Statisztikai híradó

SZEMLE

911

a tervezésben. Az M—l. modellt leíró

kiadvány szerzői, dr. Halabuk László,

dr. Kenessey Zoltán, dr. Theiss Ede, Ko—

tász Gyuláné és dr. Nyáry Zsigmond

nyomatékosan hangsúlyozzák is, hogy ez a modell kísérleti jellegű, és csupán az első lépés a gazdaságmatematika ezen ágának kifejlesztése és gyakorlati fel-

használása irányában. Mégis meg kell állapítanunk, hogy a modellről szóló

kiadvány tanulsága szerint az M—I. mo—

dell kidolgozása nemcsak módszertani szempontból jelentős, és nemcsak mint a további modellekhez vezető lépcsőfok értékes, hanem néhány igen fontos és érdekes összefüggést is kimutatott.

A modell öt strukturális egyenletből áll, és ezenkivül négy azonossági össze—

függést tartalmaz. Az előbbiek függ—

vénykapcsolatokat fejeznek ki, ezért pa- ramétereiket statisztikai adatok alapján megbecsülték. Az utóbbiak viszont defi—

nició jellegűek, az egyes változók kö—

zötti eleve adott összefüggéseket feje—

zik ki.

Az első strukturális egyenlet a nem mezőgazdasági eredetű nemzeti jövedel—

met fejezi ki a termelőágazatokban (a mezőgazdaság kivételével) foglalkoztatott

munkaerő, a két évvel korábbi beruhá-

zások, az import és egy időtrend függ—

vényében. Nem szükséges magyarázni,

hogy a nemzeti jövedelem szoros össze—

függésben van a munkaerővel. Úgyszin-

tén nyilvánvalónak látszik ez a beruhá—

zásokra vonatkozóan, itt azonban felme-

rült az a probléma, hogy a hány évvel korábbi beruházások járulnak hozzá a nemzeti jövedelem növeléséhez. A mo—

dell kidolgozói két éves késleltetést al—

kalmaztak (a mezőgazdasági beruházá- soknál egy éveset), de ez nyilvánvalóan csak megközelíti a valóságot. Elvileg helyesebb lenne a modellben a beruhá—

zások helyett a teljes állóalap-állományt szerepeltetni, de ezt a statisztikai ne—

hézségek nem tették lehetővé. A modell

kidolgozói ennek a két statisztikai hiá—

nyosságnak tulajdonítják elsősorban, hogy a beruházás és a nem mezőgazdasági nemzeti jövedelem közötti kapcsolat nem látszik túlságosan erősnek, de rámutat—

nak arra is. hogy a beruházások haté—

konyságának nem teljesen kielégítő vol- ta is hozzájárulhatott ehhez. Figyelemre méltó viszont, hogy az import nagysága milyen szoros kapcsolatban van a nem- zeti jövedelemmel: ez alátámasztja azt a tételt, hogy nyersanyagszegény orszá- gunknak fokozottan kell a nemzetközi munkamegosztás előnyeire támaszkod—

ma.

A második strukturális egyenletben, a mezőgazdasági termelés egyenletében szereplő magyarázó változók: a mező—4

gazdasági munkaerő, az egy évvel ko—

rábbi mezőgazdasági beruházások, a ter- melési technika színvonalát jellemző mű—

trágyázás és az időtrend nem tudták a vizsgált időszakban kellőképpen megin—

dokolni a mezőgazdasági termelés alaku—

lását. Ennek részben az időjárás hazánk—A ban még igen erős hatása, részben pe-

dig a mezőgazdaság átszervezése, az.

egyéni gazdaságról a szövetkezeti gaz—

dálkodásra való áttérés lehetett az oka, ennek a két tényezőnek hatása erősebb

lehetett a beruházások, a munkaerő stb.

hatásánál. Ez a negatív eredmény véle——

menyem szerint a modellből levonható egyik legérdekesebb következtetés. Az M—I. modell tanulságait felhasználva készülő M—II. modellben már szerepelni

fog az időjárási tényező is a mezőgazda—

sági termelés egyenletében.

Összehasonlítás céljából kidolgozták az összes (nem mezőgazdasági és mezőgaz—

dasági) nemzeti jövedelem egyenletet is,

ebben a munkaerő, az import és az idő-—

trend a magyarázó változók.

E három termelési függvény jellegű egyenlettel kapcsolatban rá kell mutat- ni, hogy a kapitalista országokban ki—

dolgozott statisztikai makromodellekkel ellentétben az M_I. modellben a beru—

házás nem endogén (vagyis a rendszer—

többi változóitól, például a nemzeti jö—

vedelemtől, a kamatlábtól stb. függö)

változó, hanem exogén (vagyis a modell——

ben figyelmen kívül hagyott erők által meghatározott) változó. Ez a magánka—

pitalista és a szocialista gazdaság kö—

zötti azon lényeges különbségből szár—

mazik, hogy míg a magánkapitalista

gazdaságban a beruházások nagyságát teljes vagy jelentős részben a piac erői

határozzák meg, a szocializmusban az állami hatóságok, tervező szervek dön—

tik el, hogyan osztjuk meg a nemzeti jövedelmet a fogyasztás és a beruházás között. A lengyel modell ugyanezt a problémát úgy oldotta meg, hogy endo—

gén változóként szerepelteti a beruhá—

zást, de az azt megmagyarázó változók között két olyan változót szerepeltet, amelynek értéke zérus vagy egy attól függően, hogy az adott évben a gazda—

ságpolitika fő célja a nagy beruházás vagy az életszínvonal emelése volt—e.

A harmadik strukturális egyenlet a

nemzeti jövedelem, valamint annak belső felhasználása és exportálása'közötti ösz- szefüggést írja le.

A negyedik strukturális egyenlet a la—

912

kosság fogyasztását adja meg az egy főre eső jövedelem, a munkaerő és az előző évi fogyasztás függvényében. Az utóbbi változó a kialakult fogyasztási szokások tehetetlenségi erejét fejezi ki.

Végül az ötödik strukturális egyen- let az összes foglalkoztatott munkaerő és a termelőágazatokban foglalkoztatott

munkaerő közötti kapcsolatot írja le.

Az egyes összefüggésekben szereplő paramétereken kívül kiszámították azok- nak standard eltérését és a korrelációs együtthatókat is. A kapott értékek alap- ján a mezőgazdasági termelés egyenletén kívül mindegyik egyenletben erős össze- függés mutatkozik.

A modell paramétereinek megbecslé—

sére a Theil-féle kétfokozatú legkisebb

négyzetek módszerét használták fel, mi- vel a modell felépítése nem tette lehe—

tővé a legkisebb négyzetek közhaszná—

latú módszerének alkalmazását. Az M—I.

modellnél alkalmazott módszer lényege

az, hogy az első lépésben a független változók közötti endogén változókat a rendszer exogén változóinak függvényé—

ben becsülik meg, majd a második lé—

pésben az egyenleteket úgy oldják meg,

szama,

hogy az endogén változók helyére az első lépésben megbecsült értékeket he—

lyettesítik. Meg kell állapítanunk, hogy ez az ökonometriai modellek becslésére használt egyik legkorszerűbb máásZer *

A modellt leíró kiadvány foglalkozik annak statisztikai alapjával, az 19494—

1962. időszak statisztikai adataival és, az ' azokkal kapcsolatos problémákkal A függelékek bemutatnak néhány fontos külföldi statisztikai makromodellt; tár—'—

gyalják a változók indexformában való figyelembevételét az azonossági össze-—

függése—kben, előadják a használt indexe sorokat és a paraméter—becslési eljárást, végül a becslés eredményeit

Külön ki kell emelni a kiadvány írói- nak azt a szemmellátható törekvését hogy a statisztikai makromodellek. rend—

kívül specializált szakterületén nem szak—

embernek számító olvasó is megértSe a modell felépítését és a belőle levonható következtetéseket. Ez alól csak a para- méterek statisztikai meghatározásával foglalkozó fejezet kivétel bizonyos fokig, mert tárgyalása egyes nem közismert fo—

galmak ismeretét feltételezi.

Dr. Andorka Rudolf

STATISZTIKAI HíRADg

SZERVEZETI HfREK ——- KÖZLEMÉNYEK

KGST ülés Moszkvában. A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa Statiszti—

kai Állandó Bizottságának 6. ülését

1965. június 17—21 között tartották Moszkvában. Az értekezleten magyar részről Péter György, a Központi

Statisztikai Hivatal elnöke, Mód Ala—

dárné, a Központi Statisztikai Hiva—

tal csoportfőnöke és dr. Kenessey Zoltán, a Központi Statisztikai Hivatal önálló

osztályvezetője vett részt. Az ülésen megtárgyalták a statisztikai munkák to—

vábbi koordinálását és a módszertani munka meggyorsítását célzó intézkedése—

ket, valamint a statisztikai számbavétel egységesítésére vonatkozó elfogadott aján—

lások teljesítését. Napirenden szerepelt még többek között az állóalapok és be—

ruházások volumenindexei számítási

módszertanának kidolgozása, a Tanács Titkársága éves statisztikai bulletinje ki—

adásával kapcsolatos kérdések, valamint a nemzetközi gazdasági szervezetekkel való kapcsolatok megteremtésére irá—

nyuló intézkedések megtárgyalása. Az

értekezlet résztvevői megállapodtak ab- ban, hogy az ENSZ Európai Statisztiku—

sok Értekezlete képviselőjét meghívják a Statisztikai Állandó Bizottság követ—

kező, 7. ülésére, s elfogadták az ülés elő—

zetes napirendjét.

Értekezlet ?. nemzetközi családterve- zési és születésszabályozási vizsgálat ma—

gyar tervezetéről. A Nemzetközi Csa—

ládtervezési ' Szövetség (International Planned Parenthood Federation) euró—

pai régiója 1965. június 18—án értekez—

letet tartott Londonban. A Szövetség vezetői, valamint az angol, görög, svéd és dán szakemberek megvitatták, és ki—

sebb módosításokkal elfogadták dr. Sza—

bady Egonnak, a Központi Statisztikai

"Hivatal elnökhelyettesének egy nemzet—

közi összehasonlító születésszabályozási és családtervezési vizsgálat lebonyolítá- sára vonatkozó tervezetét. Az értekezle- ten Magyarországot dr. Szabady Egon, a

9 Statisztikai Szemle

KSH elnökhelyettese, dr. Horn Béla egye—

temi tanár és dr. Klinger András, a KSH főosztályvezető—helyettese képviselte. (A

tervezetet lásd a Statisztikai Szemle je—

len számában a 898—901. oldalon.)

A. Ja. Bojarszkij professzor Budapes- ten. A. Ja. Bojarszkij professzor, a Szov—

jetunió Központi Statisztikai Hivatala Számítóközpont— és Gazdasági Informá—

ciórendszer-tervező Tudományos Kutató

Intézetének igazgatója 1965. június 6—11

között Budapesten tartózkodott. Bojarsz—

kij professzor előadást tartott a Köz—

ponti Statisztikai Hivatalban ,,A szüle—

tésgyakoriságot befolyásoló tényezők vizsgálatának módszerei" címmel, és

több ízben konzultációt tartott a KSH Népességtudományi Kutató Csoportjá—

nak, valamint a KSH Matematikai és

Statisztikai Módszerek Közgazdasági Alkalmazása Laboratóriumának munka- társaival.

Külföldi közgazdász Budapesten. T. C.

Koopma'ns professzor (USA) magyaror—

szági látogatása során 1965. június 10—én

vetítéssel és konzultációval egybekötött előadást tartott ,,Optimális gazdasági nö—

vekedési utak meg nem határozott jö—

vőre" címmel. Az ülésen, melyet a Ma—

gyar Közgazdasági Társaság Matemati—

kai—közgazdasági, Népgazdasági és Sta—

tisztikai Szakosztálya, valamint a Mű—

szaki és Természettudományi Egyesüle—

tek Szövetsége és az IKOSZ közösen

rendezett, dr. Kádas Kálmán egyetemi

tanár, a Magyar Közgazdasági Társaság alelnöke elnökölt. 1965. június 12—én Koopmans professzor látogatást tett a

Központi Statisztikai Hivatalban, ahol

megbeszélést folytatott a Hivatal külön- böző területein dolgozó, korszerű mate—

matikai és statisztikai módszerek kér—

déseivel foglalkozó szakértőkkel.

KGST értekezlet Budapesten. A KGST

Közgazdasági Állandó Bizottság Nem—

zeti Jövedelem Munkacsoportjának szak—

értői 1965. június 11—16 között Buda—

914

STATISZTIKAI HIRAW

pesten értekezletet tartottak. Az érte—

kezleten megvitatták a magyar delegá—

ció által a KGST Titkárság Módszer—

tani Kutatási Osztályának közreműkö—

désével készített módszertant és nómen—

klatúrát, amelyet a KGST országok fo- gyasztási alapjának nemzetközi összeha—

sonlítása során alkalmazni fognak. Az ülésen részt vevő magyar delegáció ve- zetője Mód Aladárné, a Központi Sta—

tisztikai Hivatal csoportfőnöke, tagjai:

dr. Pálos István, a KSH főosztályveze—

tője, dr. Zaftr Mihály, a KSH főosztály—

vezető—helyettese, dr. Gönczöl Ferenc, az Országos Tervhivatal osztályvezetője, dr.

Arányi Emil, a KSH osztályvezetőfhe—

lyettese és dr. Szilágyi György, a KSH

csoportvezetője voltak.

KGST ülés Varsóban. A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa Statisztikai

Állandó Bizottságának népszámlálási

munkacsoportja 1965. június 28 és július 3 között Varsóban tartotta második ülé—

sét. Az értekezleten magyar részről Barta Barnabás, a KSI-I osztályveze- tője, Kepecs József, a KSH osztályveze- tője, Horányi Péterné, a KSH osztály—

vezető-helyettese, továbbá Tekse Kálmán és Valkovics Emil, a KSH Népességtu—

dományi Kutató Csoportjának főmunka—

társai vettek részt.

Az értekezlet résztvevői kidolgozták és elfogadták a nép— és lakásszámlálás -— nemzetközi összehasonlítást biztosító

— felvételi és feldolgozási minimum—

programját. Ezzel összefüggésben meg-

tárgyalták a népesség foglalkozási cso—

portosításának egységesítését, a repre-

zentatív eljárások alkalmazását, a gépi

feldolgozás problémáit, valamint a vá—

rosi és a falusi népesség fogalmának

egységesítését. Végül az értekezlet elfo—

gadta a soron következő —— 1966 áprili—

sában Varsóban tartandó —— értekezlet munkatervét.

Európai regionális szeminárium. Az

ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága 1965, június 6 és 20 között Ankarában tar—

totta európai regionális népszámlálási

szemináriumát, amely a népszámlálások

szervezési és végrehajtási kérdéseivel

foglalkozott. A szemináriumon '23 or—

szág képviselői megvitatták a népszám—

lálások tervezésének, adatfelvételének,

feldolgozásának és publikálásának kér—

déseit. Különös figyelmet fordítottak az elektronikus feldolgozási módszerek, valamint a reprezentatív adatfelvételi, feldolgozási és ellenőrzési módszerek kérdéseire. Magyarországot a szeminá—

riumon dr. Klinger András, a KSH fő—

osztályvezető-helyettese és dr. Tamásy

József, a KSH Népességtudományi Ku—

tató Csoportjának tudományos titkára, képviselte.

Symposion Csehszlovákiában. A Cseh—*

szlovák Tudományos Akadémia mellett;

működő Demográfiai Társaság 1965. má—

jus 25—28 között Nemzetközi Demográ-——

fiai Symposiont rendezett Libliceben. A

symposionon a következő fontosabb té—

mák kerültek megvitatásra:

a gazdasági helyzet és a népesség közötti ál—

talános kapcsolatok; a gazdasági helyzet és a—

népesség közötti kapcsolat a történeti demog—

ráfia tükrében;

éa1 népesség reprodukciójanak gazdasági fel-

t tb e ; _

a népesség reprodukciójának gazdasági köm vetkezményei;

népességi és beruházási politika.

A symposion magyar résztvevői ár- Acsádi György, a KSH osztályvezetője és Valkovics Emil, a KSH Népességtu-—

dományi Kutató Csoportjának főmunka—n

társa voltak.

11. Nemzetközi Demográfiai Symposion,

Budapesten. A Magyar Tudományos

Akadémia Demográfiai Bizottsága és a Központi Statisztikai Hivatal Népesség-—

tudományi Kutató Csoportja 1965. szep—

tember 12—14 között rendezi meg Bu—

dapesten a II." Nemzetközi Demográfiai

Symposiont.

A Symposion a termékenység, a csa—

ládtervezés és a népességfejlődés kér—

déseivel foglalkozik, amely nemcsak a magyar demográfusok érdeklődésére tart igényt, hanem egyben nemzetközi érdekű téma. A Symposion alkalmat nyújt arra

hogy a belgrádi Népességi Világkonfe—

rencián érintett egyes kérdéseket a szak- értők egy nemzetközi csoportja kötet—

lenebb formában megvitathassa. A meg—- beszélések elsősorban regionális jelle- gűek lesznek, de európai demográfuso—

kon kivül afrikai, ázsiai és amerikai (ie—-

mográfusok is bejelentették részvételü—

ket a Symposionon.

A Symposion rendezői a következő tárgyköröket tűzték ki megvitatásra:

Wife társadalmi, gazdasági változások hatása— ) a termékenység trendjelre és a népességiej—

lődésre (különös tekintettel az iparosodás, vá—

rosiasodás, társadalmi átrétegeződés hatásaira:

az iskolázottság és a kulturális színvonal emel-

kedésének következményeire); ,

2. a termékenység és a családtervezés mé—

résének és nemzetközi összehasonlításának kér—

dései (fogalmak, statisztikai anyagok felhasz-v nálása, mintavételi módszerek, megfigyelési technikák, elemzési módszerek; csoportosítá-

sok és mutatószámok); ,

3. termékenységi perspektívák és ezek fi—

gyelembevétele a társadalmi, gazdasági terve—

zésben (a termékenység "szerepe: a népesség előreszámitásában; a várható perspektívák és

azok következményei a társadalmi gazdaságim

fejlődésben. a korstruktúra-változások hatásak. )

f

ff