Beeckman, M. M. – Struijs, P.: A fogalmak és definíciók hatása a gazdaságstatisztikára

(1)

976

matos koordinációnak kell érvényesülnie a nemzet- közi szervezetek között a statisztikai módszertan, valamint az osztályozási rendszerek fejlesztése te- kintetében.

A közös program végrehajtása az Európai Unió- ban részt vevő valamennyi ország statisztikai tevé—

STATISZTIKAI iRODALMI FIGYELÖ

kenységét előmozdítja, és a közép— és kelet—európai országokban, a volt Szovjetunió utódállamaiban, valamint a fejlődő országokban működő statiszti—

kai szolgálatokra is kedvező hatást gyakorol.

(Ism: Fóti János)

GAZDASÁGSTATISZTIKA

BEECKMAN, M. M.——STRUIJS, P.:

A FOGALMAK És DEFINICIÓK HATÁSA A GAZDASAGSTATISZTIKARA

(The onality of economic concepts and definitions.)

—— Statislical Journal of the United Nations ECE. 1993, 1.

sz. IVIS p,

A statisztika minősége nehezen értelmezhető fo—

galom. Az ENSZ—nek a statisztika szervezetére vo—

natkozó kézikönyve csak néhány általános irányel—

vet tartalmaz, tehát a statisztika outputjának minő—

ségére semmiféle nemzetközi standard nem létezik.

A szerzők kisérletet tesznek a minőség legfontosabb kritériumainak összefoglalására a statisztika fel- használóinak és készítőinek szemszögéből. Vizsgál—

ják, hogy a definíciók és osztályozások megválasz- tása miképpen hat a gazdaságstatisztika minőségé—

re, és bemutatják a nemzetközi gazdaságstatisztika kialakulófélben levő rendszerét. '

A gazdaságstalisztika rendszere. Az ENSZ által kifejlesztett nemzetközi számlarendszer (System of National Accounts —— SNA) és az Európai Gazda- sági Közösség által ebböl továbbfejlesztett European System of Aocounts (ESA) általános és speciális sta—

tisztikai célokhozis kitűnő keretet nyújt fogalmaival és definícióival. A piacgazdaságban végbemenő gaz—

dasági események lehetnek pénzügyi és reálfolyama- tok. Az SNA és az ESA két alrendszere is e szerint különül el. Az egyik a szervezetek pénzügyi folyama—

tait, a másik a tevékenységek szerinti reálfolyamato- kat követi nyomon. Az ún. ,,szervezeti" statisztika

—— melynek kategóriáit az SNA és az ESA tartalmaz- za —— a gazdasági jelenségeket a gazdasági szereplők különböző csoportjai szerint vizsgálja. Ezzel szem- ben az ún. ,,tevékenységi" statisztika, melynek kate- góriáit a Gazdasági TevékenységekStandard Nem—

zetközi Osztályozása (International Standard In—

dustrial Classification — ISIC) rögzíti, elvonatkoz- hat a gazdasági szereplőktől, és a reálfolyamatokat helyezi előtérbe.

A gazdaság valódi egységeiben a financiális és reálfolyamatok párhuzamosan zajlanak, és értel- metlen lenne ezeket homogenitási vagy egyéb szem- pontok szerint megosztani.

A gazdaság szereplőit az SNA és az ISIC a tulaj—

donosság és a felügyelet típusa szerint intézményi egységeknek nevezi. A gazdaság legfontosabb ilyen egysége a vállalat, amely elkülönült pénzügyi és termelési szervezet.— Tevékenysége nem feltétlenül homogén, ezért az_ ISIC a termelés elszámolására használja a KAU (Kind—of-Activity Units) elneve- zést, amely a vállalat egy bizonyos tevékenységet végző része. A nemzetközi szervezetek által elkülö- nített vállalattípusokat az országok saját viszonya—

ikra alkalmazhatják, ám ezek definiálása nagymér—

tékben befolyásolja a statisztika minőségét.

A gazdaságstatisztika legfontosabb feladata a különböző gazdasági kategóriákban —' forgalom,

felhasználás, munkaerőállomány, foglalkoztatás,

beruházás, fogyasztás stb. —— való adatszolgáltatás.

Ezen fogalmak egy része a tevékenységi, más része a szervezeti, némelyek mindkét statisztikában hasz—

nálatosak. A nemzetközi szervezeteknek az ipar—, a foglalkoztatás- stb, statisztikára vonatkozóan is vannak ajánlásaik, melyek adaptálhatók a helyi viszonyokra. Az átfedések elkerülése érdekében rendkívül fontos az adatgyűjtések összehangolása.

A statisztikában bármilyen osztályozásnak a kö- vetkező alapkövetelményeknek kell megfelelnie:

— a felállított kategóriák egymást kölcsönösen kizárók legyenek, fedjék a teljes megfigyelt jelenséget, amelynek minden része egy és csakis egy kategóriába sorolható legyen,

——á megfigyelés tárgyát az osztályozási kategóriák felállítása előtt kell definiálni

Sokféle nemzetközi osztályozási rendszer műkö—

dik. Az ágazati osztályozási rendszerek közül már volt szó az ENSZ rendszeréről (ISIC). Az Európai Gazdasági Közösség ágazati osztályozási rendsze—

re, a (Nomenclature générale des Activités Econo- migues dans les Communautés Européennes — NACE) részletesebb, és kompatibilis az előzővel.

— A termékosztályozásnak is több nemzetközi rendszere van. A vámnómenklatúra rendkívül pon—

tos osztályozás. Elsősorban a külkereskedelmi sta- tisztikában használt, és az importvámok kivetésé- nek eszköze.

(2)

STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELÖ

977

Az ENSZ Központi Termékosztályozása (Cent- ral Product Classification —— CPC) összekötő ka—

pocs a termelési és a forgalmi szemléletű termékosz- tályozások között. A dologi jellegű termékeken kí—

vül a szolgáltatásokat is egységes rendszerbe foglal- ja. Belőle fejlesztette ki a Közös Piac saját rendsze- rét (CPA),

A szervezetek foglalkoztatottak számán alapuló megfigyelésével a gazdasági demográfia foglalko- zik. A népességgel kombinált megügyelések külö- nösen az idősorok alakulásának elemzésekor hasz—

nosak. Feltárható, hogy az észlelt növekedés valós- e, vagy szervezeti változások (összeolvadás, átsoro—

lás) eredménye,

A minőséget befolyásoló tényezők. A minőség kritériumait illetően el kell különíteni egymástól a statisztikusok és a felhasználók, sőt ez utóbbiak különböző csoportjainak igényeit.

Az adatok megbízhatóságának és aktualitásá—

nak összhangba hozása a statisztika nehéz problé- mája. A kettő közül a statisztikusok a megbízható- ságot részesítik előnyben. A pontosságot, konzisz—

tenciát, objektivitást, a statisztika rendszerbe fogla- lását és a standardizálást tartják a minőség legfontosabb követelményeinek.

Az EUROSTAT és az UNSTAT (az Európai Közösség, illetve az ENSZ Statisztikai Hivatala) sokat áldoz a nemzetközi összehasonlításokra is alkalmas statisztika létrehozására és terjesztésére.

Az időbeli összehasonlitások feltételét a folyto- nosság teremti meg, amihez viszont az alapfogal- mak és az osztályozások stabilitása szükséges.

A statisztikák valóságtartalma vagy nemzetközi összehasonlíthatósága a felhasználók számára is fontos ugyan, de náluk az aktualitás jóval nagyobb hangsúlyt kap, mint a pontosság.

A felhasználóknak két nagy csoportja van:

— a politikusok és a kutatók a gazdaságot mint egészet tekintik, főleg a nemzeti elszámolások adatait, makrogaz—

dasági jelzőszámokat használnak, és számukra fontos az összehangolt statisztikai rendszer, a teljesség, a hosszú idő—

sorok; *

—— az üzleti élet menedzserei, a piackutatók inkább a saját iparáguk vagy piacaik jövedelmezőségével ösSzefüggő adatokra koncentrálnak, szeretik, ha átjárhatóság van a saját megfigyeléseik és a hivatalos statisztikák között, emel—

lett fogalmaik, osztályozásaik és adataik naprakészsége is fontos.

A statisztikai rendszerek és definíciók megalko—

tásánál nem szabad megfeledkezni az adatszolgálta- tókról sem, mert a statisztikának elemi érdeke a velük való jó együttműködés.

Az adatszolgáltatás bizonyos fokig mindig kény- szer. A megválaszolásra váró információk minima—

Iizálása érdekében jó, ha az adatok könnyen leve—

zethetők az adott cég információs rendszeréből, és a kérdőívek jól megszerkesztettek. Ugyanakkor mindig garantálni kell egyéni adataik védelmét.

A statisztikai rendszer és a minőség, Egy statiszti—

kai program tervezésénél elsődleges, hogy a készter—

mék összhangban legyen az igényekkel. Vannak a statisztikának területei (ipar-, mezőgazdasági statisztika), ahol nem lehet figyelmen kívül hagyni a tradíciókat, vannak viszont olyanok (szolgáltatá- sok), ahol a hagyományoknak sokkal kisebb szere- pük van.

A statisztika egyes területein saját osztályozás és standardok működhetnek egészen addig, míg meg nem jelennek a nemzetközi szabványok.

Rendkívül fontos a nemzetközi rendszerekkel való harmonizáció is. Ideális esetben a nemzeti statisztika a nemzetközinek integrált része. A külön—

böző gazdasági és jogrendszer, az eltérő tradíciók és az intézményi különbségek ezt azonban csak rész- ben teszik lehetővé.

Megbízhatóság nélkül jó statisztikáról hiábavaló beszélni. A statisztika annál inkább megbízható,

minél kevésbé mesterségesek a felállított kategóri- ák, és a fogalmak minél inkább tükrözik a valós jelenségeket.

A döntéshozók számára különösen fontos aktu-

alitást az előzetes becslésekkel lehet megoldani,

amelyek később, a feldolgozás befejeztével a végle- gessel helyettesíthetők,

(Ism.: Jávorszkyné Nagy Anikó)

HUNYA (i.—VI DOVIC, H.:

A KELET—EURÓPAI ORSZÁGOK GAZDASAGA

(Leiehte Erholung folgt einer sehweren Rezession. Die Wirtschaft der Oststaaten l993/944) _, WIFO Monatsbe- richle. l994. 5. sz. 288—304 p.

Bécsben működik a nemzetgazdaságok összeha—

sonlitását végző WIW (Wiener Institut der Interna—

tionale Wirtschaftsvergleiche), amely Közép- és Ke—

let—Európa országcsoportjaira végzett konjunktúra- elemzést a következő tagolásban: CEE 5 —— Csehor- szág, Lengyelország, Magyarország, Szlovénia és Szlovákia; CEE 7 — az előbbi országok Bulgáriával

és Romániával együtt; ,,Kelet-Európa" —— az előbbi

7 ország Horvátországgal, Oroszországgal és Uk- rajnával együtt.

A bécsi intézet egységes szerkezetben végezte el az 1990 és 1994 közötti időszak fontosabb nemzet—

gazdasági mutatóinak összehasonlítását, többek között a bruttó hazai termékre, az ipari termelésre,