Nemzetközi statisztika

A Szovjetúnió Minisztertanácsa mellett működő KÖZponti Statisztikai Hivatal je- lentése a népgazdaság helyreállítására és fejlesztésére vonatkozó terv teljesítésének

1949. II. évnegyedi eredményeiről A Szovjetúnió iparának, mezőgazdasá- gának és közlekedés ügyének fejlődését, beruházásait, áruforgalmat, valamint a nép anyagi és kulturális életszínvonalának emelkedését az 1949. év II. negyedében a következő adatok jellemzik:

I.

Az ipari termelési terv teljesítése A termelési tervet az egyes minisz—

tériumok 1949 II. negyedében a követ—

kező százalékarányban teljesítették:

Az 1949. évi II. negyedére vonatkozó negyedévi terv teljesítésének százaléka

Kohászati ipar ... 109

Szénbányászat ... 103

Kőolajipar ... 104

Villamos-erőtelepek . . 102

Vegyiipar ... . . 104

Villamosipar ... 107

Hírközlő eszközöket gyártó ipar . . . . 103

Nehézgépipar ... 109

Gépkocsi- és traktoripar . ., ... 105 ,

Szerszámgépipar ... 106 !

Gép— és múszergyártási ipar ... 104

Építő- és útépítő gépeket gyártó ipar 102 Közlekedési gépeket gyártó ipar .. . . 103

Mezőgazdasági gépipar ... 102

pitőanyaggyárió ipar ... 106

Fa— és papíripar ... 99

Könnyűipar ... 109

Halipar ... 85

Hús- és tejipar . . 90

Élelmiszeripar ... . . 106

Helyi iparok ... . . 105

Ipari szövetkezetek ... 105

Minthogy a kormány intézkedéseket tett a termelőerő kihasználásának és az üzemek rejtett tartalékai mozgósításának fokozására, az 1949, év 11. negyedére eredetileg kitűzött ipari terv arányait növelték. A megnagyobbítolt általános ipari termelési tervet a Szovjetúnió ipara 101%— ban teljesítette. Ugyancsak túlleljesítetíék

az 1949. év 1. felének ipari bruttó termelési

tervét vis. Az 1949. év 11. negyedében igen sok ipari terméket, —— vasat és színesfémeket, szenet, kőolajat, benzint, petróleumot, villamosenergiát, vasúti teherkocsit, trol— leybuszt, gépkocsit, autóbuszt, golyós— csapágyat, villanymotort, fémfeldolgozó szerszámgépet, textilipari gépet, traktort, mezőgazdasági gépet, szódát, műtrágyát, festéket és egyéb vegyszereket, gépkocsi—

188 NEMZETKÖZI STATISZTIKA SZOVJETUNIÓ

abroncsot, papírt, cementet, grammofont, varrógépet, fényképezőgépet, órát, gya— pot—, len—, gyapjúszöVetet és selyem— anyagot, lábbelit, húsárut, növényi zsi— radékot, cukrászipari készítményeket,, ' konzervet, teát, szappant, szeszt, ciga— rettát, bort, pezsgőt és egyéb ipari cikke— ket gyártottak terven felül. Bár a termelési tervet a bruttó terme— lés és a legfontosabb termékek tekinteté- ben túlteljesítették, mégis egyes miniszm tériumok néhány igen fontos termék szempontjából elmaradtak. ' ' ;) A fémkohászati minisztérium néhány— fajta hengerelt ára, az elektromosipari minisztérium egyes kábelfajták, a nehéz— gépipari minisztérium a gőzturbinák és fémkohászatifelszerelések,a gép- és szer— számipari minisztérium a kompresszorok, a mezőgazdasági gépipari minisztérium a faültetőgépek és traktorvontatású vető- gépek, az építkezési anyaggyártási mi— nisztérium a szigetelőanyagok tekinteté— ben nem teljesítették a negyedévi ter- melési tervet. II. Az ipari gyártmányok termelésének növekedése A legfontosabb iparcikkek termelése— az 1949. év II. negyedében az 1948. év II. negyedéhez viszonyítva a következő— képpen változott: 1949 II. negyed (1948 11. negyed—elém)

Öntöttvas ... . 120

Acél ... . 127

Hengerelt fém ... . 130

Vasúti sín ... . 190

Vascső ... 136—

Réz ... 116

Horgan 124 lom 115 Szén 113 Kőo] 1 112 Benzin . . . 111

Petroleum 112 Villamosenergia ... 117

Gőzmozdony ... 111

Villanymozdony. . ... 230

Vasúti teherkocsi 151 Trolleybusz ... 163

Tehergépkocü . . . . ... 138

Személygépkocsi ... 223

Autóbusz ... 125

Golyóscsapágy ... 125

Kohászati berendez ' . . . . . 123

Ásógép ... 165

Gőzturbina ... . 206

Villanymotor 100 kw-ig ... 144

Villanymotor 100 kw-on felül ... . 134

Fémipari szerszámgép ... 119

Vaterge'p ... 149

Szövőgép ... 160

1949 II. negyed (1948 II. negyed :: 100)

Traktor ... 173

Arató-cséplőgép ... . . 200

Traktoreke ... 162

*Traktorvontatású vetőgép. . . . . . 174

'Traktorvontatású talajművelő ... 135

Cséplőgég ... 182

Marószó a ... 128

Kalciumszóda ... 131

Műtrágya (szuperfoszfát, nitrogén, káli) ... 132

Müfesték ... 121

Műgumi ... 135

Gépkmsiabroncs ... 144

Megmunkált fa kiszállítás ... 116

Papír ... 127

Cement ... 131

Pula ... 136

Ablaküveg ... 147

Könnyű tetőfedőanyag ... 125

Tégla : ... 131

Elógyártott ház ... 147

Kerékpár ... 148

Rádióvevőkészülék ... 206

Grammofón ... 170

Varrógép ... 148

Óra ... 199

Fényképezőgép ... 118

Gyapotszövet ... 116

Lenszövet ... 122

Gyapjúszövet ... 124

Selyemanyag ... 134

Bőrlábbeli ... 128

Gumilábbeli ... 127

Harisnya és zokni ... 135

Hús ... 115

Egyéb húsáru ... 182

Hal ... 127

Állati zsir ... 106

Növényi zsiradék ... 147

Cukrászipari készítmények ... 138

Konzerv ... 151

Tea ... 140

Szappan. ... 185

Szesz ... 128

Cigaretta . ... 120

Bor ... 127

Pezsgő .. . ... 453

Sör ... 126

A Szovjetúnió egész iparának bruttó

!ermele'se 1949 II. negyedében a mult esztendő megfelelő időszakához viszonyítva .20%—kal emelkedett.

Az 1949 júniusi napi bruttó átlagterme- lés az iparban 41%-kal múlta felül az

1940. évi (háború előtti) átlagot.

1949 I. felében a Szovjetúnió nép—

gazdaságában az 1949. évi tervnek meg—

felelően továbbfejlesztették az élenjáró technika módszereit. Uj, tökéletesebb—

gépeket és felszereléseket alkalmaztak sikeresen, nagyobb termelékenységű ter- melő módszereket vezettek be. Az épít- kezési és szállítási iparban folytatták a sok emberi munkaerőt igénylő termelési folyamatok további gépesítését. Növe—

kedett a gépesítés foka az 1948 I. félévi állapottal szemben: a szénbányákban a szén lefejtése és kiszállítása, az építkezési iparban a földmunkálatok, a betongyár—

tás, a fa kiszállítása, a szállításnál a be-és kirakodás és egyél), sok munka—

erőt igénylő és nehéz folyamatok te- kintetében.

.A felszerelés és berendezés kihaszná- lása 1949 I. felében 1948 I. feléhez viszo—

nyítva megjavult.

A fémkohászati minisztérium vállala—

taiban a fémkohók kihasználási foka az 1948. év 1. felével szemben 8%—kal emel—

kedett. A Martin-kemencéknél az 1 m' hasznos területre eső acél mennyisége 11 %-kal növekedett 1948 I. feléhez vi—

szonyítva.

Az elektromosenergia termelési mi- nisztérium körzeti üzemeiben a kitermelt 1 kwó elek'tromosenergiára eső szénfe- gyasztás 1948 I. felével szemben 3%—kal csökkent.

1949. év. II. negyedében az 1948. év II. negyedhez viszonyítva javult az épít—

kezési anyag ipari minisztérium alá tar- tozó cementgyárak teljesitőképességének, valamint a könnyűipar legfontosabb ágai—

ban a felszereléseknek kihasználása.

Ugyanezen idő alatt azonban több iparág nem használta ki kellőképpen sa—

ját termelési kapacitását. 1948 I. felével szemben nem emelték megfelelő arány—

ban a szénbányászati minisztérium bá—

nyáiban a fúrógépek termelékenységet a szénrétegek lefejtésében, valamint a ki—

használási fúrások gyorsaságát a kőolaj—

ipari minisztérium kútjaiban.

Minthogy az ipari munkások között széles körben elterjedt a gyártmányok minőségi megjavítására irányuló mozga- lom, nagymértékben javult az egyes gyártmányfajták minősége.

Az ipari termelés önköltségének csök- kentésére kitűzött tervet 1949 első két évnegyedében túlteljesítették.

III.

Mezőgazdaság

A mezőgazdaságban sikeresen befejez- ték a tavaszi vetést. A kolhozok, a mező—

gazdasági gép— és traktor-állomások, vala—

mint a szovhozok rövidebb idő alatt vé—

gezték el a vetést és biztosították a me—

zei munkálatok, magas színvonalát. A tavegskzi vetésterületek tervét túlteljesí—

tett .

Az 1949. évben a kolhozokban, szovho—

zokban és az egyéni parasztgazdaságókban aratás alá kerülő bevetett területek növeke- dése —— előzetes adatok szerint —— az ,1948.

évvel szemben körülbelül 6 millió hektárt tesz ki.

A legértékesebb gabona —— a tavaszi búza — vetésterülete 1.6 millió hektár- ral, a burgonyáé 386.000 hektárral, a "

gyapoté 183.000 hektárral, a lené 381.000 hektárral, a kenderé 94.000 hektárral, a napraforgóé 280000 hektárral növekedett.

Komoly sikereket értek el az évelő és egyéb szálastakarmányok, a takarmány- répafélék és a silózásra alkalmas növények termelése terén.

A folyó évben a kolhozok, a gép- és traktorállomások és a szovhozok jobban felkészültek, az aratásra, mint 1948—ban.

l89

Jelentősen több arató-cséplő—, kaszáló, cséplő és másféle aratógépet javítottak meg, mint az előző évben. Traktorok és gégmocsik számára az elmult évvel szemben 1 0%—kal több üzemanyagot tartalékoltak.

A gépesítési iskolákban, a gép— és traktor- állomások, valamint szovhozok tanfo- lyamain kb. 60.000 kombájnvezetőt és segédvezetőt, továbbá az aratás elvégzéséhez szükséges igen nagyszámú munkást ké—

pezlek ki.

A mezőgazdaság 1949 I. felében más/él—

szer annyi traktort és tebergépkocsil, 740/0—

kal tőbb arató—cséplőgépet és majdnem kétszerannyi magánjáró arató-cséplőgépet kapott, mint az elmult esztendő első felében.

Az 1949. évi aratásban a mezőgazdaság 22%—kal több szénakaszálót, 31 %—kal több aratógépet, 2.3—szor több összetett cséplőgépet és 36%—kal több egyszerű eséplőge'pet, valamint igen sok egyéb, a terménybetakaritáshoz szükséges gépet alkalmaz, mint 1948—ban.

Az ország déli területén a kolhozokban és szovhozokban már folyik az aratás.

A mezőgazdasági terméseredményeket ellenőrző hivatal jelentése szerint Ukraj- nában, Knbánban és Észak—Kaukázus egyéb körzeteíben __ kevés kivétellel ——

a (gabonafélékből jó a termés. Jók a.

gabonafélék terméskilátásai az ország középső és nyugati körzeteiben is. Az utóbbi vidékeken a mult évinél jobb termést várnak. A Volga vidékén, ahol az elmult esztendőben a szárazság miatt gyenge termés volt, ebben az évben az ősziek jó termést adtak, a tavaszi vetések pedig kielégítő állapotban vannak.

Az Uralban, Szibériában és a Szovjet—

únió egyéb keleti és északi körzeteiben a Vetések állapota jó.

A júniusi csapadék jót tett a cukor—

répa, a napraforgó, a len, az egyéb ipari növények és a zöldségfélék fejlődésének.

Az 1950. évi vetések alászántása sokkal hamarabb befejeződött, mint az elmult évben. A kolhozok és szovhozok 1949/12—

lius 5—ig 5 millió hektárral több tarlát szántottak fel, mint 1948 ugyanezen nap—

jáig; a tarlóhántási munkálatok minő—

sége is erősen javult.

A mezőgazdasági gép— és traktorállomá- sok 1949 ]. felében 16 millió hektárral nagyobb területet műveltek meg, mint a mult év megfelelő szakában. A tavaszi szántások kétharmadát és a tarló majd- nem háromnegyed részét kétvasú elkével szántották fel.

A Szovjetúnió európai részének sztyep- pés és erdő—sztyeppés területein a ter—

mészet—átalakítás sztálini tervét meg—

valósítva a kolhozok, szovhozok és állami erdőgazdaságok lényegesen. túlteljesítették az élőfa védőöv-ültetési tervet. A jövő évi erdősítésre sikeresen végzik az erdő—

ültetési és talejelőké. ítési munkálatokat.

A kolhoz—parasztség és n szovhoz—

l90

munkások nagy lendülettel fogtak hozzá, hogy a kolhozok és szovhozok állattenyész—

tésének emelésére vonatkozó hároméves tervet megvalósítsák.

A társadalmi tulajdonban lévő állat—

állomány a kolhozokban 1948. július 1—től 1949. július 1—ig a következőképpen nő- vekedeti: a szarvasmmhaállomány 20%—

kal, —— ebből a tehénállomány 24%_—kal —-——

a sertésállomány 79%—kal, a jnh— és kecskeállomány 11 %—kal.

A szouhozokban a haszonállatállomány a következőképpen emelkedett; a szarvas—

marhaállomány 16%—kal, a sertés állo—

mány 52 %—kal, a juh— és kecskeállomány 17%—kal.

IV.

Vasúti, folyami és tengeri szállítás A vasúti közlekedés átlagos napi szállí—

tási tervét 1949 II. évnegyedében 100.8%—

ban teljesítették,

A teherforgalom napi átlaga 1949 II.

negyedében a mult év második negyedéhez viszonyitva 17%—I:ol emelkedett. Az egy napra eső szénberakodás mennyisége 1949 II. negyedében 1948 II. negyedéliez vi—

szonyítva 10%—kal, a kokszé 24%—kal, a kőolajé 24%—kal, az érceké l7%—kal, a feketefémeké 18%—kal, a eementé 42%-—

kal, a faanyagoké 18%—kal növekedett.

Ugyanezen idő alatt azonban a vasúti szállításban nem használták ki kellő mértékben a tehervagónok kocsitordulói—

nak és a tehervonatok sebességének növe- lésére igénybevehető fennálló tartaléko- kat. Nem teljesítették a tervet a be— és kirakodás munkálatainak gépesítése te- kintetében sem, jóllehet a gépesítés foka emelkedett.

A folyami hajózás teherszállítása 1949 II. negyedében 1948 II. negyedéhez viszo—

nyitva 25 %-kal emelkedett; a folyami hajó—

zás a negyedévi tervet 107 %—ban teljesí—

tette.

A tengeri hajózás teherszállítása az idei év második negyedében 12%—kal haladta túl a mult év második negyedének eredmé—

nyét, bár a negyedévi tervet csak 97 %—ra teljesitette.

V.

A népgazdasági tőkeberuházások növekedése A kormány által az építkezési munkála—

tok idényszerűsegének megszüntetésére vonatkozóan kiadott rendelet teljesítése végett az építkezési vállalatok 1949 I.

felében az évi tervmunkálatok sokkal nagyobb részét végezték el, mint 1948-ban 19.49 ]. felének (őkebeíektetése a mult év első feléhez viszonyítva 124%; a szén—

bányászatban ez az arány 125, a kohá—

szati iparban 121, a villamoserőműtele- péknél 137, a gépgyártásban 114, az

épitőanyagiparban 123, a könnyű— és

Élelmiszer-iparban 116, a közlekedésben

320 .

Lakásépítési beruházásokra az idei év első felében 38%—kal többet fektettek be, mint 1948 ]. felében.

Az 1949. év I. felében a fémkohászat- ban, a szénbányászatban, a vegyészeti, a ; gépgyártási, a könnyű—, az élelmezési és egyéb iparágakban új termelő üzemeket inditottak meg.

A gépgyártási vállalatok építésének minisztériuma 1949 II. negyedében je—

lentős mértékben emelte a szerződéses építkezési-szerelési munkálatok terjedel- mét a megelőző év második negyedével szemben, és túlteljesítette a negyedévi

tervet. A nehézipari vállalatok építésének

minisztériuma, bár szintén emelte a szer- ződéses építkezési—szerelési munkálatok terjedelmét 1948 II. negyedével szemben, a negyedévi tervet mégsem teljesítette.

VI.

Az áruforgalom kibővítése

Az 1949. március 1—i fogyasztói ár- csökkentés után a szovjet kereskedelem tovább fejlődött. Az állami és szövetke- zeti kiskereskedelmí áruforgalom 1949 II.

negyedében a mult év második negyedéhez viszonyítva —— amikor a lakosság számára árusított élelmiszer— és egyéb cikkek mennyisége már nagyobb volt —— (össze- hasonlító árakon) 19%—kal emelkedett.

1949 II. negyedében élelmiszerekből általában 15%—kal, húskészítményekből 51%—kal, cukrászati készítményekből 40%—kal, cukorból 17%—kal több árut

adtak el a lakosságnak, mint a mult év

megfelelő szakában.

Különösen jelentős mértékben nÖVe- kedett a nem élelmezési cikkek forgalma.

1949 II. negyedében 27 %—kal több nem élelmezési jellegű cikket adtak el, mint 1948 II. negyedében: a gyapjúszövetek forgalma 87 %-kal, a selyemanyagoké 60 %—

kal, a konfekcionált áruké 24%—kal, a bőrcipőké 28%-kal emelkedett; 60%—kal növekedett a rádiókészülékek eladása, mig a kerékpároké 55%—kal, a motor—

kerékpároké 80%—kal, az óráké 250 %—kal.

1949 II. negyedében a fogyasztási szövetkezetekben és a kolhoz-piacokon 1948 II. évnegyedével szemben jelentős mértékben csökkentek az árak, viszont az eladott mezőgazdasági termények mennyisége emelkedett.

VII.

A munkások és tisztviselők számának nő—

vekedése, (: specialisták előkészítése és a munkatermelékenység emelkedése

A Szovjetúnió népgazdaságában alkal—

mazott munkások és tisztviselők száma 1949 II. negyedében a mult év megfelelő

időszakához viszonyítva 1.6 millióval emel-—

kedett. Ebből az iparra és közlekedésre 1,100.000, a tanügyi, tudományos-kutató és gyógyintézetekre 200000 ember jut.

A gyári-üzemi iskolákban 1949 II;

negyedében kiképzést kapott és az ipar egyes ágaiban, az építkezésben és a köz- lekedésben elhelyezést nyert 111.000 fiatal szakképzett munkás.

Az év második negyedében kb. 390.000 fiatal szakember végezte el főiskolai, techni—

kumi vagy egyéb középfokú szakiskolai tanulmányait. Ezenkívül a felső— és kö—

zépfokú szakiskolákban magánúton 60.000 szakmunkás fejezte be tanulmányait.

A legtöbb iparág teljesítette a munka—

termelékenység emelésére vonatkozóan 1949 II. negyedére kiszabott tervet.

Az ipari munkások munkájának terme- lékenysége az év második negyedében a mult év második negyedéhez viszonyítva 15 %—kal emelkedett; a munkatermelékenység a gép—

iparban 17 (%,—kal, a iémkohászatban 17 %—

kal, a szénbányászatban pedig 13%—kal emelkedett.

*

A háború utáni sztálini ötéves terv negyedik évi részlettervének határidő előtti teljesítéséért folytatott szocialista munkaverseny 1949 II. negyedében to—

vább fejlődött.

A Szovjetúnió népgazdaságának minden ágában tovább emelték a termelést és tovább javították a munka minőségi mutatószámait, ami kifejezésre jut a forgótőkék forgási sebességének emelke—

désében, az önköltség terven felüli csök—

kentésében, a munkatermelékenység nőf vekedésében, a termelés technikai— gazda- sági és minőségi mutatószámainak javu—

lásában.

Az 1949. év II. negyedének összesítő kimutatása a szovjet népgazdaság állandó fejlesztésének nagy sikereit és a nép anyagi és kulturális színvonalának emel—

kedését bizonyítja.

A Szovjetúnió bíinisztertanácsa mellett működő Központi Statisztikai Hivatal

Forrás: Pravda, 1949. július 23. ;

A nehézipari termelés ötéves terve Az 1946—50. évi ötéves terv célja a szovjet nehéziparnak az eddigi méreteket túlszárnyaló fejlesztése, tekintve, hogy a ' nehézipar termelése határozza meg a Szovjetúnió egész népgazdasága helyre—

állításának és fejlesztésének ütemét. Az ötéves terv folyamán üzembe helyeznek 45 kohóművet, 180 Martin—kemencét és- konvertert, 90 elektromos kohót, 104 hengerművet és 63 kokszolóművet. A vaskohászat kapacitásának ilyen nagy—

mérvű növelése révén 1950—re 195 , millió tonna nyersvasat, 25.4 millió tonna acélt, 17.8 millió tonna hengerelt vasat, 1.35 millió tonna sínt, 1.5 millió tonna vas-

19-i

csövet, 40 millió tonna vasércet és 30 millió tonna kokszot fognak előállítani.

A terv a színesfémek termelését olyan mértékben irányozza elő, hogy az 1950- ben fedezni fogja a népgazdaság teljes szükségletét.

A színesfémtermele's nöbekede'sét a követ—

kező indexszámok szemléltetik:

(1940 : 100)

1950

Réz ... 160

Alumínium ... 200

Magnézium ... 270

Nikkel ... 190

Ólom ... 260

Horgany ... 250

On ... 270

Wolfram-koneentrátum . . . . 440

Molybden—koncentrátum . . . 270

A gépgyáríás 1950—re pen alakul: a következőkép— (1910 x 100) 1950 Gépek és felszerelés ... 200

Kohászati felszerelés ... 370

Villamos !elszerelés ... 250

Mozdonyok ... 240

Gépkmsik ... 340

Traktorok ... 360

Textilgépek ... 400

Optika—mechanikai és elektromos mérő—műszerek ... . ... 700

Nagyteljesítőképességű géprendszerek és különleges szerszámgépek ... 950

Ezt az előirányzatot —— amint e szám- ban közölt hivatalos jelentés is vissza—

tükrözi, — a szovjet dolgozók ötéves ter—

vükkel 4 év alatt való teljesítésével már

1949 végére elérik. *

A Szovjetúnió nehéziparának ilyen nagy—

arányú fejlesztése a szocialista termelési rend fölényének fényes bizonyítéka.

Forrás : A Szovjetúnió nemzetgazdaságának újjá- építésére és fejlesztésére vonatkozó 1946—50. év ötéves tervről szóló törvény. Ogiz (orosznyelvű) kia dása, Moszkva, 1946. 11., 13., 14., 15., 23—28. old

A mezőgazdaság kollektivizálása A mezőgazdaság kollektivizálása 1929—

ben kezdődött. 1938—ig a parasztgazda—

ságok 93.5%—a tért át az egyéni gazdál—

kodásról a kollektivre, így a kollektivi—

zálás folyamatát 1938—ban befejezettnek tekinthetjük. Ettől kezdve a Szovjet—

únió mezőgazdaságának uralkodó üzem—

típusa a kolhoz. A kolhozok a Szovjet- únió mezőgazdasági területének több mint 90%—át foglalják el; a maradvány ——

mintegy 9% ——- szovhozokra, az állami mezőgazdasági üzemekre jut, az egyéni parasztgazdaságok pedig alig fél száza—

lékot tesznek ki.*

192

A kollektivizálás üteme a következő—

képen alakult:"

1929 1933 1938 július l-én A kolhozok száma (ezer) ... 57.0 2245 2424 A kolhozokba egyesült gazdaságok

( száma (millió) ... 1.0 153 183 A parasztgazdaságok kollektivi-

zálásának százaléka ... 3.9 65.6 93.5 A bevetett terület kollektivizá-

lásának százaléka ... 4.9 83.1 99.23 Forrás: ' Magyar—Szovjet Közgazdasági Szemle.

1948. 11. sz., 11. old.

" A Szovjetúnió szocialista mezőgazdasági.

Statisztikai gyüjtemény. Ogiz (orosznyelvü) kiadása.

Meszkva, 1939, 4. old.

A mezőgazdasági munka gépesítése A cári Oroszország egyike volt a leg—

elmaradottabb mezőgazdasági országok—

nak; a parasztgazdaságokban a legkez- detlegesebb munkaeszközök felhasználá—

sával végezték a mezőgazdasági munkát.

Az 1910. évi összeírás adatai szerint a parasztgazdaságokban 7.8 millió db. pri—

mitív faeke, 2.2 millió db. iaeke, 4.2 millió dh.vaseke és 17.7 millió db. faborona volt használatban.*

A szocialista szovjetrendszer a gépi technika alkalmazása révén forradalma—

sította a mezőgazdasági termelést. A mezőgazdasági munkálatok gépesítése ál—

landóan fokozza a munka termelékeny—

séget, ez viszont a dolgozó tömegek élet—

színvonalának folytonos emelkedését eredményezi.

Alapvető gazdasági munkálatok gépesíté—

sítésének fejlődése a háborúelőtti ötéves ter—

vek folyamán ( a megmunkált terület száza—

lékában) a következőképpen alakult :*

1928 1932 1037 1938

Szántás *

Faekével ... 9.8 —— —— — Lófogatú ekével ... 89.2 81.0 291) 28.5 Traktorekével ... 1.0 191) 7l.O 71.5 Aratás

Sarlóval és kaszával . . 444 354 10.13 8.5 Lóvontatású géppel . . . 55.4 54.6 45.9 43.1 Traktor-vontatási: géppel 0.2 10.0 438 484 Cséplés

Cséphadaróval és egyéb

kezdetleges szerszámmal 40.7 60 0 0.6 ——

Járgányos cséplőgéppel. . 58.05 ' 5.4 ——

Mechanikus Cséplőgéppel 1.3 40.0 941) 95.0

1928—ban, az első ötéves terv első évében a megművelt terület 99%—át

lófogatú ekével és faekével szántották

fel, csupán 1%—ban alkalmaztak trakto—

rokat. Tíz év múlva, a harmadik ötéves terv megindulásakor. a területnek már 72%lát szántották fel traktor segítsé—

géve .

Ugyanez a helyzet atöbbi mezőgazda—

sági munkánál: tíz év alatt a sarlóval és kaszával való fáradságos aratást szin- tén a traktor váltotta fel, kisebb lett a lóvontatású aratógépek jelentősége is;

a cséplésnél viszont a mechanikus csep- lőgép szorította ki teljesen a járgányos cséplőgépet és a cséphadarót.

Az új ötéves terv a mezőgazdasági munkák mechanizálását erősen fokozza.

1950-ben a szántást 90%-ban, a tavaszi és őszi vetést 70%-ban, az ugartörést 90%—ban, a rétek felszántását 90%—ban traktorral végzik majd, a szemesnövé—

nyeket pedig 55 %—ban kombájnal fogják learatni."

Forrás: ' A Szovjetúnió szocialista épitése, Statisztikai gyüjtemény. A Szovjetúnió Statisztikai Hivatalának (arasznyelvű) kiadása, Moszkva, 1939.

89. és 92. old.

" Planovoje hozjajsztvo, 1946, 2. sz., 130. old.

Külkereskedelmi forgalom

A Szovjetúnió a népi demokráciákat a szocializmus építésében megalakulásuk el- ső percétől kezdve egyrészt ipari nyers—

anyagokkal és alapvető ipari berendezé—

sek szállításával, másrészt iparcikkek át—

vételével támogatja.

A Szovjetúnió külkereskedelmi forgal—

mában a népi demokráciákkal folytatott külkereskedelem eredményeként bekövet- kezett strukturális változásokat az alábbi összeállítás szemlélteti:

A kivitel és behozatal százalékos megoszlása a fontosabb országok szerintl)

Ország 1938 1947 1948

kivitel behozatal kivitel behozatal kivitel behozatal Csehszlovákia . . ... . 1.10 3.66 6.35 5.84 15.22 19.80

Lengyelország ... . ... . . 0.82 0.61 20.05 14.08 14.83 16.00

Románia..... —— -—— 7.61 ')3.42 ')3.91 ')2.48

Magyarország . . . ... —- —— 3.86 2.62 3.12 3.80

Bulgária . . . ... . . . . —— —— 10.91 8.85 ')9.1() ')6. 60 Népi demokráciák összesen: ... 1.92 4.27 48.78 34.81 46.18 48.68 Anglia . . . . 32.60 16.77 6.85 10.06 13.65 3.63

Németország 14.52 14.63 . . . .

Franciaország . . . . 4.66 244 254 —— 1.04 ——

Hollandia ... . . . . ... 6.03 5.18 0.76 0.40 0.52 0.50

Belgium-Luxemburg . . . ... 7.12 5.49 2.03 0.40 6.50 3.30

Nyugateurópai államok összesen: 64.93 44.51 12.18 10.86 21.71 7.43

Dánia . . . ... 1.64 0.61 4.31 3.22 2.21 3.13

Svédország . . . ... . . 1.37 2.74 2.54 2.21 1.82 1.98 Norvégia. . . . ... . ....... 1.10 0.61 2.28 2.42 3.51 3.13 Finnország. . . . . . . . . 1.10 ().61 7.36 8.25 6.63 8.42

Északeurópai államok összesen:. . . 5.21 4.57 16.49 16.10 14.17 16.66 ki Amerikai Egyesült Államok . . . . . 7.39 22.56 19.54 29.98 10.92 4.62 Afrika . . . . 1.10 0.61 50.76 ')O.20 05.20 a)858

Ázsia 11.78 12.20 a)0,57 a)2152 _ *)743

Egyéb országok. . . . 7.67 11.28 1.68 5.43 1.82 6.60 ÖsszESen:. . 100.00 100.00 100.00 100.00 100.00 100.00 Együtt (millió dollárban, folyó

f. o. b. árakon) ." ... 365 328 394 497 769 606

') Becslés.

,) Nem teljes adatok.

1) Németország, Ausztria és Jugoszlávia háború utáni adatai nem állnak rendelkezésünkre.

Forrás : Economic Survey of Europe in 1948, Genf, 1949, XV. tábla.

Amint a fenti adatok mutatják, 1947- ben és 1948—ban a Szovjetúnió külfor- galmában az első két helyet Csehszlo—

vákia és Lengyelország foglalta el. A Szovjetúnió 1948. évi kivitelében a népi demokráciák 47 %—ban részesültek, a be—

hozatalt pedig 48%—ban fedezték; össze—

foglalóan megállapíthatjuk, hogy aSzov—

jetúnió külkereskedelmi forgalmának '50%—át a népi demokráciákkal bonyoli—

totta le.

Ezzel szemben erősen csökkent a ka—

pitalista országoknak a Szovjetúnió kül—

kereskedelmi forgalmában való részesef

dése. 1938-ban a Szovjeti'fnió legfontosabb külkereskedelmi partnerei Anglia, Né-

metország és az Amerikai Egyesült Álla—

mok voltak. A behozatalban az Amerikai

EgyeSült Államok részesedése az 1938.

évi 22.56 %-ról, 1948-ban 4.640/0—1'31, Anglia részesedése a kivitelbena háború előtti

32.600/0—1—61 1948—ban 13.65%—ra csök—

kent. Anglia ugyanis búzaimportjának csak elenyészően kis részét fedezi a Szovjetúnióból, mert az amerikai impe- rialisták nyomására kénytelen a búzát az Egyesült Államokban vásárolni,

l93

1358

gyű)

365

millió dollar1

'1'92

millió doiiar—U

" ) Folyó fa á ára/fan

%.

— , A szowerúmó KIYITELÉNEK És BEHOZATALÁNAK — ,SZAZALEKOS MEGOSZLASAAFONTOSABB onsmouszsmm '

KIVITEL

BEHOZATAL

4948 ?

u6'48

;

ma:,mmxmmmnwwmmwmam:_

Nép/' demo/(rác/Zsík Ang/ia Amerika/' gy lÁl/amak Egyebkapi/a/lsfaormgak

CSEHSZLOVÁKIA Villamosííoti községek száma

1938. 1947. 1949.

Villamosítás Csehszlovákiában

j a n 11 á r t.

, (: h t t á k ... 8.321 9.963 10.690 A cseh kétéves terv folyaman Cseh— sífováífafxffyo ... 852 1.348 1.744 szlovákia villamosítása s villamosener- Csehszlovákia összesen: . 9.173 11.311 12.434 gia termelése gyors ütemben haladt előre.

A villamosított községek száma a Villamosenergia termelés

Millió Egy lakosra kwó eső kwó 4.11 6 285

5.580 432 6.660 542 7.515 616

A fenti adatokból kitűnik, hogy 1937—

hez viszonyítva a villamosenergia ter—

melés 83%—al, az egy lakosra eső átlagos villamosenergia termelés 116%4ka1 növe—

kedett.

'! 94

kétéves terv folyamán 9.9%—kal, 1938—

hoz viszonyítva 35.5%—kal növekedett,.

Forrás: Statisticky Zpravodaj, Prága, 1949. 3. sz.,a 98. old.

AN GLIA

Az angol fizetési mérleg

Az általános gazdasági válság követs—

keztében Anglia arany— és dollár—tartalé—

kai egyre csökkennek, valutáris helyzete 1949 közepén egyre kritikusabbá váltt

Anglia arany— és dollártaríaléka*

(millió font sterling)

1946 1947 1948 1.949 1949

március 31. március 31. június 80.**)

642 505 546 465 406

Forrás: ' Monthly Digest of Statistics, London, 1949 június, 121. old.

" Records and Statistics, 1949 július 9., 25. old-

Evvel kapcsolatban nézzük meg mit mutat Anglia fizetési mérlege*

(millió font sterling)

—— -deficit; -l- -többlet

Külkereskedelmi 1938 1946 1947 1948"

mérleg

Behozatal ... 835 1.092 1.540 1.768 Kivitel ... 533 890 1.102 1.550 Egyenleg ... -— 302 —— 202 —— 438 ——- 218 Láthatatlan tételek

mérlege

Kormányzati is

kiadások ... —— 16 —-— 291 —- 207 --— 109 Idegenforgalom.. -——12 -——- 28 —— 54 -— 35 Filmek ... —-— 7 —— 17 —- 14 -——- 10

Kamatok, nyere—

ségek, osztalékok l175 % 75 —l—' 50 4; 50 Hajóforgalom. .. -l— 20 —l— 21 —i— 30 l 60 Egyél?) ... —l— 72 4— 72 -l— 3 —l— 142 Egyenleg ... %282 --—-168 ———192 T 98 Fizetési mérleg

Egyenleg ... —- 70 ——370 -—-630 -- 120 1) Biztosítási nyereségek, jutalékok, angol olaj—

vállalatok ügyletei.

Forrás: ' Wiadomosci Narodowego Banku Polskiego, 1949 2. sz., 101. Old.

" Neue Zürcher Zeitung, Zürich, 1949. március 22., 8. old.

Anglia fizetési mérlege a háború előtt is passziv volt, már akkor sem tudta hagyományosan deficites külkereskedelmi mérlegét a fizetési mérleg úgynevezett ,,láthatatlan tételei"—nek aktivizálása folytán kiegyenliteni.

A háború után Anglia megrendült gaz—

dasági helyzete következtében a látha—

tatlan tételek többlete is deficitté válto—

zott. Ennek folytán a fizetési mérle 1938-ban 70 millió font sterlinget kitevő deficitje 1946—ban 370 millió font ster- lingre emelkedett. A fizetési mérleg ala—

kulása szempontjából az 1947—es év volt alegválságosabb, amennyiben a fizetési mérleg hiánya a 630 millió font sier—

linget kitevő csúcsmagasságot érte el.

1948-ban az ,,austerity", azaz a szigorú gazdaságosság alapján felépített export—

politika révén az angol kormány némileg csökkentette a kereskedelmi mérleg de—

ficitjét. Az angol export versenyképessé—

gének fenntartása azonban csupán a dolgozók életszínvonalának állandó csök—

kentése révén vált lehetségessé.

A külkereskedelmi mérleg kedvezőbb alakulásával szemben a láthatatlan té- teleknél egy sereg tényező állt fenn—

melyek hátrányosan befolyásolták a fize.

tési mérleg egyes tételeinek alakulását—

Elsősorban az a tény, hogy Anglia háb,o rús kiadásainak fedezése céljából kül—

földi befektetéseinek nagyrészét likvidálta és így a kamatokból, nyereségekből és

osztalékokból származó jövedelmek erő-_

sen csökkentek és továbbra is csökkennl fognak, tekintettel arra, hogy Anglia külföldi tőkeérdekeltségeinek felszámo—

lása továbbra is folytatódik. 1938-ban a kamatokból, nyereségekből és osztalékok—

ból származó jövedelmek összesen 175 millió font sterlinget tettek ki, vagyis éppen háromötöd részét fedezték a kül- kereskedelmi mérleg passziv egyenlegének.

Ezek a jövedelmek 1947-ben alig érték el az 50 millió font sterlinget és ennek folytán csupán egytized részét fedezték a külföldi árucsere passzivumának. A kor—

mányzati kiadások a háború előttinek csaknem tízszeresére emelkedtek, miután a kormány imperialista céljainak elérése érdekében a katonai kiadásokat és a meg—

szállási költségeket állandóan növeli. E negatívumokat csak csekély mértékben ellensúlyozza az a tény, hogy a hajófor—

galomból származó bevételek emelkedtek, továbbá, hogy az angol tőkések a tengeren—

túli befektetésekből —— így elsősorban az olajkoncessziókból —— egyre nagyobb pro—

fitot húznak.

Anglia fizetési mérlegének tételenkinti mechanikus vizsgálata magábanvéve nem elegendő és csupán könyvviteli je—

lentőséggel bir. Gazdasági szempontból sokkal nagyobb horderejű annak a meg—

állapítása, hogy miképpen alakult Anglia fizetési mérlegének egyenlege az egyes valutaCSoportokkal, de különösen a dol—

lárterülettel szemben.

Anglia fizetési mérlegének valutalerületelc szerinti egyenlege

(millió font sterling)

—- :: deficit 4— : többlet

1947 1948

Dollárterület ... —' 655 —— 340 Sterlingterület ... —l— 55 -l- 225 Nyugateurópai országok . . . . -—— 25 —l— 80 Egyéb országok ... ——-— 5 -—-— 85 Összesen : ... —— 630 —— 120 Forrás: The Statist, London, 1949. március 19., 328. old.

A dollárterülettel szemben fennálló de—

ficit 1947-ben kulminált, 1948—ban csök- kent. 1949 első félévében az angol kül—

kereskedelmi mérleg passzívuma az Egye—

sült Allaniokkal szemben hónapról-hó- napra növekszik. Ez év áprilisában a deficit 14 millió font sterling volt, az előző hónapok 12.1 millió font sterlinget és 1948 utolsó negyedének 7.5 millió fontot kitevő havi átlagaivalszemben.1) Feltételezhetjük tehát, hogy Anglia dol—

lárdeiicitje az év folyamán erősen foko—

zódni fog.

A gazdasági válság kiélezi az angol—

amerikai ellentéteket. Az USA a valuták szabad átválthatóságát és a font leérté—

kelését követeli, egyrészt, hogy ezáltal exportját fokozni tudja, másrészt, hogy

,) Neue Zürcher Zeitung, Zürich, 1949.

S., 7. old.

július

l95

_-

a sterlingterületről származó nyersanya—

gait olcsóbban szerezhesse be. Anglia számára az amerikai követelések elfoga—

dása a dollár és aranykészletek további rohamos csökkenését s a dolgozó tömegek életszínvonalának süllyedését jelentené.

A hidegháború költségei

Az angol finánctőke ,,The Statist"

cimű lapjában megjelent összeállítás sze—

rint az imperialisták evenkent 5—6 mil- liárd font sterlinget, azaz 20 milliárd dollárt forditanak háborús kiadásokra.

A hadi kiadások az egyes országok költ- ségvetésének az alábbiakban közölt százalé—

kát teszik ki :*

Költségvetés

az illető pénz Hadlkladások ' a költségvetés

333325) százalékábani)

Egyesült Államok (dollár)** 419001) ')341 Nagybritannia (font) . . . . 33001) 23.0 Franciaország (frank). . . . 1,870.000.0 18.7 Bel 'úm (belga frank) . . 715840 9.5 Hol andia (holland forint) 8.500.0 30.0 Dánia (dán korona) . . . . 1.771.0 17.4 Norvégia (norvég korona) 2,521.0 10.55 Olaszország (líra) ... 1,087.000.0 23.63 Törökország (török font). 12485 245 Kanada (kanadai dollár). 2.217.0 163

I) Az adatok közül egyesek a most befejeződött pénzügyi évre vonatkoznak, a többiek a következő pénzügyi év költségvetési előirányzatai.

!) Valójában 50—60 %.

Maga a lap is bevallja, hogy ezen össze- állítás adatai csupán megközelítő érté- kűek, a tényleges kiadások jóval nagyob—

bak. Mint előbbi számunkban közöltük?)

az Egyesült Államok hadikiadásának ösz—

szege az egész költségvetés 50———60%—át teszi ki. Ebből kb. 4 milliárd dollárba kerül az egész világot behálózó katonai támaszpontok fenntartása. Uj felszere- lésekre, repülőgépekre, hajókra, harci kocsikra, ágyúkra mintegy 3 milliárdot, új katonai berendezésekre és egyéb épít—

ményekre 5 milliárdot, stratégiai anya- gok tartalékolására szintén 5 milliárd dollárt fordítanak.

Bár az angol ,,Service Bill" 1949—ben tisztán 760 millió fontot irányoz elő, a tényleges hadikiadások el fogják érni az 1 milliárd fontot.

A Benelux államok és Franciaország együttesen —— a hivatalos valuta árfolyam alapján számítva —— 750 millió font ster—

lingnek megfelelő összeget költenek hábo—

rús célokra. Franciaország katonai költ—

ségvetése csaknem 350 milliárd frank,

Belgiumé 6.8 milliárd belga frank, Hol-

landiáé pedig 1 milliárd holland forint.

A ,,The Statist" cikkéből kitűnik, hogy az imperialisták —— amerikai becslések alapján —— a jövőben 80 hadosztály fel- állítását tervezik. Ha egy páncélos had—

osztály felszerelési költségét, kb. 200 millió dollárnak, azaz 50 millió fontnak vesszük, akkor a 80 hadosztály felszere—

') ,,A Szovjetúnió és az USA költségvetési kiadásai- nak összehasonlítása". -—- Statisztikai Szemle, 1949.

6. sz., 109. old.

lése" 16 milliárd dollárt, azaz 4 milliárd fontot tesz ki. Becslések szerint ekkora hadsereg légi megvédése legalább 4 milliárd dollárba, azaz 1 milliárd fontba kerül.

Az összes költség tehát mintegy évi 20 milliárd dollárt, azaz 5 milliárd font ster—

linget jelent. Ezen felül az említett had—

osztályok mozgósltásához egységenkint 500 millió dollárra van szükség és így az összes költség jóval 40 milliárd dollárt, azaz 10 milliárd fontot képviselő csilla—

gászati szám fölé emelkedik.

Forrás: * The Statist, 1949. április 23, 453. old.

** Federal Reserve Bulletin, NVaslu'ngton, 1949, 2. sz., 111. old.

FRANCIAORSZÁG

Élelmezési helyzet

A rendelkezésre álló élelemmennyise'g kalória tartalmát, valamint az egy főre eső kalória fogyasztást véve figyelembe, Franciaországban a háború előtti évek üt—

lagának és az 1947—48—as gazdasági év élel—

mezési mérlegének egybevetése a következő képt mutatja :

Háború előtti 1947/48—03 átlag gazdasági év

§ §

' O ! o

ÉÉ'eÉ 8 %%

w 0 .a;— a $ vu j.. 5

53 E 35 2 .; § a 55 3 .:

a: Égi"; s a %% a

% 2 ;? § go 815 ZF § §

%%)st "'*'U 30—ng ___-;

ha aa %a ha § E %a

(: 2—3 : E Z 8 (! ra :" § ! 53 Gabona ... 17.370 1.144- 12.930 852 Cukor ... 4 .000 264 2.840 189 Burgonya ... 4.550 300 4.410 294 Friss főzelék ... 1.890 125 1.890 126 Szárazfőzelék ... (540 42 590 39 Friss gyümölcs ... 590 38 657 45 Szárított gyümölcs . . 450 30 470 31 Kakaó ... 200 13 250 17 Zslradék ... 5.400 357 3.435 229 Hús, baromfi és nyúl. 3.820 252 3.600 240 Tojás ... 500 33 580 39 Hal ... 330 22 350 23 Tejtermék ... 3.000 198 2.535 169 Összesen (szeszes

italok nélkül) ... 42.740 2.818 34.555 2.303

A fenti adatok—ból kitűnik, hogy az egy főre eső kalóriamennyise'g 18 %—kal esett.

Az egyes élelemcsoportokat véve figye- lembe a cukorfogyasztásnál 29 (%,—es, a zsír—

fogyasztásnál 36.4%—os, a gabonafélék fogyasztásánál 25.6%—os, a tejtermékek fogyasztásánál pedig 15.5%—0s kalória csökkenést észlelünk.

A fent vázolt adatok számszerű vizs—

gálata magábanvéve azonban nem ele—

gendő ahhoz, hogy Franciaország élel—

mezési helyzetéről a valóságnak megfe—

lelő képet nyerjünk. Figyelembe kell vennünk azt is, hogy a kiszámított fejadag valójában nem oszlik meg egyen—

letesen, azaz a kizsákmányoló osztályok az átlagnál jóval több, a dolgozó réte—

gek pedig kevesebb élelemmennyiséget tudnak maguknak biztosí-tani. '

Forrás: Études et conjunctnre, Páris, 1949. 1. sz., 74. és 77. Old.

AUSZTRIA

Élelmezési helyzet

Az osztrák Népélelmezési Minisztérium adatai szerint Ausztria élelmezési hely- zete a következőképpen alakult :*

Rendelkezésre álló élelemmennyíség (1.000 tonna)

1934——1938 1947-48—as évi átlag gazdasági

év Gabona... 2.736 1.553 Burgonya... 2.859 1.898 Cukor... 163 83 Hüvelyesek . . ... . . . 25 46

Kakaó... 6 —-

Hús és baromfi . . . . 330 140 Tojás és tojáspor . . . . 45 15

Hal 10 18

Tej és tejtermékek . . . . 2.395 15945 Zsirok és olajok . . . . 138 71 Főzelék... 480 338 GyümÖICS . . . ... . ... 480 190

Óssziápe'rték (ital nélkül,

milliárd kalóriában) . . . . 7.420 5.710

Ha alapul vesszük azt, hogy 1938/39-ben

—— a Népszövetség Egészségügyi Bizott- ságának adatai alapján —— Magyarország 9.1 millió főnyi lakosságának tápanyag—

szükségletét 11.488 milliárd kalóriára be- csülték," akkor a 6.8 milliós osztrák la—

kosság tápanyagszükséglete 8.584 mil- liárd kalória. Tekintettel arra, hogy a rendelkezésre álló élelemmennyiség kaló- ria tartalma a háború előtt csupán 7.420 milliárd kalória volt, Ausztria nép- élelmezési színvonala már akkor is messze elmaradt a kívánatostól.

, A háború után Ausztria lakosságának száma 7.1 millióra emelkedett, így a fenti számítások alapján a lakosság évi tápanyagszükséglete az 1947/48-as gaz- dasági évben 8.963 milliárd kalória volt;

ezzel szemben csupán 5.710 milliárd kalória tápértéket képviselő élelemmeny—

nyiség állt rendelkezésre, ami 3.253 milliárd kalória hiányt jelent. Ausztria élelmezési helyzete teljes joggal mond—

ható katasztrófálisnak. A fentiekből ki—

tűnik, hogy az 1947/48-as gazdasági évben a rendelkezésre álló gabona 43.3%—kal, a cukor 49%-kal, a hús 57.6%—kal, a tojás 66.7%-kal, a zsiradék 48.6%—kal, a gyümölcs 60.4%—kal volt kevesebb, mint a háború előtti években.

Forrás: * Statistische Nachrichten, Bécs, 1949.

4. sz., 76 77. old.

" Dr. Martha Zsuzsánna: Magyarország élel- mezési helyzete és mezőgazdasági termelése. A Ma—

gyar Gazdaságkutató Intézet kiadása, Budapest, 1946, 19. old.

Az európai árucsereiorgalom

1) 1938. évi f. 0. b. arakon.

Amint a fenti táblából kitűnik a há- ború utáni európai árúcgereforgalom erős csökkenést mutat. A nyugateurópai álla- mok a Marschall—terv kÖVetkeztében nem építhetik ki gazdasági kapcsolataikat Kelet—Európával, kénytelenek dollár el- lenében drágább amerikai árut behozni.

A nyugat— és keleteurópai államok kö—

zötti áruforgalom 1938—hoz viszonyitva mintegy 50%—kal csökkent.

Hasonló a helyzet a nyugat-európai

államok egymásközött lebonyolított kül—

kereskedelmi forgalmában is. Ezen orszá—

gok árucsereforgalma 1947—ben 41 %—kal, 1948-ban 28%—kal maradt a háború előtti szinvonal alatt. Ez az alakulás

Nyugateurópai Kelet- és nyugat— Keleteurópai ,

orszagok egymás- európai országok országok egymás— Europai árucsere- közötti árucsere— egymásközötti közötti árucsere- forgalom

' forgalma árucsereforgalma forgalma

Év

millió . - millió - millió - millió 1 md x

dollárl) Index dollárl) Index d'ollárl) mdex dollár!) I e

Németországgal együtt

1938 . . . . 4.993 100 1.751 100 168 100 6.912 100

1947 . . . . 2.964 59 566 32 259 154 3.789 55

1948 . . . . 3.583 72 731 42 483 288 4.797 69

Németország nélkül

1938 ... 3.024 100 1.160 100 168 100 4.352 100

1947 . . . . 2.645 88 543 47 259 154 3.447 79

1948 ... . . . 3.045 101 679 59 483 288 4.207 97

, gok egymásközötti

főleg a Németországgal lebonyolított for—

galom kiesésében leli magyarázatát.

Ezzel szemben a kelet—európai orszá—

árucsereforgalma a háború előtti volumenhez viszonyítva majdnem háromszorosára emelkedett. Ezt mutatja különben a Szemle ugyanezen számában a Szovjetúnió külkereskedel—

mére vonatkozóan közölt összeállítás isF) A külkereskedelmi forgalom ilyen mér- tékű növekedése a népi demokrámak országainak egymásközötti, valamint, a Szovjetúnióval való szoros gazdasagi

együttműködésének eredménye.

Forrás: Economic Survey of Europe in 1948,

Genf, 1949, 134. old. .

i 1) Lásd a 193. oldalon a ,,SZOVJETUNIO.,, Külkereskedelmi forgalom" című cikket.

. [97