Statisztikai szótár: Közlekedési statisztika

STATISZTIKAI SZÓTÁR* ' '

KÖZLEKEDÉSI STATISZTIKA

A közlekedési statisztika legfontosabb feladata a közlekedési tevékenység fej- lesztésére vonatkozó folyamatos, évenkinti és hosszabb időre előirányzott tervek tel- jesítésének ellenőrzése.

A közlekedésnek népgazdasági szem—

pontból alapvető formái: 8. vasúti, a vízi közlekedés (tengeri és belvízi—folyók, ta- vak, csatornák), a közúti közlekedés (gép—

kocsi és egyéb gépjármű, valamint fo—

gatolt járművek), a légi közlekedés, va—

lamint a csővezetéki szállítás. A közleke—

dési és szállítási rendszer ezen összetéte—

lének megfelelően van felépítve a Szovjet—

únió közlekedési statisztikájának szer—

vezete is.

A mutatószámok és módszerek sajá—

tossága szempontjából az összes közle—

kedési módok számbavételének tárgyköre három csoportba osztható:

Az első csoportba tartoznak azok a fejezetek,'amelyekben azok a különleges eljárások és módszerek szerepelnek, ame—

lyek a közlekedésen kívül a statisztika egyéb ágaiban nem fordulnak elő. A szó valódi és szűkebb értelmében vett köz—

lekedési statisztikát ennek a csoportnak a tárgyköre alkotja. E csoport tartalmi köre magában foglalja: a) a szállítási eszközök állományát, állapotát és fenn—

tartását (technikai statisztika), b) a szállítási eszközök teljesítményének és kihasználásának számbavételét (kihasz- nálási statisztika), c ) a közlekedés telje—

sitményének, azaz a teheráruk és utasok szállításában végzett munkának a számba—

vételét.

A második csoportba tartoznak azok a fejezetek, amelyek a gazdaságstatisztika egyéb ágaival módszertanilag azonos jel- legűek, ezek azonban az előbbiekkel tel—

jesen mégsem azonosíthatók, —minthogy a megfigyelési objektumok minőségében a közlekedés technikájának és megszer- vezésének olyan oldalai szerepelnek,

' Ebben a rovatban a fontosabb statisztikai fogalmakat ismertetjük a Szovjetúnióban me elent ,, úrsadalomgazdaság—statisztikai tájékoztat szó—

tár" alapján. (Szlovarj-szpravocsnik o szocialno—

ekonomicseszkoj sztatisztike. Goszp izdat [I.

kiadása, Moszkva, 1948, 266—273. old.) —— Rövidített közlemény.

amelyek bizonyos mértékben a számba-—

vétel lényegére is rányomjákbélyegüket.

Ebbe a csoportba kell számítanunk a teher- és utasszállitás önköltségi kalkulá- ciójával kapcsolatban az üzemi ráfordí- tások számbavételét, a közlekedésben fel—

használt tüzelőanyag és energia költségeit,, az állóalapok számbavételét, stb.

A harmadik csoportot azok a fejezetek alkotják, amelyek mind az egyes objek- tumok megfigyelése, mind az alkalmazott módszerek tekintetében a gazdaságsta—

tisztika szomszédos ágaihoz közelállók vagy azzal közösek.

Ebbe a csoportba tartoznak : az anyag—

gazdálkodási statisztika, a munkaügyi , statisztika, a beruházási statisztika, stb., A közlekedés—kihasználás statisztikai mérőszámai azok az átlagos és viszonyla- gos értékek, amelyek a szállítási forgalmi eszközök kihasználását (a megtett utak, az utak időtartama, teljesítőképesség), és a forgalmi eszközök teljesítőképességét jellemzik.

A mérőszámokat rendszerint az alábbi értékek alapján határozzuk meg: a köz—

lekedési eszközök mennyisége (járművek száma), azok időegységben, vagy távol—

ságegységben kifejezett munkateljesít— _ ménye, a szállított teherrakományokkal, vagy utasokkal befutott utak összege.

A teherkocsik átlagos megterhelésének (kihasználásának) megállapítása céljából a teherrakománnyal befutott utak összegét,

—— azaz tonnakilóméterük számát —— el—

osztjuk a kocsik által megtett utak össze- gével (kocsikilométer vagy tengelykilo—

méter.)

Ha a kihasználási folyamat elért színi vonalát csak egy bizonyos oldalról jelle—

mezzük, az ilyen egyes mérőszámok csak elvont mérőszámok. Az ilyen mutatószá- mokat csak a többi mérőszámokkal való:

összefüggésben és az abszolút adatokkal

való összehasonlításban szabad kiértéke—

lésre felhasználnunk.

A szállítási mérleg analitikus mutató- szám, amely arra hivatott, hogy jellemezze,—

az egyes területek (köztársaságok, vidé- kek vagy központok) egyes termékekben mutatkozó feleslegeit vagy hiányait, va—

! 79s

lamint minden egyes szállítási módnak a tehersZállításban elfoglalt részarányát és

jelentőségét.

A szállítási mérleget úgy számítjuk ki, mint valamely területi egységben vagy meghatározott időszakban feladott (kisebbítendő) és az ugyanoda beérkező árumennyiségek (kivonandó) algebrai kü- lönbségét. Azaz

X : a — 1)

ahol X a keresett szállítási mérleg, a a feladott áru mennyisége, () a beérkezett áruk mennyisége.

Ha a ) b, akkor az ilyen többletet pozitív szállítási mérlegnek nevezzük.

Ha az a ( b, akkor a különbség minusz előjelű és a szállítási mérleget negatívnak nevezzük. A szállítási mérleg akkor nulla

értékű, ha a : b.

A területi szállítási mérleg táblázatos formában való kiszámítását az alábbi alakban állítjuk össze: —

? Szállítási Klszállított Beérkezett Szállítási

módok áru áru mérleg

A 1 e a 4 5 s 7

Ft

a

3 !

(mm,. 84600 1.000 1.500 ; 4.000 5.000 3.000 _500

A fentebb megadott módszer szerint a szállítási mérleg az adott területben _——500 egység (például ezer tonna).

Ugyanezen eredményre jutunk, ha a kivitel és behozatal mennyiségeit állítjuk szembe egymással (a 3. rovatból kivonjuk a 6. rovat értékét).

Ebből a példából látható, hogy a szálli- tási mérleg a teherszállítások tiszta különb ségét mutatja, azaz a tiszta behozatalt, ha a szállítási mérleg negatív és a tiszta kivitelt, ha a szállítási mérleg pozitív.

* Láthatjuk a fentiekből azt is, hogy nulla értékű szállítási mérleget csak akkor kap—

hatunk, ha a kivitel nagysága egyenlő a behozatallal.

A szállítási mérleg kiszámítását a le- hetőséghez képest a területen belül szo—

kásos Összes szállítási módokra vonat—

kozóan kivétel nélkül el kell végeznünk.

A szállítási és közelekedési viszonylatok statisztikája az egyes közlekedési állomások, rakodóhelyek, kikötők, területek, köz—

társaságok, valamint a vasutak és vízi útak egymásközötti teher- és utasforgal—

mának méreteit jellemzi.

A szállítási viszonylatokra vonatkozó táblázatokban kimutatják mind az el-

:80

szállított (feladott) és megérkezett teher—'

áruk mennyiségét és utasok számát, mind

pedig annak összesítését, hogy honnan

hová milyen mennyiségű teherárut szállí—

tottak az egyes vállalatok.

A szállítási viszonylatokra vonatkozó táblázatok leginkább elterjedt formája a sakktáblaszerű mérleg. A táblázat ala—

nyában rendszerint felsorolják a feladó ' (terület, vasút, stb.) állomásokat, az állítmányban pedig a rendeltetési (terü—

let, vasút, stb.) állomásokat.

A szállítási viszonylatokra vonatkaó táblázatok ilyenformán alapvető sta—

tisztikai források az észszerűtlen szállí—

tások (keresztbe és kerülő útirányon történő szállítások) megállapítására.

A forgalom sűrűsége jelenti a közleke—

dési eszközök (vonatok, hajók, gépko—

csik) forgalmának intenzitását az egyes hálózati szakaszokra vagy területekre (folyók, közútak, vasúti vonalszakaszok, megyék, körzetek) vonatkozóan.

A vasúti vonalak forgalmának átlag—

sűrűségét megkapjuk, ha az adott idő—

szakban megtett vonatkilométerek szá—

mát elosztjuk az adott vonalszakasz (a használt vasútvonal) hosszúságával.

A szállítások sűrűsége az egyes viszony—

latokban végzett szállítások intenzitását jelenti. A szállítások átlagsűrűségét meg—

kapjuk, ha az adott időszakban megtett tonnakilométerek (utaskilométerek) szá—

mát elosztjuk az adott vonalszakasz hosszúságával.

A szállítási távolsági övezetek statiszti—

kája a szállított teheráruk mennyiségé—

nek (tonnában), valamint a szállított utasok számának az osztályokra (öveze- tekre) felosztott szállítási távolságokra vonatkoztatott gyakorisági megoszlását mutatja ki.

Ezen osztályok nagyságát (távolságát) az egyes teherárukategóriák, valamint az utasok minőségi csoportjai szerint a területi (földrajzi) viszonyok figyelembe—

vételével a megfigyelés céljának megfelelő—

en állapítják meg.

A szállítási távolsági övezetekre vo—

natkozó anyagot nagy mértékben fel—

használják a megtett utak átlagos hosszú- ságának vizsgálatánál, valamint a díj—

szabási rendelkezések kidolgozásánál.

A feladott teheráruk statisztikája . az egyes vállalatok által a közvetlen (elsőd—

leges) feladóktól szállításra felvett, vagy más közlekedési vállalatoktól tovább- szállításra (átrakásra) átvett áruk meny—

nyiségét mutatja ki.

Az érkezett teheráruk statisztikája az

egyes közlekedési vállalatok állomásaira

közvetlenül a címzettnek való kiadás végett vagy más közlekedési vállalatok részére való átadás (átrakás) végett ér—

ikezett teherrakományok mennyiségét mu—

itatja ki.

A kiviteli statisztika az országterület )határain kívüli rendeltetéssel feladott 'rteheráruk (eltávozott utasok) mennyi—

aségét mutatja ki.

A behozatali statisztika az országterület határain belüli

[azaz más állam területéről érkezett teher- áruk (utasok) mennyiségét veszi számba.

Az átmenő (tranzitó— ) forgalomstatíszti- _lkája valamely idegen állam területéről más idegen állam területére feladott teheráruknak az ország területén átfutó mennyiségét és e szállítás tonnakilométer-.

teljesítményét mutatja ki.

Kereskedelmi okmányok azokat az ope—

ratív elszámolási iratokat jelentik, ame—

lyeket a teherszállítási folyamat lebonyo- áításánál használnak.

A nevezett okiratok adatainak feldol- gozása biztosítja ' a teheráruforgalom statisztikájához szükséges adatokat.

Azok a kereskedelmi okmányok, amelyek a szállító ügyfelek és a közleke—

dési szervek, vagy az egyes közlekedési fszervek közötti viszonyt foglalják ok- i'iratba, elsősorban számviteli célú iratok, amelyek mint elsődleges adatforrások

.csak kiegészítő jelle§űek.

A teheráruk nomenklaturáia az adott közlekedési ág tarifarendszerének nomen—

klaturáján alapszik, minthogy a keres—

kedelmi okmányokban, amelyeket a sta—

tisztíka elsődleges forrásként használ fel, _az egyes teherárutételeket az irányadó tarifa nomenklaturája szerint mutatják ki. Ez utóbbiak igen részletesek, többszáz tételt tartalmaznak és ilyen módon ki—

merítő lehetőséget biztosítanak a statisz- tikai nomenklatura szerinti csoportosi—

tások elvégzésére.

Ami a statisztika feldolgozásnál a teheráruk csoportosításának alapelveit illeti, ezek a megfigyelés céljától és a fel—

dolgozás feladataitól függően változnak.

A legfontosabbak e tekintetben a szál- lítási és az általános tervgazdasági szem—

pontok.

A teheráruk összes útját úgy határozzuk meg, hogy a szállított teheráruk mennyi—

ségét megszorozzuk a szállítási út távol—

ságával. A mérés tonnakilométerben (a tengeri szállításban tonnamérföldben) történik.

rendeltetéssel kívülről,—

%

A vasúti statisztikában megkülönbözf' tetunk tarifális (kereskedelmi) '*és forgalmi

teljesítményi utat. Az elsőt a kereskedelmi okmányok alapján mindenegyes szállít-, mányra vonatkozóan külön számítjuk ki úgy, hogy a teheráru súlyát a feladó és a rendeltetési állomás közötti távolsággal megszorozzuk. A másodikat pedig úgy határozzuk meg, hogy a vonatvezető menetlevelének alapján a vonaton lévő összes teheráruk súlyát megszorozzuk azon befutott vonalszakasz hosszával, amelyet a vonat a rakományok súlyának megváltozása nélkül befutott.

A teheráruk forgalmi teljesítményi út—

jának nagysága rendszerint nagyobb va—

lamivel, mint a tarifális utak nagysága.

A kiszámítási módszerekben említett kü- lönbségeken kívül legfőképpen az magya—

rázza meg az eltéréseket, hogy ,,kerülő—

utak" is előfordulnak, azaz olyan esetek, amikor a vonat nem a tarifában meg—

jelölt legrövidebb úton közlekedik.

A teheráru forgalmi teljesítményi út—

jainak adatait elsősorban a belső közle—

kedési terv tartalmával és mutatószámai—

val kapcsolatban : a tüzelőanyag és egyéb anyagok felhasználásával. a munkamor- mák megállapításával, az önköltség szá—

mitásával kapcsolatban használjuk.

A közlekedés szállítási tevékenységé- nek népgazdasági eredményeit viszont közelebbről jellemzik a tarifális utak összesítései, minthogy azokban jut ki—

fejezésre az eredményes, hasznos kihasz—

nálás. '

Tonnakilome'ter (a tengeri forgalomban tonnamérföld) az áruszállítás terén vég—

zett munka terjedelmének mértékegysége, amely 1 tonna árunak 1 kilométer tá—

volságra való szállítását jelenti. A teher—

rakományok összes útját tonnakilomée terekben fejezzük ki.

Egy tonna teheráru útjának átlagos hosszúságát (kilométerben, a tengeri forgalomban mérföldben) a teherrakomá- nyok tonnakilométerben kifejezett útjai összegének és a szállított tonnák mennyi—

ségének hányadosa fejezi ki.

Az utak átlagos hosszának kiszámítá—

sában az összesített tarifális utak mennyi—

ségét használjuk fel, minthogy ez a meny—

nyiség a teljesített teherárutonnakilo—

méter mennyiségével "megegyezik.

Az egyesrutas által megtett utak átla- gos hosszúságát hasonló módon számit—

ják ki.

A teheráruk szállítási (feladási) sűrű—' sége alatt a teheráruk azon mennyiségét értjük, amelyet egy bizonyos fuvarozási

l8l

útirányban bizonyos időszakon (rend—

szerint egy éven) belül elszállították.

A teheráruk Szállítási (feladási) sűrű—

'ségénék Stati5ztikai és grafikai kifejezé§ét tobb inutatósZámban is megadhatjuk.

Legfontosabb ezek közül a teheráruk

sűrűsége egyes vonalakon, vonalszakasmn és földrajzi útirányokban. '

A teheráruk szállítási sűrűségének egyik meghatározó eleme a vasúti csomópon—

tok és átrakodó állomások forgalma.

A területek közötti (és a közlekedési módok közötti) cserék táblázatai a teher—

áruk feladási sűrűségét juttatják ki—

,fejezésre.

A teheráruk feladási sűrűsége mérhető

mind a feladott ftonnák számával, mind pedig a megrakott teherkocsik mennyi-

ségével.

A szállítási sűrűséget árufajtánkint (cikkek vagy cikkesoportok szerint) is vizsgálhatjuk.

A feladási sűrűséget grafikailag rend—

szerint oszlopdiagramm formájában fejez—

zük ki, amelynek hossza a feladási sűrű—

ség nagyságát, az egyes színek pedig a szállított árufajtákat mutatják.

A teheráru átrakása jelenti a teheráru—

nak a vasúti szállításból vízi szállításra

—— vagy fordított viszonyban — a feladó közreműködése nélküli átadását.

A teheráruknak a tengeri és belvízi hajózás közötti kicserélése a mondottak értelmében ugyancsak átrakásnak számít.

Az átrakást a cserében résztvevő mind—

két közlekedési vállalat szempontjából számbaveszik.

A terület teheráruforgalma jelenti az adott területen belül fekvő állomások (vasút-, hajóállomások, tengeri kikötők) egymás közötti forgalmát. Az összteheráru- forgalom a feladott és megérkezett teher—

áruk összege.

A terület árufeladása jellemzi a terü—

leti árutermelés azon részének nagyságát és megoszlását, amely elszállításra kerül, valamint e termékeknek a kérdéses terü—

leten való térbeli elosztását.

A területre beérkezett teheráruk mennyisége a termelési és személyi szük- ségletek kielégítésével van kapcsolatban és általános tájékoztatást nyujt a terület nyers-, tüzelő-, építkezési és egyéb anyag- ellátásáról.

Az elszállítási koefficiens az a (száza—

lékos) viszonyszám, amely megközelítő—

leg az adott termék begyűjtött (kitermelt, _beszolgáltatott) összmennyiségének szál—

le')

litás útján fogyasztásra (felhasználásra)

kerülő hányadát jelenti.

Az utasok által megtett összes út az utas—

szállítási teljesitmény nagyságát jellemzi,

s úgy határozzuk meg, hogy az elszállított utasok számát megszorozzuk a kilométer—

ben kifejezett tarifális távolságok ős§ze-—

gével. A mértékegység az utaskllométer' (tengeri forgalomban az utasmérfold)

Az utaskilome'ter (tengeri forgalomban _

utasmérföld) az utasszállításban teljesí—

tett szállítási tevékenység mértékegysége, amely 1 utasnak 1 kilométer távolságra való elszállítását fejezi ki.

Az utasok indulási sűrűsége jelenti a;

bizonyos időszakban (rendszerint egy év alatt) egy adott irányban elszállított.

utasok számát.

Az egyes vasútvonalakon, vonalszakav- azokon, földrajzi irányokban az utasok indulási sűrűségét statisztikailag a szállí—v tások vagy a forgalom sűrűségével fejez—

zük ki; a második esetben a személy—

szállító vonatok, gépkocsik, fuvarok átla—

gos utaslétszámának számbavételével.

Az utasok indulási sűrűségének egyik

meghatározó tényezője a vasúti csomó—

pontok és átszállási állomások utas—r forgalmának nagysága.

A fajlagos utazási szükséglet együtt—

hatója jelenti az elutazott utasok számám nak és azon város, terület, vidék népes—

ségének egymáshoz való viszonyát, amely—

nek állomásáról (hajóállomásáról vagy ki—

kötőjéből) az elutazás megtörtént. Más szavakkal kifejezve: ez a koefficiensakér—

déses lakosságot tekintve egy meghatá—

rozott időszakon belül —— rendszerint egy év alatt —— az egy főre eső utazások (el—

indulások) átlagos számát jelenti.

Az együtthatót az egyes közlekedési módok szerint is, valamint az összes közlekedési eszközökre egységesen is iii-—

számítják.

Az ] tonnakilométerre ( utaskilométerre ) eső bevételt úgy számítjuk ki, hogy a teheráru- (utas) szállítási díjbevételek összegét elosztjuk azon tonnakilométer—

teljesítmények (vagy utaskilométerek) számával, amelyek ellenértékéért ezeket

az összegeket befizették. Ezt az összeget

pénzértékben fejezzük ki.

A bevételi tételeket kiszámítjuk mind az összes teherárukra, mind azok egyes fajtáira venatkozólag. Ez a közlekedés.

pénzügyi gazdálkodása tervszerűsítésének

és számbavételének, valamint minden,_

lehetséges tarifális elszámolásnak a leg—

fontosabb tényezője.