Nemzetközi statisztika

NEMZETKÖZI STATISZTIKA

MAGYARORSZÁG

Arc- (lrszágos Tervhivatal közleménye a hároméves terv végrehajtásának 1949 I.

félévi eredményeiről

Az 1949. év I. felében az ipar, a mező- gazdaság, a közlekedés, valamint a be- ruházások fejlődése és a hároméves terv előirányzatainak teljesítése a következő—

képpen alakult :

I.

Ipar

Az ipar termelése 1949 I. felében 27.1%—

kal haladta meg az előző év megfelelő szaka—

szának termelését és ezlel a félévi lervelő- irányzatot 103.5%—ra teljesítettük.

Iparágankint részletezve 1948 I. fél—

évéhez képest a termelés a következőkép—

pen emelkedett:

Bányászat ... 105 % Kobá szet ... 15.7 % Vas- és fémipar ... . . 20.8% . Gépgyártás ... 292 % Villamosenergia ... 12.9 % Építőanyug- és üvegipar ... 26.2 % Faipar ... 243 % Bőripar ... 16.7 % Textilipar ... 1457 % lluháza tl ipar ... 51.6 % Papiripar ... 61.6 %

_ Élelmezési ipar ... 26.9 % Vegyipar ... 593 % Sokszor-osító ipar ... 455 %

A hároméves terv folyó félévi tervelő—

irán zatához képest a teljesítés a követ—

kez képpen alakult:

Bányászat ... 102.6 % Kohászati ... 105.4 % Vas— és fémípar ... 10437 % Gépgyártás ... 100.0 % Villamosenergia ... 103.0 % Építőanyng— és üvegipar . . . . 108.5%

Faipar ... 101.9 % Bőr-ipar ... 92.1 % Textilipar ... 984 % Ruházati ipar ... 99.3%

Papir-ipar ... '... 1082 % Élelmezési ipar ... 110.6%

A Vegyipar ... 106.0 %

$okszoros£tó ipar ... 107.8%

A termelési terv előirányzatát tehát a döntő termelési ágakban túlteljesítettük.

Termelésünk emelkedésével együtt meg—

nőtt az iparban és az építkezéseknél, fog- lalkoztatott fizikai és szellemi munkavál—

lalók száma. 1949 I. felében egyedül a gyár- i arban és az állami, valamint a közületi pítési vállalatoknál foglalkoztatottak száma csaknem 100.000 fővel emelkedett. Ebből

csaknem 90.000 fő testi munkás és 10.000 fő szellemi munkavállaló. Az építőiparban az emelkedés kereken 50.000 fő, tehát az egész növekedésnek mintegy a fele. A vas— és gépiparban az emelkedés 16.000 fő.

A reálbérek átlagos színvonala 1949 I.

felében a megelőző év megfelelő időszakához viszonyítva 20.2%—kal emelkedett. Az élet—

színvonal ilyen lényeges emelkedéséhez hoz—

zájárult a létfenntartási költségek 14%—os csökkenése.

A munka termelékenységének alakulása elmarad a terv előirányzata mögött. Míg az elmult év első hat hónapjában az iparban a munka termelékenysége 20.7%—kal emelkedett, addig 1949 I. felében az emelkedés csupán 8.5 %, ugyanakkor 4%—

kal alacsonyabb az ez évet megelőző öt—

hónapos tervszakasz átlagos termelékeny—

ségénél.

II.

Mezőgazdaság

Dolgozó parasztságunk a vetésterVet általában teljesítette és ezen belül a leg—

fontosabb terményekben, így a kenyér—

gabonában, olajos növényekben, rostos növényekben, szálastakarmányban jelen—

tősen túlhaladta.

A búza vetésterülete 7%-kal, a borsóe' 51 %—kal, a napraforgóé 84%-kal, a rostos növényeké pedig 91 %—kal haladja meg az előző évi vetésterületet. Az összes vetés—

terület tőbb, mint 80.000 katasztrális holddal növekedett, az ugar pedig csak 6.3%-a az

előző évben ugaron maradt területnek.

A gépállomások létesítése terén félév alatt egész évi tervünknek 87%—ál megvalósítot—

tuk. Gépállomásaink száma 1949. június 30—ig 206-ra emelkedett.

A mezőgazdaság fejlesztése szempontjá—

ból legdöntőbb területen, a gépesítés von nalán általában túlteljesítettük tervünket, amennyiben traktorokat, Vetőgépeket, cséplőgépeket és más mezőgazdasági gépi feISZerelést az előirányzatot meghaladó mennyiségben juttattunk dolgozó pa—

rasztságunknak és állami gazdaságaink—

nak.

III.

Közlekedés

A közlekedés teljesítményei népgazda—

ságunk fejlődésének megfelelően emelked- tek. 1949 I. felében a megelőző év azonos időszakához képest a vasút által teljesitett áruforgalom 12.4%-kal, az utasforgalom pedig 4.2%—kal emelkedett.

255

I V.

Beruházás

Beruházásaink 1949 I. felében je lentősen meghaladták az előző tervszakaszok be- ruházásait. Az állami erőforrásokból esz- közölt beruházásoknál a havl beruházás 44%—kal magasabb, mint az előző öthó- napos tervszakasz havi átlaga és 120 %—kal

magasabb az "első tervév havi átlagánál.

A tervelőirányzathoz képest elmaradás az épitkezéseknél mutatkozik. A beruhá- zási (terv teljesítésének aránya legmaga- sabb a közlekedési és az ipari beruházások- nál.

Az 1949 I. felében állami eszközökből?

már megvalósított és az év 11. felében "légi

megvalósításra-' kerülő beruházások összegew

előreláthatólag meghaladja a 4.2 milliárd"

forintot, ami kereken 1 milliárd forinttal több az előirányzottnál. Az állami erőforrá—

sokból eszközölt beruházások összegének ilyen hatalmas megnövokedése a magyar népgazdaság megerősödésének a jele, an—

nál is inkább, mert az előirányzottnál 1 milliárd forinttal nagyobb beruházást az

államháztartás teljes egyensúlya mellett ' sikerül biztosítani.

Országos Tervhivatal

SZOVJETUNIÓ

Egyes fontos iparcikkek (emelésének alakulása

Egység 1913 1928 1932 1937 ))1950

Vasmegmunkálógép ... 1.000 db. 1.5 1.8 15.0 36.0 7413 Mozdony ... ,,E" és ,,SzU" ,

típusú 418 478 828 l .580 ')2.720

Tehet—vagon ... Kéttengelyes *

típusú, 1.000

db. 14.8 10.8 23.1 66.1 1460

Gépkocsi (teher és személy) ... 1.000 db. —— 0.671 23.9 2000 500.0 Cement ... millió, tonna 1.5 1.9 3.5 5.5 105 Fűrészelt faanyag ... millió m' 11.9 16.0 24.4' 33.8 30.0 Papír ... millió tonna 0.2 0.3 0.5 0.8 1.0 Gyapotszövet ... millió m —— 2.778.0 2.694.0 34410 4.6863 Gyapjúszövet ... millió m —- 93.2 88.7 1083 1504 Szappan ... 1.000 tonna 120.0 217.1 3572 4953 8700 Bók-lábbeli") ... millió pár 8.3 2915 86.9 182.0 2401) Hús ... 1.000 tonna —- _._ 4832 812.1 1.300.0

Állati zsiradék ... 1.000 tonna —— —— 71.6 1852 2750

Cukor ... 1.000 tonna 9900 l.300.0 8282 2.42l.1 2.400.0 1) Tervelőirányzat.

') Ebből 2.200 db. főútvonali mozdony, 300 db. Diesel—mozdony és 220 db. főútvmmli villamosmozdony, ') Gyári áru .

Forrás: A Szovjetúnió nemzetgazdasága masodik ötéves terve teljesítésének mérlege. ()giz (orosznyowű) kiadása, Moszkva, 1939, 86. old.

A szocializmus és kapitalizmus gazdasági versenye. 1939, 56m69. old.

Az 1946—1950. évi és a Szovjetúnió nemzetgazdaságának újjáépítésére és helyreállítására vonatko—zé ötéves tervről szóló törvény. Ogiz (orosznyelvű) kiadása, Moszkva, 1946, 11—43. old.

N* lűtőanyagipar fejlődése az új ötéves tervben

A szovjet fűtőanyagipar hatalmas ered—

ményekkel szárnyalja túl a háború előtti termelést. Az új ötéves terv időtartama alatt 400 szénbányát (183 millió tonna teljesítménnyel), 277 szénfeldolgozó gyá—

rat (184 millió tonna teljesítménnyel), 26 szénbrikett gyárat (évi 10 millió tonna brikettgyártással) helyeznek üzembe. To- vábbá 31 bányásztelszerelés— és bányagép—

gyárat, 7 kőolajfeldolgozó üzemet, 16 kő—

olajfeldolgozó telepet, 4 gázgyárat, 1 szín—

tetikus benzint előállító gyárat, 1 olaj- palából gázt gyártó és 1 olajpala feldol—

gozó gyárat állítanak munkába.

1950—ben a lűtőanyagipar 250 %millio

tonna szenen és 35.4 millió tonna kó-

256

olajon kívül 443 millió tonna tőzeget, 0.9 millió tonna szénből és olajpalából készített folyékony fűtőanyagot, 1.9 milliárd ma szénből és olajpalából elő- állított gázt, 8.4 milliárd m3 földgázt és 092 milliárd ma földalatti elgázosításból származó gázt fog termelni.*

A Szovjetúnió fűtőanyagmérlegének szer—

kezeti összetétele (az előirányzott fűtő—

anyagszükséglet százalékában) a következő—

képpen alakul.-**

032 1937 1940 01050 Szén ... 504 69.53 713 75.15 Fa ... 191) 130 1353 0.7

Tőze . . . . . 3.7 5.8 6.2 0.2

Kőolajtermék ... 170 n.o 7.9 es Földgáz .. ... m — — ,, 1.4 Olajpala ..., ... — 0.1 0.1 0.8 Osszesen .. mao mao ma.!) nem

1) Tervelőlrányzat.

A !űtőanyagmérlegből kitűnik a szén, tőzeg, földgáz és pala jelentőségének a fa- és kőelajterméktk tüzelőanyagként való felhasználásával szemben mutatkozó nö- vekedése. Ez azzal magyarázható, hogy a széntermelés erős ütemben emelkedik:

1950-ben kb. négyszerese lesz az 1932—es színvonalnak. A szén megnövekedett je—

lentősége következtében a fát és a kő—

olajat nagyobb :aiérlékben használják fel ipari célokra.

Forrás: * Az 1946—1950. évi és a Szovjetúnió

nemzetgazdaságának újjáépítésére és helyreállítására venatkezó ötéves tervről szóló törvény. Ogiz (orosz—

nyelvű) kiadasa, Meszkva, 1946, 11., 17—21. old.

" Planovnje hozjajsztvo, Maszkva, 1946, 2. sz., 101. old.

Munkatermelékenység

Az új ötéves terv az ipar területén a, háború alőtti színvonalhoz viszonyítva a munkatermelékenységnek 36%—0s, az építőiparban pedig 4O%-0s növekedését irányozza elő.*

A munka lermelékenységének emelkedése százalékban a tervkit'ndulás bázis éve'hez viszonyítva a háború előtti ötéves tervek folyamán a következőképpen alakult:M

!

01

l

t— ! 612

a

mm mm war

es ez es%

H Pl 1—1

A munka termelékenységének

emelkedése ... 41.0 82.0 65!) A. termelés értékének emelke—

dése a munka termelékeny- ségének növekedése követ—

keztében (mllliárd rubel) .. . 12.7 413 621) A munkatermelékenység 1%-

os emelkedésére eső terme—

lési többlet (millió rubel) . .

A legtöbb iparág teljesítette a munka—

termelékenység emelésére vonatkozóan 1949. II. negyedére kiszabott tervét.

Az ipari munkások munkájának ler—

melélcenyse'ge az év második negyedében a mult év második negyedéhez viszonyítva 15 %-Ical emelkedett; a munkatermelékeny—

ség a gépiparban 1700—kal, a fémkohászat—

ban 17%—kal, a szénbányászatban pedig 13f%—kal növeketlett.***

forrás: * Az 1946—1950. évi és a Szovjetúnió nemzetgazdasúgának újjáépítésére és helyreállítására vonatkozó ötéves tervről szóló törvény. O,:lz (orosznyelvű) kiadása, Meszkva, 1946, 36. old.

** Planovoje hozjajsztvo, 1939, 3. sz., 155. old.

*** Pravda, 1949. július 23.

310.0 506.0 954.0

Möszkva ,

Munkabér

A szocializmusban a társadalmi termelés- ből a munkabérek összességére eső részt munkabéralapnak nevezzük. A munkabér-

n

alapból a dolgozók munkájuk mennyisége és minősége szerint részesednek. _

A Szovjetúnió munkásainak és tisz!- viseló'inek munkabéralapja a következő- képpen alakul:

(milliárd rubel)

1932 1937 1940

32.7 822 1 621)

— l) Tervelöirányzat.

A munkások és tisztviselők átlagos évi munkabére a munka termelékenysé ével együtt növekszik és 1950—ben 4800—kal fogja túlhaladni a háború előtti szín—

vonalat.

A munkások és tisztviselők évi átlagos

munkabére (rubelben): —

x) 1950 2523

1932 1937 1940 *) 1950

1.427 3.047 4.100' 6.000

!) Tervelőirányzat.

Forrás : A Szovjetúnió nemze tgazdaságának újjáépítésére és helyreállítására vonatkozó első ötéves terv teljesítésének eredményei. Orosznyelvü kiadás, 1933, 268. old.

A Szovjetúnió nemzetgazdasagának újjáépítésére és helyreállítására vonatkozó masodik ötéves terv teljesítésének eredményei. Orosznyelvű kiadás, 1939.

105—106. old.

Az 1946—1950. évi és a Szovjetúnió nemzet—

gazdaságának újjáépítésére és helyreállítására vonat- kozó ötéves tervről szóló törvény. Ogiz (orosznyelvű) kiadása, Moszkva, 1946, 51. old.

N. A. Vomyeszenszkij: A Sznvjetúnió nemzet-

§azdasagának helyreállítása és fejlesztése az 1946——"

950. években. Orosznyelvü kiadás, 1946, 28. old.

' L. Volodarszkij: Hazánk újjáépítése. Gosz—

gzanizigat (ercsznyelvű) kiadása, Moszkva, 1946, . o .

mum/(Asse Ésnle—zzsaőu MUNKABERALemA

(milliárd rubelben) %

§ _

_V 252

N tn w

Önköltséuesökkentés

Az 1946—1950—és terv előírása alapján azéipari termelés önköltségi árait 17%4kal,

! gép- és traktorállomáSok traktormunká- jának költségét 16% kal, az építési mun—

kákét 120/0-rkai, a vasúti szállitásukét 18% kal kell csökkenteni.* A Szovjetúnió Központi Statisztikai Hivatalának jelen- tése szerint az ipari termelés önköltségének csökkentésére kitűzőt! tervet 1949 első két évnegyedében !últeljeslletlék." _

' Az ipari önköltség csökkentése révé'l'l eszközölt megtakarítás a második ötéves terv folyamán ISP—20 milliárd rubel, a harmadik ötéves terv előirányzata szerint 40—50 milliárd rubel s a Henvédő Háború éveiben 50 milliárd rubel megtakarítást biztosított.* * *

A termelési költségek csökkentése által elért megtakarítás az 1946———50—es években az iparban, a szállításoknál, az állami ép— és traktorállomásnkon és a szov—

' ozokbm az 1945. év szinvonaláhez vi—

szonyitva mintegy 160 milliárd rubelt [og kitenni.* '

Forrás: * Az 1946—4930. évi és a Szovjetúnió nemzetgazdaságímnk úijaépitósóre és helyreállí- tására vonatkozó ötéves; tervről szóló törvény.

Ogiz (nrasznyelvű) ki.!d' ?, Maszlwa, 1916. 136. old.

N. A. Voznyeszmszki): A Szfivjetúnió nemzet—

gazdisig'mik helvreillitiazi és f:)ilesztése az 1946——

1950. években. Orisznvelvű kiadás, 1946, 26. old.

" Pravda. 1949. július 23.

"' thwoje lmzjzijsztvo.Moszkva,1939, 3. sz., 166—169. old.

A. G. Zmriev: A Sz/wjelúnló 1930. évi állami költségvetése és n Szchiúnió 1943. ' költségvetésének teljesitese. *Orüsznyelvű kiadas, Moszkva, 1945, 11—12. old.

A haszonállattem'észtés fejlesztésének hároméves terve

Ez év elején jelent meg a kolheznk és szovhozok állattenyésztéséntk emelésére vonatkozó haromóws terv. A knlheznk és szovhozek állattenyésztésc a háború mm—

bolása következtében visszamaradt, a magánkézben lévő állattenyésztés pedig nem felel meg a népgazdaság követelmé- nyeinek.

A terv azerinl a kolhozok és szovhozok haszonálluíállománya a három év folyamán a következőképpen fog alakulni:*

millió (db.)

1949 1950 1951 Szarvasmarha ., . i , , . . a . , , . . 281) 32.5 39.7 Juh és keeeke ... . . . ., . . . 71.7 83.7 1015 Sertés...,.,...,.., 13.4 17.0 23.60 Baromfi . ... . 65.0 120.0 2000

A Szovjetúnió legutóbbi térvjelentéso szerint a társadalmi tulajdonban levő állat—

-állomány a kolhozokban 1948. július 1461 1949. Július 1—ig a következőképpen nőve—

kedell: a szar'vasmarhaállomány 200/0-1131"

253

_(ebböl a tehénállomány 24 %—kal), a sertés—

állomány 79% kal, a juh—' és keszke—

állomány 110/0 kal. ,,

A szovhoiokban (: hasznnállatállomónyi

következőképpen eme/keddi: szarvasmarha- állomány 16% kal, a sertésállomány 529;—

kal, a juh— és kecskeállomány 17%'kal.

Prága. "ll, Forrás: " Stitisxticrv zpravodaj,

5—6, Szim, 199—200. old.

" Pravda, 199. július 23.

CSEHSZLOVÁKIA

Ipari termelés és tervteljesités

Az ipar az ötéves tervnek 1949 I. fél—

évére vonatkozó előirányzatát 102.5%—

ban teljesítette. Az egyes iparágak a követ—

kező százalékos eredmenyt mutatják:

Ipar összesen (cuknripnr nélkül) ... .. 1.2.5

lpir (Ólclílliszcripar nélkül) ... 1013,

R inydszai ... . . . 1003

Enerm iiipar ... 10232

chi'Jd Allgnzóipnr ... 1005

Vegy' mr ... 1023

UV ipar 97.7 Épllő myag- és kUX'Ánlillipéll' . : ... .. . 100.5 Piiplripur ... . 99A l-"uipar ... 1005

Textil- én rulrizztiipair ... 10.352 Bűr- és gumiipur ... 10335

(gr llTlanf m- és filn' ipar ... 102...

Elelmiszeripar (caknripar nélkul) ... 1124

A tizenkét iparág közül (iz iparág tel— jesítette, túl a terVet és csupán két iparág maradt el. A kulcsiparok [erme/ése 1.949 I . félévében az előző rív ugyanaznn ídőszumiual szembe— áliílvu a kövehrező alakulás! mutatja: 19481. félév : 100 Közzéntermelós ... 96.$

Bun szí-merult , NLG Vnsercternwlés ... 1065

Villlmosener ialermr . . . . . 1 1 1.8 ' Tr mier-gyártás ... 1043

Elektramnsmot(irgyr'irtas (0.5—25 Kw). . . . . 1023

Ihiditögvárn'is ... 1123

Gyap itt limitermelís ... 1143 Láblieligyartns ... . 103.4 /Forrás: Statisticliy zipravfrdii, Pr iga, 1948. let said, 866. Old. és 1949, 7—8. sz., 283—285.

a .

LENGYELORSZÁG

A lengyel beruházási terv

A hároméves lengyel gazdasági újjá—

, építési terv felyamán a beruházások—mé—

rete rohamosan növekszik.

Az 1947—1949. évi beruházási terv (milliárd zloty)

, 1 SM? ! 948 194.

Beruházások fnlvó zl itvban. 115 ') 221 300 Beruházások 1938. évi

21 ;tyban ... 1.4 2.2 3.1 Index ... 1 00 157 221 l) A Uknrék Ossigi akció révén megtakarított összegek levonása után.

Az ilyen széleskörű beruházási programm csak akkor teljesíthető, ha a beruházási javak termelése állandóan emelkedik. Ez az előfeltétel Lengyelországban adva van. A beruházási és [ogyasztási javak termelésének alakulását az alábbi adatok :zcmle'llelík:

1938 : 100

- 1946 1947 51948

Beruházás! javak termelése 75.2 1055 1317 Fogyasztási javak termelése 65.8 86.8 114.9

')Az első nyolc hónap átlaga.

A beruházás az egyes gazdasági ágak [tűzött a következőképpen oszlik meg:

1)1946 ')1947 1918 1949

évi beruházási terv

%—ban Gyáripar. bányászat

és kézműipar .. . . . 291) 35.4 362 403 Mezőgazdaság, erdé-

szet és halászat . . . 15.6 15.9 12.9 12.6 Közlekedés ... 40.8 275 24.9 21.8 Kereskedelem ... 1.2 2.2 4.7 4 4.7 Szociális celok (ok-

tatásügy. művelő- dés. közegészség—

ügy, társadalom—

biztositás) ... . 5.0 6.4 7.7 8.0 Lakóházak építése. . 4.3 8.5 9.2 8.4 Hivatali épületek

épitése ... 2.9 3.0 3.0 2.4 Közbasznosságú köz-

intézmények és

egyebek ... 1.2 1.1 1.4 1.8 Összes—mm IDO-0 100.0 100.0 100.0 i,) Tervteljesítósi adatok.

A háború utáni első években a háborús pusztítások következtében erősen meg—

rongált közlekedési hálózat helyreállítasa volt a fő feladat. 1947 óta az ipar fejlesz- tése áll a lengyel tervgazdaság homlok—

terében.

A terv első két évében a beruházások finanszirozása túlnyomórészt bankhiielek segitségével történt. Viszont 194'J—ben a tervberuházásoknak már 92%-at az Állami költségvetésből finanszírozzák az úgynevezett ,,vissza nem térítendő hite—

lek" formájában (ez az állami hitelek új elnevezése).

A lengyel beruházások finanszírozása

1946—1949-ig

(milliárd zlot y) .

1o40 1942— Ha

Allami hitelek ... 334 17.35 47.7

Bankhileiek ... . ... 24 8 7; .7 1473 Baját eszközök . ... 23) 131, 25.13

Összesen 404 115.0 220.8

iÉl'lSl

Vissza nem térítendő hitelek .. . . _ , . . . . . 267 Visszatérítendő hitelek. . . 4 . . . . 23 Sajáteszközök...-. ... 19 Összesen 309 4

—Fomás: Statisticky zpravodnj, Prága, 1949, izu—m sz. 260. old.

BULGÁBIA

Ipar

Bulgária a két— és ötéves tervek folya- mán agrár—ipari országból ipari agráror—

szággá alakul át. A bulgár ipar fejlődését

—— az 1937—es színvonalhoz viszonyítva _—

a következő indexszámok szemléllelik:*

1937 : 100

1945...

1946... ...

1947...

1948..

A munkásonkint és munkanaponkint termelt javak értékének összehasonlítása- ból kitűnik, hogy a termelés 1948 ban az előző évhez viszonyítva az egyes ipar- ágakban a következo" javulást mulatja:

19473100

Fémipar... ... 13737

anutipar ... . . . í . 1233

(gyapjúipur ... 16843 Epitőnuyugipar ... 1313 BÖripur... ... . ... 2435 Vegyipar ... 26! .0

Élelmiszeripar .. . . ... 2143

Ugyanebben az időszakban -—— 1947—hez viszonyítva —— az önköltség a következő százalékokkal csökkent: a eementgyártás- nál 4.8, a téglagyártásnal 7.7, a tablaüvog—

gyúrtásnál 12.7, a cukorgyártásnal 25.6 és a tésztaneműtk gyártásánál 10.4 %-kal.**

Forrás: 'Száatisztika. Szófia, 1949, 2. sz., 144.

() .

" Problema-s éeonomigues. Párizs, 1949, 79. sz.. 15—16. Old.

ROMÁNIA

Tervtelj esítés

Az ipari termelés már 1948—ban túl—

haladta az 1938. évi színvonalat az ípzr több ágában, így például a szén, az acel, a hen'wreli lemez, ;; Vaserc és a földgáz

termelésben. Az 1949. évi terv a termelés 40%—os emelkedését irányozza elő. A ter- vet az első negyedévben 73, a második negyedévben 7.4%—kal teljesítették túl, bár a második negyedévben az eredeti tervet meg bővítették.

Ha összehasonlítjuk 1949 első hat hó-

napjának ipari termelését az 1948. évt megfelelő időszakával, akkor azt látjuk, hogy a termelés jelentős mértékben emel- kedett, a nehéziparban éppen úgy, mint a könnyűiparban.

259

Az ipari termelés 1949. I., felében '

(1948. I. félév : 100)

Öntöttvastermelés ... 1644 Acéltermelés ... 133 .2 Hengereltvastermelés ... 1182 Vasérctermelés ... 157 .8 Széntermelés ... 119.7 Bőrlpar ... 296.1 Pamatszövetipar ... 1463 Gyapjúszöve tipar ... 1594 Cukor-ipar ... 6442

Az 1949. évi 82 milliard lej összegű tervheruházás az előző évi beruházásnak

négyszerese. A költségVetés , " , ezenkívül még 23—24 milliárdlej *

felüli beruházást tettek lehetőt? _ gy

a beruházáSok összege meghaladják ) G'

milliárd lejt. _ , ;

A munkatermelékenysé'g növekedésé—

nek megfelelően a munkabéralap' *iS'áiIan- dóan növekszik, így például a fémiparban a munkabéralap a ebruári 258,847.000

lejről márciusban 289,836.000fiaim—"mhel—

kedett, május—júniusban pedig*"'átlag—

ban elérte a 409,487.000 lejt;

Forrás: Tartós békéért népi demokráciáárt, Bu—

karest, 1949. augusztus 19., 3, old.

OLAS ZOBSZ ÁG

Munkanélküliség és kivándorlás

*A világgazdasági válság és a marshalli—

zálás következtében az olasz munka- nélküliek száma folyton emelkedik. A Munkaügyi Minisztérium a való helyzet elködösítése céljából 1948 június óta

Mezőgazda- sag 1948 január ... 381858

március ... 413919 június ... 342120 december ... ——- 1949 január ... — aprilis ... ——

A fent közölt összeállítással szemben vegyük azonban figyeltmbe azt, hogy az ipari foglalkozású munkaképes lakos—

ság száma az 1948. június 30-i összeírás szerint 5.3 millió fő.** A Munkaügyi Mi—

nisztérium adatai alapján a nyilván—

tartott ipari foglalkoztatottak száma 1948—ban viszont csupán 1.8 millió fő körül inozgott.* Önként felvető—

dik annak a kérdése, hogy mi történt azzal a 3.5 millió fővel, akik sem az ipari munkanélküliek, sem a foglalkoztatottak csoportjában nem szerepelnek. A válasz magától értetődő : a hivatalos olasz munka—

nélkülisűgi adatok hamisak, mert 1949 júniusában egyedül az ipari mun/(antikü—

liek száma meghaladta a 3 milliót. Olasz—

országban a rendelkezésre álló munka—

erőmk azonban csupán 29%-ra ipari, 50%—a pedig mezőgazdasági." Miután a rendelkezésre álló statisztikák a mező—

gazdasági foglalkoztatottságot illetően nem közölnek adatokat, a mezőgaz—

dasági munkanélküliség tényleges állá- sát megállapítani nem tudjuk. Ha azon—

nem közli, hogyan oszlik meg'-"a munka—

nélküliség az egyes termelési ágak sze—

rint. A hivatalos adatok alapján a munkanélküliek száma a következőképpen alakult :*

Ipar Kereske- Egyéb Összesen

delem

1,047.682 110.552 416.171 masina 1,2os.995 m.oso 508.797 anna";

1,281.624 131347 528559 2,283.'650

—— __ _ ms 1.271

—— _ ___ ágazati

" _ % mama

/

ban feltételezzük, hogy mezőgazdasági

vonalon a hamisítás ugyanolyan arányú, mint az ipari vonalon, akkor a mezőgaz—

dasági munkanélküliek száma nem 300—400.000 —— mint hivatalosan közlik M hanem 900.000—1,200.000 fő.

Meg kell még említenünk, hogy a'hívu—

ialos munkanélküliségi statisztika a részle—

" ges munkanélkülieket sem veszi figyelembe, pedig az iparban a heti 40 munkaóránál kevesebbet dolgozó munkások létszáma a foglalkoztatott ipari összmnnkaerőhöz

*Viszonyítva jelentős :*

1947 júniusban 10.8%

1948 januárban 25.6%

áprilisban 25.494, júniusban 22.4%

Az amerikai imperialisták zsoldjában álló olasz kormány a munkanélküliség egyetlen megoldásaként a kivándorlást tamogatja. Ezzel tulajdonképpen olcsó munkaerőt szállít imperialista megbízói—

nak. Ezt a tényt az olasz kivándorlási mozgalom adatai igazolják.

Vándorlási veszleség* * *

ma?—1933 *) 1946 1947 I) 1948

] AOOO "IM 1.000 "lm, 1 .000 "I,", 1 .000 "Ig,

Kontinens ... mm.-1 —1.2 ——45.0 ———1.0 mem mao w354) ———-1.'8

*Tengerentúl ... —16.0 m—OA —78.0 ——1.2 ——53.1 ' ——1.2 ——89.0 ———2.0 Összesen. . %rjmt -_ 1.6 —'.z.o ——2.2 _az_? ——3.2 *17441 ua.:

1) A ;:örzi tartomány n. lkül.

') 1918. júiritzs :zo rami.

263

A fenti tábla vizsgálatából két megállapí—

tást vonhatunk le :

i. A kivándorlás rohamosan növekszik;

az 1937—1938—as évek átlagában a 43.7 millió főnyi lakosság kivándorlási vesz—

teaége 1.6 0/00 volt, 1948-ban a 459 millióra növekedett lakosságé 3.0 %a. Ez azt jelenti hogy mig a lakosság száma tíz év alatt

$$$—kal növekedett, addig a kivándorlási veszteség arányszáma 137%-kal emelke—

eiett.

2. A tengerentúlra irányuló kivándorlás erősbödik a kontinensre írglnyulóval szem- ben, mert amíg a kontinens felé irányuló kivándorlás vesztesége 1.2 o[m,—ről 1.8 "Im,—re emelkedett, addig a tengerentúli kiván—

dorlási vesztesége 0.4 "lm—ről 2.0 "fun-re'.

Forrás : * Rziissegna di statistiche del lavoro, Róma, 1919. 4." sz.. 331., 333. és 336. Old.

** Annuaiio statistics italiano, 1944—48. A Köz- pnnti Statisztikai Hivatal kiadása, Róma, 1949.

35. old.

*** Prohlémes economigues, Párizs,1949. 81. sz., lift. old.

AMERIKAI EGYESÚLT ÁLLAMOK

Munkanélküliség Az USA Munkaügyi Minisztériumiiiak

Statisztikai Hivatala által k .ott .,Mlonthly Labor Review" című folyóirat rendszeresen közli :) logialkoztatottság és munkanélküliség hivatalos adatait. Ezek a statisztikák a munkanélküliek cso'wrt- mean csifpán a közvetitesre jenntkezett munkanélkülieket tüntetik fel. A rész—

leges munkanélkülieket, vagyis azokaí a

munkásokat (m tiSZt 7íselőket, akik nem'

, méreteit

Ahhoz, hogy a munkanélküliség valódi megállapithassuk, a hivatalos munkanélküliségi adatokhoz hozzá kell számítanunk azokat, akik hetenkint 1—14, vagy 15—34 órát dolgoznak, valamint azokat, akiket a hivatalos statisztika úgy tüntet fel, hogy ,,van munkahelyük, de nem'dolgoznak". Ide kell számítanunk még a 18. évüket betöltött. elsőízben munkát kereső fiatalokat is, akikre vonat—

teljes munkaidőben foglalkoztatottak, a kozóan hivatalos adatok nem állanak hivatalos statisztika a foglalkoztatottak rendelkezésre.

czaoportjához számítja. )

Az amerikai munkanélküliség alakulása

(1.000 fő)

1 9 4 8 1 9 4 9

április május december január február március április május A szakszervezetek állal

nyilvántartott munkanél—

küliek száma: ... / 2.133 1.761 L941 2.664 3.221 3.167 3.016 3.289 Ipari részleges munka—

nélküliek:

heti 15—34 órát dolgozók 4.902 4.886 5.303 5.533 5.737 5.964 5.913 5.073 heti 1——-—14 órát dolgozók 1.776 1.637 1.844 1.899 1.876 1.944 1.888 1.778 Munkahellyel rendelkező

nem dolgozók ... 2.027 1.550 1.488 1.907 1.730 1.585 1.438 1.554 Mezőgazdaság! részlpges'

munkanélküliek: '

heti 15—34 órát dolgozói—a 1.336 1.513 1.680 1.725 1.776 1.833 1 .700 1.474

heti l—A—líi órát dolgozók 187 201 265 392 367 357 243 211

Munkahellyel rendelkező

nem dolgozók ... 255 211 196 345 260 231 221 130

Összesen 12.676 11.759 12.717 14.465 14.967 15.081 14.419 13.509

A munkanélküliek száma (ifjú munka—

nélküliek nélkül) 1948—ban 12—43 millió körül mozgott, 1949 első öt hónapjában ez a szám 14w—15 millióra emelkedett.

A fenti kimutatás szerint május hónap—

ban a munkanélküliek száma 1 millióval csökkent, azonban ez a csökkenés csupán szezonális jellegű, mert a mezőgazdasági munkák megindulásával van kapcsolat—

ban. Ezt bizonyítja az is, hogy 1948 májusában a munkanélküliek száma ápri—

lis hónappal szemben szintén 1 millióval csökkent. A szakszervezetek által nyilván- ' tartott munkanélküliek száma 1949 má- jusában 273.000 fővel, júniusban pedig

további 489000 fővel emelkedett.

Forrás: Monthly Labor Review, Washington, 1949, 68. sz. és 69. sz., 67. old.

26!

A nyugatnémetországi Szakszervezetek 'Gazdaságtudományi Intézetének haztar—

tásstatíszlikaja szerint az egy háztartásra

BIZÓNIA

A reáljövedelem alakulása

eső reáljövedelem 1936. évi árakon sui—

mílva a következő:

A szakszervezetek háztartáskönyvi fel—

vételei alapján 1948 végén a bizóniai háztartások száma 14 millió, ebből 32%

jövedelme 180 német márka alatt volt, mely összeg még a legszükségesebb lét—

fenntartási szükségletek fedezésére sem elegendő. Csupán 14% jövedelme volt akkora, hogy a létfenntartási vagy más—

képpen ,,xnerev szükségleteket") teljes e mérté—kben fedezte. A merev szükségletek kielégítésén kívül a háztartások 46%- ának telt az ú. n. ,,ruganyos szükségle—

tek"2) kielégítésére is, és csupán 89/0751

tudta luxusigényeit részben fedezni.

Az életszínvonal rohamos csökkenését az élelemlogyasztás szerkezete is szemlél—

teti.

') Élelmezés, házbér, lakás tisztántartása, fűtés- világítás, ruházat és a háztartási cikkek karban- tartása, közlekedés, gyógykezelés, iskolakönyvek és járulékok.

') Élvezeti cikkek, háztartási cikkek, ruházat, tegez-nemű és cipö beszerzése, művelődés, üdülés, st .

A szocializmus államát építi az

velő kérdéseinek tisztázása

Ára 3 forint

Megrendelhető :

w 7- , " Társadalomblztositáti Időpont Munkások Magánalkalmazottak Isoztlszlwstlok járadékot élvezők

IBM ill. DM ! Index RM ill. DM ! Index BM ill. DM ! Index RM il]. DM Index

'1928 222.—— 100 309.—— 100 " 351.—— wo an.—_ ma

1948 végén . 125.——- 56 164.—-— 53 178.—— 51 45.w— (§?

-— _— _ - l

7 ,;

I ll " n _ [

Alla m es Kozngazgalas

E szemle célja a magasabb típusú, népi demokratikus állam alap—

Megjclenik havonta egyszer

Kapható lBUSz—pavillonokban

ÁLLAMI LAPKIADÓ N. V. KIADÓHIVATALÁNÁL

Budapest, V, Bajcsy-Zsilinszky-úc 78

* Telefon: 129—480, 120—040

Poslatakarékpénztári csekkszámla:

Egy főre eső élelmiszer/aggasztó:

1927/28 1948 havi átlag december _ Élelmiszerfajta Egység

Liszt ... kg 1.0 %

Tésztaáruk ... kg 0.1 3.2

Hüvelyesek. . ... kg; 0.2 ——

Rizs ... kg 0.1 w—

Burgonya . kg 103 333

Főzelék kg 2.5 "I.!

Gyümölcs . kg 1.9 1.1

Cukor ... . . . kg 1.1 1.3

Teljes tej ... ! 9.5 6.8 Vaj ... kg 0.4 0.3 Margarin ... kg 0.7 0.4 Sajt ... kg 0.3 0.2 Tojás ... (ll), 9.4 0.8

Zsír ... kg 0.2 M Hús ... kg 3.0 a !

Ha! ... kg 0.4 I..

Míg 1928—ban a nyugalnémetországi dolgozók élelmezésében a magas tápértékű állati fehérjét. tartalmazó élelmiszerek ját—

szották a főszerepet, addig 1948—ban a keményítőlarialmú élelmiszerek az élel—

mezés legfontosabb alkatrészei.

Forrás: Milteilungen des WirtschaftswissenschaüL Instiluts der Gcwerkschaften, Köln, 1949, 4__.5_ sz., 2—6. old.

^{936510 '}