Nemzetközi statisztika

NEMZETKÖZI STATISZTIKA

MAGYARORSZÁG

Az Országos Tervhivatal közleménye a hároméves terv végrehajtásának 1949 III.

évnegyedi eredményeiről

Az 1949. év július—szeptr—xrber hónap—

jaiban népgazdaságunk minden ágazata lendületesen fejlődött. Ez a fejlődés egy—

részt a tervelőirányzatok teljesítésében,

illetőleg jelentékeny túlteljesítésében, másrészt pedig az előző év megfelelő idő—

szakában elért eredmények túlszárnyalta- sában nyilvánul meg.

Gyáripar

A gyáripar termelése a harmadik negyed—

évben az előirányzatot 9.9%—ban túltelje—

sítette és 41.8%—kal volt nagyobb, mint egy évvel korábban. Az 1949. év eddig eltelt kilenc hónapjában a termelés 6%—kal haladta meg az előirányzatot és 31.8%—kal az előző évi színvonalat.

A gyáripar termelése így az utolsó békeév

eredményét 35.2%—kal múlta felül.

Iparágak szerint a termelésnek az 1949 július—szeptember hónapokban elért—

eredményei a következők:

Tervteljesltós A termelés százalékba n növekedése egy év óta 8 zá zalékban Bányászat ... 103A 17.0 Kohászat ... 104.7 9.6 Vas— és fémipar ... 1131 361 Gépgyartás ... 111.1 51 .?

Vülamosenergiatermelés. . . 10853 24.1 pítőanyaglpar ... 1143 56.1 vegipar ... 109.1 19.9 Faipar ... 10729 29.59 - Papiros— és nyomdaipar. . . 131.6 58.8 Bőripar ... 1051) 364 Textilipar :

készáruk ... 1 1 2.6 451) fonalak ... 1001 24.9 , Ruházati ipar ... 8513 745 vegyipar ... 1183 534

Ipar összesen. . 109.9 (1.8

Az egyes iparágak közül csupán a ruhá—

zati ipar nem tudta az előirányzott negyedévi termelést teljesíteni. Egy év alatt viszont ez_az ipar fejlődött a leg-

nagyobb mértékben.

Épttőipar

Az építőipar az elmult negyedévben építkezést tevékenységét 75%—I:at növelte az

358

előző negyedév eredményéhez képest. Az építőipar építkezéseinek fejlődését nagy mértékben elősegítette az, hogy az építő—

anyagipar 14.3%—kal túlteljesítette ter—

melési előirányzatát és az előző év meg—

felelő időszakában elért termelését 56%—kal felülmúlta. A hároméves terv befejezése, különösen pedig az ötéves terv sikeres végrehajtása azonban meg—

követeli, hogy mind az épitőanyagipar, mind az építőipar jelentékenyen fokozzák teljesítményeiket. A. gyáriparban, bá—

nyászatban és az építőiparban foglalkozta—

tott munkavállalók száma szeptember havá- ban 75.000—rel volt nagyobb, mint június—

ban. A munkásszaporulatból 34.000 a gyáriparra, 8.000 a bányászatra és 33.000 az építőiparra jut. A foglalkoztatottság—

nak ez a növekedése részben idényszerü, mert összefüggésben áll az élelmezési iparnak a betakarítás utáni felfutásával, a bányászoknak a nyári mezőgazdasági munkából való visszatérésével és az építőipari munka erős fokozásával. A gyár—

ipar nem szezonszerű munkásszaporulata azonban így is mintegy 26.000 főre tehető.

Növekedett a munkások jövedelme is.

Az előző negyedév utolsó hónapjához képest a gyáriparban az egy munkásra jutó átlagos havi kereset szeptemberig 5%—kal lett nagyobb.

A munka termelékenysége a nyári szabadságolások után egészségesen fejlő- dik.

Mezőgazdaság

A mezőgazdaságban a szántóföldi ter—

melés eredménye —— különösen a rozsnál, árpánal, cukorrépánál és az olajos növé—

nyeknél —— meghaladja az előirányzatot.

A begyűjtés eredménye a kenyérgabonánál 25%—kal felülmulia az előző évit. Jelentős begyűjtési többlet van a napraforgónál is.

A felállított gépállomások száma 206—ról 221-re nőtt és meghaladja az év végéig tervezett számot.

J elentékeny mértékben szaporodott gép—

állományunk is. Igy a traktorok számát 34 (%,—kal, a traktorekéké 31, a Vetőgépeké 20.7 és a szelektoroké 72.7%—ka1 lett na—

gyobb az elmult negyedév folyamán,

Közlekedés '

A közlekedés teljesítményei ——- őssz- hangban népgazdaságunk általános fejlő—

désével —— jelentékenyen növekedtek. A vasutak által szállított árumennyiség 36%—

kal volt nagyobb, mint egy évvel korábban.

Erősen nőtt az utasforgalom is a közte—

kedés minden ágában, ami főleg a foglal—

koztatotlság emelkedéséből következik.

A MÁV utasforgalma 8.6, a BSzKRt

villamosutasok száma 10.9, az autóbusz utasoké 100, végül a MFTR utasainak száma 45.2%—kal volt nagyobb, mint az előző év megfelelő időszakában.

Beruházások

Erősen növekedett a népgazdaság be- ruházási tevékenysége is. Az állami hí- telekből végrehajtott beruházások összege 25 %—kal volt nagyobb, mint az előző negyed—

évben és több mint háromszorosa az első

tervén negyedévi átlagának. Különösen jó eredményeket értünk el az országos fon—

tosságú beruházásoknál.

A most következő negyedévvel be—

fejezzük —— a tervezettnél hét hónappal korábban —— a hároméves tervet.

Ipari termelésünk színvonala máris túl- haladta a terv végére előirányzott mértéket,

—— a háború előttit nem a terv szerinti 283, hanem 35. 2%—kal múlja felül —— és a mezőgazdaság is elérte a hároméves tervben meghatározott termelést.

Az eddig teljesített összes beruházások értéke is —— 8.189 millió forint —— felüt—

múlja a hároméves beruházási terv eredeti összegét.

A feladat most az, hogy a még fennforgó lemaradásokat és hiányokat pótoljuk és így a hároméves tervet ne csak globálisan, hanem minden részletében teljesítsük.

Országos Tervhivatal

SZOVJETUNIÓ .

A Szovjetúnió Minisztertanácsa mellett működő Központi Statisztikai Hivatal je—

lentése a népgazdaság helyreállítására és fejlesztésére .vonatkozó állami terv 1949

III. évnegyedi eredményeiről

A Szovjetúnió iparának, mezőgazdasá—

gának és közlekedésügyének fejlődését, beruházásait, áruforgalmat, valamint dol—

gozói anyagi és kultúrális életszínvonalá—

nak emelkedését az 1949. év III. negyedé- ben a következő adatok jellemzik:

I.

Az ipari termelési terv teljesítése

;

A termelési tervet az egyes minisztériu—

mok össztermelés tekintetében a következő—

képpen teljesítették:

Az 1949. év III. negyedére vonatkozó negyedévi terv

teljesitésének százaléka Kohászati ipar. . . .

Szénbányászat . . . ue

Kőolajipar ... 105

Villamos-erőtelepek ... 993

Vegyipar ... 105

Vlllamosipar 104 leközlő eszközöket gyártó ] . . . 103

Nehézgépipar ... 107

Gépkocsi- és traktoripar ... 103

Szerszámgé ipar . ... 104

Gé és m szereyártóipar ... 100.4 Ép tó- és útépítőgípeket gyártó ipar,. 995 Közlekedési gépeket gyártó ipar ... 100

Mezóuazdasági gépipar ... 08

Epitőoanyaggyártó ipar ... .. 105

Fa- és papíripar ... 995)

Könnyűipar ... 107

Halipar ... 91

Hús— és tejipar ... .. ' 104

Élelmiszeripar ... 103

Helyi iparok ... 106

ipari szövetkezetek ... 104

A kormány az 1949. év III. negyedében

——— az év első feléhez hasonlóan _ a ter—

melés megszervezésének további javítása, a termelési kapacitások kihasználása, va-

lamint a nyers-, tüzelő- és alapanyag meg—

takarítás érdekében megfelelő intézkedé—

seket tett, s az eredetileg megállapított ipari termelési terv arányait megnagyob—

bította. A megnagyobbllolt általános ipari termelési tervet a Szovjetúnió ipara az 1949.

év III. negyedében 102%—ban teljesítette.

Ugyancsak túlteljesítette az 1949. év első kilenc hónapjának megnagyobbított ipari termelési tervét is.

Az 1949. év III. negyedében igen nagy mennyiségű ipari terméket —— vasat és szinesiémet, fehér bádogot, vascsövet, szenet, kőolajat, benzint, petróleumot, villamosenergiát, villanymotort, transz- formátort, elektrovacunmos készüléket, villanyégőt, kábelt, tehergépkocsit, auto- bnszt, golyóscsapágyat, traktort, műtrá—

gyát, festéket és egyéb vegyszereket, kan—

csukot, gépkocsiabroncsot, cementet, ab- laküveget, könnyű tetőfedőanyagot, gram—

mofont, varrógépet, gyapot-, gyapjú—, lenszövetet és selyemanyagot, harisnya—

árut, gumilábbelit, húst, egyéb húsárut, növényi zsíradékot, cukrot, eukrászipart készítményeket, teát, cigarettát, pezsgőt

és egyéb ipari cikkeket -— gyártottak ter-

ven felül.

Bár az ipari temetési tervet összterme—

lés és a fontosabb ipari termékek tekinteté-

ben általában túlteljesítették, mégis egyes

359

minisztériumok néhány igen fontos ter—

mék szempontjából elmaradtak.

A nehézipari minisztérium fémkohászati felszerelések és gőzturbinák, a gépkocsi—

és traktoripari minisztérium személygép- kocsik és kerékpárok, a gép— és szerszám—

ipari minisztérium egyes szerszámgép- fajták, a gép— és műszergyártási minisz—

térium fonó- és szövőgépek, kompresszo—

rok és számológépek, az építkezési anyag- gyártási minisztérium azbesztpala gyár—

tása tekintetében nem teljesítette a negyedévi tervet.

I I .

Az ipari gyártmányok termelésének növekedése

A legfontosabb iparcikkek termelése az 1949. év Ill. negyedében az 1948. év III.

negyedéhez viszonyítva a következőkép—

pen változolt :

1949 III. negyed (1948 III. negyed : 100)

Nyersvns ... 119

Acél ... 124

Henger-elt fém 127 Vasúti sin . , . 192 Vascső ... 132

géz ... 125

organ ' ... 31

Ólom .) ... 128

Szén ... 114

Kőolaj ... 116

Benzin ... 112

Petroleum ... 113

Villamos-nemm ... 118

Gőzmozd ony ... 1 14 Villanymozdony ... 271

Vasúti teherkocsi ... 118

Trolleylmsz . . . . , . . 113

Tehergépkocsi . . . . 128

Személygépkocsi . . ... 223

Autóbusz ... 131

Golyóscsapng ... 131

Kohászali fe xii—élés ... 108

Exkavátor ... 129

Gőzturbina ... 147

Emelőda ru ... 1 62 Rakodógép ... 8—szorosára Villanymótor 100 kw—ig ... 140

Vllanymótor 100 kw-on felül . . . . 143

Fémvágzo szerszámge'p—Szerszámgép- ipari minisztérium ... 113

Fonógép ... 147

Szövőgép ... 165

Szitmológóp ... 192

Traktor ... 154

Arató-cséplőgép . . ... 165

Traktoreke ... 145

Traktorvontatású vetőgép ... 153

Traktorvontatású talajművelő . . . 124

Oséplőgép ... 135

Marószóda ... 125

Káleiumszóda ... . . . 126

Mini-ágya ... 133

Műguml ... 133

Gépkocsiabroncs ... 148

Megmunkált ta ... . . 115

Papir ... 122

Cement ... 124

Ablaküveg ... . . 110

Aszbesztpala ... 132

Könnyű tetőfedőanyng ... 121

Té 'la ... 125

E! gyartott ház ... 152

Kerékpár ... 150

Radióvevőkéxzülék ... 162

1949 III. 11 ed , (1948 m. negy ," 100)

Grammoton ... 166

thrógép ... 123 *

a ... . ... 185

* Gyapotszövet ... 112

Lenszövet ... . 122

Gyapjúszövet ... 115'

' Selyemanyag ... . 128

Bőrlábheli ... 115

Gumilábbeli ... 127—

Harisnya ... 128

Húséi). 'n'ú' ., ... %%

Egy saru ... . Hal ... . 131

Állati zsiradék ... 102

Növényi zsiradék ... 136

Cukor ... . . 194

Cukrászipari készítmények ... 122

Konzerv ... 126

Tea ... 101

Szappan . 163 Cigaretta . . 113

Bor. . . ; ... . . 128

Pezsgő ... 4.8—szeresére Sör ... 124

A Szovjetúnió egész iparának össztermék lése 1949 III. negyedében 1948 III. negye—

déhez viszonyítva 17 %-kal, 1949 első kilenc—

hónapjának összlermelése pedig a mult esz—

tendő meg/elelő időszakához viszonyítva 20%—

kal emelkedett.

1949 III. negyedében a népgazdaság valamennyi ágában jelentős munkálatok folytak az élenjáró technika bevezetése, a munkaigényes termelőfolyamatok, illetve a nehéz munka gépesítésének és auto- matizálásának további fokozása érdeké—

ben.

Az ipari felszerelések kihasználása ja—

vult. A fémkohászati minisztérium válla- lataihan a fémkohók hasznos térfogatának kihasználása 1949 elmult hónapjaiban ——

1948. év azonos időszakához viszonyítva

—— 7%—kal javult, a Martinkemencéknél az alapterület 1 mz—I'e eső termelt acél meny—

nyisége 11%—kal növekedett.

A kőszénipari minisztérium vállalatai—

ban a fejtésnél alkalmazott gépek termelé—

kenysége 1949 III. negyedében —— 1948 III. negyedéhez viszonyitva _. emelke—

dett, bár a fejtőgépek termelékenysége—

nek fejlődési üteme a tervtől elmaradt.

A kőolajipari minisztérium vállalata-iban

növekedett a kihasználági fúrások gyorsa-

sága, megjavult a vegyipar alapvető ága- zataiba tartozó vállalatok termelési kapa—

citásának kihasználása s emelkedett az építkezési anyagipari minisztérium cement és üveggyárai kapacitásának kihasználása.

Egyidejűleg számos iparágban, —— külö—

nösen a gépgyártásban —— a termelési fel—r szerelések kihasználásának tovabbi nagy

mértékű megjavítása vált lehetővé. '

1949 első kilenc hónapjában számos

iparágban a tervelőirányzathoz képest

csökkent a termelés egységére eső nyers—, alap—, tüzelőanyag és villamosenergia io—

gyasztas, s a megtakarítások eredménye—

képpen az ipar jelentékeny mennyiségű termelési többletet ért el.

Az 1949. év III. negyedében tovább folytatódott az ipari termelés —— töb—

bek között a tömegfogyasztási cikkek minőségének és a termékek megoszlási kö—

rének —— javulása. A könnyű-, az élel- mezési, a helyi ipar és az ipari szövetke- zetek egyes vállalatai azonban még nem biztosították azt a választékot és minő—

séget, amely a lakosság megnövekedett igényeinek megfelelt volna.

Az ipari termelés 1949. évi önköltség—

csökkentési tervét sikeresen teljesítették.

Ennek során a termelési kiadások csök- kentése tekintetében számos újabb lehe—

tőség került napfényre s ezért a kormány

több minisztérium önköltségcsökkentési

feladatát megnagyobbította.

] I I . Mezőgazdaság

A Szovjetúnió Minisztertanácsa mellett

működő Országos Termelési Főfelügyelő-

ség adatai szerint a gabonafélék összter- melése több volt, mint 1948—ban és meg- haladta a háború előtti, 1940. évi szín—

vonalat. Gyapotban, lenben, kenderben és napraforgóban az előző évinél jobb volt a termés és meghaladta a háború előtti szín—

vonalat.

Jelentősen több termett cukorrépából is.

Az 1948. évinél kedvezőbb eredménnyel bonyolították le a termés betakarítását.

A kolhozok, szovhozok és egyéni paraszt—

gazdasúgok október 5—ig 6 millió hektárral nagyobb területen takarították be a termést, mint az előző évben ugyanezen időpontig.

Az ősziek vetését a folyó évben a mező- gazdaság gépesítési színvonalának emelése következtében rövidebb idő alatt teljesi—

tették.

A kolhozokban, szovhozokban és a mellék—

gazdaságokban 1949. október 5—íg 4.4 millió hektárral szántottak fel több területet, mint 1948—ban ugyanezen időpontig.

Jelentős mértékben növekedett a kolho—

zokban a mezőgazdasági munkálatok gé- pesítettségének színvonala. A gép— és traktorállomások az 1949. év elmult idő—

szaka alatt 21 %—kal több mezőgazdasági munkát végeztek el a kolhozokban, mint 1948-ban ugyanezen idő alatt. A gép- és traktorállomások arató—cséplőgépei a kol—

hozokban a_folyó évben 29%—kal többet

takarítottak be gabonafélékből, mint 1948-ban.

A Pártnak és a kormánynak a kolhozok és szovhozok állatállománya fejlesztésére vonatkozó hároméves tervében előirt fel—

adatokat teljesítve a kolhozok óriási munkát végeztek állattenyésztő farmok megszervezése és a meglévők állatállomá—

nyának kiegészítése érdekében. 1949. októ- ber 1—ig a kolhozokban több mint 75.000 új szarvasmarha-, juh-, sertés— és baromfi—

tenyésztő farmot szerveztek.

A társadalmi tulajdonban lévő állatállo—

mány a kolhozokban 1948. október I-lől 1949.

október 1—ig a következőképpen növekedett:

a szarvasmarhaállomány 20 %—kal, ebből a tehénállomány 25%—kal, a sertésállo—

mány 76%—kal, a juh- és kecskeállomány' 13%—kal. A kolhozokban a baromfiállo—

mány 62%—kal növekedett.

A szovhozokban a haszonállatállomány' 1948. október 1—től 1949. október 1—ig a követ—

kezőképpen emelkedett: a szarvasmarha— x állomány 17 %—kal, a sertésállomány 56%—

kal, a juh— és kecskeállomány 11%—kal.

A kolhozok, szovhozok és erdőgazdasá—

gok az európai területek sztyeppés és erdősztyeppés vidékein a védőövültetés- ben jelentős sikereket értek el.

Az 1949. évi védőerdő—övezetek ültetési tervét már 102%—ban teljesítették. Több mint 280.000 hektár területen ültettek.

erdőt és 540.000 hektárt már előkészi—

tettek a jövő évi ültetésre. A csemete—

kertek ültetési tervét 11%—kal túlteljesí—

tették.

A kolhozoknak a védőerdő—övezetek léte—

sítésével, valamint a mesterséges tavak és víztárolók épitkezésével kapcsolatos mun—

kálataiban igen nagy segítséget jelentet—

tek a Szovjetúnió Minisztertanácsának és a Szovjetúnió Kommunista (bolsevik) Pártja Központi Bizottságának rendelete alapján megszervezett mezőgazdasági mi—

nisztériumi és erdőgazdasági minisztériumi erdővédelmi állomások.

IV.

Vasúti, folyami és tengeri szállítás A vasúti közlekedés átlagos napi szálli—

tási tervét 1949 III. évnegyedében 100.9%—

ban teljesítették. Az elmult év megfelelő—

időszakához viszonyítva jelentékenyen növekedett a vasúti teherforgalom napi átlaga, mely már 1948. évben meg- haladta a háború előtti, 1940. év szín—

vonalát.

A vasúti teherforgalom napi átlaga 1949 III. negyedében az elmult év harmadik ne—

gyedéhez viszonyítva 17%—kal emelkedett,

36t

* ebből a szénberakodás mennyisége 12%—

kal, a kokszé 18%—kal, a kőolajé és a kö—

olajtermékeké 21 %—kal, az érceké 24%—

kal, a feketefémeké 23 %—kal, a cementé 44%—kal, a faanyagoké 28%—kal növeke—

dett.

A tehervagonok koesíiordulóínak átlagos ideje 1949 I I I. negyedében 1948 III. negye—

déhez viszonyitva 9%—kal javult, a teher—

vonatok sebessége pedig 7%-kal növeke—

dett, azonban az 1949 III. negyedére elő—

irányzott normákat nem érték el.

A vasutaknál az egy tonnakilométerre eső fűtőanyagfogyasztás 1949 III. negye—

dében 1948 III. negyedéhez viszonyítva

9%—kal csökkent.

A folyami hajózás teherszállítása 1949 III. negyedében 1948 III. negyedéhez viszo- nyitva 18%—kal növekedett, e mellett a ne—

gyedévi tervet 101 %-ra teljesítették.

A tengeri hajózás teherszállítása 1949 I I I . ' 'v negyedében 1948 I I I. negyede'hez viszonyitva 10%—kal növekedett, bár a negyedévi szálli—

iási tervei csak 9ő%—ban teljesítették.

V.

A népgazdasági tőkeberuházások növekedése

A tőkeberuházások terjedelme 1949 első kilenc hónapja alatt 122%—ot tett ki 1948 első kilenc hónapjához viszonyítva ; a szén—

bányászatban ez az arány 122 %, a kohá—

szati iparban 123 %, a villamoserőműtele—

péknél 140%, a gépgyártásban 112%, az építőanyagiparban 117%, a könnyű- és élelmiszeriparban 113% és a közlekedés- ben 129 %.

1949 első kilenc hónapja alatt az építke—

zéseknél jelentékenyen több exkavatort, betonkeveröt és egyéb építőipari gépet alkalmaztak, mint az elmult év ugyanezen időszakában ; bővült az előregyártott ház—

részek és szerkezetek alkalmazása, javult az építő— és szerelési munkák megszer—

vezése.

Az építő— és faanyagok, valamint a fémek termelésének nagyobbodása követ—_

keztében az elmult évhez viszonyítva ja—

vult az építkezéseknek anyagokkal való ellátása.

Azonban a gépeknek az építkezéseknél való alkalmazása elmardt a tervtől; sok építkezésnél nem kielégítő az építőanya—

gok takarékos felhasználására irányuló munka és eddig a megállapított normák ellenére túlzott anyagfogyasztás mutat—

kozik.

362

VI.—

Az áruforgalom kibáeitése

Az állami és szövetkezeti kiskereskedelmi

áruforgalom 1949 111. negyedében *a mak

év harmadik negyedéhez viszonyítva (őssze—

hasonlitó árakon) 18%—kal növekedett. ,

Az élelmiszercikkek forgalma 1949 III.

negyedében 1948 III. negyedébe: viszo—

nyitva 15%-kal növekedett, ebből a hús-

áruk forgalma 60%—kal, a halkészit—

ményeké 18%—kal, a cukrászipari készít—

ményeké 40 %-kal, a cukoré 14%'—ka1

emelkedett.

Különösen jelentékeny mértékben növe—

kedett a nem élelmezési cikkek forgalma.

1949 III. negyedében 23%—kal több nem élelmezési cikket adtak el, mint 1948 III.

negyedében. A gyapjúszövetek forgalma 71%—kal, a selyemanyagoké 55%—kal, a pamutszöveteké 13 %—kal, a konfekcionált áruké 19%—kal, a kötszövött áruké 16%—

kal, a harisnyaáruké 18 %-kal, a bőr—

lábbeliké 31 %—kal, a gumilábbeliké 28%- kal, a háztartási és pipereszappané 50%—

kal növekedett. A rádiókészülékek el—

adása 70 %—kal, a motorkerékpároké 20%—

kal, a kerékpároké 70%-kal, az óráké 200 %—kal, a grammofonoké 57 %—kal emel— __

kedett.

1949 III. negyedében a mezőgazdasági termékek árai a kolhozpiacokon tovább csökkentek, a piacokon eladott áruk mennyisége pedig növekedett.

VII.

A munkások és tisztviselők számának növekedése és a munkatermelékenység

emelkedése

A, Szovjetúnió népgazdaságában alkuk mazott munkások 'és tisztviselők száma

1949 III. negyedében a mult év megfelelő időszakához viszonyítva 2 millió fővel emeli kédett, ebből az iparra, építkezésre égkö'í—

lekedésre 1.4 millió ember jut. '

1949 III. negyedében folytatódottyaz

iparban a munkatermelékenység továb—bi emelkedése és az állami munkatermelé:

kenységi terv előirányzatát teljesítették

Az ipari munkások munkatermelékenysége 1949 I I I. negyedében 1948 III. negyedéhez viszonyítva 11 %—kal növekedett. A, munka-

í'ermolékenység a gépgyártásban 16%—kal,

; fémkohászatban 12 %—kal, a szénbányá—

szatban pedig 14 %—kal emelkedett. Nov—ei

kezdett, a munkatermelékenység az építő—

iparban és a közlekedésben is.

1949 III. negyede folyamán a vasúti— és

ipariskolákat," valamint a gyári—üzemi isko-

lákat elvégezte és az iparban, az építkezésben és a közlekedésben elhelyezést nyert 295000 fiatal, szakképzett munkás.

VIII.

Kulturális épités, közegészségügy és városrendezés

1949-ben —— a magántanulákat is bele—

számítva —— 450000 fiatal szakember vé- gezte el főiskolai, technikumi és egyéb közép- fokú szakiskolai tanulmányait; ebből 218.000 mérnök, technikus, mezőgazdász, közgazdász és az ipar, építészet, közleke—

dés, mezőgazdaság és az államigazgatás egyéb szakembere, 232000 pedig tanár,

566"?és kulturális, valamint egészségügyi

szakember.

A főiskolákra, technikamokra és egyéb

középfokú szakiskolákra folyó tanévben, ——

beleértve a magántanuló/cat is, —— 7 70.000—nél több tanulót vettek fel, ebből a főiskolákra 320.000, 3 technikumokra és egyéb közép—

fokú szakiskolákra 450.000 fő esik.

A folyó évben a kórházak befogadóké—

pességét 22.000 ággyal növelték.

A lakásépítési beruházások terjedelme 1949 első kilene hónapja alatt a mult év ugyanezen szakaszához viszonyitva 29%—os emelkedést mutat.

A városokban és a munkástelepeken nagy vizvezetéképítési, csatornázási, für—

dőépítési, valamint a városi közlekedés rendezésére, zöldövezet létesítésére és az utcák és terek burkolására és javítására irányuló munkálatokat végeztek.

*

1949 VIII. negyedében folytatódott a Szovjetúnió népgazdaságának töretlen fejlödése.

A Szovjetúnió dolgozói Lenin Sztálin pártjának vezetése alatt a háború utáni sztálini ötéves tervhatáridő előtti teljesí—

téséért folytatott, az egész népre kiterjedő szocialista versenyben új sikereket értek el Hazánk gazdasági erejének megerősíté—

sében és a szovjet nép jólétének további emelésében.

A Szovjetúnió Minisztertanácsa mellett működő Központi Statisztikai Hivatal

Főv-rás: Pravda, 1949. október 15.

LENGYELOBSZÁG

Ipari termelés és tervteljesítés * 1949 a lengyel hároméves terv utolsó éve. Az I. félév fontosabb tervteljesitési

(ideiglenes ) eredményei a következők:

Kőszén ... 99 % Koksz . . . * ... 109 % Nyersacél ... l 15 % Cement ... . . . 124 % Villamosenergia ... 101 % Szerszámgépek ... 103 % Mezőgazdasági gépek ... 1 09 % Pamutszövet ... 102 % Papir ... 10994 Bőrlábbeli ... 115 %

A kulcsiparok termelése 19.49 I. félévében

az előző év ugyanazon időszakával szembe—

állítva a következő alakulást mutat/a :1) 1949 I. félév :: 100

Villamosenergia ... 107 Kőszén ... 108 Koksz ... 1 14 Nyersacél ... 122 Szerszámgépek ... 162 Cement ... 122 Pamutszövet ... 1 13 Papír ... 107 Bőrlábbeli

') Ideiglenes adatok.

Forrás : Windomosci Narodowego Banku Polskíego, Varsó, 1949, 8. sz., 308. old.

ROMÁNIA

Az 1949. évi népszámlálás mezőgazda—

ságra vonatkozó eredményei

Az 1949-ben végrehajtott népszámlálás szerint a Román Népköztársaság 16 millió főnyi lakosságának 75 %—a lakik vidéken, 25 %—a városokban. A vidéki népességnek körülbelül 90%—a foglalkozik mezőgazda—

sággal.

A rétek, legelők, mezők, szőlők, erdők, stb.

összterülete kb. 22.038.000 haf mely a következőképpen oszlik meg:

Szántóföld ... 9.751.000 ha

Mező ... 1,696.000 ha Legelő ... 2,820.000 ha Szőlő ... 227.000 ha

Gyümölcsös ... 221.000 ha

Erdő ... 6,705.000 ha

Gazdasági udvar ... 618.000 ha Összesen ... 22,038.000 ha

Amint ebből a táblázatból kitűnik, az egész földterületböl kb. 10 millió ha szántóföld és kb. 7 millió ha erdőség.

Míg az erdőségeknek 76.6%—a állami, községi vagy egyéb közületi tulajdon, addig a szántóföld 962 %—a egyéni gazdál—

kodóké s csak 3.8%—a különböző intéz— - ményeké. Ugyanez az arány az egyéb területeknél is — a legelők kivételével:

ezeknek 68.9%—a közületeké —— tőleg

községeké — és csak 311 %-a az egyéni

363

gazdálkodóké. Romániában sok mocsár, ingovány és árterület van, melyeknek területe megközelíti a 2,833.000 hektárt, melyből —— a Mezőgazdasági Minisztérium becslése szerint talajjavítás és le—

csapolásútján 1,400.000 hektár területet

lehet aw mezőgazdaság számára haszno—

sítani.

A szántóföld megoszlását az alábbi táb—

lázat világítja meg:

Gazdaságok

nagyságcsoportjai Száma %

0.5 —— (1.5 ha ... ili—32.000 7.6

0.5 m— 1 ,, ... 295.ooo 9.6

1 —— 3 ,, ... 1,103.000 361) 3 —— 5 ,, . . ... 704.000 22!)

5 —— 10 ,, ... 546300 17.8

10 —- 20 ,, ... 150.000 4.9 20 —— 50 ,, ... 32.000 1.0 50 hn—n felül ... 5.000 0.2 Összesen.. 3,067.000 100.0

Romániában a szántóföld 3,067.000 egyéni gazdálkodó birtokában van; a gazdaságok 53.20[,—a 0.5—3 hektáros törpebirtok, 949641 pedig 10 hektárnál kisebb.

Forrás: Bulletin lAl, Prága, 1949, 4. sz., 32—33.

old.

ALBÁNIA

A népgazdaság fejlödése

Az albán népköztársaság gazdaságilag teljesen elmaradt, a háború által elpusz—

tított országot örökölt a multbol. A lakosság a belföldi földbirtokosok és a.

külföldi kapitalisták kizsákmányolása következtében nyomorúságban s alacsony kulturális színvonalon tengődött.

A felszabadulás után a Szovjetúnió segítségére támaszkodva megindult az újjá- építés. 1947—ben és 1948—ban egy—egy évre szóló népgazdasági tervet dolgoztak ki. Ezeket sikerrel be is fejezték.

Albánia igen gazdag ásványkincsekben, amelye?" közül :: kőolaj, króm, réz, nikkel, bauxit és pirit a legfontosabbak.

Az 1948-as terv eredményeit mutatja, hogy a bányászat terén a termelés fizikai volumene az 1938. évi termeléshez viszo—

nyítva 220.8%-os, () termelés bruttó értéke a háború előttihez képest 321%-os. A mű—

velés alatt álló szántó/öld pedig 143.4%—kal nagyobb, mint volt a háború előtt.

1949/50—1'0 új kétéves tervet kezdtek meg. Az összes beruházások értéke 4.147 millió lek. A kétéves terv az albán nép- gazdaság három legfontosabb ágának fej—

lesztését tűzte ki célul. Ezek a bányászat, az ipar és a mezőgazdaság.

364

A kétéves terv összes beruházásai a következő arányban oszlanak meg a nép—

gazdaság egyes fontosabb ágai között:

Ipar ... 26.61 % Közlekedés ... 26.30 % Bányászat ... 20.17 % Mezőgazdaság ... 13.17 % Egyéb ... 13.75 %

Összesen ... 100.00 %

Ha az 1950. évre vonatkozó beruházási adatokat az 1948. évi beruházási adatokkal hasonlítjuk össze, akkor a következő képet kapjuk:

, 1950 1 948 :: 100

Bányászat ... 218

Közlekedés ... % Mezőgazdaság ... 103

Mint látható, a bányászatban a befekte—

tés emelkedése igen nagymérvű, a közleke—

désben viszont csökken, mivel az ország közlekedési hálózatát a háború utáni évek— ben rendbehozták. Az egyes bányászati termékek termelése 1950—ben 1948—hoz viszonyítva a követ— kezőlceppen fog alakulni : 1950 1 948 :: 100 Kőolaj ... 159

Petroleum ... 372

Szén ... 250

Réz ... 363

Forrás: Probleme eeonomice, Bukarest, 1949, 2. szám, 115—117. old.

GÖRÖGORSZÁG

Ipar Az imperialista elnyomás és kizsákmá— nyolás egyik kirívó példája Görögország, amelynek ipari termelése katasztrófális képet mutat: 1949 januári index (1939 a 100)

Bányászat . 13 Fémipar . . . 54

Gépipar . . . 55

Élelmiszeripar .. . 65

Vegyipar ... 69

Hőripar ... 65

Ruházati ipar ... 30

Faipar ... 35 Forrás: Eildinst für den Aussenhandel, 1949, 22. sz., 2. old.

Bécs,

ANGLIA

Élelmezési költségek

Az oxfordi Statisztikai Intézet fél—

évenkint számításokat végez egy öttagú család minimális élelmiszerszükségletének költségeit illetően. E célból az Intézet (1. n. ,,létszükségleti étrend"—et állított össze azokból az élelmiszerekből, ainelyek

s;

a férjből, !eleségből és három 5—12 éves

gyermekből álló öttagú család létminimu- mához szükségesek. Az Intézet szami—

tásai a jegyre kapható és feltétlenül szükséges élelmiszereket ' foglalják ma—

gukban; friss gyümölcs, korai főzelék

és kétszersült nem szerepel a tételek között. E számításoknak alapján az öttagú család minimális élelmiszerszükségletének költségei a következőképpen alakultak :

Shllling Penny Index

! 936 ... 21 10 V, 1 00 1945 április ... 36 1 y, 165 1948 november ... . . . 42 6 194 1949 május ... . . . . 48 8 222 Forrás: T. Schulz: A ,,Human needs" diet.

(Létszükségleti étrend.) —-— Bulletin of the Oxford University Institute of Statistics, Oxford, 1949, 6. sz., 149. old. és Human needs diets from 1936 to

1949. (Létszükségleti étrendek 1936-tól 1949-ig.) 10. sz., 311. old.

Az oxfordi Intézet szerint az élelmezési költségindex 1936—tól 1945 tavaszáig 100—ról 165—re, 1948 novemberében 194—re s azután —— az élelmiszerárak rögzítését szolgáló támogatások csökkentése követ—

keztében —— 222—re emelkedett.

A hivatalos angol létfenntartási index—

számitásoknál alkalmazott hamisitásokra a Statisztikai Szemle 6. számában közölt cikk* mutatott rá. Ugy látszik, a hami—

sítás mérvét még az angol statisztikusok is sokalták és ezért végzett Schulz, az oxfordi és Allen, a cambridgei egyetem

tanára ilyen természetű számításokat.

A hivatalos és az oxfordi létfenntartási inden: közötti eltérést az alábbi összeállítás szemlélteti :

A Munkaügyi Miuisz- Az oxfordi egyetem tétium létfenntartási létfenntartási

indexe indexe

havi átlag tavasz ősz

100 —- 100

151 152

155 152

160 162

169 166

165 165

171 175

197 ——

196 194

') 222 ——-

1) A Munkaügyi Minisztérium indexe 1947 júliusa óta kiigazitvn.

') Első négy hónap átlaga.

!) Májusi és júniusi átlag.

') Május utolsó hete.

Forrás: T. Schulz: Human needs dlets from 1936 to 1949. (Létsziikségleti étrendek 1936—tól 1949—ig.) Bulletin of the Oxford University Insti- tute of Statistlcs, Oxford. 1949, 10. sz., 313. old.

Látjuk tehát, hogy a hivatalos lét- fenntartási index és az oxfordi létfenntartási index számítása között jelentős eltérés van.

alapján

' Rédei Jenő: A polgari statisztika hamisításai.

TdStatisztikai Szemle, Budapest, 1949. (i.sz., 92.

o .

A mellett az oxfordi egyetem által ki- számított indexek sem mutatják be a tényleges áremelkedést, mert az arra vonatkozó adatok pontatlanok, az élelmi- szerlista cikkeinek öSSzeállítása pedig önkényesen történt.

Szmit, szovjet közgazdász számításai szerint az angol munkás reálbére 1948 júniusában az 1938—as reálbérnek 75%—a

volt."; Azóta a létfenntartási költségek

az élelmiszerárak rögzítését szolgáló tá mo—

gatások csökkentése, valamint a font leértékelése következtében alkalmazandó

,,takarékossági rendszabályok" révén lé—

nyegesen emelkednek. Ugyanakkor a kormány ,,bérbefagyaszt " intézkedései a munkások reálbérének további csökkenését vanják maguk után.

" M. Szmil: O,,Piane urezok" Krippsza. (A Cripps—iéle takarékossági terv.) _ Vopro szü eco- nomiki, Moszkva, 1948, 10. sz., 70. old.

Magánvállalatok nyeresége

Az angol magánvállalatok nyeresége a ,,Bulletin of the Oxford University" című folyóirat kimutatása szerint a következő—

képpen alakult:

1938 1948

millió fontsterling

Mezőgazdáságból eredő haszon 60 248 Egyéni és társascégek haszna 440 970 Részvénytársaságok haszna. . 543 1.639

Uzleti célokra használt ingat—

lanok jövedelme ... 140 150 A raktárkészletek helytelen

értékeléséből eredő nyere—

ség-veszteség helyesbítése . $40 ——150

Összesen . . . . 1.223 2.857

Az államosított ipar haszna. -—- 50 — Mindössze . . . . 1.173 2.857

Összehasonlithatóság céljából az 1938-

ban 1.223 millió fontot kitevő haszonból le kell vonni 50 milliót, mivel ez az összeg a közben államosított vállalatok (szén—

bányák, vasútak, elektromosművek, Bank of England) nyereségét képezi. Ezeknek az összegeknek a levonása után egymással összehasonlítható adatokat kapunk, ame- lyekből kitűnik, hogy a magánvállalatok nyeresége a háború előtti szinvonal 21/2—

szeresére emelkedett. Joggal feltételezhet—

jük azonban, hogy a nyereségek jóval magasabbak, miután a folyóirat is be—

vallja, hogy a vállalatok az adózás el- kerülése céljából a nyereséget a költség—

tételekbe könyvelik.

Forrás: T. Barna: Those ,,trlghttully high"

profits. (Azok a ,,hihetetlenül magas" nyereségek.)

——- Bulletin of the Oxford University Institute of Statisties. Oxford, 1949, 7—8. sz., 218. old.

365

Lakásvlszonyok

A lakások számának alakulása Angliában

(ezerben)

e 1939 ... 12.557 1945 március . . . . 12.293

1948 végén ... 12.967

Angliában 1939—ben —— becslés szerint

—-— a lakások száma 12,557.000 volt.

A lakásügyről 1945 márciusában kiadott

,,Fehér Könyv"—ben a kormány úgy

vélte, hogy 1939—ben a lakások száma megközelítően megegyezett az angliai családok számával, de —— mint a ,,Fehér

Könyv" megjegyzi —— a lakások 6%—ában

kb. 3,000.000 ember élt összezsúfoltan és alkalmatlan helyiségekben.

A háború kÖVetkeztében a lakásviszo—

nyok erősen megromlottak ; a fent közölt adatok szerint 1939—től 1945 márciusáig a lakások száma 264.000-rel csökkent.

A kormány szerint 1945—ben azonnal 750.000 lakásra lett volna szükség ahhoz, hogy minden családnak külön otthona legyen és további 500.000-re, hogy a lakásra alkalmatlan lakásokat pótolhassák és a túlzsúfoltságot csökkenthessék. Az 1,250.000 új lakás helyett azonban 1945—től 1948—

végéig a lakható lakások száma csak 674.000—rel emelkedett, a hiány tehát 576.000 lakás. Ha a hiányzó lakások szá—

mát a családok számával egyenlőnek vesszük, ez azt jelenti, hogy kb. 600.000 család —— azaz 2,400.000 —— ember hajlék-

* talan vagy lakásra alkalmatlan, túlzsúfolt lakásban él.

Az A—ítlee által 1948. november 24—én bejelentett "takarékossági programm" sze—

rint a lakásépítésre fordítandó összegeket 35 millió fonttal csökkentik, ami a lakás—

viszonyok további rosszabbodását vonja maga után.

Forrás: Records and Statistics, London, 1949, 111. sz., 202. old.

FRANCIAORSZÁG

Lakásviszonyok

A francia lakásépítkezés válságát jól

szemléltetik a ,,Population" című folyó—

irat alábbi adatai:

Iakás— La kás- szükséglet állomány

(ezetben)

1911 .... 12.460 11.860

1921 ... 12.570 11.860 1931 ... 13.520 12.980 1936 ... . 13.690 13.150 1946 ... 13.410 12.930 1949 ... . ... 14.100 1)

*) Nincs adat. '

366

Látjuk, hogy 1911—töl a lakásanomány jóval alatta maradt a lakásszükségletek—

nek, csupán az 1936—es év volt kivétel, ' amikor a lakásállomány majdnem teljes mértékben fedezte a lakásszükségletet.

A háború óta a lakásállomány csökken, a lakásszükséglet pedig növekszik. Ha fel—

tételezzük, hogy a lakásszükséglet kb.!

egyezik a családok számával, akkor 1946-ban 480.000 család, azaz mintegy 1,920.000 ember volt fedél nélkül, vagy élt ősszezsúfolva lömeglakásokban.

Forrás: L. Henry: Structure de la polulation et besoins de logements. (Népalkat és lakásszükséglet.)

—— Population, Párizs, 1949, 3. sz., 438. old.

Az Egyesült Államok és a Marshall-

országok

A kapitalizmus általános válságtünete : a piacok csökkenő felvevőképessége s a növekvő termelési kapacitás közötti el- térés a külső piacokért folyó harc ki—

éleződését vonja maga után. Ezt a bar——

cot mind elkeseredettebbé teszi a

Egyesült Államokból kiinduló s most már

az egész kapitalista világra kiterjedő túltermelési válság.

A világpiac összeszűkülése következtében az USA kivitelének fizikai volumene 1947 I ]. negyedéve óta rohamosan csökken.

Az Egyesült Államok kivitelének fizikat

volumene1 )

(1947 I. negyedév : 100)

11947 1948

II. III. IV. I. II. III. IV.

n e g y e d 6 v ,

106 92 88 78 77 70 76

1) A World Economic Report 1948, Lake Suecess, 1949, 48. oki. közölt táblázat alapján számított adatok.

Mig a kivitel fizikai volumene 1947 I.

negyedévéhez viszonyítva 1948 végéig 24%—kal csökkent, addig a kivitel dollár- értékben számítva csupán 18%—kal esett.

A fizikai volumen és az érték közötti et—

térés az inflációs folyamat következménye.

A ,,Wall Street Journal" 1949. március 8-i száma. szerint az árak az USA—ban 1948-ban az 1947. évi színvonalhoz Viszo—

nyitva 10%—kal emelkedtek.

A csökkenő kivitel ellensúlyozása cél—

jából az amerikai monopoltőke a marshalli—

zálás útján akarja magának az európai piacot biztosítani. Maga az imperialista sajtó is beismeri ezt : a ,,Financíal Times"

1949. augusztus 25—i számában tria:

,,A marshallizált országok egyre növekvő jelentőségű elhelyező piacot jelentenek az US Aszámára; a főbb termékekből az amerikai

kivitel nagy hányadát veszik fel." Minél jobban erősödik a válság, annal kimé-

letlenebb harci eszközökhöz folyamodik az amerikai monopoltöke, hogy az európai piacot a maga számára biztosítsa.

A Marshall—országok részesedése az USA kivitelében'

1947 1948 1949

- millió millió január-

dollár % dollár % március millió dollár % A! USA kiul-

lele összesen 15.340" 100 12.614 100 3.268 1400

Ebből: '

Marshall

országok 5.296" 345 4.183 333 1.120 34.51 Forrás:' Problómes économlgues, Párizs, 1949,

88. sz., 25. old.

" Statlstlcky zpravodaj Prága 1949. 7—8. sz..

267—268. olld. ' '

Az alábbi összeállítás az egyes cikkek

összkivitelének százalékában mutatja, hogy

az USA milyen mértékben helyezte el-

azokat a Marshall-országokban:

Tengeri ... 82.8 % Gabona ... 72.5 % , Liszt ... 47.6%

Szalonna . . . ... 45.1 % Tejtermékek ... . . . . ... 40.0%

Különféle élelmiszerek ... . . 39.8%

Dohány és dohánygyártmányok . . . . . . . 50.9%

Nyersgyapot ... 63.9 % NYersolaj és termékei ... 36.634 Szén ... 47.4%

Vegyipari gyártmányok ... '. ... 26.7 % Kohászati termékek ...

Gépek és járművek ... . . . . .

Egyéb termékek és cikkek ...

Forrás: Problema; économimlea, Párizs, 1949, 88.

az.., 24 old.

Az összeállításból kiviláglik, hogy az

ÚSA mezőgazdasági válságának leveze—

tése céljából főként agrártermékekkel halmozza el a Marshall—országokat, nem—

pedig mezőgazdasági gépekkel, műtrágyá-

val, minőségi vetőmagvakkal, takarmány-

nyal, stb., nehogy ezek az országok mező—

gazdasági termelésüket emelni tudják.

Az USÁ—nak a nyugateurópai piacok meghódítására irányuló agressziv polií tikája legélesebben a búzával kapcsolatban

jut kifejezésre.

Az USA búzafeleslege az 1948—49, években 17.633.700 tonna volt, ebből 13,225.275 tonnát exportáltJ)

') A Records and Statistlcs, London, 1949, 144. a.

354. oldalán közölt tábla alapján számított adatok;

Az USA-nak a Marshall—országokba irá—

nyuló (gabonában számított) búza és liszt- kivitele

(ezer tonna)

1937/38 1938/39 1946/47 1947/48 Nyugat-Német-

ország ... 354 735 2,214.0 3.802 Franciaország . 21.8 24.5 3525 1.422

Olaszország . . . 32.7 19.0 9663 1.323

Hollandia . . . . . 3782 4815 505.0 659 Ausztria . . . . —- —- 322.1 606

Belgium. . . 3374 , sem 423.7 ' 283 Svájc ... 6.6 —— 166.6 152

Norvégia ... 24.5 10.9 1585 107

Görögország . . . 68.0 8.1 2825 471 Anglia ... 9523 9823 8312 106

Egyéb európai

országok . . . . 1240 89.33 2135 366 összesen.. 1. 980. 9 s. 051. a a. 442. 0 9. 297 9 Forrás: Vnesnjaja torgovlj:1, Moszkva, 1949, 2. sz..,

od

Az USA a marshallizálás segítségével a többi búzaexportáló országot —— Argen- tínát, Kanadát és Ausztráliát —— hát—

térbe szorította az európai piacon; mint a fenti adatok mutatják, búza— és liszt- szállitmányainak 80 %-át Nyugat—Német- ország, Franciaország, Olaszország, Hol- landia és Görögország vették fel. Ennek következtében ezek az OI'SZág(.k gabona—

termelésüket korlátozzák ; 1949-ben a búzával bevetett területük jóval a háború előtti színvonal alatt maradt.

Egyes Marshall—országok búza vetéslerülete

(1.000, ha)

1949. évi index 1934/38 1949 (1934/1383 100)

Ausztria ... 250 210 84

Dánia ... 126 86 68

Franciaország . . . 5.224 4.227 80 Olaszország ... 5.040 4.724 93 Bizónia és a

Saarvidék . . . . . 1.145 866 75 Forrás: Food and Agricultural Statistlcs, 'Wasllington, 1949" 9. sz.., 5. old.

A terjeszkedő amerikai exportpolitika következtében erősen a háború előtti szint alatt mozog a Marshall—országok hús—4

termelése is.

Egyes Marshall—országok húslermelése (1.000 tonna)

1949. évi index

1937 1948 (1937—100) Belgium ... 3156 220.8

Dánia ... -. . 5172 285.e 55 Svédország ... 3012 254.4 84 Anglia ... . . . . 1.262.4 730.s 58

Forrás: Food and Agricultural statistics,

Washington, 1949. 9. sz., 10. old.

Érdemes külön megvizsgálni Belgium

helyzetét, amely jellemzően mutatja a a Marshall—terv hatását.

367

(hektárban)

1936/38 1945 1948 6 Búza ... 172505 161543 143140 Rozs ... 153316 1 1 5.685 86.159 Burgonya ... 1 03.000 90.590 88.237 Dohány ... 2.468 3.148 1 .628 Gyümölcsös ... 60.000 68.249 43.117 Hüvelyesek ... 18.635 21.961 13.117

Forrás: Bulletin d' information et de documen—

tation, Brüsszel, 1949, 2. sz., 74—75. old.

Ezekből az adatokból világosan lát—

ható, hogy a belgiumi mezőgazdaság szerkezetében alapvető változások tör—

téntek. 1945-ben a megművelt vetésterü—

let nagysága majdnem elérte a háború előtti szinvonalat, viszont 1945—től 1948—ig jelentős mértékben csökkent. A termelők kénytelenek termelésüket korlátozni, mivel a Marshall—terv keretében beözönlő mezőgazda—

sági cikkek kiszorítják őket otthoni piacuk—

ról.

Belgiumban a mezőgazdasági munka—

nélküliség is jelentősen emelkedett; 1948—

hoz viszonyitva 1949 nyári hónapjaiban a mezőgazdasági munkanélküliek napi át- laga 100%—kal nőtt.*

Ipari téren ugyanaz jellemzi az USA terjeszkedő Marshall—politikáját, mint

mezőgazdasági vonalon. Az USA kész—

gyártmányokat és luxuscikkeket szállít, nempedig nyersanyagot és beruházási javakat, amelyek az ipar fejlesztésére szolgálnak. Ennek következtében a Mar—

shall—országok ipari termelése 1948—ban még

" jóval a háború előtti szint alatt mozgott, azóta pedig ismét csökkent. — Egyes Marshall—országok ipari termelésének

alakulása

1948 (1 937 : 100)

Ausztria ... 74

Belgium ... 1) 93 Bizónia ... l) 51 Francia övezet . . . . x) 49 Görögórszág ... I) 70 Olaszország ... ') 87

1949 I. negyedév (1948 IV. negyedévalOO) Ausztria ... 96

Dánia ... 98

Görögország ... 91

Irország ... 91

Olaszország ... 91

! Bányászat és ipar.

' 1938 as: 100; ideiglenes adat.

Forrás: World Economic Report, 1948, Lake Sumes, 1949, 10. és 137. old. —— Bulletin économitxue pour l'Europe, Genf, 1949, 1. sz., 26. old.

' Bulletin (l'information et de documentation.

Brüsszel, 1949, 3. sz., 190. old.

368

Egyes velemenyek vetésterülete Belgiumban—

:gadja továbbá a lap Svájc,

Az USA meggátolja új _ elektromos

erőműtelepek felszerelését, valamint, az

elavult elektromosenergia—berendezések' felújítását, ami bénítólag hat a Marshal!—

országok ipari és mezőgazdasági tenne—

lésére.

A Societá Edison kiadásában megjelenő

,,guademi di studi e notizie" című lap

közli a Marshall-országok egyik gazdasági

értekezletére összeállított táblázatot, amely szerint a felsorolt országok energia—

termelése és hiánya az 1948—49 évekre a következőképpen alakul:

A Marshall—országok elektromosenergiae termeléssel)

hiány --—

millió kwó többlet 4—

Ausztria ... 4.800 %— 750 Benelux-államok ... 14.128 —— 395 Dánia ... 1 .975 m— 50 Franciaország ... 30.750 ——- 4.500 Bizónia és a francia övezet . 32.470 ——- 9.000 Svájc ... 10.800 4— 500' Olaszország ... 23.400 ——- 5.000 Anglia ... *... 45.300 u 6.000 Norvégia ... 12.900 —— 1.800 Svédország ... 16.000 %— 50

1) Becslések.

Forrás: Ouaderni di studi e notlzie, Milánó.

1949, 52. sz., 342. old.

A lap is megjegyzi, hogy ezek az adatok megszépítik a valóságot, mert a hiány való- jában jóval nagyobb lesz. Kétkedéssel to—

Ausztria, Svédország energiatermelést többletét, miután ezek az országok is korlátozzák áramfogyasztásukat.

A fent közölt mezőgazdasági és ipari termelési indexekkel kapcsolatban meg kell még jegyeznünk, hogy ezek az in—

dexek csupán durván megközelítő mu—

tatószámok, mivel a kapitalista statisztika a termelés fizikai terjedelmének index- számitásánál a reprezentatív termékek jegy—

zékét önkényesen korlátozza, a termelésre vonatkozó adatok helyett pedig közvetett mutatószámokat használ [el.M Tehát joggal tételezhetjük fel, hogy a közölt adatok a Marshall-országok mezőgazdasági és ipari termelésének válságos helyzetét csak nagyjából tükrözik vissza.

'5' Lásd a 357. oldalon a ,,smtisiiikai Szótár-"M

"Ét "termelés fizikat terjedelmének indexe" ami

e e .