teljes egészükben és gazdasági összefüggéseikhen vesszük figyelembe és ha azok a vizsgált gazdasági folyamat leglényegesebb vonásait és irányzatait jellemzik;
4. megfogalmazta a statisztikai elméletnek azt a legfontosabb tételét, amely szerint a statisztikai csoportosítás a statisztikai adatok gazdasági elemzésének alap—
vető és döntő eljárási módszere. Az átlagszámok módszere csak a statisztikai csoporto—
sítási módszerrel való egybekapcsolása esetében válik tudományossá. A statisztikai csoportosítási módszernek az a feladata, hogy minőségileg differenciálja a vizsgált gazdasagi jelenséget és megállapítsa a gazdaságtípusokat,
5. n'iegz'illapitolta, hogy az átlagos tömegméretekben érvényesülő törvényszerű-—
ségnek nincs altalanos jellege, a gazdaságstatisztikai kutatásban ez csupán alárendelt,_
kisegítő jelentőségt'i,
6. megalapozta a gazdaságstatisztikai mutatószámoknak, mint a gazdasági jelenségek és folyamatok ,,mértékeinek" megszerkesztési elméletét,
7. Sztálin elvtárssal együtt megteremtette a szocializmus országának statisz—
tikájat, mint az univerzális és minden térre kiterjedő, okmányokra felépített ellenőrzés és számbavétel rendszerét.
Mindezek annyira fontosak, hogy ezekután az egyedüli helyes és általános következtetés ez: a gazdaságstatisztikai tudomány fejlődésének lenini szakasza Lenin első művével (1893) vette kezdetét.
Lenin művoi a statisztikai tudomány kérdéseire vonatkozó elméleti tételek és gondolatok kinn-ríthetetlenül gazdag forrásai. A szovjet statisztikusok és közgazdá—
szok kötelessége, hogy elméleti és gyakorlati munkájukban mindig a lenini eszmék——
nek ehhez a kll'lCSCSkamI'ájáhOZ forduljanak. A statisztika elméleti frontján minden hiba kiküszöbölésének és elkerülésének ez az igazi útja. E tanulmány szerzője többek között saját személyes gyakorlati tapasztalatából győződött meg erről, és gyökeresen kiirtotta saját tudatából az egyes hibás tételeket, amelyek a multban, a statisztikára való helytelen hivatkozással, az átöröklés chromoszoma—elméletének hazug védel—
mezéséhez és —— bizonyos mértékben —— a statisztikai matematikai formalizmushoz vezették, ami abban jutott kifejezésre, hogy szerző a politikai gazdaságtannal együtt a matematikát is a statisztikai elmélet egyik alapjának tekintette, holott a valóság—
ban a gazdaságtatatisztika elméletében a matematikai módszernek csupán alárendelt,
kisegítő jelentősége van. V. Sz. Nyemcsinov
Kiss Károly (MDP) országgyűlési képviselő, hozzá-
szólása a Központi Statisztikai Hivatal költségvetéséhez**
Tisztelt Országgyűlés !
Költségvetésünkben a Központi Statisztikai Hivatal 12,700.000 forintos elő—
irányzattal szerepel.
; Szitilín elvtárs egyik beszédében mondotta: ,,Semmiféle építőmunka és terv—
munka nem képzelhető el számvitel nélkül, a számvitel pedig statisztika nélkül elképzel—
hetetlen. Statisztika és számvitel nélkül nincs haladás." *
A mi tervgazdálkodásunkban a statisztikának ugyanazt a szerepet kell betöltenie, mint a Szovjetúnió példamutató tervgazdasági gyakorlatában. A Központi Statisztikai Hivatal a mult rendszer egyik az élettől és a munkásosztály érdekeitől legjobban elvo—
natkoztatott intézménye volt. Tervgazdálkodásunk szükségletei indokolták a Hivatal átszervezését. Az átszervezés egy évvel ezelőtt indult meg. Már az átszervezési munkánál és annak a szocialista statisztika szempontjai szerinti kiépítésében döntő segitséget nyujtottak az élenjáró szovjet statisztika tapasztalatai. Nagy segitséget nyujtottak a Magyar Dolgozók Pártjának és a Népgazdasági Tanácsnak a statisztikára vonatkozó határozatai. Igy a Népgazdasági Tanács iránymutató elvi határozatainak nyomán
a Központi Statisztikai Hivatal kialakította munkájában a szükséges súlypontokat, létrehozta a Gazdasági Statisztikai Bizottságot és további változtatásokat végzett munkájában.
Haladást jelent a jövőben a Hivatalnak a statisztika egész országra kiterjedő!
* Elhangzott az ötéves terv első évének a minisztertanács költségvetésére vonatkozó vitaban, 1949.
december 14—én. (Az Országgyűlés gyorskodalúnak jegyzetei, SSE—872. old.)
394
.
egységesítése terén végzett munkájában az, hogy az adatszolgáltatás gyorsabbá és pon"
tosabbá tétele szempontjából a Hivatal vidéki kirendeltségeket állít fel.
A Központi Statisztikai Hivatal feladata a szocializmust építő tervgazdaságban nemcsak egyszerűen a gazdasági és társadalmi élet elemi jelenségeinek megfigyelése, de feladata a népgazdasági tervek teljesítésenek ellenőrzése is, a gazdasági élet irányításának számszerű alátámasztása, a tartalékok kimutatása, az elért kimagasló eredmények, valamint lemaradások regisztrálása. E feladatok terén az átszervezett Központi Statisztikai Hivatal
kétségtelenül ért el eredményeket. Például : még a közelmultban is az iparstatisztika
késedeimesen és hiányosan, a tervgazdálkodástól függetlenül és csak globálisan ölelte fel nagy— és középíparunkat. Ma az ._iparstatiszíika megfigyeli egész tervköteles- iparunket gyártási eikkenkint is. Eredményei pontosabbak, határideje meggyorsult, módszerei a tervezés módszereivel azonosak. Ennek máris megvan az az eredménye, hogy olyan szervek, amelyek a multban önálló adatgyűjtéseket folytattak, ezeket abbahagyták, teljesen a Központi Statisztikai Hivatal munkájára és adataira támasz—
kodnak, azzal együtt működnek, így igen jelentékenyen tehermentesítik saját üze—
meiket.
.ÉUHÖlptII'llllk nagyarányú fejlődésének számszerű alátámasztására és ellenőrzésére—
folyamatban van az építőipari statisztika fejlesztése és megjavítása.
A mezőgazdasági statisztika _ ami nélkül szocialista tervgazdálkodás el nem képzelhető —— a multban pontatlanul, hónapos, sőt éves késedelemmel dolgozta fel a mezőgazdaság eredményeit. Ezen a téren még igen sok kivánni való és igen sok hiba van. De azért már egész sor adatgyüjtéSnek —— mint a vetésterület, a beszolgáltatás és a termeseredmények, az állatállomány statisztikájának —— határideje meggyorsult;
és adatai pontosabbak lettek. Létrejött az erdőgazdálkodás statisztikája is. A mező—
gazdasági statisztika jobb megszervezését elősegíti a társas— és az állami nagyüzemi gazdálkodás megjelenése, a termelőcsoportok alakulása.
Áru/forgalmat kimutató statisztikánk a multban alig volt. A szocialista állami és szövetkezeti nagykereskedelem létrehozásával megteremtődtek a kereskedelmi forgalom pontos statisztikai mérésének alapjai.
Éietszinvonalunk pontos mérését, a fogyasztási cikkek tervezését teszi lehetővé a most megszervezett háztartási és közélelmezési statisztika.
A községi vállalatok és közüzemek statisztikája lehetőséget ad minden olyan ipari és szolgáltatási terület felmérésére, amelyre terv készült.
Szociális és kulturálistevékenységünket, dolgozó népünk térhódítását a kultúra és az iskola területén veszi számba a társadalomstatisztika.
Különösen fontos feladatokat kell teljesítenie az egészségügyi statisztikának az egészségügy és a munkaerőgazdálkodás kérdéseinek kimutatásával és az itt jelentkezőt tartalékok feltárásával.
Megindultak új adatgyűjtések. Ilyenek a lakóház- és az építési statisztika, a balesetek havi statisztikája, az Országos Közegészségügyi Intézettel közösen végrehajtott meg—
betegedési statisztika és az iskolán kívüli tömegoktatás statisztikája.
Fontos munkája az átszervezett Központi Statisztikai Hivatalnak az ez év elején végrehajtott népszámlálás adatainak feldolgozása. A Hivatal ezt a munkát a régi időben szokásos ket—három esztendős időtartam helyett egy év alatt lényegében befejezi. Igy a lakosság foglalkozási megoszlására vonatkozó adatok egy része máris rendelkezésre áll, míg, a mezőgazdasági vonatkozású adatok most vannak nyomtatás alatt.
Az elért eredmények mellett a Központi Statisztikai Hivatal munkájában kétség- telenül vannak még komoly hiányosságok is. Nem történt meg kellő mértékben a statisztika fontosságának tudatosítása, a Hivatal még nem tudta felkelteni a széles tömegek érdeklődését a statisztika fontossága iránt. A statisztika rendszerének az eddiginél pontosabban kell követnie a tervezés rendszerét és fokoznia kell a munkát annak érdekében, hogy az.
adatok még pontosabbak legyenek és még gyorsabban álljanak rendelkezésre.
Statisztikai rendszerünk egész alapvető hiányossága, hogy az együttműködés a Köz—
ponti Statisztikai Hivatal és a különböző operatív szervek —— például a minisztériumok ——
között még mindig nem elég kielégítő, habár ezen a téren is komoly haladás mutatkozik.
A párhuzamos statisztikákat, a különböző szervek egymástól független, egymást keresztező statisztikai adatgyüjtéseit, amelyekkel az üzemeket feleslegesen terhelik meg, még nem sikerült a kívánt mértékben leépíteni. Ötéves népgazdasági tervünk sikerének biztosítása megköveteli, a költségvetés segítsége pedig lehetővé teszi, hogy a Központi Statisztikai Hivatal munkájának e hiányosságait rövid időn belül felszámolja.
