STATlSZTlKAl lRODALMl FlGYELÖ
221
presztízsvizsgálatokra. Ezért különös érdeklő- désre tarthatnak számot a Magyarországhoz hasonló fejlettségű Finnországban végzett presztizsvizsgólatok eredményei.
A tanulmány szerzőinek fő célkitűzése az volt. hogy összekapcsolják a foglalkozások presztizsére, illetve a rétegződésre vonatkozó koncepciókat. ami a korábbi gyakorlatban meglehetősen elhanyagolt vizsgálati szem—
pont volt. Tanulmányukban röviden áttekin—
tik a finn. illetve a más országokban végzett presztizsvizsgálatok főbb jellemzőit és ered- ményeit.
A foglalkozások presztízsének alakulását vizsgáló kutatások egy része (Treiman vizs—
gálatai) azt igazolta, hogy a különböző ar—
szágokban mért presztizsrangsor igen nagy fokú hasonlóságot mutat. Más vizsgálatok vi—
szont érzékelhető különbségeket mutattak ki az iparosodott tőkés, illetve az európai szo- cialista országok között (főleg a csehszlovák és lengyel adatok alapján, Haller és Bills).
A hasonlóság okát elsősorban azzal ma—
gyarázták, hogy az iparosítás folyamata han- sonló követelményeket támaszt minden or—
szágban és a foglalkozások presztizsében is tükröződik.
A finn presztizsvizsgálatok eredményei alap—
ján a szerzők arra a következtetésre jutot- tak, hogy a finn társadalomban tapasztalt presztizsrangsor nem tér el jelentősen más országok rangsorától. Az egyetemi tanár az egyetlen olyan foglalkozás, amelynek Finn- országban számottevően magasabb a presz- tizse, mint más országokban. A többi kisebb mértékű különbség alapján a szerzők vélemé—
nye szerint nem lehet egyértelműen kimutat—
ni a finn társadalomra kivételesen jellemző sajátosságokat.
Más vizsgálatokhoz hasonlóan a finn ku- tatások is igazolták azt a tételt, hogy az egész társadalmon belül az egyes foglalkozások rangsorolásánál nagyon hasonlók a vélemé—
nyek a vezető és értelmiségi, valamint bizo- nyos fizikai, azon belül is a mezőgazdasági fizikai foglalkozások presztízsének megítélé—
sében. Ezzel szemben a társadalmi hierarchia középső sávjában elhelyezkedő foglalkozások értékelésében már jelentős különbség mutat-
ható ki.
A kutatások során azt is megvizsgálták, hogy időben hogyan változik a foglalkozások presztizsrangsora. Adataik azt mutatták, hogy az ügyvédek, az építészek. a mérnökök és az egyetemi tanárok presztizse növekedett. ezzel szemben a katonatiszteké csökkent. Ez utób- bit azzal magyarázták, hogy a hadsereg mint társadalmi intézmény a modern társadalom- ban elvesztette azt a szerepét, amellyel a múlt században rendelkezett.
A foglalkozások presztízsét meghatározó tényezők közül kettőnek — az iskolai végzett- ségnek és a jövedelemnek — a hatását külön is megvizsgálták. Más országokhoz viszonyít- va a finn adatok azt mutatták, hogy az isko—
lai végzettségnek a presztizsre gyakorolt ha—
tása igen nagy, míg a jövedelemé jóval ki- sebb.
A tanulmány az empirikus vizsgálatok ada- tainak bemutatása mellett kitér a presztizs—
vizsgálatok elméleti szempontjainak tárgyalá—
sára is. A felvetődő elméleti jellegű kérdések közül különösen fontos annak megválaszolá—
sa, hogy mit mér a presztízsskála.
Korábban a rendi társadalmakban a presz—
tizs vagy társadalmi helyzet határozta meg az egyén gazdasági helyzetét. A modern társa—
dalmakban viszont a társadalmi—gazdasági helyzet határozza meg az egyének preszti- zsét, ami a korábbi időszakokhoz viszonyitva bizonytalanabb és kevésbé időtálló tényező.
llyen értelmezésben a presztizsskála többnyi—
re sztereotip elképzeléseket mér, amelyeket az egyes foglalkozások társadalmi—gazdasá—
gi jellemzői alapján alakítanak ki.
A tanulmány bemutat a presztizsről alko—
tott néhány főbb elméleti megközelítést is.
Ezek értékelése során rövid elemzést ad a foglalkozási presztizsnek a marxista elmélet- ben és gyakorlatban betöltött szerepéről is.
(ism.: Harcsa István)
KULF'OLDI FOLYÓlRATSZEMLE
Beam
GTA'I'IIGTIIKII
A SZOVJETUNIÓ KÖZPONTI STATISZTIKAI HlVATALÁNAK FOLYÓlRATA
1981. ÉVI 9. SZÁM
Belov, N.: Az állami statisztika automatizált rend- szere (ASZGSZ) a tizenegyedik ötéves tervben.
Eidel'man, M.: Az ASZGSZ szerepe az állami sta- tisztika továbbfejlesztésében.
Busev, Sz.: Az ASZGSZ software-ellátása.
Szimakova, G.: Az ASZGSZ funkcionális alrend- szereinek létrehozását szolgáló módszertani alapel—
vek.
Ivanov, N. — Vinner, I.: A közös használatú szá- mítáközpontok és az ASZGSZ program— és műszaki bázisa.
Rahmanov, M.: Az bankja (lSZHOD).
Gumeniuk, V. — Kamencev, A.
Az ASZGSZ információs bázisa.
Lefmontov, M. — Tiohín, Sz. — Fedorov, O.: Az ASZGSZ anyagi—műszaki ellátása és irányításának
továbbfejlesztése.
Csiz, V. -— Sul'gin Sz. -— Iasín, V.: A táv—adatfel- dolgozás az ASZGSZ-ben és fejlesztésének útjai.
ASZGSZ automatizált adat-
— Fedoszeev, V.:
222
STATISZTIKAI iRODALMI FIGYELÖ
Evreinov, É. -- Pozdniak, G. — Polkovszkii, L.: Az
ASZGSZ járási egységeinek fejlesztési problémái.1981. ÉVI 10. SZÁM
Vascsukov, L.: A mezőgazdasági statisztika fela- datai (: tizenegyedik ötéves tervben.
Panteleeva, V.: A termelés hatékonyságának ösz- szefoglaló mutatószáma.
Mar'iahin, G.: A mezőgazdasági termelés haté-
konyságának komplex elemzése.Szisz'kav, V.: A matematikai statisztikai módsze-
rek alkalmazása az állami statisztika automatizáltrendszerében.
Mínina. K.: A statisztikusok képzettségének emelé-
se.
Maszlov, Sz.: A tizenegyedik ötéves terv -— az if- júság lelkesedése és alkotó szelleme.
Malüsev, N.: A Szovjetunió Központi Statisztikai Hivatala számítástechnikai hálózata hatékonyságá- nak emelése.
Polkovszkii. L. -— Danilov, V. — Zaidman, Sz.: Új módszerek (: könyvvitel komplex gépesítésének beve- zetésére.
Vetésterületek. mezőgazdasági termelés, állami fel-
vásárlás.Belkereskedelmi adatok egyes KGST-országokról.
EEMOGRAHE
tavu. pro vyzkum populcőniho vivo].
A CSEHSZLOVAK SZÖVETSÉGI STATISZTIKAI HIVATAL FOLYÓIRATA
1981. EVI 3. SZÁM
Sekera, V.: A legrégibb nemzetiségi adatok or- szágunkban.
Koschin, F.: A Gompertz—Makeham—féle törvény vagy a pontosság. ,
Veselá, A.: A kiinduló korstruktúra befolyása az előrebecslés eredményére.
Schüller, V. — Dytrych, Z. — Prokopec, I.:
ládvizsgálatok részleges tapasztalatai.
Mitrega, M.: A vándorlási politika helye a tár- sadalompolitika koncepciójában.
[Hmm ....rrmswanr.
A LENGYEL STATISZTIKAI FÓHIVATAL FOLYÓIRATA
1981. ÉVI 8. SZÁM
A csa-
Kordas, J.: A létfenntartási
ságának becslése.Kuciarska-Ciesíelska, M.: A nem fizetett szabad- ságok és a családok gazdasági helyzete.
Smolinski. Zb.: Lengyel családok az 1978, évi nép- számlálás adatai alapján.
Aleksinska, I.: A gazdaságilag aktív népesség vár-
ható élettartam táblói Lengyelországban, 1978.Gorzelak, G,: Statisztikai összehasonlító elemzés:
elmélet és gyakorlat.
Rutkowski, l.: Strukturális hasonlóságok és válto- zások; kvantifikálási problémák.
Zíemieckí. I,: A mezőgazdaságon kívüli magán- gazdasági szektor az 1978. évi népszámlálás sze-
rint.
Zych, A.: A piaci áruellátás nyilvántartása és el—
számolása.
költség index pontos-
Warda B.: A vidéki területek funkcionális diffe—
renciálása és a lakásviszonyok.
Malkowska, l.: Beszámoló a mezőgazdasági mi-
nisztériumhoz tartozó létesítmények víz- és csator-
názási ellátásáról.Ofechowski, B.: A REGON-rendszer módosításának
célja és iránya.Homa, J.: A ,.Vajdasági odatbankok" működése:
a ,.SPIS" rendszer.
_ STATISTICA
A ROMÁN SZOCIALISTA KÖZTÁRSASÁG KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATALÁNAK
FOLYÓIRATA 1981. ÉVI 7. SZÁM
lonescu, A. - Dumitrescu, V. - Dumitrescu, !.
-- Specht, E.: A román ipar fejlődése. struktúrája és helye a világ iparában.
Firicica, M. —— Brínzei. N.: Románia kulturális éle-
tének fejlődése.Potorea, V.: Suceava megye iparának fejlődése.
Paina, V. Th. — Ionescu, Gh. Gh.: A műszaki—- anyagi ellátási terv ütemes végrehajtásának ellen-
őrzése.Tanasoiu, O.: A társadalmi—gazdasági jelenségek
struktúrájában végbemenő mennyiségi és minőségi
változások kvantifikálása.Purcara. I. - Ruían, O.: A matematikai szimulá-
ció lehetőségei és a gazdasági együttműködés meg-oldásának néhány kilátása.
Paun, G.: A többdimenziós döntés új kritériumai.
Calude, C. —- Calude, E.: Az Onicescu-féle mód- szer ésszerűsége a többdimenziós döntések hierar-
chizálása során.Marinescu, Gh.: Mezőgazdasági adatbázis a ház-
tartások jellemzése és szociológiai kutatások cél- jára.1981. ÉVI 8. SZÁM
Nicola, I.: A nemzeti stratégiai célkitűzések meg- valósítása.
Prisacaru, C. —- Somesan, S.: Az egy lakosra jutó éáelmiszeru textiláru— és lábbelifogyasztás kiszámí-
t sa.
Papa, M. — Vladucu, A.: Normatív előrejelző ma- dellrendszer tervezete a műszaki—gazdasági rendsze—
reket szabályozó stratégiák megalapozására.
Camasiu, !. — Stanescu, D. -— Gheorghita. M. —- Papa, St.: Módszerek a gépek és a gépi berende- zések beszerzésére vonatkozó döntések hatékonyságá-
nak fokozására.
Gheorghiu, C.: Makroszintű gazdasági rendszerek- ben alkalmazott információtáralás elvei.
Sorín, $. — Cristescu, S.: Matematikai statisztikai módszerek alkalmazása a városi közlekedésben.
DEMOSTA
A CSEHSZLOVÁK SZÖVETSÉGI STATISZTIKAI HIVATAL DEMOGRÁFIAI INTÉZETÉNEK
FOLYÓIRATA
1981. ÉVI 2. SZÁMPokorny. Z.: A népgazdaság fejlődése és a terv teljesítése Csehszlovákiában, 1980.
Pártl, J.: A csehszlovák lakosság állati termékek- kel való ellátása.
STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELÖ
223
Srb, V.: A termékenység Csehszlovákiában. 1970——
1979.
Tesarová, D.: A Csehszlovákiában dolgozó külföl—
di állampolgárok.
Link, M.: Vadászat Csehszlovákiában.
A községek integrációja Csehszlovákiában, 1980.
STATISTISK TIDSKRIFT
A SVÉD KÖZPONTI STATiSZTlKAl FOLYÓIRATA 1981. ÉVI 4. SZÁM
HIVATAL
Holmberg, I.: Egyiptom demográfiája.
Teemant, E..- A kiegészítő erőforrások elosztására szolgáló döntési anyagok készítésének modellje a svéd elemi iskolai rendszerben.
Frisén, M. — Palm, G.: A változók kiválasztása a többszörös regresszióban.
Lindström, H.: Az emlékezet szerepe a kikérdezé—
sek során.
Olafíson, A. — Skiőld, C.: A hetedik svéd mun- kaerő—felvétel. Változások a munkaerő-felvétel rend—
szerében 1981-től.
STATISTICA
adria sntic gli mrsaíti delle Umvmiii Ai Balagna Pcduvn e Palermo
A BOLOGNAI, PÁDUAI ÉS PALERMÓI EGYETEMEK FOLYÓIRATA
1981. ÉVI l. SZÁM
Colombo, A. G. — Costantini, D.: A béta-eloszlás
egy racionális rekonstrukciója.Piccolo, D.: Az AR és MA modellek megfigyel- hető területei.
Vedaldi, R. — Diana. G.: A kétszemélyes kimene- tek néhány mintavételi terve.
Papadopoulos, A. S.: Kétváltozós exponenciális hi-
bamodell túlélési vizsgálathoz.
Buscemi, S.: A Wolf-számok szerepe a napfoltok—
nál: trendkeresés.
Cocchi. D.: Az ujjlenyomatok öröklődésére vonat—
kozó hipotézisek valószínűsége.
Filippucci, C.: Közbenső fogyasztás a mezőgazda-
sági szektorokban: Emilia-Romagna példája.Monori, P.: A geometriai középérték a szórás egy
általános modelljében.
Bettuzzí, G.: A kogroduáció négyzetes indexe.
Viviani, A.: A torzítás csökkentésének lehetősége a priori információk alkalmazásával nem pontosan specifikált reláció paraméterbecslésénél.
Scardovi, I.: A társadalomtudományok statisztikai alapjai; történeti megjegyzések.
mittoiimgfbiatt
AZ OSZTRÁK STATISZTIKAI ÉS INFORMATIKAI TÁRSASÁG FOLYÓIRATA
1981. ÉVI 43. SZÁM
Bartunek, E.: Reprezentatív adatfelvételek az Egye—
sült Államokban és Kanadában.
Meisterl, W.: A kisközségek szerkezeti problémái a kommunális pénzügyi kiegyenlítés példáján.
Pilot, H.: Az automatikus szintaxis-elemzés prog-
ramozási eszköze.Grossendorfer, E.:
dex felülvizsgálata.
Kutzenberger, E.: OSIRIS — Felső-Ausztriai Statisz- tikai lnterregionális Információ-rendszer.
Az osztrák külkereskedelmi in—
Wertz, W. —- Pllug, G. —- Grossmann. W.: Máso- dik pannon szimpozion a matematikai statisztika tárgyában.
ECONUMIBSIDÉPIAIIIIIIIG
A BIRMINGHAMI EGYETEM FOLYÓIRATA 1979. ÉVI 2—3. SZÁM
Maior, l.: A vállalatok fejlődése a különböző gar dasági rendszerekben.
King, A. E.: Az új csehszlovák gazdasági mecha' nizmus makroökonómiai jelentősége.
Lackman. C. L. — Keun You. J.: Bangladesh öko- nametriai modellje és az ötéves fejlesztési terv ér- tékelése.
Duchín. F. — Szyld, D. B.: A nagyon kevés nem zéró elemet tartaimazó matrix alkalmazása interre- gionális input-output elemzésre.
Snowberger. V.: A központi tervezők és a cégek közötti kölcsönhatás; a célkitűzés kiigazításának bi- zonytalansága.
Kransiö, T, 0. M.: Egy konvex és egy választott szakaszból álló gazdasági rendszer felbontása.
1980. ÉVI 1. SZÁM
Estn'n, S. — Holmes, P. M.: A francia
teljesítménye, 1952—1978.Basu, D. R.: Az Egyesült Királyság erőforrásai ér—
ték-transzfer modelljének szimulációja. 1979.
Ríaz, T.: A hosszú távú energiapolitika megvá- lasztásának gazdaságpolitikai jelentősége.
Deissenberg, Ch.: Lineáris ökonometrioi modellek optimális ellenőrzése.
tervezés
Wirtschaft
und
statistik
A NÉMET SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG STATISZTIKAI HIVATALÁNAK FOLYÓIRATA
1981. ÉVI 8. SZÁM
Herberger, L. — Linke, W.: A születések gyakori—
ságának folyamatos megtigyelése és elemzése.
Niemeyer, F.: A lakbér-hozzájárulásban részesülők társadalmi struktúrája, lakáshelyzete és jövedelmi viszonyai.
Euler, M.: Kiválasztott, állami transzfer fizetése-
ket élvező háztartások, 1978.
Kloss, H.—G.: A munkások kereseteinek rétegződé- se. 1978.
A nyilvános számadásra kötelezett vállalatok 1979.
évi zárszámadása.
Az építési tevékenység statisztikájának kiválasztott struktúra adatai. 1980.
Vasúti közlekedés. 1980.
1981. ÉVI 9. SZÁM
Engelmann. M.: Nemzetgazdaságl elszámolások.
1981.
224
STATISZTIKAI iRODALMl FIGYELÖ
Euler, M.: Állami transzfer fizetéseket élvező sze- mélyek, 19784 A jövedelmi és fogyasztási mintavétel eredményei.
A munkanélküliség hatasa a háztartásra. A mik—
rocenzus eredménye.
Részvénytársasógi osztalékok, 1980,
Művele's alatt álló területek és gabonatermés, 1981.
Előzetes adatok.
Szociális lakásépítkezés, 1980.
Építési takarékpénztárak, 1980.
Szakképzésben részesülők, 1980. A szakmai képzés statisztikájának eredménye.
1981. ÉVl 10. SZÁM
Stache, D.: A társadalmi jelzőszámok rendszeré- nek fejlődése a nemzetközi szervezetekben.
Hoffmann, U.: Városépítési kikötések és építési te—
vékenység. Az 1979. évi épitésiengedély-statisztika.
A nyilvános számadásra kötelezett konszernek évi zórszámadósai, 1979.
Az ipari energiagazdasóg fejlődése.
Épületek és épületrészek értékcsökkenése, 1980.
Az érettségizettek tanulmányi és szakmai kívánsá-
gal, 1972—1931.
Bruttó keresetek az iparban és a kereskedelemben,
. l
az LA SOCIETG ne S'aIISI "ua a: PARIS
A PÁRlZSl STATISZTlKAl TÁRSASÁG FOLYÓIRATA
1981. ÉVI 3. SZÁM
A születéskor Vá r- különbsé- Aubenaue, M. -— Damiani, P.:
ható atlagos élettartam; nemek szerinti gek, fejlődési hatarok.
Terraza, M.: Gazdasági idősorok rövid távú elő- rejelzése. Az ARMA—modeliek becslése algoritmus se—
gítségével.
Aris. H. —- Mahé, H.: A többlethaszon elosztásá- nak vizsgálata a vállalatoknál (: iőkomponens módv szer segítségével.
Damianí, P.: A halálokok és a dohányzás és alA koholfogyasztas közötti összefüggés.
STATISTISCHE NACHRICHTEN
AZ OSZTRÁK K'OZPONTl STATISZTIKAI HIVATAL FOLYÓIRATA
1981. ÉVI 8. SZÁM
Gyorsjelentés a gazdasagi helyzetről.Gisser, R.: Természetes népmozgalom, 1980. Vég- leges adatok.
Pichler, B.:
pata.
Bartunek, E.: Szakmai megterhelés és egészségi állapot. Az 1980. szeptemberi mikrocenzus eredmé-
nyel.
Árak, 1981. második félév.
Szarvasmarho— és sertésszómlólós, Rohrbőck, G. I.: Az állati mérlege. 1980.
Grünauer, E.: A tartományok igazgatásának ener- giafelhasznc'zlósa. 1980.
Vagyonadó—statisztika, 1977.
Külkereskedelem, 1981. első félév.
Az idősebb emberek egészségi ólla-
1981. június 3.
termékek élelmezési
A FRANCIA STATISZTlKAi ÉS GAZDASÁGKUTATÓ lNTÉZET FOLYÓIRATA
1981, ÉVI 136. SZÁM
Fayolle, J,: Tőke és termelési kapacitás az ipar- ban.
Folly, M. — Gresh, H.: Az ipari termelési kapaci—
tós feleslegének hatarai.
Chadeau, A, — Fouauet, A.: Mérhető—e a háztar—
tósi munka?
Iain-Lambert, E.: A háztartások többet autóznak, az autók kevesebbet üzemelnek.
Decaudin, G. —- Milot. I.—P.: A közületi kiadások funkciók szerinti felosztása.
Bégue', I.: Társadalmi adatok: 1981 . évi kiadós.
JOURNNL OF THE
ROYAL STATISTICAL SOCIETY
AZ ANGOL KlRÁLYl STATISZTiKAl TÁRSASÁG FOLYÓIRATA (A SZÉRIA)
1981. ÉV! 3. SZÁM
Cox, D. R.: A statisztika elmélete és általános alapelvei.
Darby, 5. C. -— Reissland, A.: A sugárzás ioni-
zólósúnak alacsony szintje és a rák -— alóbecsüljük—ea kockázatot?
Diamond, M. — Stone, M.:
Guetelet-rőlr
Lythe, C. — Maimudar, M,:
termék statisztikája, 1961—1971.
Cum'e, I, D, -— Siephens, M. A.: A Greenwood- féle statisztika tovabbi tablazati értékei.
Florence Nightlngale Skócia bruttó belföldi