylyel dőltek a nagy nemzeti ügy megmentése már-már késedelmet szenvedett munkájához. A nem
zet őrszemmel kisérte Szeged polgárainak és hölgyeinek lelkes törekvését s ezen harc közepette özönnel indultak meg a beje
lentkezések. Ami a kiállítások történetében majdnem hallatlan, az összes bejelentkezők közül a kiállításról alig maradt el v a la k i;
s a néhány elmaradt egyén helyett ugyanannyi száz késői beje
lentkező érkezett. A későn történt bejelentkezéseket azért sem lehetett visszautasítani, mert a fönt érintett s Szeged sorsából folyó küzdelem által némelyek joggal tétováztak s ezáltal késtek el.
A késői bejelentkezéseket követte a vasut-társulatok áru
szállítási kedvezményének rövid tiz napra szorítása, s ezen ferde eljárásból szülemlett óriási áru-torlódás. Augusztus 10-én még alig voltak elhelyezendő tárgyaink; 16., 17. és 18-án érkezett a legnagyobb áru-tömeg, ugyannyira, hogy 19-én a kicsomagolást be kellett szüntetnünk, hogy a zűrből kibontakozhassunk s az eddig kicsomagolt tárgyak elhelyeztethessenek, s a tömkelegből a rend kidomborodjék.
Mindeközben a végrehajtó és a csoport-bizottságok tagjai hazafias ügyszeretetből egész díjtalanul éjjel-nappal üléseztek és dolgoztak.
Mielőtt a történtek kiegészítését tovább folytatnék, ki kell fejeznünk, hogy oly csekély volt az a la p , oly egyszerű emberek álltunk a dolgok élén, oly szűk volt a mi erőnk, s oly nagyok voltak akadályaink, hogyha a minden oldalról vett biztatással nem találkozunk, a kezdet elején kellett volna leroskadnunk nagy erkölcsi felelősséggel járó terheink alatt.
De hála a nemzet nemtőjének, a közakarat emelte gyönge karjainkat és vezérelte gyarló lábainkat. S ime a nagy művet befejeztük.
Nem volt oly nagy, mint a nemzet családfája, nem oly hatásos horderejű, mint annak életszükségletei; de örvendetes, mert a kormány és Szeged város által adományozott két-kétezer forint kivételével az egész mű a közbizalom erejéből emelkedett.
Örvendetes azért is, mert e rokontalan s közgazdászatilag még mindig elnyomott nemzet e téreni élettusájának bevezető előjátéka e z ; örvendetes, mert árvíz, fagy és közgazdasági nyomás közepett.
sem ütött ki rosszul, sőt szerényen s dicsekvés nélkül szólva, biz- tatólag s tűrhetőleg jól sikerült. Biztatókig sikerült az erkölcsi harcra, melynek rövid idő alatt kellő közepén találandja magát, nemzetünk.
S Z A B Á L Y Z A T O K .
BIZOTTSÁGOK.
S Z A B Á L Y Z A T O K . 11
4 . S zabályzatok .
1. A
k i á l l í t á s i s z a b á l y z a t.
1. Ezen országos kiállítás a nagyméltóságu magyar kir. földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszter urnák fővédnöksége, Szeged város köz- törvényliatóságának főpártfogósága, Magyarország több törvényhatóságának és egyesületének pártfogása alatt áll.
2. A kiállítás szellemi részére, nevezetesen az intéző és vezénylő köze
gek közötti érintkezésre vonatkozó levelezések a föntirt közegek közbejötté
vel alkotott „országos kiállítási bizottmány elnökségéhez Szegeden4* intézendők.
o. A kiállítás kezelési ügyeire , bejelentésekre, elhelyezésekre s egyéb cselekvő intézkedésekre, valamint fölvilágositásokra vonatkozó levelezések a föntirt bizottmány kebeléből alakult „végrehajtó-bizottság elnökéhez Szegeden4*
intézendők.
4. A kiállítás Szeged városban a buzatéren épült főreáltanoda palo
tájában 5400, az előtte levő ligetben 2000, a mellette levő téren 10,000 s a közellevő tiszaparton 2600, összesen 20,000 □ méternyi téren, s szükség - szerüleg ezen téreken emelendő ideiglenes épületekben rendeztetik.
5. Magyarország és kapcsolt részeinek arra méltó minden mű- és ter
ményeikké, úgy az állatok a kiállításra elfogadtatnak ; kizárva csak a gyors romlásnak kitett anyagok és robbanó tárgyak vannak.
6. A bejelentések ezennel megnyittatván, 1876-ik évi május utoljáig fogadtatnak el ; a térbeosztás megtörténte után érkező bejelentések figyelem- bevételére nem vállalhat szavatosságot a bizottság.
7. A kellő időben bejelentett tárgyak 1876-ik évi julius 15-étől ugyan
azon hó utoljáig küldendők b e ; későn érkezett tárgyak elhelyezésére nézve a bizottság nem szavatol.
8. A megnyitás augusztus 20-án délelőtt 9 órakor, a bezárás szeptem
ber 10-én délután 6 órakor történik.
9. A kiállítás egy rendkívüli országos vásárral lesz összekötve, amely vásár a consulátusok utján nemzetközivé tétetik.
10. A kiállított általános értékű vagy közhasznú tárgyak a bizottság által részben megvásároltatnak és kisorsoltatnak, mire nézve külön szabá
lyok alkotvák.
11. A térdij fele a tárgyak bejelentésekor, másik fele a tárgyak beküldésekor fizetendő ; és pedig : a palotában szabadon álló terek 4, fal
melletti tér 2, faltér 1 írtjával; az ideiglenes épületekben 2 frt, a színekben és szabad udvarban 1 frtjával Q méterenkint. Beigazolt szegényeknek a tér- dij felében vagy egészben elengedhető; nagy tért igénylő kisebb értékű, s kis téren elhelyezhető nagy értékű tárgyak díjszabásánál a bizottság mérték- szerüleg eltérhet.
12. Folyó asztalokat a bizottság dij nélkül ad. Szekrények, állványok a fél kivánatára mérsékelt áron a bizottság által készíttetnek. Ezek dijának fele előre, másik fele használatba vételkor fizetendő. Szabadságában áll a félnek saját szekrényt használni; ezen esetben annak rajza a bizottsághoz beküldendő. A gépekhez szükséges gőz-, viz- és gázniozgató erőket a bizott
ság díjtalan ;dja.
13. A .szállítási és egyéb szokásos kedvezmények kieszközlésén túl gondoskodik a bizottság, hogy a vendégek ingyen elszállásoltassanak. Közös beszállitó, csomagoló, fölállító és gondozó közegek szorveztettek, amelyek egész a tűzbiztosításig s esetleg visszacsomagolásig minden ellátást teljesíte
nek. Ezen szolgálmányok a felek által részben vagy egészben igénybe vehe
tők, de nem kötelezők. Az ezekért járó mérsékelt dij a kiállítás bezártakor fizetendő.
14. A rendezésre nézve 16 csoport, ehez képest a rendező-bizottmány 16 szakosztályba alkottatott. Általánosságban a láneolatos rendezés olyformán állapíttatott meg, hogy a csoportok külön jellege kellőleg óva legyen.
15. A csoport-beosztás a következő:
I. Erdő-termények és félkészitmények, nehezebb faipar.
II. Bánya-termények és félkészitmények, nehezebb ércipar. — Nemkülön
ben : üveg-, gyurma-, agyag és kőipar.
III. Mezőgazdasági termények és félkészitmények.
IV. Malomipar és élelmi cikkek.
V. Szeszipar, borok és egyéb szeszes italok.
VI. Fonó-szövőipar, ruházati tárgyak.
VII. Háztartási és bútoripar.
VIII. Vasipar.
IX. Nemes-érc-, nemes kő- és fémipar.
X. Bőr-, csont- és kaucsuk-tárgyak.
XI. Műipar- és zenészeti tárgyak, épitészeti rajzok és tervek.
XII. Közmivelődési tárgyak, tanszerek, tudományi és szépművészeti tárgy.
XIII. Gazdasági eszközök , iparos-szerszámok , kézi gépek.
XIV. Gépek, gőz-, viz- és lóerő.
XV- Halászati, hajózási és vizépitészeti tárgyak.
XVI- Állat-tenyésztés, állat-kiállitás.
15. A bírálatok az országos kiállítási bizottmány és a kiállítók közbe
jöttével alkotandó biráló-bizottság által fognak végrehajtatni.
S Z A B Á L Y Z Á T O K . 13
16. Jutalmul a kiállításhoz bocsájtott minden tárgy tulajdonosa egy emlékérmet n y er; kiváló tárgyak érdemérmet s a kitüntetést indokló dísz- okmányt nyernek.
17. Kiállítók s ezek munkásai, valamint a rendezésnél közreműködő tagok állandó szabadjegyet nyernek. A látogató közönség részére 50 kros egyszer érvényes bemeneti jegyek adatnak. Beigazolt munkások és 14 éven alóli gyermekek féláru jegyeket nyernek. Ünnepélyes alkalmakkor a belépti dij 1 frt leend.
18. Minden kiállítónak joga van külön képviselőt tartani ; azonban a bizottság már eleve gondoskodott egy általános képviselőről is. Közlönyül az
„Alföldi Iparlap“ -ot választotta.
19. A kötelességeiknek eleget tett kiállítók tartoznak tárgyaik eltávo
lítására nézve szeptember 20-ig intézkedni. 30-ig el nem vitt tárgyak a tulajdonosok terhére beraktároltatnak.
Kelt Szegeden, 1875. szept. 17-én tartott országos ipar-, termény- és állat-kiállitási bizottság üléséből:
Bakay N ándor,
végreli. biz. elnök.
R eizn er János,
biz. jegyző.
D á n i F eren c,
kiállít, elnök.
2, C S OP OR T OZ A T I B E OS Z T Á S .
I . C s o p o r t . Erdötermények és fólkészitmények, nehezebb faipar.
Tárgyak. I. Fatenyésztés. Magvak, maggyüjtések, magok eltartása, csemete-nevelés, mivelési módok, vetés és ültetés, valamint a tenyésztés egyéb módjainak összehasonlítása, leírva is tárgyilagosan; tekintettel az égalj- és talajra nézve.
II. Fakészités. Fadöntések, erdő-vágások, irtások; ezekhez szolgáló eszközök.
Fatörzsek egészben: szálfák, törzsrészek, rudfák, mindennemű göm
bölyű faragatlan szálfa-részek s fanemüek.
Ácsolt, bárdolt, hasitott, fűrészelt és fölszelt fák ; u. m. szerszám
fák, hasábok, zsindelyek, szilánkok, hangfák, szitakávák, dobozfák, hordó
dongák; továbbá padlók, deszkák, lécek, horogfák, oszlopfák, párnafák, ablak- és ajtófelek , vasúti talpfák, stb.
Félgyártmányok: Faragott küllők, keréktalpak és agyak, ágyutalpak, faszegek, gyufa-huzalok, kefefák, szerszámnyelek, kádárfák, stb.
Erdötermények: Vesszők, durva fonatok, cserkéreg, gubacs, gyanta, mézga, tőzeg, dugaszfa, háncs, cserény, erdei festanyagok, füvek s az erdőtalaj minden termékei.
Az erdei mellékipar termékei: Szén, szénkorom, kátrány, hamuzsir, nyír- és jávorfa-levek, italok.
Erdészeti statisztikai munkálatok, építkezési vázlatok.
Erdei vadász-szerek. Erdei állatok kitömött állapotban.
Erdő-statisztika.
I I . C s o p o r t . Bányatermények és fólkészitmények, nehezebb ércipar; ide sorozandók még az üveg-, gyurma-, agyag- és köipar.
Tárgyak: Só-, szén-, érc- és kődarabok; zúzott, olvasztott, nyújtott és kalapált ércnemüek ; járda-, ut-, sir- és malomkövek ; csatornák, meden
cék , táblák gránit- és márványból. Mindennemű épület- és gazdasági kő
anyagok.
Kőfaragványok. Gyurma- és agyag-edények, tartályok, dísz- és gaz- dászati tárgyak, épületrészek.
Kohászati és bányászati íéltermelvények; festanyagok, savak és vegyü- lékek, stb. kátrány , kőolaj , kén, s. t. eff.
S Z A B Á L Y Z A T O K . 15
Bányászati és kohászati durva ércipar. Kaszák, kapák, ásók, pörö
lyük, üllők, kalapácsok, fejszék, balták, tengelyek, ekevasak, sodronyok, húzott és vert vasak, szögek, pléhtáblák , bográcsok, serpenyők, üstök és durvább öntvények.
Az üveg- és porcellán-ipar minden ágazata a legfinomabb metszett, köszörült és festett üvegekig.
Bányászati és kohászati eszközök, leírva és természetben.
Bánya^statisztikai munkák.
Szállítási eszközök. Hiányok, hátrányok, előnyök.
I I I . C s o p o r t . Mezőgazdasági termények és félkészitmények.
T árgya k: Mindennemű kalászos-, csöves-, hüvelyes-, rostos-, gumós- és gyöknövények, szolgáljanak azok emberi eledelül, vagy ruházati és ház
tartási tárgyul, vagy gyáripari nyersanyagul, állati takarmányul, vagy csak éppen fényíízési vagy csak ritkasági tárgyul.
Eszerint továbbá minden olaj-, bőd-, festő-, orvos- és gyógynövények ; s mindezeknek magvai, gyökerei, szárai és törzsei.
Gyümölcs-, szőlő-, konyha- és díszkertészet minden ágazata, össze
kötve időszakos virág-, zöldség- és gyümölcs-kiállitással.
Kezelési rendszerek föltüntetése, trágyázási és öntözési rendszer, sőt trágyanemek, foltüntetve tartályokban, behatással a növény fejlesztésére.
Rét- és mezőművelési termények, takarmányfüvek s ezek magvai.
Vadon növények, u. m .: nád, gyékény, sás, káka, páklya, súlyom.
Magyar gazdasági félásványok: sziksó, gyeptőzeg, stb.
Növényi félkészitmények: Kender, len, dohány, növény-olajok, kásák, olajpogácsák, mesterséges takarmányok.
Állati termények és félkészitmények: Bőrök, tollak, bundák, szarvak, paták, sörték, szőrök, gyapjú, selyem, stb. Szappan, fagygyu, fagygyany, viasz, stb. Továbbá mindazon állati termények és félkészitmények, melyek élelmi cikkül nem szolgálnak.
Statisztikai adatok.
I T . C s o p o r t . Malomipar és élelmi szerek.
Tárgyak: Liszt, dara, derce, korpa s egyéb őrlemények.
Tarhonya- és tészta-készitmények.
Barna, fehér, ipari és házi, cukor- és méz-sütemények; kétszersültek.
Szárított gyümölcsök, befőttek és cukorjegecezések. Gyümölcs-ír és gyümölcs-sajtok, iparilag készítve. Csokoládék, pótkávék, stb. Sonka, szalámi, sajt, vaj , tej, szalonna, zsir, kolbász és hurka szárítva, méz, cukor, szörp és t. eff. édességek.
Az őrleményi oszt. függelékeként keményítő és csiriz.
Gyártmányi eljárások, eszközök, gépek, statisztikai adatok.
V . C s o p o r t* Szeszipar. Borok és egyéb szeszes italok.
Tárgyak : Gyümölcs-, szőlő- és gabonaszeszek.
Liqueurök, sörök, ecetek.
B orok: hegyi, homoki, kerti és parlagiak.
Gyümölcsborok.
Borászati eszközök, kezelési módozatok föltüntetései, bortisztitó és bor
pótszerek.
Szesz-, sör- és ecetkészitési eszközök leírása és rajzai.
Statisztikai, termelési és talajviszonyok feltüntetése.
V I . C s o p o r t . Fonó-, szövö-ipar, ruházati tárgyak.
Tárgyak: Mosott gyapjúk, fonható szőrnemtiek, ezekből készült fona
lak, posztók, szőnyegek, len-, kender-, selyem- és egyéb szálak és rostos fonásra kész kidolgozott alakban ; szintén ezekből készült fonatok és szövetek.
Vásznak, hálók, mindennemű fonott és kötött munkák az ipar köréből.
Gyékény- és szalmafonatok, szövetek, arany-, ezüst- és ércfonatok, szövetek.
Kötelek, hevederek, tömlők, cérnák, zsinórok, stb.
Kosárkötő muukák.
A fölsorolt termelési ágakhoz használt eszközök természetben és raj
zokban, vagy leírva.
Statisztikai adatok
V I I . C s o p o r t . Háztartási és bútoripar.
Tárgyak : A legaprólékosabb házi fölszerelésektől a legmagasb tökélyü bútoriparig, bár egész termek fölszerelései, vagy csak egyes darabok.
A női kézimunkák minden nemei, az összes gazdasszonyi háztartás minden cikkei, amelyek nem szorosan üzletileg készülnek; úgyszintén a női szorgalom minden mutatványai, szolgáljanak azok közszükséglet, fényűzési vagy mulattatási tárgyul; fölvéve az egész női háztartás minden házilag készült tárgyait, bár azok szorosan véve talán más osztályba, más csoportba esnének.
Ami által azonban egyes gazdasszonyok készítményei óhajtásuk szerint a külön csoportban, pl. élelmi, gazdászati vagy ruházati tárgyak csoportjá
ban való kiállithatás előnyétől el nem ejthetők. Ide tartoznak a házi ipar
S Z A B Á L Y Z A T O K .
minden tárgyai: szövetek, fonatok, házi-eszközök, ruházatok, habár férfiak által is, de házilag készíttetnek.
Házi-ipari szerszámok.
Statisztikai adalékok.
V I I I . C s o p o r t . Vasipar.
Tárgyak : Mindennemű finomabb vasöntvények és kovácsolások, nyúj
tások és hajlitások, vasbutorok, stb. Az összes lakatos-, kovács- és késes- munkák , kivéve a gépkészitményeket.
Termelési statisztika.
I X . C s o p o r t . Nemesére-, nemeskö- és fémipar.
Tárgyak ; Mindennemű fém- s nemes-ércmuvek és ékszerek. Bádogos-, rézműves-, rézöntő, horgany-, ezüst- és aranyműves-áruk. Drágakövek, fog- lalványok, s t. cff.
Statisztikai munkák.
X . C s o p o r t , Bor-, csont- és kaucsuk-tárgyak.
Tárgyak : Szíjgyártó-, nyerges-, bőröndös- és fésűs-áruk.
Készített bőrök, bőr, szőrmekészitmények, kaucsuk-, guttapercha-áruk, fénymázos, vízmentes kelmék, bőrvásznak, ha mindezek nem tartoznak az öltözetnemüek közé.
A fölsorolt áruk készítésére szolgáló készülékek.
Statisztikai adatok.
X I . C s o p o r t . Müipar- és zenészeti tárgyak, építészeti rajzok és tervek.
Tárgyak: Díszműáruk, a papir-ipar minden tárgyai, rajz- és festő
szerek, nyomdászati művek, acél-, kő-, fametszetek és rajzok, fényképészeti művek, csillagászati, vegytani és sebészeti műszerek, zenészeti műszerek és órák. Építészeti minták és tervek. Nemkülönben ide tartoznak a kisebb mű- és vegytani gépek és gépvázolatok.
Statisztikai adatok.
X I I . C s o p o r t . Közművelődési tárgyak, tanszerek, tudományi és szépművé
szeti tárgyak.
Tárgyak: Szobrászati, festészeti és kézirajzművek, tanszerek, tanodái szerelvények, oktatásügyi munkák, tanodái munkálatok.
Föltüntetése a hazai közművelődési állapotoknak, tanodáinknak, süket
némák, vakokintézete, kisdedóvodák, gymnasium, reál, polgári és népisko-
2
Iáinknak s a felsőbb tanodáknak; ide tartoznak a vallásügyi dolgok, egy
házi szerelvények, műritkaságok, múzeumi tárgyak s minden az emberi közművelődés történetébe vágó tárgyak és munkálatok.
Statisztikai adatok.
X I I I . C s o p o r t . Gazdasági eszközök, iparos szerszámok, kézi gépek.
Tárgyak: Ekék, boronák, fogasok, hengerek, kocsik, szekerek, talyi- gák, tökéletesebb talicskák, csigák, hajtó-, emelő-gépek, az összes iparos- szerszámok és kézi gépek.
Statisztikai adatok.
X I V . C s o p o r t . Gépek, gőz-, viz- és lóerőre.
Tárgyak : Gőzmozdonyok, vasúti szerelvények, gőzgépek, gőzerőre alkalmazott törő-, zúzó-, hajtó , emelő-készületek. Lóerőre alkalmazott hajtó-, emelő-, zúzó-, szántó-, vető-, cséplő-, morzsoló-gépek. Vízerőművek. Szél-, lég-, villany- vagy gázerőművek. A mű tani tudomány nehezebb tárgyai.
Statisztikai adatok.
X V . C s o p o r t . Halászati, hajózási és vizépitészeti tárgyak.
Tárgyak: Hajóépitési anyagok. Hajók, vízimalmok, csolnakok, hajós
szerszámok, hajóépitési eszközök, idevonatkozó rajzok.
Hajózási és hajóépitészeti tudomány eszközei, vizi s vizszabályozási építmé
nyek, parterősitési munkálatok. Teljesen fölszerelt vizi járművek. A vízimalom szerelvényei, valamint egészen fölszerelt vízimalmok és hajók. Halászati eszkö
zök, halászati szerelvények, halszáritási és halkezelési módozatok, esetleg halak a hazai különböző folyókból és ritkaságok. Kimutatása a hazai halfajoknak.
Hajózási, viz-építészeti, viz-szabályozási és halászati statisztika.
X V I . C s o p o r t . Állattenyésztés, állatkiállitás.
Tárgyak: Mindennemű házi- és vadállatok elevenen, legyenek azok közhasznuak, fényűzésiek vagy épen kártékonyak. Adatok és példák az állattenyésztés ügyéből, úgy az istállózások, valamint az élelmezés, nemkülön
ben a nevelés egyéb mozzanatai is megjegyzendők, illetőleg föltüntetendők.
A szárnyasállatok fészkelési, fajzási, költési rendszere, nemkülönben a kicsinyek nevelése, tojások élt irtása és elültetése.
A vadállatok hazai fajai, azok tartózkodási helyei, költözködése, stb.
Statisztikai adatok.
Gelléri M ór, B akay N á n d or9
kiáll, titkár. y. biz. elnök.
S Z A B Á L Y Z A T O K . 19
3. B Í R Á L A T I
s z a b á l y z a t.
1. A biráló-bizottság alakuló ülésében elnököt, alelnököt és jegyzőt választ5 megalakítja továbbá a bíráló-bizottságokat csoportok szerint; minden csoport-bizottság saját köréből elnököt, alelnököt és előadót választ. A bírálók nincsenek kizárva a versenyzésből , azonban tárgyaik megbirálásakor a bírálók sorából visszalépnek.
2. Minden bírálónak joga van magát azon csoporton kívül, melybe választatott, még két más csoportba beosztatni; azonban ebbeli szándékát tartozik a bíráló-bizottság jegyzőjének, a bírálatok megkezdése előtt bejelenteni.
3. A póttagok a bírálásban tanácskozási joggal bírnak; azonban szava
zataikat csak akkor érvényesíthetik, ha a rendes tagok közül hiányzik valaki.
4. Fővárosi bírálót csak fővárosi póttag, helybelit helybeli, vidékit vidéki póttag helyettesíthet; ha azonban a helyettesítés ily rendben meg nem történhetnék, a csoport-biráló-bizottság erről legjobb belátás szerint intézkedik.
5. A csoportok bírálói működésük eredményéről az előadó által szer
kesztett és a csoport-bizottság által hitelesített jegyzőkönyvet vesznek föl, melyet a teljes gyűlés elé terjesztenek.
6. A bírálás szavazattöbbség utján történik és egyenlő szavazatok esetén az elnök szava dönt.
7. Ha jelentékeny kisebbség a többség határozatát kifogásolná, ez a teljes gyűlés által választandó állandó fölssólamlási bizottsághoz folcbbezhet, mely végérvényes Ítéletet hoz.
8. A kiállítók fölszólamlásai ugyancsak ezen bizottság által iutézendők el.
9. A fölszólamlási bizottság csak azon esetekben veszi a kiállított tár
gyakat fölülbirálat alá, midőn már az Írásban beadandó fölszólamlásból kitű
nik, hogy akár valamely kiállított tárgy, akár pedig a megbirálás tárgyát képező valamely fontos körülmény kikerülte a biráló-bizottság figyelmét.
10. Egyes csoportok bírálásánál , úgy a fölszólamló-bizottság működé
sénél lehet szakértőket véleményadásra fölkérni; azonban a szakértők a sza
vazásnál befolyást nem gyakorolhatnak, illetőleg a szavazásban részt uem vehetnek.
2*
# •
B izottságok .
1.
k i á l l í t á s i n a g y b i z o t t m á n y.
Elnök: JDání F erenc. Titkár: G elléri M ó r.
Alelnók : R ákay Nándor. Pénztárnok: R a in e r F eren c.
Jegyző: R eizn er János. Ellenőr: B ódvay Fal.
B i z . t a g o k :
Ádám Ferenc. Kiefer Godofréd. Nyilasy Pál.
Auer József. Kiss Gyula. Obláth Lipót.
Auslánder Vilmos. Kontraszti Alajos. Oehring András.
Balogh Ferenc. Könyvhegyi József. Oltványi Pál.
Baranyai Ferenc. Körösi Antal. Pálfy Ferenc.
Bietler Ferenc. Kovács István. Pálfy János.
Bobcsek Sámuel. Lemle Miklós. Posgay Mihály.
Brauswetter János. Lenhardt József. Priváry János.
Csermelényi Iván. Lengyel Lőrinc. Priváry Pál ifj.
Daniss János. Lévay Ferenc. Rainer Károly.
Dobó Miklós. Lichtenberger Mór. Roth Endre.
Farkas Károly. Lőcsey Mihály. Sánta Antal.
Felmayer Gusztáv. Magyar Gábor. Schütz Antal.
Felmayer János. Maróczy József. Szabados János.
Gál Ferenc. Mayer Vencel. Szekerke József.
Golyósy Gusztáv. Mészáros Nándor. Szendrőy János.
Herbich Mihály. Molnár Antal. Sziráky József.
Hoffer Károly. Molnár Gábor. Szluha Ágoston.
Horváth Ferenc. Molnár János. Szűcs Ferenc.
Hrazdil Ede. Molnár József. Taschler József.
Juhász György. Mozgay Károly. Tóth János.
Kalmár István. Muskó Sándor. Varga Pál.
Kálmán Ferenc. Nagy Pál. Vészeli Ferenc.
Kapcsándy Károly. Nagy Sándor. Vitkó Antal.
Kéry János.
u—.---
Nigrényi Pál. Wagner Károly.
B I Z O T T S Á G O K . 21
2. VÉGREHAJTÓ-BIZOTTSÁG.
Elnök: B akay N á n d or. Jegyző: GeUéri M ór.
Alelnök: N iy r é n y i Pál. Pénztárnok: R a in er F eren c.
Ellenőr: B ódvay Pál.
Auer József.
Balogh Ferenc.
Baseli B. Lőrinc, száll.
Golyósy Gusztáv.
Kiefer Godofréd.
Tiszteletbeli kültagok:
Tagok:
Lemle Miklós.
Löwinger D. József, li.
képviselő'.
Mozgay Károly.
Maróczy József.
B o g u s s lovag és G r e
Ottovay Károly.
Oehring András.
Sziráky József.
Tóth Sándor.
Veszély Ferenc.
Mór Temesvár.
3. CSOPORT-BIZOTTSÁGOK.
I. csoport.
Erdó'termőnyek és félkészitmények, nehezebb faipar.
Elnök: R a in er F eren c.
/
Adok István.
Berta István.
Berta Mihály.
Bitó István.
Csányi Pál.
Csiszár József.
Farkas Károly.
Fendt Antal.
Fiala Antal.
Fillér József. (Eszék.) Hartl Ignác. (Pécs.)
Tagok:
Heszlényi József ifj.
Horváth Gyula.
Humay István.
Jcdlieska György.
Kis János.
Kreutzberger Ferenc.
Leopold Ignác fiai.
Löwy és társa.
Madár Mihály.
Málik József.
Mayer Vencel.
Milkó testvérek.
Molnár János.
Nagypál Gáspár.
Neubauer József.
Pálmay István.
Pap István.
Pálfy Sándor.
Pillich Imre.
Temesvári István.
Vőneki Pál.
II. csoport.
Bányatermények és félkészitm ények, nehezebb ércipar; nemkülönben üveg-, gyurma-, agyag- és kőipar.
Elnök: F iu k F e r e n c.
Hegedűs Mihály.
Hegedűs Sándor.
Tagok:
Ivánkovics Károly.
Kasztner Károly.
Weigner F.
III. csoport.
Mezőgazdasági termények és félkészitmények.
Elnök: JPálfy F e r e n c .
Benke József.
Börcsök József.
Börcsök Ignác.
Bölcsök Péter.
Csiszár József.
Dáni ‘József. (Orosháza.) Dobó Miklós.
Dobó János.
Eördög János.
Dr. Erőskövy Antal Fendt Antal.
Fiala Antal.
Fodor A. Imre.
Götz János.
Horváth Mihály.
Illés Lajos. (Mágocs.)
T a g o k : Kéry János.
Kordás Antal.
Kovács Imre. (Mágocs.) Kalmár J.
Krebsz Mihály.
Lichtenberger Mór.
Marossi Mór.
Nagy Pál.
Orhalmy Lajos.
Pálfy Antal.
Pap Imre.
Pillich Imre.
Pokay Pál.
Rácz Ferenc.
Rónay D. (K.-Zombor.)
Szilágyi Gusztáv.
Stammer S. (Szentes.) Szűcs Ferenc.
Tombácz István.
Tóth István. (Mindsz.) Tombácz Mihály.
Takó Ferenc.
Tóth Antal.
Török Antal.
Várady Ignác.
Weisz Fülöp.
Zombori András.
Zombori Kis András.
Zomborcsevics N. (Sza
badka.)
IV. csoport.
Malomipar és élelmi cikkek.
Elnök: Schiitz A ntal.
Bac k Ernő.
BerniiiHer Emil.
Gunst Izsó.
Juranovits Ferenc.
T a g o k : Kernweisz Miklós.
Kis Márton.
Kőrösy Antal.
Oblatli Antal.
Vass János id.
Ottovay Károly.
Répás József id.
Szántó Lcánder.
Szemmári József.
V- csoport.
Szeszipar, borok és egyéb szeszes italok.
Árvay László.
Gottlieb Dávid.
Hosszú Nándor.
Elnök: O blóth L ip ő t.
Alelnök: Stróbl J ó z s e f.
T a g o k : Kátai István id.
Kis István, belv.
Kis István, a. v.
Treitz Nándor.
Kis Pál.
Patzauer Miksa.
Szögi József.
B I Z O T T S Á G O K . 23
VI. csoport.
Fonő-szövő-ipar, ruházati tárgyak.
Bakay Nándor.
Braun Mór.
Dauiss János.
Danner.
Egresi József.
Gombos József.
Hanner Márton.
Elnök: Lem le M iklós.
T a g o k : Holtzer Jakab.
Ivánkovics Ferenc.
Janiki István.
Kálló Antal.
Klencz.
Lillin Károly.
Lőcsey Mihály.
Wiedermann Antal.
Magyar József.
Mozgay Károly Pachel József.
Sánta Antal.
Szombathelyi.
Wagner F. A.
Weisz Mór.
VII. csoport.
H á z t a r t á s i és b ú t o r i p a r .
Csoportéinak: Salamon Zsigmond.
Balt Antal.
Buday Lajos.
Hanzel Alajos.
Juhász Antal.
Juhász György
a)
Bútoripar.
Elnök: Rainer K ároly. T a g o k :
Seifinann Mór.
Siinonovics Károly.
Szabó József.
Vánky György.
Kernyi István.
Lengyel Lőrinc.
Málik József.
Oéhring András.
Posgay Mihály.
b) H á z i - i p a r i s z a k o s z t á l y . Elnök: Magyár Gábor.
Fenyvesy János.
Gelléri Mór.
Tagok:
Graszelly Lajos.
Kamoesay Imre.
Wachter Karolin.
Tóth Gyula.
Tóth János.
Bokor Nándor.
Császár József.
Csikós Ignác.
Hodács János.
Mák István.
VIII. c s o p o r t .
Y a s i p a r .
Elnök: N igrényi Pál.
T a g o k : Mayer Sándor.
Molnár Márton.
Ottovay Imre.
Schlauch Károly, a e.
Sziráky József.
Tóbiás Márton.
Újhegyi József.
Veszély Ferenc.
Zombory János.
Zombory Mihály
IZ. csoport.
Nemesére-, nemeskő- és fémipar.
Elnök: G olyósy Gusztáv.
T a g o lt :
Marosai Sámuel. Politzer Lipót. Pollák D. A.
Politzer Sándor, a. e. Kronstein János. Fagler Kálmán.
Pósz Alajos. Kronstein Lipót.
Z . csoport.
Bőr-, csont- és kaucsuktárgyak.
Elnök: P r iv á r y János.
Ádám Ferenc.
Balogh Ferenc.
Deutsch Ábrahám.
Felmayer Gusztáv.
Frölich A.
Gerber Lajos.
T a g o k : Herbich Mihály.
Hezler József.
Kálmán Ferenc, lvönyvhegyi József.
Lenhardt József.
Maader S.
Molnár Antal ifj.
Scheinberger Antal.
Simonovics Károly.
Stemmler István.
Szekerke József.
ZI. csoport.
Műipar- és zenészeti tárgyak, építészeti rajzok és tervek.
Arleth Ferenc.
Bába Sándor.
Bainville József.
Bendtner József.
Bietler Ferenc.
Brauswetter János.
Homor István.
Elnök: A u er József.
T a g o k : Irinyi Sándor.
Jámbory Lajos.
Kovács István.
Kovács István ifj.
Letzter L.
Nováky Bertalan.
Rákosi Nándor.
Rotli Endre.
Sziráky József.
Tengelyi Nándor.
Tóth Antal.
Tóth János.
Tóth Sándor.
Vánky József.
ZH. csoport.
Közművelődési tárgyak, tanszerek, tudományi és szépművészeti tárgyak.
Elnök: Mészáros N ándor. Alelnök: M agyar Gábor.
Arleth Ferenc.
Bakay Nándor.
Csermelényi Iván.
Czógler Alajos.
Csonka Ferenc.
T a g o k : Dobó Miklós.
Farkas Antal.
Hoífer Endre.
Homor István.
Horváth Sándor.
Irinyi Sándor.
Ivánkovics János.
Kovács Albert.
Kremminger Antal.
Kutassi József.
B I Z O T T S Á G O K . 25
Lévay Ferenc. Oltványi Pál. Tóth János.
Magyar Gábor. Rózsa Ferenc. Tóth Antal.
Marossi Mór. Salamon Zsigmond. Vánky József.
Meák Gyula. Sckulhof Lajos. Vass Mátyás.
Nagy János.' Szabados János. Vészits Lajos.
Nagy Sándor. Székelyi Gábor. Weisz Gábor.
Nováki Bertalan. Szendrői János. Závodszky Adolf.
XIII.csoport.
Gazdasági eszközök, iparos-szerszámok, kézi gépek.
Elnök: P á lfy János.
T a g o k :
Aranyi Pál. Illés Lajos. (Mágocs.) Pálfy Balázs.
Csórva Viktor. Klernni István. Pokay Pál. (Béba.)
Dáni Józs. (Orosháza.) Eichinger Ferenc.
Magyar Károly.
Maróczy József, a. e.
Varga István.
XIV. csoport.
Gépek, gőz-, viz- és lóerőre.
Elnök: Na.szluhúcz Pál.
T a g o k :
Eichinger Károly id. Kául Márton. Reinisch József.
Gregorcsek József. Kleinm István. Schebella János.
Jobbágyi Ottó. Magyar Károly. Szager Ferenc.
Kappesz Károly. Maróczy József. Treitz Nándor.
XV. csoport.
Halászati, hajózási és vizőpitészeti tárgyak.
Elnök: M olnár .
Alelnök: ZsótérAndor.
T a g o k:
Biacsi Imre. Hajdú Mihály. Ökrös János.
Bitó Ferenc. Fáry László. Ökrös József.
Bertha Mihály. Katona Imre. Szabó János.
Boros István. Kocsis Imre. Szegő Géza.
Csermendy László. Kopasz József. Szőj ka Gusztáv.
Csikós Imre. Lázár István. Tóth Döme.
Ecsedi Ferenc. Nagy Ferenc. Tóth Ferenc.
Hajdú Gyula. Novák Mihály. Újházi János.
XVI. csoport.
Állattenyésztés.
Elnök: Eürdögh János. Alel nők: N a gy P ál.
Csiszár József.
Dobó Miklós.
Katona Imre.
Kapcsándi Károly.
Kéry János.
Kiss Lajos.
T a g o k : Kondás Antal.
László Mihály.
Lichtenberger Mór.
Oltványi Ferenc.
Pálfy Antal.
Pálfy Ferenc.
Schütz Ferenc.
Szűcs Ferenc.
Vetró Márton.
Wolford Sátán Miklós.
Zombory András.
Az összes csoportok jegyzőjeként ez kiállítási titkár működött.
4. A SORSJÁTÉK-RENDEZŐ BIZOTTMÁNY.
Elnök: C serm elényi lv ú n .
Ádátn Ferenc.
Bobcsek Sámuel.
Cziklay János.
Gál Ferenc.
T a g o k : Grasselly László.
Horváth Lajos.
Lillin Károly.
May Miksa.
Weiner Miksa.
Maróczy József.
Obláth Lipót.
Reitzer Adolf.
Vass Károly.
5. A S Z Á L L Í T Á S I B I Z O T T M Á N Y .
Golyósy Gusztáv.
Grasselly László.
Elnök: Balogh F erenc-
T a g o k :
Krausz Benő. Löwinger D. József.
Mozgay Károly. Ottovay Károly.
6. SZÁLLÁSOLÓ BIZOTTMÁNY.
Elnök: T a sch ler JÓKsefo.íőkapilány,
Alelnökök: K e m é n d y N á n d o r és JBaniss J á n o s.
Buday Lajos.
Erdődy Mihály.
Filipcsics János.
T a g o k : Herbich Mihály.
Kapcsándy Károly.
Molnár János.
Zombory Mihály.
Pap Ignác.
Tóth Sándor.
Virág József.
BI ZOTTSÁGOK. 27
7. VIDÉKI BIZOTTSÁGOK.
Arad Miskolc:
Kereskedelmi és iparkamara. Elnök : Kadvány István.
Csaba: JV.-§zeben :
Gazdasági egyesület. Ipar- és polgári egylet.
§adapest:
Ürsz. 111. iparegyesület.
Elnök: dr. Szabóky Adolf.
Segesvár : Iparegylet.
(Debrecen: Szegzárd :
Kereskedelmi és iparkamara. Elnök : Kertig Sándor.
Fehértemplom: Szentes:
Bortermelő-egylet. E lnök: Kristó Nagy István.
galas: <!Temesvár :
Gazdasági egyesület. Kereskedelmi és Iparkamara.
ff.-M.-yásárhely :
újvidék:
..1..1 Garzó Imre.
Elnökök : __ . _ Elnök: Jausz J. F.
Vajda Gyula.
tgassa: tfersecz:
Keresk. és iparkamara. Herzog J. F.
Kecskemét: Veszprém:
Elnök: Katona Zsigmond. Iparos-olvasókör.
Kolozsvár: (Zent*:
Elnök: Benigni Sámuel. Elnök: Merényi Dezső.
fepren: Összesen
Elnök: R idiur C. W.
8. BÍRÁLÓ-BIZOTTSÁG.
Elnök:- U n n i F eren c -
Alelnölcök: JBahay N ándor és K áth K á ro ly.
Jegyző: G elléri M ár•
I. csoport.
Elnök: R a i n e r Ferenc Szeged. Előadó: D u n k e l Vilmos Kassa.
Tagok: BedŐ Albert Bpest. Fendt Antal Szeged, Knutzen J. Budapest.
Póttagok: Lázár István H.M.-Vásárhely, Papp István Szeged.
II. csoport.
Elnök: F i u k Ferenc Szeged. Másodelnök: D ö r n e r Mihály Szeged.
Előadó: F i s c h c r Ignác Budapest.
Tagok: Gömöry János Salgótarján, Grell Mór Temesvár, Kuhinka István Budapest Póttagok: Hegedűs Mihály Szeged, Werner Ottó Pécs.
III. csoport.
Elnök: V á r y S z a b ó István Halas. Álelnök: S v á b Károly Csóka.
Előadó: P i 11 i c h Kálmán Szeged.
Tagok: Benke Ferenc Szeged, Dáni József Orosháza, Illés Lajos Mágocs, Kéry János Szeged, Lichtenberg Mór Szeged, Vári Szabó István Halas. Póttagok: Csüry József II.-M.-Vásárhely, Mokry Sámuel B.-Csaba, Marossi Mór Szeged.
IV. csoport.
Elnök: B r ü h l Lipót Budapest. Alel nők : S c h ü t z Antal Szeged. Elő
adók: G l ó s z Károly Eger, K r a u s z Lajos Budapest.
Tagok: Kórösy Antal Szeged, Radvány István Miskolc, Steiner Károly Temesvár. Póttagok: Bermüller Emil Szeged, Demkó János Budapest, Hafner Károly Újvidék.
V. csoport.
E lnök: O b l á t h Lipót Szeged. Alelnök: S c h n a b e l Gyula Ora- vica. Előadók: F r o m m Antal Budapest, S t r ö b 1 József Szeged.
Tagok : Adler Károly Budapest, Eóry Tivadar Kolozsvár, Weiszberger F. A. Versec. Póttagok: Domány József Arad, Graner Károly Budapest, Patzauer Miksa Szeged, Ransburg Mór Arad.
B I Z O T T S Á G O K . 2 9
VI. csoport.
Elnökök: R á t h Károly Budapest, B a k a y Nándor Szeged. Előadók:
L e m 1 e Miklós Szeged, C s o l n a k y Ferenc Kecskemét, B a l o g h Ferenc Szeged.
Tagok: Adám Ferenc Szeged, Eberling Gusztáv Budapest, Fáry Imre Szeged, Halbauer Alajos Szeged, Megyelka József H.-M.-Vásárhely, Lőrinc István Budapest, Mozgay Károly Szeged, Sváb György Budapest. Póttagok:
Leitner Adolf Szeged, ifj. Sántlia Sándor Kecskemét, Streitmann József Gyöngyös, Schön Jakab Budapest, Wagner F. A. Szeged, Weiner A. Bpest.
•
VII- csoport.
Elnök : S t e i n a c k e r Ödön Budapest. Alelnök: Ra i n e r Károly Sze
ged. Előadó: G e l l é r i Mór Szeged.
Tagok: Benkő István Veszprém, Buday Lajos Szeged, Csepreghy János Budapest, Hoffmann C. J. Budapest, Juhász György Szeged, Kramer Sámuel Budapest, Málik József Szeged, Reizner János Szeged, Tóth Mór Eger, Zay Albert gróf Zay-Ugrócz. Póttagok : Barth Tóbiás Sopron, Bartóky István B.-Csaba, Chladek János Budapest, Neuschloss Emil Bpest, Oehring András
Szeged. ___
Vili. csoport.
Elnök: S z a k k a y József Kassa. Alelnök : N i g r é n y i Pál Szeged.
Előadó: V e s z e l y Ferenc Szeged.
Tagok: Garay Béla Budapest. Schuk Náthán Budapest, Sziráky József Szeged. Póttagok: S c h l a u c h Károly Szeged, Stoye György Sopron.
IX. csoport.
Elnök: G o i y ó s y Gusztáv Szeged. Alelnök : R i c h t e r C. W. Sopron.
Előadó: E i s e 1 e József Budapest.
Tagok: Bódvay Pál, Kulcsár Károly Miskolc, Pósz Alajos Szeged.
Póttagok: Kucsera György Budapest, Marosi Sámuel Szeged.
X. csoport.
Elnök: S c h e i n b e r g e r Antal Szeged. Előadó: D u 1 c z Antal Budapest.
Tagok: Alexy Lajos Matzdorf, Felmayer János Szeged, Herbich Mihály Szeged, Priváry János Szeged, Schön Antal Budapest. Póttag: Freund Annin Budapest.
XI. csoport.
Elnök : P o s n e r Károly Lajos lovag Budapest. Alelnök : K a t o n a Zsigmond Kecskemét. Előadó: F á i k Zsigmond Budapest.
Tagok : Auer József Szeged, Brauswetter János Szeged, Freund Vilmos Budapest, Irinyi Sándor Szeged, Kovács Albert Szeged, Mosch Károly Bpest, Neubauer József Szeged, Roth Endre Szeged. Póttagok: Burger Gusztáv Szeged, Kozmata J. Bpest, Mókos Károly Cegléd, Schunda W . I. Budapest.
XII. csoport.
Elnök: D á n i Ferenc Szeged. Alelnök: M u d r o n y Soma Budapest.
Előadók : M a g y ar Gábor Szeged. F e l s m a n n József Budapest.
Tagok: Garzó Imre H.-M.-Vásárhely, Hoffer Endre Szeged, Tóth János Szeged. Póttagok: Jausz J. F. Újvidék, Lévay Ferenc Szeged, Takó Ferenc H.-M.-Vásárhely.
X III— X V . csoportok.
Elnökök: I í a p p e s z Károly, P á 1 f y János Szeged. Előadó: H a v a s Sándor Budapest.
Tagok: Bauer Ignác Kassa, Bucher Lénárd Budapest, Eichinger K á
roly Szeged, Jobbágyi Ottó Szeged, Kául Márton Szeged, Köiber Alajos Szeged, Molnár Antal, Molnár János, Molnár Gábor Szeged, Rauscli Ferenc Budapest, Sváb Károly Csóka, Strobel József Budapest. Póttagok: Kollerich Pál Budapest, Klemm István Szeged, Perge István N.-Várad, Sehebella János Szeged, Schöningen J. Bpest, Szojka Gusztáv Szeged, Walser Ferenc Bpest.
XVI. csoport.
Elnök: P á l f y Ferenc Szeged. Alelnök: M o l n á r Lajos Istvántelek.
Előadó : K é r y János Szeged.
Tagok: Eördög János Szeged, Podmaniczky Géza K.-Kartal, Tomay Béla Budapest, Zombory András Budapest. Póttagok: Csiszár József Szeged.
Illés Károly Mágocs, Kutas Imre Szentes, Kurz F. Budapest.
I R O D A . 3i
g. I r o d a .
I r o d a fő n ö k : Ir o d a tis z t:
Gelléri Mór, klán. titkár. K ab ók Im re .
'Fogalmazók :
Osztróvszky Dezső. Wegmann Ferenc.
ír n o k o k :
Balogh Károly.
Szabó János.
Szűcs József.
Wegmann Károly.
f E G N Y I T Á S .
M E G N Y I T Á S . 25
r
DANI FEKENG
f ő i s p á nKIÁLL. ELNÖK
Ü D V Ö Z L Ő B E S Z É D E .
Nagyméltóságu földmivelés-, ipar- és kereskedelmi miniszter u r!
ig Magyarország a középkorban a vad népek támadását, tart;!
távol Nyűgöt tartományaitól: ezek védszárnyaink árnyékában békében fejlesztették iparukat, műveltségüket., jóllétüket. Mi ellen
ben folytonos harcok közt, éltünk, megtámadva nemcsak külellenség, de gyakran szövetségeseink által is, küzdve a fönnmaradás gond
jaival, elnyomva oly gyanakvó kormányrendszer által, amely Fer- dinand trónraléptéig nálunk az egyesülési szabadság helyett ren
des küzködést, szabad föld helyett ősiségi törvényt., iparszabadság helyett ezek sérelmét, szabad üzleti forgalom és kereskedés helyett elzáró vámokat állított föl. így leigázva sehogy sem versenyez
hettünk az előrehaladottabb népekkel.
Nagyméltóságu, kegyelmes uram! Az életdermesztő elnyo
matástól menekülten, az egész nemzetet átölelő alkotmány bizto sitó védelme alatt, minden egyesülés szabad, az ősiség bilincsei széttörvék, a céheket ipartársulatok váltották föl; a vámkérdés szabályozásába befolyást birunk, az előjogok és tehermentesség eltöröltettek, s helyüket a jog és kötelesség egyenlősége váltotta föl, a kisebbségi kasztrendszer helyébe, községektől föl az orszá
gos kormányig, az önkormányzat lépett, — szóval, a szó szoros értelmében demokrat jogállamban élünk.
De korunkban a közrend fönntartásán, az igazságszolgálta
táson s a külügyeknek ma már magyar kezekben vezérlésén kívül a közéletet, majdnem kizárólag a nemzetgazdaság föladatainak
3*
megoldása foglalja el, ettől függvén a magán és általános jóllét, de még maga a jog is. Ezen igen tisztelt, értelmes, lelkes körben elég csak jeleznem, hogy e téren az emberiség két legfőbb szö- vétneke: a kifejlett értelemgyüjtötte tudomány és nemesitett munka és szorgalomfejlesztette művészet szolgálhat csak biztos tájékozás és a helyes irányjelölés megszerzésére.
Ily fölséges cél lebegett szemünk előtt, midőn egy országos ipar-, termény- és állatkiállitás megtartását elhatároztuk a föld- mivelés és keresk. miniszter ur fővédnöksége és pártfogása alatt.
A magyar nép ipara megfordult már a világ itélőszéke előtt és a legműveltebb népek bírálata elismeréssel és kitüntetésekkel adta tudtára a külföldnek, hogy a magyar ipar versenyképes.
Ez az örvendetes körülmény öntött bizalmat önerőnk iránt, hogy ime, annyira jutottunk már, hogy saját készítményünkből, szorgalmunk alkotásaiból önmagunk rendezhetünk egy nagyobb- szabásu kiállítást,, hogy a magyar termény és ipar életrevalósá
gát, versenyképességét a maga teljében bemutathatjuk. G yőződ
jenek meg a kiállítás látogatói, hogy iparunk legtöbb ága a kor színvonalán áll és megvan érve a magasabb igények kielégítésére is és a készítmények olcsósága folytán is megállja helyét a világ
piac küzdterén. Győződjenek meg erről honfitársaink és legyen e meggyőződés eredménye az, hogy szükségleteinket a belipar által födözzük és ne gazdagítsunk idegeneket az országból kiszivárgott milliókkal.
A legmélyebb hálával kell elismernünk a magas kormány erkölcsi és anyagi támogatását e mű létrehozásában. Nagy méltó
ságodnak ezen, a hazai iparra nézve oly nagyfontosságu műnek létesítésénél tanúsított oly szives és tiszta hazafisága kezesség ne
künk, hogy isten áldása leend rajta.
A családi kegyelet a művészethez fordul kegyeltjei emléké
nek megörökitése végett: Szeged város azon nagy férfiainak neveit, kik ily századokra kiható intézményt pártoltak, történetében örökíti meg. Városunk történelmében egy szép lap van készen, ezen lapra fogjuk -mi a miniszter urnák, derék kiállító polgártársainknak neveit hasznos közreműködésük emlékéül hálás köszönettel fölirni.
M E G N Y I T Á S . 37
A város boldognak érzi magát, hogy ily jeles, kitűnő, lel
kes hazafiak díszkoszoruját fogadhatja el keblében. Részünkről szivünk mélyéből üdvözöljük és kérve kérjük, méltóztassanak gyengeségünket elnézni, s csak szándékunkat, egész odaadással ajánlott szolgálatkézségünket tekinteni és közreműködésükkel a kitűzött célt biztosítani.
Éljen a haza! Éljen a király!
Éljen a munka és szorgalom!
SIMONYI LAJOS
b á r óföldm.-, ipar- és kereskedelemügyi miniszter, kiáll, fővédnök
ugy, mint minden más nemzetnek, indokolt örömére szolgál, ha az iparban, a népharcok e legnemesebbikében, haladónak és fejlődőnek láthatja magát, vagy — ha ez nem volna elérhető — leg
alább hátrálást nem észlel. Az emberi szem elől elfátyolozott jövőbe csak azon nemzet nézhet nyugodtan, mely bizliatik fiai értelmes- ségében. Es hogy e tulajdonságok megvannak hazánkfiaiban, arról fényesen tanúskodik ezen kiállítás és ezért a magyar megelégedéssel tekinthet Szegedre, a jelenlevők emelkedett hangulatban ünne
pelhetik a kiállítás megnyitásának napját, mely egyébiránt törté
netileg is nevezetes nap s igy kétszeres ünnep.
Az általános üzletpangás közepette, melyben minden világ
rész szenved, örvendetes jelnek tekinthetjük, kivált hazánkban, hogy iparkiállitás jöhetett létre, még pedig nem állami segély folytán — mert azon csekély összeg, melylyel az állam ezen ki
állításhoz járult, nem tekinthető segélynek, — hanem csakis az által, hogy a hazafiak jól megértették érdekeiket. írás és szó mozgató és szabályzó elemei a tettnek, de csak ez adhat súlyt az eszmének, ez adja meg ama gyakorlati értéket, és ezért az állami életben szükséges a szó és a tett. Amaz a csira, emez az életerő; mindkettőnek, ugy a szónak mint a tettnek, van gyakor
lati értéke, de ott nincs helyes arány, ahol a szó messze túlszár
nyalja a tettet.
agyarország örömmel és megelégedéssel tekint a szorgalom és szakismeret e tükrére, ezen kiállításra, mert neki, én
M E G N Y I T Á S . 39
Hogy ez igy ne legyen, arról gondoskodtak a kiállító urak;
az ige testté vált náluk és ezzel m egmutatták, hogy vannak az országban sokan, kik a tett terén hatni, működni és dolgozni ké
pesek ; mert érzik igazságát a szónak, melyet mindenkinek éreznie és megértenie kell: hogy t. i. a munka nemesit.
Sok lakója ez országnak vesz részt e kiállításban, de> van
nak még sokan, kik nem vesznek benne részt; mindazonáltal fej
lődő iparunk kis tükre gyanánt tekinthetjük; ha ebbe belenézünk, látni fogjuk, mit kell még tennünk, mi még a kiegészíteni való, melyik iparágra kell fokozott fáradságot fordítanunk, hogy ver
senytársainkkal sikerrel állhassuk meg a mindennapi kenyérért való harcot, hátra ne maradjunk tőlük, és másrészt, hogy meg
mutassuk honfitársaink vasakaratát, megmutassuk, hogy Magyar- országon, melynek szívesen imputálják, hogy nincs más rendelte
tése, mint földmivelő országnak maradni, valóban van szakértő kéz, amely vezeti, és hogy e nemzetnek — a sors oly sok csapása után — még van annyi képessége, hogy a többi művelt nemzetek közt a munkában egyenlő helyet foglaljon.
Nemcsak a gyár- és kézi munkák, hanem a gondosan vezetett mezőgazdaság gyümölcseit is látni e kiállításon; már pedig ez utóbbit az ipar tág keretébe tartozónak kell tekintenünk. Az ipar és földmivelés nem ellenségek, melyek egymással az uralom
ért küzdenek, hanem testvérek, melyek kölcsönös támogatásra és segélyre utalvák.
Oly államban, hol a földmivelés el van hanyagolva, egy iparág sem virul. De viszont a földmivelés sem nyújthat egymaga elég anyagi jóllétet, ha az iparral nincs kellő összeköttetésben.
K ivált hazánkat illetőleg kell ezt tekintetbe vennünk, mert a köz
lekedés eszközeivel a legtávolabb vidékeket is el lehet bőven látni iparcikkekkel, sőt nyersterményekkel is, és mi pusztán földmive- léssel sehol sem állhatjuk meg a versenyt, ha nem pótoljuk ipar által, nem nyújtunk nemesitett munkát. Hogy ezt fölfogta, nagy érdeme Szeged városának, mely az imént állotta meg a hős küz
delmet a fenyegető árvíz ellen, de nem kímélte a legnagyobb
áldozatokat, építkezéseket, hogy létrejöhessen e kiállítás, amely becsületére válik az ország iparának.
íg y reménynyel nézünk a kiállítás eredménye e lé ; m eg
becsüljük a jót, de nem mellőzzük a hiányokat is. Minden j ó akarat és hazafias melegérzet mellett is maradjunk elfogulatlanok hazai iparunk ez első nagy próbája iránt. Nem szabad semmit se túlbecsülnünk, hanem a kellő tanulságot kell belőle kivonnunk.
Ezek után az orsz. kiállítást megnyitottuak nyilvánítom.
A KIÁLLÍTÁS általános ismertetése
TEKINTETTEL IPARV1SZ0NYAINKRA.
G E L L É R I
M Ó H - t ó l .I SI YI ERTETÉS. 4 3
I .
ielőtt a kiállítás átalános nemzetgazdasági jelemzésébe belebocsájtkoznánk, legyen szabad ezen első országos közkiállitás alkalmából, mely a szó teljes értelmében az egész ország érdekeltségét a legkiválóbb mértékben föltudta ébreszteni és mindvégig ébren tartani, a kiállításokról átalában, és különösen a magyar kiállításokról a legszükségesebbet elmondanunk.
Amióta a munka fölszabadult és az emberiség a materíáliz- mus fontoló mérlegén kezdé megbecsülni az egyes államok értékét, a modern államok a fősulyt a közgazdaság minél hathatósabb és biztosabb fejlesztésére kezdék fektetni. A nemzetgazdasági eszmék terjedésének első korszakában nyert átalános lendület közepette Franciaországból indult ki a kiállítások eszméje is, és csakhamar fölkaroltatott mindazon államok által, melyek az ipari fejlődésnek már is oly fokán állottak, hogy egy vagy más tekintetben világ
vagy országimul iparágak nevelésére, fejlesztésére minden kellék fölött rendelkeztek, és csakis a megismertetés és versenyképesség módjaihoz és eszközeihez kellett folyamodniok, hogy valóban kiterjedtté és szerte ismeretessé tegyék azokat.
Az első iparműtárlat 1797-ben Franciaországban d'Avéze marquis, a francia műipartelepek kormánybiztosának kezdemé
nyezésére a Cliamps de Marson rendeztetett, melynek fényes sikere a francia kormányt a kiállítások állandósítására inditotta. E kiál
lítások sikere nőttön nőtt; az 1801-ben tartott kiállításon ugyan csak 200 kiállító vett részt, de a közönségben mindinkább foko
zódott az érdeklődés, a kiállítások mindnagyobb mérvet öltöttek, s a 9-ik francia orsz. kiállításon 1839-ben már 4381 versenyző volt. Es ép ezen kiállítások Franciaország iparát, különösen müipari fejlettség tekintetében, oly fokra emelték, hogy a többi államok termelői mindinkább érezni kezdték elmaradásukat, és
