hajtásának. Sőt ezen túl: ahogyan a Központi Statisztikai Hivatal [feldolgozásai a népgazdaság vezetői által kiértékelésre kerülnek és gyakran szolgálnak alapul a ter—
melés fejlesztésére szolgáló további intézkedésekre, ugyanígy az üzemi statisztika, az üzemi statisztikus az adatszerű összefüggések vizsgálatából, analiziséből fel kell hogy tárja az üzem termelésének belső összefüggéseit, fel kell, hogy hívja a figyelmet a hibákra, rendellenességekre, aránytalanságokra és ezzel kell, hogy szilárdabb támasz—
tékává váljék az üzem egész vezetésének. Mindehhez az is szükséges, hogy az üzemek statisztikai osztályai az üzemek szervezetében megfelelő súllyal rendelkezzenek, a lehetőség szerint számológépekkel és egyéb szükséges felszereléssel, annak érdekében, hogy munkájukat a mechanikus munka színvonaláról az elmélyülő statisztikai kiérté—
kelő munka színvonalára emelhessék.
A mai értekezlet nyomán a Népgazdasági Tanács határozatának megfelelően a Központi Statisztikai Hivatal az illetékes egyéb állami szervekkel együtt ki fogja dolgozni a statisztika terén végrehajtandó egyszerűsítéseket és javításokat. Az értekez- let résztvevőinek feladata,'hogy továbbra is segítsék elő a statisztika fejlesztését necsak az üzemen belül a munka megjavításával, hanem a hibák, hiányosságok feltá—
rásával, állandó kritikával. A Központi Statisztikai Hivatal feladata, hogy ezt a kri—
tikát megszervezze, az eddiginél rendszeresebben tartson kapcsolatot az üzemek sta—
tisztikusaival és ezáltal a maga részéről is biztosítsa a statisztikai munkában tapasz- talható bürokratizmus leküzdését és a statisztika szinvonalának emelését.
V. I. Lenin és az állami statisztika*
A népgazdaságnak és az államigazgatásnak nincsen egyetlen olyan területe, ahol Lenin szervező tehetségének hatalmas ereje valamely formában meg ne mutatkozott volna.
Igy az állami statisztika is a szovjet állam e nagy építőjének köszönheti létezését.
Lenin a statisztikát nemcsak államigazgatási és államgazdasági tevékenységében tartotta nélkülözhetetlennek, hanem elméleti tudományos és publicisztikai munkáiban is ez volt kutatásainak a legfőbb és legfontosabb eszköze. ,,A kapitalizmus fejlődése Oroszországban" című klasszikus munkája a zemsztvók és városok, az állami és társa—
dalmi intézmények statisztikai megfigyeléseinek anyagára van felépítve. Ebben a világos nyelvezetű, az elméleti analízis mélysége, a tényleges (statisztikai) anyag gazdagsága tekintetében páratlan munkában példát adott arra, hogyan kell a statisztikai kiad- ványok vastag köteteit olvasni és hogyan kell a nem szakemberek számára keveset mondó számoszlopokból a haladó gondolatok igazolásának fényes bizonyítékait kihámozni.
Másik munkája— a Perm—i kormányzóság kisiparáról —— mesteri példája, a statisz—
tikai anyag elemzésének. ,,Uj adatok a kapitalizmus fejlődésének törvényeiről a föld—
művelésben" című könyvében mély elemzéssel, ragyogó tudással dolgozza fel a roppant terjedelmű statisztikai adatokat.
Nem egyszer volt alkalmam Leninnel statisztikai kérdésekről beszélgetni és mindig éreztem, hogy a forradalom nagy vezére, a hatalmas szovjet állam megszerve—
zője a statisztikai anyagok mély tudású ismerője és kiváló elemzője, aki —-— milyen bámulatos gazdagsága a természetnek " bár nem volt hivatásos statisztikus, mégis a legfinomabb, legaprólékosabb részleteiben és sajátosságaiban ismerte a statisztikai munkálatok megszervezésének kérdéseit is.
Ufában ismerkedtem meg Leninnel, száműzetésem' alatt. Szibériából (szám—
űzetésből) átutazóban érkezett ide Lenin, ahol Krupszkaja élt. Másodszor Finnországban láttuk egymást az 1905-ös forradalom után. Harmadszor akkor találkoztunk, amikor az állami statisztika megszervezéséről szóló beszámolómmal jelentkeztem, ezután az állami statisztika megszervezésétől kezdve elég gyakran volt alkalmam látni Lenint és beszélni vele.
Utoljára valamivel több mint egy éve — 1922 december 5—én—uláttam és beszél-
* Vesztnik sztatisztiki, Moszkva, 1924, 1—3. sz., 1—8. old. (A ,,Nagy Építő" című gyűjteményes munkában megjelent cikknek átdolgozott utánnyornása.) —— Rövidített közlemény.
tem vele, amikor betegségéb ői való felgyógynlása után a statisztikai munkálatokról
és hibákról kívánt velem tárgyalni.
Amit írni fogok és leírta m, abban valószinűleg nem lesz meg az időrendi sorrend, de nehéz időrendi sorrendről beszélni ebben a pillanatban, amikor a nagy tanító teste ravatalon fekszik; később majd lehetséges lesz módszeresen rekonstruálni a Leninnel való személyes kapcsolatom történetét. Most megkísérlem, ha csak vázlatosan is, fel—
rajzolni az állami statisztika Lenin közvetlen irányítása alatt történt megszervezésének főbb vonásait. De még előbb egy—két szót arról, hogy milyen körülmények között született meg az állami statisztika megszervezésének gondolata. Néhány nappal a februári forradalom után, március elején, táviratilag Leningrádba rendeltek a mező—
gazdasági összeírás munkájához. Minthogy előbb a közélelmezési, majd a földművelés—
ügyi minisztérium össz-oros zországi összeírási ügyosztályának vezetője voltam, meg- ' értettem, hogy a forradalmi korszakban a statisztikára óriási feladatok várnak. De az V , első időben (1917) be kellett érni a mezőgazdasági termelés és birtokok összeírásáv'al.
Minthogy azonban a statisztika az egyes minisztériumok ügykörébe tartozott, és nem volt valamely központi intézményben egyesítve, nem is lehetett vele szemben nagyobb
— igényeket támasztani és ilyképpen a statisztika csak a mezőgazdaság megfigyelésére ' korlátozódott, figyelmen kívül hagyva az ipart és a népgazdaság egyéb ágait.
Csak az 1937—es októberi proletárforradalom tette lehetővé az állami statisztika gondolatának megvalósítását. A szocialista szovjet állam élén egy nagy közgazdász állt, aki tudta, hogy milyen irányban kell megszervezni a köztársaság statisztikáját, aki meg tudta adni a statisztika megszervezőinek azt az általános irányvonalat, amelyen haladva kell a statisztikát kifejleszteni.
1917 decemberében a statisztikusok kongresszusa számos elvi határozatot hozott az egyes statisztikai ágazatok egységesítésének szükségességéről. A Földművelésügyi Népbiztosság összeirási ügyosztályának a Legfelsőbb Gazdasági Tanácshoz való áthelye—
zése lehetővé tette számomra, hogy a mezőgazdasági és ipari statisztikát a Legfel- sőbb Gazdasági Tanács összeirási ügyosztályában egyesítsem. Az összeirási osztálynak a Földművelésügyi NépbiztosságtólaaLegfelsőbb Gazdasági Tanácsba való átvitele le—
hetővé tette, hogy az összeírási osztályban egyesítsük a mezőgazdasági és ipari
* statisztikát. Ugyanakkor eldöntöttük az iparievizsgálatok kérdését.
Az ipari statisztikai adatgyüjtés programmjának, valamint az 1917. évi mező—
gazdasági összeírás feldolgozási tervezetének kidolgozására 1918 tavaszán összehívták a statisztikusok kongresszusát, amelyen az állami statisztika szervezeti javaslatát én terjesztettem elő.
A kongresszuson felülvizsgált és megtárgyalt tervezet azután a Népbiztosok Tanácsa elé került.
_ Az állami statisztika megszervezésének alkalmával (a Népbiztosok Tanácsa elé terjesztett tervezet jóváhagy ása előtt) hosszas tárgyalásokat folytattunk. Azzal a szilárd meggyőződéssel mentem Leninhez, hogy a statisztikusoknak az állami statisz- tika megszervezésére vonatkozó hő óhaja nála a legkedvezőbb fogadtatásra talál.
Az állami statisztika a volt cári tisztviselők legmakacsabb szabotázsa közepette született meg, de ez a szabotázs nem volt meg a zemsztvóstatisztikusok között. Mi a régi időkben is mindig üldöz öttek voltunk, a cári kormány a zemsztvóstatisztikusokat külön megfigyelés alatt tarto tta. A zemsztvóstatisztikusokat, akik a száműzöttek soraiból kerültek ki és akik rendőri felügyelet alatt állottak, nehezen lehetett a Cári tisztviselők közé számitani. Egészen természetes, hogy a zemsztvóstatisztikusok, mint testület, először vetették fel olyan állami statisztikai rendszer megvalósitását, amelynek az a hivatása, hogy a Szovjet Köztársaság tervgazdasága számára megadja a szükséges alapvető adatokat. Igy feltéve a kérdést, a zemsztvó— és a városi statisz—
tikusok a köztársasági statisztika megszervezésére vonatkozó terveiket őszinte biza—"
lommal terjesztették jóváhagyás végett Lenin elé.
Az állami statisztika feladata igen bonyolult volt; nem arra volt szükség, hogy az állami statisztika a népgazdaság egyes ágainak vizsgálatára vonatkozóan az egész népgazdaság egységes összefüggéseit figyelmen kívül hagyó, elszigetelt munkálatokat végezzen, hanem arra, hogy egy olyan statisztikai munkatervet dolgozzon ki, amely .az egyes gazdasági ágakat kölcsönös összefüggéseikben és az egész népgazdaságot,
mint egységet tanulmányozza.
A szovjet államnak és Leninnek, mint a szovjet állam megalapítójának ilyen statisztika megszervezésére volt szüksége. ,.
De a kitűzött feladat rendkívüli nehézségeket foglalt magában. Teljes tudatában voltunk annak, hogy a statisztikának a kummunista társadalom megszervezésében, hatalmas vezető szerepet kell betöltenie.
A kommunista társadalomban a termelés terjedelmét annak a termékmennyiség- nek kell meghatároznia, amelyet a társadalmi szükségletek és ezek között a reprodukció szükségleteinek kielégítésére létre kell hozni. A kapitalista társadalommal ellentétben, a társadalmi szükségletet mennyiségileg előre meg kell határozni s azt statisztikai számokban kell kifejezni. Létre kellett hozni egy rendkívül érzékeny és rugalmas statisztikai számviteli apparátust, hogy az, ha nem is veszi teljesen számba, de legalább statisztikailag mérlegelje a különböző társadalmi munkát, amely a technikai és társa- dalmi munkamegosztáson alapszik és amely együttjár a társadalmi szükségletek különféleségével.
A szükségletek statisztikai számbavételére, a termelőiolyamatok statisztikai _ vizsgálatára, a meglévő javak és termelési készletek számbavételére támaszkodva a statisztikának az egységes gazdasági terv kidolgozásához és létrehozásához szükséges gazdasági adatokat kell meg adnia és a terv segítségével kell szabályozni a társadalmi gazdálkodást. A statisztikának tehát a termelés szabályozójának, a gazdasági terv alapjának kell lennie.
A kommunista gazdálkodás elvei azonban uralomra csak a polgárháború folyamán jutottak, mely a polgári társadalmat alapjaiban rázkódtatta meg és apolgári termelési viszonyok összes alkotó elemeinek egyensúlyát megbontotta. A forradalom tüzének lángjaiból természetesen a statisztika sem kerülhetett ki épen és sértetlenül.
Először is részben vagy egészben elpusztultak a statisztikai megfigyelés—appará—
tusai, főként azok, amelyek a letűnt burzsoá önkényuralom közigazgatási apparátusá—
val voltak összekapcsolva, és e mellett maguk a statisztikai megfigyelési módszerek is alkalmatlanná váltak.
Ujból kellett megalkotni a megfigyelés egész rendszerét és újból kellett kiépíteni magát az apparátust, le kellett mondanunk a régi megfigyelési módszerekről, amelyeket) merev és kevéssé változó értékek mérésére alkalmaztak.
Ezenkívül —— ami igen lényeges — azok a szabályok, amelyekben a társadalmi viszonyok törvényszerűsége kikristályosodott és amelyeket a forradalom előtt igen széles körben, mint a népgazdasági folyamatok mértékeit alkalmazták, a szocialista forradalom korában minden vagy majdnem minden jelentőségüket elvesztették.
A szocialista forradalom korszakában végbement folyamatok törvényszerűsége nem szerzi meg egyszerre a statisztikai állandóság jellegét. A mozgás iránya és üteme és maguknak a folyamatoknak formái empirikusan mé g nem foglalhatók statisztikai értéksorokba és még elméletileg sincsenek kidolgozva.
Ezért óriási szervezési feladatot kellett megoldani. Fokozatosan, lépésről—lépésre módszeresen össze kellett gyüj teni, meg kellett teremteni a statisztikai számok tömegét,, megfigyelő szerveket kellett létrehozni, hogy azok feljegyezzék az összes társadalmi folyamatokat és ennek tanulmányozása alapján lehessen felépíteni azt a társadalmi obszervatóriumot, amellyel az irányító központ előre láthatja a gazdaság fejlődését.
és e fejlődés alapján kijelölheti a politikai irányvonalat.
Hasonló típusú állami statisztikára volt szüksége a Szovjetúniónak is, Lenin is:
ilyen, statisztikának megszervezésére adott útmutatást. 15 szervezet létrehozásához évek hosszú sorának rendszeres munkájára volt szükség, csak a rendszeresen felhalmo—
zott statisztikai anyagok összegyűjtésével és feldolgozásával alakíthattnk ki a statisz- tikai számoknak azt a tömegét, amelyből a kommunizmus alapjai lerakásának fegyvere lett. De ehhez olyan nélkülözhetetlen elemi feltételekre és anyagi körülményekre volt szükség, amelyek az állami statisztika megszületésekor, a polgárháborúban, még nem voltak meg; ezeket meg kellett teremteni. Leninre a nagy szervezőre volt szükség, hogy ez a terv —- mind anyagilag, mind eszmeileg —— megvalósulhasson.
Lenin az állami statisztika tervét részletesen kidolgozta, mind a központi, mind
1138
" a helyi szervek szervezetét felvázolta. számos kérdésben elvi utasítást kellett kapnunk * _í', Lenintől; így a következö kérdésekben is Lenin elvi utasításaira volt szükségünk:
1. az állami statisztika felépítésének általános alapelvei, ' 2. a statisztika központi és helyi szerveinek sémája,
3. a Központi Statisztikai Bizotts—ág megszüntetése,
4. az állami statisztikának az államigazgatás rendszerébe való beillesztése.
Amikor Leninnél jelentkeztem, akkor már ismerte a kérdéseket. Lenin figyel—
.mesen meghallgatta jelenté semet, számos kérdést intézett hozzám, amelyek az állami statisztikára, awzemsztvóst atisztikai hivatal működésére vonatkoztak, és megerősítette annak a, rendszernek helyességét, hogy a zemsztvó— és városi statisztikai hivatal, Szibériában és Turkesztánban pedig a zemsztvó mintájára szerVezett Áttelepítési Statisztikai Hivatal legyenek az állami statisztika alapjai és annak helyi szervei,
Ezzel kapcsolatban rá mutatott arra, hogy munkássága alapján előtte igen jól ismeretes, hogy a zemsztvóst atisztikai hivatalok a legjobbak mindazok közül, amelyek a régi statisztikában léteztek. Ugyanakkor felemlített néhány zemsztvóstatisztikust:
Kablukovoí, Kiszlják'ovot és másokat, akiket személy szerint ismert vagy akiknek
* munkáit nagyra becsülte.
Kérdéseiben arról is érdeklődött, hogy a volt kormány statisztikusai milyen - mértékben vesznek részt a Szovjet Köztársaság statisztikájában. Arra a válaszomra, hogy a volt kormány statisztikai dolgozói csak igen kis mértékben vesznek részt a munkában, Lenin azt a megjegyzést fűzte, hogy ez így is volt várható.
Ezután Lenin az egységes központi statisztika megszervezésének helyességét, észszerűségét és időszerűségét és a Központi Statisztikai Bizottság, mint általános statisztikai szerv megszüntetésének szükségességét és a birtokában lévő anyagoknak és eszközöknek aleendő állami statisztikai apparátus számára való átadását areá jel—
lemző határozott világossággal hagyta jóvá.
Ugyancsak helyesnek tal álta azt a javaslatot, amely szerint az egyes népbiztos- ságokon belül csak olyan statisztika legyen, amely azoknak technikai szükségleteit szolgálja; a hivatali személyzet statisztikája, a népgazdaság egyes ágainak az össze- írások és a folyamatos statisztika módszereinek alapján kidolgozott vizsgálata az állami statisztika ügykörébe tartozik, ugyancsak hatáskörébe tartozik a köztársaság minden- nemű statisztikai munkáinak általános irányítása, az egyes hatóságok folyó statisztikai munkaprogrammjának összeegyeztetése és jóváhagyása ; ezzel kapcsolatban Lenin nyomatékosan utalt arra, hogy az állami statisztikának a népgazdaságot a maga egé—
szében módszeresen kell vizsgálnia.
Azt a kérdést, hogy az állami statisztika az államigazgatásban milyen helyet foglaljon el, Lenin oly értelemben oldotta meg, hogy az állami statisztikára váró fel—
adatok miatt az állami statisztikának nem valamely népbiztosság mellett, hanem a Népbiztosok Tanácsa, mint a legfelsőbb állami szerv mellett kell helyet foglalnia.
Ezután Lenin rámutatott arra, hogy saját munkája során győződött meg arról, hogy a statisztika is, mint minden más tudomány, meghatározott osztályok érdekében veti fel és oldja meg a problémákat és kifejezte azt a hitét, hogy az állami statisztika egy olyan intézmény lesz, amely a proletariátus és a forradalom érdekében fog dolgozni.
Igy tehát Lenin az állami statis ztika megszervezésének kérdésében jóváhagyta az álta—
lános irányelveket, pontos utasításokat adott arra vonatkozóan, hogy milyen irányban kell az állami statisztika belső szervezeti szabályait megoldani és elfogadta a tervben
lefektetett munkaprogrammot. ,
Nemsokára behívtak a Népbiztosok Tanácsába, ahol felülvizsgálták az állami statisztika általam benyujtott tervezetét.
Kifogásolták a tervezetet a Belügyi Népbiztosság képviselői, ezenkívül az Igazság—
ügyi Népbiztosság képviselője, aki azt mondta, hogy az állami statisztika szervezete egy kicsit bonyolult —— kollégiumok, kongresszusok, statisztikai ügyek tanácsa —— és hogy —— véleménye szerint — sokkal alkalmasabb, ha kineVeznek egy népbiztost, aki kiválasztja a maga munkatársait. Erre Lenin kijelentette, hogy személyes tapasztalatai szerint a statisztika, a statisztikai anyag vizsgálata és összegyűjtése bonyolult dolog és hogy a statisztikai munkap rogramm kidolgozása és annak gyakorlati keresztül—
vitele ezeknek a terveknek speciális szervekben és tanácskozótestületekben való meg—
vizsg-álása nélkül nem lehetséges, és hogy a terv áttanulmányozása során úgy találta, hogy az állami statisztika megszervezése —— véleménye szerint —— teljesen helyesen van felépítve és azt javasolja, hogy válasszanak egy bizottságot, amelybe Cjurupa, M iljutín, Popov és Szereda tartoznának, és ezt a biztottságot bízzák meg a tervezet végleges felülvizsgálásával.
A bizottság befejezte munkáját és benyujtotta a Népbiztosok Tanácsának az állami statisztika szabályzatának végleges szövegét, amelyet a Népbiztosok Tanácsa 1918 július 25—én fogadott el. Ezt követte a Központi Statisztikai Hivatal igazgatói tisztségére való kinevezésem és ettől az időtől kezdve dolgoztam együtt Leninnel. , Működésem alatt gyakran kaptam Leniniől olyan statisztikai adatok sürgős feldolgo- ,,
zásái'a vonatkozó megbízásokat, amelyek a folyó munkálatok során érkeztek be a Központi Statisztikai Hivatalba, úgyszintén kaptam új statisztikai adatfelvételek végrehajtására vonatkozó megbízásokat is.
A köztársaság nehéz anyagi helyzetben volt és nem fordíthatott sokat az állami statisztikára. Csak Lenin segítségével jutottunk helyhez és csak Lenin segítségével sikerült ezeket ahelyise'geket megvédeni azoktól, akik klubnak és egyéb célokra akarták használni.
Voltak esetek, hogy a Központi Statisztikai Hivatal helyiségeinek egy részét eröszakkal lefoglalták színielöadások részére. Mindez csak volt, és sok egyéb is volt. . De Lenin mindig a Központi Statisztikai Hivatal segítségére sietett. Lenin telefonon kiadott rendelkezései, néha pedig irásbeli utasításai mágikus hatással voltak és az állami statisztika nyugodtan dolgozhatott tovább.
És az 1920. évi népszámlálás ? Vajjon le lehetett volna—e bonyolítani Lenin sze- mélyes közreműködése és segítsége nélkül ? Ha nem volt papir, Lenin kiadta az utasí—
tást és a gyárak, melyek az újságoknak dolgoztak, a népszámlálás számára kezdtek el papírt gyártani. De a gyárak, amelyekre a népszámlálás részére való papírgyártás volt bízva, nem tudták elvégezni e munkát, mert nem volt élelmiszer a munkások részére, nem volt fa a fűtéshez, rongy a gépekhez és. . . tégla (kitűnt, hogy tégla nélkül a gyárak nem dolgozhattak). És íme Lenin javaslatára a Népbiztosok Tanácsa bizott—
ságot alakított az én vezetésemmel, melyet feljogosítottak, hogy minden intézménytől kérhet mindent, ami a gyárak munkájához szükséges és az intézmények haladéktalanul kötelesek voltak teljesíteni a bizottság kívánságát. Csak Lenin segítségével tudtam kiharcolni a Közoktatásügyi Népbiztoságtól tanítókat a népszámlálás végrehajtásához.
Nem volt pénz: Lenin előteremtette. Igen, az 1920—as népszámlálás teljes egészében Leninnek köszönhető. És a többi munka ? Vajjon el lehetett volna—e végezni Lenin segítsége nélkül akkor, amikor az államnak hiányoztak az anyagi lehetőségei ?
Számunkra, statisztikusok számára, Leninnel sírba száll a proletár kommunista világforradalomnak legnagyobb és legzseniálisabb vezére, a Szocialista Szovjet Köz—
társaságok Szövetségének megteremtője, testvérünk és elvtársunk, aki segített bennün—
ket mindennapi munkánkban.
Visszatekintve és felidézve azokat a kölcsönös kapcsolatokat, amelyek Lenin és az állami statisztika között kialakultak, egész világossá válik bennem az a tétel, hogy Lenin személyében az állami statisztika megteremtőjét és tanítóját vesztette el, igen
—— tanítóját, mert Lenin ismerte a statisztikai számok maximális felhasználásának azt a módszerét, amely lehetővé tette, hogy olyan statisztikai anyagból vonjon le általános következtetéseket, amely mások számára semmit, vagy majdnem semmit sem mondott volna. A statisztikai szám Lenin kezében rendkívül finom, matematikailag pontos műszer volt széleskörű és mély gazdasági elemzési munkáiban. Igen, ő volt e módszer tanítója és megteremtője. És igen helyesen járt el a Központi Statisztikai Hivatal, amikor elhatározta, hogy Lenin emlékét azzal örökíti meg, hogy a népgazdaság tanulmányozására a Központi Statisztikai Hivatal mellett Vladimir Iljics Lenin nevét viselő statisztikai intézetet alapít, ahol a kutatásokat annak a módszernek szempontjából és segítségével fogják végezni, amelyet a legnagyobb közgazdász és a statisztikai anyagok mélytudású elemzője örökségül hagyott ránk.
P. Popov
