*
Küi ÖNFÉLE
M. kir. Központi Statisztikai Hivatal.
Office Central Royal Hongroz's de Statistigue.
Kinevezés. —— N ominatíons.
miniszternök a Magyar Hivatal személyzeti A magyar királyi
királyi Központi Statisztikai
létszámában Dely Zoltán statisztikai ellenőrt statisztikai főtisztté, _Tihanyi Zoltán statisztikai tisztet statisztikai ellenőrré és Fekete Kálmán sta- tisztikai gyakornokot statisztikai tisztté kinevezte.
A M. kir. Központi Statisztikai Hivatal elnöke a M. kir. Központi Statisztikai Hivatal személyzeti létszámában Tamásy József dr. ideiglenes alkal- mazottat miniszteri fogalmazógyakornokká, Bede [József és Rédl Lajos ideiglenes alkalmazottakat statisztikai gyakornokká, Kerekes János irodatisztet
irodat'őtisztté, Kokas Anna irodasegé—dtisztet iroda- tisztté, Hungár Gizella kezelési gyakornokot iroda—
segédtisztté, Latinovich Józsefné és Révész Erzsé—
bet kezelőket kezelési gyakornokká, Csejthey Ká—
rolyné és Majthényi Flóra állandó díjnokokat ideiglenes minőségű kezelőkké, Kátai Ferenc I. osz—
tályú altisztet szakaltisztte', Kaiser János és Borsi
József n. osztályú altíszteket Lvosztályú altisz-
tekké, Székely János és Szalai István kisegítő szol—
gákat ideiglenes minőségű II. osztályú altisztekké kinevezte.
Nyugdíjazás. ——- Plan des travaux statistigues.
A magyar királyi miniszterelnök a M. kir. Köz- ponti Statisztikai Hivatal létszámából Szentirmay
Munkaterv. — M. kir. Miniszternök az Országgyűlés kép—
viselőházának 1943. évi április hó 13—án tartott 326. ülésén nyújtotta be az 1943. évi Hivatalos Statisztikai Munkatervet. A Munkaterv előadójául, mely előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett a közgazdaság és közlekedésügyi, valamint pénz—
ügyi bizottsághoz utasíttatott, Bencs Zoltán dr. or- szággyülési képviselőt kérte fel. Az Országgyűlés kormányzói kézirattal történt május 4-i elnapolása ,
Emilné irodasegédtisztet és Keczke's Jenő keze—
lési gyakornokok nyugállományba helyezte.
Blan des travaux.
miatt az 1943. évi Hivatalos Statisztikai Munkaterv tárgyalásra még nem kerülhetett.
A M. kir. Kormány 1941. évi működéséről és az ország közállapotáról szóló Jelentést és Sta- tisztikai Évkönyvet a Miniszterelnök az 1929:
XIX. t.-c.-ben foglaltaknak megfelelően folyó évi április hó 29-én tartott 327. ülésén terjesztette az Országgyűlés Képviselőháza elé.
Személyi hirek. --— Nouvelles.
A Magyar Tudományos Akadémia 1943 május 12—i nagygyűlésén Budapest székesfőváros népese- déstőrténeti jutalmával Illyefalvg Lajos dr. egyetemi c. ny. rk. tanár, Budapest Székesfőváros Statisz- tikai Hivatala ígazgatójának ,,Pest és Buda polgár- jogot nyert lakosai az 1686—1848. években" c.
újszerű történelmi statisztikai művét tüntette ki.
Ugyanakkor az Akadémia a Horthy Miklós jutal- mat Varga István egyetemi c. ny. rk. tanárnak, a Magyar Gazdaságkutató Intézet igazgatójának itélte oda az erősen statisztikai ízű munkát kifejtő Inté- zet körüli tevékenységéért, míg a Serbán János jutalmat Fodor Ferenc egyetemi ny. rk. tanár, ' tanker. kir. főigazgató ,,A Jászság életrajza" c., szé—
les történelmi statisztikai anyagon is nyugvó műve kapta.
Ereky István dr.? (1876—1943). Kitűnő jog- tudós dőlt ki a sorból Ereky István dr. 1943 május 24-i elhúnytakor. Mint professzor és mint új gon—
dolatokban bővelkedő sok hatalmas mű szerzője
aranybetükkel írta be nevét a magyar jogtudomány történetébe. Ereky István 1876 december 26-án szü- letett Esztergomban. Tanulmányai bevégeztével bi—
rósági szolgálatba lépett. De már 1904-ben profesz- szor és az is maradt közel négy évtizeden át, élete végéig. Először az eperjesi jogakadémián adta elő a közigazgatási jogot, 1909—ben a budapesti tudo—
mányegyetemen ugyanebből a tárgykör-ből magán—
tanárrá képesíttetett s egy éven át Angliában tanul- mányozta az angol önkormányzatot, 1914-ben a pozsonyi, majd 1921-ben a szegedi egyetem tanára lett; tekintélyére mi sem jellemzőbb, mint az, hogy itt három ízben volt a jog- és államtudományi kar dékánja, 1938/39-ben pedig, mint rektor állott 'az egyetem élén. 1940—től azután a pécsi egyetemen töltötte be a magyar közigazgatási és pénzügyi jogi tanszéket. Nemcsak a katedráról tanított; nagy tu- dását a szakirodalom terén is bőségesen kamatoz—
tatta. Nagyobb könyvei és tanulmányai közül külön is kiemelhetjiik a következőket: Tanulmányok a ma-
25
7. szám
——376— 1943
gyar általános polgári törvénykönyv tervezete kö—
réből (1903); A magyar helyhatósági önkormányzat (2 kötet, 1908); Tanulmányok a vármegyei önkor- mányzat köréből (1908); Jogtörténeti és közigaz- gatási jogi tanulmányok (1917); A magyar felsőház (1925); A jogi személyek (1928—1929); A tárgyi és alanyi jogok dualizmusa. Az alanyi közjogok rend- szere (1928); Egyetemi reform. Az egyetemi szelek—
ció reformja (1937); Közigazgatás és önkormányzat (1939); végül: Önkormányzat az Északamerikai Egyesült Álamokban (1934); Közigazgatási reform és a nagyvárosok önkormányzata (2 kötet, 1932 és 1935). Társadalmi és egyesületi téren is lelkes, odaadó munkásságot fejtett ki. Tudományos mű—
köd/ését többször koszorúzta magas elismerés. A Magyar Tudományos Akadémia 1921-ben a levelező, 1934-ben pedig a rendes tagsággal tisztelte meg s a Városi Szemle hasábjain a jogi személyekről írott nagy dolgozatát 1930-ban a Marcibányi mellékju- talommal, a közigazgatási reformról és a nagy- városok önkormányzatáról írott kétkötetes könyvét, valamint az északamerikai önkormányzatról szóló, az előbbit kiegészítő művét pedig 1939—ben Nagy- jutalmával tüntette ki; 1930—ban Ereky a Corvin- koszorú tulajdonosa is lett. Munkásságából a sta- tisztikai szín sem hiányzott. Még Eperjesen a köz—
igazgatási jog mellett a statisztikát is előadta, elsö műveiben pedig, így ,,A magyar helyhatósági önkor- mányzat" c. mű vármegyei kötetében a statisztiká- nak, a statisztikai jognak művelésével, sőt történet- statisztikai törekvésekkel is érdemeket szerzett. ,,A német birodalmi szükségáldozat és a magyar va- gyonváltSá3" c. dolgozata (Társadalomtudomány, 19211. évf.) különösen széles statisztikai és közgaz- dasági bázison nyugodott. Statisztikai kapcsolatot jelent végül az is, (hogy akadémiai Nagyjutalmat nyert művei Budapest Székesfőváros Statisztikai Hivatalának ,,Statisztikai Közlemények" c. soroza- tában publikáltattak. E sorokkal a Magyar Statisz- tikai Társaság vidéki ünnepi ülésein többtzben résztvevő, még 1922—ben megválasztott nagyra- becsült és szeretetreméltó rendes tagjától búcsúzik.
Kresz Károly dr.-l' (1886—1043). Többhetes lappangó betegség után, élete teljében távozott kö- riinkből 1943 június 3-ánamagyar gazdasági élet és pénzügyi világ egyik legismertebb egyénisége, Kresz Károly. 1886 november. 20-án született Budapesten.
Főiskolai tanulmányait Lipcsében és Heidelbergben folytatta; az ódon német diákvárosban lett a köz-
gazdasági tudományok doktora. Alapos elméleti fegyverzettel lépett a gyakorlati közgazdasági pá- lyára; elmélet és gyakorlat későbbi szakirodalmi műveiben is szerencsésen egybeforrott. Elöször külföldi, majd magyar kereskedelmi vállalatoknál tevékenykedett. 1919/20-ban a TÉBE titkárságának megszervezésére nyert megbízást s attól fogva halá—
láig ennek az intézménynek fejlesztésére szentelte csaknem minden percét. A TÉBE-nek előbb titkára, majd igazgatója és 1940-től ügyvezető igazgatója volt; nem sokkal elhúnyta előtt, 1943 áprilisában a vezérigazgatói cimet nyerte el. A kincstári főta- nácsosi cím (1926) képességei értékelésének szin- tén szép jele volt. Elnöki vagy alelnöki minőség- ben más intézmények és egyesületek —— így a Mentőegyesület, a Nemzeti Zenede Egyesület stb.
—— tevékenységében is búzgón közreműködött.
Kresz már fiatalon a pénzügyi problémák és a vámkérdések legjobb szakértői közé emelkedett s hazánkat többizben hivatalosan is képviselte külföldi tárgyalásokon. Szakirodalmi tevékeny—
sége szintén bő termést hozott. Magyar, továbbá bécsi, berlini, párizsi és londoni szaklapokban közölt közgazdasági és pénzügyi dolgozatokon felül nagyobb munkákkal is jelentkezett a könyv- piacon; műveit részben statisztikailag is jól meg- alapozta. ,,Bestrebungen nach einer mitteleuropái- schen Zollunion" c. fiatalkori müve (1907) után ,,A békeszerződés és a kereskedelem" (1920), ,,A tartozások kérdése a békeszerződésben", ,,A Nép- szövetség gazdasági munkája" (1925), ,,A német valorizációs törvény kihatása" (1926), ,,A nemzet—
közi valutastabilizációra irányuló törekvések"
(1935), ,,Az aranyvaluták leértékelése" (1937), ,,A konjunktúra útja" (15938), ,,A háború pénzellátása"
(1940), ,,Háborús pénzügyek" (1942) címen jelen- tek meg jelentős tanulmányai; ,,Az új okirati ille- tékek" címen (1921) pedig gyakorlati kézikönyv- szerű munkát is írt. Mint a pénzügyi statisztika kiváló elméleti és gyakorlati művelője lett 1924-ben a Magyar Statisztikai Társaság rendes tagja. Meg—
értéssel, odaadással és meleg banátsággal állott a statisztikusok tudományos egyesülete mellé; Tár—
saságunk több vidéki ülésére jött el, az 1928. évi pécsi ünnepi ülésnek pedig egyik előadója volt.
1930—tól számvizsgáló bizottsági tagként értékes tanácsaival a Társaság anyagi helyzetének felvirá- goztatásához nagyban hozzájárult. Halála igen
nagy veszteség a magyar statisztikára is.
,maaa
