548 STATISZTIKAl lRODALMl FIGYELÖ
lete, az egy szobára jutó laksűrűség, az egy személyre jutó szobanégyzetméter, a lakás- használat jogcíme, a lakbérek nagysága).
Az adatok nyilvántartását, gyors felhaszná- lását a számítógépes technika biztosítja, ci tárolt adatok közvetlen kinyomtatási lehetősé- ge a gyors publikációt is lehetővé tesz. Mik- rofilmek, térképek segitik még a legkisebb területi egységekhez tartozó adatok értelme—
zését is.
Az elsődleges, másodlagos négyzetek szint- jén tartják nyilván az adatok többségét.
A harmadlagos négyzeteknek különösen nagy a területi tervezésben betöltött szere—
pe, adataik alapján határozzák meg a par- kok. iskolák, utak iránti szükségleteket és te- lepítési lehetőségeiket. Újabban a környe- zetszennyezettség adatait is rögzítik.
A negyedleges, ötödleges négyzeteknek a városrendezésben, a telekhatárok. a közmű- vek nyilvántartásában van sZerepe.
A négyzethálón alapuló statisztikai rend- szer legfontosabb előnyei:
——egyeniő területi egységek a számbavétel alapjai.
igy a statisztikai jellemzők többsége jól összehason- litható:
—a statisztikai adatok bármely területi részletben
hozzáférhetők; '
—-egyszerű az időbeli összehasonlíthatáság, a negy- zetek határai ugyanis hosszúsági és szélességi fo—
kokhoz kötődnek, emiatt változatlanok és helyi azo- nositásuk is könnyű: a közigazgatási beosztás, a te- lepüléshatár, az elnevezések változása a statisztikai rendszert nem érinti.
—ják a gépi nyilvántartás lehetőségei az áttekint—
hető nyilvántartás és rendező elv miatt és a statisz- tikai adatok ellenőrzésének is kedvezők a lehetőségei,
Az előnyök mellett azonban jelentős hát—
rányai is vannak az ilyen statisztikai rend- szernek, többek között:
— nagyon költséges:
—az adatszolgáltatás jelentős része nem a háló- zati rendszer alapján működik (e más forrásból szár- mazó adatokat utólag kell hozzárendelni a hálózat négyzeteihez; ez igen munkaigényes. és nagy a hi-
balehetőség is);
——bonyolult a települések közötti különbségek ki- mutatása, mivel a négyzethálák nem veszik figye- lembe a településhatárokot:
——a gépi feldolgozás, nyilvántartás megköveteli az adatok centralizáciáját; bonyolult a már feldol- gozott adatok visszajuttatása az érdekelt helyi szer- vekhez:
—az adatok természetszerű fluktuálódása (: kisebb körzeteket jobban érinti, mint :: nagyobbakat.
(ism.: Fekete Gyula)
SPENCER. 8. D.:
KCLTSÉG—HASZON ELEMZES
(Benefit-Cost Analysis of Data Used to Allocate Funds.) Lecture Notes in Statlstics. 3. Springer Ver—
lag. New York - Heidelberg —- Berlin. 1980. 296 p.
A szerző tanulmányában a Yale Egyetem Statisztikai Tanszékén végzett kutatásainak eredményét ismerteti, a jövedelemelosztásro
vonatkozó megfigyelések költségei és az ado—
tok hasznossága között összefüggéseket elem- zi az Egyesült Államokban. Az általános jö- vedelemfelvételekre vonatkozóan optimális stratégiát alakit ki, amely egy korábbi fel—
vétel tapasztalataira épül. Matematikai függ—
vények segítségével olyan modellt dolgoz ki, amelynek segítségével a reprezentatív meg- figyeléseken alapuló jövedelemfelvételek hasznossága és költségeinek aránya előre megtervezhető. Ez a modell, bár egy korábbi
amerikai cenzus feltételeit tartalmazza. más évek adatfelvételeinél is felhasználható. tag vábbá más területeken végzett adatgyűjté- sek megtervezésére is adaptálható.
A téma jelentősége folytán munkáját más neves kutatók is támogatták. mint például Pic/vard Savage, William Kruskal, Stephen Dresch, Francis Anscombe és Thomas Jabine.
A szerző olyan általános adatfelvételi stra- tégiából indul ki, amely a lehető legkisebb mintával, vagyis a lehető legkisebb anyagi ráfordítással a leghatásosabb becslést adja.
Ezzel a kérdéssel a statisztikusok ma'r hosz- szabb idő óta foglalkoznak, s munkájához az ezzel kapcsolatos korábbi szakirodalom jó alapot adott. A modell kidolgozásában a szerző ennél tovább lépett, mert figyelembe vette azt is, hogy egy-egy adatfelvételnél nem
egy, hanem több kérdésre készül becslés. de a felhasználó számára ezek nem mindegyike, egyformán fontos. Vannak becslések, ame—
lyekből nyert információk csak általános tá- jékoztatásra szolgálnak, ezért ott a becslés hibája nagyobb lehet, mig más esetekben a kérdés természeténél fogva pontosabb becslés szükséges, vagyis a hibának kisebb- nek kell lennie. A statisztikai megfigvelés pontosságát adatfajták szerint differenciálja, és az egyes becslések jóságának arányait matematikai eljárások segitségével keresi. A módszer kidolgozásához az általános jöve- delemfelvétel 1970. évi adatait használja fel, amely 5.3 millió embert érintett és költsége meghaladta a 220 millió dollárt., Az ezen adatok alapján kidolgozott modell szerint a következő, az 1980. évi census jövedelemfel- vételi rendszere kialakítható, amelynek költ—
sége mintegy egymilliárd dollár és több mint 100 kérdést dolgoz fel. Kiszámítja, hogy a felvétel során az információ mintegy 2.5 szá—
zaléka vész el, ami jelentős költségvesztesé- get jelent. A matematikai algoritmus a ren—
delkezésre álló anyagi alapok maximális ki- használására, vagyis a pénz optimális szét- osztására ad lehetőséget. Ezzel a felhaszná- ló minimálisra csökkentheti a felvétel során keletkező anyagi veszteséget. 'Több alterna- tiv javaslatot dolgoz ki. a rendszert fokoza- tosan finomitja, vagyis növeli a becslés ha- tékonyságát és ennek figyelembevételévei vá- lasztja meg az alkalmas adatfelvételi straté- giát. Ezek az eljárások a felhasználók igé;
STATISZTIKAI lRODALMl FIGYELÖ 549
nyelt tükrözik és messzemenően figyelembe veszik a felhasználó szempontjából az ada-
tok hasznosságát.
A tanulmány érdeme, hogy a vizsgált kér—
dést nem kizárólag elméleti oldalról közelíti, hanem tényleges felvétel adataiból és lehe- tőségeiből indul ki. Jól hangolja össze a gya- korlat igényelt és feltételeit az elmélettel. Ez kitűnik abból is. hogy a modell alkalmazá- sához olyan feltételeket kíván meg, mint pél- dául azt, hogy
——a felvétel előtt meg kell határozni a statisztikai adatok prioritását;
——közölni kell az egyes kérdésekre vonatkozó fel-
vételek gyakoriságait; *
—a statisztikai adatok tartalmát egyértelműen kell meghatározni;
-a statisztikai adatokat és a felhasználókat aza- nosítoni kell;
-—az adatok hasznosságát mérni kell;
—az adatok minőségét meg kell határozni és az annak javításával elérhető nyereséget (hasznot) ér—
tékeini kell stb.
A szerző az átlagjövedelem felmérésére vonatkozó módszer matematikai leírását hét fejezetben és két függelékben közli.
Az első fejezetben definiálja a veszteség- függvényt vagy más néven költségfüggvényt és foglalkozik a nyereség vagy más szóval haszon mérésével. Meghatározza a veszte- ségfüggvény paramétereinek becslését, vizs- gálja a konzisztenciát és a függvény egyéb tulajdonságait és megadja a veszteségfügg- vény legáltalánosabb alakjait.
A második fejezetben az ún. ,,delta mód—
szer" kerül ismertetésre, amely a hasznosság mérésére közelítő eljárást ad, kiindulva egy egyszerű esetből és fokozatosan megoldja a bonyolultabbakat is. Bemutatásra kerül a jö- vedelemfelvétel esete a delta módszer segít-
ségével.
A harmadik fejezet az adatok minőségé- vel, a pontosság kérdésével foglalkozik. A becslés hibájára explicit formában megadott sztochasztikus modellt alakít ki.
A negyedik és az ötödik fejezetben az in- put adatok hibájával foglalkozik abban az értelemben, hogy azok a minta allokációja folytán hogyan alakulnak. A függvény vál- tozásaival explicit formában becsüli az ada- tok pontosságát, amely az egyes államokon belüli és az államok közötti minta szétosz- tásnál adódik.
A hatodik fejezetben numerikus becslést ad a hibák várható értékére, varianciájára és egyéb paraméterekre. Megvizsgálja, hogy a veszteségfüggvény változásai hogyan befo- lyásolják a minta allokációja után bekövet- kező pontosságot és hogyan hat a költségek- re a becslés pontosságának a növelése.
A hetedik fejezetben az 1970. évi jövede- lemfelvétel adataival a módszert bemutatja és megadja az 1980. évi census jövedelem- felvételi rendszerének stratégiáját.
A függelék az egyes államok tényleges adataira kapott számítások eredményeit is-
merteti.
A szerző a módszert matematikai igényes—
séggel irja le. és megismertet ennek az el- méletnek a legújabb elveivel, valamint hasz- nos ismereteket nyújt az egyéb területen is alkalmazni kívánt reprezentatív mintavételi
módszerek alkalmazásához.
A tanulmány végül gondosan összegyűjtött.
a tárgyhoz kapcsolódó forrásmunkát ismer- tet, ami lehetővé teszi az olvasó számára a tárgykörhöz tartozó eredmények és problé- mák összefüggő áttekintését,
(Ism.: Móritz Pálné)
GAZDASÁGSTATISZTIKA
FARBER, S.:
A VEVÓK PlACANAK SZERKEZETE ÉS A KUTATÁS—FEJLESZTÉS
(Buyer market structure and R—D effort: :: simul—
taneous eguations model.) — The Review of Economics and Statish'cs. 1981. 3. sz. 336—345. p.
A kereslet és kínálat alakította piaci szer- kezet, az újítások. szabadalmak, szabadalmi díjak, a kutatási—fejlesztési tevékenység. a reklámköltségek. valamint különböző, egyéb tényezők kölcsönös összefüggéseit többen, több alkalommal és különböző módszerekkel elemezték, mind elméleti meggondolások alapján. mind pedig empirikus eredmények- re támaszkodva. Az újítások és a találmá—
nyok a gazdasági verseny' meghatározott megnyilyxánulásai. amelyek a vevők és az el- adók piacának szerkezetétől nem függetlenek.
A piaci szerkezet ebben a vonatkozásban el-
sősorban a koncentráltságot. a piac zártsógát vagy nyíltságát jelenti. A kérdéssel már Schumpeter óta foglalkoznak. A jelen tanul- mány a korábbi tanulmányok, illetve tapasz—
talati vizsgálatok körén több vonatkozásban is túllép. Elsősorban abban. hogy a piaci szerkezetnek a kutatási—fejlesztési kiadások- ra való hatását több egyenletes szimultán modell segítségével vizsgálja; ösztönzi-e a piac a kutatási—fejlesztési tevékenységet? A jelen tanulmányban megfogalmazott ökono- metriai modell (: reklámtevékenység és a ku- tatási-fejlesztési tevékenység kapcsolatát. va—
lamint mindkettőnek az eladói piac koncent- ráltságával való összefüggéseit elemzi.
A tanulmány a probléma exponálása után először a vonatkozó irodalmat tekinti át. majd a szimultán modellt írja fel. A továbbiakban a változók és a becslés részletesebb kifejté-
