A VIII. Statisztikatörténeti Vándorülés

(1)

szemu; 973

14. §.

Az adatgyűjtések megbízhatóságának, teljesíthetőségének biztosítása és az adatszol—

gáltatók védelme érdekében — a KSH által végzett ellenőrzésektől függetlenül — a minisz- tériumok (országos hatáskörű szervek) a felügyeletük alá tartozó adatszolgáltatóknál a sta—

tisztikai rendszert, valamennyi adatszolgáltatás vonatkozásában esetenként ellenőrizni tar—

toznak.

15. §.

A fegyveres testületek és az igazságügyi szervek adatgyűjtési rendszere vonatkozásá—

ban, valamint más indokolt esetben az adatgyűjtés elrendelésére jogosult szerv vezetőjével egyetértésben a KSH elnöke a fentiektől eltérő eljárási szabályokat is megállapíthat.

16. §.

Ez a rendelkezés kihirdetése napján lép hatályba.

HUSZÁR ISTVÁN

államtitkár,

a Központi Statisztikai Hivatal elnöke

(Megjelent a Magyar Közlöny 1970. július 11-i, 56. számában.)

A VIII. STATISZTIKATURTÉNETI VÁNDORULÉS OROS lVÁN

A Magyar Közgazdasági Társaság Statisz- tikai Szakosztályának Statisztikatörténetí Szakcsoportja 1970. június 2 és 4 között Keszthelyen tartotta Vlll. vándorülését. A ta- nácskozásra a Keszthelyi Agrártudományi Fő- iskola rektori tanácstermében került sor.

A vándorülés szervező bizottsága a hagyo- mányoknak megfelelően ezúttal sem korlá—

tozta különösebb mértékben a szakcsoport tagjainak tevékenységi körét. Ennek megfe- lelően a vándorülésen elhangzott 15 előadás színesen és sokoldalúan példázta a statisz—

tikatörténet művelőinek kutatási területét. Az előadások megfelelő csoportosításával sike—

rült biztosítani az egymástól még látszólag távoleső kutatási területek között is a tema- tika vagy a feldolgozott korszak tekintetében a kellő koncentrációt.

A három nap alatt a szerzők dolgozataikat 5 munkaülés keretében ismertették. Az elő—

adásokat általában élénk és széles körű vita követte.

1A korábbi vándorülések beszámolóit lásd: Stad tisztikai Szemle 1963. évi 8—9. sz. (880—885. old.).

1964. évi 10. sz. (1032—1039. old.), 1965. évi 8—9. sz.

(901—905. old.), 1966. évi 10. sz. (1026—1030. old.), 1967. évi 8—9. sz. (918—925. old.). 1968. évi 8—9. sz.

(913—917. old.) és 1969. évi 8—9. sz. (913—916. alá.).

2A Statisztikatörténeti Vándorülés rendezősége ez—

úton is köszönetet mond dr. Belák Sándor egyetemi tanárnak, a Keszthelyi Agrártudományi Egyetem rek- torának, aki a Vándorülés Keszthelyen történő meg—

rendezését lehetővé tette és Ambrus Ferencnek, a Keszthelyi Agrártudományi Egyetem rektori hivatala vezetőjének. aki szíves közreműködésével segítette !:

Vándorülés munkáját.

Dr. Tamásy József, a Statisztikatörténeti Szakcsoport elnökének megnyitója után Hu- szár lstván államtitkár, a Központi Statisz—

tikai Hivatal elnökének elnökletével került sor az első munkaülésre.

Dr. Kiss Albert kanditátus. egyetemi tanár, a Központi Statisztikai Hivatal elnökhe—

lyettese ,,A mezőgazdasági termelés volume- nének változása a XX. században (1900——

—1970)" cimmel tartotta meg az első elő—

adást.

Előadó röviden összefoglalta azokat a metodológiai problémákat. amelyek a mező—

gazdasági termelés értékének hosszú időso- ros vlzsgálatánál kutatómunkája során adód- tak, majd részletesen ismertette azokat a számszerű eredményeket, amelyek a magyar miezőgazdaság XX. századi fejlődését jellem- zn .

A termelési volumen növekedési rátájá—

nak alakulásából kiindulva bemutatta azokat a gazdasági és társadalmi tényezőket, ame—

lyek a fejlődés különböző ütemét előidézték.

Mélyrehatóan foglalkozott az első világhá- ború előtti időszak fejlődésével. Kapitalista termelési viszonyok a mezőgazdasági terme- lés értékének egyedülállóan gyors fejlődését hozták, melyet azóta is csak a legutóbbi években, a mezőgazdaság szocialista fejlesz- tésének időszakában sikerült megközelíteni.

illetve felülmúlni.

, Dr. Fazekas Béla kanditátus. a KSH főosz- tolyvezetője ,,A mezőgazdaság fejlődési ten- denciái és a tervezés" cimmel megtartott

(2)

974 ^SZEMLE

eió'adása a szakcsoport eddigi munkáját ú]

vonásokkal gazdagította. Az előadás a hosz- szú idősorokból származtatotttrendekjelen- tőségére mutatott rá a tervezési munkában.

Bár néhány fontos területen — mint például az anyagfelhasználás, a mezőgazdaságból származó nemzeti jövedelem stb. — sokszor csak az utolsó két három évtizedre lehet számszerű összefüggéseket feltárni. még ezek a viszonylag rövidebb idősorok is támpontul szolgáltaka jövőre. Az előadóa továbbiak- ban részletesen foglalkozott néhány olyan tendenciával. amely a mezőgazdaság fej- lesztése tekintetében igen lényeges szerepet játszik. Kitért a termelés mennyiségi és mi- nőségi fejlesztésének kérdéseire is, rámutat- va ez utóbbi fontosságára, mivel a mezőgaz—

dasági termékek iránti keresletnek a jelenlegi termelési szinthez képest már csak igen kis- mértékű növekedése várható. Elemezte a me- zőgazdaság eszközigényének és az eszközök hatékonyságának tendenciáját a szocialista átszervezés időszakában, majd a munkaerő- foglalkoztotás kérdésével foglalkozott. Rá- mutatott a trendek matematikai összefüggé—

sei feltárásának szükségességére (hangsú- lyozva a tendenciák helyes felismerésének fontosságát) és ugyanakkor a mechaniku—

san alkalmazott extrapolálás veszélyeire is rámutatott.

Faragó Tibor, a Keszthelyi Agrártudományi Főiskola Termelésfejlesztési intézetének igaz- gatóhelyettese a dunántúli termelőszövetke-

zetek differenciáltságával foglalkozott. Az In—

tézet sok éves munkássága alapján ismertette a Dunántúl mezőgazdasági tremelésében mutatkozó jellegzetességeket, és rámutatott a termelőszövetkezetek termelési és gazdál—

kodási adatai alapján szembetűnően kiala- kítható tájkörzetek jellegzetességeire Előadó néhány körzet adatai alapján bemutatta azt a nagyfokú differenciálódást, amely a termé—

szeti adottságok és a történelmi fejlődés ha—

tására az egyes körzetek között megmutat—

kozik. Ezek a tényezők azonban csak elsőd—

leges okozói a gazdaságok között mutatkozó különbségeknek. A szekunder okok —például a termelőszövetkezetek eszközellátottsága. a kiegészítő tevékenységek stb.-— a termelőszö—

vetkezetek közötti különbségeket még csak tovább fokozzák, ami végül is az üzemi jö- vedelmek és az életszínvonal igen eltérő a-

lakulását okozza.

Az első munkaülés első három előadását

—— amelyek egymást témaválasztásukban ki—

egészítették -- vita követte, amelynek során kiderült, hogy a mezőgazdaság fejlődési problémáit nem lehet elvonatkoztatni más ágazatok fejlődésétől. Az a kölcsönhatás.

amely különböző kutatási területek eredmé- nyei alapján kimutatható, segítséget adhat a további kutatómunka számára.

Az első munkaülés utolsó előadása hely—L történeti jellegű volt.

Dr. Sándor Pál kanditátus. a Magyar Tu- dományos Akadémia tudományos munkatár—

sa ,,Keszthely város 100 éves pere a Feste—

ticsekkel" című előadásában vázolta Keszt—

hely város történetének főbb mozzanatait és a város lakosságának társadalmi differen—

ciálódását. Az alsóvárosi zsellérek 1730—ban kezdett pere egy része volt annak a harc- nak. amelyet a korábbi -— a Festetics csa—

lád által megszüntetett és korlátozott — jogo—

kért folytattak. A korábbi kutatásokkal szem—

ben előadó bebizonyitotta. hogy a per 1838—

ban nem fejeződött be, bár bizonyos ered- ményekkel járt. A megváltozott rossz földek minősége miatt a per 1848-ig tovább folyt, amikor is végül a szabadságharc szabadí- totta fel a keszthelyi jobbágyokat.

Csiky László, az Agrártudományi Főiskola nyugalmazott professzora a főiskola történe—

tét ismertette .,A Georgikontól az Agrártudo- mányi Főiskoláig" címmel. Az 1797-ben Fes—

tetics György által alapitott főiskola a világ egyik legelső agrártudományi felsőoktatási intézménye volt. Az ún. Georgikon, amelynek alapításához Tessedik Sámuel és Nagy- váthy János is segítséget nyújtott, 1858 má- jusáig működött, amikor a hallgatók a sza- badságharcba vonultak. A közel két évtize—

des megtorló szüneteltetése után a főiskola ismét folytatta munkáját egészen 1949—íg. a—

mikor működésében ismét 5 éves szünet kö- vetkezett be. A főiskola 173 éves fennállása alatt nemcsak a magyar agrár felsőoktatás neves fellegvára volt, hanem kultúrális és művészeti centrummá is vált ("Helikon na- pok"). 1945 óta a főiskola oktatási prog- ramjában a statisztikát önálló tárgy kereté—

ben oktatják.

A _második munkaülésre dr. Kiss Albert kandrtatus, a'Központi Statisztikai Hivatal elnokhelyettesenek elnökletével került sor.

Dr. Horváth Róbert kanditátus, tanszékve—

zető egyetemi tanár ,,A fiziokratizmus és a statisztika" cimmel tartotta meg előadását.

Rámutatott Ouesnay munkásságával kap—

csolatban arra a nagyjelentőségű és úttörő statisztikai gondolatra, amely a Tableau E- conomiaue összeállításával lényegében az ökonometriai modellek előfutáraiként fogha—

tó fel. E munka során. amely többek között Franciaország mezőgazdasági termelését foglalta táblázatba. nemcsak a termékek, hanem a pénzforgalom és a beruházások vonatkozásában is. az analitikus sémáknak több változata készült. Marx is elismerte Ouesnay munkájának jelentőségét és rámu- tatott a modellek matematikai vonatkozásain ra is. Dupont tevékenységével az elemző statisztikai munkára is sor került. A fiziok—

(3)

SZEMLE

raták korukat messze meghaladva. mai szem- lélet szerint is korszerűt alkottak a függő és független változók zárt rendszerű összefüg- gésének kimunkálásával. Sajnálatos, hogy a korszerű statisztika hiánya és a kortársak értetlensége miatt lényegében több mint egy évszázadig feledésbe merült.

Mészáros István, az Egészségügyi Minisz- térium Szervezési és információs Központjá- nak munkatársa ,,Conring és magyar hall- gatója" cimmel tartott előadást. Poch György soproni magyar diák ,,Disputatio Po- litica de rebuspublicis in genere" cimmel jelentette meg politikai tárgyú művét.

A harmadik munkaülésem dr. Fazekas Bé- la kanditátus, a Központi Statisztikai Hiva- tal főosztályvezetője elnökölt.

Dr. Horváth Gyula, a Központi Statiszti- kai Hivatal főosztályvezetője .,Szanálás az 1920-es évek pénzügyi tendenciája tük- rében" cimmel tartotta meg előadását.

A történelmi eseményeket áttekintve. az elő- adó bemutatta a pénzügyi életnek azt a kaotikus állapotát. amelynek az 1924-ben végrehajtott szanálás vetett véget. Az akkori társadalmi és gazdasági környezetet néhány vezető politikus nyilatkozatainak idézésével érdekesen támasztotta alá. A szanálás legfontosabb mozzanata a több mint 300 mil- lió pengős népszövetségi kölcsön volt, ame—

lyet rövidesen további külföldi kölcsönök fel- vétele követett. és ami a kamatterhek mind súlyosabb növekedését jelentette. Az így fel- vett hitelek azonban csak kevéssé szolgál- ták a termelés és ezzel a munkalehetőségek növelését, a növekvő kamatterhek az adók elviselhetetlen mértékű növelésére vezettek.

Részletesen foglalkozott a kor pénzügyi tendenciájának adatbázisával, és elemezte azok megbízhatóságát. A pénzügyi statisz—

tika akkori művelői jó adatgyűjtési rendszert építetek ki. az eredmények azonban nem kerültek rendszeresen közlésre, és ez az oka annak. hogy a közel fél évszázaddal ezelőtti eseményekről csak hézagosan lehet statisz—

tikai adatok alapján képet alkotni.

Varga Imre, a Központi Statisztikai Hivatal osztályvezető—helyettese ,,A magyar külkeres- kedelmi statisztika történetéből" cimmel adott ismertetést egy, a Szakcsoport munká- jában eddig még nem szerepelt témáról. E—

lőljáróban foglalkozott a külkereskedelem és a vámrendszerek összefüggéseivel és azok történeti fejlődésével. Magyarországon statisztikai vonatkozású külkereskedelmi adatokkal először a XVIII. század utolsó éveiben Schwartner Márton művében találkozunk. Az önálló magyar külkereskedelmi statisztika fejlődését Ausztria és Magyarország közös vámterülete nehezítette. 1867 után készültek ugyan külkereskedelmi statisztikai összeállí—

975

tások, mivel azonban ezek három különböző vállalat feladatát képezték, az adatok össze- hasonlithatatlanok. Ezt az adatgyűjtési for- mát később meg is szüntették, és magyar külkereskedelmi statisztikáról csak az 1881.

évi XIII. tc. után beszélhetünk. Ez a törvény 19 főcsoportba 377-féle tételt sorolt. A kor- szerű külkereskedelmi statisztika megindu- lása után már két év múlva bebizonyosodott.

hogy az értékbevallások megbízhatatlanok, ezért külföldi mintára állandó értékmegálla- pitó bizottságot állítottak fel. 1900-tól a Magyarország és Ausztria közötti áruforga—

lomról is megindult az adatgyűjtés. majd az 1906. évi XXIII. tc. szabályozta a külkereske- delmi statisztika rendszerét, amely azonban a korábbi alapelveket érintetlenül hagyta. A Központi Statisztikai Hivatal mindmáig ér- deklődésre számot tartó kiadványában (,,A külkereskedelmi forgalom 1882-től 1913—ig") cimmel adta közre 32 év külkereskedelmi forgalmának adatait. Ez a kiadvány az emlitett időszaknak ma is legfontosabb forrás—

munkája, szöveges elemzésének pedig gaz—

daságtörténeti jelentősége is van. Az első világháború után az 1921. évi LII. törvény- cikk jelentett visszatérést az adatgyűjtés klasszikusnak mondható. és világszerte tör- ténelmi hagyományokkal rendelkező formá—

jához, a vámkezelésen alapuló számbavételi és feldolgozási rendszerhez. Lényegében ez a törvény maradt érvényben a második vi—

lágháború befejezéséig. és alapelvei a mai külkereskedelmi statisztikának is alapját al- kotják.

A negyedik munkaülést dr. Klinger András, a Központi Statisztikai Hivatal főosztályve—

zetőjének elnöklete alatt tartották!

Perjés Géza, a Magyar Tudományos Aka—

démia tudományos munkatársa ,.A népes- ségnövekedés rátájának alakulása 1728—

1844/87 között" címmel tartott előadást. A két cenzus között eltelt időszakban a növe—

kedési rátát 11 megye 2400 községének ada—

tai alapján közelítette, ami az ország mint- egy 15—20 százalékának felel meg. Sajnála- tos, hogy a közigazgatási egységekre a nö- vekedési ráták meglehetősen bizonytalan- nak. sok esetben teljesen irreálisnak bizo- nyultak. Az előadó Vas és Sopron megye reálisnak tekinthető adataiból kiindulva. né- hány alapvető tendencia érvényesülésére mutatott rá a népességszám alakulásában.

lgy például a parasztság növekedési rátája igen alacsonynak mutatkozik az emlitett i- dőszakban. a kis települések általában job- ban nőttek, minta nagyobbak. Igen érdekes ábrákon is bemutatta, hogy a termelési a—

dottságok és a népességszám alakulása kö—

zött szoros korrekció mutatkozik. Különösen a kétnyomásos gazdálkodás mellett mutatkozik a legnagyobb növekedési ráta.

(4)

976 ^SZEMLE

Benkőné Lukács Ágnes. a Központi Sta- tisztikai Hivatal Népességtudományi Kutató Intézetének tudományos munkatársa ..Ma- gyarország népességszámának törvényható—

ságonkénti becslése az 1830 körüli évekre"

című előadásában az említett korszak né- pességére vonatkozó számításait ismertette.

Munkáját az a felismerés vezette. hogy a gazdasági fejlettség valamely adott színvo- nal és a népességstruktúra között szoros kapcsolat és kölcsönhatás áll fenn. A ren- delkezésre álló források bemutatása után ismertette e források korlátait és az alkalmazott számítási módot. A számítás kiinduló—

pontjául az 1787-es. végpontjául az 1869-es népességszámot fogadta el. és a közbeeső időszakból több évre vonatkozó adatot is figyelembe vett. Első közelítésként lineáris trendet számított. maid az országos népes—

séaszámot a törvényhatóságonként becsült 1830. évi trendadatok összegével vette e—

gyenlőnek. A számítások eddig elkészült legfontosabb eredményeit több ábra segítségé- vel mutatta be.

Dr. Nemeskéri lános kanditátus, a Köz—

ponti Statisztikai Hivatal Népességtudomá—

nyi Kutató Intézetének tudományos főmun- katársa ,,A Keszthely környéki római. kora középkori népesség demográfiai vizsgálatá- val" foglalkozott. A paleodemográfía elvei- nek és tudományos módszereinek ismerte- tése után beszámolt Keszthelynek a korai középkorban betöltött speciális helyzetéről.

Részletesen ismertette a négy Keszthely kör—

nyéki temetőben feltárt csontvázleletek alap- ján megá'lapított kormegoszlási adatokat és az azokból kiszámítható várható élettar- tamok nagyságát. Rámutatott arra, hogy az egyes temetők eléggé heterogén adatai mö- gött nemcsak a történelmi kor, hanem atár—

sadalmi különbségek is okozzák az eltérése- ket.

Az ötödik munkaülés elnöke dr, Horváth Róbert kanditátus, tanszékvezető egyetemi tanár volt.

Dr. Tóth Andrásné, a Központi Statisztikai Hivatal Könyvtárának tudományos munka—

társa ,,A magyar középiskolai oktatás sta—

tisztikai forrásai (1777—1848)" című előadá—

sában a népoktatás-történet statisztikai ada.

taina'l mv'ívelőde'störténeti ielentőséaére u- taltr ismertette az egyes forrásmunkákról ku- tatásai alapián alkotott véleményét. maid fontosabb megállapításait. Elsőnek az 1825—- -1827. évek adataiból nyert országos szám—

sort mutatta be. amely elsősorban a protes- táns iskolák adatai alapján volt összeállít—

ható. és az iskolákban a növendékekre vo- natkozó részletező adatok mellett a tansze- mélyzetről is bő információt adott. Rámuta—

tott arra. hogy az oktatási statisztikában

általa felárt és még ki nem munkált források tág lehetőséget nyújtanak a történeti statisztika művelői számára, amely sok, eddig még csak hiányosan ismert területet világíthatna meg konkrét adatokkal.

Dr. Mikes Gábor, a Központi Statisztikai Hivatal Népességtudományi Kutató Intézeté- nek tudományos munkatársa előadásában a magyar hivatalos oktatási statisztika kezde-

teivel foglalkozott. *

Dr. Mádai Lajos, az Országos Közegész—

ségügyi lntézet osztályvezetője ,,A statisztika oktatása az orvosi karokon" címmel tartotta meg előadását. Bevezetőben rámutatott az orvostudomány és a statisztika szaros köl- csönhatására, ami már több évszázados múltra tekint vissza. különösen a halandó- sági problémák kutatásában. Utalt arraris.

hogy Semmelweis Ignác munkásságában szé- les körű statisztikai adatbázisra támaszko- dott Magyarországon. Fodor József a köz- egészségtan keretében már a múlt század utolsó két évtizedében tanított statisztikát, de utána egy fél évszázadig az orvoskaron nem szerepelt ez a tantárgy. 1953 óta az e- gészségügyi szervezési tanszék —- inkább di- daktikai szempontból (kérdőívek helyes kitöl—

tése, fogalmak értelmezése stb.) —- foglalko- zik statisztikai problémákkal, elméleti kép- zésre azonban alig nyílik lehetőség. Kétség- telen. hogy az orvosképzés magas tantervi követelménveí mellett túlterhelés veszélve nélkül statisztikát az eavetemeken oktatni nem lehet. külföldi példák azonban azt mu- tatiák. hogy a korszerű orvosképzésnek ez ma már elengedhetetlen feltétele. A pécsi egyetem a biofizika keretében nyújt hallgatóinak statisztikai ismereteket.

elé

A vándorülés tudományos előadásainak megvitatásán kívül a résztvevők megtekin—

tették a Balaton múzeumot és a Keszthely körnvéki római kori ásatásokat is, amelyről dr. Sági Károly, a keszthelyi Balaton múze- um igazgatóia adott átfogó. szakszerű is—

mertetést.

élt

A Statisztikatörténeti Szakcsoport elnöké—

nek teendőit 1970—1971-ben Oros Iván látia el. Rajta kívül az elnökség tagjai dr. Tamá- sy József és dr, Klinger András, akit a Szak- csoport tagiai e Vándorülésen választottak az elnökségbe.

A VIII. Statisztikatörténeti Vándorülés dr.

Tamásy József lelépő elnök és dr. Gyulay Fe—

renc. a Magyar Közgazdasági Társaság Sta—

tisztikai Szakosztálya titkárának zárszavával ért véget.