Garwood,F.: A közúti forgalomra vonatkozó statisztikai adatok felhasználása és mintavételi módszerei

328 STATISZTIKAI monaLm vonzo

nek el, olyan időszakokban, amikor semmi nagyobb különleges esemény nem zavarta meg a rugalma—sságok alakulását.

A szerző vegyes (kevert) rugalmasság—

nak tekinti az így nyert eredményeket, amelynek alkalmazása számos elemzési problémát egyszerűsit.

A grafikonok elkészítésénél egyébként a fent említett tényezők mellett természe—- tesen a népesség számának változását is figyelembe veszik azáltal, hogy a tenge—

lyekre az egy főre számított mutatókat viszik fel.

A rugalmasság definiciójából kiindulva, megfelelő transzformáció—kkal elérhető, hogy a rugalmasságokat kettős logaritmi- kus skálán egyenesekkel lehessen ábrá—

zolni. A végső soron nyert ábrák ——

amelyek többnyire törött vonalak _alap—

ján elemezhető a fogyasztás időbeli ala—

kulása, a fejlődés immanens ,,törvény- szerűség"—ei és a ,,történelmi" események hatása többe—kevésbé szétválasztható. ,

Az egységes módszer alkalrnazásának az az előnye is megvan, hogy lehetővé * teszi a különböző cikkcsoportokra fordi—

tott kiadások közötti összefüggés vizsgála—

tát. _

A továbbiakban a cikk az alkalmazott fogalmak definíciójával és a grafikonok elemzésével foglalkozik. A három országra (Franciaország, Amerikai Egyesült Álla- mok, Nagy—Britannia) vonatkozó, grafiku—

san nyert eredmények elég konziszten—

seknek és logikusaknak látszanak, ami arra mutat, hogy e módszer, kőrlátai Ellie—gém, első közelítésben jól alkalmaz—

a

(Ism.: Ferge Sándom'é)

_ K

FORGALOMSTATISZTI KA

GARWOOD, F.:

A KÖZÚTI FORGALOMRA VONATKOZÓ STATISZTIKAI ADATOK FELHASZNÁLÁSA

És MINTAVÉTELI MÓDSZEREI

(The sampling and use of traffic flow status—'- tics.) ., Applied statistics. 1962. 1. sz. 1—15, 13.

A közúti forgalomra vonatkozó minta—

vételek esetén az egyébkcmintavételektől eltérően, általában előre ki kell dólgozni, mit tekintsünk az alapsokaság egy elemé- nek. A szerző tanulmányában két egymás- sal szorosan összefüggő problémával foglalkozik. Az egyik egy adott országban adott időszak alatt az összes utazások nagysága (M, például jánnűkilométerben), a másik pedig ugyanezen idő alatt egy ponton áthaladt járművek száma (a). E két mennyiség között a következő szoros összefüggés áll fenn:

A! : fgds

ahol 3 a távolságot jelöli valamely tetsző—

leges origótól számítva.

Az M és (; számokat meg lehet hatá—

rozni a legkülönbözőbb járművekre, idő—

szakokra, útrendszerekre stb. vonatkoz—

tatva. Az M becslése elég nehéz, sok munkát igényel, s leginkább úgy határoz—

ható meg, hogy az úthálózatot bizonyos elég kis egységekre osztjuk, amelyekre a (; átlagot elég jól meg lehet határozni, s így az M-et Na alakban becsülhetjü—k, ahol N útrendszer hossza a megválasztott egy—

ségekben.

, Bár nagyon fontos a járműkilométerek abszolút nagyságának ismerete is, de talán még fontosabb Változz—isa trendjének ismerete. Ezért 1956—ben ennek megálla—

pitására kidolgoztak egy mintavételi rendszert. Az utakat nyolcféle rétegbe osztották, s az egyes rétegeken belül jelöl—

ték ki a megfigyelési pontokat Ekkor a jáműkilométerezk változását a k§vetkező képlettel becsülték meg:

2: mi a'l-

2 mi 5;

ahol m,- az i réteg hossza, (1,- és (g,-' az át—

lagos forgalom az i-ik rétegben a vizsgált időszakok során. A megfigyelési pontok optimális számát pedig máshonnan szer—

zett tapasztalatok alapján a következő képlettel lehet meghatározni:

niocmi Vgt-

A megfigyelési pontok száma ennek alapján 50 volt, s a cikk további részében az 1956—1961. évekre vonatkozó eredmé- nye-ket ismerteti a szerző, megjegyezve azt, hogy a két egymást követő évre vonatkozó becslés hibája mekkora.

A megfigyeléseket az előző esetben oly módon végezték, hogy kijelölt pontokon állandóan megfigyelték a forgalmat. A megfigyelés költségeit csökkenteni lehet azáltal, ha nem végeznek minden pontban folytonos megfigyelést. Ilyen megfigyelés- ről azonban még néhány további meg-—

jegyzést kell tenni.

STATISZTIKAI IRODALMI ,FIGYELÓ

Sok függ attól, hogy a megfigyelés eredményeitől mekkora pontosságot vá—

runk. így például nem kell nagy pontos- ságra törekedni akkor, amikor az a cél, hogy az utak fejlesztésének távlati terveit készítsük el. Ennél azonban jóval ponto—

sabb adatokra van szükség akkor, ha például a balesetek arányát akarjuk meg—

határozni, bizonyos egyéb tulajdonságok függvényében.

A továbbiakban a szerző az utak külön—

féle kapacitásaival foglalkozik, valamint bevezeti egy mérföldnyi út megtételének költségét, figyelembe véve az utak és forgalom bizonyos jellemzőit. E fogalmaik segítségével egyszerű levezetéssel ki—

mutatja, milyen esetben érdemes egy utat bővíteni, azaz a bővítéssel járó költségek megtérülnek—e az abból fakadó előnyök következtében

Az itt bevezetett többféle kapacitás közül az ún. ,,economic capacity"—ve1 foglalkozik bővebben a szerző, amennyi—

ben részletesen tárgyalja azt a három tényezőt, amelytől az ,,economic capacity"

nagysága függ. Ezek:

* 1. az út szélesítésének a költsége, 2. a forgalmi halmozódások hatása a kiszélesített körülmények között,

'3. a forgalom nagyságán-ak megoszlása egy év során.

E három tényező alakulására vonatkozó mérési eredményeit számos grafikonon mutatja be a szerző.

A megfigyelésnél tekintettel kell lenni arra is, hogy az év egyes idősmkai- ban a forgalom a városokban és vidéken eltérő képet mutat (például hétvége, vagy a nyári csúcsforgalom). Több ábra mutatja a szezonális csúcsok változásait néhány kerületben.

Végül, a becslések hibahatáraival foglal- kozik a szerző. Egyszerű módon adja meg ' azokat a határokat, amelyek közé a való—

ságos érték 95 százalék valószinűséggel esik. '

(Ism.: Marton Ádám)

SPILKER, HANS:

A HIVATALOS STATISZTIKA És A PIACKUTATÁS EGYUTTMOKÖDÉSE

(Zusammenarbeit zwischen amtlicher Sta- tistik und Marktforschung.) -— Wirtschafts—

dlenst. 1962. 8. sz. 342—348. 9.

Az európai integráció kialakítására irányuló törekvések során a nyugati gazdasági szakemberek nagyobb súlyt helyeznek a makroökonómiai adatössze—

állításokra, pedig nagy szükséges lenne megfelelő mikroökonómiai adatokra is a

329

hivatalos statisztika és a piackutatás közötti kapcsolat megjavítására. Szerző azért hangsúlyozza ezt cikkének bevezető—

jében, mert véleménye szerint nyilván—

való, hogy a hivatalos statisztikák is a felhasználhatóság igényével lépnek fel, nem öncélúak, viszont —— eredeti célkitű—

zéseik mellett — nem alkalmasak általá—

ban a vállalkozói tevékenység elemzési céljaira, és így közvetve a piackutatás feladatainak a megoldására sem.

A tanulmány megoldásokat keres és javasol az említett két fél (a hivatalos statisztika és a piackutatás szakemberei) együttműködésének fokozására, feltéte—

lezve a szükséges egyetértést. Szerző megállapítja, hogy amennyiben a hivata—

los statisztika részletesebben tájékoztatja adatgyűjtési terveiről a piackutatási szakembereket, sőt véleményüket meg—

hallgatja és figyelembe is veszi az újabb statisztikai munkálatok megkezdésekor, akkor a költséges adatfelvételek, össze—

írások stb. mindkét célra jól felhasznál—

hatók. (Természetesen, az együttműködés során nem kis nehézséget jelent a hiva—

talos statisztika forrásának gyakran bizal—

mas volta, egy-egy újabb felvétel hossza—

dalmas — néha évekre terjedő ——- elő- készítése stb.) A tanulmány utal arra, hogy a korszerű adatfeldolgozási mód- szerek (az elektronikus számológépek mágneses szalagjai stb.) a rögzített adat—

anyagnak a jövőben a lyukkártyáknál szélesebb felhasználási lehetőségét bizto—

sítják a piackutatók igényeinek kielégítése szempontjából is. , ,

Szerző a továbbiakban végigvezeti az olvasót a Német Szövetségi Köztársaság—

ban rendelkezésre álló statisztikai fel—

vételek anyagán, a piackutatók lehetősé—

geire utalva, és két, az anyaggyűjtés szempontjából fontos kiadványra hívja fel a figyelmet.1 A tanulmány részletezi a Német Szövetségi Köztársaságban 1959- ben végrehajtott népszámlálást és foglal—

kozási összeírást, melynek anyaga a mikrocenzusokkal évenként bővül; a munkahelyek felvételét; az 1960—ban két ütemben és rétegezetten végzett kereske- delmi és vendéglátóipari számlálás adat—

gyűjte'ményét; az 1960. évi teljeskörűen végzett mezőgazdasági összeírást, valamint néhány, mintavétel útján nyert felvételt.

Végül szerző tanulmányában rámutat arra a nehézségre, ami a piackutatók számára a rendelkezésünkre álló statisz-

1 Das Arbeltsgebiet der Bundesstatistik. ——

Die statistische Erfassung der Produktions—

grundlagen, -vorga'nge und -—ergebnisse in den Bereichen der Wirtschaft. (statistik der Bun—

desrepublik Deutschland. Bd. wz. 283.)