Vita a matematika közgazdasági alkalmazásáról

'SZENILE

22 1

VITA A MATEMATIKA KÖZGAZDASÁGI ALKALMAZÁSÁRÓL*

DR. ACZÉL ISTVÁN

Hazánkban az utóbbi években a mate—

matikai módszerek gazdasági alkalmazá—

sában jelentős fejlődés következett be, és

pozitívan zárult le annak a kérdésnek a

vitája, hogy az ilyen módszerek széleskörű

bevezetésétől mind az elmélet, mind pedig a gyakorlat gyümölcsöző megtermékenyí—

tése várható—e. Jelenleg a fő kérdés a fej—

lődés ütemének a problémája, illetve az, hogy milyen intézkedések szükségesek a fejlődés gyorsításához.

A fejlődés ütemével kapcsolatban külö- nösen fontos a kutatás és az oktatás kér- dése, elsősorban mindkettőnek távlati je- lentősége miatt. Most képezik ki azokat a

közgazdászokat, akiknek a következő 10-—

20 éven belül az általuk betöltött vezető funkciókban a korszerű módszereket napi gyakorlattá kell tenniök.

Ami a kutatások hazai helyzetét illeti, a kép nem egységes. Több témában —— pél—

dául az ágazati kapcsolatok mérlege, az iparági lineáris programozási modellek tekintetében — a népi demokratikus or—

szágok között előkelő helyet foglalunk el;

ugyanakkor más területeken — még ha az összehasonlításnál a Szovjetunió óriási elektronikus számológép—kapacitását és az e téren folyó kutatásokkal kapcsolatos nagy állami támogatást figyelmen kívül is hagyjuk —— számos tekintetben megelőz—

tek bennünket. Elektronikus számoló—

gépekkel való ellátottság tekintetében a

népi demokratikus államok szinte kivétel nélkül jobban állnak; a prágai közgazda- sági egyetemen a gazdasági alkalmazások- nak önálló tanszéke van, az elektronikus számológépekkel kapcsolatos kérdéseket

állami szerv fogja össze; a Német De—

mokratikus Köztársaság tíz egyetemét látja el elektronikus számológépekkel, a matematikai módszerek gazdasági alkal- mazásait állami szerv fogja össze; a Len—

gyel Tudományos Akadémián e módsze—

rek fejlesztésére és a kutatások koordiná-

lására önálló bizottság működik. A Szov—

jetunió példája pedig azt mutatja -— és ebben a vonatkozásban nem indokolt le—'

' A TIT Közgazdasági választmánya és a Magyar Közgazdasági Társaság 1961. december 19-én vitát rendezett a matematika közgazda—

sági alkalmazásának időszerű kérdéseiről. A vita bevezető előadását dr. Aczél István, az MTA Számítástechnikai Központjának igaz- gatója tartotta, felkért hozzászólók Bródy András, Ganczer Sándor és Kornai János vol—

amügielen beszámoló az ülés anyaga alapján az .

maradásunk —, hogy a Tudományos Aka- démia feladata az elméleti közgazdasági

kutatások összekapcsolása a matematikai módszerek gazdasági alkalmazásával, s

mindezek erőteljes fejlesztése. Ezt éppen e kutatások távlati súlyából következő jelentősége indokolja.

A matematikai módszerek alkalmazása terén fontos tisztázni a gyorsabb fejlődés

feltételeinek összefüggéseit és megvalósí- tásuk kölcsönös jellegét is. A műszaki bá-

zis —- megfelelő kapacitású és számú elek—

tronikus számológép — feltétele például

a kutatási bázis, az oktatás, nem kevésbé

az alkalmazások köre bővítésének. A ku—

tatás kiszélesítésében viszont erőteljesebb

káderképzés és továbbképzés, a szakmai publikációs lehetőségek bővítése szüksé—

ges. Mindezekhez a gazdasági vezetés fo—

kozott támogatására van szükség, aminek

ismét a gyakorlati alkalmazások tapaszta-

lataiból eredő meggyőződés az egyik fel-

tétele, s. i. t. Mindezekből nyilvánvaló, hogy a gyorsabb fejlődés feltételeit egy komplex fejlesztési tervben kellene össze—

foglalni, és a terv megvalósításáról gon-

doskodni kellene.

A tudományos kutatás fejlődését és ezen keresztül a korszerű matematikai módsze- rek gazdasági alkalmazását gátolja az a

körülmény, hogy a kutatásnak az országon

belül nincs megfelelő technikai bázisa. A különböző szervek, főhatóságok, intézmé—

nyek stb. részéről egyre több igény merül fel elektronikus számolóberendezések be—

szerzésére, és a gyakorlat azt mutatja, hogy szereznek is be ilyen berendezéseket.

A beszerzések azonban még nem hosszú időre szóló, céltudatos, átgondolt fejlesz- tési terv alapján történnek. Tekintettel

arra, hogy nagy értékű beruházásokról

van szó, és a megalapozatlan gépbeszer- zések az anyagi káron túlmenően nem se- gítik elő sem a kívánatos tudományos fej-

lődést, sem a megfelelő színvonalú gya—

korlati munkát, feltétlenül szükséges több évre szóló központi fejlesztési terv kidol- gozása, illetőleg az, hogy az elektronikus számológépek beszerzésével és elosztásával

központi szerv, felső szinten döntési joggal foglalkozzék.

Fontos probléma az is, hogy a közgaz—

dászok egyetemi képzése a matematikai módszerek gazdasági alkalmazása terén az utóbbi években tapasztalt kétségtelen fej—x—

lődés ellenére sem kielégítő, Különösen nagy hiányosság az, hogy a matematikai

222

^SZEmE'

oktatás során megszerzett ismeretanyagot

a szaktárgyak oktatásában nem alkalmaz-

zák. Általában elmondható az is, hogy a gazdasági munka területén dolgozó köz—

gazdászok matematikai képzettsége még nem kielégítő. Szükség van arra, hogy

megfelelő kereteket találjunk a közgazdá-

szok matematikai továbbképzését szolgáló

előadássorozatokra. Ezen túlmenően nö—

velni kell mind a tudományos, mind a nép—-

szerű publikációk mennyiségét.

A matematika gazdasági alkalmazásá- nak, de különösen üzemi szintű alkalma—

zásának terén a kutatómunka sem kielé- gítő. Hasznos volna, ha a népgazdaság—

tervezési szakosztály keretében meg-

indult kezdeményezés szerint, a Magyar

Közgazdasági Társaság szorosabban szer-

vezné és összefogná az e téren tevékeny—

kedő szakembereket. (Előadások, tudomá—

nyos és népszerűsítő viták rendezése, kü- lönböző szintű időszaki és egyéb publiká—

ciók közzététele stb.)

Mindezek távolról sem merítik ki a ma—

tematika közgazdasági. alkalmazásának (sokrétű problémáit, a fejlődést késleltető okok elemzését, az akadályok elhárítására vonatkozó lehetséges javaslatok felsorolá- sát. Igy többek között szükség van a köz-

gazdászok és matematikusok együttműkö—

désének fokozására, a_szakmai ,,aris'ztok—

ratizmus" ,levetkőzésére a matematikai módszerek ismerői között, az ún. ,,h—agyo—

mányos" módszerekkel szemben megnyil—

vánuló bírálat gyakorlásának és elfogadá—

sának megjavitására. Mindezek elősegít—

hetik a matematikai módszerek gazdasági alkalmazásának gyorsabb elterjedését % főként a jövőbeni gyorsabb haladás biztos alapjainak a kiépítését.

MAGYAR SZAKIRODALOM

BOGNÁR JÓZSEF:

KERESLET ÉS KERESLETKUTATÁB A SZOCIALIZMUSBAN

(Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, pest, 1961. 407 old.)

Buda—

Bognár József átfogó keresletkutatási

könyve öt nagy kérdést tesz vizsgálat tárgyává: 1. a keresletkutatás helyét a

közgazdasági gondolkozás fejlődéstörté- netében, 2. a keresletkutatás tárgyát, 3.

a keresletet meghatározó tényezőket, 4.

a keresletkutatás módszereit, 5. a keres- letkutatás és a gazdasági döntések ösz—

szefüggéseinek a problémáit! A könyv az eddig közzétett birálatokban2 — meg- ítélésünk szerint indokoltan -- jelen—

tős elismerésben részesült, azonban ezek- ben nem esett szó a könyv statisztikai vonatkozásairól, holott a munka jelen—

tős mennyiségű statisztikai tényanyag fel-

használásával, korszerű statisztikai mód—

szerek alkalmazására törekedve világít- ja meg a keresletkutatás számos problé-

máját. Ezért a következőkben a könyv

néhány statisztikai vonatkozású jellem—

zőjét említjük meg.

* Utóbbi témakörben Bognár József ,.Az idő szerepe a keresletkielégitéssel kapcsolatos gaz- dasági döntésekben" c., az 1961. június 1—5 között megrendezett Statisztikai Tudományos Konferencián tartott előadását a Statisztikai Szemle 1961. évi 8—9. száma (819—832. old.) kö— ' zölte.

' Vajda Imre: Kereslet a szocialista gazda—

ságban, Közgazdasági Szemle, 1961. évi 11. szám;

Mátyás Antal: Bognár József: Kereslet és ke- resletkutatás a szocializmusban, Magyar Tu- domány, 1961. évi 11. szám.

A könyv egészét átszövik statisztikai vonatkozások, így például az első részben a keresletkutatás és a statisztika közötti

kapcsolat tárgyalásával találkozunk, a

negyedik részben a keresletkutatás mód-

szerel elemzésénél az adatfelvételek és

az átlagszámitás több kérdését világítja meg a szerző stb., zömmel azonban a statisztikai anyag felhasználására és a statisztikai módszerek alkalmazására ——

a dolog természetéből adódóan — a könyv második és harmadik részében ke-

rül sor. Ezt érzékeltetheti egy olyan

számszerű adat is, hogy a könyvben ta- lálható 51 statisztikai táblázat közül 40 és a közölt 32 grafikonból 31 a könyv má—

sodik és harmadik részében van.

A könyvben felhasznált statisztikai

anyagok részben a piackutatás során (kii- lönböző felvételek részére stb.) nyert

adatokból, részben a hivatalos statiszti-

kai jelentésekből származnak. Előbbire a keresletkutatás tárgyát fejtegető rész—

ben példa a Visszatérő keresletet (a rá—

diókészülékek cseréjét) jellemző ábra, utóbbira az egy lakosra jutó bor— és sör-

fogyasztási adatok bemutatása, a mun-

kás- és alkalmazotti családok megosz-

lásának ismertetése stb. A statisztikai anyag kezelését a könyvben gondosság,

áttekinthetőség jellemzi. A közölt táblák szerkezete világos, szakszerű, jól kapcso-

lódik a könyv mondanivalójához, és so- hasem túlzsúfoltak. Ebben a részben ta—

lálkozhatunk szezonális indexeket bemu—

tató táblázatokkal is, melyek kiszáml—

tásának a keresletkutatás szempontjá—