Rjabuskin, T.V.: Nemzetközi statisztika

A STATISZTIKA ÁLTALÁNOS ELMÉLETE ÉS MÓDSZERTANA

RJABUSKIN, T. V.:

NEMZETKÖZI STATISZTIKA

(Mezsdunarodnaja sztatisztika.) 1965. Sztatisztika. 272 p.

Rjabuskin könyvének célkitűzése a nemzetközi statisztikai szervek (ENSZ és a kapcsolódó intézmények, Nemzetközi

Statisztikai Intézet) szervezetének be—

mutatása, anyagaik, ajánlásaik ismerte—

tése és bírálata.

A könyv hét fejezetre tagolódik. A be—

uvezető fejezet (.,A nemzetközi statisztikai

szervezetek története") áttekintést ad a XIX. században tartott nemzetközi sta- tisztikai kongresszusokról, a Népszövet—

ség statisztikai tevékenységéről, valamint

a Nemzetközi Statisztikai Intézetről (181).

A következő fejezet (,,A nemzetközi sta- -' tisztikai intézmények jelenlegi szerke—

zete és szervezete") az ENSZ és a KGST statisztikai szervezetét ismerteti.

_ A 3—7 fejezetek ———- rendszerint bizo—

nyos tönténeti áttekintés után — az ENSZ

Statisztikai Hivatalának vagy Statisztikai

Bizottságának (esetleg más nemzetközi

_ szervnek, például a Nemzetközi Munka—

ügyi Hivatalnak) egy—egy módszertani ajánlásából indulnak ki, azokat ismer—

' tetik és fűznek hozzájuk részben ma—

gyarázó, részben bíráló megjegyzéseket.

Igy a harmadik fejezet (,,Alapvető

közgazdasági osztályozások") három kér—

déssel foglalkozik: az ágazati osztályo—

"zással. az árunómenklatúrákkal és a fog—

lalkozási csoportosítással. Bemutatja az ENSZ ágazati osztályozási rendszerét (ISICV, mellyel kapcsolatban felveti,

hogy annak szerkezetében nem jut ki—

feiezésre például az anyagi termelés és

a nem anyagi termelő tevékenység el-

Moszkva.

* ,,International Standard Industrial Classi—

fication of All Economic Activities". Lásd:

Statisztikai Szemle, 1961. évi 3. sz. (320—322.

old.), 4. sz. (431—440. old.) és 5. sz. (541—

545. old.).

különítése, valamint, hogy az egyest tevé- kenységek osztályozása csupán felszíni és , nem a lényeget érintő ismérvek alapján történt. Az árunómenklatúrákkal , kai)— , csolatban részletesen foglalkozik az_

ENSZ külkereskedelmi áruosztályózásá—

val (SITC).2 '_ *

A negyedik fejezet ("Összefoglaló sta—

tisztikai mutatók rendszere és számítá—

sok módszere" c. fejezet) lényegében a

nemzeti elszámolási rendszerekkel és az

azokhoz kapcsolódó problémákkal foglal—

kozik. Szerző a nemzetijövedelem—számí—

tás elveinek tárgyalása során kifejti, hogy a jelenlegi módszertani anyagok nem alkalmasak a jövedelemeloszlás fi- gyelemmel kísérésére. A fejezet legna—

gyobb részét a nemzetgazdasági elszámo- lások rendszerének (SNA) bemutatása te—

szi ki, megismertet annak mérlegrend—

szerével, valamint e mérlegek összefüg—

géseivel.

Az ötödik fejezet (,,Az életszínvonal mutatói") két kérdéssel foglalkozik. Egy—

részt ismerteti azt a mutatórendszert,

amelyet az ENSZ az életszínvonal mé—

résére ajánl. E rendszernek, amely az életszínvonal részmutatóinak egész sorát

javasolja és határozza meg, legfőbb hiá—

nyossága, hogy nem törekszik az életszín—

vonal egy vagy több komplex mutató—

számmal való összefoglaló jellemzésére.

A másik kérdés a reálbér mutatója, amellyel kapcsolatban a Nemzetközi

Munkaügyi Hivatal dolgozott ki módszer—

tant.

,,A népszámlálás programja és elvei" c.

rész az ENSZ népszámlálási ajánlásait

foglalja össze, az utolsó fejezet pedig

(,,Ipari megfigyelések végrehajtásának

programja és elvei") az iparstatis'ztikai számbavételek nemzetközi egységesítése—_

nek néhány problémáját tárgyalja. Rész- letesen szól például a számbaVételi egy-—

ség kérdéséről, ezzel kapcsolatban a

! ,,S'tandard International Trade nation". Lásd: Statisztikai Szemle, 10. sz. 1043—1048. old.

Classifié 1964. évi

:STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELÖ

vállalat fogalmának meghatározásáról, az

ipari termelés mutatószámairól stb.

A könyvet függelék egészíti ki, amely az ENSZ, illetve a Nemzetközi Munka- ügyi Hivatal egyes nómeklatúráit tar—

_talmazza.

(Ism.: Szilágyi György)

*

SUBRAMANIN, S.:

A FISHER INDEX PRÓBÁINAK KONZISZTENCIÁJA

(Consistency of Fisher-'s tests.) — Econo—

cmetrica. 1965. 3. sz. 619—623. p.

Irving Fisher immár klasszikusnak

tekinthető életművében (The making of Index Numbers.Boston———New York, 1923.) az indexekkel szemben támasztható kö- vetelmények, az ún. próbák (test—ek) egész

sorát állította fel. Bár maga is azon a

véleményen volt, hogy nincs olyan index- formula, amely minden követelménynek eleget tesz, az elmélet még máig sem tisztázta teljesen ezeknek a próbáknak a konzisztensségét, azt, hogy milyen pró—

bák férnek meg kölcsönösen, s milyen próbák mondanak ellent egymásnak. A

próbák a következők:

1. Arányossági próba. (Propertionality Test.) Ha minden ár azonos arányban növekszik, akkor az árindexnek is ezt az azonos arányú növekedést kell kifejeznie.

2. Körpróba. (Circular Test.) Az árin-

dex -— két időszak árszínvonala ——

arányának függetlennek kell lennie attól,

hogy az összehasonlított időszakok vala—

melyiket vagy egy harmadik időszakot választottunk—e bázisul.

321

3. Meghatározhatósági próba. (Determi—

nateness Test.) Bármely ár vagy mennyi—

ségi adat zéróvá változása ne tegye az indexet meghatározhatatlanná (zéróvá,

végtelenné).

'

4. Mértékegység próba. (Commensur—

ability Test.) Az árindex eredménye le—

gyen független attól, hogy milyen mérték—

egységben történik az alapadatok szám—

bavétele.

5. Tényezőpróba. (Factor Reversal Test.) Az árindex és a volumenindex szorzata legyen egyenlő az értékindexszel.

A korábbi irodalommal foglalkozva szerző vitába száll Ragnar Frischsel, aki szerint a 2., 3. és 4. követelmény egy- mással nem fér össze, s K. Mizutam' bi—

zonyítására hivatkozva nem tartja helyes- nek A. Wald inkonzisztencia tételét sem, mely szerint az I,, 2. és 5. követelmény nem fér meg egymással.

A továbbiakban szerző részletesen bizo—

nyitja, hogy az 1., 2.. 4. és 5, követel—

mény az, amely kölcsönösen kizárja egy—

mást, azaz nincs olyan index—formula, amely mind a négy fenti követelmény—

nek eleget tesz.

Végül szerző felveti azt a kérdést, hogy ilyen körülmények között mely követel—

ményeket részesítsünk előnyben, s melyek

érvénvesüléséről mondjunk le. A Mar—

shall—féle határhaszon függvény közgaz—

dasági értelméből kiindulva arra a követ—

keztetésre jut. hogy a meghatározhatósági próba és a tényezőpróba azok, amelvek—

nek a közgazdasági elmélet szempontiá—

ból legkisebb a jelentőségük. s az alkal—

mazandó index—formula megválasztásánál a másik három követelményt kell előny—

ben részesíteni.

(Ism.: Drechsler László)

GAZDASÁGSTATISZTI KA

DUTTA, MANORANJAN:

_,Az ÁR SZEREPÉNEK MÉRÉSE A NEMZETKÖZI KERESKEDELEMBEN: NÉHÁNYTOVÁBBI

KISÉRLET

(Measuring the role of price in interna—

tionalríca. 1965.trade:3. sz.some600—607.furtherp.tests.) — Economet—

A cikk számszerű, verífikálható mo-

dell segítségével méri le India külkeres- kedelmének alakulását azoknak a leg—

fontosabb árucikkeknek a függvényeként, amelyeket India importál, illetve expor—

tál. A modell túlságosan egyszerű, mind a specifikált Változók tekintetében (így exportoldalon mindössze a teakivitelt ve- szi figyelembe, amely India exportból

7 Statisztikai Szemle

származó bevételeinek mintegy 20 száza—

lékát teszi ki), mind pedig a becslési el—

járást tekintve. A sztochasztikus modell lényegében öt egyenletből áll, melvnek paraméreteit szerző a legkisebb négyze—

tek klasszikus módszerével becsüli fel.

Az idősorok az 1951—től 1960—ig teriedő időszakot ölelik fel és negyedéves adato—

kon alapulnak.

Alapfeltevése, hogy az indiai export-

termékek iránt megnyilvánuló világkeres—

let a vásárlóerőtől, az exportjavak árá—

tól. a helyettesíthető áruk árától, esetleg más, nemzetgazdasági jellegű tényezőktől függ.

Ugyanigy az indiai keresletet a világ-

piac árucikkei iránt a nemzeti jövede—