206
íves feldolgozást ismertetett. A szóbeli kikér- dezéses módszer előnyeit a következőkben látják: meg lehet határozni az elfogyasztott alkohol mennyiségét, fajtáját. a pszicho—
szociális teljesitményt. a személyiségszerke- zetét, a ' tanulási képességet. a kezelés eredményességét. a demográfiai jellemzőket, a beteg idegállapotát. az elvonási tüneteket.
az alkoholfogyasztás motivációját, az alko—
holizmussal együtt járó problémákat. a gyer- mekkori élményeket. Választ adhat a keze- lés módozataira is. Mindezekre tekintettel nyert polgárjogot a kikérdezéses módszer.
A kikérdezéses módszer fő hibáit a követ- kezőkben adják meg: a randomizálással járó hibák. a kérdező és kérdezett közötti viszonyból, valamint a kérdező személyiségé- ből adódó hibák. A klikérdezés minőségét a körülmények megválasztása is erőteljesen befolyásolja. A megbízhatóságot illetően kiegészítő adatokra van szükség. Ilyen a hozzátartozóktól származó adatok, a labora- tóriumi vizsgálatok értékelése (például a májműködés zavarai) az idült alkoholisták—
nál. A hozzátartozóktól kapott információ többé—kevésbé megbízhatóan egészíti ki a kérdezett által szolgáltatott adatokat. Mind- amellett a részegséget nem mindig veszi észre a környezet. Sőt, olyan adatok is szere—
pelnek a szakirodalomban. hogy a környezet enyhébbnek minősíti az italozást. mint maga az iszákos egyén. Jól egyezett'a hatóságok- kal valá bevallott és tényleges összeütközé—
sek száma., Nagy volt az eltérés a véralko- hol-vizsgálat eredménye és a klinikai vizs- gálattal becsült részegség mértéke között.
Összefoglalóan megállapítják. hogy a ki- kérdezéses vizsgálat értéke a kérdező mód- szertani lismereteitől és a válaszadó sze—
mélyiségi jellemzőitől függ.
A szerzők mindent összevetve arra a kö- vetkeztetésre jutnak. hogy a kikérdezéses módszer hasznos. az általa nyerhető ered—
mények értékesek. A módszertan továbbfej- lesztésével becslése, hatékonysága. utóvizs- gálatokkal, naplóvezetéssel pedig az értéke növelhető. lgyikimutatható a könnyű. illetve súlyos részegség időszaka. amiről más mód- szerrel nem lehet meggyőződni. A kérdőív- ben több válaszlehe'tőség megadásával ja- vítható a szeszfogyasztás mértékének meg—
határozása. Nem .lehet figyelmen kívül hogy- ni a megkérdezett elmeállapotát sem. mivel az szorosan kapcsolatban van a válaszok értékelhetőségével. Az alkohol okozta káro—
sodottság megítéléséhez biokémtiai vizsgá- lati módszerek igénybevétele is szükséges.
A szerzők dolgozatukat azzal zárják, hogy a kikérdezéses vizsgálat hasznos tudományos tapasztalatokat nyújt az alkoholizmus ered- ményes kezeléséhez.
(Ism.: Móritz Pálné),
STATISZTIKAI lRODALMl HÉV
BRKMER. G. R.:
A BETEGSÉGEK NEMZETKÖZI STATISZTIKA;
OSZTÁLYOZÁSANAK PROBLÉMA!
(International statistical classification of disco and related problems. Tenth revision.) -- Health Statístícs. 1988. 1. sz. 32—36. p.
A Betegségek Nemzetközi Osztályaza (BNO) évtizedek óta a nemzeti és a ne zetközi összehasonlítások legfőbb eszköze közegészségügy különböző területein.
80 éve, hogy a halálozási adatokat enn segítségével gyűjtik. osztályozzák. majd ta lákba rendezve, hogy statisztikai elemzés kel kiegészítve hozzák nyilvánosságra. 40 morbiditási vizsgálatokhoz is használják;
BNO segítségével dolgozzák fel és elemzi _ betegségekre vonatkozó adatokat. A közig—ii gészségügyi és járványügyi tudományos irj dalomban a BNO a leggyakrabban idéz ' mű. Segítségével az egyes országok, tájak népcsoportok egészségügyi viszonyai hossz időszakokra vonatkozóan összehasonlithatá vá válnak. A BNO-t álltalában tízévenkén átdolgozták, és az orvostudomány minden
Az Egészségügyi Világszervezet (Worl Health Organization — WHO) egyik fonto feladata megalakulásának kezdetétől, hog a BNO-t időszakonként revízió alá vegye é a nómenklatúrát szabályozza. Az első BN
—- mely a WHO felügyelete alatt készült 1948—ban jelent meg, amely akkor a hatod'i kiadás volt. A hetedik 1955-ben. a nyolcud'i 1965-ben, a kilencedik 1975-ben készült, el csak 1979-ben lépett hatályba. Jelenleg WHO a tizedik felülvizsgálattal foglalkozi s e munkában nyalc együttműködő közpon
— a világ különböző országaiból kiválasztó szakemberek közreműködésével — vesz rész Az újabb revízió elkészitése nagy munka Különböző szakcsoportok alakultak, amelyek nek vezetői a betegségek osztályozására konferenciákat tartanak. azokon különböz előterjesztéseket és ellenjavaslatokat tá gyalnak meg. Munkájuk során tervezetet ké szitenek a módosított osztályozásra, amelye majd nemzetközi revíziós konferencia tá gyal meg, ezt követően terjesztik a WH közgyűlése elé jóváhagyásra. A tizedik BN kiadásával kapcsolatos konferenciát előre láthatóan 1989-ben rendezik. Az új BN életbe—léptetése 1993-ban várható. ,
A tizedik BNO tartalmában nagyobb vá toztatás történt a korábbi reviziókhoz képes mert a kilencedik BNO szerkesztése közbe nyilvánvalóvá lett, hogy az már nem elégg alkalmas az egészségügy tervezéséhez, a:
megelőzéshez. A terv szerint a tizedik BNO beosztása a bevált régi marad, de a'beteg——
ségek kódolása megváltozik. Alfanumerikus"
kódolás készül, egy betű és két szám igény- bevételével, amit azután szükség szerint egy
STATISZTIKA! lRODALMl FlGYELÓ 207
újabb számmal ki lehet egészíteni. Ezáltal a beosztás A OO-tól Z 999-ig terjed. ami két- szeresére növeli a kódolás lehetőségét. Ezzel arra is mód nyílik, hogy a jövőben a balese- ti okok is, s az egészséget befolyásoló té- nyezők, illetve az egészségügyi szervezet igénybevételének okai is kódolhaták lesznek.
Ez a lényegi változás a Betegségek Nemzet- közi Osztályozásának az elnevezését is mé- dosítani tagja., A tizedik kiadású BNO-t ki fogja egészíteni a betegségek nemzetközi nómenklatúrája. ami lényegesen különbözni fog az előzőtől.
A BNO előnyeit és hátrányait összevetve megállapítható. hogy a BNO egy nemzetközi standard statisztikai eszköz, ami nemzetközi megegyezésen alapul. Több célú kutatásnak.
elemzésnek. összehasonlításnak kel-l megte—
lelnie. egymástól nagymértékben eltérő fej- lettségű országokban. Eleget kell tennie an—
nak is, hogy a különféle orvosi iskolákban kiképzett orvosok egyértelműen tudják hasz—
nálni. tigyelemmei arra, hogy a különböző időpontokban — több éves, esetleg évtizedes különbséggel - kiképzett orvosok számára is megfelelő legyen. Ez utóbbira a BNO-nak nagy figyelmet kell szentelnie. mert a külön- böző életkorú orvosok érdeklődése a BNO
iránt meglehetősen eltérő.
További követelmény az osztályozással
! szemben az is, hogy alkalmazható legyen a magas számitástechnikai kultúrával rendel—
kező országokban éppen úgy. mint az olya- nokban, ahol a számitógép még nem ter- jedt el. s az adatfeldolgozás kézzel történik.
E követelmények olyan nagyok és sokrétűek.
hogy az új kiadás csak jelentős kompromisz- szumokkal valósítható meg.
A BNO tizedik kiadásával kapcsolatban a WHO legfontosabb feladatait oly módon határozták meg. hogy
-— segítse elő az egyes országokban az adatgyűj—
téseket;
—-tegye lehetővé a régi és az új BNO közötti adaptációt és kapcsolódóan
—— támogassa a különböző nemzeti nyelvekre való fordítást;
—- szervezzen szakmai tanfolyamokat az új BNO giégismerésére t991—1992—ben a különböző országok-
an.
(Ism.: Móritz Pálné)
EHLING. M. —- SCHKFER. D.:
AZ lDÓMERLEG-FELVÉTELEK NEMZETKÖZI TAPASZTALATA!
(internationale Erfahrungen mit Zoitbudgeterhe- bungen im Rahmen dor amtlichen Statistík.) —- Wirtschaft und Statístik. 1988. 'I. sz. 451—461. p.
Az időmérleg-felvételek célja. hogy a sta- tisztika információkat szerezzen a népesség elioglaltságáról, figyelembe véve lehetőleg a naptári nap teljes hosszát. A Német Szö—
vetségi Köztársaságban — a legtöbb ipari országtól eltérően — az ilyen irányú kutatá- sokat elhanyagol—ták. Számos országban a hivatalos statisztika mellett a piackutatás és a szociális viszonyok vizsgálata keretében magánintézmények és egyetemek is foglal- koznak ezzel a témával. Az érdeklődést indokolja, hogy az időmérlegek sokrétű ismeretanyagot nyújtanak. Lehetőséget te- remtenek például az aktiv kereső tevékeny—
ség tényleges alakulásának behatóbb elem- zésére. a munkaidő és a szabadidő. a házi- munkára. a gyermeknevelésre fordított idő kapcsolatának feltárására. a nők társadalmi helyzetének vizsgálatára, a gyermeküket egyedül nevelő szülők terheinek mérésére, a munkanélküliség által érintett háztartások időbeosztásának áttekintésére. E felvételek értékes adalékot szolgáltathatnak továbbá a háztartások és a családok gazdasági telje- sítményéről.
A vázolt szempontok arra késztették a Szövetségi Statisztikai Hivatalt, hogy egy reprezentatív időmérleg-ielvétel módszertani kidolgozását kezdeményezze. Ehhez értékes kiinduló alapot szolgáltatnak a már széles körben rendelkezésre álló nemzetközi ta- pasztalatok.
Az időmérleg-kutatások sajátossága. hogy
— eltérően más vizsgálatoktól — az időténye- ző nem csupán olyan kiinduló pont, amelyre a felvétel vonatkozik, hanem magának a fel- vételnek az ismérvét alkotja. Minden értékelt tevékenység esetében ugyanis meg kell ha—
tározni az (igénybe vett időtartamot. Egység- ként általában a teljes 24 órás napot vá- lasztják. de hétre. hónapra vagy ennél hosz- szabb időegységre is lehetséges időmérle- gek kidolgozása. A felvétel céljától függően természetesen számos ismérv szerepel a kér- dőíveken. Általában feltüntetik a felvétel helyére, a jelenlevő személyekre vonatkozó adatokat. Az egyes személyeknél a főtevé- kenység mellett rendszerint összegyűjtik a másod- és harmadlagos tevékenységekkel kapcsolatos információkat. Különböző kér—
déseket szoktak feltenni ezenkívül a munka- helyi körülményekre, a lakásviszonyokra, a rokoni és baráti kapcsolatokra és más szociális—demográfiai jellemzőkre. Az általá- nos jellegű munkaidőmérlegek mellett speci- ális célokat szolgáló munkaidő-felvéteiekre is sor kerül.
Az időfelhasználás mérésénél használt legáltalánosabb eljárás az ún. naplómód- szer. amikor az adatszolgáltató személy időbeli sorrendben maga jegyzi fel tevékeny- ségeit. E módszer másik változatánál a ki- küldött interjúkészr'tő jegyzi fel a kérdezett személy napirendjét. rendszerint az interjút megelőző napra vonatkozóan. Külön mód- szerként említhetők az ún. "tevékenységre orientált" munkaidő-felvételek, amelyeknél
