Az Magyar Tudományos Akadémia Statisztikai Bizottságának ülése

SZEMLE

A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMlA STATISZTIKAl BIZOTTSÁGÁNAK ULÉSE

*A Magyar Tudományos Akadémia újjá- szervezése után újjáalakult Statisztikai Bi- zottság 1971. február 19-én tartotta első ülését.i Huszár István államtitkár, a Bizott- ság elnöke megnyitó beszédében vázolta az újraválasztott Bizottság általános és konk—

rét feladatait. Megállapította, hogy a Bi- zottság eddigi működését eredményesnek minősíthetjük. kellő alapnak tekinthetjük a Bizottság további működéséhez. Az Akadé- mia. valamint a IX. osztály által kidolgozott működési alapelvnek megfelelően, a Sta- tisztikai Bizottságot tudománypolitikai szer- vező testületnek kell tekinteni, amely fele—

lős a magyar statisztikai tudomány fejlő- déséért. Ennek az átfogó. igen sokrétű fel—

adatnak alapját képezheti a magyar sta- tisztikai tudomány területén folyó kutatá- sok áttekintése, befolyásolása, támogatása és azoknak az eszközöknek, módszereknek felkutatása. amelyekkel a statisztikai tudo- mány elősegítheti az országos távlati tudo- mányos terv megvalósitását. Hasznosnak te- kintené —— mondotta —. ha a Statisztikai Bi—

zottság testületi vagy egyéb formában hoz- zájárulna az állami statisztikai apparátus elméleti, módszertani és organizációs jelle- gű problémáinak megoldásához.

A Bizottság elnöke ezután a nemzetközi statisztikai intézményekkel. társaságokkal való kapcsolat tovóbbfejlesztésével és en—

nek szervezetszerű megoldásával foglalko- zott, majd hangsúlyozta, hogy a Bizottság feladatának tekinti a statisztikai oktatás, továbbképzés ügyének előbbrevitelét, ide- értve a korszerű számítástechnikai ismeretek elteriesztésének és elmélyítésének szorgal—

mazását is. Javasolta, hogy a Statisztikai Bizottság a jövőben, alszükséghez kénest létrehívott munkabizottsáaok formájában működjék. az Oktatási Albizottsáaot azon—

ban korábbi szervezetében továbbra is tart- sa fenn egyrészt a múltban végzett ered—

ményes munkája. másrészt az előzőkben vázolt feladatai miatt.

1Az újiáalakulásról és a Bizottság tagjairól a Sta- tisztikai Szemle 1970. évi 10. száma adott hírt. (Lásd az 1091. oldalon.)

Végül Huszár lstván ismertette azokat a problémaköröket, amelyeket a Statisztikai Bizottság felolvasó ülések vagy konferen—

ciák formájában megvitathat, illetve mun—

katerületének tekinthet. A kijelölt probléma- körök egyrészt a statisztika konkrét alkal- mazási területeivel állnak kapcsolatban, másrészt elméleti, módszertani kérdéseket ölelnek fel. Javasolta, hogy a Bizottság ik- tassa munkaprogramjába a mérlegrendsze—

rek továbbfejlesztésének, az M—2-es mo- dellnek, a társadalmi rétegződésnek, az elektronikus számítógépek és információ- rendszerek kérdéseinek, valamint az input—

output módszereknek megvitatását. lnditvá—

nyozta továbbá, hogy a Statisztikai Bizott- ság az Akadémia Közgazdasági Bizottságá—

val együtt szervezze. meg az elektronikus számítógépekkel és az információ-rendsze- rekkel kapcsolatos kérdések megvitatását, és a Magyar Közgazdasági Társaság Mate—

matikai—Közgazdasági Bizottságának javas—

lata alapján rendezzen közös konferenciát az input—output módszerek fejlesztéséről.

A Bizottság elnökének javaslataival a Bi- zottság tagjai egyetértettek. Emellett a be- számolót követő vitában egyrészt a statisz- tika konkrét alkalmazását, másrészt a sta- tisztika elméleti művelését tartalmazó egyéb problémák napirendre tűzését javasolták, hangsúlyozva, hogy javaslataik a távlati tervbe sorolódnak. Az elhangzott javaslatok között szerepelt a társadalomstatisztika rendszerének kifejlesztése, a hazai mikro- statisztika kérdésköre, a statisztikai model—

lek és a szimbolikus logika alkalmazásának kiterjesztése. a statisztikai adatok konzisz—

tenciájának áttekintése. a reprezentatív adatfelvételek szerepének növelése, a nem—

zeti vagyon statisztikájának módszertani kérdései, a prognosztizálás elméleti problé- mái és egyéb elméleti, alkalmazási kérdések.

Huszár István, a Bizottság elnöke össze- toglalójóban örömmel és egyetértéssel ücl- vözölte a Statisztikai Bizottság tagjainak kezdeményezéseit. és azokat a Bizottság jó működése zálogának tekintette.

Dr. D. D.