A Magyar Nemzeti Bank elnökének 16/2016. (V. 11.) MNB rendelete

(1)

MAGYAR KÖZLÖNY ^{67. szám}

M A G YA R O R S Z Á G H I VATA L O S L A PJ A 2016. május 11., szerda

Tartalomjegyzék

16/2016. (V. 11.) MNB rendelet A kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény, valamint a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény hatálya alá tartozó engedélyezési, jóváhagyási, nyilvántartásba vételi és törlési eljárások, valamint bejelentések tekintetében alkalmazandó elektronikus űrlap tartalmára, formájára vonatkozó részletes szabályokról szóló

18/2014. (VI. 3.) MNB rendelet módosításáról 5268 17/2016. (V. 11.) MNB rendelet A jegybanki információs rendszerhez elsődlegesen a Magyar Nemzeti

Bank alapvető feladatai ellátása érdekében teljesítendő adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 50/2015. (XII. 9.) MNB rendelet módosításáról és

egyes rendelkezései hatályba nem lépéséről 5270

15/2016. (V. 11.) BM rendelet Az egyes lakhatási támogatásokkal kapcsolatos miniszteri rendeletek

módosításáról 5274 1230/2016. (V. 11.) Korm. határozat A Magyarország Kormánya és az Egészségügyi Világszervezet között

az Egészségügyi Világszervezet Budapesti Központjának létrehozásáról

szóló Megállapodás szövegének végleges megállapításáról 5279

(2)

5268 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2016. évi 67. szám

IV. A Magyar Nemzeti Bank elnökének rendeletei, valamint az önálló szabályozó szerv vezetőjének rendeletei

A Magyar Nemzeti Bank elnökének 16/2016. (V. 11.) MNB rendelete

a kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény, valamint a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény hatálya alá tartozó engedélyezési, jóváhagyási, nyilvántartásba vételi és törlési eljárások, valamint bejelentések tekintetében alkalmazandó elektronikus űrlap tartalmára, formájára vonatkozó részletes szabályokról szóló

18/2014. (VI. 3.) MNB rendelet módosításáról

A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény 173. § d) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény 4. § (9) bekezdésében foglalt feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

1. § A kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény, valamint a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény hatálya alá tartozó engedélyezési, jóváhagyási, nyilvántartásba vételi és törlési eljárások, valamint bejelentések tekintetében alkalmazandó elektronikus űrlap tartalmára, formájára vonatkozó részletes szabályokról szóló 18/2014. (VI. 3.) MNB rendelet (a továbbiakban: R.) 8. § (1) bekezdése a következő o) ponttal egészül ki:

(A befektetési alapkezelőnek)

„o) a Kbftv. 196. § (1) bekezdésén alapuló – az általa kezelt befektetési alap éves könyvvizsgálatára vonatkozó szerződéssel, illetve valamennyi, a könyvvizsgáló által az éves jelentéssel kapcsolatban készített jelentésre vonatkozó – bejelentési kötelezettségét az 55/A. mellékletben”

(meghatározott adattartalmú elektronikus űrlapon kell teljesítenie).

2. § Az R. 2. melléklete az 1. melléklet szerint módosul.

3. § Az R. 6. melléklete a 2. melléklet szerint módosul.

4. § Az R. 45. melléklete helyébe a 3. melléklet lép.

5. § Az R. a 4. melléklet szerinti 55/A. melléklettel egészül ki.

6. § Az R.

a) 4. § (2) bekezdés 4. pontjában a „bejelentési kötelezettségét” szövegrész helyébe a „bejelentési kötelezettségét – a végleges feltételek és az ahhoz kapcsolódó összefoglaló, valamint amennyiben szükséges, az összefoglaló fordításának egyidejű mellékelésével –” szöveg,

b) 8. § (1) bekezdés d) pontjában az „egyesült ÁÉKBV-k” szövegrész helyébe az „ÁÉKBV-k, ABA-k” szöveg lép.

7. § Ez a rendelet a kihirdetését követő ötödik napon lép hatályba.

Dr. Matolcsy György s. k.,

a Magyar Nemzeti Bank elnöke

(3)

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2016. évi 67. szám 5269 1. melléklet a 16/2016. (V. 11.) MNB rendelethez

1. Az R. 2. mellékletében foglalt bejelentő űrlap II. 18. pontja helyébe a következő rendelkezés lép, és a bejelentő űrlap a következő II. 19. ponttal egészül ki:

„18. A forgalomba hozatal zártkörű jellegét megalapozó körülmény 19. Egyéb információ”

2. melléklet a 16/2016. (V. 11.) MNB rendelethez

1. Az R. 6. mellékletében foglalt bejelentő űrlap II. 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„1.1. Alaptájékoztató engedély száma

1.2. Alaptájékoztató engedélyezésének ideje (engedélyező határozat kelte)”

„45. melléklet a 18/2014. (VI. 3.) MNB rendelethez Bejelentő űrlap

a Kbftv. 99. § (4) bekezdésén alapuló – az ÁÉKBV-k, ABA-k egyesüléséről szóló jelentés megküldésére vonatkozó – bejelentési kötelezettség teljesítéséhez

1.1. jogelőd ÁÉKBV/ABA neve 1.2. jogelőd ÁÉKBV/ABA székhelye 2.1. jogelőd ÁÉKBV/ABA neve 2.2. jogelőd ÁÉKBV/ABA székhelye 3.1. jogutód ÁÉKBV/ABA neve 3.2. jogutód ÁÉKBV/ABA székhelye

4. egyesülés időpontja (amelyre a portfóliójelentés vonatkozik) 5. az egyesülést jóváhagyó felügyeleti határozat száma”

„55/A. melléklet a 18/2014. (VI. 3.) MNB rendelethez Bejelentő űrlap

a Kbftv. 196. § (1) bekezdésén alapuló – a befektetési alap éves könyvvizsgálatára vonatkozó szerződéssel, illetve valamennyi, a könyvvizsgáló által az éves jelentéssel kapcsolatosan készített jelentésre vonatkozó – bejelentési kötelezettség teljesítéséhez

I. Alapadatok

1. Az alapkezelő adatai

1.1. az alapkezelő megnevezése 1.2. az alapkezelő székhelye 1.3. az alapkezelő cégjegyzékszáma 2. Az alap megnevezése

(4)

3. A bejelentés jellege 3.1. új bejelentés

3.2. megismételt bejelentés

4. A megismételt bejelentés alapját képező korábbi bejelentés száma 5. A képviselő adatai

5.1. a képviselő neve

5.2. a képviselő címe/székhelye

II. A bejelentéssel kapcsolatos információk 1. a bejelentés tárgya

2. az éves könyvvizsgálattal megbízott könyvvizsgáló adatai 2.1. a könyvvizsgáló neve

2.2. a könyvvizsgáló címe

2.3. a könyvvizsgálói engedély száma

2.4. a könyvvizsgáló kamarai nyilvántartási száma 2.5. a könyvvizsgáló kamarai minősítése, minősítései

3. a könyvvizsgálati feladatot ellátó természetes személy könyvvizsgáló adatai 3.1. a természetes személy könyvvizsgáló neve

3.2. a természetes személy könyvvizsgáló könyvvizsgálói engedély száma 3.3. a természetes személy könyvvizsgáló kamarai nyilvántartási száma 3.4. a természetes személy könyvvizsgáló kamarai minősítése, minősítései 4. a könyvvizsgálati tevékenység ellátására adott megbízás időtartama

5. A csatolt dokumentum, dokumentumok megnevezése 6. Egyéb információ”

A Magyar Nemzeti Bank elnökének 17/2016. (V. 11.) MNB rendelete

a jegybanki információs rendszerhez elsődlegesen a Magyar Nemzeti Bank alapvető feladatai ellátása érdekében teljesítendő adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 50/2015. (XII. 9.) MNB rendelet módosításáról és egyes rendelkezései hatályba nem lépéséről

A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény 171. § (1) bekezdés i) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény 4. § (6) bekezdésében meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

1. § A jegybanki információs rendszerhez elsődlegesen a Magyar Nemzeti Bank alapvető feladatai ellátása érdekében teljesítendő adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 50/2015. (XII. 9.) MNB rendelet (a továbbiakban: R.) a következő 5. §-sal egészül ki:

„5. § Az adatszolgáltató az L11 MNB azonosító kódú adatszolgáltatást e rendeletnek a jegybanki információs rendszerhez elsődlegesen a Magyar Nemzeti Bank alapvető feladatai ellátása érdekében teljesítendő adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 50/2015. (XII. 9.) MNB rendelet módosításáról és egyes rendelkezései hatályba nem lépéséről szóló 17/2016. (V. 11.) MNB rendelet 2. melléklet 1–3. pontjával megállapított rendelkezései szerint első alkalommal 2016 harmadik negyedévére mint tárgyidőszakra vonatkozóan teljesíti.”

2. § Az R. 1. melléklete az 1. melléklet szerint módosul.

3. § Az R. 2. melléklete a 2. melléklet szerint módosul.

4. § Hatályát veszti az R. 3. § (2) bekezdése.

(5)

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2016. évi 67. szám 5271 5. § Nem lép hatályba az R.

a) 1. melléklet I. pontjában foglalt táblázat 70. sora,

b) 2. melléklet II. pontjában a „Negyedéves jelentés a jelzáloghitel-finanszírozás megfelelési mutatóról” (MNB azonosító kód: L72) megnevezésű adatszolgáltatás táblái és kitöltési előírásai.

6. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével – a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) Az 1. § és a 2. melléklet 1–3. pontja 2016. július 1-jén lép hatályba.

Dr. Matolcsy György s. k.,

a Magyar Nemzeti Bank elnöke

(6)

5272MAGYAR KÖZLÖNY • 2016. évi 67. szám

1. Az R. 1. melléklet II. pontjában foglalt táblázat a következő 7. sorral egészül ki:

(MNB

azonosító kód Megnevezés Az adatszolgáltatók köre

Az adatszolgáltatás

gyakorisága teljesítésének módja határideje címzettje)

7 Z07 Természetes személyek anonimizált

jövedelmi és munkatörténet adatai ONYF megállapodás szerint

elektronikus úton (elektronikus

adathordozó) megállapodás szerint MNB Statisztikai igazgatóság

(7)

MAGYAR KÖZLÖNY • 2016. évi 67. szám5273 2. melléklet a 17/2016. (V. 11.) MNB rendelethez

1. Az R. 2. melléklet II. pontjában az L11 MNB azonosító kódú adatszolgáltatás 03. táblája helyébe a következő 03. tábla lép:

2. Az R. 2. melléklet II. pontjában az L11 MNB azonosító kódú adatszolgáltatás kitöltési előírásai II. pont 9. alpontjában a „bi)” szövegrész helyébe a „bj)” szöveg, II. pont 12. alpontjában a „bh” szövegrész helyébe a „bi)” szöveg lép.

3. Az R. 2. melléklet II. pontjában az L11 MNB azonosító kódú adatszolgáltatás kitöltési előírásai II. pontja a következő 13a. alponttal egészül ki:

„13a. A 03. tábla bh) oszlopában jelentendő adatokra a JTM rendelet JTM számítására vonatkozó előírásai azzal az eltéréssel irányadók, hogy a JTM rendelet 2. § 6. pont c) alpontja szerinti esetben a havi törlesztőrészletet 100 százalékon kell figyelembe venni.”

4. Az R. 2. melléklet II. pontja a következő rendelkezéssel egészül ki:

„MNB azonosító: Z07

Kitöltési előírások

Természetes személyek anonimizált jövedelmi és munkatörténet adatai

Az ONYF az általa kezelt, egyedi szintű, a természetes személyek jövedelmét leíró, valamint a munkahelyükre és foglalkoztatottságukra vonatkozó, anonimizált adatokat az MNB-vel megkötött, mindenkor hatályos adatátadási szerződésnek megfelelően, az adatokat személyes jellegüktől megfosztva és anonim kapcsolati kóddal ellátva köteles megküldeni az MNB részére.”

„03. tábla: Nyújtott háztartási hitelek kockázati információi

Szerződés KHR-

azonosítója Szerződéskötés

dátuma Törlesztő részlet

összege Törlesztő részlet devizaneme

Szerződés utolsó előfordulásának

jelzője

Hitelkiváltás céljából kötött szerződés? (i/n)

A hitelt ügynökön keresztül folyósították? (i/n)

Értékvesztés összege Kockázati súly

(RWA-hoz) PD LGD Kitettségérték Ügyleti kamat (állományi)

JTM rendelet szerinti JTM érték

Kedvezményes súlyok nélkül számított JTM

érték

A JTM számításhoz figyelembe vett jövedelem nagysága

Késedelmes napok száma (legrégebbi hátralék szerint)

aa ab ac ad ae af ag ba bb bc bd be bf bg bh bi bj

000001 000002 000003

….

nnnnnn "

Sorkód

Adósra, szerződésre vonatkozó információk A szerződés kockázati információi

(8)

V. A Kormány tagjainak rendeletei

A belügyminiszter 15/2016. (V. 11.) BM rendelete

az egyes lakhatási támogatásokkal kapcsolatos miniszteri rendeletek módosításáról

A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 87. § (1) bekezdés a)–i) és l) és m) pontjában,

az 1–4. §, valamint az 5–17. § tekintetében a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 85. § (5) bekezdés q) és s) pontjában, valamint (8) bekezdés b) pontjában, továbbá a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 341. § (1) bekezdés 21. pont f) alpontjában

kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 21. § 4., 7., 9., 21., 22., 25., 26., 30. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva, a következőket rendelem el:

1. A belügyi szervek rendelkezésében lévő, lakásnak nem minősülő szállóférőhelyek, lakóegységek használatáról, valamint a bérleti, albérleti díj hozzájárulás szabályairól szóló 40/2000. (XII. 12.) BM rendelet módosítása

1. § A belügyi szervek rendelkezésében lévő, lakásnak nem minősülő szállóférőhelyek, lakóegységek használatáról, valamint a bérleti, albérleti díj hozzájárulás szabályairól szóló 40/2000. (XII. 12.) BM rendelet (a továbbiakban: R1.) 2. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(10) A szabad szállóférőhelyek hasznosításáról – a férőhellyel rendelkező szerv hozzájárulásával – az üzemeltető dönt. Kivételesen, egyedi esetekben a szabad szállóférőhelyek hasznosíthatók a szolgálati jogviszonyban álló személy Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozója számára, az üzemeltető döntése alapján, legfeljebb 30 napra, a használati díj előzetes megfizetésével.”

2. § Az R1. 4. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A szállóférőhely használója a használati díjat havonta – hozzájárulása alapján – a használat hónapjára vonatkozó illetményéből történő munkáltatói levonással fizeti meg. Ha a használati jogviszonyt létrehozó megállapodás megkötésére vagy a használati jogviszony megszűnésére nem a hónap első, illetve utolsó napján kerül sor, a szálló használója a töredék hónapban az időarányos használati díjat köteles megfizetni.”

3. § Az R1. 13. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A hozzájárulás egy évig folyósítható. Az egy éves időtartam lejártát követően a támogatás iránti kérelem – a feltételek fennállásának igazolásával – ismételten benyújtható.”

4. § Az R1. „Bérleti, albérleti hozzájárulás” alcíme a következő 19/A. §-sal egészül ki:

„19/A. § (1) Önálló lakásnak kell tekinteni a kérelmező vagy a házastársa (élettársa) és a velük együtt élő kiskorú gyermek tulajdonának tárgyát képező és birtokában lévő lakást, amennyiben a tulajdoni hányaduk – együttesen is – meghaladja az 50%-ot, továbbá az általuk bérlőként, bérlőtársként használt bérlakást, ha a lakás állami vagy önkormányzati tulajdonban van.

(2) Nem lehet önálló lakásnak tekinteni

a) az öröklés vagy ajándékozás jogcímén haszonélvezettel terhelt lakást, amennyiben a haszonélvező a lakásban igazoltan bent lakik;

b) a kérelmező tulajdonában álló lakást, amennyiben annak használatát a kérelmező házassági, illetve élettársi kapcsolat igazolt megszűnése miatt a házastársa, illetve élettársa vagy gyermeke részére átengedte, a lakáshasználat tárgyában hozott bírósági határozat jogerőre emelkedéséig vagy a lakáshasználatot rendező megállapodás hatálybalépéséig. A házasság megszűnését a házasságot felbontó jogerős bírósági határozattal, az élettársi kapcsolat megszűnését közjegyző által kiállított okirattal kell igazolni.”

(9)

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2016. évi 67. szám 5275 2. A lakáscélú munkáltatói kölcsönről szóló 44/2012. (VIII. 29.) BM rendelet módosítása

5. § (1) A lakáscélú munkáltatói kölcsönről szóló 44/2012. (VIII. 29.) BM rendelet (a továbbiakban: R2.) 2. § 1. pontja a következő c) alponttal egészül ki:

(E rendelet alkalmazásában átvállalás:)

„c) korábbi, nem belügyi munkáltató által lakáscélra nyújtott munkáltatói kölcsönnek az új, e rendelet hatálya alá tartozó munkáltató általi teljesítése.”

(2) Az R2. 2. § 4. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„4. lakáskorszerűsítés: a lakás komfortfokozatának növelése céljából víz-, csatorna-, elektromos-, gázközmű bevezetése, továbbá belső hálózatának kiépítése, fürdőszoba létesítése olyan lakásban, ahol még ilyen helyiség nincs, központosított fűtés kialakítása vagy cseréje, beleértve a megújítható energiaforrások alkalmazását is, az épület szigetelése, beleértve a hő-, hang-, vízszigetelési munkálatokat, a külső nyílászárók energiatakarékos cseréje, tető cseréje, felújítása, szigetelése, lakásüzemeltetés céljára szolgáló alternatív energia (nap-, szél-, víz-, geotermikus-, bioenergia) hasznosítási rendszer kiépítése,”

6. § Az R2. 3. § b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A Belügyminisztérium lakásügyi szervei:)

„b) helyi lakásügyi szerv:

ba) a Belügyminisztérium Pénzügyi Erőforrás-gazdálkodási Főosztály: a Belügyminisztérium hivatali szervezetében a saját dolgozói állomány vonatkozásában,

bb) a Készenléti Rendőrség: a saját, valamint külön megállapodás alapján az Országos Rendőr-főkapitányság állománya vonatkozásában, továbbá a rendészeti szakközépiskolák, Nemzeti Bűnügyi Együttműködési Központ, a Rendőrségi Oktatási és Kiképző Központ, a Repülőtéri Rendőr Igazgatóság, a Közszolgálati Személyzetfejlesztési Főigazgatóság, a BM Nemzetközi Oktatási Központ, a Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központ, a Nemzeti Védelmi Szolgálat, a Bűnügyi Szakértői és Kutatóintézet dolgozói állománya vonatkozásában,

bc) a Budapesti Rendőr-főkapitányság: a saját dolgozói állománya vonatkozásában, bd) a megyei rendőr-főkapitányságok: a saját dolgozói állományuk vonatkozásában, be) a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat: a saját dolgozói állománya vonatkozásában, bf) az Alkotmányvédelmi Hivatal: a saját dolgozói állománya vonatkozásában,

bg) a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága: a saját, továbbá a büntetés-végrehajtási intézetek és büntetés-végrehajtási intézmények dolgozói állománya vonatkozásában,

bh) a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve (Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, a továbbiakban: BM OKF): a saját, a területi és a területi jogállású, valamint a helyi szervei dolgozói állománya vonatkozásában, továbbá jogutódként a megszűnt Belügyminisztérium Központi Gazdasági Főigazgatóság e §-ban nem szabályozott ellátási körébe tartozók vonatkozásában,

bi) a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal: a saját dolgozói állománya, a regionális igazgatóságok, továbbá a befogadó állomás és a menekültügyi őrzött befogadó központ dolgozói állománya vonatkozásában,

bj) az Országos Vízügyi Főigazgatóság: a saját dolgozói állománya vonatkozásában, bk) a vízügyi igazgatóságok a saját dolgozói állományuk vonatkozásában,

bl) a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala: a saját dolgozói állománya vonatkozásában, bm) a Terrorelhárítási Központ: a saját dolgozói állománya vonatkozásában,

bn) a belügyi szervekhez, valamint a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Karhoz kirendelt és vezényelt dolgozók vonatkozásában a munkáltatói jogkör gyakorlója szerinti, a ba)–bm) alpontokban felsorolt szervek.”

7. § (1) Az R2. 5. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Annak a dolgozónak a lakásépítése, lakásvásárlása támogatható, akinek magának, házastársának vagy élettársának, valamint kiskorú gyermekének, együttköltöző családtagjának – a (4) bekezdésben foglaltakon kívül – lakástulajdona, lakásra vonatkozó állandó használati joga, haszonélvezeti joga nincs, állami, önkormányzati tulajdonban lévő lakásra vonatkozó bérleti jogviszonya nem áll fenn, vagy a tulajdonában lévő lakást az újabb lakás szerzése érdekében elidegeníti, az állami, önkormányzati tulajdonban lévő lakásra vonatkozó lakásbérleti, lakáshasználati jogviszonyát megszünteti.”

(10)

(2) Az R2. 5. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Támogatást vehet igénybe az a dolgozó is,

a) aki házastársával vagy élettársával, kiskorú gyermekével, együttköltöző családtagjával együttesen legfeljebb 50%-os tulajdoni hányaddal rendelkezik egy olyan lakásban, amely tulajdonközösség megszüntetése vagy öröklés útján került a tulajdonukba, vagy

b) akinek a saját, illetve házastársa vagy élettársa, kiskorú gyermeke, együttköltöző családtagja tulajdonában lévő lakás lebontását a települési önkormányzat jegyzője elrendelte vagy engedélyezte, vagy

c) akinek, illetve házastársának vagy élettársának, kiskorú gyermekének, együttköltöző családtagjának a lakás öröklés vagy ajándékozás jogcímén haszonélvezettel terhelten került a tulajdonába és a haszonélvező haszonélvezeti jogával él.”

8. § Az R2. 7. § (1) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:

(Nem lehet munkáltatói kölcsönt nyújtani)

„f) lakásvásárlás esetén, ha az eladó az igénylőnek a Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozója vagy élettársa, kivéve a 4. § (1) bekezdés d) pontjában foglalt esetet.”

9. § Az R2. 8. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A munkáltatói kölcsön mértéke legfeljebb)

„b) olyan dolgozó esetében, akinek magának, házastársának, élettársának, vele közös háztartásban élő gyermekének, együttköltöző családtagjának külön-külön vagy együttesen lakástulajdona, résztulajdona, állami vagy önkormányzati tulajdonban lévő lakásbérleti, bérlőtársi jogviszonya, állandó használati joga, haszonélvezeti joga korábban nem volt, a tiszta vételár vagy tiszta építési költség 80%-a, de az 5 500 000 Ft-ot nem haladhatja meg,”

10. § (1) Az R2. 12. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A munkáltatói kölcsönben részesült dolgozót belügyi szervnél (ideértve a korábban más minisztérium irányítása alatt lévő belügyi szervet és a jogelőd szervet is) folyamatosan eltöltött szolgálati jogviszonya alapján a kölcsön összegéből – amennyiben az a hatályos személyi jövedelemadóról szóló törvényben foglaltak szerint adómentes bevételnek minősül – a következő kedvezmény illeti meg:

a) 5 év után 25 000 Ft,

b) 10 év után további 50 000 Ft, c) 15 év után további 75 000 Ft, d) 20 év után további 100 000 Ft, e) 25 év után további 150 000 Ft.

Az így nyújtott kedvezmény teljes összege a 400 000 Ft-ot nem haladhatja meg.”

(2) Az R2. 12. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Abban az esetben, ha a munkáltatói kölcsön úgy kerül teljes összegben visszafizetésre, hogy a hitelcél megvalósulása nem kerül igazolásra a 11. §-ban felsoroltak szerint, a már jóváírt kedvezmény, valamint az átvállalt kezelési költség egy összegben esedékessé válik.”

11. § Az R2. 16. § a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Vissza kell vonni a munkáltatói kölcsönt attól a dolgozótól,)

„a) aki a megállapodást a munkáltatóval a kölcsön nyújtásának jóváhagyását követő 3 hónapon belül, illetve aki a kölcsönszerződést a pénzintézettel a munkáltatói kölcsön összegének pénzintézethez történő átutalásától számított 3 hónapon belül nem kötötte meg,”

„(4) A támogatási megállapodás felmondása esetén a tartozást meg kell terhelni a korábban már jóváírt kedvezmény, valamint a pénzintézet által felszámított és a korábbi jogszabályok alapján a munkáltató által átvállalt kezelési költség összegével. Az így megállapított tartozás a felmondással egy összegben esedékessé válik.”

(11)

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2016. évi 67. szám 5277 13. § Az R2. 19. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő (1) és (2) bekezdés lép:

„(1) Ha a munkáltatói kölcsönben részesített dolgozó szolgálati jogviszonya a munkáltatói kölcsön teljes kiegyenlítése előtt megszűnik, a kölcsöntartozását a helyi lakásügyi szerv hozzájárulásával, az új munkáltató – a dolgozó szolgálati jogviszonyának megszűnését követő első nappal – írásbeli nyilatkozatban változatlan feltételekkel átvállalhatja.

(2) A munkáltatói kölcsönben részesített dolgozónak, valamint annak a volt dolgozónak a halála esetén, akinek a szolgálati jogviszonya megszűnésére a 17. § (3) bekezdése szerint került sor, az örököse vagy a túlélő házastársa vagy élettársa – írásbeli kérelemre – a kölcsöntartozást változatlan feltételek mellett fizetheti vissza, feltéve, hogy a kölcsönnel érintett ingatlan vonatkozásában tulajdonjogot szereznek.”

14. § Az R2. 22. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„22. § A helyi lakásügyi szerv a munkáltatói kölcsön biztosítására bejegyzett jelzálogjog, valamint elidegenítési és terhelési tilalom ranghelyéről csak abban az esetben mondhat le a jogosult pénzintézet javára, ha a pénzintézet a hitelt a munkáltatói kölcsönnel érintett lakás vásárlása, építése, – a fedezet vizsgálata mellett – bővítése, korszerűsítése, meglévő pénzintézeti hitel kiváltása, vagy vagyonközösség megszüntetéséhez kapcsolódóan tulajdoni hányad megváltása céljára nyújtja, és ezzel a jelzáloggal terhelt ingatlan teljes tulajdoni hányada a dolgozó tulajdonába kerül.”

3. A lakások és helységek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény végrehajtásáról szóló 75/2013. (XII. 18.) BM rendelet módosítása

15. § A lakások és helységek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény végrehajtásáról szóló 75/2013. (XII. 18.) BM rendelet (a továbbiakban: R3.) 2. § b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E rendelet alkalmazásában a Belügyminisztérium lakásügyi szervei:)