Statisztikai szótár: Népgazdasági mérleg

(1)

STATISZTIKAI SZÓTÁR*

NÉPGAZDASÁGI MÉRLE G

A Szovjetúnió népgazdaságának mérlege a bővített szocialista újratermele'st jellemző konkrét gazdasági mutatószámok rendszere.

N. A. Voznyeszenszkij ,,A Szovjetúnió hadigazdasága a Nagy Honvédő Háború éveiben" c. munkájában kimutatja, hogy a népgazdasági mérleg tervszerűsége a Szovjetúnió hadigazdálkodásának meg—

különböztető sajátossága. ,,A népgazda—

ság tervszerűsítésének e legbonyolultabb fokozatát a szocialista társadalom fel—

tételei tették lehetővé. A második világ-

báború alatt az Amerikai Egyesült Álla-

mokban a burzsoá állam a hadifontosságú nyersanyagok elosztása felett csak kor—

látozott ellenőrzést tudott gyakorolni.

A háborús idők megrendeléseinek véget—

értével ez az ideiglenes ellenőrzés is

megszűnt.")

A népgazdaság számviteli mérlegének összeállítása a szovjet szocialista gazda-

ságstatisztika legfontosabb szintetikus

munkássága. Ezt a munkát teljes egészé- ben a népgazdasági mérleg tervszerű feladatai határozzák meg.

A mérleg egyes mutatószámai feltárják a bővített újratermelés általános körül—

ményeit, az újratermelés anyagi elemei- nek —— termelés, fogyasztás és felhalmo- zás, —— valamint a népgazdaság egyes ágainak —- ipar, mezőgazdaság, közlekedés stb. ——arányait és anépgazdasági mérleg egyes ágaiban megnyilvánuló fontosabb gazdasági összefüggéseket és aranyokat (így a fém— és fűtőanyag-mérlegben, a népesség jövedelmeinek és kiadásainak mérlegében mutatkozó arányokat). A bővített szocialista újratermelés ütemé—

' Ebben a rovatban afontosabb statisztikai fogal—

makat ismertetjük a Szovjetúnióban megjelent .,Társadalomgazdaság—statisztikai tájékoztato szó- tár" alapján. —— (Szlovarj-szparoesnlk po szocialno—

economicseszkoj sztatisztike. Goszplanizdat II.

kiadása, Moszkva, 1948, 85—89. old.)

1) N. A. Voznyeszenszkíj: A Szovjetúnió hadi—

gazdasága a Nagy l—ionvédő Háború éveiben. Magyar . zovjet Közgazdasági Szemle és az ,,Anonymus"

(magyarnyelvű) kiadasa, Budapest, 1948, 88. old.

nek, tényezőinek és az anyagi termelés arányainak minden oldalról való szintetikus jellegű vizsgálata egyrészt fel—

fedi a népgazdaság visszamaradt ágait, másrészt kimutatja azokat a tartaléko- kat, amelyek a termelés további fokozá- sára felhasználhatók. (

A népgazdasági mérleg kidolgozásának feladatát a szovjet közgazdászok előtt 1929. évben Sztálin elvtárs szabta meg.

Sztálin elvtárs kimutatta, hogy a köz- gazdasági szektorok ,,egyensúlyáról" szóló elmélet nem egyéb, mint az újratermelés és a mérleg fogalmának marxista-ellenes, burzsoá—restaurációs törekvésű magyará—

zata. Következőleg a szovjet népgazdasági mérleg összeállításának egyedüli helyes alapja a bővített újratermelés marxista elmélete.

A népgazdasági mérleg konkrét feladata abban áll, hogy megadja a terv—

szerű szocialista újratermelés folyamatá—

nak és eredményeinek minden oldalról való jellemzését. Ezt a feladatot a táblá- zatok ésaz egységes célt szolgáló, egy—

mással összefüggő mutatószámok: a ter- melés, a társadalmi termékek cseréje, elosztása és fogyasztása, a nemzeti va—

gyon és társadalmi munka mutatószámai—

nak segítségével oldják meg.

Az évenkint összeállított népgazdasági mérleg alapvető táblázatai az alábbiak:

1. A társadalmi termékek termelésének és elosztásának mérlege.

Ez a mérleg a társadalmi termékek anyagi jellemzését adja, mégpedig az alábbi részletezésben: a) az évi össz- termelés, a nemzeti jövedelem és fel—

halmozás nagysága, valamint anyagi és dologi összetétele, a termelési eszközök és fogyasztási javak termelésének aránya;

a termelési költségek és az egyéni fogyasz—

tás anyagi összetétele, b) a népgazda—

sági termelési ágak kölcsönös összefüggé- sei, c ) az állami és szövetkezeti vállalatok—

l03

(2)

nak a termelésben és a tőkefelhalmozás- ban való részvétele, d) a társadalmi tulaj—

donnak, az egész nemzeti vagyonnak, valamint az állami felhalmozás terjedelmé—

nek és összetételének változása. A mérleg egye—§ tételeit pénzértékben, folyó árakon számítva mutatják ki. Ezekkel együtt a mérleg egyes elemeit (termelés, fogyasz—

tás, felhalmozás, nemzeti vagyon) vál—

tozatlan árakon is értékelik, ami bizto—

sítja több esztendő adatainak össze—

hasonlithatóságát.

2. Az alapvető anyagi alapok termelésé—

nek és elosztásának mérlege.

A társadalmi javak termelési mérlegé—

nek kiegészítésére szolgál egyrészt az alapvető anyagi alapok mérlege, amely- ben természetes mértékegységekhen jut kifejezésre a legfontosabb nyersanyagok,

gépi berendezések, fűtőanyag," elektromos

energia, élelmiszer, valamint egyéb áruk és termékek termelése és felhasználása, más—

részt a közlekedési, szállítási stb. mérleg.

3. A nemzeti jövedelem termelési és elosztási mérlege. (Pénzügyi mérleg.)

A mérleg visszatükrözi az össztermelés értékesítési folyamatát, a vállalatok, ín—

tézmények és a népesség jövedelmének alakulását, megoszlását, valamint a nemzeti jövedelemnek a népgazdasági terv feladatainak megfelelő szétosztását. Ki—

mutatja: a) a népgazdaság termelését, mint az egyes termelési ágak és az egész népgazdaság pénzügyi bevételeinek és jövedelmeinek forrását, b) pénzügyi és anyagi termelési költségeket, azaz a ter—

melés önköltségét, c ) az állami és szövet—

kezeti vállalatoknak a termelt áruk érté—

kesítéséből származó jövedelmeit, (! ) a jövedelmeknek a szocialista állam által az állami költségvetésben a népgazdaság egyes ágai, a közoktatás, közegészségügy, közigazgatás és a honvédelem között tör- tént elosztását, e) a népesség egyes cso—

portjainak bevételeit és kiadásait.

Az általános jövedelmi mérleg kiegé—

szitésére szolgálnak a vállalatok, intéz—

mények és a népesség külön bevételi és kiadási mérlegei.

4. A munkaerőmérleg magába foglalja az alábbi mutatószámokat: a) a munka- erőalapok megoszlását az anyagi termelés és a különféle közérdekű tevékenységek egyes ágai között, b) a munkaerőalapok

l04

kiegészítését, különös tekintettel a szak—

képzett munkára, e ) a munkaerőalapok.

kihasználását és a munkatermelékenység, emelkedését.

A munkaerő általános mérlegének ki—

egészítésére szolgálnak az egyes munka- mérlegek és a szakképzett káderek különe mérlegei.

A népgazdasági mérleg külön részét, alkotó munkaerőmérlegnek az a rendet—

tetése, hogy kimutassa a társadalmi ter- melésben már foglalkoztatott vagy még felhasználható munkaerőforrások nagy——

ságát, jellemezze a munkaerő—kihaszná—

lást és megvilágítsa a rendelkezésre álló tartalékokat.

A munkaerőalapok és a munkaidő ki—

használásának mérlege egymástól kü- lönbözik.

A munkaerőalapok mérlegében a népes—

ség a fizikai személyek száma vagy a *

munkások évi átlagszáma szerint szerepel;

a munkaidő kihasználási mérlegében az ősz—

szes számszerű adatokat vagy emberi években, vagy emberi munkanapokban stb. tüntetik fel. A mnnkaerőforrások mérlegét egy meghatározott időpontra (egy év, valamely negyedév elejére, stb.) vonatkozóan a fizikai személyek lét—r száma vagy a dolgozók évi átlagszáma szerint, mig a munkaidőkihasználási mér—

leget csak az emberi munkaév, emberi munkanapok szerint állítják össze egy meghatározott időtartamra vonatkozóan.

A munkaerő mérlegét az alábbi vázlat szerint számítják ki :

A népesség száma (ezrekben) Megnevezés

Munkaerőalap összesen. . Ebböl :

Munkaképes korúak száma ...

Öreg és serdülő mun-

kások száma ...

A munkaerőalapok meg- oszlása

Állami vállalatok és

intézmények munká- sai és tisztviselői . . . Kolhozparasztok és kolhozmunkások, szö- vetkezeti iparosok Egyéni gazdálkodók és nem szövetkezeti iparosok ...

Tauoneok ...

Háztartási és mellék—

gazdasági dolgozók. .

(3)

; A munkaképes lakosság munkaidő ki- használási mérlegét általában a következő vázlat szerint állítják össze: a mérleg egyes tételei az ország munkaerejének a termelési szektorok és a népgazdaság egyes ágai között való megoszlását tartal- mazzák, a számadatok pedig feltüntetik a munkaképes lakosság naptári munka—

idejének emberi munkanapokban kifeje—

zett felhasználását.

Külön táblázatba foglalják az alkalmazott munkaerő hullámzását egyrészt az egész népgazdaságot tekintve, másrészt az

egyes minisztériumok és iparigazgatósa—

gok alá tartozó vállalatok és szervezetek szerint.

A táblázatokat egy meghatározott idő-

"szakra —— pl. negyedévre vagy egész ., évre ——- vonatkozóan állítják össze. A táblázat mutatja az év (vagy negyedév) eleji munkás- és tisztviselői létszámot, annak csökkenését, a továbbképzési tan—

folyamokra küldöttek számát és a

munkáslétszam kiegészítésének forrásait.

Ezenkívül feltünteti a táblázat a nép- gazdasági tervek és a termelési program—

mok teljesítésével kapcsolatos munkaerő- szüks'égletet, valamint ezen munkaerő szükséglet biztosítására vonatkozó szám—

szerű adatokat is.

A táblázat a következő tételeleket lar-

talmazza: 1. Munkások és tisztviselők

száma az időszak elején. 2. Kilépések:

a) természetes okok miatt: öregség, betegség, munkaképesség elvesztése, b) tanulás miatt, e) más szervezethez való átlépés miatt, 3. Belépések: a ) munkás-—

tartalékból, b) szakiskolákból, technoló—

giai és főiskolákból, c) kolhozparasztok, egyéni gazdálkodók közül, stb., d) más üzemekből és intézményekből; 4. A mun—

kások létszáma az időszak végén, a ki—

lépők nélkül, beleszámítva azonban a' belépőket. 5. A termelési terv végre—

Statisztikai szótár: Népgazdasági mérleg