A műszaki fejlesztéshez szükséges információk forrásai és megszerzési módja

536

gazdag. jól érthető statisztikai anyaggal je- leníti meg. Stílusa tömör, világos. Szenvedé- lyessége és elkötelezettsége pedig izgalmas olvasmánnyá teszi a nem közvetlenül az élel—

miszer-gazdasággal foglalkozók számára is.

A Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó szép kivitelű munkája méltó keretet ad a szerző igényes művének.

Szabóné Medgyesi Éva

- A MÚSZAKI FEJLESZTESHEZ SZUKSÉGES lNFORMÁClÓK FORRÁSAI

ÉS MEGSZERZÉSI MÓDJA

Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság. Budapest.

1984. 402 old.

Az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság által készített és az Országos Műszaki Infor- mációs Központ és Könyvtár gondozásában közreadott fenti című kötet alapját egy OMFB-tanulmány képezi, amelynek elkészíté—

sét Nyitrai Ferencné dr. irányította. A kézi- könyvet ]ávorka Edit, Svéd András, és Szabó László állította össze és szerkesztette. (A könyv összeállításában segítséget nyújtott:

Baczoni Gáborné, Buiák Edit, Csányi János, Duzs lános, Fekete Judit, lpper Pál, Kardos Péter, Károlyi Gyula, Probáld Ákos, Rácz Zsuzsa, Szántó Péter, Szabó István, Tóth Sán—

dor, Turi Istvánné, Végvári Jenő, Zsiga lá- nos.)

Ez a mű újabb eredménye annak a szisz- tematikus munkának, amelyet az OMFB az informatikai kézikönyvek készítésében és pub—

likálásában végez. Csak egyetlen példát em- lítve: 1983—ban elkészült ,— szintén e téma- bizottság munkájának eredményeként - ,,Az engineering tevékenység kézikönyve" (Or—

szágos Műszaki Fejlesztési Bizottság — Or- szágos Műszaki Információs Központ és Könyvtár. h. n. 1983. 337 old.; ism.: Baczoni Gáborné. Statisztikai Szemle. 1983. évi 7.

sz; 766—768. old.).

A szerkesztők véleménye szerint a kézi- könyv — mint tematikusan szerkesztett út- mutató — e műij első kísérletének tekinhe- tő. A mű áttanulmányozása azonban arról győz meg. hogy ez nem kísérlet, hanem kész, működő és, ami a legfontosabb, nagyon hasz—

nos munka. Információ: gyorsan fejlődő vi- lágunk egyik meghatározó kategóriája, a hozzáférés, a feldolgozás gyorsasága. adek—

vát szintje (mélysége), a műszaki fejlesztés (és természetesen sok más társadalmi tevé- kenység) lényeges erőforrása.

Sokszor panaszkodunk napjainkban az in—

formációdömping nyomasztó hatására. de en- nek ellentéte az információéhség is létező, valós jelenség. E két ellentmondó dolog ke- zelése, megoldása egyazon módon történhet.

A dömping szó már önmagában is asszociá-

cióra késztet. olyan ömlesztett halmazt érzé- keltet. amelyben nehéz kiigazodni. nehéz megtalálni az adott szakembernek a számá- ra valóban fontos információkat: de ennek ellentéte, az információéhség kielégítése is csak úgy valósulhat meg, ha a keresés, meg- találás és feldolgozás jól. céltudatosan, szer- vezett folyamatként zajlik.

Talán nem túlzás azt állítani, hogy napja—

inkban az információ termelőerő, birtoklásá- val előnyöket lehet szerezni a gazdasági, a technológiai versenyben. A könyv bevezetője

is szól arról, hogy ma azok a vállalatok ér- hetnek el nagyobb piaci sikert. amelyek job- ban informáltak. Úgy tűnik. hogy a világszer- te kibontakozott ,.információ-robbanáshoz"

mi inkább a kínálat (szolgáltatói intézmé- nyek). mint a kereslet (az igény és felhasz- nálás) oldalról kapcsolódunk. Az információs szolgáltatásokra szakosodott vállalatok ha—

vonta több tonnányi szakirodalmi gyorsin—

dexet, címfordítást, annotációt stb. gyárta- nak, a vállalatok meg is veszik és díszítik ve- lük a könyvtárukat. Ennek sajnos. objektiv oka is_van; a mai információáradatban nem lehet a hagyományos módszerekkel boldogul-

m.

A megszokott, sőt talán konzervatív csa—

tornák működnek a felhasználói oldalon. Ez lehet az állandóan járó, ugyanazon folyó- irat, amelynek állománya nem frissül, a .,vé- letlenszerű", eseti felfedezés vagy konkrét igényeknél az ismerősökhöz intézett, telefon—

körkérdés, amely vagy sikergsjvagy nem. igywwi (: lényeges, új dolog és potenciális alkalma- zójuk találkozása nem jön létre.

Az esetenként kitűnő informatikai intézmé—

nyek sok - talán túl sok — irományt bocsá- tanak ki. amely kezelhetetlen. Körülbelül olyan a helyzet, mintha a fővárosról több tér- kép létezne, az egyiken csak a főútvonalak, a másikon kizárólag csak a mellékutcák, a harmadikon a fontosabb látnivalók stb. len- nének feltüntetve, és ezek alapján kellene úticélunkat feltalálni.

Az informatikában is hiányzott az olyan aggregált kézikönyv, amely egy kötetben iránytűként eligazít. amelyből az információ- szerzés menetét, folyamatát megtervezhetjük.

Köztudott, mennyire fontos, hogy a műsza- ki és agrárszakemberek folyamatosan tájéko—

zottak legyenek saját szakterületük legfris—

sebb hazai és külföldi tudományos eredmé- nyeiről, így többek között a megkezdett és befejezett kutatásokról, a találmányokról, szabadalmakról. a licencek formájában meg- szerezhető műszaki eredményekről, a szab—

ványokról, a legfontosabb publikációkról, külföldi adatokról, de ehhez kapcsolódóan a piac igényeiről, változásának tendenciájáról.

a versenYtársakról és a konkurrens termékek- ről is. ismertek olyan kiadványok nálunk és külföldön egyaránt, amelyek a vezetők és a

SZEMLE 537

kereskedelmi—gazdasági szakemberek szá- mára nyújtanak gazdasági. piaci információ- kat. A jelen könyv azonban először kísérli meg, hogy vezetők és műszaki fejlesztők szá- mára rendkívül széles tájékoztatást nyújtson az elérhető műszaki—gazdasági információk—

ról ahhoz, hogy munkájukhoz milyen infor- mációkat hol kereshetnek, és hogyan szerez—

hetnek meg.

A könyv igen gazdag, így egy rövid ismer- tetés csak szegényes lehet, legfeljebb kísér- let a lényeg megragadására. Olyan informá- ciós forrás elvileg nem létezik, amelyik köz- vetlenül vagy közvetve ne szolgálná a mű- szaki fejlesztést, ezért a szerzőknek valahol határokat kellett megvonniuk. Alapvetően a műszaki és az agrártudományokra, a kuta- tásfejlesztési szférára, a gyártmány- és gyár- tásfejlesztést közvetlenül szolgáló informáci- ókra és azok forrásaira koncentrálnak. A könyv —- és ezt is a szerzők javára kell írni — felhasználói logikában rendszerez. hiszen az a célja. hogy az ismeretre vágyókat segítse.

mégpedig a műszaki fejlesztési elgondolások megvalósításában.

A szerzők tájékoztatnak a kutatás-nyilván- tartásról. A hazai kutatás-nyilvántartásba kö- telezően bekerül minden magyar (kijelölt) ku—

tató-, fejiesztőhely ilyen tevékenységének témája és valamennyi fontosabb adata, már a munka megkezdésekor. Azáltal, hogy ré- szesei vagyunk a KGST-tagországok Nemzet- közi Tudományos és Műszaki Informáciős Rendszerének, e rendszer részére adunk és kapunk adatokat a baráti országokról. Az or- szágos kutatás-nyilvántartás szolgáltatásait, a tematikus lekérdezést stb. bármely magyar szervezet jogosult igénybe venni. Ha csak ezen múlna, elkerülhető lenne minden feles—

leges párhuzamosság. s nem kellene min- dent újra kitalálni; a tervezett fejlesztések- nél felhasználhatók a legfrissebb hazai és kül—

földi kutatási eredmények. Az Országos Mű- szaki lnformációs Központ és Könyvtár (OMIKK) az érdeklődő megbízók részére rendszeres számítógépes témafigyelést végez és szolgáltat a KGST—tagországok Tudomá—

nyos Kutatások Nemzetközi Speciális lnfor- mációs Rendszerének mágnesszalagos adat- tárából. Lehetőség van a tőkés országokban folyó kutatások számítógépes megismerésére

IS.

A találmányokrál és az ezek bejelentése alapján megadott hazai, külföldi és nemzet- közi szabadalmakról ugyancsak részletesen tájékozódhatunk. Az Országos Találmányi Hivatalnak Szabadalmi Tára, a Hivatal Szabadalmi Információs Központja. a magyar hivatalos lap, a Szabadalmi Közlöny és Véd- jegyértesítő: a szabadalmi leírások. doku- mentumok hozzáférésének. tanulmányozásá- nak rendje és módja ismertetésre kerül a könyvben. Figyelemre méltó. hogy igen ala-

posan eligazít arról is. miként ismerhetők meg a világ 50 legfejlettebb országának sza- badalmai a KGST ez irányú információs rend- szerén és az ENSZ Szellemi Tulajdon Világ—

szervezete által kezelt információs bázison keresztül. A számítógépes szolgálat — ho- zánk mindkét információs rendszerbe bekap- csolódott — itt is lehetővé teszi (: legkülön- bözőbb rendszerezésű, tematikus. országon—

kénti stb. keresést. amire egyáltalán a mű- szaki fejlesztő munka során szükség lehet vagy az eredmények megismerése, vagy a szabadalmakkal kapcsolatos jogok védelme érdekében.

lsmertetésre kerül a könyvben a szocialis—

ta országok közül egyedül Magyarországon létrehozott Licencforgalom Tematikus Infor- mációs Rendszer. Ez az OMIKK-nál műkö- dik, az érdeklődő vállalatoknak és más szo- cialista szervezeteknek alapos informálódási lehetőséget nyújt licencvásárlási elgondolá- saik kialakítása és licencvásárlási döntéseik meghozatala során. Minthogy tartalmazza a KGST—tagországoktól kapott licencforgalmi információkat is, a rendszer az érvényben le- vő. vásárolni szándékozott magyar és más KGST—tagországbeli licencforgalomról sokol—

dalú, kombinált lekérdezési lehetőséget biz—

tosit.

Nagyon fontos a munkának azon része, amely eligazít arról, mely információk ismer- hetők meg a Világbank, a Nemzetközi Valu- taalap, a Magyar Nemzeti Bank és a Ma- gyar Kereskedelmi Kamara szolgáltatásai ré- vén. Az ENSZ-nek két Világszervezete — mió—

ta a közelmúltban beléptünk tagjaik sorába

— folyamatosan ellátja a Magyar Nemzeti Bankot az általuk finanszírozandó fejleszté- sek (projektek) minden adatával a fejleszté- si javaslat felmerültétől kezdve egészen a nemzetközi tender kiírásáig. majd tovább a tender értékesítéséig: ez általában néhány esztendőt átfogó periódus. Eközben a pro—

jekt megvalósíthatóságára, a finanszírozást igénylőnek a hitelképességére. az adott or- szág műszaki—gazdasági fejlettségére vonat- kozóan számos (és alapos) tanulmány ké- szül. amelyek ma már az érdekelt magyar vállalatok részére is hozzáférhetővé váltak.

A hagyományos papíralapú információs források ismertetése mellett természetesen szerepelnek a kötetben a számítógépes adat—

bázisok. a párbeszédes információkereső

rendszerek és ezek hozzáférési módjai. Már a bevezetés kitér e témára és közérthetően le- írja mindazt, amit mintegy alapfogalomként tudnia kellene minden műszaki fejlesztőnek és nemcsak az információszerzés. -rendszere- zés, -szolgáltatás területén dolgozó szakem- bereknek. Szó esik — természetesen rövi- den — az egyes témákkal foglalkozó fejeze- tekben a számítógépes információszerzés le- hetőségeiről. Külön fejezetek foglalkoznak a

538

Magyarországról elérhető ún. párbeszédes on-line szakirodalmi és külön faktografikus.

vagyis adatokat közlő információs adatbázi- sokkal. Például már nálunk is elérhetők azok a nagy külföldi (Egyesült Államok stb.) infor- mációs vállalkozások, amelyek különböző or—

szágokban létrehozott adatbázisokatkapcsol—

nak össze ún. on—line módszerrel, és teszik lehetővé az interaktív (párbeszédes) informá- ciákeresést hazai terminálokról. Ezek az adat- bázisok nemcsak szakirodalmiak (szaknyel- ven: bibliográfiaiak), hanem faktografikusak

is. Ez utóbbiak adatot szolgáltatnak (termi—

nálról) például az exportpiacokról (kb. 120 ország kereskedelméről cikkelem mélységben, az eladási árakról, szállítási tényezőkről stb.) vagy az árfolyamokról (a változás után akár 10—15 perccel), a kiirt tenderek feltételeiről stb. Sajnos ezeket a lehetőségeket vállala—

taink kevéssé használják ki. de még a vezető intézmények sem igénylik, pedig nem is drá—

gák. (Például 20 ország GDP—jének és brut-

tó beruházásának 196049 visszamenő. éven- kénti lekérdezése telefonon összesen kb. 15 dollár. és forintban fizethető A szakmai intézmények tapasztalata szeri *a műszaki- ak inkább használják az on-line információ—

kereső szolgáltatásokat, mint a közgazdász szakemberek.

A kiadványra vonatkozóan és annak kap- csán ide kívánkozik egy megjegyzés a hazai könyvkiadás egyébként jogosan panaszolt hosszú átfutási idejéről. Sokan vannak. akik makacsul ragaszkodnak műveik nyomdai elő—

állításához. E kiadvány házinyomdai úton 4—5 hét alatt készült el, ugyanakkor mutatós is, de nem ez a lényeg. Egy könyv preszti—

zsét, hasznosságát nem a grafikus által ter- vezett borító vagy a vizjeles papir, hanem a tartalom adja meg. Minél magvasabb egy mű — és esetünkben ez a helyzet — igaz az a mondás. hogy kétszer ad. ki gyorsan ad.

Dr. Bánsági Pál