A KÖNYVTÁRI HÁLÓZAT
2015–2020
1
TARTALOMJogszabályi háttér ... 1
Adatszolgáltatók, könyvtárak és könyvtári ellátási pontok ... 1
A könyvtári szolgáltatási pontok száma nyilvánosságuk szerint ... 3
A könyvtári szolgáltatási pontok száma főbb gazdálkodásuk jellege szerint ... 4
A könyvtári szolgáltatási pontok száma a fenntartó jogállása szerint ... 5
A könyvtári szolgáltatási pontok száma településméret szerint ... 6
A könyvtári hálózat című riportban az országos könyvtári statisztika adatai alapján mutatjuk be a Magyarországon működő könyvtárak, il- letve könyvtári szolgáltatási pontok számának 2015 és 2020 közötti változását nyilvánossá- guk, gazdálkodásuk jellege, fenntartójuk jog- állása, valamint a működésüknek helyet adó település lakosságszáma szerint. A riport tehát négy külön témakörben taglalja a könyvtár- használathoz kapcsolódó trendek alakulását:
1. a könyvtári szolgáltatási pontok száma nyilvánosságuk szerint,
2. a könyvtári szolgáltatási pontok száma főbb gazdálkodásuk jellege szerint, 3. a könyvtári szolgáltatási pontok száma
a fenntartó jogállása szerint,
4. a könyvtári szolgáltatási pontok száma településméret szerint.
JOGSZABÁLYI HÁTTÉR
Magyarországon a könyvtárügyet a muzeális in- tézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló, 1997. évi CXL. tör- vény szabályozza.1 A törvény szabályozza a nyilvános könyvtári ellátás működésének fel- tételeit, a települési és megyei könyvtári ellá- tást, a regionális szinten koordináló szereppel bíró, megyei hatókörű városi könyvtárak együttműködését, a megyei hatókörű városi könyvtári és a nemzeti könyvtári szerepkört, a tudományos és szakkönyvtári ellátást, a könyv- tári információ- és tartalomszolgáltatás meg- szervezését és fejlesztését, a tevékenységhez tartozó finanszírozási források körét.
1 https://njt.hu/jogszabaly/1997-140-00-00.56
A könyvtárak főbb típusai az 1997. évi CXL. tör- vény alapján kerültek meghatározásra, az altí- pusok elkülönítését pedig a Könyvtári trendje- lentések 1. – A könyvtárstatisztikai módszer- tan című riport tartalmazza. A fenntartó jogál- lása a könyvtári szolgáltatási pont finanszíro- zójára utal, vagyis arra, hogy a könyvtár műkö- déséhez szükséges pénzeszközöket ki bizto- sítja. Ebből a szempontból megkülönböztetjük a központi költségvetés, az önkormányzatok, a közintézmények, a köztestületek, az egyhá- zak, az alapítványok és egyesületek, a magán- vállalkozások által fenntartott könyvtárakat.
A nyilvánosság2 meghatározását az 1997. évi CXL. törvény III. rész 1. fejezet tartalmazza.
Eszerint a nyilvános könyvtár alapkövetelmé- nye többek között, hogy mindenki által hasz- nálható és megközelíthető; rendelkezik kizáró- lag a könyvtári szolgáltatások céljaira alkalmas helyiséggel; rendszeresen, a felhasználók többsége számára megfelelő időpontban nyitva tart; könyvtári szakembert alkalmaz; helyben nyújtott alapszolgáltatásai ingyenesek; és részt vesz a kulturális alapellátás kiterjeszté- sében. A nyilvánossági kritérium teljesítése alapján beszélhetünk nyilvános és nem nyilvá- nos könyvtárakról.
ADATSZOLGÁLTATÓK, KÖNYVTÁRAK ÉS KÖNYVTÁRI ELLÁTÁSI PONTOK
A 2020. évi országos könyvtári statisztikai adatgyűjtés során 3901 adatlapot rögzítettek (lásd sorozatunk módszertani füzetét), amely darabszám nagyságrendileg megegyezik és il- leszkedik az elmúlt öt év enyhén csökkenő ten- denciájába. A rögzített adatlapok között – a
2 https://njt.hu/jogszabaly/2017-379-20-22.2
2
korábbi évekhez hasonlóan – szerepelnek az el-látó könyvtárak technikai jellegű rekordjai is, mivel a megyei hatókörű városi könyvtárak egy része a Könyvtárellátási Szolgáltatási Rend- szerben (KSZR) ellátott feladatairól külön adatlapon jelent. Mellettük a KSZR keretében könyvtárbusszal ellátott településekről is ön- álló adatlapot töltenek ki az adatszolgáltatók, amelyek bár kétségtelenül könyvtári szolgálta- tási pontok, ugyanakkor a könyvtárak számba- vételekor szintén nem tekinthetők önálló könyvtárnak. Az ellátó könyvtárak és a könyv- tárbuszok rekordjainak levonása után 2020-ban
– az iskolai könyvtárakat nem számolva – mind- össze 3710 állandó épületben elhelyezkedő könyvtári szolgáltatási pontról beszélhetünk Magyarországon. Ez utóbbiak száma ugyan szintén nagyon kis mértékű, de folyamatosan csökkenő tendenciát mutat az előző hat évre visszatekintve (1. ábra).
1. ábra. A könyvtári szolgáltatási pontok száma Magyarországon 2015–2020 A 3710 könyvtári szolgáltatási pont közül 2499
valójában nem önálló könyvtár vagy annak te- lephelye, hanem olyan ellátott könyvtári szol- gáltatóhely, amely esetében a könyvtári ellá- tást mint szolgáltatást a kistelepülések helyi önkormányzata a kötelező önkormányzati fel- adatok teljesítésére a megyei hatókörű városi könyvtáraktól a KSZR keretében rendel meg.
Ezen ellátott szolgáltatóhelyek nélkül 2020- ban ténylegesen 1211 könyvtári szolgáltatási
pontról beszélhetnénk. Amennyiben a rögzí- tett adatlapok közül levonnánk a fiókkönyvtá- rakat is, úgy pedig már csak 1001 szervezetileg önálló könyvtárat találnánk az országban (1. ábra). A KSZR keretében ellátott szolgálta- tóhelyek nélkül tehát már erőteljessé válik a csökkenő tendencia a könyvtári szolgáltatási pontok számában, ami egyértelműen mutatja, hogy 2015 óta sem állt meg az önálló községi könyvtárak integrálódása a KSZR-be. Az ellátó
3978 3963 3952 3940 3907 3901
3964 3950 3938 3927 3894 3883
3793 3779 3767 3755 3721 3710
1506 1454 1414 1330
1225 1211
1293 1242 1203 1107 1014 1001
0 500 1000 1500 2000 2500 3000 3500 4000
2015 2016 2017 2018 2019 2020
Könyvtári szolgáltatási pontok száma, 2015-2020
adatlapok összesen
könyvtári ellátási pontok ellátó könyvtárak nélkül
könyvtári ellátási pontok ellátó könyvtárak és könyvtárbuszok nélkül könyvtári ellátási pontok ellátó könyvtárak és KSZR
(könyvtárbuszokat beleértve) nélkül
könyvtári ellátási pontok ellátó könyvtárak, KSZR (könyvtárbuszokat beleértve), tag- és fiókkönyvtárak nélkül
3
könyvtárak és a könyvtárbuszok nélkül számí-tott 3710 könyvtári szolgáltatási pont között a nemzeti könyvtár mellett 490 szakkönyvtár és 3219 közkönyvtár volt megtalálható. A köz- könyvtári ellátási pontok száma 2015 óta gya- korlatilag nem változott, ellenben a szak- könyvtári ellátási pontoké jelentően, mintegy 15 százalékkal csökkent (2. ábra). Könyvtárbu-
szokkal az országban négy megyében találkoz- hat a lakosság. Szabolcs-Szatmár-Beregben a Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtár, Borsod-Abaúj-Zemplénben a II. Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvtár, Hevesben a Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár egy-egy, míg Baranyában a Csorba Győző Könyvtár két könyvtárbusz segítségével lát el összesen 173 kistelepülést.
2. ábra. A könyvtári szolgáltatási pontok száma főbb könyvtártípusok szerint 2015–2020
A KÖNYVTÁRI SZOLGÁLTATÁSI PONTOK SZÁMA NYILVÁNOSSÁGUK SZERINT
Az épületekben elhelyezkedő könyvtári szol- gáltatási pontok közül 2020-ban 3355 volt nyil- vános, és mindössze 355 nem nyilvános (3. ábra). Amennyiben a 173 könyvtárbusszal ellátott szolgáltatóhelyet is hozzávesszük, ak- kor mindösszesen 3528 nyilvános könyvtári pontot találunk Magyarországon.A nyilvános könyvtári szolgáltatási pontok száma gyakorlatilag nem változott 2015 és 2020 között, így ebben az időszakban nagyjá- ból 90 százalékát tették ki az összes könyvtári szolgáltatási pontnak. A nyilvános nemzeti könyvtár mellett természetesen a közkönyvtá- rak elsöprő többsége, 99,9 százaléka is nyilvá- nos könyvtár, azonban ugyanez a szakkönyvtá- raknak már csak a 27-28 százalékára igaz. A nem nyilvános szakkönyvtárak döntő többsége tehát a szakkönyvtárak között található meg.
Számuk a 2015-ös 159-ről 2020-ra 138-ra csök- kent (3. ábra).
1 1 1 1 1 1
576 565 551 523 505 490
3216 3213 3215 3231 3215 3219
0 500 1000 1500 2000 2500 3000 3500
2015 2016 2017 2018 2019 2020
Könyvtári szolgáltatási pontok ellátó könyvtárak és könyvtárbuszok nélkül főbb könyvtártípusok szerint
Nemzeti könyvtár Szakkönyvtár Közkönyvtár
4
3. ábra. A könyvtári szolgáltatási pontok nyilvánosság és főbb könyvtártípusok szerint 2015–2020
A KÖNYVTÁRI SZOLGÁLTATÁSI PONTOK SZÁMA FŐBB GAZDÁLKODÁSUK JELLEGE SZERINT
2020-ban 3710 könyvtári szolgáltatási pont kö- zül gazdálkodását tekintve mindössze 166 volt önálló a 3544 nem önállóval szemben (4. ábra).
A nemzeti könyvtár mellett önállóan gazdálko- dott a 490 szakkönyvtár közül 27 (5,5%), míg a 3219 közkönyvtár közül 138 (4,3%). Az önállóan gazdálkodó közkönyvtárak között szerepelnek a megyei hatókörű városi könyvtárak, a fővá- rosi könyvtár, valamint közel száz városi könyvtár, míg az önállóan gazdálkodó szak-
könyvtáraknak a kisebbik fele (44%) a felsőok- tatási könyvtárak és az országos szakkönyvtá- rak közül kerül ki, nagyobbik fele pedig az egyéb szakkönyvtárak közül. A hatéves idő- szakra visszatekintve a gazdálkodás tekinteté- ben nem rajzolódik ki egyértelmű tendencia (4. ábra); az önállóan gazdálkodó szakkönyvtá- rak aránya 2–8, a közkönyvtáraké pedig 3–6 százalék között ingadozott 2015 és 2020 kö- zött, ami feltehetőleg inkább ezen adatok pon- tatlanságára, semmint valódi változásokra utal.
1 1 1 1 1 1
417 412 400 382 365 352
159 153 151 141 140 138
6 4 6 5 3 3
3210 3209 3209 3226 3212 3216
0 500 1000 1500 2000 2500 3000 3500 4000
2015 2016 2017 2018 2019 2020
Könyvtári szolgáltatási pontok nyilvánosság és főbb könyvtártípusok szerint
Nemzeti könyvtár - nyilvános Szakkönyvtár - nem nyilvános Szakkönyvtár - nyilvános Közkönyvtár - nem nyilvános Közkönyvtár - nyilvános
5
4. ábra. A könyvtári szolgáltatási pontok gazdálkodás és főbb könyvtártípusok szerint 2015–2020
A KÖNYVTÁRI SZOLGÁLTATÁSI PONTOK SZÁMA A FENNTARTÓ JOGÁLLÁSA SZE- RINT
A magyarországi könyvtári hálózat legjelentő- sebb fenntartói a települési önkormányzatok, amelyek 2020-ban 3179 könyvtári szolgáltatási pontot (86%) finanszíroztak (5. ábra). A telepü- lési önkormányzatok mellett az állami központi költségvetés is jelentős szerepet vállal e tekin- tetben, amely 256 könyvtári szolgáltatási pont (7%) fenntartását biztosítja. A nemzeti könyv- tár mellett a központi költségvetés fenntartá- sában álló könyvtárak elsöprő többsége (98,5%) a szakkönyvtárak közül kerül ki. A központi
költségvetés és a települési önkormányzatok mellett a megyei és fővárosi önkormányzatok fenntartóként 60, míg az egyéb fenntartók, így például a civil szervezetek, gazdasági szerve- zetek, valamint az egyházak együttesen 215 könyvtári szolgáltatási pontot tartottak fenn 2020-ban. A 2015–2020-as időszakra visszate- kintve megállapítható, hogy a települési ön- kormányzatok, a megyei és fővárosi önkor- mányzatok, valamint az egyéb szervezetek ál- tal fenntartott könyvtári szolgáltatási pontok számában gyakorlatilag nem történt változás, viszont az állami központi költségvetésből fi- nanszírozott könyvtári szolgáltatási pontok száma 2020-ra jelentősen, mintegy negyedével csökkent, a 2015-ös 347-ről 256-ra.
1 1 1 1 1 1
563 526 507 491 483 463
13 39 44 32 22 27
3122 3028 3031 3060 3087 3081
94 185 184 171 128 138
0 500 1000 1500 2000 2500 3000 3500 4000
2015 2016 2017 2018 2019 2020
Könyvtári szolgáltatási pontok gazdálkodás és főbb könyvtártípusok szerint
Nemzeti könyvtár - önálló Szakkönyvtár - nem önálló Szakkönyvtár - önálló Közkönyvtár - nem önálló Közkönyvtár - önálló
6
5. ábra. A könyvtári szolgáltatási pontok a fenntartó jogállása szerint 2015–2020
A KÖNYVTÁRI SZOLGÁLTATÁSI PON- TOK SZÁMA TELEPÜLÉSMÉRET SZERINT
A magyarországi könyvtári hálózat szolgáltatási pontjainak legnagyobb része községekben ta- lálható. A 2020-as évben a 3710 épületben mű- ködő könyvtári szolgáltatási pont közül 1145- nek adtak otthont az 500 fős népességszám alatti települések, 666-nak az 500–999 fős né- pességszámú, 605-nek az 1000–1999 fős lélek- számú települések. A 2000 főt meg nem haladó méretű településeken volt tehát található az összes könyvtári szolgáltatási pont 65 száza- léka. Ha ehhez hozzávesszük a könyvtárbusz segítségével ellátott 173 szolgáltatóhelyet is,amelyek többsége szintén az ilyen méretű te- lepüléseken szolgáltat, akkor összesen 2589 olyan szolgáltatási pontról beszélhetünk, amely 2000 fő alatti településen működött (6. ábra). A könyvtári szolgáltatási pontoknak nagyjából a 13 százaléka található 2000–4999 fős, négy százaléka 5000–9999 fős, hét száza- léka 10 000–49 999 fős, 4-4 százaléka 50 000–
99 999, illetve 100 000–999 999 fős lakosság- számú településeken, míg a maradék 8 száza- léka 1 000 000 főnél nagyobb településen, azaz a fővárosban.
3178 3165 3169 3187 3153 3179
58 57 53 52 73 60
347 350 330 298 289 256
210 207 215 218 206 215
0 500 1000 1500 2000 2500 3000 3500
2015 2016 2017 2018 2019 2020
Könyvtári szolgáltatási pontok a fenntartó jogállása szerint
egyéb
központi
költségvetés/állam
megyei/fővárosi önkormányzat
települési/kerületi önkormányzat
7
1124 1125 1129 1137 1145 1145
649 651 657 656 654 666
630 639 633 625 623
605
484 474 475 484 473 482
164 163 155 154 155 155
288 289 284 288
275 274
135 132 130 136 135 137
149 144 149 150 145 146
355 346 340 310
302 291
0 200 400 600 800 1000 1200
2015 2016 2017 2018 2019 2020
Könyvtári szolgáltatási pontok településméret szerint
0–499 fő
500–999 fő
1000–1999 fő
2000–4999 fő
5000–9999 fő
10 000–49 999 fő
50 000–99 999 fő
100 000–999 999 fő
1 000 000–x fő
8
6. ábra. A könyvtári szolgáltatási pontok településméret szerint 2015–2020
KÉSZÍTETTE Vastagh Zoltán
OLVASÓSZERKESZTŐ Gulyás Orsolya
FELELŐS KIADÓ Fehér Miklós
igazgató Könyvtári Intézet
TOVÁBBI INFORMÁCIÓ keo@oszk.hu
A KÉZIRAT LEZÁRÁSA 2021. november 15.
ISSN 2786-4014 ISBN 978-963-201-655-9
