A KONJUNKTÚRAKUTATÁS MÓDSZEREI ÍRTA

Teljes szövegt

(1)KONJUNKTÚRAELMÉLET ÉS KONJUNKTÚRAKUTATÁS irta. Dr.. ANDREICH. JENŐ. ÉS Dr.. ROSTÁS. LÁSZLÓ. II.. A KONJUNKTÚRAKUTATÁS MÓDSZEREI ÍRTA. Dr. ANDREICH JENŐ ■«&■ Ь EGYETEMI MAGÁNTANÁR. A Pesti Magyar Kereskedelmi Bank Gróf Széchenyi István alapítványából hirdetett jutalommal kitüntetett pályamunka. B U D A P E S T KIADJA •. / *. A MAGYAR •. .r. *’. TUDOMÁNYOS. 19. *. AKADÉMIA. 3 7 .ф. *. V. ,.

(2)

(3) KONJUNKTÚRAELMÉLET ÉS KONJUNKTÚRAKUTATÁS _____________________________. II. KÖTET ______________________________. A KONJUNKTÚRAKUTATÁS MÓDSZEREI Í RTA. Dr. ANDREICH JENŐ EGYETEMI MAGÁNTANÁR. BUDAPEST KI ADJ A A MAGYAR T U D O M Á N Y O S. 19. 3 7. AKADÉMIA.

(4) A kiadásért felel: Kibédi és Makfalvi Varga Sándor dr. S árk án y Nyomda R. T. B u d ap est, VI., Horn E d e -u tc a 9. Igazgatók: Dr. W essely A n tal és W essely József..

(5) TARTALOMJEGYZÉK. oldal Előszó . . . . . . ......................... . . . . 1 I. iMódszertörténelmí előzmények . . . . . . . . . . . . 3 II. A modern konjunktúra-statisztika elméleti alapjai . . . . . 11 III. Az egyszerű konjunktúra-indexek és a barometerindexrendszerek elméleti alapjai 21 ............................................................. 26 IV. Az egyszerű konjunktúraindex V. A konjunktúraindexrendszerek ................................................. 34 VI. A konjunktúraindexrendszerekteljesítőképességének értékelése 58 VII. A konjunktúrakutatás technikai eszközeinek ismertetése, (Álta lános rész) ............................................. 66 VIII. A gyakorlatban használatos tömörítő számítások, Az átlagolási módszerek 76 IX. Az egyszerűbb átlagolási eljárások alkalmazása az idényszerű változások kiküszöbölési munkájában ....................................................95 X. Irányvonalszámítás ................................................................................117 XI. Gyakorlati példa az irányvonalmegszerkesztésére ..........................127 XII. A ciklikus értékek Persons módszere és egyéb analitikai eljárá sok alapján való megközelítésre és az összehasonlító munkála tokhoz való előkészítése ............................................................ 134.

(6)

(7) Á. B. R. Á. K. .. ...................................................................................... 23 sz. Alaptípusok sz. A U. S. S. R. állam totáis indexe 1923— 1924 . . . . . . 32 sz. A „Harvard Index of Trade“ (Persons) 1903— 1923 . . .' . 33 sz. 1. „Babson Barometer" az É. A. Egy. Áll. számára . . . . 36 2. „Babson Barometer“ a foglalkoztatás indexével . . . 36 3. „Babson Barometer“ Kanada számára ......................... ..... . 37 5. sz. Beveridge W. H. konjunktúraíndexrendszere 1856—1907. évekre 38 6. sz. A kereskedelmi váltók és az ipari termelés indexe. (A prognó zis pontossága). .............................................................................39 7. sz. A „Brookmire Barometer“ indexek a) Az árupiacra vonatkozó „Brookmire Barometer“ . . . . 40 b) Bookmire háromsoros konjunktúraindexrendszere . . . . 41 8. sz. A Harvard indexrendszer 1875— 1013. évig ............................ 42 9. sz. The United States Index of General Economic Condition 1919—1933 ...................................................................................... 43 10. sz. Karsten indexrendszere a, b, c ........................................................ 47 11. sz. A „Mills”-féle árdiszperziós index 1891—1926. évek időszakára (É. A. Egy. Államok) ....................................................................... 49 12. sz. A német konjunktúrabarométerindexrendszerek a) A német h árom p iacin d exren d szer.................................................... 51 b) A német konjunktúrabarométerek vázlatos feltüntetése , . 52 13. sz. A „Walworth'' índexrendszerek a) Walworth Manufacturing Со. értékesítési indexe („Harvard Barometer“ В -jelzésű i n d e x e ) ......................................................... 55 b) A Walworth Со. által készített valószínű üzletmenet meg közelítő indexei ................................... 56 14. sz. A konjunktúraciklusok időtartamának gyakorisági ábrája 1878— 1922-ig terjedő szakaszra 101 megfigyelés alapján (É. A. Egy. AU.) 61 15. sz. A prognózis pontossága (Összevontd ia g r a m m )................................. 64 16. sz. Napi és heti megfigyelési adatokból készített indexek a) A vevők számának napi ingadozása.(5 cípöfióküzletben meg figyelt egy órára eső vevők átlagszáma = 100, az eladási ............................................................. ..... . 71 órák száma 10/nap) b) A fióküzletek által lebonyolított értékforgalom alakulása. A z óraátlag = 100 . . . !........................................................ 72 17. sz. Idényindexek: a) Ruházati cikkek kiskereskedelmi értékforgalma 1928. évben 1925 = 10 (Németország) ........................................ 73 1. 2. 3. 4..

(8) VI b). 18. sz.. 19. sz.. 20. sz. 21. sz. 22. sz. 23. sz. 24. sz. 25. sz. 26. sz. 26. sz.. Ruházati cikkek értékforgalma évi adatokban 1925 = 100 (Németország). A konjunktúrahullám egy szakaszának fel tüntetésével ....................................................................... 73 aj Munkabérek alakulása Angliában, b) Franciaország külkereskedelmi forgalma, c) Franciaország szénfogyasztásának alakulása, d) Anglia nyersvastermelése ........................................................74 A tömörített módszerek sémái: a) Az értéktengely irányában való tömörítés, b) Az időtengely irányában való tömörítés, c) Az átlagolással való tömörítés hibáinak szemléltetése, d) A mozgó átlaggal való tömörítés eredménye szabályos hul lámsorok esetében, e) A mozgó átlaggal való tömörítés eredménye a gyakorlatban előforduló esetekben .............................................................' . 78 A magyar össz-széntermelcs irányvonalának különböző mód ................................... . . . 83 szerekkel való megszerkesztése Az össz-széntermelés idényindexe (12 év adataiból számítva) 111 A fehér- és rózsaburgonya nyerssorai. Regressziós és mozgóátlag segélyével számított ir á n y v o n a la k ........................................................112 A fehér- és rózsaburgonya idényindexe. (Nyolc év adataiból számítva 113 Fehérburgonya irányvonaltól mentesített ársora és az idényindexsor egybevetve 116 A különböző fokú parabolák függvényvonalai ................................157 a) Sinus-függvények b) Cosinus-függvények 158 c) és d) ................................................................................................... 153.

(9) TÁBLÁZATOK. 1. sz. A Julin által szerkesztett belga totális konjunktúraindex 1880— 1908-ig ......................... .............................................................29 2. sz. Az U. S. S. R. állam totális indexe 1924. III.— 1925. III. . . 31 3. sz. A vizsgált öt index havonkénti változásainak gyakorisága az É. A. Egy. Államokra érvényes módon (1887—1922-ig terjedő időszakaszra nézve) ..................................................................................58 4. sz. A konjunktúraciklusok számszerű megközelítésének mértéke különböző indexek szerint ................................................................... 59 5. sz. Összevont indextáblázat ........................ 60 5a. sz. A konjunktúraciklusok időtartamának gyakorisági számadatai 1878—1922-ig terjedő időszakaszra 101 megfigyelés alapján (É. A. Egy. Áll.) ....................................................................................... 61 6. sz. Garfield V. Сох, A prognózis értékelése la. Andrew A. Flín lib. F. Burns li l e ........................................................................ 63 7. sz. Csonka-Magyarország össz-széntermelése 1000 q-ban 1920— 1930-ig (havi termelési adatokban) .................................................... 81 8. sz. Csonka-Magyarország össz-széntermelésének havonkénti megfi gyelt adataiból számított 2, 6, 12, 18, havi mozgóátlagainak számítási táblázatai .................................................................. 84—92 9. sz. Idényváltozások meghatározása az összetett átlagok segítségé vel. A „Kemmerer”-féle idényindexszámítási eljárás (az össze tett átlagolás! számítás) 94 10. sz. A ,,Lorenz"-féle idényindex-számítási eljárás (a viszonyítás és átlagolás együttes a lk a lm a z á s a ......................................... . 98—99 11. sz. A 6, 12, 18 havi mozgó átlagok indexszámításához rendezett táblázatokban: A hathavi mozgóátlagok értékei . . . . 98—99 12. sz. A tizenkéthavi mozgóátlagok t á b lá z a t a ......................... 100— 101 13. sz. A tizennyolchavi mozgó átlagok értékei és az azok alapján számított idényindex - . .................................................. 100—101 14. sz. A 6, 12, 18, havi mozgó átlagok alapján egyszerű átlagolással és viszonyítással számított ídényindexek: A 6 havi mozgóátla gok alapján egyszerű átlagolással és viszonyítással számított idényindexek értékei . .............................................. 102—103 15. sz. A 12 havi mozgó átlag alapján egyszerű átlagolással és viszo ......................... 102—103 nyítással számított idényindex értékei 16. sz. A 18 havi mozgó átlagok alapján egyszerű átlagolással és vi szonyítással számított idényindexszámok értékei . . 104—105 17. sz. A 6 havi mozgóátlagokból médián és egyszerű viszonyítás se gítségével számított ídényindex é r t é k e i ......................... 106—107.

(10) VIII 18. sz. A 12 havi mozgó átlagból médián és viszonyítás alapján szá mított idényindex é r t é k e i .................... » ........................ 106— 107 19. sz. A 18 havi mozgó átlagból médián és viszonyítás alapján szá mított idényindexszámok é r t é k e i .............................. ..... , 108— 109 20. sz. Az egyszerű átlagolási és viszonyítási számítással készített ídényindexsorok összehasonlító táblázata (össz-széntermelés ......................................... ............................................ 110— 111 21. sz. A burgonya nagykereskedelmi árának táblázatai . . 112— 113 22. sz. a) A fehérburgonya „Persons"-féle idényindexszámítása . . . 114 b) Korrekciós számítás tábl, ............................................................ 114 23. sz. a) A rózsaburgonya ,,Persons"-féle indexszámítása . . . . 115 b) Korrekciós számítás táblázata ........................ 115 24. sz. A „Keresztes"-féle ,,g" értékek táblázata (N = 50 észlelésig, ötödfokú paraboláig) ........................................................ 139— 140 25. sz. A binominális nyomatékok Tschetwerikoff módszerével való meghatározása ............................................................. 140— 141 26. sz. A differenciák összeadási módszerével számított irányvonal (trend) -értékek táblázata ........................................................... 140 27. sz. A binominális nyomatékok Tschetwerikoff táblázata a „Lorenz“féle irányvonalszámításhoz 142 28. sz. Az irányvonalértékek meghatározása az (x) függvények szerint 143 29. sz. A havi adatokra számított Tschetwerikoff-táblázat (Jordán) ............................................................................ 144— 147 30. sz. A havi adatokra számított differenciák táblázata (Jordán) ............................................................................ 148— 151 31. sz, A „Tschetwerikoff”-féle táblázat Lorenz szerint havi ada tokra ........................................................................................... 151— 152 32. sz. Az (Xi) és (Ai)-vel meghatározott irányvonalértékek táblázata 151— 152 „Lorenz” s z e r i n t ...................................................................... 33. sz. A fehérburgonya ársorának egész- és negyedével átlagaira re gresszióval számított irányvonal értékei. A fehérburgonya ár sor évi adataira vonatkozó regresszióst r e n d ......................................152 A fehérburgonya ársorának negyedéves átlagadatai alapján szá mított regressziós trendje 1924— 1931-ig ......................... 152— 153 34. sz. A fehérburgonya-ársor irányvonal-, idény-, ciklikus értékeinek és a normáleltéréseknek táblázata ........................... 154— 156 35. sz. Az össz-széntermelés sorának mozgóátlaggal számított irány vonal-, idény-, ciklikus értékeinek és a normál eltérések ada tainak táblázata .................................................................. 159— 163 36. sz. Az össz-széntermelés „Jordán" módszere szerint interpolált havi adataira számított irányvonal-, idény-, ciklikus-értékek és a normáleltérés adatainak t á b l á z a t a ......................... 164— 165.

(11) E L Ő S Z Ó .. M ielőtt m unkám at az olvasóközönség rendelkezésére bocsátanám , m éltóztassék megengedni, hogy a M agyar T udom á nyos A kadém iának leghálásabban megköszönjem, hogy kutatóm ódszereket ism ertető értekezésem m egírását és annak m egje lenését szűkös anyagi viszonyai ellenére lehetővé tette. M ély tisztelettel mondok köszönetét az A kadém ia részéről kiküldött bírálóknak: Heller Farkas volt professzorom nak, N avratil Ákos, Fehér Lipót és különösen Sztahó Tibor egyetem i ny. r. tan á r uraknak azért a fárad ság o t nem ism erő és türelm et igénylő bíráló m unkáért, am ellyel értekezésem m egírását irá nyították. Különös hálával emlékezem meg arról, hogy Heller F arkas és N avratil Ákos professzor u rak megjelenő m unkám at szerző társam Rostás László által m egírt első kötethez felcsatolt m eg tisztelő előszó m egírására is m éltatták. Köszönettel tartozom az A kadém ia főtitkárságának, h iv a talnok társaim nak és m indazoknak, akik a szükségessé vált szá m ításokban való segédkezéssel, azok ellenőrzésével értekezé sem nek nyomdai m unkáiban segítségem re voltak. S ajnálattal kell bevallanom, hogy m agam is úgy érzem, hogy m egírt m unkám ban nem tu d ta m az A kadém ia által k itű zö tt feladatnak eleget tenni. A z A kadém ia ugyanis azt kívánta volna meg, hogy a gazdaságkutató munka m ódszertanát széles rétegek által m egérthető, azaz népszerű m ódon írjam meg, am i azonban számos akadályba ütközött. Szerény véleményem sze rin t vannak olyan tudom ányágak — és ezek közé tartozik a gazdaságkutató m unka m ódszertana is — , m elynek tárgyalási m ódjában eredm ényesen, annak népszerű feldolgozási form ája nem választható. M ásik körülm ényre is fel kell hívnom a mé1.

(12) 2 lyen tisztelt olvasóközönség figyelmét. M égpedig arra, hogy ér tekezésem et 1931-ben írtam meg és a zó ta annak megjelenéséig azon lényegesebb változtatásokat nem eszközöltem, am i miatt az a vád érhetne, hogy az eltelt négy év fejlődésével lépést nem tartv a a m ódszertani anyagot feltárni nem tudtam. A tényleges helyzet azonban az, hogy a m ódszertan elmélete, elvi kérdései, sőt a gyakorlati m egoldások form áiban azóta is nyilvánosságra k erült m egoldásaiban lényegesebb változások nem következ tek be. A z előbb m ondottak előrebocsátásával kérem e szerény m unka olvasóit, hogy új gondolatokat m agábanfoglaló kísérle teim et fogadják szívesen és a bíráló szemszögéből nézve elnéző türelem mel. Budapest, 1937. július 30. Szerző..

(13) M ódszertörténelm i előzm én yek . A konjunktúrakutatás célja a gazdasági élet változásait, mozgás jelenségeit lehetőleg szám szerűen megfigyelni, az egyes jelenségek között tapasztalható összefüggéseket felderíteni, sta tisztikailag kiértékelni, azok alapján a gazdasági élet jelenlegi állapotának m eghatározásán kívül jövőbeli kialakulására követ keztetni. A konjunktúrakutatásban felhasznált tudom ányos módsze rek általáb an az induktív kutató m unka területéről szárm aznak, de azért a m ódszertan többi ágait is igénybe veszik, sőt azok együttes alkalm azására szüntelenül r á vannak utalva. Az eddigi tapasztalatok szerint m a a kutató m unka előte rében a m atem atikai-statisztikai m ódszerek állanak. A z alkal m azásra kerülő m ódszerek értékelésénél és az annak kapcsán m egejtett rangsorolásban óvatosan kell eljárnunk, m e rt gyak ra n találkozunk a m atem atikai m ódszerek túlhajtásával. A rranézve, hogy az egyes tudom ányos m ódszereknek m ilyen szerep jut a konjunktúrakutatás m unkájában, s hogy azok segítségével m ilyen teljesítm ények érhetők el, érd ek es felvilágosítással szol gálnak a m ai módszerek történelm i előzményei. Nem győzünk eleget szem lélődni azon, hogy m ennyi min dennek kellett történnie a kutató m unka számára igénybe vett segédtudom ányok fejlődésében ahhoz, hogy a kutató m unka tel jesítm énye a mai színvonalra em elkedjék. Maga a problém a az elm életi közgazdaságtanból nőtt ki, am ely már egy évszázad előtt érzi szükségét annak, hogy a válság jelenségeit egysége sítő generalizáló keretekbe foglalja és szervesen beépítse. Az elm élet a bonyolult gazdasági mozgás jelenségeket a m agyaráza tok egész sorával, a változások okainak kutatásában a jelensé gek között tapasztalható szerves összefüggések feltárásával próbálja megvilágítani, s így jutunk el a konjunktúraváltozások (konjunktúraciklus, hullám ) közelebbi m eghatározásához. Az elm élet m egállapítja a tapasztalható összefüggések, törvényszerűségek megjelenési form áját, lényegét, számos hasznos tám pontot nyújtva a k u tatá si m unkában új eszközökkel felcsatla kozó m odern igazoló (verifikáló) statisztika szám ára..

(14) 4 A XIX. század elején a gazdasági jelenségek feltárásában túlnyom órészben deduktív term észetű elméleti m unka folyt. A szükséges statisztikai m ódszertani felszerelések megvoltak ugyan, de nem hasznosították őket. Ez egyébként nemcsak a_ közgazdasági tudom ányok teré n volt így, hanem általában a valóságtudom ányok többi ágában is. Maguk a term észettudom á nyok is sokáig elhanyagolták a tudományos m unka induktív m ódszereit a deduktív" szem lélettel szemben.1 1 Wesley C. Mitchell: Dar Konjunkturzyklus. Problemstellung. Leipzig. 1931. II. Entwicklung der statistischen Methode. 181— 187. p. Simon Kuznets: Wesen und Bedeutung des Trends. Veröffentlichungen der Frankfurter Gesellschaft für Konjunkturforschung. H. 7. Anhang. D ie hist. Entwicklung. 36— 50. p. Ernst Wagemann: Konjunkturlehre: Eine Grundlegung zur Lehre von Rythmus der Lehre der Wirtschaft. Berlin, 1928. Einleitung. Die Entste hung der modernen Konjunkturlehre. 1—20 p. International Labour Office. Statistics and Reports. Series. No, 5. Economic Barometers, Geneva. 1924. Andreich Jenő: A konjunktúra-statisztika módszereinek bírálata. Ta nulmányok a konjunktúrakutatásról. Közgazd. Könyvtár. VI. kötet. 1928. 25. p.. Lorenz Gh.: Der Grosshandelspreisindex in der Wirtschaftspraxis und Wirtschaftstheorie. Jena, 1928. 7. p. Cournot: Untersuchungen über die mathematischen Grundlagen der Theorie des Reichstums. (Waffenschmädt fordításában.) Jena: Fischer, 1924. II. Kapit. Die abs. und relativen Veränderungen des Wertes. 19. p. Graunt már 1662-ben, Petty 1690-ben politikai számtanszerű munkáik ban a népesedésnek gazdasági vonatkozásaival foglalkoznak statisztikai alapon. 1707-ben jelenik meg Flettwood püspöknek „Chronikon Preciosum" c. munkája, melyben a vásárló erő quantitativ meghatározási lehetőségeivel foglalkozik. Mesance 1766-ban különböző csoportátlagokat számit, s a ga bonaárak és az ipari foglalkoztatás, továbbá a népesség foglalkozási arány számai között korrelációs számítások segítségével végez összehasonlításokat. Az első figyelemreméltó próbálkozások a pénz értékének indexszámokkal való mérésére Car/i7-nál találhatók. 1798-ban Schuckburg Evelyn árin dexek szerkesztési módszereit mutatja be a „Royal Society“-nek, Playfair 1800 körül megjelenő kereskedelmi és politikai atlaszában értékidősorokat grafikusan ábrázol. A konjunktúrastatisztikában is többek közt fontos alkal mazásra kerülő korrelációs számítások lényegét képező valószínűségi elmé let alapjait Laplace 1814-ben megjelent „Essay Philosophic sur les Probabilités’’ c. alapvető munkájában fekteti le és javasolja annak a politikai és társadalmi tudományok keretében való alkalmazását. A konjunktúra statisztikában is sokat használt „legkisebb négyzetek m ódszere’ 1823-ban került Gauss tollából a nyilvánosság elé. S ha igazságosak akarunk lenni, úgy nemcsak a keresleti függvények megszerkesztését, de még a gazdasági tartós irányzat (Secular trend) és az idényváltozások fogalmát is teljesen világosan kifejtett alakjában Cournot 1825-ben megírt és csak később meg jelenő munkájában találhatjuk meg. Ugyanígy állunk a módszertani felhasználhatóságában sokat ígérő, kel lőképen ki nem értékelt harmonikus analízis történelmi gyökereivel is, me lyek Fourier 1814-ben megírt tanulmányában találhatók. A harmonikus analízis matematikájának a fizika terén való hasznosítása módot nyújt arra, hogy a fizikai jelenségek terén tapasztalható hullámrezgések mintá jára a gazdasági élet mozgásjelenségeit, fluktuációit számszerűen megra gadhassuk..

(15) 5 Nem a statisztikai elméleti és m ódszertani felkészültség hiányzott ahhoz, hogy a közgazdasági jelenségek megfigyelése terén az induktív term észetű k u ta tó munka kezdetét vehesse, hanem a gazdaságstatisztikai m egfigyelés a la p jáu l szolgáló m eg figyelési anyag hiányzott feltűnően, ami pedig nélkülözhetetlen előfeltétele a konjunktúrastatisztikai kutató m unkának. Igazán érdem leges modern statisztikai kutató munka a megfigyelési kör m a i terjedelm e m ellett, a hosszú időszakaszt felölelő egységes, megbízható, költségesen végrehajtott megfi gyelések hiányában el nem képzelhető. M ajdnem egy századnak k e lle tt elmúlnia ahhoz, hogy a tú l nyom órészben dem ográfiai m egfigyelésekre berendezett kameralisztikai statisztika mellé, a m ind jelentőségében, mind so k féleségében sokkal terjedelm esebb és fontosabb gazdasági s ta tisztika felcsatlakozzék. K apitalisztikus gazdasági rendünknek am erikai arányokat öltő fejlődésére volt szükség ahhoz, hogy a statisztikai m egfigyelés fontosságát tekintve, m ai tekintélyes h e lyére emelkedjék. A m odern vállalkozásnak é rd e k e fűződik a gazdasági é le t viszonyok részletesebb megismeréséhez. Az állam ot viszont a m agasabb gazdasági egység szem pontjából irányító gazdaságpolitikai beavatkozások vezérlik abban a törekvésében, hogy á l d o zatokat nem kim éivé igyekezett egységes gazdaságstatisztikai feltáró munkát végezni.2 A munka kezdem ényezője azonban a m agánvállalkozás, m ely költségáldozatokat nem kím élve veszi a gazdasági élet m ozgás jelenségeit feltáró statisztikai munkát igénybe az ész szerű és kockázatm entes vállalkozás nyugodt menetének biz tosítására. A felderítő m unka két irán y b an folyik, és pedig vállalato kon és üzemeken belül, tudom ányos üzem vezetés és vállalati statisztika alakjában, és a piaci bekapcsolódás irányában.3 A közgazdasági elmélet azzal veszi ki rész é t ebből a m un kából, hogy m élyreható és sokoldalú analízissel szab irányt a m odern konjunktúrastatisztikának s a válságjelenségek hullám m ozgásszerű m ivoltának kidomborításáig többféleképen van be folyásoló hatással a különböző gazdaságstatisztikai m ódszerek kialakítására. 2 Wagemann E.: Konjunkturlehre. I. m. 6. p. Anfänge des modernen Kon junkturdienstes. 3 Ebben a vonatkozásban az Északamerikai Egyesült Államok magán os állami kezekben levő statisztikája csodálatos eredményeket tud felmu tatni. Minden számottevő nagyobb vállalatnak megvan a sajátmaga által és saját céljaira fenntartott statisztikai szerve, amelyek piaci megfigyeléseik kel költségvetési és racionalizálási célokat szolgálnak. A konjunktúrakutató intézmények még ma is túlnyomórészben magánvállalatok kezében vannak..

(16) 6 Az elm életet a napóleoni háborúk idejében a fejlődésben levő forgalmi gazdasági rendnek a pénzpiaccal és az árakkal kapcsolatos kérdései érdekelték. A gyakori árváltozások, a papírvaluta forgalom bahozása stb, szükségessé tették a pénz és változó vásárlóerők erejének m érését, és elvezettek az index számok felhasználásálhoz.456 A m últ század 40-es évei körül az áralakulás iránti érdeklődés némikép aláhanyatlott, azonban a kaliforniai és ausztráliai aranyfelfedezések ismét tá p o t nyújtot tak a pénz- és árelm életek számára, am i viszont az alkalm azott statisztikai módszerek, különösen az indexszám sorok tökélete sítését követelte meg. A kifejtett m unkásság értékessége szem pontjából különös figyelm et Rawson, Dawson, Fletcher, de külö nösen Tooke és N ew m arch érdem elnek.“ Az indexszám-megoldások, az alkalm azott m ódszerek fej lődése szem pontjából tulajdonképem hírnévre Jevo n s munkái által tesznek szert. Ezzel kapcsolatosan meg kell említenünk, hogy statisztikai technikai fogásokban, bár azok nem egyenesen tőle szárm aznak, szintén sok ú jítást hozott. Az idényváltozások zavaró hatásainak kiküszöbölésére sortisztítási eljárásokat hoz javaslatba. A statisztikai sorok ábrázolásában az összeha sonlítások m egkönnyítésére logaritm ikus léptéket használ, oko zati összefüggéseket valószínűségszám ítással fed fel, a gazda sági tartósirányzat (secular trend) problém áival foglalkozik.“ K étségtelenül Jevons egyike azoknak, akik a statisztikának a közgazdasági tudom ányokkal való szorosabb együttm űködését széles alapon m egerősítik.7 Jevons után az indexszám ok elm életi és gyakorlati kérdé seivel még igen sokan foglalkoznak, Soetbeer, Sauerbeck, Falk ner, Lexis, Burghardt, Edgeworth, W estergaard, Laughlin, stb., de az érvényesülési lehetőségek komoly akadályai m ár el vol tak hárítva. A közlekedés, a kereskedelem , az ipar, őstermelés rohamos fejlődésének statisztikai megfigyelésében a különböző hullám zást m utató értéksorokkal szemben, melyek túlnyom ó részben ársorok (valuta, részvényárfolyam ok, kamat, munkabér, különböző áruk ársorai) csoportjából szárm aztak, a gazdasági 4 Lorenz Gh.: I. m. 7. p. 5 Newmarch 1859-ben 22 áru ársorának megfigyelésével nagykereske delmi indexet készít, mely egyike a legrégebbieknek. Jevons 39 ársort vesz figyelembe nagykereskedelmi indexének megkonstruálásához. Az árakat 1782— 1865-ig terjedő megfigyelési szakaszra nézve dolgozza fel. Indexala pul 1845— 50-es évek átlagos értékeit választja. Az Economist még ma isa fentiek által kezdeményezett indexsorokat közli. 6 A tartós irányzat, melynek geometriai képét ,,trend"-nek vagy irány vonalnak is szokás nevezni, egy oly reprezentatív értéksor, mely az álta lunk vizsgált gazdasági folyamatokra nézve jellemző. 7 Lásd részletesebben: Jevons, St. W Investigations in currency and finance. London: Macmillan, 1884. XLIV—428. p..

(17) 7 tartó s irányzat egyre sürgetőbb elméleti és statisztikai technikai kérdéseivel is meg kellett birkózni. Az irányvonal (trend) m egkülönböztetésének technikai m ódjaival burkolt formában több helyen találkozhatunk. Sauerbeck indexéhez m ár 10 éves mozgóátlagot számít, hogy a hoszszabb tartam ú változásokat s azok irán y zatát megfigyelhesse.** A kíküszöbölési eljárások a fejlettebb konjunktúra-elm é letek nyomán jelentkeznek. Neumann Spallart 1887-ben te r jeszti a Nem zetközi Statisztikai Kongresszus elé vonatkozó ja vaslatait. Többek közt a konjunktúrahullám elm életi fogalm á nak pontosabb m eghatározásával kapcsolatban kezd első ízben azzal a gondolattal foglalkozni, hogy a gazdasági élet mozgás jelenségeinek megfelelő statisztikai m egfigyelési m ódszerként az az eljárás kínálkozik, am ely a bonyolult jelenségeket folya m atosan változó alapirányzatra és az e körül fluktuáló érték sorokra bontja." A szerint, hogy az irányvonal (tartós irányzat, trend) megközelítése és kiküszöbölése számára m ilyen eljárásokat hoz nak javaslatba, Poyntin, Meidinger, Lehr, Laspeyres m ódszereit em líthetjük. Részletesebb m egkülönböztetésükkel m ajd későbbi fejezetekben még bővebben foglalkozunk. Az eddig felsorolt statisztikai m ódszerekre nézve álta lá ban jellemző, hogy a gazdasági élet különböző jelenségeinek megfigyelésében közvetlenül nem annyira az elm életi munka igényeinek kielégítését szolgálják, mint inkább gyakorlati tá jé koztatás-jellegűek. A statisztikai m ódszerek ezen fejlődési sza kaszára nézve is úgy találjuk, hogy az általu k javasolt megol dások és az elm élet vonatkozó m egállapításai és utasításai közt megvan a szükséges egyértelműség. Az egyértelm űséget abban látjuk, hogy pl. a konjunktúrastatisztika m ódszereivel is ugyan azt a fejlődési irányzatot, a mindenkori gazdasági egyensúlyi helyzetek sorozatát, azok dinam ikai képét keressük, am elyet az elm életi m unkával m agyarázni kívánunk. Az elm élet ugyanis a gazdasági jelenségek hullám zásának vizsgálatában a dinami kai egyensúly gondolatképét használja, am elynek segítségével a gazdasági élet m enetében egy egyensúlyi helyzet létezését kép zeli el. Ez a m indenkori gazdasági állapotokra nézve reprezen tatív jellegű volna, különösen akkor, ha sikerülne valamilyen módon gyakorlatilag is m egállapítani. A gazdasági életben azonban m induntalan lépnek fel olyan zavaró körülm ények, m elyek ezt az elképzelt egyensúlyi álla- 89 8 A mozgó átlag a rendes átlagtól abban különbözik, hogy időrendben eltolódva, folyton más, de mindig ugyanolyan tagszámú értékeket átlago lunk, így igen jól alkalmazkodó átlagos értéksort nyerhetünk. A módszer részletesebb ismertetését az átlagolás című fejezetben találhatjuk. 9 Kuznets: I. m. 40. p..

(18) 8 p o to t m egbolygatják, am elyhez való visszatérés az im m anens erők hatása folytán, vagy a régi egyensúlyi helyzet h e ly re állí tásával, vagy új egyensúlyi állapot m egterem tésével történik. Eddigi m ódszertani törekvéseiben a statisztika a rep re z en ta tív értékkeresés különböző m egoldásaiban m indenütt az ennek az elgondolásnak megfelelő kiegyenlítővonalat, azaz irányvona la t igyekszik megközelíteni. A reprezentatív értéksorok a d já k a z t az elképzelt tengelyvonalat, amely körül a tényleg m egfi gyelt nyers kiindulási értékadatok váltakoznak. Az elm élet ja vaslatai kétségtelenül általánosítok, legfeljebb túlságos statikai beállítottságukat kifogásolhatjuk. Viszont a dinam ikai egyensúly irányában való fejlődőképességüket nem áll m ódunkban k é t ségbevonni. A statisztikai m ódszerek fejlődésében eddig a legnagyobb eredm ényeket a tartós irányzatok, az idényszerű változások szám szerű m eghatározásában és a különböző indexszám ítások te ré n találjuk, am elyek egyúttal szükséges statisztikai technikai előfeltételei a túlnyom órészben induktív alapon dolgozó m odern konjunktúrastatísztikai m ódszertannak. A gazdasági válsággal kapcsolatos megfigyelési anyagnak rendszerezésében, különböző szempontok szerinti m egvilágítá sában, a konjunktúrahullám ok m egm agyarázásában a gazdasági történelem is nagy m unkát végzett, noha a rendelkezésre álló statisztikai m ódszereket kellőképen kiértékelni nem volt k ép es.10 A konjunktúrastatisztikának azonban a fentebb em lített egyszerű term észetű indexszám ításokon túlm enő nehezebb fel adatokkal is meg kell birkóznia. A konjunktúraelm életek ugyanis gondos munkával m utattak rá a konjunktúrahullám ok bonyolult term észetére és azokra a nehézségekre, melyek a vizsgált je le n ségek közti kapcsolatok tudom ányos megvilágításával felm erül nek. Elm életi irányításához képest tételeinek verifikálására a konjunktúrastatisztika a fontos gazdasági kapcsolatok feld e rí tésé re a konjunktúrahullám okra jellemző indexsorok elkülöní tésével fokozatosan építi ki a konjunktúraciklus statisztikai a n a lízisét. Ez vázlatosan úgy történik, hogy a tartó s irányzat, az idényváltozás értékei az összefoglaló nyerssorokból statisztikai m ódszerek segítségével ki lesznek küszöbölve. A statisztikai összetevő sorokra való bontásnak ez a m ódja, am elynek alapelgondolása, hogy a nyers sor adataiból a h u l lám értékeket a többi zavaró körülm énytől külön tudjuk v á la sz tani, annyiban tökéletlen, hogy ad o tt esetben az ism eretlen m aradékértékek (random, residual fluctuation) erős halm ozó10 Mitchell: Der Konjunkturzyklus. I. m. 225. p. — Részletesebb iro dalmat lásd még „A konjunktúra-statisztikai módszereinek bírálata” c. értekezésem 28. oldalán. Juglar, Aftalion, Bounatian, Tugan-Baranowsky, Spiethoff, Eulenburg, Esslen, stb. munkásságának kiemelésével..

(19) 9 dásukkal a tiszta hullám érték m egközelítését nagyon m egne hezítik. Viszont a szerint, hogy m ilyen hosszú sorokat vizsgá lunk, még m ásodlagos írányvonalértékekkel is találkozunk, am elyek szintén váltakozó értékek. M ódszertanilag meg tu d ju k határozni őket, de annál nehezebb elm életileg megmagyarázni. A z összetevőkre bontásnak ez a m ódja Persons-tói szárm azik. Ezekhez a statisztikai vizsgálatokhoz, m int már em lítettük, óriási statisztikai megfigyelési anyagra van szükség, s m ár ezért is érthető, hogy a m odern statisztika elm életi és gyakorlati term észetű m unkálatainak súlypontja E urópából a m indezen előzm ényekben és feltételekben gazdag É szakam erikai Egyesült Állam ok terü leté re tevődik át. M ind elm életi, mind gyakorlati kezdem ényezőit a m agánintézm ényeknél talá lju k meg. A „Brookmire Economic Service” és a ,,Babson Statistical O rga nisation” intézm ényei szerepelnek elsők között, azonban itt is r á kell m utatnunk a rra a körülm ényre, hogy a statisztikai a n a lízis m unkája több tudom ányág oldaláról v e tt módszerek á tv é telével folyik több szerző által egyszerre.11 Az analitikai m unkában az összetevő fázissorokra való bon táson kívül az összefüggéseknek a sorok összehasonlításán k e resztül való megvizsgálásához és m egítéléséhez az ú. n. ö ssze hasonlító m atem atikai m ódszerek és korrelációs számítások is szükségessé váltak. A korrelációs szám ítások lényege röviden az, hogy a vizsgált statisztikai sorok leegyszerűsítésével n y e rt irányvonalak összehasonlítási m unkájában nem puszta szem lé let, hanem finomabb számítások, ú. n. korrelációs szám ítások alap ján döntünk. A korrelációs szám ítások elvégzéséhez term é szetesen nemcsak a megfigyelési adatok, hanem azok szóródá sának m értéke is szükséges. A szám ítások a gazdasági sta tisz tikába a m eteorológia és antropológia terü leté rő l vétettek át. A korrelációs szám ítások általánosabb té te le i Galton által v á l tak ism eretessé 1886. körül. Tíz évvel későbben Pearson, Jule, Hooker és N orton tökéletesítették a korrelációs számítási e ljá rásokat. U tóbbiak még azért is figyelm et érdem elnek, m ert az irányvonal-szám ításokat szintén tö k életesítették .12 Az eddig ism ert statisztikai, főként m atem atikai m ódszerek birtokában értékes m unkát végez Persons. A háború a la tt k i adott összehasonlító tanulm ányainak keretében olyan indexso ro k at szerkesztett, amelyek m ár bizonyos gazdasági törvényszerűségek felism erésére alkalm asak, sőt 1917-ben hosszas k í sérletezés után előbb több sorból, m ajd egy három indexsorból álló konjunktúrabarom éter indexet szerkeszt. Nemsokára meg11 A fentebb említett Neumann-Spallart után De Foville, Beveridge, Julin, Sorer Mortava, Mitchell (Business Cycles c. munkájával). 12 Lásd: ,,A konjunktúra-statisztika módszereinek a bírálata" c. érte kezésemet. I. m. 79—80. p. Kuznets i. m. 47. p. Mitchell: Der Konjunkturzyklus i. m. 121. p..

(20) 10 alakul a hírnevessé v ált „Harvard Committee of Economic Research”, a ,,Harvard In té z e t”, m ajd m inden nagyobb állam ban az intézmények egész sora, am elyek a tudományos gazda sági kutató munka elvégzésére létesülnek. Az alkalm azásra kerülő m ódszerek közül különösképen a m atem atikai-statisztikai eljárások indulnak nagy fejlődésnek. A m ódszerek túlnyom órészben olyanok, amelyek a tartó s irány zatok, idényváltozások, kiigazító eljárások és összehasonlító szám ítások különböző m atem atikai m egoldásával foglalkoznak. Művelői közül első helyen Persons, Yule, Crum, R ietz, Jordan, Lorenz, Kondratieff, Schneider stb. neveit említjük. A m atem atikai-statisztikai m ódszerek célja általában az, hogy a gazdasági m ozgásjelenségek közül a konjunktúra hul lámzásaira legjellem zőbbeket analitikai úton szám szerűen is kü lönválasszuk m indazoktól, am elyek arra közvetlenül behatással nincsenek. Céljuk továbbá, hogy a jelenségek közt m egfigyel hető törvényszerű kapcsolatokat azok pontosabb m egközelítésé vel gyakorlatilag kiértékelhessük. A megfigyelési anyag á lta lá ban a forgalmi gazdaságnak szám szerűen m egközelíthető jelen ségeiből szárm azik. Ez anyag túlnyom órészben term elési és ársorokból áll. A statisztikai kutatóm unkában a tökéletesedésnek újabb jelei figyelhetők meg, a forgalm i gazdasági jelenségeinek vizs gálata irányában, amidőn a statisztika az okozati összefüggések, de különösen függvényszerű kapcsolatok megközelítése érd ek é ben az áralakulás törvényszerűségeinek tanulm ányozására a l kalm as m ódszereket is kifejlészti. A gyakorlatban £l k ereslet analízise és az ú. n. „rugalmassági ( elaszticitási) szám ítások” címén váltak ismeretessé. A számítás lényege valam ilyen m ódon érzékeltetni, hogy az árváltozásoknak m ekkora viszonylagos ke resleti és kínálati m ennyiségek felelnek meg. A rugalm assági számítások pedig a k eresleti és kínálati árfüggvényeket szer kesztik meg, hogy azok segítségével közvetve állapítsák meg az árfüggvények viszonylagos változásának m értékét. A szám ítási eljárások újabb kezdem ényezése Cournot alapján M oore-tói szárm azik és az általa javasolt m egoldási módokat jelen ték e nyen tökéletesítették Schultz, Ricci, Leontieff, Marchak. A k ereslet analízisének m ódszerei lényegesen kiszélesítik a kutató m unka területét, m ert egy-egy időpontban m egejtett szerkezeti vizsgálattal valóságos keresztm etszeti felvételeket eszközölhetünk a hullámzó gazdasági élet jelenségek idősoraiban, amelyek időnként a felületi vizsgálat és a folyton eltolódó ú. n. mozgó egyensúlyi állapotok szám szerű ellenőrzésére szolgál hatnak. A gyakorlatban ma használatos m ódszereknek azonban sok technikai kérdést kell még dűlőre vinniök. A legközelebbi idő valószínűleg a m ódszerek használhatóságának technikai kényei-.

(21) 11. messége szem pontjából egy bizonyos selejtezést fog keresztül vinni, am ely rostálásnak egynéhány ma még tetszetősnek lát szó analitikai eljárás áldozatul fog esni, s az egyszerűbbek átte kinthetőbb tért fognak nyerni, különösen annál az oknál fogva, hogy teljesítm ényeikben számottevő különbséget nem találhatunk. A vállvetve dolgozó közgazdasági elm élet irányító munká jára ta lá n azt m ondhatnánk, hogy bizonyos késedelem tapasz talható az általánosító m ódszertani m egoldásokban. Ez részben annak volna tulajdonítható, hogy a különböző konjunktúraelm é letekben még mindig uralkodó szerepet játszó egyensúlyi elmé let fejlődési lehetőségeivel bár kom olyan szám olhatunk, azonban a gazdasági élet mai bonyolult v o ltára és átalakulási folyam a taira való tekintettel az általánosító elm életi m unkának meg kell m ajd várnia a szerkezeti összefüggéseket feltáró statisztikai m unkának részletesebb eredm ényeit. A z elm élet valószínűleg fel fog hagyni a term észettudom ányok területéről á tv e tt gondo latképek szigorú m echanikai értelm ezésével, a statisztika viszont a tú lh a jto tt m atem atikai abstrakcióval dolgozó m ódszereit ki fogja selejtezni.13. A m odern k on ju n k tú ra-statisztik a elm életi alapjai. A közgazdasági elm élet a statisztik ai tudom ányokkal kar öltve ahhoz a m egállapításhoz jut, hogy a gazdasági élet kon junkturális változásai oly bonyolult term észetű m ozgásjelen ségek eredői, amelyek különböző k apcsolati viszonyban állanak egymással. A konjunktúra jelenségeit m agyarázó elm életek leg nagyobbrészt nyíltan, vagy burkoltan a gazdasági egyensúly gondolatképére építenek. A gazdasági elm életben alkalm azott egyensúly m unkahipo tézise pedig term észettudom ányi e re d e tű .1 13 Az egyensúlyi elmélet alkalmazásának egyik ilyen válfaja a Mitchell által javasolt nyereség- és veszteségtábla értelmében elképzelt gazdasági egyensúly. (Lásd Mitchell: Der Konjunkturcyklus i. m. die Idee des Gleichgewichts. A jelenségek közt fennálló függvényszerű kapcsolatokban Wagemann részéröl ajánlott organikus biológiai elméletnek, mint gondolatképnek kell tért hódítani a szigorú matematikai helyett. Lásd Wagemann E. K. Kon junkturlehre. I. m. 10, 190. 220. p. 1 Lásd részletesebben: „Az ártörvényszerűségek statisztikai megköze lítésének tudományos és gyakorlati jelentősége” c. értekezésemet. Közgaz dasági Szemle, 1933. Az elméleti közgazdaságtanban alkalmazásra kerülő gcndolatképek legnagyobbrészt a természettudományok köréből származnak, azok közül is leginkább a fizika módszertani elgondolásaira támaszkod nak. A fikciók egész sorát veszik igénybe az energetikai áramlás köréből vett statikai, mechanikai, hydrostatikaí analógiák közvetítésével. Igen elter jedtek a kinetikai, továbbá a biológiai eredetűek és a harmonikus ciklikus, tehát hullámmozgások gondolatképei. De nemcsak az elméleti elgondolások-.

(22) 12 A z egyensúlyi helyzetnek első gazdaságelm életi alkalm azási a la k ja statikai, m elyet a megfigyelhető jelenségkapcsolatokat tekintve, generális szem léletnek nevezhetünk. Ezek szerint az alapelgondolás a következő adottságokon épít: 1, hogy a g a z d a sági jelenségek egymással kölcsönhatásban levő függvényszerű kapcsolatokban állanak, továbbá 2. hogy azok kölcsönös össze függésben levő jelenségek, am elyek legalább is a köztük fe lté te le z e tt értékkapcsolatok értelm ében mindig egy egyensúlyi álla p o to t igyekeznek elfoglalni, vagyis bizonyos egyensúlyi helyzetben vannak. Feltesszük továbbá 3. hogy amennyiben ezen egyensúlyi helyzetet valam ilyen oknál fogva belső, te h á t im m anens, vagy különböző külső term észetű, azaz exogén e rő hatáso k m egváltoztatják, úgy a gazdasági életben egy állandó irá n y z at nyilvánul meg a régi egyensúlyi helyzet visszaállítására. M inden különösebb indokolás szükségessége nélkül könyn y e n beláthatjuk, hogy az egyensúlyi helyzetnek ilyen é rte l m ezésével, a gazdasági élet m ozgás jelenségeit, te h á t pl. a k o n junkturális m ozgásjelenségeket kielégítően m egm agyarázni nem tu d ju k .2 A közgazdasági elmélet az egyébként előszeretettel h asz n á lt gondolatképeket a mozgás jelenségek m agyarázatában úgy teszi alkalmazkodóképessé, helyesebben oly m ódon menti á t a m ódszertan további m unkája szám ára, hogy az ú. n. folyam a to sa n mozgó egyensúlyi helyzetek eltolódási tengelyvonalát h asz n o sítja, mely körül a hullámzó gazdasági jelenségek folytatóla gosan, hézagm entesen egyensúlyi helyzetbe kerülnek. Ez a te n gelyvonal az, am elyet a konjunktúra-statisztikában az irányvo n a la k képével helyettesítünk. A konjunktúrahuliám ok jelenségeit akként képzelik el, hogy bizonyos erőhatások az egyensúlyi helyzetet m egbolygat ják, aminek reakció jaképen ism ét törekvés nyilvánul meg az egyensúlyi helyzet h elyreállítására. Ennek azonban nem kell a szükségképen régi feltételi viszonyoknak megfelelően bekö vetkeznie. Megjegyezzük, hogy a ciklikusságot a továbbiakban ban, hanem még a módszertani műveletek kivitelében is ugyanazon eszkö zökkel dolgozunk, mint a természettudományokban, ilyenek az izoláló, csök kenő és növekvő abstrakcíók, a függvényszerű kapcsolatok közvetett úton való kiértékelési módszerei, melyek segítségével túlnyomórészben közgazdasági jelenségek strukturális kapcsolatainak a lényegét, törvényszerűségeit akarjuk megközelíteni. 2 Az ilyen egyensúlyi helyzetet statikai egyensúlynak ismerjük a gaz dasági irodalomban, melynél azt kifogásoljuk, hogy a mozgásjelenségek megmagyarázására eredetileg elgondolt és megjelölt alakjában egyáltalában nem alkalmas, mert hiszen nyugalmi helyzetet jelent, viszont mozgásjelen ségek leírásával olyan értelmezést kívánt az eredeti gondolatkörnek adni, ami a statikai egyensúly fikciójában benne nem foglaltatik, Mi ugyanis stacionär mozgási jelenséget akarunk leírni és szemléltetni helytelenül át vett fogalmi megjelöléssel..

(23) 13 sohasem szabad szigorú m atem atikai értelm ezésében használni; általában nem ritm usra, hanem inkább a jelenségek ingadozá sára, v áltozására gondolunk. T ekintettel arra, hogy a megvál tozott feltételi viszonyoknak megfelelő új állapotok bekövetke zése időben különböző tartam ú lehet, a hullámmozgás feltéte leinek egy része ki van elégítve. Elm életileg tehát erősen me chanikai értelm ezésű gondolatképpel, a statikai egyensúlyi elm élet átalakításával, a forgalm i gazdaság egyik legfontosabb jelenség-csoportját tűrhetően meg leh et m agyarázni. A bem utatott elgondolás a la p ján az egyes helyzetek eltolódásával járó konjunkturális állapotváltozások is ér telm ezhetők. A folyam atosan mozgó egyensúly gondolat-ké pének életképességét és általánosító e re jé t még az is bizonyítja, hogy a m ellett, hogy az ingadozó jelenségekre m agyarázatot ad, egyúttal kifejezője annak az eredő helyzetnek, am ely a kü lönböző term észetű függvényszerű kapcsolati viszonyban álló jelenséghalm aznak időben eltolódó egyensúlyi helyzetéből adó dik. Ha a mozgás jelenségek függvényrendszere kötelékéhez tartozó bárm ely összetevő irányában a kapcsolati értékviszony megváltozik, úgy az a kapcsolati viszony kölcsönössége alap ján a kötelékrendszer egész összegére kihatással van. Lássuk m ár most, hogy fenti elm életi elgondolások milyen vonatkozásban állanak, a konjunktúrastatisztika gyakorlati m ódszereivel és a m egfigyelendő gazdasági jelenségek gyakor lati értékével? A statisztika általában, mivel túlnyom órészben tömeg jelen ségek keretében végzi megfigyelő, feltáró és m agyarázó mun káját, alkalm azott m ódszereiben tulajdonképen reprezentatív értékek után kutat. M egfigyelési eredm ényeit lehetőleg olymó don és oly értelem ben igyekszik töm öríteni, hogy azok a meg figyelés a la tt álló jelenséghalm az részleteire nézve is lehetőleg tökéletes érvényességgel tükrözzék vissza a kutatott tu la jd o n ságokat. A töm örített értékek keresésében a statisztikai mód szertan általában abból az elm életi elgondolásból indul ki, hogy az értékek egy bizonyos közép, vagy átlagos érték körül cso portosulnak, m elyek — történjék a vizsgálat időben, vagy idő jelenségektől függetlenített módon, — a jelenséghalm az vizs gált tulajdonságaira nézve reprezentatív értékeknek, vagy értéksornaik nevezhetők. A gyakorisági soroknál a legsűrűbb ér tékhely, az idősoroknál pedig, m int am ilyenek a gazdaságsta tisztikai sorok, a váltakozó értékek reprezentatív értékhelye az a tengelyvonal, amely körül a jelenséghalm az adatai váltakoz nak. A gazdasági statisztikában ilyenek az elsődleges és esetleg a másodlagos irányvonalak, az idényváltozásoknál pl. a konjunktúrahullám vonala. Kisebb időosztó közökben megfigyelt értékingadozásoknál (napi, heti, havi) a töm örített értékeket jelképező vonalat annak az értéksornak a vonala adja, am ely.

(24) 14 a n álánál kisebb hullám vonal váltakozó értékeit hordja magán. A z értékváltozásoknak term észetes sorrendben való felsorakoz tatá sáv a l megvilágítva úgy is m ondhatnék, hogy a napi értékek a heti, a hetiek a havi, a havi adatokban m egfigyeltek pedig m ár idényszerűeket hordnak magukban, és így az évi adatok körül váltakoznak. Az általunk keresett konjunktúrahullám zá sok értékei a hosszabb időközökben rendszerint az évi ad ato k ban megfigyelt irányvonal körül fluktuálnak, az irányvonal é rté k ein e k pedig a m ásodlagos irányvonalak (long trend) a hordozói. A konjunktúrastatísztika a reprezentatív értéksorok k é p zésének azt a form áját részesíti előnyben, m ely a statisztikai ad ato k mind érték, mind idő irányában való töm örítését esz közli. (A töm örítés irányát analitikai értelem ben kell venni.) A z értéktengely irányában való töm örítést az átlagolás külön böző szám ításaival szoktuk végezni. Az átlagolásnak igen sok féle eljárása alkalm azható. A z időtengely irányában való töm ö ríté s az átlagoláson, és pedig a mozgó átlagok képzésén kívül még a lánesor- és indexszám ításokat is igénybeveszi. Á lta lá b a n az egyszerű m atem atikai alapm űveletek keretében mozgó statisztikai idősorok értéktöm örítésí szám ításait, m ásképen s ta tisztikai reprezentatív értékkeresések m ódszereinek szokás nevezni. A töm örített indexsorokat a gyakorlatban generálindexnek nevezzük. E redeti értéksoraikat a további összehasonlító m ód szerekben nyersanyagként való felhasználásukban, tengelyvona lukkal szokás helyettesíteni, azzal az irányvonallal, mely körül a generálíndex értékei ingadoznak. A statisztika reprezentatív értékkereső m unkájának szem lélésénél önkéntelenül is azt a benyomást nyerhetnők, hogy a statisztikának tényleg m ódjában áll kerülő úton szintetikus m ó don a közgazdasági elm élet á lta l elképzelt egyensúlyi á lla p o to t szám szerűen is megközelíteni. Sajnos, a tényleges helyzet az, hogy egy statisztikai sor tengelyvonalát, tartós irán y zatát csak arra az egy índexsorra (forduljon elő az bárm ely re p re zentatív alakjában) nézve ta rth a tju k per analogiam a gazdasági egyensúlyi tengelyvonalhoz hasonló értéksornak. Ugyanis b á r m ennyire is tökéletesítenénk reprezentatív értékkereső m ód szertani m unkánkat, a gazdasági jelenségek közt fennálló bo nyolult kapcsolati viszonyra való tekintettel egyelőre lem ondólag vagyunk kénytelenek tudomásul venni, hogy egy-egy reprezentatív sor mindig túl keveset mond szám unkra a szét nem választható gazdasági erőhatások megítélésében. Az elm életi egyensúlyi helyzetnek a statisztikai eredm é nyekkel való azonosítását még valahogyan el tudjuk képzelni, de lássuk, m iként oldja meg a kutató statisztikai m unka az egyensúlyi helyzet körül ingadozó konjunktúra-jelenségek tech-.

A KONJUNKT&Uacute;RAKUTAT&Aacute;S M&Oacute;DSZEREI &Iacute;RTA

A KONJUNKTÚRAKUTATÁS MÓDSZEREI ÍRTA