A Magyar Gazdasági Kamara információs rendszere. Ábránd vagy terv? megtekintése

Koltai Tamás

Magyar Gazdasági Kamara

A Magyar Gazdasági Kamara információs rendszere. Ábránd vagy terv?

A hozzáértők prognózisai szerint Magyarországon a közeli években az üzleti információk terén várható a leglátványosabb fejlődés. A Magyar Gazdasági Kamara igencsak megvalósulást ígérő elképzelései e prognózisok "malmára hajtják a vizet". Mit "vizet"; az információt.

A Magyar Gazdasági Kamara (MGK) első küldött­

közgyűlése 1990. j ú n i u s 2-án hozta létre a jelenlegi Vámárai szervezetet. Ennek lényege, hogy az MGK a 'Sderatív elv alapján működő szövetségi kamara, azaz a kamarák kamarája lett. Tagszervezetei területi, illetve szakmai tömörülések, amelyekhez a gazdasági élet bármelyik résztvevője önkéntességi alapon csatlakozhat.

A tagszervezetek (1. táblázat) alulról szerveződ­

nek, és maguk is önálló jogi személyek, vagyis tevé­

kenységi körüket és gazdálkodásukat tekintve teljes függetlenséget élveznek. A tömörülő vállalatok, intéz­

mények, magánvállalkozók egyszerre t ö b b szervezet­

nek is tagjai lehetnek.

Az egyes tagszervezetek taglétszáma folyamato­

san szaporodik, és gyarapodik az újonnan alakuló és a kamarai tagfelvételt kérő szervezetek száma is. Az 1 9 9 1 . j a n u á r i 3 6 0 0 körüli tagvállatszám áprilisra kb.

4 6 0 0 - r a nőtt. A tagszervezetek száma ez idő alatt hárommal gyarapodott, míg további két jelentkező (elvétele folyamatban van.

Az MGK t ö b b mint száz éve játszik fontos szerepet a magyar kereskedelem fejlesztésében. Hagyomá­

nyai, valamint nonprofit, ugyanakkor az államigazga­

tástól független jellege folytán a magyar vállalatok egyik leghitelesebb képviselője a külföldi partnerek szemében. Tagja a Nemzetközi Kereskedelmi Kamarának, megfigyelői státusa van az E u r o c h a m - berban, és szoros kapcsolatot igyekszik fenntartani vagy kialakítani a nemzetközi kamarai mozgalom minden más résztvevőjével is.

Az MGK szervezeti változása egyenes kövelkez- ménye az általános decentralizációs törekvéseknek, része a magyar gazdaság piacgazdasággá való átala­

kulásának. Az állami irányítás fokozatos gyengülése, a piaci viszonyok felerősödése a gazdasági élet részt­

vevőinek információigényét rendkívüli mértékben megnövelték. A külkereskedelem liberalizálása következtében ez az igény nemcsak a hazai termelési, értékesítési és egyéb gazdálkodási viszonyok körére vonatkozóan jelentkezik tömegesen, de kiterjed a

nemzetközi piaci viszonyok és a konkrét nemzetközi üzleti lehetőségek ismeretére is.

1. táblázat

A Magyar Gazdasági Kamara tagszervezetei Balatoni Gazdasági Kamara

Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara Dél-dunántúli Regionális Gazdasági Kamara Épitöanyaglpari Szövetség

Észak-alföldi Regionális Gazdasági Kamara Észak-dunántúli Gazdasági Kamara Észak-magyarországi Gazdasági Kamara

Ingatlanközvetítők és Vagyonkezelők Gazdasági Kamarája Kis- és Középváltakozások Kamarája

Közúti Közlekedési Kamara

Magyar Ingatlanforgalmazók Kamarája

Magyar Vasúd. Vízi- és Légiközlekedési Kamara Pest-megyei Kereskedelmi és Iparkamara Soproni Városi Gazdasági Kamara Magyar Adalbázisforgalmazók Kamarája Bútorvállalkozók Országos Szakmai Szövetsége Csomagolási és Anyagmozgatási Országos Szövetség Dísznövénytermesztök és Kereskedők Országos Szakmai

Szövetsége

Energiaipari Vállalkozások Szövetsége Építési Vállalkozók Országos Szövetsége Fagazdasági Országos Szakmai Szövetség

Idegenforgalmi, Szálloda-, és Vendóglátóipari Szakmai Kamarai Szövetség

Joint Venture Szövetség

Kulturális Vállalkozók Országos Szövetsége Magyar Cementipari Szövetség

Magyar Elektronikai és Informatikai Szövetség Magyar Fővállalkozók Országos Szövetsége Magyar Gépgyártók Országos Szövetsége Magyar Gumiipari Szövetség

Magyar Gyógyszergyártók Országos Szövetsége Magyar Könnyűipari Szövetség

Magyar Külkereskedelmi Szövetség Magyar Marketing Szövetség

Magyar Nyomdász Szakmai Szövetség Magyar Öntészeti Egyesülés

Magyar Vegyipari Szövetség Országos Kereskedelmi Szövetség

Számítástechnikai és Szervezési Vállalkozások Szövetsége Településüzemeltetők Országos Szakmai Szövetsége Vaskohászati Vállalatok Szakmai Szövetsége

Víz-, Csatornamű és Fürdő Vállalatok Országos Szakmai Szövetsége

Koitál T.: A Magyar Gazdasági Kamara információs rendszere

A rendszerváltás nyomán a külföldi érdeklődés is számottevően megnőtt a magyar gazdaságot és annak aktív résztvevőit érintő információk iránt.

A hagyományos kamarai információs tevékenység részben a megszűnt állami irányítást és támogatást pótlandó, részben az új szervezetből fakadó új, alulról jövő elvárások, igények nyomására átalakuló­

ban van. Ez az átalakulás időben egybeesik azzal az informatikai forradalommal, amely a fejlett piacgaz­

dasággal rendelkező országokban lényegében már lezajlott, és amely Magyarországon éppen csak meg­

kezdődött.

Ebben a helyzetben kezdtünk hozzá az MGK i n ­ formációs tevékenységének újjászervezéséhez, az ahhoz alapokat nyújtó számítógépes információs rendszer kialakításához és a hatékony működést lehetővé tevő eszközök felméréséhez, kiválogatásá­

hoz.

Cikkünk az elképzelések lényegét, a meg­

valósításhoz szükséges lépéseket és a projekt hozzá­

vetőleges erőforrásigényét tartalmazza.

Célok

1. A regionális kamaráknál, azok megyei irodáiban és a szakmai szövetségeknél helyi információszolgál­

tatást kell nyújtani.

Ennek keretében

• c é g - és tevékenységi, gyártmány- vagy szolgál­

tatásinformációt,

• üzleti ajánlatokat,

• beruházási igényeket,

• trendeket,

• egyéb, a gazdasági alanyokat érdeklő adatokat kell folyamatosan gyűjteni és aktualizálni, továbbá g o n d o s k o d n i kell a terjesztésükről és sok szempontú, gyors visszakereshetőségükről.

Az online vagy a pultnál történő szolgáltatások mellett elengedhetetlen az ú n . ' d i r e c t mail" vagy az egyéb tömeges információterítés.

2. Az egyes regionális szolgáltatók számára elér­

hetővé kell tenni a többi hasonló szolgáltatónál összegyűjtött információt. A megfelelő minőségű és sebességű információcsere lehetővé teszi, hogy az ország egyik végében megjelenő kereslet színié a z o n ­ nal meglelje a neki legjobban kielégítő kínálatot, füg­

getlenül a földrajzi távolságtól.

A különféle rendezvények, mint például a kiállítá­

sok, vásárok, tanfolyamok stb., ugyancsak ezeken a c s a t o r n á k o n keresztül kapnának nyilvánosságot szűkebb régiójukon túl is.

A szolgáltatóközpontokat alkalmassá kell tenni arra, hogy rajtuk keresztül vonzáskörzetük vállalatai, vállalkozói számukra elérhető módon és áron napra­

kész információt szerezhessenek a piac többi részt­

vevőjéről, vagy adhassanak magukról azok számára.

3. Az MGK a hazai és nemzetközi információcsere központjaként működjék.

A számitógépes hálózaton keresztül az MGK összegyűjti a helyi szolgáltatók által gyűjtött adato­

kat, szelektálja, tömöríti, és többnyelvűvé teszi azokat. A nagy hazai adatbázisokból (Központi Sta­

tisztikai Hivatal, Igazságügyi Minisztérium stb.) vett releváns adatokkal kiegésztve állítja fel és tartja nap­

rakészen saját adatbázisát.

Ügyfélszolgálatán keresztül mindezt elérhetővé teszi a helyszínen érdeklődők számára. Az online elérhetőség a nemzetközi és a hazai nyilvános táv­

adatszolgáltató hálózatokon keresztül történhet.

Az adatbázisból rendszeresen kiadványok, ismer­

tetök, katalógusok készülnek, ami az elektronikusan továbbadott adatokkal együtt növeli a magyar áruk.

cégek, szolgáltatások nemzetközi elérhetőségét.

Az MGK a nemzetközi adatbázisokból származó rendszeres és az egyedi megkeresésekből eredő véletlenszerű információkból összeállításokat készít, és azokat eljuttatja a helyi szolgáltatóknak. Ugyan­

csak teríti a hazai adatbázisok minden olyan adatát, amelyre a helyi felhasználóknak szükségük van. Ilye­

nek például a felszámolás alatt álló cégek listái, a mérlegadatok, az új hitelkonstrukciók, a váminformá­

ciók stb.

Megvalósítás

Helyi szolgáltatások

Az MGK tagszervezetei, a regionális, illetve városi kamarák és a szakmai szövetségek tevékenységének alapja a tagnyilvántartás. Ebbe a vállalatok azon leg­

fontosabb adatai kerülnek be, amelyek a k a p c s o l a t ­ felvételhez és a rendszeres informáláshoz e l e n g e d ­ hetetlenek (2. táblázat).

Az MGK nyilvántartásában az összes tagszerve­

zetről számítógépes információ található. Erre j e l e n ­ leg azért is s z ü k s é g van, mert a tagszervezetek egy részénél még nem működik számítógép.

Ezek az adatbázisok fokozatosan kiterjeszthetők mind adattartalmukat, mind a vállalati kört tekintve. A végső kiépítettségben az összes — területileg vagy szakmailag - szóba jöhető cég adatai a rendszerbe kerülhetnek. Az egy-egy céggel kapcsolatban kívá­

natos adatok körét a hazai és nemzetközi elvárások határozzák meg. Példát egy neves német cég számí­

tógépes rendszeréből vettünk a 3. táblázatban.

A céginformációk nemzetközi forgalmazásában döntő fontosságú a megfelelő kódrendszerek a l k a l ­ mazása. A szabványosítási törekvések ellenére ez a kérdés pillanatnyilag megoldatlan.

A karbantartás egyrészt az országosan elérhető adatbázisok — KSH, Pénzügyminisztérium, Cégbíró­

ság stb.) - adataiból központilag (új cégek, cégek megszűnése stb.), részben pedig helyi kez­

deményezéssel, a cégek rendszeres megkeresésével vagy célzottan a helyi formális és Informális híranyag­

ra támaszkodva történhet.

TMT 38. óvf. 1 9 9 1 . 9 - 10. sz.

2. láblázat

A tagnyilvántartás adatai

MGKSoft Észak-magyarországi Gazdasági Kamara

ALAPADATOK • TAGVÁLLALAT • • KARBANTARTÁS

91.06.03

Adószám: 10000582-1-05 Tagság (0/1): f Tag Szakág: 1311 Vaskohászat Gazd. forma: 111 Államigazgatási felügy.

[ M Ö D O S l T Á S ]

Vállalatnév: Ózdi Kohászati Üzemek Cím, Település: ÓZD

Utca,hsz.:Gyáru. f.

Postacím: PÍ..218

Területi kód: 05

Borsod-Abaúj-Zemplénm.

Neve:

Vállalatvezető: Dr. Szőke Tibor Gazdasági vezető: HercsikLásztóné Műszaki vezető: Dr.Csobod László

Telefon:

47-13356

Telefax:

47-11345

írsz.: 3502

írsz.: 3502

Telex:

42206 Beosztása:

vez. ig.

gazd. ig músz. ig.

I Előző mezÖ 1 Következő mező ESC Kilép Dóltbetú: Rögzítendő adatok.

Vastag betű: Automatikusan megjelenő adatok.

3. táblázat

A HOPPENSTEDT céginformációs adatbázismezőinek tartalmi meghatározása

1 Vállalatra vonatkozó 2. Vállalatvezetőkre információk vonatkozó információk

Vezetőmű lajd ónos Vezetéknév Utónév Nem (fli/nő) Beosztás Funkció Rang Végzetség Cím

3. Termékeket és tevékenységeket tartalmazó információk Szabad formátumú szöveg

A helyileg működő adatbázisok egy másik típusa gyorsan elévülő üzlet) információkat tartalmaz. Ebbe a szabad kapacitások vagy elfekvő raktárkészletek felajánlásától az adott c i k k e t szállító vagy gyártó part­

ner keresésén át a befektetési szándék közléséig a napi üzleti tevékenységgel kapcsolatos minden adat bekerülhet.

Az alapvetően szöveges információt megfelelő keresési s t r u k t ú r á b a kell beágyazni, hogy az érdeklődőnek c s a k a releváns adatokból kelljen válo­

gatnia. Egy lehetséges s t r u k t ú r á t m u t a t u n k a HUNGINFO számítógépes partnerkereső szolgálatá­

ból 14. táblázat).

A helyi szolgáltatásokban különös hangsúlyt kap a kis és közepes méretű cégek információigényének kielégítése, hiszen ezek nemigen tudnak a központi nagy információforrásokhoz saját erejükből e l j u t n i . Ezért kell a szolgáltatások körébe olyan a d a t b á z i s o ­ kat bevonni, amelyek támogatásával e cégek jogi, v á m t e c h n i k a i , számviteli és egyéb ismereteik színvo­

nalát emelni tudják. Ilyenek felállításával és k a r b a n ­ tartásával számos helyen foglalkoznak, c s a k a telepítésüket kell rendszerünk keretein belül megol­

dani.

Integrálás

A több helyen gyűjtött és tárolt adatok használati értékét jelentősen megnövelné, ha minden szolgálta­

tóhelyen elérhetők lennének. A jelenlegi módszer, amely az adatokat - az offline feldolgozást követően - t ö b b n y i r e papíron juttatja vissza a helyi szolgál­

Vállalat neve Helység Poslaliókcím Szakágazati besorolás Ipari kód

SlC-kód(ok) Jogi forma Import/Export Bankkapcsolatok Leányvállalatok Anyavállalatok Telephely címe Fiók(ok) cime Forgalom Nyereség

Alkalmazottak létszáma Tőke

Ingatlanvagyon Egyéb vagyon Alapítás éve Válallati azonos i ló Teleion

Telefax Videotex

Kottái T.: A Magyar Gazdasági Kamara Információs rendszere

szöböli a nagy időveszteséget, és az adatok széle­

sebb körét öleli fel.

Valódi információcserére nem nyújt ugyan lehető­

séget a Magyar Televizió teletext szolgáltatása, a Képújság, de gyors és egyszerű informálásra jól hasznosítható.

A Képújságot az MGK információterítésre jelenleg Is felhasználja. Heti egy-két alkalommal egy speciális szövegszerkesztőn készült mágneslemezen adjuk át a Képújságba kerülő anyagot. Később mód lesz ugyanezt gyakrabban és tetszőlegesen sok pontról is elvégezni - közönséges telefonvonali adatátvitellel.

Ezzel a helyi információforrások is országosan elér­

hetővé válnak.

Hasonló jellegű információszolgáltatás építhető rá a Magyar Távközlési Vállalat VIDEOTEX rendszerére (vagy más hasonló rendszerre). Jelenleg - kísérleti szakaszban - három regionális kamaránál és az MGK-ban működik VIDEOTEX elérésére alkalmas terminál. A Képújsághoz képest ezen már nagyobb mennyiségű információ szelektív lekérdezése is meg­

valósítható.

A VIDEOTEX speciális terminálok helyett megfe­

lelő szoftverrel a személyi számítógépekről is elérhető, és nemcsak lekérdezés, hanem szerkesztés céljából is. A VIDEOTEX rendszeren a napi üzleti i n ­ formációkon kívül a kamarai tagvállalatok legfonto­

sabb adatai is hamarosan megjelennek.

Napjaink t e c h n i k a i adottságait tekintve, immár nem vágyálom, hogy a helyi gyűjtésű adatok egy számitógépes online hálózatba integrálódjanak. A helyi szolgáltatók ebben a hálózatban - c s o m ó p o n ­ tokként működve - nyújtanak lehetőséget (közönsé­

ges, helyi telefonhívásokkal is) az online eléréshez.

A hálózat kitüntetett csomópontja az MGK-ban működő nagyobb teljesítményű számítógép. Ehhez a nyilvános csomagkapcsolt hálózaton keresztül is hozzá lehet majd férni, ami elsősorban a nemzetközi adatforgalom szempontjából lényeges.

4. táblázat

A HUNGINFO céginformációs adatbázisának ügynökségi

i n f o r m á c i ó i ( O p c i ó k ]

Licenc, know-how Kutatás

Kereskedelem Bérmunka

Termelési együttműködés Vegyes vállalat

Szerviz, szolgáltatás Oktatás

Ingatlan Gép, berendezés Termék

Termény Egyéb

Értékpapír, kötvény

Feladatterv

A projekt teljes megvalósításának időigénye kb.

két év. Ezalatt a következő feladatokat kell elvégezni:

1. El kell készíteni a részletes rendszerelemzést, amely az igények és lehetőségek pontos felmérésével alapozza meg egy rendszerterv kidolgozását. Ebben kí kell térni

• a regionális kamarák, azok megyei irodái és a szakmai szövetségek helyi adottságaira. Ki kell választani közüll k azokat, amelyek szolgáltatóköz­

pontként fognak m ű k ö d n i ;

• a helyi különleges és a mindenhol közös, általános igényekre és elvárásokra;

• az államigazgatás potenciális adatforrásaira, az együttműködésre hajlandó partnerek kiválasztásá­

ra és az együttműködés elvi alapjainak megha­

tározására;

• az infrastruktúra adottságaira, a különböző távköz­

lési megoldások költségeire;

• a nemzetközi kereskedelemfejlesztéssel foglal­

kozó szervezetek, vállalatok közül azok megne­

vezésére, amelyekhez a legcélszerűbb az iga­

zodás;

• a hasonló célú országos projektekkel (kis- és középméretű vállalkozások támogatása, az OKISZ információs rendszere, az Információs Infrastruk­

túra Fejlesztési program stb.) való egyeztetés és együttműködés megtervezése;

• egy olyan értékesítési stratégia és belső elszá­

molási módozat kidolgozása, amely a rendszer működtetését önfenntartóvá teszi, a helyi szolgál­

tatókat pedig érdekeltté a részvételben.

2. El kell készíteni a rendszeriervet, amely tartal­

mazni fogja

• a pontos hardver- és szoftverigényeket;

• az induláshoz szükséges, majd a folyamatosan gyűjtendő saját elsődleges adatok körét és az adatgyűjtés módját;

• a belső és a külső információs társrendszerekkel kiépítendő k o m m u n i k á c i ó technikai részleteit:

• a rendszeres működtetés anyagi, pénzügyi és emberi erőforrásigényét.

3. Implementálni kell a rendszertervben foglalta­

kat, s ennek során

• ki kell alakítani a csatlakozáshoz szükséges táv­

közlési csomópontokat;

• telepíteni kell a megfelelő hardver- és szoftveresz­

közöket, illetve el kell végezni a szükséges progra­

mozási munkákat;

»* végre kell hajtani az induló adatgyűjtést, felmérést és adatrögzítést;

• gondoskodni kell a működtető személyek kiképzé­

séről.

TMT 38. év!. 1 8 9 1 . 9 - 10. U .

Erőforrásigény

Bló'munkalgény

A projekt végrehajtásához az alábbi m u n k a e r ő ­ igénnyel számolunk;

• 1 rendszerelemző, rendszerszervező nemzetközi tanácsadói s z i n t e n , összesen k b . 8 ember- hónapig. Ebből az első hat hónapot folyamatosan, a többit a projekt végéig szakaszosan kell felhasz­

nálni. Feladata a rendszerelemzés irányítása, a nemzetközi normák, kódrendszerek rendszerbe építése, a nemzetközi kapcsolattartás;

• 5 rendszerszervező/tervező, összesen kb, 1 0 0 e m b e r - h ó n a p i g . A team a projekt végrehajtóinak a magját képezi. A teamben a szóba jöhető szoftver­

termékek ismerete, PC-, mainframe- és táv­

adatfeldolgozási ismeretek szükségesek;

• 1 távközlési szakértő, összesen kb. 6 ember- hónapra, három részletben. Az elemzés, a tervezés és az implementálás időszakában ö fogja kezelni szakterületének hardver- és szoftverproblémáit;

• 3 számítógép-programozó, összesen k b . 3 6 e m b e r - h ó n a p i g a szoftver adaptálási és készítési feladataira. A teamnek le kell fednie a kiválasztott hardver ós szoftver rendszerszintű ismeretét;

• nagyobb csoport alkalmi adaffelvevő és adatrög­

zítő, összesen kb. 3 0 0 ember-hónapig. Ez a kapa­

citás k b . 3 0 0 0 0 vállalat felmérésére és rendszer­

be töltésére elegendő. A munka diákokkal vagy nyugdíjasokkal végeztethető el a legcélszerűbben.

Hardverigény

A becslést a rendszerelemzés előtt csak globális kategóriákban lehet elvégezni:

• 1 d b 1 - 2 Gbájt háttértár k a p a c i t á s ú . 1 5 - 3 0 ter­

minált kezelni tudó, 5 - 10 telefonvonal fogadásá­

ra, és egy csomagkapcsolt hálózati kapcsolattal ellátott, nagy valószínűséggel UNIX operációs rendszer alatt működő közepes teljesítményű köz­

ponti e g y s é g a hozzá tarlozó perifériákkal, az M G K - b a történő felépítésre;

• 1 db nagy teljesítményű másolóberendezés, eset­

leg k i s e b b n y o m d a g é p ;

• 6 d b , a regionális főközpontokba telepítendő helyi hálózat, 3 0 0 Mbájt körüli háttértárral, amely 1 - 2 telefonvonal fogadására alkalmas, és illeszkedik a c s o m a g k a p c s o l t hálózathoz. A munkahelyek száma 2 - 5 között mozoghat. A konfigurációhoz számítógéppel kezelt telefax, két minőségi nyom­

tató és néhány egyéb berendezés (szünetmentes áramforrás, streamer stb.) tartozik;

• k b . 4 0 d b , a megyei irodáknál és a szakmai szö­

vetségeknél elhelyezendő egy m u n k a h e l y e s k o n f i ­ guráció, amely 8 0 Mbájt háttérkapacitással, modemmel, faxkártyával és minőségi nyomtatóval van ellátva.

Szoftverigény

A hardverhez hasonlóan, itt is csak globális kate­

góriákban t u d u n k g o n d o l k o d n i :

• távközlési és nyilvános hálózathoz (VAN) illeszke­

dő programcsomag mind a nagyobb k o n f i g u r á c i ó n , mind a helyi hálózaton;

• helyi hálózatkezelő program;

• szöveges adatbázis-kezelő program, i m p l e m e n t á l ­ va az összes k o n f i g u r á c i ó n ;

• d e s k - t o p kiadványszerkesztő;

• programfejlesztő környezet az összes k o n f i ­ gurációra.

Járulékos Igények

• általános célú oktatás, képzés, betanítás;

• külföldi kapcsolattartás, tanfolyam.

A meglévő erőforrások

Az MGK információtechnikai osztályán 1991 már­

ciusában kérdőíves felmérés készült a tagszerveze­

tek informatikai, irodatechnikai állapotáról. Ennek során az önerőből történő fejlesztések, szándékok és elképzelések is körvonalazódnak. Az összkép nem túlságosan biztató. A személyi számítógépek alkal­

mazása a szervezetek alig felénél kezdődött meg.

Túlnyomóan szövegszerkesztésre, c í m k e n y o m t a t á s ­ ra, egyszerű nyilvántartások működtetésére használ­

j á k őket. Eddig c s a k elvétve került sor kifejezetten i n ­ formációkezelő munkatárs alkalmazására.

Valamivel jobb a helyzet a regionális k a m a r á k n á l , ahol személyi számítógép és az informatikára leg­

alább részben szakosodott munkatárs mindenhol megtalálható.

Az MGK saját erőforrásai jelenleg nem túl jelentő­

sek. Az emiitett osztály létszáma 7. Ebből a d m i n i s z t ­ rációval 1, a napi feladatok ellátásával 3 fő foglalko­

zik. A projekt fejlesztési munkálataiban a megmaradó három dolgozó t u d részt venni irányítási, és szervezési-tervezési vonatkozásban.

Az MGK irodáiban található számítástechnikai berendezések és szoftverek jelenlegi könyv szerinti értéke kb. 8 millió Ft. A géppark IBM-kompatibilis személyi számítógépekből áll, amelyek egy része Novell-alapú helyi hálózatba van kötve. Egy vonal­

kapcsolt (X28) hálózati v é g p o n t o n keresztül lehet a nyilvános hálózatba kilépni, de a helyi hálózatból ez a lehetőség nem áll f e n n . Két modem a normál telefon­

hálózaton keresztüli kommunikációt teszi lehetővé. A géppark egy része fejlesztési célokat szolgál, és így a projekt száméra is igénybe lehet v e n n i .

A kiadványszerkesztés, információterjesztés terü­

letén az MGK saját szakértői ugyancsak részt tudnak venni a projekt m u n k á l a t a i b a n .

Kottái T.: A Magyar Gazdasági Kamara Információs rendszere

Zárszó

A vázolt Információs rendszerre szükség van, tehát ha másként nem, fokozatosan magától is m i n ­ denképpen ki fog alakulni.

Az MGK határozott célja, hogy ezt a s p o n t á n , és emiatt hosszadalmas, kerülőkkel és z s á k u t c á k k a l teli pályát a lehetőségekhez mérten lerövidítse. E pálya bevezető szakasza a jól átgondolt koncepció. A pénzügyi alapok megteremtésén máris dolgozunk.

Reméljük, hogy a címbélí alternatíva rövidesen e l ­ veszti indokoltságát.

Félmillió I S S N

Az ISDS adatbázis, amely a világon megjelenő időszaki kiadványok nyilvántartására szolgál, már több mint 5 0 0 0 0 0 adatrekordot tartalmaz, és évente mintegy 4 0 0 0 0 rekorddal bővül.

/Information Holllne, 22. köt. 9. sz. 1990. p. 2./

fV.

Szerzői jogi mintatörvény

Szerzői jogi mintatörvényt készül megfogalmazni a Szellemi Tulajdon Nemzetközi Szervezete (World In- tellectual Property Organization = WTPO). A minta természetesen nem lesz kötelező a tagországok törvényhozása számára, de az a c é l , hogy befolyásol­

ja őket.

/Information Hotllne, 22. köt. 10. az. 1990. p. 3./

(V. Gy.)

Adatbázis = adatbank

Régi terminológiai vitára szándékozott pontot tenni az egyesült államokbeli számitógépes szakem­

berek konferenciája. Az eszmecsere során a részt­

vevők egyetértettek a b b a n , hogy az adatbázis és az adatbank kifejezések jelentése között nem lehet különbséget tenni, a kettő ugyanazt jelenti. A haszná­

latban a két szó közül egyre inkább az adatbázis terjed el.

/Information Hotllne, 22. köt. 10. az. 1990. p. 1./

(V. Gy.)

Erősödő könyvtárhasználat

Louis Harris nemrégiben lefolytatott felmérése szerint az amerikaiak rekordot értek el közművelődési könyvtáraik használatában. Harris 2 2 5 4 , tizennyolc évesnél idősebb személlyel folytatott telefoninterjút egy országos reprezentatív minta alapján, 66% hasz­

nált közülük közművelődési könyvtárát az elmúlt évben. (Az 1 9 7 8 - a s Gallup-vizsgálódás csak 51%-os használatot jelzett, bár csak a látogatásokra kérde­

zett rá, míg Harris a telefonhívásokra is.) A legnépsze­

rűbb könyvtári szolgáltatás továbbra is a könyv; a megkérdezettek 67%-a érdekelt abban, hogy fogyasz­

tói információt kapjon a közművelődési könyvtártól házi számítógépe segítségével. A felmérés növekvő érdeklődést regisztrált minden szolgáltatás iránt, kivéve az újságok és magazinok olvasását, ami maradt a 49%-on. A könyvet kölcsönzők száma a megkérdezettek között 75%-ról 91%-ra nőtt 1978-hoz képest. A válaszolók 68%-a azt mondta, szívesen használna online információt a közművelődési könyvtárból, ha lenne otthon számítógépe. A nők inkább (68%), a férfiak kevésbé (63%) használják a könyvtárat. Leggyakoribb a használat a 1 8 - 2 4 évesek (78%) és a 3 0 - 39 évesek (73%) körében.

/Advanced Technology/Llbraries, 20. köt. 5. sz. 1991.

p. 7 - B./

<P. I.)

Lopott könyvek leltára

Az OCLC 19 0 0 0 ellopott és az FBI által elkobzott könyvnek mintegy 16 0 0 0 rekordból álló adatbázisát (Book Return a neve) állította össze. Ebben az adat­

bázisban ugyanazokkal az indexekkel lehet k e r e s n i , mint az OCLC Online Union Cafa/ogjában, s az EPIC, az OCLC online referenszrendszere révén. Az a d a t b á ­ zis használatáért az OCLC nem számít fel keresési díjat; a rekordok rövid formátuma ingyen, a teljes rekord 3 0 centért tekinthető meg.

Ha egy könyvtár saját állományába tartozó könyvet fedez fel, igényét a következő címre k ü l d h e t i be: Special Agent Jerry A. Tucker, FBI, P.O.Box 548, Omaha, Nebraska 68101.

/Advanced Technology/Librarles, 20. köt. 4. sz. 1991.

p.3./

(P. I.)