Statisztikai híradó

(1)

STATISZTIKAI HíRADÓ

SZERVEZETI HíREK —- KÖZLEMÉNYEK

A KGST nemzeti jövedelemmel fog- lalkozó állandó munkacsoportja 1963.

november 14—29 között Moszkvában tar—

totta meg negyedik ülését. Az értekez—

let munkáját négy szekcióban végezte.

A szakértők megtárgyalták és elfogad—

ták a tagállamok mezőgazdasági terme—

lésének, ipari termelésének, felhalmo- zási alapjának és beruházásainak, vala—

mint fogyasztási alapjának összehason- litására vonatkozó jelentéseket. Megvi—

tatták az említett négy területre vonat—- kozó' eddigi munka továbbfolytatásának és az 1966—1970-es időszakra alkalma- zandó * módszertan kérdéseit. A magyar küldöttség vezetője Mód Aladárné, a KSH főosztályvezetője volt. A delegáció tagjai Árvay János, a KSH osztályveze—

tője, Deák Ferenc, a KSH osztályveze_

tője, Drechsler László, a KSH osztály-, vezetője, Tűű Lászlóné, a KSH osztály—

vezetője, Drecsin József, az Országos Terv—

hivatal osztályvezetője, Ulbrich Sándorné, az Országos Tervhivatal közgazdásza.

Arányi Emil. a KSH csoportvezetője, Csarnok Attila, a KSH csoportvezetője, Szilágyi György, a KSH főelőadója és Kőszegi Lászlóné. a KSH főelőadója voltak,

KGST értekezlet beruházási kérdések—

ről. 1964. január 14—22 között a Köl- csönös Gazdasági Segítség Tanácsa tag—

országainak a beruházások tervezésével (és statisztikai megfigyelésével foglalkozó szakértői Moszkvában értekezletet tar—

tottak. Az országok küldöttségei a Bu—

karestben 1961. áprilisban elfogadott alapelvek figyelembevételével kidolgoz—

ták a beruházások ágazati besorolásá—

nak módszerét, és meghatározták az egyes iparcsoportokba és népgazdasági ágakba tartozó beruházások jegyzékét.

Az értekezlet megvitatta és összefog—

lalta az 1966—1970—es tervidőszak be- ruházásainak koordinálásával kapcsola—

tos legfontosabb feladatokat.

A magyar delegáció tagjai Beck Béla, az Országos Tervhivatal osztályvezetője,

7*

Deák Ferenc, a Központi Statisztikai Hivatal osztályvezetője, Feles György, a Központi Statisztikai Hivatal osztály- vezetőhelyettese, Galla László, az Orszá—

gos Tervhivatal osztályvezetőhelyettese, Vartus Iván, az Országos Tervhivatal főelőadója és Kovács Tamásné, a Köz—

ponti Statisztikai Hivatal előadója voltak.

KGST ülés Budapesten. A KGST Közgazdasági Állandó Bizottsága munka—

termelékenységi kérdésekkel foglalkozó munkacsoportja 1964. január 28 és feb—

ruár 5 között Budapesten tartotta ötö—

dik ülését a Központi Statisztikai Hi—

vatal épületében. Az értekezleten meg—

vitatásra kerültek a termelékenység összefoglaló (érték) mutatók alapján tör—

ténő nemzetközi összehasonlításának, a naturális mutatókon alapuló összehason—

lításoknak, továbbá a mezőgazdasági munka termelékenysége országok közötti

összehasonlításá'nak kérdései. Megtár—

gyalták 'a munkacsoport ez évi munka- tervét, és javaslatokat fogadtak el a határozatok végrehajtásának ellenőrzé- séről. A munkacsoportban a KGST Tervosztályának részéről I. Szfetlcu, a Tanács Titikársága Közgazdasági osztá- lyának képviseletében B. Szergienko és J. Kolarzs, a Mezőgazdasági osztályról Z. Gasztonyt vett részt. Az ülésen részt vett, bolgár delegáció vezetője N. Kara, nedy'alkov, a csehszlovák *delegációé K.

Vignalilc, a magyar delegációé Román Zoltán, a német delegációé G. Franek.

a román delegációé K. Hidas, a szovjet delegációé D. Onika volt. Az ülés mun—- kájában résztvett Szederkényi Henrik, a magyar Mezőgazdasági üzemszervezési Kutató Intézet képviselője is,

Megjelent a Demográfia 1963. évi 14.

száma. A folyóiratnak ebben a számá—

ban dr. Szabady Egon ,,A magyar halan—

dóság társadalmi—gazdasági tényezőinek legújabb alakulása" c. tanulmányában a három nagy társadalmi réteg —— a mező——

(2)

3243,

gazdasági fizikai dolgozók, a nem mező—

gazdasági fizikai dolgozók és a szellemi foglalkozásúak — halandóságában mutat—

kozó különbségeket vizsgálja, és meg—

állapítja, hogy a társadalmi rétegek ha—

landósága ma sokkal közelebb van egy- máshoz, mint a század elején.

Dr. Klinger András ,,A rákhalandóság társadalmi—foglalkozási különbségei Ma- gyarországon" címmel írt tanulmányt, amelyben megállapítja, hogy a 40 éves férfiaknál a rákhalandóság maximuma

1959—1960—ban (1930—1931-hez

nyitva) a mezőgazdasági fizikaiakról a nem mezőgazdasági fizikaiakra tolódott át, a nőknél pedig mindkét időpontban a szellemiek rákhalandósága volt a leg- nagyobb.

Dr. Barsy Gyula és dr. Sárkány Jenő ,,A_ művi vetélések hatása a születési mozgalomra és a csecsemőhalandóságra"

cimű vitacikkiikben összefüggést mutat- nak ki a művi vetélések számának igen nagy emelkedése és a koraszülések szá—

ma, illetve a csecsemőhalandóság között.

Dr. Illés' György ,,Az abortusz-népsza—

porodási kérdés gazdasági vonatkozásai"

című tanulmányában kiszámítja, hogy mekkora családi pótlékot kellene fizetni a többgyermekes családok Számára, hogy a gyermekekkel járó 'kiadástöbblet ne

csökkentse a család életszínvonalát.

G. calot cikke az 1962. évi francia népszámlálás adatainak elektronikus "gé- pékke'l való feldolgozását ismerteti;

Dr. Dávid Zoltán ,,A történeti demo—

gráfiai _"források értékelésének kérdései"

(2. cikkében a történeti demográfia eddig kellőképpen ki nem használt forrásaira hívja fel a figyelmet,. és a demográfiai viszonyok feltárásának a történettudo—

mány szempontjából elfoglalt jelentősé—

gével foglalkozik.

Dr. Horváth Kálmán cikkében a halá- lozás, a budapesti vezető halálokok és az öregedés összefüggéseit vizsgálja tör—

téneti összehasonlitásra támaszkodva.

Dr. Tamásy József ,,Az 1784—1787. évi első magyarországi népszámlálás család—

és háztartásstatisztikai vonatkozásai? c.

tanulmányában megállapítja, hogy eddigi elképzeléseinket a régi magyar családok nagyságáról és összetételéről" bizonyos fokig módosítanunk kell. (A Magyar Köz—

gazdasági Társaság Statisztikai Szakosz- tálya statisztikai történeti szakcsoport—

jának 1963. szeptember 30-án tartott ülé—

sén megvitatott előadás.)

'viszo— ,

STATISZTIKAI HIRADÓ

A Demográfia 1963. évi 4. száma ezen— _ kivül gazdag könyv- és folyóiratszemlét tartalmaz.

A keresletvizsgálat néhány módszer—r tani kérdése címmel megjelent a Köz-' gazdasági Értekezések 4. kötete. Szerzői:

Benedecki Ján0sné, Ferge Sándorné, Láng Györgyné és Schnell Lászlóné

—— valamennyien a Központi Statisztikai Hivatal munkatársai —— e tanulmányaik——

ban a statisztikai adatokon alapuló fo—

gyasztáselemzés módszertani kérdéseivel;

foglalkoznak.

A kötet első részében szerzők vázoljákv a fogyasztás vizsgálatával kapcsolatos közgazdasági és statisztikai kérdéseket.

A második rész bemutatja azokat a ma—

tematikai-statisztikai módszereket, ame—

lyek eredményesen alkalmazhatók a fo—

gyasztás'elemzéssel kapcsolatos kérdések megoldásához. A tanulmány harmadik része a számításokhoz felhasznált sta—

tisztikai adatok tartalmáról tájékoztat.

Az utolsó rész a számításokhoz felhasz-—

nált 1960. évi háztartásstatisztikai adatok és számítások eredményeit, valamint a vizsgált cikkek vagy cikkcsoportok pont—- diagrammjainak és az ezeket kiegyen—

lítő. keresleti függvényeknek grafikus ábráit közli.

A kötetet bibliográfia és orosz, angol nyelvű tartalmi összefoglaló egészíti ki;

(Benedecki Jánosné —— Ferge Sándorné — Láng Györgyné —-- Schnell Lászlóné: A keres—

letvizsgálat néhány módszertani kérdése. Köz-—

gazdasági Ertekezések 4. Akadémiai Kiadó,.

Budapest, 1963. 126 old.)

Megjelent dr. Ollé Lajos: Iparstatisz—- tika c. könyve. A Pénzügyminisztérium Könyvviteli Tanulmányi Felügyelősége a közelmúltban jelentette meg dr. —Olléw Lajos: Iparstatisztika című könyvét. A kötet mind az elméleti mind a gyakorlati közgazdászok számára átfogó képet nyújt"

az iparstatisztika általános kérdéseiről, statisztikai szempontból vizsgálja azipari — termelést, a foglalkoztatottak létszámát"

és munkaidejét, a munka termelékeny-—

ségét és a munkabéreket. Külön fejezet foglalkozik az anyagstatisztika, az Ein—- költség- és a költségstatisztika kérdései——

vel.

(Dr. Ollé Lajos: Ipar-statisztika. Pénzügymi—

nisztérium Könyvviteu Tanulmányi Felügye—

lősége. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó—

Budapest, 1963. 166 old.)