A Magyar Tudományos Akadémia Statisztikai Bizottságának ülése

(1)

SZEM—LE

A MAGYARATUDOMÁNYOS AKADÉMIA STATISZTIKA! BIZOTTSÁGÁNAK ULÉSE

DR. ÁRVAY JÁNOS

A Magyar Tudományos Akadémia Statisz- tikai Bizottsága 1986. november 24-én Nyit- rai Ferencné dr.-nak, az MTA Statisztikai Bi- zottsága elnökének vezetésével ülést tartott.

Az ülés Éltető Ödön és Vita László ,.A lót—

hatatlan jövedelmek lehetséges hatása a személyes jövedelmek szóródósára" című kö- zös tanulmónyát vitatta meg.

A vitaindító előadás rámutatott, hogy a láthatatlan jövedelmek kutatása már több mint 15 éve elkezdődött, és az utóbbi idő- ben az érdeklődés nőtt e téma iránt, mert a lakossági jövedelmek szinvonalát és szóródá- sát egyre erőteljesebben és érezhetően be—

folyósolják a statisztikai megfigyelés kereté- ben megnem fogható különböző legális és nem legális jövedelmek. A láthatatlan jöve- delmek globális összegére a különböző ku- tatók rendkívül eltérő becslést adnak.

A tanulmány szerzői a láthatatlan jövedel- mek körét viszonylag szűken definiálták, a- mennyiben csak a következő forrásokból ere- dő bevételeket becsülték meg:

-— az engedély és adózás nélkül végzett termelő vagy szolgáltató tevékenységből eredő jövedelem.

— az adózást kikerülő nem mezőgazdasági ön—

álló tevékenységből eredő jövedelem,

— a borravaló és hálapénz.

E jövedelmek nagyságának becslését há—

rom változatban készítették el, amelyek kö- zül a szerzők a II. variációt tartják legreáli—

sabbnok. Az első változat 1982—re kereken 26 milliárd, a második változat 40 milliárd, a harmadik 56 milliárd forintra becsüli össze—

güket. ami a lakossági jövedelemfelvételben számba vett jövedelemhez képest rendre 7, 10 és 14 százalékos többletet jelent.

A szerzők valójában nem is annyira a lét—

hatatlan jövedelmek nagyságát, hanem sokkal inkább azoknak a jövedelem eloszlására gyakorolt hatását kívánták feltárni és az e célra kialakított módszer alkalmazhatóságát kipróbálni. Ez az ún. mikroszimulációs eljá- rás abból áll, hogy az 1982. évi jövedelmek számbavételére szervezett 1983. évi felvétel—

9.

ben szereplő minden egyes 14 éven felüli személyre külön-külön döntést hoztak abban a kérdésben, hogy az eredeti felvételben sze- replő jövedelmét változatlanul hagyják vagy növeljék valamilyen típusú láthatatlan jöve- delemmel, s ha igen, mekkora összeggel. E célból a személyeket részletes foglalkozási csoportokba sorolták. azon belül külön cso—

portokat képeztek nem és lakóhely szerint.

Például az alkalmazásban álló és a tsz—tag keresőket 42 csoportba sorolták. A következő lépésben minden csoportra külön vélelmez- ték, hogy az odatartozó személyek mekkora hányada részesedett láthatatlan jövedelem- ben, 5 hogy mekkora ennek a jövedelemnek az egy személyre jutó havi összege. Ezután a láthatatlan jövedelmekről azt feltételezték, hogy eloszlásuk lognormális. ami lehetővé tette. hogy az egyes személyekhez foglalko- zási csoportonként differenciált összegű egyedi jövedelmeket rendeljenek hozzá. A ki- induló feltételeket (az előre vélelmezett há—

nyadokat, átlagokat és szórásokat) progra—

mozva az egész szimulációs folyamatot szá- mítógépen végezték el. Attól függően, hogy bizonyos foglalkozásokban milyen a láthatat—

lan jövedelemben részesülők feltételezett ará- nya és mekkora a vélelmezett átlagos jöve- delem, a számítások végül is három válto- zatban készültek el.

A vizsgálat során arra a következtetésre jutottak, hogy a láthatatlan jövedelmek elég- gé érzékelhető módon fokozzák az eredeti felvétel alapján kiszámított egyenlőtlenségi mutatókat, különösen a harmadik változat—

ban. A szóródás (: felsőszintű szakemberek, a szak- és betanított munkások rétegében nőtt a legnagyobb mértékben. A jövedelmi arányok változását illetően a vezetők és irá—

nyítók, továbbá a 70 évesnél idősebb ház- tartásfők háztartásaiban élők relatív helyze—

tének bizonyos mértékű romlása látható.

A szerzők felvetették azt a problémát. hogy megengedhető-e az empirikus megfigyelés—

ből eredő .,igazi" adatoknak és egy modell

(2)

244 ^SZEMLE

alapján előállított adatoknak az összevoná- sa és együttes publikálása.

Az ülésen általános helyeslés fogadta a Központi Statisztikai Hivatalnak ezt a válla!-

kozását, amely értékes hozzájárulás az e té—

makörrel különböző hivatalokban és intéz- ményekben más-más szemszögből folyó ku-

tatásokhoz. Nemcsak lehetségesnek. hanem

nélkülözhetetlennek tartották az eredeti adatoknak mikroszimulációs (vagy egyéb) mód—

szerekkel történő korrekcióját, minthogy a korrigált adatok közelebb állnak a valóság- hoz.

Abban viszont eléggé megoszlottak a né—

zetek, hogy milyen tágan kell értelmezni a láthatatlan jövedelmek fogalmát, az ideso—

rolható és felmérendő jövedelmek körét. A vitázók egy része helyeselte és elfogadta a szerzők által megvont kört, amely elsősorban az értékalkotó tevékenységekből származó jövedelmeket kívánta számba venni, azaz a—

melyeket, ha kellő információ lenne róluk, a nettó nemzeti termelés értékének is magában kellene foglalnia. A másik kritérium, ami a szűkebb kör mellett szól, hogy ezek a jöve- delmek viszonylag jól hozzárendelhetők tog- lalkozásokhoz és személyekhez. Ezzel szem—

ben többen hangsúlyozták, hogy az ún. csú- szópénzt és esetleg másfajta nem legális jö- vedelmeket is be kell vonni a vizsgálatba.

mert ez jelentős összeget tesz ki. s gyakran nem is lehet megkülönböztetni a hálapénz- töl. Ezzel kapcsolatban rámutattak, hogy mi—

vel a mi gazdaságunkban az eladók s nem a vevők vannak erőfölényben a piacon, a csúszópénz juttatása szinte már társadalmi kényszerré vált. Az a javaslat is felmerült.

hogy a kereskedelemben árdrágítással és sálycsonkitással szerzett láthatatlan jövedel- meket is be kellene vonnia vizsgálatba, mert súlyuk jelentős, és ezekről eléggé jó in- formációkkal rendelkeznek a piacfelügyeleti

szervek.

A láthatatlan jövedelmek körének a transz—

terjellegű fizetésekre (például csúszópénzre) történő kiterjesztése azzal a további követ—

kezménnyel járna, hogy nem csak e bevéte- leket kellene hozzáadni az abban részesülő személy regisztrált jövedelméhez, hanem ugyanezzel az összeggel csökkenteni kellene annak a jövedelmét, aki a szóban forgó ösz—

szeget kifizette. Ez kétségkívül nagyon bonyo—

lulttá tenné a mikroszimulációs módszer al- kalmazását, hiszen azt kevésbé lehet azono—

sítani, hogy ki fizeti az ilyen összeget.

A láthatatlan jövedelmek statisztikai meg- foghatóságát több oldalról megvilágították.

Egyrészt megemlítették, hogy az ELAR—minta keretében a Központi Statisztikai Hivatal Gazdaságkutató lntézete 1986 decemberé- ben kísérletet tesz arra, hogy a láthatatlan jövedelmek bizonyos fajtáit és összegeit azoknál tudakolja. akik azt fizetik. Más szem-

pontból úgy merült fel a kérdés, hogy az egyes személyek vagy háztartások jövedel- mének teljes számbavétele nem elsősorban a Központi Statisztikai Hivatal, hanem az adó—

hatóság feladata, 5 mindenkinek egyénileg kellene vállalnia a felelősséget jövedelme egy részének eltitkolásáért. Ha megfelelő szankciókat alkalmazna az adóhatóság a jö- vedelmek hiányos bevallásáért, akkor val.ó- szi'nűleg megbízhatóbb lenne a számbavétel.

ldekapcsolódik végül az a nézet, amely sze—

rint a szegénység és a gazdagság fogalmát nem szabad kizárólag egy adott időszak jö- vedelmei alapján megítélni, hanem ahhoz fi—

gyelembe kell venni a vagyoni helyzetet is.

Egyrészt azért, mert maga a vagyon is lehet forrása a jövedelemnek, másrészt mert a vagyon gyakran jobban megfogható, mint a jövedelem.

A mikroszimulácio'val kapott eredmények- ről szólva rámutattak arra, hogy a láthatat- lan jövedelmek valóban fokozzák-az egyen- lőtlenséget, bár vannak olyan viszonylag ala—

csony jövedelmű rétegek, amelyeknél a lát—

hatatlan jövedelem kompenzáló hatású, s ennek következtében ezek jövedelme köze—

lebb kerül az átlaghoz.

A mikroszimulációs módszerben az egyes foglalkozási csoportok átlagos jövedelmének szóródására vonatkozóan olyan javaslatok hangzottak el, hogy a lognormális eloszlás mellett más tipusú eloszlások alkalmazását is ki kellene próbálni. Felmerült a vitában az a javaslat is, hogy a láthatatlan jövedelme- ket nemcsak a lakosság jövedelmének szin- vonala és szóródása, hanem a népgazdaság teljesítményének mérése szempontjából is fi- gyelemben kellene részesíteni. hiszen a nemzeti jövedelem vagy a nettó nemzeti terme—

lés időbeli változását, az infláció számba vett mértékét ezek a növekvő és az átlagosnál gyorsabban inflálódó láthatatlan folyamatok szintén érdemlegesen módosítják.

A láthatatlan jövedelmek nagyságának megítéléséhez fontos lenne olyan nemzetkö- zi összehasonlításokat végezni, melyek azt igazolják, hogy azok mutatnak-e valamilyen korrelációt például (! jövedelemeloszlással, a bűnözés gyakoriságával, a hosszú külföldi utazásokkal, a takarékbetétek nagyság sze-

rinti megoszlásával.

Nyitrai Ferencné dr. zárszavában kiemelte, hogy a Statisztikai Bizottság mostani ülésén megtárgyalt munka csak egyike a Hivatalban e tárgyban folyó sokféle, saját kezdeménye—

zésre indított vizsgálatnak. A Központi Sta- tisztikai Hivatal közzé fogja tenni ezeket az eredményeket nemcsak azért, hogy azokata döntéselőkészitésnél felhasználják, hanem azért is, hogy a felhasználók számára érzé—

keltesse, a publikált adatok milyen mérték—

ben felelnek meg a valóságnak, ami a hi—

vatali munka ellenőrzését is szolgálja. Bár

(3)

SZEMLE 245

erős megkötöttség befolyásolja a Központi Statisztikai Hivatal publikációs tevékenysé—

gét, bizonyos esetekben elkerülhetetlen, hogy át ne lépje a szűkebben értelmezett statisztika határait. Természetes azonban, hogy az ilyen típusú számításokkal nyert eredménye- ket nem lehet jövedelemadózás vagy más hasonló konkrét célra felhasználni.

A módszertani kérdések továbbfejlesztésé- ről szólva feladatként emelte ki:

a) a csúszápénz értelmezését és a vizsgálatba va- ló bevonás lehetőségeinek mérlegelését, minthogy va- lóban nehéz elválasztani a hálapénztől;

b) a láthatatlan jövedelmeknek nemcsak a re- gisztrált jövedelmeket növelő. hanem az azokat csökkentő hatásait is fontos figyelembe venni;

c) az értéknövelő tevékenységhez kapcsolódó lát- hatatlan jövedelmeket a nettó nemzeti termelésben is indokolt figyelembe venni. mégha hatásuk csak marginális;

d) a mikroszimulációs módszer eredményesnek bi- zonyult. ezért alkalmazását folytatni kell.

A Bizottság elnöke úgy értékelte, hogy a hozzászólók egyetértenek a Központi Statisz—

tikai Hivatalnak ezzel a vállalkozásával, és a vita során a Statisztikai Bizottság értékes ötletekkel és javaslatokkal támogatta ezt a munkát.

A STATISZTIKAI KOORDINÁCIÓS BIZOTTSÁG ULÉSE

KEMECSEI GÁBOR

A Statisztikai Koordinációs Bizottság 1986.

december 2-án Nyitrai Ferencné dr. állam—

titkárnak, a Központi Statisztikai Hivatal el- nökének vezetésével ülést tartott.

Az ülés napirendjén elsőként ,,A Központi Statisztikai Hivatal 1987. évi adatgyűjtési rendszere" című anyag szerepelt. amelyhez dr. Ormai László, a Központi Statisztikai Hi—

vata! Statisztikai Rendszerfejlesztő és Koordi—

náló főosztályának vezetője fűzött szóbeli kiegészitést. Elmondotta, hogy az adatgyűj—

tési rendszer kialakitásában a Hivatal szak- mai főosztályai — a társszervekkel együttmű—

ködve —— a rendszer konzisztenciájának javi- tására és a tájékoztatási igények követé- sére helyezték a fő hangsúlyt. Megemlítette, hogy a tájékoztató a szigorúan vett adatgyűj—

tési kérdéseken túlmenően néhóny koordiná- lást igénylő módszertani és tájékoztatási kér- déssel. például

— a tevékenységi fajták népgazdasági szintű meg—

figyelésének.

—— az egyszerűsített és a hagyományos adatgyűj- tésfkből származó adatállományok összekapcsolásá-

na ,

— a vállalati gazdasági munkaközösségek telje- sítménye kezelésének

a kérdéseivel is foglalkozik.

A kiegészitést követően a Belkereskedelrni Minisztérium képviselője javasolta, hogy a nem ipari szervezetek ipari tevékenységének megfigyelésénél a 20 millió forint termelési értéket mint küszöböt célszerű lenne felül—

vizsgálni és lehetőség szerint megemelni, hogy az adatszolgáltatási kötelezettség ke- vesebb szervet érintsen. Javasolta továbbá, hogy a vállalati tanácsok összetételének megismerése és elemzése céljából a Közpon—

ti Stotisztikai Hivatal végezzen adatgyűjtést.

A javaslatokkal az ülés résztvevői egyetértet- tek. a Bizottság elnöke pedig felkérte az il—

letékes szervezeti egységek vezetőit a szűk—

séges teendők elvégzésére.

Az ülés második napirendi pontjaként megvitatták ,,Az állami statisztika általános korszerűsítésének programja" cimű előter—

jesztést. Az előterjesztéshez Nyitrai Ferencné és Ormai László fűzött szóbeli kiegészítést.

Nyitrai Ferencné megemlítette, hogy a kor- szerűsítési program nem felsőbb utasításra készült, hanem azért vált időszerűvé, mert az élet újabb és újabb információs igények ki- elégítését követeli meg, amelyek az adat—

gyűjtések bővítését teszik szükségessé. u- gyanakkor az adatszolgáltatók teherbíró ké—

pessége és a központi szervek költségvetési keretei korlátot szabnak a növekedésnek.

Ormai László utalt arra. hogy a kialakult fe—

szültségek feloldása csak az igények és a le- hetőségek reális összhangjának megteremté- se útján képzelhető el. Hangsúlyozta, hogy a munka csak a Központi Statisztikai Hiva- tal és az igazgatási statisztikai tevékenysé- get végző minisztériumok, országos hatáskö- rű szervek. valamint az érdekképviseleti szervek közös erőfeszítésével végezhető el ered- ményesen. A Bizottság tagjai —— korábbi irás- beli véleményüket megerősítve —— kifejezték a korszerűsítési programmal való egyetértésü- ket és a program végrehajtásában való te—

vékeny közreműködési szándékukat.

A továbbiakban szóbeli tájékoztatók hangzottak el.

Dr. Árvay lános főosztályvezető-helyettes, a Statisztikai Koordinációs Bizottság Fogal- mi Munkabizattságának elnöke tájékoztatást adott a Munkabizattság 1986. évi tevékeny- ségéről; és vázolta az 1987. évi feiodotokat.

Utalt arra, hogy 1986—ban a Munkabizattság megtárgyalta és elfogadta a központi álla—

mi statisztika fogolmaiban és osztályozásai- ban időszerűvé vált módosításokat, majd ar—

ról szólt, hogy 1987—ben a Munkabizattság fő feladata az igazgatási statisztika fogal- mainak'és osztályozásainak megvitatása és szükség szerinti korrekciója lesz.