A Magyar Tudományos Akadémia Statisztikai Bizottságának ülése

SZEMLE

A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA STATISZTIKAI BIZOTTSÁGÁNAK l'JLÉSE

Az MTA Statisztikai Bizottsága 1986. már- cius 25—én Nyitrai Ferencné dr.-nak. a Bizott- ság elnökének vezetésével ülést tartott. Az ülés napirendjén a KSH Könyvtár és Doku—

mentációs Szolgálat által szerkesztendő há- romnyerű statisztikai szótár összeállításának egyes kérdései szerepeltek. A téma előadója dr. Csahók István, a korreferensek Juhász Jánosné és dr. Párníczky Gábor voltak.

Csahók István vitaindító referátumában a szakszótár szükségességét a Központi Statisz- tikai Hivatal nemzetközi kapcsolatai és a nemzetközi együttműködés különböző formái keretében felmerülő fordítási feladatokból ve-

zette le. A tervezett magyar—angoI—orosz sta- tisztikai szakszótár elsődleges célja. -— mu- tatott ró az előadó — az. hogy megkönnyít- se a magyar statisztikai kiadványok idegen nyelvű változatainak előállítását. míg az ide- gen nyelvről magyarra való átültetés csak másodrendű cél. A szótárnak fontos szerepet szán a Hivatal nemzetközi adatszolgáltatá- sainak teljesítésében és az együttműködés más formáiban. Ezenkívül a szótár a statisz- tikai szakmai nyelvvizsgára való felkészülést is segítené: a szakkifejezések egyöntetű ér- telmezését lehetővé téve pedig —- bizonyos értelemben — etalonként is szolgálhat.

Több nyelvű statisztikai szótár már koráb- ban is megjelent a Hivatalban: 1958—ban 1700 kifejezést felölelő szótár készült, ezt két évvel később — további négy nyelvvel kibő- vítve -- újra kiadták, 1959-ben pedig egy öt- nyelvű demográfiai szó- és kifejezésgyűjte-

mény jelent meg.

A statisztikával határos szakterületeken —- a számitástechnikában. a közgazdaságtan- ban — számos két- vagy több nyelvű szótár készült. Szóanyaguk többé—kevésbé átfedés- ben van a tervezettel. de a statisztikai szó- tár kritériumainak egyik sem felel meg. A szótári funkciónál többet nyújtó. ötnyelvű

Külgazdasági Tezaurusz szóanyaga is csak részben hasznosítható a statisztikában.

A most tervezett szakszótár szerkezete a következő: alfabetikus rendezés mindhárom nyelv kifejezései szerint, a kifejezések tema-

tikus csoportosítása nélkül. A szókincs a sta—

tisztikai gyakorlatban használt kifejezések és osztályozások olyan mélységéig terjedne. a- mennyire általában a statisztikai évkönyvek szóhasználata kiterjed.

Az előadás a szótár szerkesztésének több speciális problémáját is felvetette. Egyik leg- súlyosabb kérdés az olyan angol vagy orosz kifejezések fordítása. amelyeknek megfele- lői a magyar nyelvben ez idő szerint hiányoz- nak. Ennek a fordított esetei is előfordulnak.

azaz bizonyos magyar kifejezéseknek nincs megfelelője idegen nyelven. Külön kérdés- ként vetette fel az előadó a hazai és a nem- zetközi nagy osztályozási rendszerek kezelé- sét a szakszótárban. Ugyancsak komoly mér—

legelést igényel a szinonímák használata.

Ami a munka szervezését illeti, az eddigi munkaszakaszban megtörtént a szóállomány kijelölése és első véleményezése. Ezután kö- vetkezik a szóállomány végleges rögzítése.

majd a hazai nyersfordítás után anyanyelvi lektorok ellenőrzik a fordítások szakszerűsé- gét. Az előadó végül a szótár állandó to- vábbfejIesztésének és rendszeres karbantar- tásának fontosságát hangsúlyozta.

Juhász Jánosné korreferátuma a magyar népgazdasági mérlegrendszerben előforduló főbb termelési és jövedelmi mutatószámok megnevezéseinek idegen nyelvre vagy ide- gen nyelvből magyarra forditásairól tapasz—

talt értelmezési problémák ismertetésével kapcsolódott a vitaülés témájához. Szüksé- gesnek ítélte a szabályozó szerepet játszó statisztikai szótárt, de rámutatott arra, hogy nemcsak a jelenlegi magyar kifejezések sza- batos fordításával. hanem bizonyos esetek- ben a most használatos magyar megnevezé- sek világosabb és logikusabb megkülönböz—

tetésével is elő kell segíteni a fogalmak egy- értelműségét. Ezen az általánosan indokolt rendezésen túl az utóbbi időben bevezetett jövedelemszabályozási rendszer is változást követel a népgazdasági mérlegrendszer mu- tatáiban. így például az állóeszközök érték- csökkenési Ieírásának elszámolásában és fel- használásában bekövetkezett változás indo-

SZEMLE

745

kolja, hogy a jövedelmek keletkezésének, el- osztásának és felhasználásának vizsgálatá- ban a nettó nemzeti termelés helyett a GDP-t tekintsük kiinduló kategóriának, ami számos új fogalom bevezetését teszi szükségessé. Az is gyakran okoz terminológiai zavart, hogy a legfontosabb termelési fogalmak értékét két árszínvonalon kell közölni, nevezetesen ter- mékadókkal együtt és anélkül; s ehhez já- rul még az, hogy mindezeket folyó és vál—

tozatlan árakon is ki kell mutatni. Az eddigi mutatószám-rendszerben túl sokszor került al- kalmazásra a ..bruttó" és a ,.nettó" jelző, emiatt a mutatók elnevezései megjegyezhe- tetlenek. összetéveszthetők. Ezért a népgaz- dasági mérlegrendszer terminológiai változ- tatásai nem halaszthatók; az új elnevezések kialakítását —- a hazai igények elsőbbségé- nek elismerése mellett — az egyértelmű for- díthatóság igényével kell elvégezni.

Párniczky Gábor korreferátumában nyoma- tékkal hangsúlyozta az előadásban vázolt munka szükségességét, és kifejezte egyetér- tését a legfőbb alapelvekkel. Vitatta azon- ban a szótár profilját és a szókincs megvá—

lasztását. Véleménye szerint ugyanis nemcsak szótárra van szükség. hanem a felvett kife- jezéseket magyarázó kiegészítéssel is el kell látni, különben az ,,egyértelműsítés" célja nem valósul meg. A szótár készítésére fordí—

tott munka gyümölcsözőbb volna, ha egyút- tal a lexikon, illetve a segédkönyv szerepét is betöltené. A szókincset illetően, a korre- ferens szerint el kell választani a statisztikai megfigyelésben előforduló egyszerű, az ál- talános szótárban is megtalálható főneveket (: statisztika saját terminusaitól. és a szó- tárba csak az utóbbiakat indokolt felvenni.

A korreferens rámutatott a több szavas fogal- mak permutálásából adódó feladatokra. a szinonímák kezelésének fontosságára. Szerin- te az összegyűjtött kifejezések lexikográfiai szabványosítása és a fogalmak egymás közti viszonyainak a jelzése a soron következő

munka fontos szakasza.

A vitaülésen felszólaltak: Kovács János, Straub Elek, Eltető Ödön, Holka Gyula, Mundruczó György. Vukovich György. Árvay János, Nyitrai Ferencné. lrásban küldte el véleményét Horváth Róbert és Hajdú György.

A felszólalók közül a legtöbben azzal a kérdéssel foglalkoztak. hogyan lehet áthidal- ni a szó szerinti fordítás esetén a másik két nyelvben fellépő fogalmi félreértés veszé—

lyét. Hasonlóképpen több vélemény hangzott el a csak egyik nyelven élő és értelmezhető fogalomnak a másik nyelVre történő átülte- téséről. ami vagy egyáltalán nem, vagy csak- is a tartalom torzításával történhet. ha pusz- tán szőtárhű fordításra korlátozódik a mun- ka. Általános volt az a vélemény. hogy; a több értelmű vagy a félreérthető forditás ve- szélyét el kell kerülni. s a vitázók abban is

6 Statisztikai Szemle

egyetértettek, hogy a szótár elkészítésekor a szerkesztők nem vállalkozhatnak nyelvújításra sem a magyar. sem a másik két nyelv szak—

kifejezései tekintetében. A megoldásra több- féle javaslat hangzott el. Egyik lehetséges megoldásként a szó szerinti fordításhoz ma- gában a szótárban megadott rövid tartalmi magyarázat közlése merült fel; egy másik megoldásként az ilyen magyarázatoknak függelékben történő felsorolását említették.

Abban már némileg eltértek a vélemények.

hogy e magyarázatok csak a legsúlyosabb fogalmi zavarokat kíséreljék-e meg kiküszö—

bölni, vagy ezekre a magyarázatokra és tar- talmi meghatározásokra nagyobb súlyt kell-e fektetni. Az e kérdésben elfoglalt álláspont természetesen nagymértékben befolyásolja az elvégzendő munka mennyiségét, különleges követelményeket támaszt a fogalmi megha- tározások esetében. és különösen megnyújt—

hatja a szótár elkészítésének időszükségle—

tét.

Egy másik fontos témát érintett az a vé—

lemény, hogy a tervezett háromnyelvű szótár.

amennyiben jól megválasztott szóanyagával valóban lefedi a hivatalos statisztika szakki—

fejezéseit. közvetítő lehet az angol és az orosz nyelvterület statisztikai publikációi kö—

zött. s ezáltal nemzetközi érdeklődésre is számot tarthat. A szótár iránti keresletet ezen túlmenően a jó kezelhetőség, az izléses ki- vitel, valamint az ötletes tipográfia is előse- githeti.

Néhány kérdésben a felszólalók vélemé- nye egymással ellentétes volt. igy például abban. hogy a leendő szótár betöltheti—e az etalon szerepet (azaz csakis a benne sze- replő kifejezések tekinthetők ..hitelesnek").

hogy használható-e helyesírási normának, vagy hogy az oktatásban mi legyen a funk- oraja.

Az egyik felszólaló felvetette, hogy hiány—

zik egy szókincsében termékmélységig menő, a nemzetközi termelési kooperáció és ke—

reskedelem céljait szolgáló szótár, de a vi- tában elhangzott, hogy az ilyen igényű esz- köz merőben eltér a bevezető előadásban vá- zolt szótár jellegétől és funkciójától.

Nyitrai Ferencné dr., a Bizottság elnöke zárszavában a vitát összefoglalva hangsú—

lyozta, hogy a statisztikai tezaurusz elkészí—

tése valóban szükséges lenne. ez kitűzött, de távolabbi cél. A jelenlegi szellemi és külö- nösen az anyagi erők ehhez nem elégsé—

gesek. A most következő munkaszokaszban el kell készíteni az alapkoncepcióban fel—

vázolt szótárt. amely csak a statisztikai fo- galmak és szakkifejezések fordításait tartal- mazza. A szótárhoz mellékletként csatolni kell azoknak a kifejezéseknek a tömör fogalmi meghatározásait (mindhárom nyelven). ame- lyek magyarázata a helyes forditás érdeké—

ben feltétlenül szükséges.

746

Első lépésként ki kell választani a szótár—

nak egy ,.szeletét". amely egy területen be- lül tükrözi a leendő szótár szerkezetét. a fo—

galmi meghatározások jellegét, aminek

alapján a szótár használhatóságárál ponto—

sabb véleményt lehet kialakitani.

D. M.—ne' dr.

TÓTH TIBOR DOKTORl ÉRTEKEZÉSÉNEK VITÁJA

DR. SIPOS BÉLA

A Magyar Tudományos Akadémia Tudo—

mányos Minősítő Bizottsága nyilvános vitára bocsátotta dr. Tóth Tibor egyetemi docens;

nek. a Pécsi Egyetemi Könyvtár főigazgató- jának ..A magyar mezőgazdaság struktúrája a két világháború között" című doktori ér—

tekezését. A nyilvános vitára 1985. november 28-án a Magyar Tudományos Akadémián ke—

rült sor nagyszámú résztvevő előtt.

A Bíráló Bizottság tagjai voltak: dr. Mé- száros Károly kandidátus, dr. Orbán Sán-

dor, a történelemtudomá-ny doktora (a Bi- ráló Bizottság elnöke). dr. Puskás Júlia kan- didátus. dr. Rácz István, a történelemtudo- mány doktora. dr. Szuhay Miklós kandidátus (a Bíráló Bizottság titkára). A doktori érte- kezés opponensei: dr. Csáki Csaba. a köz- gazdaságtudomány doktora, dr. Gunst Pé- terkkandidátus és dr. Ránki György akadé-

mi us.

AZ ERTEKEZÉS TÉZlSEl

A jelölt több mint két évtizedes kutatá- si eredményeit, módszertani tapasztalatait hasznosította doktori értekezésében. 1970—től 1983-ig Tóth Tibor a Központi Statisztikai Hivatal Történeti Statisztikai Kutatócsoport—

jában dolgozott, és l980-tól vezetője is volt a kutatócsoportnak.

Az értekezés témaköréből eddig három könyvet publikált. Kutatási módszere inter- diszciplináris jellegű, a történelemtudomány.

az agrárgazdaságtan és a matematikai sta- tisztika (faktor—. diszkriminancia- és klasz- teranalizis) ismeretanyagát is felhasználja.

A vizsgálatok meghatározó forrásául az Országos Magyar Gazdasági Egyesület ál- tal az 1920—1930-as években kezdeménye- zett és részben irányított háztartás-statiszti- kai adatgyűjtés eredményei szolgáltak. Az ország két nagy régiójára. az Alföldre és a Dunántúlra vonatkozóan összesen 934 válla- lati zárómérleg adatai voltak kigyűjthe- tők. s ezek együttese az ország mezőgazda- sági területének közel másfél százalékát je—

lentette. Ezt a reprezentációt külön is hang—

súlyozni kell, mivel ennek mértéke egész Eu- rópában ekkor csak Hollandiában volt ma- gasabbuAz adatbázis tehát ezért is. de a forráskészítés egykori koncepciójából követ- kezően is — bizonyos megszorításokkal — jó

reprezentációként kezelhető. A forrásbázis lényeges eleme továbbá az. hogy a vállalati mérlegeket földrajzi, illetve a hagyományos földnagyság szerinti csoportosításban mu- tatja be.

Az értekezés célja az volt. hogy a mérle—

gekkel reprezentált gazdaságokat az egész mezőgazdasági ágazat minél teljesebben átfogott. működő hatásrendszerében vizs—

gólja. E rendszerszemléletű megközelítésből következett, hogy a statisztikailag megra—

gadható struktúrák elemzésének legkézen- fekvőbb módszereihez. összefoglalóan a ma- tematikai statisztiko különböző eljárásaihoz

folyamodott a jelölt.

A közgazdasági környezet adottságait és az agrártermelés erőforrásviszonya—it leíró el- beszélő részeket követően az agrárágazat funkcionális struktúrájának meghatározását szolgáló vizsgálat első lépéseként eredetileg az ún. főkomponens-elemzés felhasználásá- val elemezte az egész adatbázis belső struk- túráját, illetve külön-külön a hagyományos szempontok szerint létrehozott hat részhal—

mazt is (dunántúli, illetve alföldi nagy-. kő- zép- és kisgazdaságok).

Ezt követően kisérletet tett az adott gaz—

dasági viszonyok szempontjából adekvátabb csoportositás—tipizálás megalkotására. Ezt az ún. diszkriminancia-analízis felhasználá—

sával tette meg. s eredményként a rendelke- zésünkre állá. jelentős reprezentativ értékek—

kel biró bázist. hat 64 százalékos - véle—

ménye szerint jelentős —- korrektségű cso—

portra sikerült osztani.

Az értekezés főbb eredményei a követke—

zőkben foglalhatók össze.

1. Az értekezés azt bizonyította. hogy egyfelől az első világháborút követő határ—

változásokkal. másfelől pedig a monarchia belső piacának összeomlásával összefüg- gésben az egész magyar gazdaságra s e—

zen belül a mezőgazdaságra is -—- Kornai János modellje alapján —- az erőforrások tartós túlkinálata. a slack nagy mennyisé- ge és a nagyon kemény. csak ritkán és át—

menetileg .,puhuló" keresleti és költségvetési korlátok voltak a jellemzők.

2. Az értekezés igazolni kivánta azt. hogy a kialakult helyzet — bár a földmegoszlás jogilag szankcionált egészségtelen rendsze—

re is feltétlenül szerepet játszott -—- főképpen