STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELÓ
KU LFÖLDI STATISZTIKAI IRO DALOM'"
A STATISZTIKA ÁLTALÁNOS ELMÉLETE ÉS MÓDSZERTANA
SCHWARZ. H.:
MINTAVÉTELI ELJÁRÁSOK
(Stichprobenverfahren. Ein Leítfaden zur Anwen- dung statistischer Schötzverfahren.) Berlin. 1975. Verl.
die Wirtschaft. 194 p.
A gazdasági és társadalmi jelenségeknek.
e jelenségek szintjének, szerkezetének és di- namikájának mind makro-, mind mikroöko- nómiai vizsgálatában egyre nő a reprezen- tativ megfigyelések: a mintavételi eljárások jelentősége, amelyeknek közös jellemvonása, hogy a minta tulajdonságai, így a mintaát- lag vagy mintabeli arány alapján következ- tetnek az alapsokaság jellemzőire.
A mintavétel a matematikai statisztika igen fontos részterülete. A statisztikust leggyakrab- ban a sokaság eloszlása, illetve az eloszlás jellem'zői érdeklik. Nyilvánvalók tehát a rep—
rezentatív statisztikának a valószínűségszámí—
tással, a hipotézisvizsgálatokkal és a becslés—
elmélett'el való összefüggései. Ugyanakkor ez a statisztikai indukció érvényesülésének klasz- szikus területe is. ami a statisztikai elmélettel való szoros összefüggést bizonyítja.
A mintavételi statisztika azonban minde- nekelőtt a statisztikai gyakorlat mindennapos eszköze. Ezt a célkitűzést hangsúlyozza H.
Schwarz docens magas színvonalú. de egy—
ben gyakorlati ihletésű könyve is. A szerző — a berlini Hochschule für Ökonomie Bruno Leuschner tanára —— könyvét elsősorban a gazdasági életben tevékenykedő gyakorlati statisztikusoknak, a statisztikai adatok fel- használóinak írta. Célját az első fejezetben (11—12. old.) fogalmazza meg. Mondanivaló- ját a felhasználói kör igényeihez szabta, így a mintavétel problémakörének a valószínű- ségszámítási háttérrel való szorosabb össze—
függését, a valószinűségszámítási problémák részletesebb taglalását mellőzte, s a bizonyi- tások bemutatásától eltekintett.
A könyvben tárgyalt főbb kérdések a kö—
vetkező problémakörök szerint csoportosítha—
tók:
—- hogyan történik a minta kiválasztása;
— hogyan értékeljük a vizsgálat eredményeit;
— hogyan következtetünk az alapsokaságra;
— mekkora legyen a minta.
A könyv az egyes problémaköröket az aláb- bi sorrendben mutatja be:
—-)a mintavételi vizsgálatok jelentősége (2.
zet ;
— a mintavételi egységek kiválasztása (3. fejezet);
— a becsült értékek és tulajdonságaik (4. fejezet);
-— egyszerű véletlen kiválasztás (5. fejezet);
—- rétegezett mintavétel (6. fejezet);
—- kétfokozatú (lépcsőzetes) mintavétel (7. fejezet);
-— egymást átfedő minták (8. fejezet).
feje—
A könyv részletes ismertetése helyett itt csupán vázlatos bemutatásra nyílik lehetőség.
A mű 2—3. fejezete (13—23. old.) mindenek- előtt azokra a szempontokra tér ki, amelyek a statisztikus döntését befolyásolják abban az értelemben, hogy teljes körű vagy repre- zentatív vizsgálatot végezzen—e: ez utóbbi esetben a mintaegységek kiválasztását a vizsgálat célja határozza meg. Itt kerül sor a mintavételi eljárással kapcsolatos fogalmak tisztázására. definíciójára is. A minta jellem- zői alapján az alapsokaság különböző mu—
tatószámainak becslésére nyílik lehetőség:
ezek közül a könyv mint legfontosabbat: a mennyiségek, a számarányok, az átlagok. az összegek és a viszonyszámok becslését eme—
li ki. A további mondanivaló szempontjából rendkívüli fontosságú — viszonylag csekély terjedelme ellenére — a becsült értékekkel és tulajdonságaikkal foglalkozó 4. fejezet (25-—
37. old.) A szerző ebben a fejezetben a leg- lényegesebbekre szorítkozva magyarázza meg azokat a becsléselméleti e's valószínűségszá—
mítási fogalmakat, amelyek a mintavételi el-
' A Statisztikai Szemle 1962. júliusi számától kezdődően a "Statisztikai Irodalmi Figyelő"-ben a külföldi statisztikai könyvek és folyóiratcikkek ismertetését havonta közli.
A Külföldi statisztikai irodalom egyes fejezetein belül az anyag általában könyv— és folyóiratcikk—
ismertetésekre tagolódik. (Ezeket ' választja el egymástól.) Az ismertetések szerzők.
nincs. a címek betűrendjében következnek egymás után.
illetve ahol szerző
1 050 STATISZTIKAI lRODALMl FIGYELÖ
járások vonatkozásában döntő fontosságúak (becsült érték és paraméter, becslésfüggvény.
eloszlás— és sűrűségfüggvény, várható érték és variancia, normális eloszlás és központi ha—
táreloszlás—tétel, torzítatlan becslés, pont— és intervallum—becslés).
A könyv következő fejezetei tartalmazzáka mintavételekkel kapcsolatos mondanivalók lé- nyegét, illetve azokat az ismereteket. amelyek alapján alkalmasan megválasztott becslés—
függvény segítségével a minta megbízható- sági határai meghatározhatók (standard el- térés, eloszlás, konfidencia-intervallum stb.).
A szerző didaktikai és logikai érzéke nyilvánul meg abban, hogy a soron következő fejezetekben, amelyek az egyes mintavételi típusokkal foglalkoznak részletesen (5—8. fe—
jezet), a szerző a tárgyalás menetében azo—
nos sorrendet követ (mennyiségek, arányszá- mok, átlagok és összegek becslése), akár vé- letlen kiválasztósú, akár rétegezett. akár két- fokozatú mintóról van szó. Az 5. fejezetben (39—127. old.). mely a mintavételi eljárással kapcsolatos mondanivalók lényegét tartal- mazza, további valószínűségelméleti fogal- mak bevezetésére is sor kerül. itt érinti a szerző a hipotézisvizsgálatokkal és a tesztek- kel összefüggő alapkérdéseket is annak bizo—
nyítékául, hogy ezek tárgyalását, még ha kü—
lön fejezetet nem is szentel nekik, színvonalas munka nem nélkülözheti. Példaképpen elég, ha olyan döntő fontosságú kérdésekre uta- lunk, mint a visszatevéses és visszatevés nél—
küli minták (50. old.) vagy a véges és végte- len sokaság problémaköre, amelyek tárgya—
lása a könyvben meg is található.
Az alapsokaságra való következtetés mód—
szerein és a becslés megbízhatóságán túl an- nak a kérdésnek a tárgyalására is sor kerül:
mekkora mintanagysógra van szükség ahhoz, hogy vizsgálatunk eredményei bizonyos előre meghatározott (abszolút vagy relatív) pontos- sági követelményeknek eleget tegyenek (76—
82. old.). Gyakorlati jellegének megfelelően a könyv számos példát tartalmaz a megállapí—
tások illusztrálására, így többek között a becs- lés megbizhatóságának megállapítására szol- gáló mutatókat is példákkal illusztrálja (68——
76. old.). A becslések pontosságát a minta—
nagyságon és a mintavétel módján kívül har- madik tényezőként a választott statisztikai függvény befolyásolja: a hányadosbecslésről és a regressziós becslésről is ebben a fejezet-
ben van szó. ,
A korábban használt logikai sorrendben tárgyalja a szerző a rétegezett mintavétellel kapcsolatos tudnivalókat is (jelölések és fa—
galmak, átlagok. összegek bec'slése stb.). A cél az eredetileg heterogén alapsokaság olyan rétegekre való elkülönítése, amelyek-_
egy-egy ismérv szempontjából homogéneb- bek; így az eljárás segítségévelrviszonylag kisebb minta alapján is pontosabb becslés
nyerhető, az előzőkben bemutatott pontos- sági mérőszámok mellett is (129—174. old.).
A mondottakat itt is bőven illusztrálják gya- korlati példák. Az anyag tárgyalását a kétfo- kozatú (175—183. old.) és az egymást átfedő mintákkal (185—190. old.) foglalkozó 7. és 8.
fejezet zárja.
H. Schwarz könyvét mértéktartó anyagválo- gatás, jól definiált célkitűzések és ezek ma- radéktalan megvalósitása, közérthetőség, lo- gika és jó didaktikai érzék jellemzik. Iroda- lomjegyzékében mintegy harminc. főleg né- met és lengyel művet sorol fel. Kifogásolható azonban a tárgymutató hiánya, ami a kitűnő kézikönyv könnyebb kezelését nagyban fokoz-
nCl.
(ism.: Nyáry Zsigmond)
*
MAZODlER. P.:
AZ lNSEE KUTATÁS! EGYSÉGE
(L'Unité de Recherche de l'lNSEE.) -— Courrier des Statistigues. Information: sur le systéme statistiaua
public. 1978. 5. sz. 8—10. p.
Az lNSEE (a francia Állami Statisztikai és Gazdaságkutató Intézet) keretében.1968—ban külön, önálló kutatási egységet hoztak létre.
A cikk e kutatóhely nyolcéves tevékenységét tekinti át, s egyben ismerteti szervezetét. funk- cióját. tudományos jelentőségét és kutatás-
politikáját.
A kutatóhely sajátos jellemzője, hogy csak átmenetileg — legfeljebb 2—3 évre —— ad ott- hont a különböző belső és külső, sőt külföldi kutatóknak, kutatási témáknak, projekteknek.
A kutatók egy része tehát az INSEE szakem- bergárdájából kerül ki, akik vagy elgondolá- saik kidolgozására veszik igénybe a kutató—
hely szellemi és technikai kapacitását, vagy pedig szakterületükön a tudomány legújabb eredményeiről kívánnak áttekintést kapni, s ismereteiket a gazdaságkutatás bizonyos újabb szempontjai szerint elmélyíteni, vagy valamilyen statisztikai módszert kívánnak to—
vábbfejleszteni. Fordított irányban pedig a kutatóhely gárdája nyújt tudományos segítsé- get az lNSEE-nek a gyakorlati feladatok meg—
oldásához. A kutatók másik része külső tudo- mányos intézményekből kerül ide, magukkal hozva annak légkörét, s ezzel gazdagítva -a kutatóhely szellemi kapacitását.
*A kutatóhely tudományos funkciójához tar- tozik előadások, kutatási szemináriumok szer—
vezése (a ,,Séminaire — Recherches" c. soro- zat keretében), ahol az lNSEE tevékenységét érintő kérdésekkel foglalkoznak, akár az in—
tézet, akár az egyetem, akár a különböző köz—
igazgatási szervek keretében folyó munkákról ' van szó. Évente tudományos napokat, kollok- viumokat szerveznek országos és nemzetközi ' szintem Ezenkívül a Kutatási Egység egyúttal
