Cipisz, Ja.: A statisztikai információ komplex számítógépes feldolgozásának módszertani alapjai

STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELÓ

KULFÖLDI STATISZTIKAI IRODALOM'

A STATISZTIKA ÁLTALÁNOS ELMÉLETE ÉS MÓDSZERTANA

CIPISZ. JA.:

A STATISZTIKAI INFORMÁCIÓ KOMPLEX SZÁMITOGEPES FELDOLGOZÁSÁNAK

MÓDSZERTANI ALAPJAI

(Metodicseszkie osznovü kompleksznoj élektronnoj obrabotki sztatiszticseszkoj ínformacii.) —- Vesztnik Statisztiki. 1977. 2. sz. 62—72. p.

A szerző ismerteti az Állami Statisztika Automatizált Rendszere (ASZGSZ) már meg- valósított első lépcsőjét, a Statisztikai Infor- máció Számítógépes Feldolgozósára Szolgá- Iót Komplex Programok (KEOSZI) kérdéskö—

rét, majd az ASZGSZ megvalósítás alatt álló második lépcsőjének problémáit, és az ezzel kapcsolatosan felmerülő feladatokat tár- gyalja.

Az ASZGSZ első lépcsőjét 1975 végén ad—

ták át. A rendszerbe 46 komplex program tartozik, amelyek a statisztika szinte minden ágát átfogják. Komplex programon egy meg—

határozott témához (feladathoz) kapcsolódó olyan statisztikai kérdőíveknek az összessége értendő, amelyek egy funkcionális alrend—

szerbe tartoznak. egymással kölcsönösen ösz—

szefüggnek, sőt esetleg azonos mutatókon alapulnak. A komplex programnak szolgál- tatnia kell a rendszer minden szintjén min- den olyan kimeneti táblát és metszetet, ame-

lyet az adott feladatok összessége előír.

A Szovjetunióban a központi statisztikai hivatalok sokszintű rendszert alkotnak, mely össz-szövetségi (l. szint), köztársasági (ll.

szint), területi (III. szint) és járási (IV. szint) szintű elemekből épül fel. A négy szint meg- léte különféle információáramlás potenciális lehetőségeit rejti magában.

Az ASZGSZ első lépcsője azt a statiszti—

kai információt fogja át, amely a területi szintről az össz-szövetségi szintre áramlik. A III. szinttől kezdődően a statisztikai mutató—

számok értékei minden szinten aggregálód-

* A Statisztikai Szemle 1962. júliusi

" . számától kezdődően a

kulfoldi statisztikai könyvek és folyáiratcikkek ismertetését havonta közli.

nak. E szerkezeti sajátosságokból következik az. hogy a statisztikai információfeldolgozás technológiai folyamatának a rendszer I., II., és III. szintjén egységesnek kell lennie. Mind- azonáltal az ASZGSZ fejlesztése során —- fő—

ként a részletesebb adatokhoz való hozzá- férés biztosítása miatt — arra kell töreked—

ni, hogy adatbázisok kerüljenek kialakításra, amelyek logikailag központosítottak. de fizi- kailag decentralizáltak a rendszer különböző szintjein. Az információhoz való operatív hoz—

záférés lehetőségét telefonvonalak segítségé- vel biztosítani kell.

Köztársasági és össz—szövetségi szinten a bejövő információ két részből áll: a rend—

szer eggyel alacsonyabb szintjéről érkező in- formációból (ez teszi ki az információ túl- nyomó többségét) és az olyan minisztériu—

moktól, felügyeleti szervektől kapott informá- cióból, amelyek a Központi Statisztikai Hiva—

tal keretein kívül gyűjtik be az adatokat. En—

nek megfelelően az ASZGSZ első lépcsőjén a komplex program keretében az információ—

cserét rendszerint nem táblázatok küldése útján valósítják meg. hanem mágnesszalagok

és lyukszalagok továbbításával.

Járási, területi és köztársasági szinten a

kimenő információ két részre osztható: a sta- tisztikai módszertan által szabályozott és a rendszer felettes szintjére továbbított infor—

mációra, valamint az adott szint vezető szer—

veinek nyújtott információra. Ebből követke- zik az, hogy a komplex program kidolgo—

zásakor lehetőséget kellett biztosítani arra.

hogy olyan pótlólagos táblák és áttekintések is készülhessenek, amelyek kielégítik a helyi vezető szerveknek a statisztikai információ

iránt megmutatkozó igényét.

Az ASZGSZ első lépcsőjének komplex programjai az integrált feldolgozás kezdeti szakaszát jelentik. A komplex programok a

"Statisztikai Irodalmi Figyelő"-ben a A Külföldi statisztikai irodalom egyes fejezetein belül az anyag általában könyv- és folyóiratcikk- ismertetésekre_ ( tagolódik._ , (Ezeket ' választja el egymástól.) Az ismertetések szerzők, illetve ahol szerző nincs. (: cnmek beturendjeben következnek egymás után.

1162 STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELÖ

statisztikai információfeldolgozás módszerta—

nának elvi megváltoztatására épülnek fel;

abból indulnak ki, hogy maximálisan hasz- nálják ki a minimális számú bevitt mutatót.

A komplex programokban különleges sze—

repük van a bemeneti és a kimeneti doku- mentumok logikai és aritmetikai ellenőrzési szabályainak. A kimeneti táblázatok minden egyes mutatójára felírták az adott mutató képzésének részletes algoritmusát a pontos- ság megjelölésével együtt, valamint a szó—

mitási folyamat egyes sajátosságait is.

Az ASZGSZ második lépcsőjének megvaló—

sitásakor jelentős mértékben meg kell változ—

tatni a feladatok felállítási sémáit: figyelem- be kell venni az ESZR— (Egységes Számító—

gép Rendszer) számitógépek lehetőségeit.

lgy többek között pontosan ki kell jelölni a megőrzendő adattömböket, fel kell tüntetni azt, hogy ezek az adattömbök milyen beszá- molájelentésekben, hogyan és milyen gyak- ran kerülnek majd felhasználásra. Azt is fel kell tüntetni, hogy egy adott beszámolóje- lentés bemeneti tényadatai milyen kimeneti dokumentumokban kerülhetnek felhasználás- ra, Ki kell alakítani a kölcsönös hivatkozá- sok és mutatók rendszerét is, amelyből a technológusok és programozók megtudhat- ják azt. hogy az adott dokumentum ellenőr- zésében és képzésében milyen — más funk- cionális alrendszerbe tartozó — dokumentu- mok (vagy azok egyes mutatói) kapnak sze- repet. A feladatleírásokban külön fejezetet kell szentelni a felhasznált közgazdasági—

matematikai módszerek kifejtésének.

Az ASZGSZ második lépcsőjén bevezetik az össz-szövetségi számjeleket és kódokat.

Számolni kell azonban azzal, hogy lesz olyan eset, amikor az össz-szövetségi és a lokális számjelek és kódok egyidejűleg használatban lesznek.

Az össz—szövetségi számjelek és kódok be- vezetése természetesen feltételezi azt, hogy az ASZGSZ második lépcsőjén működni fog a számjelek és kódok automatizált nyilván—

tartási rendszere. Különösen fontos a vállala—

tok és intézmények össz-szövetségi számjelei (OKPO) nyilvántartási rendszerének teljes kö- rű bevezetése, hiszen ezeket a számjeleket már használják az ASZGSZ első lépcsőjének több komplex programjában.

A számítógépes feldolgozás lehetővé teszi azt, hogy a bizonylatokon ne kelljen ismé—

telten feltüntetni a tervszámokat és az el- múlt időszakok megfelelő adatait. valamint a relatív értékeket. Ezáltal jelentős mérték- ben egyszerűsödní fognak a bizonylatok, és csökkenni fog a bemenő információ volume-

ne.

Az ASZGSZ második lépcsője minőségileg új szakaszt jelent a tekintetben, hogy meg—

valósul a komplex programok rendszeréről

— amelyben az információs bázis integrált-

sági szintje jelentős mértékben korlátozott —- a közgazdasági szempontból homogén mu—

tatók integrált rendszerére való átmenet. Az ilyen mutatók átfogják a statisztika minden területét, s ily módon jelentősen nő a főbb statisztikai mutatók komplexitása és elemez—

hetősége. és kellő alapot nyújt arra is, hogy közgazdasági—matematikai modellek szer- kesztésével különféle gazdasági jelenségek előrejelzése megvalósuljon. Mindezek követ- keztében az egységnyi bemenő információ feldolgozására fordított összeg jelentős mér—

tékben csökkenni fog, elsősorban az azonos mutatók párhuzamos feldolgozásának kikü- szöbölése révén.

A funkcióközi integrált rendszereik létreho—

zásához, azaz a mutatók olyan jellegű in—

tegrációjóhoz, hogy azok közösek legyenek a statisztika több funkcionális alrendszerében , (ágazatában), még jelentős munkát kell el- végezni az információellátás területén. Meg kell változtatni többek között az alapszintű statisztikai beszámoltatás rendszerét, több mutató képzési módszertanát és az informá- cióáramiás útjait.

E feladatok megoldásához a műszaki bá- zist az ESZR számítógépek, a modern táv- adatközlő berendezések, a telefonvonalak és a megfelelő software alkalmazása jelenti.

Csak ilyen műszaki bázison hozható létre a statisztikai információ integrált rendszerének gyakorlati megvalósítását jelentő olyan adat- bank, amely több adatbázisból épül fel.

A funkcióközi integrált alrendszerek létre- hozását a munkaügyi statisztika és az álló- alapok statisztikáia alrendszereivel célszerű megkezdeni. E két funkcióközi integrált al- rendszer megteremtéséhez a következő elő—

feltételek biztosítása szükséges: az alrend—

szerekbe tartozó mutatók listájának összeha- sonlítása; olyan egységes mutatóképzési módszertan kidolgozása, amely biztosítja az adatok összehasonlithatóságát a rendszer minden szintjén: a terminológia kidolgozá- sa. beleértve a problémaorientált lekérdezé—

si nyelvek létrehozását is: egységesített el—

sődleges bizonylatok korlátozott számú elké—

szitése azon adatoknak a számítógépes rend—

szerbe való bevitele céljából, amelyek elen- gedhetetlenül szükségesek az alrendszerek működéséhez. Az egységesített bizonylatok elkészítésekor abból kell kiindulni, hogy a tervszámok, az elmúlt időszakok mutatói és a kimeneti táblák előállitásakor kiszámított relatív értékek az adatbázisban tárolhatók.

Az ASZGSZ második lépcsőjén a funkció közi integrált alrendszerek létrehozásával párhuzamosan sor kerül az egyes funkcio- nális alrendszerek adatbázisainak kialakítá- sára is. Az első ilyen adatbázis valószínűleg a vállalatok, valamint az építkezések és más objektumok nyilvántartására fog szolgálni, hiszen a nyilvántartási célokra történő adat—

STATISZTIKAI iRODALMl FIGYELÓ

1163

tárolás a legegyszerűbb formája az adatbázi- sokban lehetséges adatszervezéseknek.

Az ASZGSZ második lépcsője technológiai folyamatának kialakításakor a következő té- nyezőket kell figyelembe venni. A beszámoló- si időszak adatainak a feldolgozásakor csak az adott időszak tényadatait kell a számitó—

népes rendszerbe bevinni, a többi sziikcéaes adat ekkor már az adatbázisban található.

Az információcsere fő típusaich a számitó—

gép—számitógép és terminál—számitógép üzemmódok válnak, amelyek a külön e célta fenntartott telefonvonalakon bonyolódnak le.

Az ilyen technológia akkor lesz hatékony, ha az adatok logikai ellenőrzése automatika:

adatellenőrzéssel valósul meg a rendszer minden szintjén. Az információ logikai ellen—

őrzésének nagyrészt azon a szinten kell meg- történnie, ahol az adatoknak a számítógépes rendszerbe való bevitele folyik. A logikai el- lenőrzés automatizálása az adatbázisban tá- rolt mutatók széles körű felhasználásával oldható meg. Ez a technológia biztosítja a rendszer automatizáltságának magas szinvo—

nalát és folytonosságát.

Az ASZGSZ működésének biztosításához az FSZR számítógépekre való áttérés időszaká—

ban olyan programtechnikai kérdéseket kell megoldani, amelyek a komplex rendszerek fennálló technológiájának és az ASZGSZ lét—

rehozandó második lépcsőjének az egymás—

hoz illesztéséből fakadnak.

(ism.: Zágon Csaba)

GAZDASÁGSTATISZTIKA

SUJAN, !. —- KOLEK. J.:

A MUNKATERMELÉKENYSEG ELEMZÉSE ES ELÖREJELZESE A TECHNIKAI FEJLÖDÉSSEL USSZEFUGGÉSBEN

(Analyza a prognóza produktivity práce. v za- visiastl na technickém pokraku.) Praha. 1976. Aca—

demia. 267 p.

Csehszlovákiában a termeiési tényezőkkel.

a termelési függvényekkel és az újratermelé- si folyamat modellezésével kapcsolatban több kiadvány jelent meg. Különösen a Cseh—

szlovák Tudományos Akadémia Közgazdaság—

tudományi intézetének (Prága) és a pozsonyi Számítástechnikai Kutató Központ munka- társainak kiadványait említenénk meg, melv utóbbi intézmény a népgazdaság VVS-mo- deilsorozatának elkészítésével is kiemelkedő

munkát végzett.

A könyv szerzőknek —— a pozsonyi Számi—

tástechnikai Kutató Központ munkatársainak kutatási beszámolóját tartalmazza.

A mű a kövekező négy fejezetben foglal—

kozik a munkatermelékenység és a technikai fejlődés jelenségeivel, ezek összefüggéseivel:

1. A munkatermelékenység és a technikai fejlő—

dés alapvető kérdései.

2. A munkatermelékenység és a technikai fejlődés elemzésének és előreieizésének módszerei.

3. A technikai fejlődésnek a munkatermeiékenyf ségre gyakoroit hatása a csehszlovák gazdasáaban.

4. A munkatermeiékenység fejlődésének előrejel- zése Csehszlovákiában.

A szerzők munkájuk eredményét elsősor—

ban abban látják, hogy sikerült a munka—

termelékenység alakulását befo'lvásoló lea- fontosabb tényezőket mennyiségileg is mea- határozni. A dolog természetéből folyóan el- sősorban a módszertani problémák megoldá- sára fordítottak figyelmet. azzal a további céllal, hoay lehet—e ezeket a módszereket sikerrel alkalmazni a szocialista aazdasáa—

ban érvényesülő összefüggések elemzésére

is. A kérdés megválaszolása nagy volumenű kisérleti számítások, számítási variánsok ki—

válogatása alapján volt' lehetséges. A szá- mítások eredményeit táblákban és grafiko—

nokon tüntetik fel.

A szerzők mindenekelőtt a munkatermelé- kenység mérésére szolgáló mutatókat táraval—

iák. Ezek a mutatók mind idősorok, mind keresztmetszeti adatok alapján számíthatók.

A munkatermelékenység alakulására számos tényező hat, így elsősorban a tudományos—

technikai fejlődés. a technológia fejlődése, a munka szervezettsége, a munkavégzés in_

tenzitósa és a munkaidő kihasználása. igen nagy súllyal szerepel ezek között a technikai feilődés. A szerzők bemutatiák mind a terme- lési tényezőkben megtestesülő technikai fej- lődés. mind az ún. meg nem testesülő tech—

nikai fejlődés egyes eseteit és típusait.

A munkatermelékenység elemzése többfé—

le módszerrel kísérelhető meg. Ezek közül részletesen tárgyalják a trendmódszert, az indexmódszert, a részarányok módszerét, a faktoranalizist és az ökonometriai módszert.

Vizsgálataikat a szerzők erre az utóbbi mód—

szerre koncentrálták: ebben azokra a kutn—

tásokra támaszkodtak, amelyeket a termelési füaavényekkel és az ökonometriai modellek- kel kapcsolatban a pozsonyi Számítástechni- kai Kutató Központban folytattak. A második fejezetben bemutatják a függvény paramé—

tereinek becslésére szolgáló leggyakrabban használt módszert (legkisebb négyzetek mód—

szere). valamint az eredmények ellenőrzé—

sére használt teszteket is. Termelési függvé- nyeket több alternatívában dolgoztak ki (mintegy 100 variánst készítettek); a függvény végső változatát az 1955 és 1971 közötti idő—

szak becsült eredményeinek, valamint az ex post előrejelzés eredményeinek figyelembe- vételével alakították ki. Az elemzés és az