Statisztikai szótár: A statisztikai csoportosítás

STATISZTIKAI SZÓTÁR*

A STATISZTIKAI CSOPORTOSITÁS

A csoportosítás kérdése a statisztika tudományának alapvető jelentőségű prob—

lémája. A különféle statisztikai módsze—

rek alapja és kiindulási pontja a meg- figyelés egységeinek csoportosítása. Cso—

portosítás nélkül nincsen tudományos statisztika.

A statisztika gyakorlati értékét az határozza meg, hogy a csoportosításokat mennyire helyesen és sokoldalúan, és milyen gyakran alkalmazzuk. A statisz—

tikai megfigyelés során végzett egyes műveletek eredményei az úgynevezett elsődleges feljegyzések, amelyek a meg—

figyelés egységeit jellemzik. Ha az elsőd—

leges feljegyzések már rendelkezésünkre állanak, további feladatunk az lesz, hogy _ összegezzük ezeket. Az összegezés ered—

ményeként nyerjük a statisztikai táblá- zatokat. A statisztikai adatok összegezésé- nek központi,'módszertani kérdése a meg—

figyelés egységeinek csoportosítása. A sta—

tisztikai adatokat az összegezés alkalmá—

val úgy kell csoportosítanunk, hogy a to—

megjelenségek objektív—tudományos meg—- ismer—éséhez alkalmas eszközül szolgál—

janak.

A statisztikai csoportosítás legfontosabb célja, hogy egybefoglalja az egy— és ugyan—

azon típusú jelenségeket és ugyanakkor elhatárolja ezeket a más tipushoz tartozó, másfajta jelenségektől.

A csop ortosítás menete elkövetkező:

1.—az alapvető ismérvek kiválasztása, ami lehetővé teszi, hogy a különböző típusú jelenségeket egymástól elhatá—

reljuk,

2. azon megfigyelési egységek kiválasz—

tása, amelyek a csoportosítás alapjául szolgáló ismérvnek megfelelően alémeg—

határozott egyik vagy másik csoport—

hoz tartoznak,

3. a csoport—összesítés megszerkesztése, amely lehetővé teszi a statisztikai adatok további feldolgozását és a jelenségek minden oldalról történő elemzéséhez szük—

séges különféle statisztikai eljárások és

*módszerek alkalmazását.

A fenti műveletek közül a második és harmadik jelenti a tulajdonképpeni sta—

tisztikai összesítést.

* Ebben a rovatban a fontosabb statisztikai legal- , [makett ismertetjük a Szovjetúnióban megjelent ,,Társadalomgazdnság—snittsztikal tájékoztató szó—

tár" alapján. —— (Szlovarj-szpravocsnik po szocialno- ekonomicseszkoj sztatlsztike. Goszplanizdat llákindá- aa) Moszkva. 1948. 16—19. old.

186

Magyarázzuk meg a mondottakat egy példával! Azt a feladatot kaptuk, hogy a népszámlálási adatok alapján temat—

mányozzuk a Szovjetúnió népesééyét.

Nyilvánvaló, hogy az anyagot a népesség tényleges letelepedése (földrajzi meg—

oszlása) szerint kell csoportositanunk.

Azonban egy ilyen csoportosítás nem elegendő. A különböző embereknek a termelő eszközökhöz való viszonya is eltérő. Ennek a ténynek döntő jelentősége van a népesség tanulmányozásánál.

Ily módon csoportosítási alapként a területi ismérven kívül figyelembe kell vennünk a termelő eszközökhöz való viszony ismérvet is. Az első ismérv alkal—

mazása esetében megkapjuk a moszkvai, ivanovi, stb. kerületek lakosainak számát.

A második. ismérv alapján a munkások, tisztviselők, kolhozparasztok, egyeni gaz—

dálkodók, stb. számát állapíthatjuk meg.

Az ilyen tagolás lehetőséget nyujt arra, hogy minden egyes statisztikai tömeg sajá—

tosságait és jellemző vonásait a nem, kor, foglalkozás, irni—olvasni tudás, iskolai végzettség és ezen ismérvek kölcsönös összefüggése szempontjából külön—külön kutassuk és tegyük vizsgálat tárgyává.

Az ilyen vizsgálódás során változatlanul alkalmazzuk a férfiak és nők csoportosí—

tását, ezen csoporton belül a korcsoporto- kat, az utóbbiakon belül —i—— az iskolai végzettség megállapítása céljából ——

az írni-olvasni tudás, az iskolai végzettség, a foglalkozási megoszlás, stb. szerinti cso- portosítási módszert. Lényeges kiemelni, hogy a csoportosítási módszer lehetővé teszi azt, hogy a csoportokat összekapcsoljuk egy—

mással, így például a népesség foglalkozás szerinti csoportosítását kombinálhatjuk a nem, kor, iskolai végzettség, stb. csoporto—

sítással. A csoportosítások ilyen kombi—

nációja azt is lehetővé teszi, hogy a jelen—

segeket különböző oldalakról, kölcsönös összefüggéseikben vizsgáljuk.

A társadalom—gazdasági jelenségek sta—

tisztikai vizsgálatában Lenin a csoporto—

sítási módszernek igen nagy jelentőséget tulajdonított. ,,A mezőgazdasági statisz—

tlka feladatainak kérdései" című cikké—

ben ezt irta: ,,. . . a majorsági udvarokra vonatkozó adatok feldolgozásának a lehető legtöbb és a lehető legészszerűbben és leg—

részletesebben összeállított csoportosítási és kombinációs táblákat kell nyujtania, hogy az életben már kialakult —— vagy még kialakulóban lévő (ami nem kevésbbé

fontos) —— egyes gazdasági tipusok tanul—

_ mányozhatók legyenek."

Lenin e szavaiból kitűnik, hogy a sta—

tisztikát nemcsak az életben már létre—

jött és kialakult, hanem a még csak kiala- kulóban lévő jelenségek és ezek típusai megismerési eszközének is tekintette.

A csoportosítás központi kérdése a cso—

portositás alapjául alkalmazandó ismérvek kiválasztása. Az ismérvek kiválasztásának szigorúan tudományosan kell történnie s csupán egy feladatot kell szem előtt tar- tania: a jelenségeket tárgyilagosan és bármilyen tendencia érvényesülését ki—

zárva kell tanulmányozni. , A narodnyik statisztikusok mező—

gazdasági statisztikai vizsgálódásaikban helytelen és tudományellenes csoportosí—

tásokhoz folyamodtak, hogy a falu osz—

tályrétegeződésének tagadására vonat—

kozó állításaikat valamiképpen alátámasz- szák. Lenin ,,A kapitalizmus fejlödése Oroszországban" című munkájában rá—

mutatott a narodnyik közgazdászok és statisztikusok által alkalmazott csoporto—

sitások helytelenségére; azt írta: ,,Az orosz közgazdasági irodalom jövő törté—

nésze csodálkozva fogja megjegyezni azt a tényt, hogy a narodnyik előitélet annak az elemi gazdasági követelménynek teljes mellőzéséhez vezetett, amely arra kötelezi a statisztikát, hogy a gazdát és a bér—

munkást szigorúan különválassza, még akkor is, ha bármilyen üzemgazdasági formában vannak is összekapcsolva, s ha igen sok és különféle átmeneti típus volna is közöttük".1)

A burzsoá statisztikusok arra töreked—

nek, hogy a kapitalizmus ellentmondásait valahogy elpalástolják, elkendözze'k és ezért előszeretettel alkalmaznak helytelen

—csoportosításokat. Lenin ,,Uj adatok a mezőgazdasági kapitalizmus fejlődési tör- vényeiről" című művében'tudományosan megvilágítja a gazdaságok földterület nagysága szerinti csoportositásának hely—

telenségét s ezt írja: ,, . . . a földterület nagysága szerinti csoportosítás egybe- foglalja a nagy és kisgazdaságokat, ha azok a földbirtok nagysága szerint egye—

zőek, egyesíti a tökéletesen különbözö ter—

melési móddal dolgozó gazdaságokat, olyanokat, amelyekben a családi munka—

erő van túlsúlyban olyanokkal, ahol a bér—

munka a túlnyomó. Ebből egy gyökeré—

ben helytelen és a dolgokat teljesen félre- magyarázó, a burzsoáziának azonban nagyon kedvére való, —— a kapitalizmus osztályellente'teit eltorzító kép születik.

Innen adódik a kisbirtokosok helyzetének nem kevésbbé hamis —— és a burzsoázia—

nak nem kevésbbé tetsző —— szépítgete'se, a kapitalizmus védelmezése."2)

') V. ]. Lenin: Összes művei. 3. (orcsznyelvű) kiadás, III. kötet, 124. old.

') V. I. Lenin: Összes művei. 3. (erosznyelvű) kiadás, XVII. kötet, 618—619. Old.

A szovjet statisztika egyik alapvető sajá—

tossága az, hogy a marxista—leninista elmé—

let ismereteivel van felfegyverezve, ami azt jelenti, hogy a legszigorúbb tárgyilagosággal fog hozzá a problémát: csoportosításához és a csoportosítási ismérvek kiválasztásánál ennek az elméletnek alapelveiből indul ki.

A párt és akormány a szovjet statisztiká—

tól szigorú, tudományos tárgyilagosságot kiván. Ezzel kapcsolatban meg kell emlí—

tenünk Atolotov elvtársnak a Szovjetúnió Kommunista (b) Pártja XV. kongresszusán, 1927 decemberében ,,A falusi munká"—ról mondott beszédében adott utasításait.

A Központi Statisztikai Hivatal a szovjet hatalom tízéves évfordulója alkalmával egy gyűjteményes kiadványt tett közzé:

,,A szovjet hatalom tíz évének eredményei számokban, 1917—1927" cím alatt. Ebben a kiadványban találunk egy táblát ,,Az agrár reform mérlege" címmel, amely azt mutatja, hogy a parasztság használatában lévő földterület az Októberi Forradalom utáni időszak alatt (1917—27) összesen 31%—kal növekedett. lvloloiov elvtárs rá—

világított a Központi Statisztikai Hivatal hibás számításaira:

,,Miben áll a Központi Statisztikai Hivatal főhibája ? A Központi Statiszti—

kai Hivatal a forradalom előtti időszakra vonatkozó adatokat a következő csopor—

tosításban adja: első csoport a paraszt- ság, második csoport a földbirtokosok, az uralkodó család, a kincstár és a kor- mány tulajdonában lévő földek, harmadik csoport az egyházak és a szerzetesrendek, negyedik csoport a városok, ötödik eso—

pert az intézmények tulajdonában lévő földek. A föld haszonélvezőit a forradalom utáni időszakra vonatkozóan pedig a követ—

kező három csoportba sorolja: paraszt—

ság, állami tulajdon és végül városok, intézmények és vállalatok földjei. Kitű—

nik, hogy a parasztságot mind a két eset—

ben (a forradalom előtt és után) egy cso—

portba sorolták, s —— ami a legfurcsább ——

a Központi Statisztikai Hivatal táblázatá—

ban nem szerepelnek a kulákok, közép—

parasztok és szegényparasztok, nincsen osztalytagozódás szerinti, azaz tudomá—

nyos csoportosítás".

Ez a szovjet statisztika történetéből vett pelda mégegyszer megerősíti annak fontosságát, hogy a statisztikai adatok csoportosításához csak szigorúan tudo- mányos alapon szabad hozzáfogni. A cso—

portosítás sok esetben osztályozás formájá—

ban iörténilc, ami a megfigyelés tárgyának bizonyos ismérvek alapjámtörténö jegy—

ze'kbefoglalását jelenti (ilyen pl. az ipar—

ágak szerinti osztályozás, a szakképzett—

ségi és foglalkozási jegyzék, stb.). Az osz- tályozás jelentősége a gazdaság—statisztiká—

ban rendkívül nagy. A közgazdasági élet tanulmányozása tudományosan megalapo- zott osztályozás nélkül lehetetlen.

l87