Javaslatok a mintavételi megfigyelésekről szóló jelentések elkészítéséhez

A STATISZTIKA ÁLTALÁNOS ELMÉLETE És MÓDSZERTANA MATEMATIKAI STATISZTIKA

JAVASLATOK A MINTAVÉTELI

MEGFIGYELÉSEKRÖL SZÓLÓ JELENTÉSEK ELKÉSZFTÉSÉHEZ

(Recommendations for the preparation of sample survey reports. Provisional issue.) Sta- tistical Papers. Ser. C. 1. sz. Rev. 2. New York, 1964. 16 p.

Az ENSZ Statisztikai Bizottságának statisztikai mintavételi bizottsága által

a mintavételi megfigyelésekről szóló je—

lentések egységesítésének elősegítésére első ízben 1948—ban kidolgozott javasla—

tok megjelenése óta hosszú idő telt el.

Azóta a mintavételi módszerek mind el-

méleti, mind módszertani vonatkozásban

nagy fejlődésen mentek át, e módsze—

rek statisztikai alkalmazásainak köre gyors ütemben kiszélesedett, jelentősen nőtt a mintavételi technikát alkalmazók száma. Az utóbbi jelenség egy sajnála—

tos velejárója a gyakran kellő körülte—

kintés nélkül tervezett mintavételi ope- rációk pontatlan végrehajtása (S. S. Zar- kovz'ch könyve számos torzitott minta—

vételi megfigyelés példáját idézi, ismer- tetését lásd: Statisztikai Szemle, 1965. évi

4. sz. 432—434. p.), a mintavételi meg-

figyelésekről összeállított beszámolók szakszerűtlen, hiányos volta, az ezekben

használt terminológia következetlensége, ami sok esetben rontja e beszámolók

áttekinthetőségét és közérthetőségét. E

problémák megoldását kívánta elősegí—

teni a Statisztikai Bizottság azzal, hogy 1962—ben egy (F. Yates elnökletével mű—

ködő) szakértői csoportot kért fel a min—

tavételi terminológiára vonatkozó korábbi javaslatok korrigálására, illetve újabbak

kidolgozására. A jelen kiadvány a szak-

értői csoport javaslatait tartalmazza.

A 7 részből álló anyag ismerteti a min—

tavételi megfigyelésekről szóló előzetes, általános és technikai beszámolók elké—

szítésének elveit és szemoontjait. (E kü—

lönböző tipusú beszámolók jellege kö—

zötti határok például a kelet—európai gya-

korlatban általában elmosódnak, ami

nagyban előidézi e beszámolók inhomo—

geneitását.)

A rövid előzetes beszámoló csupán a

pillanatnyi (esetleg további részmlnták—_

ból származó egyes ismérvekr'e vonat—

kozó) szükségletek gyors kielégítésére

szolgál és minimális információt tartal—

maz a minta nagyságáról, a kiválasztás technikájáról stb.

Az általános beszámoló a vizsgálat ál—

talános leírását tartalmazza olyanok szá—

mára, akik inkább a Vizsgálat ered-mé—

nyei, mint a mintavételi terv technikai statisztikai részletei iránt érdeklődnek, Ez elsősorban a vizsgálat fő céljának (integrált, több—témájú, folytonos, ad hoc, több—célú vagy specializált vizsgálatok) és a Vizsgálat körének leírását, a gyűj—

tött információk ismertetését, többszöri ismétlés esetén a vizsgálat periodicitá—

sára való utalást, továbbá a Vizsgálat időpontjának és tartamának, numerikus eredményeinek, pontosságának és költ—

ségeinek ismertetését tartalmazza.

A technikai beszámolót speciális fon- tosságú olyan vizsgálatokról kell készi—

teni, amelyek érdekesebb új technikát és

eljárásokat alkalmaznak. Ennek foglal—

koznia kell a mintavételi terv, a Vizsgá—

lat végrehajtása és az elemzések tech- nikai statisztikai részleteivel. Ide tar—

tozik: a mintavételi keret, a minta—

vételi terv, a Vizsgálat személyi állomá- nya, a statisztikai elemzés és a számi-

tási eljárások, a Vizsgálat pontossága. a

keret pontossága és teljessége, összeha—

sonlítások más forrásokból származó ada—

tokkal, az elemzések költségei, a haté—

konyság (más mintavételi tervekhez v,;—

szonyítval stb.

Az ötödik rész a vizsgálat tervének

összeállításával kapcsolatos alapfogal—

makkal foglalkozik. Ennek során kitér az elemi (összeírást) egység és a mintavételi

egység definiálására, a keret, az alab- sokaság és a Vizsgálati tartomány fogal—

mára. A statisztikai mintákat véletlen

és nagysággal arányos valószínűséggel

STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELÖ

vett mintákra osztja. Foglalkozik a réte—

gezéssel és a minta fokozataival kap—

csolatos eljárásokkal. Ebbe a körbe tar-

toznak még az ,,ellenőrzött" mintavétel—

lel, a független részmintákkal kapcsola—

tos fogalmak is. A mintavételi terv ösz—

szeállításánál jelezni kell az esetleg al—

kalmazott területi ,,lineáris" vagy ,,pont"

mintavételi eljárásokat, a vizsgálatok megismétlését, esetleges longitudinális

vizsgálatokat stb.

A minta kiválasztási módszereinek (6.

rész) áttekintésénél a véletlen, az ellen—

őrzött, a Szisztematikus és a cél—kivá—

lasztási eljárásokat tárgyalja az anyag.

Nyomatékosan rámutat a kiadvány az utóbbi eljárás, valamint a kvótarend—

szerű kiválasztás számos fogyatékossá—

gára.

A hetedik rész a statisztikai elemzések alapfogalmait tárgyalja. A véletlen hi—

bákkal és a becslésekkel kapcsolatos fo—

galmak ismertetése mellett nagy teret szentel e rész a nem véletlen hibákkal

kapcsolatos fogalmaknak, illetve a hibák

becslési eljárásainak

Remélhető, hogy az ENSZ jelen kiad—

Ványa mind Magyarországon, mind nem—

zetközi vonatkozásban elősegíti majd a mintavételi megfigyelések beszámolóinak

egységes szerkezetű felépítését, a beszá-

molók terminológiájanak egységesítését.

(Ism.: Tekse Kálmán)

*

DALENIUS, T. —— MATERN, B.:

VAN-E szüKsÉG A VÉLETLEN KISÉRLETEK EGYSÉGES ELMÉLETÉRE?

(Is there a need for a unified theory of random experiments?) —— Metrika, 1964. 3. sz.

235—247. p.

A cikk két kérdéssel foglalkozik:

1. Igazolni kívánja a Véletlen kisérle—

tek egységes elméletének szükségessé—gét, majd

2. bemutatja amelyekkel egy valósítható.

Jelenleg az általános statisztikai elmé—

lettel dolgoznak a matematikai statisz—

tika művelői, a különleges statisztikai

elméletekkel pedig az egyéb tudományok művelői, akik nem elsődlegesen statisz- tikusok. Bár az általános statisztikai el—

mélet mindössze néhány évtizedes múltra tekint vissza, és a különleges statisztikai elméletekben gyökeredzik, alkalmazási

területe egyre bővül, módszereit mind szélesebb körben alkalmazzák, a termé—

szet— és a társadalomtudományok terü—

letén egyaránt. A helyzet ilyen alakulása megköveteli, hogy következetesek le—

azokat a ilyen

módszereket, ,,szintézis" meg-

gyünk, fogalmaink és meghatározásaink

egyértelműek legyenek.

A fogalmak definícióinak egységesíté—

sére nem azonosak a lehetőségek. Egyes ágazatokban az alkalmazási terület sok—

oldalúsága, más helyeken viszont a ma—

gasabb szintű, matematikai módszerek gördítenek akadályt az egységesítés elé.

Még a statisztikai szakkönyvek sem egy—

ségesek ebből a szempontból: más a ter—

minológia a statisztika elméletével fog—

lalkozó művekben, mint például a minta—

vétel egyes eseteit tárgyaló kiadványok—

ban.

A továbbiakban szerzők azt az általuk

felállított tézist elemzik, hogy a statisz-

tika mint tudomány, tulajdonképpen nem

egyéb, mint ,,döntés a bizonytalanság—

ban" azaz állásfoglalás olyan esetekben, amikor több megoldás is lehetséges. A döntés következményei néhány ismeret—

len 9 paraméter értékétől függnek. A

különböző értékű 8 —k különböző típusú

valószínűségi modelleket jelentenek. Az egész

statisztikai vizsgálódásnak arra kell irányulnia, hogy ezekről az G—król sze- rezzünk információkat. A statisztikai elméletnek ki kell dolgoznia egy olyan modellt, amely eleget tesz több követel—

ménynek, mint például annak, hogy se—

gítségével mérni tudjuk a G—kra vonat—

kozó következtetések bizonytalanságának

a mértékét.

A (*)—kra vonatkozó információszerzés véletlen kísérlettel történik, amelynél az egyes vizsgálatoknak bizonyos sorrend—

ben kell egymásután következniök. Az első fokozat a kísérlet céljának a rész—

letezése, a második a kísérlet megterve—

zése, a harmadik pedig annak végrehaj—

tása. A feladatok súlya a második lép—

csőre esik, amely felöleli a sokaság ki—

választását, az adatok összegyűjtését és elemzését.

A sokaság helyes kiválasztásának is—

mertetésével szerzők két szemléletes mezőgazdasági példából indulnak ki. Az első esetben a sokaság N számú azonos nagyságú mezőgazdasági terület és két egymást követő év hozamának a különb—

ségét (ezek a G—k) akarják megbecsülni.

A másik esetben a sokaság azonos az előbbivel, csupán a vizsgálat tárgya más, most annak a megbecsülése a kitűzött cél, hogy mennyivel növekedne a hozam (8) telkenként, ha az egész területet

központi megművelés alá vennék?

A sokaság megválasztása igen gyak—

ran döntő szerepet játszik a statisztikai

vizsgálatban, sok esetben egybe esik

magának a problémának a megválasztá—

sával. Ha viszont a (9 paraméter kizáró—