STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELÓ
ima
KÖZLEKEDÉSI STATISZTIKA
Kellerer, H.:
Mintavételi eljárás alkalmazása a közelekedésstatlsztikában
(Das Stichprobenverfahren in der Verkehrs—
statistik.) — Allgemeines statisusches Archiv.
1960. 4. sz. 384—394. p.
A közlekedésstatisztika nagyszámú gaz- dasági jelenséget figyel meg és dolgoz fel.
A közlekedési folyamatok jellegéről és egyéb tulajdonságairól megfelelő tájékoz- tatást kaphatunk akkor is, ha nem teljes- körű vizsgálatot végzünk, hanem csak a megfelelő módszerrel kiválasztott minta
adatait dolgozzuk fel'.
A mintavétel kétféle lehet:
1. tudatos mintavétel, 2. véletlen mintavétel.
A tudatosmintavételt a Német Szövet- ségi Köztársaságban a következő közleke—
dési jelenségek vizsgálatára használják fel:
a) A vasúti Személyszállítás megfigye—
lése a jegynyomó pénztárgépek kontroll—, szalagjainak kiválasztása és feldolgozása útján.
b) A vasúti teherkocsik átlagos kocsi—
forduló ideje összetételének (rakodási idő, rakott futás ideje, kirakásra várakozás ideje stb.) meghatározása.
0) A közönséges levélpostai küldemé—
nyek mennyiségének meghatározása.
d) Az idegenforgalomban az átlagos tar- tózkodási idő és bizonyos idegenforgalmi körzetek látogatottságának meghatáro—
zása. ,,
A tudatos kiválasztás speciális esete az ún. koncentráció elv alapján történő min- tavétel is alkalmazásra kerül a közleke- dés—statisztikában. Ennek lényege az, hogy a mintát úgy választják ki, hogy az a vizsgált sokaságnak csak kis százalékát képviselje, de ehhez az szükséges, hogy a kiválasztott minta az alapsokaság főbb jellemzőivel fokozottabban rendelkezzék.
Például az idegenforgalom vizsgálatánál kevés mintát vesznek, de a leglátogatot- tabb, valamennyi szükséges egyéb jellem—
zővel rendelkező településeket választják ki.
Úgyszintén a koncentráció elvének al—
kalmazásával, viszonylag kis munkával
megfelelő tájékozódás nyerhető a vasúti teherszállítás terjedelméről és árufélesé—
gek szerinti összetételéről, ha a teljeskörű feldolgozás helyett csak bizonyos csomó- pontok és kiemelt áruféleségekre vonat- kozóan történik a feldolgozás.
A véletlen mintavételi eljárást is több területen alkalmazzák a közlekedés—
statisztikában.
a) 1952-ben ezzel az eljárással kezdték meg a tehergépkocsi szállítások adatainak feldolgozását. Ennek során minden harma—
dik menetlevelet dolgoztak fel. A menetle—
velek esetleges szubjektív kiválasztásának _ elkerülése céljából az üres menetleveleket a felhasználás (kitöltés) előtt sorszámmal és minden harmadikat csillagos jelzéssel láttak el. Ez azt jelölte, hogy ezek a me—
netlevelek kerülnek feldolgozásra. 1957-ben ezt a mintát 25 százalékkal csökkentették, vagyis csak minden negyedik menetleve—
let dolgoztak fel. Jelenleg 20 százalékos (minden ötödik menetlevél kerül feldolgo- zásra) mintával dolgoznak, amely kielégítő eredményt ad.
b) A vasúti teherszállítások üzemi telje- sítményei közül a tengelykilométer a tel—
jeskörű feldolgozás eredményeként ren—
delkezésre áll, de a kocsikilométer telje- sítményt nem dolgozzák fel. Ez bizonyos nemzetközi összehasonlításoknál problé—
mát jelentett. Ennek megoldása érdekében 10 százalékos mintát vettek és az így nyert adatokkal végezték el a számítást.
c) A gépkocsi közlekedésben a kocsikilo—
méter teljesítményt úgyszintén a véletlen mintavétel útján állapítják meg. Véletlen mintavétellel jelölik ki azokat a megfi—
gyelő helyeket, ahol a számlálást és a tel- jesítmény megállapítását végzik.
d) A postai befizetők összetételére vo—
natkozóan, véletlen kiválasztással 10 szá—
zalékos mintával állapítják meg az adato—
kat.
A reprezentatív eljárásnál azonban gon- dosan ügyelni kell a közlekedésstatiszti—
kában is arra, hogy csak azon jelenségek
—w'izsgálatánál alkalmazható, ahol a vizs- gált alapsokaság homogén. Heterogén jel- legű alapsokaságot először fel kell bontani viszonylag homogén rétegekre, vagyis ré- tegezett mintavétel alkalmazása szükséges.
(Ism.: Mányi Szabó István)
