Nemzetközi statisztika

NEMZETKÖZI STATISZTIKA"?

SZOVJETUNIÓ

A társas gazdálkodás sikerei az élenjáró kolbozokhan

A Szovjetúnió sokezer élenjáró kolhoza hatalmas eredményeket ért el a társadal—

masított gazdálkodás fejlesztése és meg—

erősítése terén. Az alábbiakban Kamin—

szkij és Obolenszkij szovjet közgazdászok tanulmányából néhány, e fejlődésre jellem—

zó adatot közlünk.

A kolhozok évente jövedelmük meg—

határozott részét a felosztásra nem kerülő szövetkezeti alap növelésére fordítják.

Az élenjáró kolhozok állandóan. és követ—

kezetesen gyarapítják a kolhoztulajdont és növelik a fel nem osztható alapokat.

1948—ban a szerzők által vizsgált 34 élen—

járó kolhozban a fel nem osztható alapok átlagosan 285.1 %-ra emelkedtek 1940—hez képest. Ennek megfelelően növekedett a fel nem osztható alap egy munkaképes emberre és egy hektár szántóföldre esö hányada. Egy munkaképes emberre 1940—ben 2.227 rubel, 1948—ban már 5.617 rubel, vagyis 2.5-szer több, egy hektár szántóföldre 1940-ben 704 rubel, 1948-ban pedig 1.901 rubel, vagyis 2.7—szer több fel nem osztható alap jutott.

A fel nem osztható alapok növekedése néhány élenjáró kolhozban

l948.

évi iudex 1940 1948 (1940 ezer rubelben 11.100) A kolhozok megnevezése

,,Vörös Október" (kirovi

terület,v0zsgalszki járás) 1.535.1 62223 4053

"Győzelem" szverdlovszki terület', nizsnij-taglli

járás) ... 350.6 1.727.8 4918 ,,Sztálinec" knjbisevi te-

rület,molotovijárds)... BSOA 1.637!) 4305

A fel nem osztható alapokat a termelő eszközök beszerzésére fordítják. A 34 élen—

járó kolhozban a termelő eszközök értéke

1948—ban az 1940—es értéknek 2.8-szeresére növekedett. Ennek következtében jelen—

tősen emelkedett a termelő eszközöknek egy munkaképes személyre eső értéke, amely az 1940. évi 1.807 rubelről 1948—ban 4.427 rubelre, vagyis 2.4—szeresére, egy hektár szántóföldre számítva pedig az

420

1940. évi 571 rubelról 1948-ban 1.523 rubelre, azaz" 2.7—szeresére emelkedett.

Az élenjáró kolhozokban a termelői eszközök gyarapodása főképpen az állat—

állomány növekedésében, továbbá 1511 gazdasági épületek és mellérendelt üzemek építésében és felszereléséhen, a termelés villamosításában, az állatte—

nyésztés fejlesztéséhez szükséges gép—

berendez ések felszerelésében mutatkozik,, A ter melő eszközök gyarapodása kö—

vetkezté ben az állattenyésztés és mező—

gazdaság terén a 34 élenjáró kolhozban a követk ező eredményeket érték el:

Állatállomány 1948. év végén (1940 a 100)

Szarvasmarha ... 11 9 Sertés ... 110 Juh ... 196 Baromfi ... 131

Egy fejősle Izénre eső évi átlagos lejhozam—

1948.

évi index A kolhozok megnevezése 1940 1948 (1940

li t e r mlOO)

,,Vörös Kollektíva" (jaroszlávi

terület) ... 3.775 4.158 1 nm ,,Győzelem" (szverdlovszkl

terület) ... 1 .300 2.546 1958—

,,Molotov" (vladlmiri terület) 1.533 2.474 IMA

Néhány élenjáró kolhoz átlagos gabona—

terméshozama heklál'onkiní métermázsábane a következőkép alakult:

,,Győzelem" (moszkvai terület) ...

,,I—Iarcos" (moszkvai terület, dimitrovi járás). ...

,,Sroma" (Cruz Köztársaság, lagodehi járás). . ...

Kima gaslók a ,,Vörös Október" (kirovi terület, vozsgalszki járás) élenjáró kol—

hoz a mezőgazdasági termelés átlagos:

termésh ozamának fejlesztése terén elért eredmén yei; itt 1948—ban az átlagos lermés—

hozam h ekláronl int méiermázsában a kő—

velkező volt:

22—26 (ll 20w—23 ,,

19—20 ,,

Gabona ... . ... 20.41 (;

Burgonya ... . . ... 4450 ,.

Főzelék, zöldség ... . 410.0 ., Forrás : Szociallszticseszkoe szelszkoe hozjajsztvey.

Moszkva, 1949, 9. sz., 29—42. old.

CSEHSZLOVÁKIA

Tanulja—sítés

Az ötéves terv fontosabb tervteljesítési adatai 1949. I—IX. hónapjában:

0A

Ipar (élelmiszeripar nélkül) összesen ... 102

Bányászat .. ... . . . . 100

Energiatermelés .. ... . . . . 102

Kohászat.... ... ... 102

Vas— és fémipar. . . ... . . . ... 100

Vegyipar .. . . ... . ... . . ... 103

Uvegipar .. . . ... . ... . . ... 95

Épitőanyag— és kerámiai ipar ... 98

Papíripar. . . ... 99

Faipar... ... 102

Textil- és ruházati ipar. . . ... 106

Bór— és gumiipar... ... . ... .. 104

Grammoi'on— és filmipar ... . . . . 105

Élelmiszeripar (cukor és melasz nélkül) . . . . . 101

Amint a fenti táblából láthatjuk, 13 iparághól 10 túlteljesítette tervelőirány- zatát, 8 pedig alig valamivel maradt az előirányzat alatt.

] reám.- Statistické iuformace, 1949, 12. sz.,

. 0 .

AMERIKAI EGYESULT ÁLLAMOK És ANGLIA

Gazdasági ellentétek

Az angol—amerikai imperializmus gazda—- sági érdekellentétei a piacokért és a pénzügyi hegemóniáért folytatott harcban, továbbá az egyes érdekszférák felé irá- nyuló tőkeexport—versongésben mutatkoz—

nak meg.

HARC A PIACOKÉRT

A piacokért folyó harcot szemléltetően tükrözi vissza az USA és Anglia kivitelé—

nek alakulása.

Az USA és Anglia kivitele

Az USA kivitele

') 1938 1947 1948 1947. 1948.

millió dollár évi index (folyó árakon) (1938 :. 100) Európába') ... 727 4.469 3.582 6141] 4927 Latin-Amerikába 485 3.858 3.161 7955) 65137 Afrikába, Közel-

keletre és ln—

diába ... 195 1.526 1.459 7815 74822 'l'avolkeleire . 522 1.945 1.573 372.6 3013

Anglia kivitele

Európába ... . 860 1.550 2.060 1802 2395 Latin—Amerikába 222 398 595 1793 2684) Afrikába, Közel-

keletre és in—

diába ... 600 1.420 1.929 2363 3215 'l'ávolkeletre 440 816 1.190 185.4 2704

*)Az USA-ra vonatkozóan az 1W19%.éd átlag—

árakon.

) Európa Anglia nélkül.

Figyelemreméltó az angol dominiumok.

és gyarmatok piacaiért folytatott küzde—

lem, melyet az alábbi tábla világít meg;

Az USA és Anglia kivitele az angol do—

mim'umok és gyarmatok területére

Az USA kivitele 1938 1947 1948

millió dollár

1947. 1948.

évi index (1938 x: 100)

Brit domlntumok *

és gyarmatok te- -

4 40. 0 rületére összesen 75 0 3.600 3.300 608.8

Ebből :

Kanadába . . 450 2100 1914 4663 4253 Ausztráliába 67 236 114 3523 170.1 Uj-Zélandha 22 77 34 3501) 1545 Délafrikai

Unióba . . . . 76 414 492 5443 6473—

lndiába . . . 35 405 315 1.157.0 9000 ÉEgyéb . . . . 100 568 431 568.0 431.0

Anglia kivitele

1938 1947 1948 Igét-Z'mÉÉÉS'

millió dollár (1938 s 100 ,

Brit damíniumok és gyarmatok te-

rületére összesen 1.160 2.250 3.312 195.6 2580 Ebből :

Kanadába . 114 173 278 151.7 1433 Ausztráliába 192 288 580 150.0 302.0 Uj—Zéiandba 96 173 210 1802 2188 Délai'rikai

Unióba . . . . 198 370 485 1863 245.0 indiába . . . . 168 365 460 217.4 273.8 . Egyéb ... 382 881 1.299 230.7 340.0'

Az USA kivitele a háború előtt csupán Latin-Amerikában és a Távol—Keleten volt fölényben Angliával szemben; az angol dominiumok és gyarmatok terü—

letére irányuló amerikai kivitel az angol kivitelnek csupán 65%—át tette ki. A má—

sodik világháború folyamán és azt köve—

tően az USA rohamlépésekkel foglalta el a meggyöngült brit világpiaci állásokat. _ 1947—ben a brit dominiumok és gyarmatok területére irányuló amerikai kivitel már kb. 70%—kal több, mint az angliai, az Európába irányuló amerikai kivitel kb.

háromszor, a Latin—Amerikába irányuló kivitel kb. tízszer, a távolkeleti kivitel pedig kb. kétszer annyi, mint Angliáé.

Amint az 1947—es és 1948—as adatok egybe—

vetéséből kitűnik, az angol monopoltőke azonban igyekezett hadállásait megvédeni és 1948—ban ellentámadásba csapott át.

Kivitelét minden irányban erősen növelte, az amerikai exportot lényegesen vissza—

szorította, a brit gyarmatok és dominiu—

mok behozatalában pedig sikerült az

USA—val egyenlő arányban részt vennie.

Az angol kormány expanzív export—

politikáját egyrészt az angol munkások életszínvonalanak csökkentése árán, más—

részt különböző, számára előnyös keres—

kedelem- és valutapolltikai adottságok ki.—

, használása révén tudta megvalósítani.

Ilyen adottságok kereskedelempolitikai szempontból a brit dominiumokat és gyarmatokat összefogó preferenciális vám—

rendszer, továbbá a kétoldali, hosszú- lejáratú kereskedelmi szerződések (pl.

angol—argentin kereskedelmi szerződés), amelyek azon alapulnak, hogy egyrészt Anglia élelmezési cikkek és nyersanyagok tekintetében külföldre van utalva, más—

részt a nyersanyag és élelmiszerszállító országok szívesen veszik át iparcikkeit, mert ezáltal saját exportjukat látják biztosítva.

Az angol kivitel 1948. évi előretörését

az amerikai monopoltőke a preferenciális vámrendszer és a kétoldali kereskedelmi szerződések szétzúzásával igyekszik visz—

szaverni.

Forrás: I. Lemin: Ekonomicseszkie protivorecsija i borba mezsdu nmerikanszkimi i anglljszkimi im—

* perialisztami. (Gazdasági ellentétek és harcok az amerikai és angol imperialisták között.) —— Vopro- szü ekonomiki, Moszkva, 1949, 7. sz., 65. és 67, old.

HARC A PÉNZUGYI HEGEMÓNIÁÉRT A 30-as években Anglia piacainak biz—

tosítása érdekében létrehozta a sterling—

tömböt, melynek tagjai a brit domini—

umok M— Kanada kivételével w, a brit gyarmatok, néhány közelkeleti és néhány nyugateurópai ország.

A sterlingtömb tagjai dollár— és arany—

tartalékaikat Londonban tárolják. Ebből a közös alapból bonyolítják le a sterling—

tömbhöz nem tartozó országokkal való arany és dollár ügyleteiket. A sterling-

tömb tagjai az egymásközötti elszámolá—

sokat csakis fontban eszközölhetik. Abban az esetben, ha a sterlingzóna valamelyik tagja több árut szállít Angliába, mint amennyit onnan kapott, Londonban ster- lingaktivája keletkezik, amelyet a font—

nak dollárra $yagy más pénznemre való át nem válthatósága következtében csak a sterlingterület határain belül használ—

hat fel. Ezek a rendszabályok privilégi-

zált helyzetet biztosítanak Angliának, mert egyrészt az egész sterlingtömb hitel— és valutapolitikáját ellenőrzi, más—

részt azért, mert a font át nem vált—

hatósága következtében magának bizto-

sitja a sterlingtömb országaiba való

kivitelt. _,

422

Anglia pénzügyi helyzete "azonban a

második világháborúban megrendült, hite—

lező államból adós állammá lett. Vele egütt a sterlingtömb szilárdsága is meg—

ingott.

A slerlingtó'mb arany— és dollárdefícítje, valamint tartalékai 1946 óta a következő- képpen alakultak :

Deficit Tartalékok (az időszak

végén) millió fontsterling 1946 ... 2264 642"

l947 ... 1024 512 1948. [. évnegyed . . . 147 552

II. ,, . . ., 107 473

III. ,, .... 76 437

IV. ,, . . . 93 457

1949. l. ,, . .. 82 471

II. ,, . . . 157 406

1946-ban a sterlingzóna dollárdelicitje 226 millió fontsterling volt. 1947-ben a hiány csillagászati méreteket öltött,

amennyiben 1 milliárd fontsterlingre emel—

kedett. Az arany— és dollártartalékok viszont a fontnak az USA által kikénysze—

rített szabad átválthatósága következté—

ben rohamosan csökkentek, úgy, hogy a font szabad átválthatóságát rövidesen be is kellett szüntetni.

1948vban a rendkívüli kényszerrend—

szabályok hatasa kÖVetkeztében a dollár—

deficit 423 millió fontra csökkent. Az eny- hülés azonban csak átmeneti jellegű volt, mert 1949 nyarán a sterlingtömb valutáris helyzete ismét kritikussá vált. A második negyedév deficitje az előző negyedév deficitjével szemben kétszeresére nőtt, a tartalékok pedig 400 millió fontra, ——

azaz 100 millióval a fontárfolyam fenn—

tartásához nélkülözhetetlenül Szükséges színvonal alá —— csökkentek?"

Angliának és vele együtt a sterling—

tömb tagjainak szorult helyzetét az USA arra használta fel, hogy pénzügyi hege—

móniájának megszilárdítása útjából eltá—

volítsa a valutáris akadályokat. 1949 szep—

temberében keresztülvitte a font leérté—

kelését és követeli a font szabad átváltha—

hatóságát.

Forrás: Monthly Letter on Economic Conditions

Government Finance, New-York, 1949 szeptember.

104. old. ,

* Londonaz Cambridge Economic Service, Bulle—

tin IV., London, 1949 november, 133. old.

" Monthly Digest of Statistios London, 1949,

44. az., 121. old. _ ' "'*'—F

**" Voproszü ekononlki, Moszkva, 1949, 7. sz.

71. old.

VERSENGÉS A TÖKEEXPORTÉRT

1938-ban az angol. tőkebefektetések ösz—

iszege 22.9 milliárd dollár volt; ez az összeg

.a következőképpen oszlott meg: *

millió dollár

Brit dominiumok és gyarmatok . . 11.590.0

— Európai országok ... 1.910.4 Amerikai Egyesült Államok ... 2.743.0

Közép- és délamerikai államok . . . 4.705.2 1 zsla ... . . . ... 1.591.0

Afrika ... 3655

Összesen ... 22 .905. 1 ** Balances ol Payments 1939—1945, Genf, 1948, 153. old. közölt tábla alapján számított adatokf Ezzel szemben az USA tőkebefektetései 1938—ban összesen 11.6** milliárd dollárt tettek ki, amely összegből az USA a brit dominiumok és gyarmatok területén 4 milliárd dollárt fektetett be***, tehát 7.6 milliárd dollárral kevesebbet, mint Anglia. A háború folyamán Angliának fel kel— lett számolnia tőkebefektetései nagy ré— szét, ami által ezek összege 4.5 milliárd dollárral —— 229 milliárd dollárról 18.4 milliárd dollárra —— csökkent. Az angol tőkebefektetések háború ala/li esők—kenése (] következő megoszlást mutatja : millió dollár *iterlingterület ... 2.270 Egyesült Államok ... 1) 820 Kanada ... 905

Dél—Amerik u ... 385

Európa ... 55

A világ többi része ... 65

Összesen ... 4.500 1) A Reconstruction Finance

,; érdekeltségei nélkül.

Forrás: Balances of Payments WML—1945, Genf, 1948, 149. Old,

(*orpomi ion Loan

Ezzel szemben az USA tőkebefektetései a háború folyamán és utána jelentősen megnőttek :

, 1939 1943 *)1946 !)1947

millió dollár Magántőkehe-

fektetés 12.445 14.590 15.600 16.700 Allami tőkebe—

fektetés 35 2.170 5.100 12.100 Összesen.... 12.480 16.760 20.700 28.800

2) Előzetes és felkerekített adatok.

Forrás: Balance of Payments Yearbook 1938——

1946—1947, Washington, 1949, 362. old.

A magán tőkebefektetések mellett az államilag irányított tőkebefektetések ösz—

A-szege :: háború után erős mértékben meg—

_nőlt. 1947—ben már majdnem egyenlő Asútyban szerepelt a magán tőkebefekteté—

'LBlekC'l.

" Voprmmü ekonomiki, Moszkva, 19-19, 7. sz., 77.

"' Balauces o! Paymenls lílliG—IÉl—L'x, Genf,

l'llö, 175. Old. '

A brit dominiumok és gyarmatok tet-ür letén az amerikai tőkebefektetés 4.2 milliárdról 6 milliárd dollárra emelkedett.

Ezzel szemben a brit tőkebefektetés 2.6 milliárddal —— a háború előtti 11.6 milliárd—

ról 9 milliárdra —— csökkent.****

Míg tehát a háború előtt ezen a területen az angol tőkeexportok összege háromszor annyi volt mint az amerikai, most már csak másfélszer annyi.

A brit dominiumok és gyarmatok terü- letén az érdekellentétek főleg Kanadával kapcsolatban éleződtek ki. Kanada, jól—

lehet továbbra is Anglia dominiuma, egyre inkább az USA gazdasági és poli—

tikai befolyása alá kerül.

Kanadai tőkebefektetések

1926 19—15 ') 1947 millió kanadai dollár Angol tőkebefektetések 26362 1.750.0 1.642.0 USA tőkebefektetések 3.196.3 4.990.0 5.187.0 ') Nem végleges adatok.

Forrás: Balance ot Payments Year—book 1938——

1946—1947, Washington, 1949, 101. old.

A brit dominiumok és gyarmatok többi területén ———— különösen Uj-Zélamlban és Ausztráliában ———-- a brit imperializmus hadállásai erősebbek, tehát itt nagyobb ellenállást tud kifejteni az amerikai tőke terjeszkedésével szemben.

AMERIKAI EGYESULT ÁLLAMOK ,

A reálbérek alakulása és a társaságok nyeresége

részvény—

M. Szmit, szovjet közgazdász, ,,A mun—

kásosztály reálbérének Csökkenése az

USÁ-ban a második világháború után"

című cikkében rámutat az USA hivatalos reálbér— és létfenntartási indexszámitásai—

nak hamisitásaira s ismerteti az általa kiszámított helyes indexet. ,

A létfenntartási költségcsoportok hivd—

talos és a Szmit által kiszámított indexet 1948 végén a követk zők:

19—18 végre (1939 :: 100)

lnitl'ennturtási kiveteles Szmit-féle

költségesoport index index

Élelem ... 227.7 2913 Ruházat ... 196.l 2853 Lakás ... 134.5 ' 171.0 Egyéb ... 1 49.8 2382

Az adatok alapján a hivatalos amerikai létfenntartási index 1948 végén 175, Szmit számításai szerint 2522.

íSzmit szerint még az ő számításai sem

teljesen pontosak, mert az árak növeke- désével kapcsolatos helyesbítéseknél nem

*V'" Voproszü (ekonomiki, Moszkva 1919, 7. sz., 77—

78. old.

rendelkezett megbizható (adatokkal, to—

vábbá a hivatalos statisztika létfenntartási

indexének kiszámításánál használatos egyes költségcsoportok súlyai —— amelyeket

Szmil kénytelen volt használni —— nem

tekinthetők pontosaknak.

A hivatalos reálbér alakulása és Szmít számítása között következő az eltérés:

-Az amerikai ipari munkások névleges és reálbér indexe 1948 végén

(19393100)

termelő 1087—es.

ipse eszkozoket cikkem Manson "mo lw

HivataIOs névleges órabér az

adók levonása után ... 200.1 192. 9 203.3 Hivatalos reálbér az adók le—

vonása után ... 114. 3 110. 2 ' 1162 Grail-féle helyesbített reál—

bér az adók levonása után 79.3 76.5 80.6

A munkások névleges és reálbérének alakulá—

sa az amerikai ipar egyes ágaíban 1948 végén (1 939 : 1 00)

nd $-

"48 i.. 5;

% s e §

.- "-' .— !—

% § e 5 e a

Hivatalos névleges '*'— ; § §"

órabér az adók le- § : ** ""

vonása után ... 192.7 Hivatalos reálbér az

adók levonása után non Samu—féle helyesbített

reálbér az adók le- vonása után ...

1683 2402 186.0 96.12 1374 1063

76.4 66.7 , 953 737 A Szmit által kiszámított adatok az amerikai munkások bérének jelentős csök—

kenését mutatják. A foglalkoztatott mun—

kások bére 1948 végén az 1939. évi reál—

bérnek kb. csak 80%—át tette ki.

A reálbérek csökkenésével szemben a részvénytársaságok nyeresége rekordma—

gasságot ért el.

Az Amerikai Egyesült Államok részvény—

l'ársasógainak nyeresége (az adók levonása után )"

milliárd index dollár

1938 ... 2.3 100.0 1941 ... 9.4 408.6 1947 ... 19.1 830.4 1948 ... 21 .2 921 .7

M íg tehát a részvénytársaságok nyeresége kilencszeresére emelkedett, addig az ipari munkások reálbére 20 %—kal csökkent a háború előtti színvonal alá.

Forrás: M. Szmlt: Sznlzsenle realnoj zarabotnoj platü rabocsevo klassza Sz. S. A. poszle vtorol mirovoj vojnn. (A munkásosztály reálbérének

csökkenése az USA-ban a második világháború után.) —— Voproszü ekonomiki, Moszkva, 1949,

5. sz., 52—54. old. !

'Mitteilun en des Wirtschaftswlssenscbaltlicben Instituts er Gewerkschaften, Köln [BPL, Köln, 1949, 8. sz., n.old.

424

ANGLIA ,

Az élelmiszerbehozatal alakulása

Az angol szigetország mezőgazdasága,

termeléSe csak kis mértékben fedezi az,

ország élelmiSzerszükségletét. Az alábbi) táblázat mutatja, hogy a fogyasztás hány százalékát fedezi a hazai termelés:

HMS

%-ban Liszt és egyéb őrlemények ... 21 Zsiradékok (vaj, zsir, margarin) ... 14' Cukor ... . ... BW Hús és szalonna ... .. ... 44 Tojás és tojáspor ... 61 Gyümölcs és paradicsom ... . . . . 32

Anglia tehát élelmiszerellátás tekinteté—

ben külföldre van utalva. 1948 folyamatra és 1949 l. negyedében a brit élelmiszer—

behozatal országok szerint való meg——

oszlása a következő volt:

A brit élelmiszerbehozaial 1948-ban

1.000 tonna;—

Búza összesen ... 4.233 ebből :

Ausztrália ... 772 Kanada ... 3.329 Egyéb ... 132 Liszt összesen ... . ... 811

ebből :

Ausztrália . . 175

Kanada . . . . 636

Hús összesen ... * 835 ebből :

Argentina ... 277 'Új—Zéland ... 346 Egyéb ... 212 Cukor összesen ... 1.913

ebből :

Kuba ... . ... 794

Nyugat-India . . 2564

Mauritius . . . 173

Egyéb ... . . 690

Anglia a legfontosabb élelmiszerek te—

kintetében erősen függ a dollárterületl országaitól. Fő búzaelláiója Kanada, cuk—

rot főleg Kubából és Nyugat—Indiából, importál.

Hússzükségletét 1948—ban elsősorban Uj—Zélandból fedezte. Az Argentínából—

való húsbehozatalt az 1949 júniusában megkötött kereskedelmi szerződés bizto—

sitja. Angliának ezt a kereskedelmi szerző—- dését, valamint a Kanadával kötött gabonaszerződést az USA erősen támadja, Az elsőt azért, mert Argentínát mint ipari exportpiacot nem akarja elveszíteni, az utóbbit azért, mert Kanadával szem—

ben a maga számára akarja Angliax gabonaellátását megszerezni.

Forrás: Statistick Zpravodaj, Prága, 1949, 'im-öi.

szám, 267. olda .

NYUGAT-EURÓPA

A lakosság elöregedése

A nyugateurópai országok —-— általában

;a kapitalista országok —— egyik népesedési problémája a lakosság elöregedése.

Az ezer nyugateurópai lakosra eső 60 éves es ennél idősebb személyek száma az 1850, 1900 és 1947 években a következőképpen alakul! :

1850 1900 1 047 Ország k 6 i' ii l

Svájc ... 79 93 142

—i**ranciaország ... 101 124 160 Nagybrltannla ... 72 75 152 Belgium ... 89 95 156 Hollandia ... 77 92 116 Németország ... 70 78 138 Dánia ... 82 99 131 Svédország ... 78 1 19 1 53 Norvégia ... 88 109 137

Forrás: Statisticky Zpravodaj, Prága, 19—10, 2. sz., 62. old.

A felsorolt adatokból kitűnik, hogy Nyugat—Európában 1.000 lakosból a 60 éves és ennél idősebbek száma —— mely 1850—ben átlagosan 80 volt —— 1947—ben

"már körülbelül 140-re emelkedett.

A 60 éven felüli korcsoport részarányá—

nak különösen erős növekedését mutatja Anglia népességének korcsoportok szed érinti megoszlása.

Anglia népessége korcsoportok szerint 1891 és 1947 években

1891 1947

Korcsoporiok '

1.000 az Összes 1.000 az összes lélek %-aban lélek "A,—ában (lm—19 éves ... 14.974 453 13.672 284 20—39 ,, ... 9.990 302 14.666 BOA 40—59 ,, ... 5.603 17.0 12.507 26.0 00 éves és idősebb . 2.462 7.5 7.343 152

Összesen 33.029 100.o 48.188 ma.!)

lf'orrás: Records and Statistlcs, London, 1949, 13. sz., 625 old.

Amint az adatokból látható, a 60 éves és ennél idősebb korosztály arányszáma az utóbbi 50 év alatt erősen megnőtt, a 0—19 évesek száma viszont csökkent.

Ennek oka, hogy —— mint azt a következő összeállítások mutatják ——— Angliában és általában a nyugateurópai államokban nemcsak a halálozási arányszám csökken, hanem a születési arányszám is, mégpedig (erősebb mértékben, mint az elöbbi.

Néhány nyugaleurópai állam születési és halálozási arányszáma

Születési arányszám

, Anglia és Francia—

Ev Belgium Wales ország

1. O 0 0 l é l e k i' e 1895—1899 ... 29.0 29.6 221) 1920—1 924 ... 21 .O 21.4 19.8 1935—1930 ... 15.4 15.0 H.!)

Halálou'isl arányszám —

Év Anglia Franciaország

1. 0 0 () iél e k r e 1841—1850 ... 22.4 23.3

1891—1900 182 215

1920—1924 12.0 17.5

1935—19390 12.2 15.3

*) Demoeraphic Yearbook United Nations, 1968 New—York,v1949, 314. és 316. old. közölt tábla alap- ján szamitott adatok.

Forrás: Varga Jenő: A tőkés gazdaság a második világháború után, Szikra kiadás, Biidonest, 1041,

ass—299. old.

A halálozási arányszám csökkenése kö—

vetkeztében a népesség élettartama nő.

A születési arányszámnak a halálozási arányszámnál nagyobb mérvű csökkenése következtében viszont a népesség nem reprodukálódik; az idős korosztály súlya a fiatalokéval szemben tehát állandóan növekszik.

A fent vázolt folyamat következtében a népesség száma egyelőre nem csökken, mert a népesség élettartamának növeke—

dése kiegyensúlyozza a születések szá—

mának csökkenését. Az élettartam növe- kedése azonban csak bizonyos ideig pótol- hatja a születések számának csökkenését, mert amint a lakosság öregszik, a szülő- képes korú nők (15——50 éves) száma egyre csökken. Bármennyire is növekszik a népes—

ség egészének átlagos élettartama, ha ezer nő élete folyamán nem szül legalább ezer leánygyermeket, a lakosság lélekszámá- nak csökkenése a jövőben elkerülhetetlen.

A ,,tiszta reprodukciós arányszám", vagyis az ezer nő által szült leánygyerme— * kek száma, a nyugateurópai országokban az utóbbi évtizedekben jóval 1.000 alá csökkent.

Franciaország és Anglia tiszta reprodukciós arányszáma

Franciaorszag Anglia 1925 ... 0.940 0.928 1933 ... 0.880 0.747 1937 ... 0.890 0.785

Forrás: Demographic Yearbook United Nations, 1948, New—York, 1949, 491—403. old.

Amint látjuk, a tiszta reprodukciós

arányszám Angliában és Franciaország—

ban is lényegesen az 1.000 alatt maradt, vagyis azon színvonal alatt, amely a lakos— * ság maiwlélekszámának jövőbeni meg—

őrzéséhez szükséges.