Nezvál Ferenc országgyűlési képviselő hozzászólása a Központi Statisztikai Hivatal költségvetéséhez

(1)

SZBMLE

153 Nezvál Ferenc országgyűlési képviselő hozzászólása a Központi Statisztikai Hivatal költségvetéséhez

Az országgyűlés 1956. évi február 9—i ülésén Nezvál Ferenc képviselő, a város- és községgazdálkodási miniszter első he- lyettese a költségvetési vita során a Köz—

ponti Statisztikai Hivatal munkájával

foglalkozott. Megállapította: ,,. ..a múlt

évben javult a Központi Statisztikai Hi-

vatal munkája. A Központi Statisztikai Hivatal tájékoztató jelentései átfogóbbak lettek, jobban bemutatják a népgazdaság fejlődésének egész folyamatát és az egyes

népgazdasági ágak közötti összefüggése—

ket. Emelkedett a statisztikai elemzés színvonala is. Javult a statisztikai fegyelem, az adatszolgáltatás megbízhatósága és ezen a téren is csökkent némileg a hű- rokrácia. Az elmúlt évben ennek ellenére

több esetben előfordult, hogy egyes irá- nyitó szervek a statisztikai munka egy- szerűsítésének elvét figyelmen kívül hagyva, újabb növekvő adatigényeket tá—

masztottak. Ezekkel az igényekkel szemben a Statisztikai Hivatal nem lépett fel

mindig a kellő eréllyel, aminek követ—

keztében még számottevő a párhuzamos

és felesleges statisztikai adatgyűjtés. Még mindig gyakori az engedélynélküli adat-

szolgáltatás és szép számmal-akadnak ma

is megbízhatatlan adatszolgáltatások. Ép—

pen ezért a Statisztikai Hivatal munká—

ját a következő időkben mindenekelőtt a statisztikában megnyilvánuló bürokrácia

további csökkentésére és megszüntetésére

kell összpontosítani.

A Központi Statisztikai Hivatalnak ér—

vényesítenie kell törvényes jogait és szi—

gorúan el kell járnia az engedélynélküli statisztikák elrendelőivel szemben, még, ha azokat a Statisztikai Hivatal szervei készítik is elő. Hasonlóképpen az adato—

kat meghamisítókkal és az adatszolgálta—

tási határidők túllépőivel szemben is.Fel—

tétlenül biztosítani kell, hogy a bizonylati

fegyelem érvényesüljön. A statisztikát jobban a tervezés szolgálatába kell állí—

tani. A Központi Statisztikai Hivatal adatgyűjtéseinek a tervteljesítés ellenőr—

zése mellett lényegesen nagyobb segítsé—

get kell nyújtaniok a tervek elkészítésé—

hez." '

A textilipar fejlődése

1945—1954

A magyar textilipar utolsó évtizedben

végbement fejlődéséről egy rövid tanul—

many keretében minden részletében be- számolni igen nehéz feladat. Nehéz, mert egyrészt a textilipar gyűjtőfogalom, amely több iparágat foglal magában, amelyek önmagukban is érdemesek arra, hogy fej—

lődésükről beszámoljunk, másrészt egy- egy iparág munkájának értékelésénél olyan sok szempont, megvilágítandó kö—

rülmény merül fel, hogy egyes kérdések részletesebb megvilágítása csak más

szempontok tárgyalásának rovására le—

hetséges. Ez a tanulmány nem kíván a textilipar fejlődésének minden problémá—

jára, a tárgyaltakkal egyenlő fontosságú minden kérdésre kitérni, csak néhány fontos terület —— egy rövid tanulmány ke—

retében lehetséges —— részletesebb megvi—

lágítását tűzte ki célul.

Előljáróban még arra is rá kell mutat—

nunk, hogy a tanulmány összeállítását

igen megnehezítette az a körülmény, hogy az egyes kérdések megvilágításához szük—

séges adatok nem minden időszakról vagy nem az egész területről állnak ren—

delkezésre. Ilyen esetekben is megpró—

báltuk megközelítő adatokkal jellemezni a vizsgáit problémát, ez azonban nem pó—

tolhatja a számszerű bizonyítást.

A magyar textilipar kialakulása

A magyar textil—nagyipar a két világ- háború között fejlődött ki. A húszas évek—

ben jelentős külföldi részvétellel egymás után alapították a magas profitot bizto—

sító textilgyárakat. A gyáralapítást előse- gítették a magas védővámok, amelyekkel a tőkésosztály a maga számára biztosi-