A MINTAVÉTELI ÉS MÓDSZERTANI OSZTÁLYON FOLYÓ MŰHELYMUNKA
A Központi Statisztikai Hivatalban – a hivatal történetében már nem először – 2001 őszén központi módszertani osztály alakult. Az osztály feladata a módszertani koordiná- ció, kutatás és fejlesztés, valamint a szakfőosztályok eseti problémáinak megoldásában nyújtott, matematikai statisztikai módszereket igénylő segítség. A Statisztikai Szemle je- len száma az osztály tevékenységét kívánja bemutatni.
A fejlett országok többségének statisztikai hivatalában működik egy olyan központi módszertani, fejlesztési, kutatási szervezeti egység, melynek tevékenységi köréhez a min- tavétel, becslés, hibaszámítás, editálás, imputálás, idősorelemzés – szezonális kiigazítás, statisztikai adatvédelem, felvételek tervezése, ár- és volumenváltozás mérése és elemzési módszerek tartoznak. Ez a kör az utóbbi évtizedekben a statisztikai minőségfejlesztés, minőségirányítás koordinációs feladataival is bővült. A magasan képzett, matematikai statisztikai ismeretekkel rendelkező, az adott munkaszakasz (például mintavétel, becslés, idősorelemzés) szakértői a központi módszertani osztályon minden olyan szakstatisztikai területen támogatást tudnak nyújtani, ahol erre az igény felmerül. Egy ilyen osztály révén biztosítható az adott munkaszakasz hivatalon belüli átláthatósága, a horizontális informá- cióáramlás és a tapasztalatok hasznosulása, továbbá nagyobb esély van a területhez kötő- dő tudományos eredmények követésére és – megfelelő kapacitás esetén – a kutatásra, fej- lesztésre is.
A KSH Statisztikai kutatási és oktatási főosztályához tartozó Mintavételi és módszer- tani osztály célja, hogy járuljon hozzá a statisztikai munka minőségének javításához a statisztikai módszertani fejlesztés és összehangolás területén. E tevékenység fő elemei a következők:
– reprezentatív mintavételi tervek, becslés, hibaszámítás készítése, oktatása;
– a statisztikai munka egyes szakaszaira vonatkozó, több szakstatisztikai területen alkalmazható módszer- tani standardok, jó gyakorlatok, módszertani ellenőrzőlisták kialakítása;
– a statisztikai munkát segítő módszertani kutatások végzése, fejlesztések elméleti és kísérleti megalapozása;
– az egyes szakstatisztikák területén végzett fejlesztésekben való részvétel;
– eseti problémák megoldásához matematikai statisztikai módszereket igénylő segítségnyújtás.
A KSH-ban a mintavétel, a becslés és a mintavételi hibaszámítás azok a tevékenysé- gek, amelyeket a rendszeres felvételek esetében hagyományosan a statisztikatudomány erre szakosodott művelői végeznek. Ők alkották az osztály magját megalakulásakor. Mel- lettük matematikus, közgazdász, tanár és informatikus végzettségű fiatalok kezdték sta-
Statisztikai Szemle, 82. évfolyam, 2004. 8. szám
BEVEZETŐ 646
tisztikusi pályájukat, lehetővé téve új témák (például adatvédelem, indexszámítás) kutatását, fejlesztését. Az ugyancsak osztályunkon működő Józan Péter és csoportja által végzett demográfiai, egészségügyi kutató és elemző munkákat (például a dohányzás és az alkohol hatása az egészségre) a KSH kiadványaiból már jól ismerhetik az olvasók.
Együttműködünk a szakfőosztályok és az Informatikai főosztály szakértőivel, szem előtt tartva, hogy a statisztikai munkát segítő eredmények csak így érhetők el.
Korábbi tevékenységeit az osztály fokozatosan fejleszti és bővíti új feladatokkal. Ez a munka tükröződik az itt bemutatott cikkekben is, bár ezúttal az osztály egyes fontos tevé- kenységeiről (például a turizmus határon történő megfigyeléséről) nem közlünk tanul- mányt.
A lakossági felvételek összehangolásának szükségessége már a hetvenes években nyilvánvalóvá vált. A KSH-ban, a Népszámlálási főosztállyal együttműködve, a szakér- tők kidolgozták és működtették az Egységes Lakossági Adatszolgáltatási Rendszert, az ELAR-t, amelyről a korábbi évtizedekben többször is beszámoltak a Statisztikai Szemle hasábjain és a KSH módszertani kiadványában. A lakossági felvételek mintái a Hivatal- ban többnyire a népszámlálások eredményeire épülnek, mintavételi keretként az összeírt címállományt használják. Ezért egy-egy új népszámlálás egyben lehetőség is a mintavé- teli és becslési módszerek megújítására. Ez történt a 2001. évi népszámlálást követően, a 2003. évtől bevezetésre került új mintákkal is. A lakossági felvételeknél egyre nagyobb gond az adatszolgáltatási hajlandóság romlása, amely egyes rétegeknél már-már az ada- tok megbízhatóságát veszélyezteti. A Háztartási Költségvetési Felvétel az első kísérlet ar- ra, hogy az egyes rétegek válaszolási hajlandóságában megmutatkozó különbségeket már a mintavételi eljárásnál figyelembe vegyük, és így kisebb költséggel érjük el a kívánt pontosságú eredményeket. Ez alkalommal Éltető Ödön ismerteti a Háztartási Költségvetési Felvétel (HKF) új mintavételi és becslési eljárását. A munkaerőfelvétel új mintájáról a Statisztikai Szemle 2003. évi 12. számában, a hibaszámítási módszerről pe- dig a 9. angol nyelvű számban Mihályffy László cikkét már olvashatták.
A gazdasági szervezetekre vonatkozó felmérésekben az integrált gazdaságstatisztikai megfigyelési rendszer kialakítása – az Iparstatisztikai főosztály szervezésében – a kilenc- venes évek második felében értelemszerűen az egységes elveken nyugvó mintavételi, becslési és mintavételi hibaszámítási eljárások kialakításával járt. A gazdaság koncentrá- ciója és a megbízható statisztikák előállításának követelménye vezetett oda, hogy a nagy- vállalatokat teljes körűen megfigyeljük, és a mintavétel csak a kisebb vállalkozásokra korlátozódik. A gazdasági szervezetek teljesítményére vonatkozó éves és évközi (havi, negyedéves) statisztikai felvételek mintavételi és becslési gyakorlata már többször szere- pelt a Statisztikai Szemle hasábjain és a KSH módszertani kiadványaiban; ebben a szám- ban Telegdi László a kisszervezeteknek a 2000-es években végzett integrált reprezentatív évközi megfigyeléséről számol be.
A statisztikai munka egyes szakaszaira vonatkozó módszertani koordináció és fejlesz- tés, a meglévő források korlátozottsága miatt, csak fokozatosan alakítható ki. Ilyen jelle- gű fejlesztési igény az osztály megalakulásakor először a szezonális kiigazítás területén merült fel. Berki Natália és Fábián László kezdte el a helyzetértékelést és a módszertani fejlesztést. A működési rendszer kialakítása és kísérleti működtetése után kialakított gya- korlatot mutatják be közös cikkükben Bauer Péter és Földesi Erika, a szakterület jelenle- gi felelősei. A dinamikusan növekvő igények következtében a KSH-ban ma már több
BEVEZETŐ 647
mint száz idősor szezonális kiigazítása történik rendszeresen. A szakfőosztályok és a módszertani osztályon dolgozó munkatársak közötti munkamegosztás és együttműködés következményeként a publikálásra kerülő eredmények megfelelnek mind a matematikai statisztikai, mind a szakstatisztikai szempontoknak. A problémák, tapasztalatok, a kap- csolódó tudományos eredmények és nemzetközi események rendszeres évi megbeszélé- se, az osztályon végzett kutatás és fejlesztés, valamint az igény esetén tartott oktatás biz- tosítja a folyamatos minőségi fejlesztést ezen a szakterületen.
A másik terület az adatvédelem, ahol hasonló módszertani fejlesztő, koordináló mun- ka iránti igény merült fel. Az adatvédelmet törvény szabályozza, de adatszolgáltatóink bizalmának megőrzése a KSH-nak is alapvető érdeke. Miközben egyre több és részlete- sebb statisztikai információval látjuk el a felhasználókat, meg kell védenünk adatszolgál- tatóinkat, azaz biztosítanunk kell, hogy egy-egy adatszolgáltatóval közvetlenül kapcso- latba hozható adat ne legyen feltárható. Ennek a – talán az olvasók többségének is új – te- rületnek a bemutatását vállalta el Horváth Roland és Erdei Virág, a Népszámlálási főosz- tály munkatársa közösen írt cikkükben.
Az osztályon folyó kutató és elemző munkából két cikk nyújt ízelítőt, mindkettő té- májából a szerzők sikeres előadást tartottak 2004 májusában, Mainzban a „Quality and Methodology in Official Statistics” című konferencián. Csereháti Zoltán az outlierek fel- ismerésének és kezelésének terén elért eredményeit mutatja be. A minta alapján történő becslés megbízhatósága erősen függ attól, hogy mennyire tudjuk elválasztani a sokaságra valóban jellemző mintaelemeket az atipikus, valójában csak önmagukat képviselő ele- mektől. A mintába bekerült, de valójában igen ritka, speciális egységet jellemző érték, ha nem szűrjük ki, nagyon „elviheti” a becslést.
Hasonlóképpen veszélyt hordoz a nemválaszolás is. Ha a nem elérhető, választ megta- gadó egységek a felvétel célja szempontjából a válaszolóktól eltérő sajátosságokkal rendel- keznek, akkor a felvétel eredménye torzított lehet. A nemválaszolás vizsgálata a további felvételeknél is segíthet a sajátosságok, okok feltárásában, és így a nemválaszolás megelő- zésében és csökkentésében. A lakossági felvételeknél az okozza a nehézséget, hogy a nemválaszolókról általában nincs információnk, nem ismerjük jellemzőiket. Kivételes, de a nemzetközi gyakorlatban nem ismeretlen lehetőség, hogy a nemválaszolók jellemzésére a népszámlálási adatokat használjuk fel, ha a felvétel a népszámlálást követi. Ilyen jellegű vizsgálatra a KSH gyakorlatában – ismereteink szerint – ez ideig még nem került sor, így György Erikának az ezzel a kérdéssel foglalkozó tanulmánya úttörő jellegű.
A statisztika minőségének mérésével, javításával kapcsolatos fejlesztő, koordináló munkát is szeretnénk szervezett formában végezni. Az ennek megalapozására végzett iro- dalmi feldolgozás és helyzetelemzés összefoglalójának tekinthető Vigh Judittal közösen írt tanulmányunk. A minőség divatos szó, elég általános fogalom ahhoz, hogy mindenütt hi- vatkozzanak rá. Cikkünkben azt szeretnénk bemutatni, hogy a minőség definíciója hogyan transzformálható mérhető kategóriákká, a minőség javítása megvalósítható feladatokká.
Reményeink szerint azoknak is hasznos ez az áttekintés, akik tudják, hogy ez nem valami
„új csoda”, hiszen eddig is ez vezérelte a hivatalban dolgozó statisztikusok munkáját, de a rendszerszerű megközelítés új eredményeket hozhat majd a gyakorlatban.
Szép Katalin
