A R T H R O P O D A.
\\ Állt. Qu. \
Ш - A MAGYAR BIRODALOM [Á l l a t v il á g a .
A MAGYAR BIRODALOMBÓL EDDIG ISMERT ÁLLATOK RENDSZERES LAJSTROMA.
M A G Y A R O R S Z Á G E Z E R É V E S F E N N Á L L Á S Á N A K E M L É K É R E
KIADTA
А К. M. TERMÉSZETTUDOMÁNYI TÁRSULAT.
FAUNA REGNI HUNGARLE.
ANIMALIUM HUNGARLE
HUCUSQUE COGNITORUM ENUMERATIO SYSTEMATICA.
IN МКМОК1ЛМ R E G N I H UNGAKLE M IL L E A B H IN C A N N IS CONSTITUTI
EDIDIT
REGIA SOCIETAS SCIENTIARUM NATURALIUM HUNGARICA.
BUDAPEST.
r~
MA.&Y. AKADÉMIA:
KÖNYVTÁRA, j
E D I T 1 О S E P A R A T A .
III.
ARTHROPODA
C 1
/
a una Regni Hungarian.
Classis. INSECTA
O rdo. O R T H O P T E R A .
Auctore Julio Pungur.
Az Egyenesszárnyúak rendjébe tartozó némely, Magyarországon előforduló rovarokról már a meg
előző századok íróinál nem egy feljegyzést találunk, a méh feljegyzések nagvobbára ártalmas fajokra, főképen pedig a mezőgazdaságban nagy kárt okozó sáskákra vonatkoznak.
Krónikáinkban az 1084, 1241, 1242, 1340, 1380, 1473, 1536, 1342, 1549, 158!), Ki85, 1691, 1693, 1747, 1748, 1780—1782, 1826, 1828 évek vannak feljegyezve, mint a melyekben gazdáinknak a sáskák nagy károkat okoztak. Ezekhez sorozhatjuk századunkból még az 1847. és 1875. évet; főként pedig 1888—90. éveket, a mely utóbbiakban más 'közönséges fajokon kívül a szerfelett nagy tömeg
b e n megjelenő Stauronotus m aroccanus Ti i u m s.
garázdálkodott volt.
E rovarrend hazai fajainak rendszeres tanul
mányozására azonban csak a jelen század elején kezdtek vállalkozni némely tudós férfiak, a kik búvárkodásaik eredményéi gyűjteményekben állítot
ták össze, vagy közleményekben juttatták napvilágra.
Kov Tóbiás kir. kincstári kamarai felügyelőé
\ о 11 az első gyűjtemény, a mely 1800-ban 23 fajt s ezek között 3 újat tartalmazott. A másodikat báró Ocskői Ogskav Ferencz Sopron városában Imzogatá össze, s ebben a fajok száma, bele
értve a báró felfedezte bárom újat is, 52-őt tett.
A harmadikat, mely némely újjal együtt 75 fajból állott, Erivaldszkv Imre gyújtó; a negyedik, a Frivaldszky Imre említett gyűjteményével együtt, Budapesten a Nemzeti Múzeumban őriztetik ; ezt Frivaldszky János rendezte s nagvobbára gyűjtötte i s ; gyarapításához hozzájárult Mocsara Sándor, dr. Horváth Géza, Pável János és Bíró Lajos. Kolozsvárit az Erdélyi Múzeumban van az ötödik, melynek első alapját Herman Ottó vetette meg az 1868—70. években Erdélyben gyűjtött 93 fajjal, közöltök nehány újjal.
De quibusdam insectis ordinis Orthopterorum Hungáriáé jam apud scriptores saeculorum ante
cedentium nonnullas invenimus mentiones, qu.e plerumquae de speciebus noxiis et praecipue de Acridiis quibusdam migrantibus et in oeconomiam ruralem magna damna ferentibus tractant.
In chronicis nostris Anni 1084, 1241, 1242, 1340, 1380, 1475, 1536, 1542, 1549, 1589, 1685, 1691, 1693, 1747, 1748, 1780— 1782, 1826, 182«
sunt adnotati, in quibus hae bestiolae maximas devastationes oeconomicis afférébant ; ad hos sunt adhuc numerandi, e\ saeculo nostro, Anni 1847, 1875 ; et super omnia 1888—1890, quo, cum aliis speciebus, praesertim Stauronotus m aroccanus Thunb. maximopere grassabatur.
In studio systematico insectorum indigenorum hujus Ordinis solum in ineunte saeculo nostro incipiebant navigare quidam viri docti, qui ex speciebus Orthopterorum collectiones instruebant et scrutata sua publicationibus manifestabant.
Primam collectionem Tobias Koy, Custos Aerarii Camerarii Reg. habebat, quae in Anno 1800. species 28 vernaculas — inter eas tres novas—contine
bat. Alteram FranciscusOcskay Liber Baro deOcskeő in Oppido Sopron conferebat, in qua 52 species — inclusivis tribus novis a Barone ipso detectis, numerabantur. Tertiam, 75 species cum nonnullis novis continentem, Emericus Frivaldszky colligebat.
Quarta, ordinata et plerumque auctaque a Johanne
Frivaldszky, una cum collectione jam commemorata Emerici Frivaldszkyi, in Museo Nalionali, Buda- pestini custoditur; ad hanc collectionem multa contulerunt inter alios : Al. Mocsáry, dr. G. Horváth, Joh. Pávelet Lunov. Biró. Quinta in Museo Transyl- vanico, in urbe Kolozsvár habetur, cujus funda
mentum primum Otto Herman cum speciebus 93, Annis 1868— 70 in Transylvania captis, inter eas nonnullis novis, posuit.
1*
4 ORTHOPTERA.
^ Kisebb gyűjteményeket állított össze Fuss Károly
ev. lelkész (Nagy-Csűr, Szebenmegye) és dr. Török
-József (Debreczen).
A mi a rendszeres irodalomra vonatkozik, Kov j ToBiÁs-nak köszönjük az első közleményt (Alpha
bet. Verzeichniss etc. Anno 1800), melyben a már ; fennebb említett gyűjteményében levő 23 faj van felsorolva. 1825-ben adta közre de Charpentier
Toussaint Horae Entomologicae czimű könyvét, melyben hazánkból 46 fajt ir le, de a melyekből azonban tényleg csak 15 lmzai. Herrich Schaffer, 1835-ben közzétett könyvében (Nomenclator Zo- ologicns) Magyarországból hót fajt számlál elő, a melyből azonban egy nem lakik Magyarországon.
Burmeister ugyancsak 1835-ben (Handbuch der Entomologie) tizenegy magyarországi fajt ir le.
Seryille 4839-ben (Hist. Nat. des Orthoptéres) hét fajt tulajdonit faunánknak, melyből azonban egy nem oda tartozik. Fieber Xavér Ferencz- nél 4853-ban és 4854-ben («.Lotos») 22 fajt talá
lunk Magyarországból felsorolva, a melyek közül azonban kettőt hazánkban nem észleltek. Fischer
L. H. 1853-ban (Orthopt. Europaea.) Magyar- országból Erdélyivel együtt 36 fajt ismertet, melyek közül azonban csak harmincznégy Magyarországnak polgára.
Fuss Károly 4853. és 4854-ben (Verband!.
Siebenb. Vereins) kiadott két közleményben adta az Erdélyben gyűjtötte Egyenesszárnyúak jegy
zékét ; az itt felsorolt 40 fajból 2 teljességgel nem hazai.
Friyaldszky János volt az első, a ki magyar nyelven adta a magyarországi Egyenesszárnyúak- nak rendszeres leírását (A m a g ya ro rszá g i Egyenes- röpuek M agánrajza) 1867-ben ; abban az időben Magyarországon — bele nem értve Erdély és Horvát-Szlavonország területét és a Magyar Tenger
partot. mint a melyek közigazgatási tekintetben még nem voltak az anyaországgal egyesítve — összesen 117 faj és 7 fajváltozat volt kikutatva.
Herman Ottó 1871-ben (Erdély Bor- és Egyenes- röpűi — Die Dermapt. und Orthopt. Siebenb.).
93 erdélyi fajt — s ezek között a tudományra vagy legalább faunánkra nézve némely újakat mutat be ; különösen említésre méltó a Stenobothrus pullus Phil, megtalálása, a mely faj Közép-Európában már- már veszendőbe indult volt.
Brunner v. Wattenwyl Károly, a ki már 1861-ben (Disquisitiones) és 1865-ben (Nou
veau Sistéme) nehány magyarországi fajt sorolt volt fel, 1878-ban a Phaneropteridákról összeállí
tott jeles monográfiájában 24 magyar faj között nehány újat ismertet és a Prodromus-ban (4882)
Minores collectiones possidebant Carolus Fuss
ev. Parochus in Nagy-Csűr et Doct. Josephus Török
in Debreczen.
Quod ad Litteraturam Systematicam pertinet:
Tobiae Koy debemur primam publicationem (Alpha
bet. Verzeichniss etc Ao. 1800.), in qua 23 species, in collectione ejus supralaudata asservata', enume
rantur. Anno 4825. emisit Toussaintde Charpentier
librum cum inscriptione : «Horae Entomologicae», in quo ex Patria nostra 16 species describuntur, de quibus verumtamen tantum 15 indigenae sunt.
Herrich-Schäffer in libro suo (Nom enclator En- tomolog.), publicato in Ao. 183.5, 7 species ex Hungária enumerat, de quibus tamen una non habitat in Hungária. Burmeister (Handbuch der Entom. Ao. 1835.) 11. species profert hungaricas.
Serville (Histoire Nat. des Orthoptéres. Ao. 1839.) 7 species commemorat ex Patria nostra, quarum unam false nostrae Faunae contribuit. Apud Xav. Fr. Fieber, Annis 4853. et 4854. (Lotos) 22 species reperimus ex Hungária enumeratas, de quibus tamen 2 nondum in Fauna nostra observaban
tur. — L. Henr. Fischer de Frieburg (Orthopt.
Europaea. 4853.) ex Hungária una cum Tran
sylvania, 36 species producit, quarum 2 non Hungáriám patriam suam profitentur.
Carolus Fuss Annis 1853 et 4854 ( Verhandl.
Siebenb. Vereins) in relationes supra species in Transylvania collectas suas, 40 species enumerat, de quibus tamen 2 confuse Faunae nostrae contribuuntur.
Johannes FriyaldszkyAnno 4867. primus dedit lingua vernacula systematicam descriptionem Or- thopterorum Hungáriáé (M onographia Orthopte- rorum H u n g á riá é); eo tempore in Hungária, — exclusis territoriis Transylvanise, Croatia? et Slavo
nic® Littoribusque Maritimis Hungaricis, in ratione adm inistrations nondum unitis — 117 species inter eas nonnullae novae, et 7 varietates erant exploratae.
Otto Herman (Erdély Bőr- és Egyenesröpűi. — Die Dermapt. und Orth. Siebenb. Anno 1871) 93 species Transylvanicas producit, inter quas inveniuntur aliquae partim novae, partim in fauna nostra ad id tempus nondum observatae species ; commemorationis dignum est, quod hac occasione Stenobothrus pullus Phil., quae species jam prope erat inter formas obscuras cadere, reproducta est.
Dr. C. Brunnerde Wattenwyl, qui jam Ao. 1861.
(Disquisitiones) et 4865. (Nouveau System e ele.) nonnullas species Hungaricas enumeraverat, Anno 1878, in insigni M onographia sua de Phane- ropteridis composita, inter 24 species Hungaricas nonnullas novas describit, et in «Prodromo» — Ao. 1882 — circa 158 species profert ex Fauna
ORTHOPTERA.
körülbelöl 138 fajt tüntet fel faunánkból s köztük sok újat, melyeknek legnagyobb része a Locustidák családjába tartozik.
A magyar faunában ez idő szerint 173 faj van e rendből kikutatva.
Ezek közül hazánkra és a vele közvetetlenebb szomszédterületekre nézve a legjellemzőbbek a Plianeropteridák csoportjába tartozó némely fajok, főként pedig : Poecilimon affinis Fier., Schm idti Fieb,, Brunneri Fieb., Fussi Fieb., elegáns Fieb., thoracicus Fieb., interm edia Fieb., Barbitistes constrictus Brunn., Ocskayi Charp., ísophya mo
desta Fieb., costata Вк., speciosa Fieb.; Leptophyes Bősei Fieb., discoidalis Fieb. Az ísophya brevi- pennis Brunner eddigeló csak hazánkban észlelte
ién. Továbbá jellemzőbb alakjaink közé tartoznak:
Aphlebia m aculata Schreb. var. Schäfferi L., Stenobolhrus crassipes Ocsk., Bezotettix Schm idti Buiím., X ip h id iu m hastatum Charp., Pachytra- chelus gracilis Brunn., Thamnotrizon litoralis Fieb., transylvanicus Fisun., F rivaldszkyi Herm., Piatyd eis vittata Ciiarp., m ontana Roll., Do- m ogledi Brunn.
A többi fajokat hazánk Európának különböző vidékeivel, vagy más világrészekkel közösen bírja a következő megoszlással:
Európa északibb vidékein is előfordul: Steno- bothrus viridulus L., Gomphocerus ru fu s L. és m aculatus Thunb., Meconema varium Fab., T ham notrizon cinereus L. és Platycleis bra- chyptera L.
Nyugot-Europával közösen bírjuk : Stenobothrus stigm aticus Ramb., m iniatus Charp., ísophya p y - renaea Sérv. ( = Barbitistes cam ptoxipha Fieb.), Tham notrizon apterus Fab. és Nemobius sylvestris Fab. fajokat.
A délkeleti Európával közösek közül említendők : Stenobothrus nigrom aculatus Herr.-Schäff., főként pedig az egymástól távolabb fekvő termőhelyeken elszigetelten előforduló érdekes fajo k: Onconotus Servilíei Fisch, de W., és Dinarchus dasypus Illig. Az adriai medencze parti vidékeivel közösek : Stenobothrus nigrom aculatus Herr.-Schäff. var.
Islriana Krauss, Cuculligera h y strix Germ., Pe-
2of et fix Sa la m a n d ra Fisch., Poecilimon Fieberi Ullrigh, Barbitistes Yersini Brunn., Pachytra
cheitis striolatus Fieb., Tham notrizon dalm aticus Krauss, Platycleis modesta Fieb., Ephippigera lim bata Fisch, et sphacophila Krauss, Troglo- pliilus neglectus Krauss.
I)él-Európával vag) a földközi tengeri meden- ezének némely európai országaival osztozunk a következő fajokban: Eclobia albicincta Brunn.,
nostra ef inter eas etiam plures novas, maxima parte ad Familiam Locustidarum pertinentes.
In Fauna Hungarica hucusque 173 species hujus ordinis Insectorum explorata? sunt.
Ex his praesertim in tribum Phaneropteridarum pertinentes species sunt Regni nostri et regionum confinium meridionalium typici cives, ex. g r . : Poe
cilimon affin is Fieb., Schm idti Fieb., Brunneri Fieb., interm edia Fieb. ; elegans Fieb., thoracicus Fieb. ; Barbitistes constrictus Brunn., Ocskayi Charp. ; ísophya. m odesta Fieb., costata Brunn., speciosa Fieb., Friv. ; Leptophyes Bosci Fieb., Brunn., discoidalis Fieb. Species r a r a : ísophya brevipennis Brunn, hucusque tantum in Patria nostra observata est. Deinde inter nostros peculiares typos numerandae sunt: Aphlebia m aculata Schreb. var. Schäfferi L. ; Stenobothrus crassipes Ocsk., Pezotettix Schm idti Burm. ; X iphidium hastatum Charp. ; Pachytrachehis gracilis Brunn. ; Tham notrizon litoralis Fieb. ; transylvanicus Fisch. ; F rivaldszkyi Herm. ; Platycleis vittata Charp. ; m ontana Koll. ; Domogledi Brunn.
Ceterae species, patriae nostrae et diversis regio
nibus Europae vel aliis partibus Orbis Terrarum communes, tali modo se distribuunt.
In regionibus septentrionalibus Europae obser
vatae sunt : Stenobothrus viridulus L., Gompho
cerus ru fu s L. et m aculatus Thunb. ; Meconema varium Fab. ; Tham notrizon cinereus L. et Pla
tycleis brachyptera L.
Et in Europa Occidentali occurrunt: Stenoboth- rus stigm aticus Ramb. ; m iniatus Charp. ; ísophya pyrenaea Serv. ( = Barbit istes cam ptoxipha Fieb).;
T ham notrizon apterus Fab. et Nemobius sylve
stris Fab.
Ex speciebus et in Europa Meridionali-Orientali observatis, commemorationis dignae s u n t: Steno
bothrus nigrom aculatus Herr.-Schaffer, et super omnia, modo in singulis ac inter se remotis locis occurentes species insignes: Onconotus Servillei Fisch, de W. et Dinarchus dasypus Illig.
In regionibus litoralibus Adriaticis notatae s u n t:
Stenobothrus nigrom aculatus Herr.-Schäff. var.
Istriana Krauss, Cuculligera h y s trix Germ., Pezotettix S a la m a n d ra Fisch., Poecilimon Fieberi Ullrich, Barbitistes Yersini Brunn. Pachytrachelus striolatus Fieb., Tham notrizon dalm aticus Krauss, Platycleis m odesta Fieb., Ephippigera lim bata Fisch, et sphacophila Krauss, Troglophilus ne
glectus Krauss.
In Europa Meridionali vel in quibusdam regio
nibus mediterraneis Europae simul occurrunt:
Eclobia albicincta Brunn., Aphlebia m arginata
6 ORTHOPTERA.
Hphlebia m arginata Schreb., Ameles decolor Charp., Stethophym a brevipenne Brunn., Lepto- phyes laticaada Friv., Meconema brevipenne Vers., Cyrtaspis scutata Charp., Anterastes R ay- m ondi Vers., T ham notrizon Chabrieri Charp., Platycleis sepium Vers,, Dolichopoda palpata Sulz., Mogisoplistus squam iger Fisch., brunneus Sérv. és az Arachnocephalus vestitus Costa.
Azoknak a fajoknak legnagyobb része, a melyek egész Európában, vagy Európának nagy részében el vannak terjedve, átcsap más világrészekre is.
A nálunk előjövő fajok közül élnek :
a) Afrikában is : Bacillus Rossius Fahr. Steno- bothrus pulvinatus Fisch, d e W., Acrometopa m acropoda Burm., Conocephalus m andibularis Charp., Tham notrizon Dalmaticus Krauss., Pla
tycleis tessellata Charp., Nemobius sylvestris Fab., Gryllomorphus D alm atinus Ocsk., Mogisoplistus squam iger Fisch, és brunneus Sérv.
b) az Ázsiában is élő fajok száma körülbelől ŐS— 60, melyekben majd minden család képviselve van, de nagyobb mértékben mégis a Locustidák és Acrididák családja.
c) Amerikából is jegyezve van a Chelidura albi- pennis Meg.
d) Ázsiának és Afrikának is lakóiként ismerete
sek : Ectobia livida Fab., Loboptera decipiens Germ., M antis religiosa L., T ryxa lis nasuta L., Stauronotus M aroccanus Thunb., Epacrom ia stre
pens Latr. és thalassina Fab., Acrotylus insu- bricus Scop., Oedipoda coeridescensL., Pachytylus danicus ( = cinerascens Fab.) még Uj-Zeelandban is ; Acridium Aegyptium L., Caloptenus italicus L., Platyphym a Giornae Rossi, Tettix depressus Bris., Locusta viridissim a L. Platycleis grisea Fab. (Teneriffa szigetén is), Decticus albifrons Fab., Gryllus campestris L.. Gryllotalpa vidgaris Latr. és Tridactylus variegatus Latr.
e) Afrikában és Amerikában észleltettek: Labia m inor L. és Stenobothrus parallelus Zett.
Némely fajok, részint a nagy kereskedelmi közlekedés utján a világnak majdnem minden részébe elszállítva, részint más okoknál fogva elterjedve, már világpolgárokká lettek, ilyenek:
Labidura riparia Pall., Forßcula auricularia L., Phyllodrom ia germ anica L., Periplaneta orien
talis L. és am ericana L., Gryllus domesticus L., T ryxalis nasuta L. (Ázsia, Afrika és Ausztrália), Sphingonotus coerulans L. (Afrika, Ázsia, Cuba).
És most nehány szóval meg kell még emlékez
nünk arról is, bogy honi fajaink miképen oszlanak meg a földfelület magassági és minőségi viszonyai szerint is.
Schreb., Ameles decolor Charp., Stethophym a brevipenne Brunn., Leptophyes laticauda Friv., Meconema brevipenne Vers., Cyrtaspis scutata Charp., Anterastes R aym ondi Vers., T ham notri
zon Chabrieri Charp., Platycleis sepium Vers., Dolychopoda p a lp a ta Sulz., Mogisoplistus squa
m iger Fisch., brunneus Sérv. et Arachnocephalus vestitus Charp.
Maxima pars specierum in tota Europa, vei in maxima parte Europa1 dispersarum propagatur simul in aliis Orbis Terrarum partibus.
Species apud nos viventes occurrunt:
a) in Africa : Bacillus Rossius Fabr., Steno
bothrus pulvinatus Fisch, de W., Acrometopa m acropoda Burm., Conocephalus m andibularis Charp., Thamnotrizon dalm aticus Krauss, Pla
tycleis tesselata Charp., Nemobius sylvestris Fab., G ryllomorphus dalm atinus Ocsk., Mogisoplistus squam iger Fisch, és brunneus Sérv.
b) Specierum earum nostrarum summa, (pia* in Asia observat* sunt, circa 58—60 variat, in qua fere omnes familiae, praesertim quidem Loeustidae et Acrididae repraesentantur.
c) In America observata e s t : Chelidura albipen- nis Meg.
d) Praeter Europam, etiam in Asia et Africa h abitant: Ectobia livida Fab., Loboptera decipiens Germ., M antis religiosa L., T ryxalis nasuta L., Stauronotus m aroccanus Thunb., Epacromia tha
lassina Fabr. et strepens Latr., Acrotylus insu- bricus Scop., Oedipoda coerulescens L,, Pachy- tylus danicus L. cinerascens Fab.) [immo etiam Novae Zeelandiae!] Acridium Aegyiptium L., Caloptenus italicus L., Platyphym a Giornae Rossi. T ettix depressus Briss., Locusta viridis
sim a L., Platycleis grisea Fab. (etiam in insula Teneriffa), Decticus albifrons Fab., Gryllus cam pestris L., Gryllotalpa vulgaris Latr. et Trida
ctylus variegatus Latr.
e) Species quae etiam in Africa et America oc-
I
c u rru n t: Labia m inor L. et Stenobothrus p a ra llelus Zett.
Aliquot species, partim immensa communica
tione mercenaria fere in omnes partes Orbis Ter
rarum advectae, partim aliis modis expansae, jam cosmopolitae factae sunt, tales : Labidura riparia Pall., Forßcida auricularia L., Phyllodrom ia ger
m anica L., Periplaneta orientalis L., et am ericana L., Gryllus domesticus L., T ryxalis nasuta L. (Asia, Africa et Australia), Sphingonotus coerulans L.
(Africa, Asia, Cuba).
Et nunc paucis verbis exhibendum e s t : quo
modo in relatione altitudinis qualitatisque diver-
ORTHOPTERA. 7
Legmagasabb hegyeink csak két fajt táplál
nak ; a közép vagy kisebb emelkedésű hegyeket és dombokat 90 faj la k ja; 40 faj tenyészik a lapályokon. A többi faj el van terjedve mind a hegyes, mind lapályos területeken. 14 faj lakik löbbé-kevésbé nedves helyeken; 4 faj az em
beri lakásokban éldegél, három faj üregekben és barlangokban vagy ezek közvetlen közelében tar
tózkodik.
Budapesten, 4899. jun. 18.
sorúm territoriorum, species indegense distri
buuntur. Montes altissimi tantum 2 species alunt;
montes mediocre vel minus elevati et colla incolunt 96 species; 10 species vivunt in planitiebus;
ceterae species diffunduntur in territoriis montu
osis et planis. 14 species in locis plus minus huini- dis habitant;' 4 species in domiciliis hominum victitant; 3 species cavernas et antra incolunt vel taborum locorum accolae sunt.
Budapestini, 18. jun. 1899.
L IT T E R A T U R A .
1. Bá lin t Sándor. Jelenlés az 1888. év n y a rá n a Székely- földön lelt ro v a rta n i g yű jtő kirándulás eredmé
nyéről. (Orvostermészettud. Értesítő XIV. Évf. 1889.
Természetűid, szak. pag. 266).
2. Baro s Ká roly. Péczel-m aglódi sá ska já rá s. (Gazda
sági Lapok XL. Évf. 1888. pg. 322. 1. ábrával.) 3. Bartsch Eduard. Sárosm egye helyirata. Eperjes, 1846.
pg. 30. Orthoptera.
4. Bíró La jo s. A Keleti K árpátok vidékének jellem ző R ova rfa ja i. (A magyarországi Kárpátegyesület Év
könyve XI. köt. pg. 124— 132.)
Die charakteristischen Insekten im Gebiete der O st-K arpathen. (Jahrbuch des Ungarischen Karpathen- Vereins. XII. Jahrg. 1885. Igló. pg. 174— 183.) 5. — A lótetű védekezése az á rvíz ellen. (Természettud.
Közlöny. Budapest, XXIV. 1892. pg. 204— 206.) 6 .Brunner de Wa t t e n w y l. Disquisitiones Orthoptero-
logicae. (Verhandl. d. k. k. zoolog.-botan. Gesellsch.
Wien. Tom. XI. 1861.)
7. — N ouveau Systeme des B lattaires. Wienne. 1865.
8 . — M onographie der P haner opter idén. Wien. 1878.
9. — P rodrom us der Europäischen Orthopteren. Leip
zig. 1882.
10. — M onographie der Stenopelm atiden und Gryll- acriden. (Verhandl. der k. k. zoolog.-botan. Gesellsch.
in Wien, Jahrg. 1888. pg. 247.)
11. — A d d ita m en ta z u r Monographie der Phanero- pteriden. (Verhandl. d. k. k. zoolog.-botan. Gesellsch.
in Wien. Jahrg. 1891. pg. 1— 196.)
12. Bu rm eister, Herm. Handb'uch der Entom ologie Bd. II.
Berlin. 1839.
13. Ch a r p e n t ie r, To ussa int de. Horae Entom ologicae.
Vratislaviae, 1825.
1 4 . — O rthoptera descripta et depicta. Lipsiae 1841—
1845.
1 5. — Letzte Insecten-Abbildung, mitgetheilt v. Ocsky etc. Breslau u. Bonn. 1850. (Aus «Nova Acta, Acad.
Leopold. Carol.» Vol. XXII. Praefatio).
16. Chyzer Kornél dr. Érdekes szöcskefaj. (Rovartani Lapok, Tom. I. 1884. pg. 172.)
Capture de Saga serra ta ii Sátoralja-U jhely.
(Ibid Revue pg. XXIII.)
1 7 . — Zem plén várm egye Orthopterái. (Rovart. Lapok.
Budapest. IV. 1897. pg. 99.)
18. Cserny Béla. G yulafehérvár környékének fa u n á ja . (Alsófehérmegyei történelmi, régész, és term. tud.
Egylet I. Évkönyve. Kolozsvárott. 1888. Orthoptera : PK- 92.)
19. Dezső Béla. Apró álla tta n i közlem ények. (Orvos
természettud. Értesítő. Kolozsvár. II. Évfolyam. 1877.
pg. 27— 29.)
20. — A m u szka és a sváb. (Természet. IX. 1877. Buda
pest, pg. 330—334.)
21. Dezső Zsigmond. M agasan repülő sáskák. (Erdészeti Lapok. 1877. évf. Budapest, pg. 440—441.)
22. Dudinszky Ede. A lótetü életéből. (Természettud. Köz
löny. XVII. 1886. Budapest, pg. 31—32.)
23. Emich Gusztá v. A m ező- és kertgazdaságra káros rovarok. I. füzet. Budapest, 1884.
24. Entz Gé z a. A vándor sáska. (Természet, 1869. II. fél
évi folyam. Pest. pg. 85— 88, 100—103.; — Nép
tanítók Lapja. II. Évf. 1869. 38. sz. pg. 602—605.) 25. — A Saga serra ta K olozsvár környékén. (Rovart.
Lapok, i. köt. 1884. Budapest, pg. 251).
26. Fie b e r, Fr. Xav. Entom ologische M onographien Prag, 1844.
27. — Synopsis der E uropäischen Orthopteren («Lotos»
III. Jahrg. 1853. Prag. Et in separata editione Anno 1854. )
28. — E gän zu n g sb lä tter z u r Synopsis der E uro
päischen Orthopteren. (Lotos IV. V. Jahrg. 1854.
1855. Prag.)
29. Fisch e r, L. H. Orthoptera Europaea Lipsiae. 1853.
30. Földi János. Term észet h istó riá ja . I. Csomó : Á llatok országa. 1801. Pozsony.
31. Frivaldszky Im re. Jellem ző adatok M agyarország fa u n á já h o z . (Magy. Tudomány. Akadémia Évkönyvei.
XI. köt. IV. darab. Pest. 1865. O rthoptera: pg. 129.) 32. Frivaldszky János. A M agyarországi Egyenesröpűek M a g á n ra jza .—M onographia O rthopterorum H un
gáriáé. Pest. 1867.
3 3 . — A H erkulesfürdő vidékén élő állatok. — (Műnk Manó: A Herkulesfürdő és környéke. Pest. 1872. pg. 85.
et sequ.; Orthoptera : pg. 97.)
34. — Á lla tta n i kirá n d u lá sa im Orsóvá, Mehádia és K orniareva vidékein. (A magy. Orvosok és Természet
vizsgálók XVI. (1872.) nagy gyűlésének munkálatai.
Budapest. 1873. pg. 197—243. O rth o p tera : pg.
231— 233.)
3 5 . — A datok M árm aros várm egye F aunájához.
(M. Tud. Akadémia : Mathem. és Természettud. Közle
mények. — Budapest, IX. köt. 1873. pg. 183—232;
O rth o p tera : pg. 230.)
3 6 . — A datokT em es- és K rassóm egyék F a u n á já h o z. — Data ad F a u n a m H ungáriáé M eridionalis co
m ita tu m Temes et K rassó. —• (Magy. Tudom.
Akadémia : Mathemat. és Természettud. Közlemények.
XIII. köt. — 1876 — Budapest, pg. 285— 378 ; Orlho- ptera genuina : pg. 344—345.)
37. — Budapest és környékének jellem ző ro v a rfa ja i.
(Budapest és környéke természetrajzi, orvosi és köz- mivelődési leírása; szerkeszti dr. Gerlóczy Gyula és Dulácska Géza. Budapest. 1879.1. Rész : pg. 337— 403.
Orthoptera : pg. 340—341.)
38. Fuss, C. B eitrag z u r O rthopteren- и. H em ipleren- fa u n a Siebenbürgens. (Verhandlungen und Mittheil.
8 ORTHOPTERA.
des siebenb. Vereins f. Naturwissensch. in Hermann
stadt Jahrg. IV. 1853. pg. 40— 42.)
39. — Beitrag zu r In sekten fa u n a Siebenbürgens. (Ibid.
Jahrg. VI. 1855.)
40. — Z u r näheren K enntniss von M yrm ecophila acer
vorum P anz. (Ibid. Jahrg. XX. 1869. pg. 146.) 41. Gárdonyi Géza Az őszi bogár (Oecanthus pellucens).
(A Természet II. Évf. No. VI. 1898. pg. 8— 9.)
i2 . G o mar, E. Fr. Reise nach D alm atien und in das Gebiet von Ragusa. Leipzig und Altenburg. 1817.
43. Gräber, Vit. F aun istisch eS tu d ien in der Syrm ischen Bucht. (Verhandl. Zoolog.-botan. Gesellscli. in Wien.
Tom. XX. 1870. pg. 367— 380.)
4 4 .Grossist,e r, Jon. Ba pt. Universa H istoria Physica Regni H ungáriáé. Tom. IV. 1794. Posonii et Coma- romii. pg. 118— 126; 212— 325.
45. Gyulai Kálmán. S á ská in k. (A hódmezővásárhelyi ev.
ref. főgvmn. Értesítője az 1888 89. évről.)
4 6 . Herman Ot t ó. Erdély Bőr- és EgyenesrÖpüi. — D erm aptera et Orthoptera. (Az Erdélyi Múzeum- Egylet Évkönyvei. Szerk. Brassa i Sámuel.V. köt. (1868—
1870.J Kolozsvár. 1871. pg. 105 et sequ. et pg. XIII.) 47. — Die D erm apteren un d Orthopteren Sieben
bürgens. (Verhandl. und. Mittheil, des Siebenbürg.
Vereins für Naturwissenschaften. Jahrg. XXI. Hermann
stadt 1871.)
48. — Die Decticiden der B ru n n er von W attem vyl'sehen S a m m lu n g . (Verhandlungen der k. k. zoolog.-botan.
Gesellsch. in Wien. Bd. XXIV. Hft. 3—4. Jahrg. 1874.
pg. 191— 210.)
49. — A sá ska já rá s 1875-ben. (Természettud. Közlöny.
VII. к. 1875. pg. 405—406.)
5 0 . — A rét zenevilágából. (Ibid. Тош. VIII. 1876.
pg. 297— 311.)
5 1 . — Újabb vizsgálatok a tücsök hangszerve körül.
(Ibid. Tom. X. 1880. pg. 273—275.)
52. Herrich-Sc h á ffe r, G. A. W. F aunae Insectorum G erm aniae Initia. Regensb. Fase. 157. 1829— 44.
53. — N om enclator enlom ologicus■Verzeichniss der Europäischen Insecten. I. II. 1835— 1840. Regens
burg.
54. Horváth An ta l. A pirregö tücsök B a ra n yá b a n . (Rovart. Lapok. I. 1884. Budapest, pg. 60— 61.) .55. Ho rváth Géza, dr. Ueber die in v. F riva ld szky's
«M onographia O rthopterorum H u n g á riá é» be
schriebenen neuen Arten. (Berliner entomologische Zeitschrift. Jahrg. XIV. 1870. pg. 41—46.)
56. — A fülbem ászó. (Természet. VI. Évf. 1874. pg.
251—253.)
57. — Jelentés az 1883-ik évben M agyarország terü letén fellépett és megfigyelt kártékony rovarokról.
Budapest. 1884.
58. — A pirregö tücsök fejlődési viszonyairól. (M. tud.
Akad. Mathem. természettud. Értesítő. II. köt. 1883.
pg. 76 et sequ. — Rovart. Lapok. Tom. I. 1884.
pg. 8. et sequ.)
S u r l’évolution de l’O ecanthus pellucens (Math, naturwiss. Berichte aus Ungarn. Bd. II. 1883—84.
Budapest, pg. 170 et sequ. Rovart. Lapok. Tom. I.
1884. Supplément pg. II.)
59. — A pirregö tücsökről. (Természettud. Közlöny. Tom.
XVI. 1884. pg. 29. et sequ.)
60. — A m a g ya r fa u n a legnagyobb ro v a rfa ja . (Rovart.
Lapok. Tom. I. 1884. Budapest, pg. 126.) 6 1 . — A vándorsáska a m a g y a r tengerparton.
6 2 . — O rphania denlicauda Ch a r p. (Természettud. Köz
löny. Tom. XXII. 1890. Budapest, pg. 444. no. 75.) 63. Jurinac A. E. F a u n isticn i p a birci po okolini K ra-
pinskoj. (Glasnik hrvatskoga Naravoslovnoga Druztva.
Godina I. pg. 145— 153 ; Orthoptera : pg. 149—150.) 64. — Turisticno fa u n is tic n i izlet na Ivancicu. (Ibid.
Godina II. 1887. pg. 17— 2 0 ; Orthoptera : pg. 19.)
65. — Prilog fa u n t zapadne Slavonije. (Ibid. pg.
21 — 34; Orthoptera : pg. 24—26.)
66. Kardos Károly. M árm arosm egye á lla tr a jz i ism erte
tése. (Szilágyi István : Marmaros vármegye egyeteme leírása. Budapest. 1876. pg. 211—235; Orthoptera;
pg. 232.)
67. Karl János, dr. és dr. Horváth Géza. Jelentés az Odon- tu ra denticauda Charp. fajról, mint a mely Gyergyó- Ditró és Szárhegy községek határában pusztitólag lépett fel. (Természettud. Közlöny. Tom. IV. 1872. pg. 316—
317.)
68. Kertész Miksa. N agy- V ára d n a k és vidékének á lla t
világa. (Bunyitai Vincze : Nagy-Várad természetrajza.
Budapest, 1890. pg. 137— 244; Orthop e ra : pg.
210—212.)
69. Kéry Imre, dr. H onunk legkeletibb, A radvárm egyéhez ta rto zó hegyes vidékének leírása. (Magy. Tud. Akad.
Mathem. és Természettud. Értesítő. Pest. 1859.) 70. Kimakoyicz, v., M. A bdom inalzange der Forficulidae.
(Verhandlungen u. Mitth. des Siebenbürgischen Vereines í. Naturwissenschaften in Hermannstadt. Bd. XLVI. Jahrg.
1896. pg. 103.)
7 1 . Koy, Tobias. Alphabetisches Verzeichniss m einer In secten sa m m lu n g . Ofen. 1800.
72. Krauss, Herm. B eiträge zu r O rthopteren-Kunde. (Ver
handl. d. k. k. zoolog.-botan. Gesellschaft in Wien.
Tom. XXXVI. pg. 137. et sequ.)
73. — B eitrag z u r K enntniss der Alpinen-O rthopleren- fa u n a . (Wiener Entom. Zeitung. V. 1886. pg. 319.
et sequ.)
74. Kunc Adolf. Szom bathely — S a v a ria — rendezett tanácsú város M onographiája. Szombathely. 1880.
pg. 24 : Orthoptera.
75. Mátyus István, dr. 0 és Uj Diaetetica sat. Tom. III.
Pozsony. 1787. pg. 258—286: A Sáskákról: de Acridiis.
76. Margó Tivadar. B udapest és környéke á lla tta n i te
kintetben. Budapest. 1879.
77. Mérv Etel. Győrmegye állatvilága. (Fehér, Ipoly:
Győrmegye és város egyetemes leírása. Budapest. 1874.
pg. 133— 137 ; Orthoptera : pg. 154.)
78. Mocsárt Sándor. A datok B iharm egye F aunájához.
(Magy. Tudom. Akadémia : Mathem. és természettud.
Közlemények. Tom. X. 1872. Budapest. 1873. pg. 193.
et sequ.
79. — B ih a r és H ajdú m egyék H á rty a-, Két-, Reczés-, Egyenes- és Félröpüi. (Magy. Tud. Akad. Mathem. és Természettud. Közlemények. Tom. XIV. 1876. Buda
pest, Orthoptera genuina: pg. 66—-69.)
80. — A rovarvilág zenészei. (Fővárosi Lapok. XII. Évf.
1875. Budapest, pg. 1184— 1185.)
81. — A sáskákról. (Természettudományi Szemle. 1875.
Évfolyam. 4. 5. sz. Nagy-Várad.)
82. — A torontálm egyei sáskáról. (Természettudom. Köz
löny. Tom. VII. 1875. Budapest, pg. 408— 409.) 8 3 . — A datok Zem plén és Ung megyék F aunájához.
(Magy. Tudom. Akadémia : Mathem. és Természettud.
Közlemények. Tom. XIII. 1876. Budapest. Orthoptera:
pg. 175— 176.)
8 4 . — A datok Zólyom és Liptó megyék F aunájához.
(Ibid. Tom. XV. 1878. Budapest. — Orthoptera genuina : pg. 260— 261.)
8 5 . — A z idei sáska já rá sró l. (Természettud. Közlöny.
Tom. XX. 1888. Budapest, pg. 318.)
86. ÓcskaY de Ocskő, baronius. Gryllorum H ungáriáé indigenerorum species aliquot. (Acta nova Aca
demi® C®sare® Leopoldino-Carolin® Natur® curio
sorum. Tom. XIII. 1826. Pars I. pg. 407).
87. — O rthoptera nova. (Ibidem. Tom. XVI. 1833. Pars II.
pg. 959.)
88. — F ium e vidékén felfedezett u j sáska fa jr ó l (B arbi- tistes Ocskayi). (A magyar Orvosok és Természet
ORTHOPTERA. 9
vizsgálók VIII. (184-7. Sopron) nagygyűlésének mun
kálatai. Pest. 1893. pg. 332—333.)
89. Pa d ew ieth. B acillus Redtenbacheri. (Glasnik hrvats- koga Narav. Druztva. Godina 1899.)
90. Petricseó Jenő. Selm eczbánya vidéke á lla tta n i tekin
tetben- Selmeczbánya. 1892. (Orthopt. pg. 39—40.) 91. Petrogalli Arthur. K irándulás a S z iln y á r a. (Tren
csénmegyei Természettud. Egylet Évkönyve. XI—XII.
(1888—89) Évfolyam. Trencsén. 1890. pg. 132— 146.
Orthoptera : pg. 141.)
92. Pungur Gyula. Adatok egy kevéssé ism ert szöcskefaj term észetra jzá h o z. (Magy. Tudom. Akadémiai Érte
sítő. Tom. IV. pg. 90—97. Budapest. 1886. — Rovar
tani Lapok. lom. III. 1886. Budapest, pg. 45— 55.) Notes po u r servir ä l’histoire naturelle d’un
Orthopt'ere peu connu. (Rovartani Lapok: Tom.
III. Supplément. pg. XII— IX.)
Beiträge zu r N aturgeschichte einer wenig bekann
ten Laubheuschreckenart. (Mathem. und naturwissen
schaftliche Berichte aus Ungarn. Tom. IV. 1885/86. Buda
pest. pg. 70— 85.)
9 3 . — A tücskök tartó zko d á sa és ta tá s a . (Természettud.
Közlöny. Tom. XXII. 1890. Budapest, pg. 628. etsequ.) 94. — .1 m a g ya ro rszá g i Tücsökfélék Term észetrajza.
H isloire naturelle des Gryllides de Hongrie. Buda
pest. 1891.
95. Adatok S zilágy várm egye O rthoptera-faunájáhpz.
(Orvos-Természettudományi Értesítő. XVI. 1891. Évf.
II. Természettud. szak. III. füzet. Kolozsvár, pg. 255 et s.) 96. — Egy táltos, a m elyik nem á jtatos. (A Természet.
I. Évf. XX. sz. (1898.) pg. 4— 7.)
97. Roskoschnik J. N achricht von den nach Bonlzida in Siebenbürgen gekom m enen Zugheuschrecken, ihrem Aufenthalte daselbst und ihrer Ausrottung etc.
(Ungrisches Magazin. II. Bd. 4. Stück. Redig. von L. Windisch. Pressburg. 1782. pg. 389— 399.) 98. R ova rta n i állom ás (m. kir.). Jelentés a z 1884—
1889 években felm erü li g a zd a sá g i ro va r kár о kr ól.
(A m. k. állami Rovartani Állomás Közleményei. Tom. I.
1892. fasc. 8. Orthoptera : pg. 96— 104. et 136.) 9 9 . — Ú tm utatás a m a ro kkó i sáska irtá sá ra cziprusi
sövénynyel. (M. k. áh. Rovart. Állomás Közleményei.
Tom. I. fasc. 2. 1890. Budapest.)
100. —Jelentés a z 1886—1889. években felm erült Erdei R ovarkárokról. (Ibidem. Tom. I. fasc. 5. Budapest.
1891. Orthoptera : pg. 42.)
101. —Jelentés a z 1890—1893. években felm erült Erdei Rovarkárokról. (Ibidem. Tom. I. fasc. 12. Budapest.
1895. Orthoptera : pg. 91—83.)
102. ^ - Jelentés az 1890—Í893. években felm erült Gazdasági R ovarkárokról. (Ibidem. Tom. I. fasc. И.
Budapest. 1894. Orthoptera: 93— 111.
103. Sajó Károly. A m a ro kkó i sáska M agyarországon.
(Természettud. Közlöny. Tom. XXII. 1890. Budapest, pg. 223— 256.)
104. — A m arokkói sáska — S ta u ro n o lu s m arocca- n us Thunb. — M agyarországon a z 1888, 1889. és 1890. években. (A m. k. áll. Rovartani Állomás Köz
leményei. Tom. I. fasc. 4. Budapest. 1891.)
105. — A péczel-m aglódi sá ska irtá s. (Természettud.
Közlöny. Tom. XXI. 1889. Budapest, pg. 206. et sequ.) 106. Sa ussu re, He n r i, de. Mélanges Orthoptérologiques :
Fasc. III. M anlides. 1870. Génévé et Bálé.
107. — Mélanges Orthoptérologiques: Fasc.V. Gryllides.
Génévé. 1887.
108. Schmidt, Férd. Több ú jo n n a n felfedezett barlangi rovarról. (A inagv. Orvosok és Természetvizsgálók VIII. (1847. Sopron) nagygyűlésének munkálatai. Pest.
1863. pg. 233—235.)
109. Schuk Jó zsefdr. H ajdú megye á lla tvilá g á n a k rövid áttekintése. (Varga Géza: Hajdumegye leírása. D c b - reczen. 1882. pg. 142 et sequ. ; O rth o p tera : pg. 160.) 110. Serytlle, Audinet. H isloire naturelle des Insectes:
Orthopt'eres. Paris. 1839.
111. Szaniszló Alrer t. K olozsvár h a tá rá n a k csapásai.
(Erdélyi Gazda. 1876. évfolyam. Kolozsvár, pg. 179.) 112. — A Caloptenus Italiens — olasz sáska — egy
va rietá sa . (Orvos-Természettud. Értesítő. Kolozsvár.
II. Természettud. szak. Tom. IV. pg. 295.)
113. Szikla t János d r. és d r. Bo row szky Samu. M agyar- ország várm egyéi és v á r o s a i: Vasvármegge, B u d a pest. 1898. Orthoptera : pg. 495. h.)
114. fÖMÖsvÁRY Ödön dr. Délmag у arország á lla tta n i tekintetben. (Dr. Breuer Ármin: Helyrajzi emlékmű a magyar Orvosok és Természetvizsgáiók Bu/.iás-Temes- várott megtartott XXIII. vándorgyűlésére. Temesvár.
1886. pg. 124— 165. Orthoptera : pg. 160.)
115. Vangel Jenő. Vérnász egy szöcskefajnál. (Rovar
tani Lapok. Tom. II. Budapest. 1885. pg. 18—-19.) 116. Vell aY Imre. .1 m arokkói sáska vedléséröl. (Rovar
tani Lapok. Tom. V. Budapest. 1898. pg. 193— 197.) 117. — A m arokkói sáska vándorlása. (Rovartani
Lapok. Tom. V. Budapest. 1898. pg. 156— 161.)
P ublicationes a uctorum a n o nym orum .
1 18. — Gryllus m ig ra lo riu s L in n . (Magyar Hírmondó Pozson. 1780. pg. 595.)
119. — S a m m lu n g m erkw ü rd ig er N achrichten von Heuschrecken. Frankfurt am Mayn. 1750.
120. — A sáskákról. (Hazánk s a Külföld. VII. Évf. 1871.
Pest. pg. 179.)
121. — A vándor sáska — Gryllus m ig ra to riu s, Acri- d ium m ig ra to riu m . (Természetbarát. III. félév. 1847.
Kolozsvárit, pg. 928—932.)
122. — A sáskák további p u sztítá sa . (Ibid. pg. 953.)
F a u n a Ilcgni Hungáriáé. G 2
О
imI о. O R T H O P T E R A . I. Subordo: DERMOPTERA.
F ain . FORFICriJDTTC.
L a b id u r a Leach.
\. rip a ria Pali.. (Forjicesila gig antea Sérv.) — I. Budapest, Debreczen, Kecskemét, Horgos (Com. Csongrád). II. Ad lacum Fertő. IV.
Sátoralja-Ujhely, Tarczal, Szomotor. V. Zilál) (Com. Szilágy), Kolozsvár, Vízakna, Székelv- Keresztur. VIII. Fiume.
Anisolabis
Fi er.2. m aritim a Bon. — VIII. Fiume, Cirkvenica.
L a b ia Leach.
3. m inor Lin. (Forficesila m in.) — Iu toto regno communis.
Forficula
Linné. 4. auricularia Lin. — Frequens.Aiiechura
Scudd.‘i. bipunctata Fieb. (Forficula biguttata Fab.) — I. Budapest. II. Fel-Csuth. III. in comit. Gömör et Nyitra. IV. Mons Szituvá (com. Hont), Sátor- alja-Ujhely, Tokaj, Tarczal. V. Somlyó-Cselii (com. SzíRgy), Vízakna. VI. Orsóvá, Mehádia, Thermae Hercules.
Chelidura
Latr.6. albipennis Meg. — I. Nagyvárad, Révfalu, Deb
reczen. IV. Sátoralj a-Ujhely, Tokaj, Erdőhénve, Szinna. V. Zilah, Görcsön, Diósad, Mező-Záh, Nagv-Szeben. VII. Comit. Szeréin.
7. acantopygia Géné. — I. Nagy-Várad. III. Mons Szituvá. IV. Comit. Máramaros. V. Zilah, Gurzó- lalva (Com. Szilágy), Kolozsvár, Nagyszeben.
V II. Montes Vellebit. VIII. Beze (Com. Modi us—
Fiume).
II. Subordo: ORTHOPTERA GENUINA.
Fűm . BLATTIIAE.
Ectobia
Westw. (Blatta Auct.) 1. lapponica L. — Communis.2. albicincta Brunn. — VII. Gospic, Raduc, mons Vaganskivrh. Vili. Fiume, Draga, Buccari, Carlopago.
3. liv id a Fab. — Passim fere in toto regno, var. brevipennis Brunn. — VIII. Buccari.
Aphlebia
Brunner.4. m a r g in a t a Schreb. Prope Nagyvárad se
cundum Mocsáry (78). II. Secundum Ocskay
(32. Friv). prope Sopron. VIII. Fiume.
5. m a c u la ta Sciireb. — I. Budapest. II. Fel-Csuth.
IV. S.-A.-Ujhely, Sárospatak, Málcza.
var. Schäfferi L. — III. Mons Szituvá (Com. Hont), Szádellő (Com. Abauj-Torna).
IV. Sáros-Patak. V. Passim occurrit. VI.
Mons Domogled.
(i. punctata Meg. — I. Budapest. IV. Sátoralja
újhely, Sáros-Patak. V. Passim in tota regione Transylvanica. VII. in Com. Szeréin.
7. brevipennis Fisch. — Vili. Fiume, Zengg.
Phyllodromia
Serville.8. germ anica Lin. — 1. Budapest, Kis-Szent- Miklós. V. Kolozsvár. VI. Temesvár.
Periplaneta
Burmeist.9. orientalis L. — In urbibus majoribus frequens.
10. am ericana L. — I. Budapest. V. Kolozsvár.
(Cum mercibus advecta; sed propagatio ejus nondum observata.)
Loboptera
Brunn. 11. decipiens Germar. — VIII. Fiume.ACRIDIDAE. 11
F á m . M ANTIDAT.
Mantis
Linné.1. religiosa L. — Exceptis locis frigidioribus, occurrit in loto fere regno.
Ameles
Burm. 2. decolor Charp. — VIII. Zengg.Empusa
Illig.II. f a s c io l a Brullé. — VIII. Zengg.
F am . P H A S M ID -Ж.
Bacillus
Latr.1. Rossius Fabr. — Vili. Fiume, Zengg, Buccari, Cirkvenica.
2. Redtenbacheri Bad. — VIII. Zengg.
F a m . А (Ж Ш Ш Ж
Tryxalis
Fabr.1. nasuta L. — In planitiebus et desertis regio
num I, II, III, IV, VI, VII. — Vili. Fiume. In regione Transylvanica — IV. — nondum in
venta.
Mecostethus
Fier. (Stetheophyma Fisch.)2. grossusL. — Passim in toto fere regno occurril.
Parapleurus
Fisch.3. alliaceus Germ, (typus Fisch.) — IV. Sátoralja
újhely. V. Görcsön (comit. Szilágy). Nagy-Csűr, Márpod (Com. Szeben). VI. Ulma.
Chrysochraoa
Fisch.4. dispar Hever. — In regionibus I, II, III, IV, V.
frequens.
о. hr achypterus Ocskay. — Frequens.
Stenobothrus
Fisch.Ii. crassipes Ocskay. — Passim fere in toto regno.
7. lineatus Panz. — Praesertim in territoriis mon
tuosis frequens.
8. nigromaculatus Herr-Schaf. — In regionibus I, V, VI. et VII. frequens,
var. Islriana Krauss. — VI. Mons Domogled.
i). sliqmaticus Ha m b. — Occurrit fere in toto regno.
К), geniculatus Eversm., Friy. (nigrogeniculatus Brunn.) I. Budapest, Debreczen. IV. Tálva. VI.
Grebenacz. VIII. Fiume.
I 1 1. m iniatus Charp. — V. Nagy-Csür (Com. Sze
ben), Mező-Záh, Torda. VI. Mehadia. VIII.
Zengg.
I 12. m orio Fabr. (m elanopterus De Borck.) — III.
Koritnicza, montes Zolyomienses. V. Mons Pilisketető (Com. Háromszék). VI. Krassova, montes Domogled et Kuka.
13. apricarius L. — I. Budapest. III. Pozsony. V.
Balánbánya, montes Csofronka, Békás et Bucsin (Com. Csik), Kolozsvár.
14. viridulus L. — Occurrit passim in regionibus Carpathiensibus: III, IV, V, VI. et partim in I.
I Id. rufipes Zetterst. — Frequens.
11 haem orrhoidalis Charp. — In toto fere regno passim occurrit.
17. petraeus Bris. — 1. Budapest, Puszta-Peszér.
VII. Vinkovcze.
15. pullus Phil. — V. Bálán, Veresló, mons Bucsin, ad lacum Szent-Anna, Gyimes (com. Csik), Passus Töm ös; Passus Szurdok apud Petrozsény, montes Retyezát (com.
Hunyad).
19 'vagans Fieb. — II. Sopron. VI. Ó-Moldva. VII.
Com. Szeréin. Vili. Fiume.
20. bicolor Charp. — Communis.
21. biguttulus L. — Communis.
22. pulvinatus Fisch, deW. (declivus Bris.) — In regionibus I., V., VI., VII., VIII. frequens.
23. elegans Charp. — Occurrit in omnibus regi
onibus excepta VIII.
24. dorsatus Zetterst. — In loto fere regno pas
sim occurrit.
25. parallelus Zetterst. — Communis.
Gomphocerus
Thunb. 2(>. ru fu s L. — Communis.27. antennatus Fieb. I. Budapest, Puszta-Peszér, Vácz, Örkény, Tatár-Szent-György, Kis-Szent- Miklós.
28. m aculatus Thunb. (Stenobothrus bigullatus Charp.) — In regionis I., II., III., IV., V. et VII. passim occurrit.
Staurouotus
Fisch.29. m aroccanus Thunb. — In annis 1888— 90. in regionibus I. et II. maximopere grassabatur et in nonnullis locis magnas devastationes ferebat.
30. brevicollis Eversm. — (cruciatus Eversm.) — In regionibus I., II., VI. passim occurrit. III.
Pozsony. VII. Comit. Szeréin.
2 *
12 ORTHOPTF.R.A.
Stethophyma
Fisch. (Árcyptera Sérv.)31. fuscum Pall. (Arcyptera variegata Sulz.) — Passim occurrit fere in toto regno.
32. flavicosta Fisch. (Arcyptera flavicosta.) — I. Budapest. V. Kolozsvár, Torda, Mező-Záh, Mező-Szakáll, Szent-László. VI. Ulma. VIII.
Fiume, montes Vellebit.
33. brevipenne Brunn. — VIII. Fiume, Buccari, Zengg.
Epacromia
Fisch. 34. strepens Latr. — VIII. Cirkvenica.35. thalassina Far. — Frequens.
Sphingonotus
Fieb.30. coerulans L. — I. Budapest, Kis-Szent-Miklós, Puszla-Peszér, N yir-Bátor; in locis sabulosis communis. IV. Szomotor. V. Paptelek, Görcsön, Kolozsvár, Zsadánvpatak, Livazén etc. VI. Gre- benácz, Ulma.
Acrotylus
Fieb.37.insubricus Scop. — I. Budapest, Kis-Szent- Miklós, Puszta-Peszér, Puszta-Dános etc. Deb- reczen. IV. Szomotor. VI. Grebenácz, Ulma.
V II. Ziinonv, Vinkovce.
Oedipoda
Fa ir.38. variabilis Pall. — 1. Budapest, Gödöllő, Maglód, Kis-Szent-Miklós. IV. Tolcsva, Szomotor, H.-Ro- kitó. V. Kolozsvár, Torda, Mező-Záh, Méhes, Nagy-Csűr, Szász-Újfalu. VI. Grebenácz.
39. miniata Pall. I. Budapest, Kis-Szent-Miklós, Őrkény, Puszta-Peszér. VIII. Fiume, Zengg.
40. coerulescensL. — Communis.
Pachytylus
Fieb.41. nigro fasciatas de Geer. — I. Frequens. II.
Ad lacum Fertő. VI. Grebenácz, Ulma. VII.
Vinkovce, Zimony. Vili. Fiume, Zengg.
42. migratorius Lin. — I. Budapest, Nagyvárad, Debreczen, Fehértó apud Szeged. II. Fertő.
VI. Kolozsvár, Nagy-Szeben. VI. Baziás. VII.
Vinkovce.
43. danicus Linné [cinerascens Far.] — I. Buda
pest, Debreczen. III. Parasznya. IV. Gebe, Nyir-Csaholy, Nyir-Medgyes.
Psophus
Fieb.44. stridulus L. (Pachytylus strid.)— Fere in toto regno, praesertim in regionibus montuosis frequens.
Cuculligera
Fisch. 45. h y s trix Germ. VIII. Fiume.(ЕгетоЫа
Servi l le.)(m uricata Pall.) — Herrich-Schäffer (53. No- menclat. Ent.) hanc speciem in Hungária habi
tare censet, attamen haec species non Hun
gáriám sed regiones apud lluvium Wolga et ur
bem Sarepta, in Bossia, patriam suam profitetur.
Acridium
Geoffr.40. tartaricinn auct. [ = Aegyptium L.] — VIi.
Observatum est in comitatu Szeréin. VIII.
Fiume, Zengg, Novi, Carlopago.
Caloptenus
Burm. 47. italicus L. — Communis.Paracaloptenus
Brunn.48. Brunneri Stal. [ = P latyphym a calopte- noides Brunn.] — I. Budapest. VI. Mehadia, mons Domogled, Orsóvá. MII. Fiume, Cirk
venica.
Pezotettix
Burm. (Podisma Lath. Sehy.)49. alpinus Koll. — III., IV., V. et VI. in montibus altioribus
var. collina Brunner. — In territoriis montu
osis Begionum II., III., IV., V., VI. fre
quens.
50. Schm idti Br. — In territoriis montuosis Begio- num I., III., IV., VI. el praesertim V. fre
quens.
51. pedestris L. — Occurrit passim in Begionibus 11., III., IV., V., VII. et VIII.
52. m endax Fisch. — In territoriis sylvosis et montuosis Regionum omnium frequens.
53. S a lam andra Fisch. — VIII. Fiume.
Platyphyma
Fisch.54. Giornae Rossi. — In regionibus L, [A. Mocsara primus detexit Ao 1872., prope Nagyvárad (78.)]
11., VI., VII. et VIII. frequens.
Tettix
Charp.55. bipunctatus L. — Communis.
50. Kraussi Saulcy. — Passim occurrit in regio
nibus I., III., V., VI.
57. subidatus L. — Per totum regnum obvius.
58. Türki Krauss. — VI. Orsova.
59. depressus Bris. — VIII. Fiume. Zengg.
