A KGST Statisztikai Információfeldolgozási Állandó Munkacsoport XV. ülése

SZEMLE

A KGST STATISZTIKAl lNFORMÁClÓFELDOLGOZÁSl ÁLLANDÓ MUNKACSOPORT XV. ULESE

ARANY! ATTILA — DR. VARGA LAJOS

A KGST Statisztikai Állandó Bizottsága (SÁB) keretében 1963 óta működik a Statisz- tikai lnformációfeldolgozási Állandó Munka- csoport. A Munkacsoport XV. ülését 1976.

augusztus 31. és szeptember 3. között Varsó- ban tartotta. Az ülésen 9 KGST-tagország (Bulgária, Csehszlovákia, Kuba, Lengyelor- szág. Magyarország, Mongólia, Német De—

mokratikus Köztársaság, Románia, Szovjet- unió) központi statisztikai szervének delegá- ciója, továbbá a KGST és a jugoszláv kor—

mány közötti egyezmény alapján a Jugoszláv Szövetségi Statisztikai Hivatal delegációja vett részt.

Az ülésen részt vevő magyar delegációt Pesti Lajos, a Központi Statisztikai Hivatal elnökhelyettese vezette. Tagjai voltak: dr.

Varga Lajos, a KSH főosztályvezetője. dr. Or—

mai László, a Számítástechnikai Igazgatóság igazgatója. Aranyi Attila, a Számítástechnikai Igazgatóság igazgatóhelyettese és Lovrics Irén, a Számítástechnikai lgazgatóság főelő—

adója.

A Statisztikai lnformációfeldolgozósi Állan- dó Munkacsoport figyelmét az utóbbi évek- ben a szómítástechnikai eszközök hatékony statisztikai alkalmazásának szervezési és módszertani kérdéseire fordítja. Munkamód- * szerét a korábban domináló tapasztalatcsere mellett egyre erőteljesebben a statisztikai in- formációfeldolgozás sajátosságainak megfe—

lelő módszerek közös kidolgozása jellemzi.

E folyamatnak a további kibontakozása jel- lemezte a XV. ülést, és ezzel a tagországok együttműködése minőségileg magasabb szintre emelkedett.

Az ülés első napirendi pontja keretében a tagországokban folyó és az Állami Statiszti- ka Automatizált Rendszerének kialakításával kapcsolatos munkák menetéről számolt be a szovjet delegáció a tagországok informá—

ciói alapján.

Az összefoglaló anyag részletesen beszá- molt a tagországok számítógépes statisztikai információfeldolgozásának helyzetéről.

Az anyag teljes képet adott

_; a statisztikai információfeldolgozás szervezeté-

I'O .

-- az alkalmazott gépi berendezésekről,

- az alkalmazott jelentősebb programrendszerekről.

- a statisztikai információ-rendszer fejlesztésének állásáról.

Az ülés megállapította, hogy a tagorszá- gokban az állami statisztikai rendszer fej—

lesztésében az a tendencia érvényesül, hogy a számítástechnika eddigi mennyiségi sze- repét annak minőségi szerepe váltsa fel. te—

hát a számítástechnika alkalmazása szerve- sen beépüljön a statisztikai munkába. annak hatékony eszköze és rendszerező katalizáto- ra legyen. Ezt az új fejlődési szakaszt jellemzi

— a statisztikai adatbázisok létrehozása. bővitése és összekapcsolása,

—— a táv—adatfeldolgozás me honosodása,

- az adatgyűjtés. az adat eldolgozás és :: tájé—

koztatás egységes technológiai folyamatként való szervezése,

-— az országosan egységes osztályozó rendszerek és nómenklatúrák kidolgozása és bevezetése.

—— a számviteli és statisztikai bizonylati rendszer közelítése. egységesítése.

A szovjet delegáció összefoglalóját a Né—

met Demokratikus Köztársaság és a magyar delegáció beszámolója követte.

A Német Demokratikus Köztársaság Állami Központi Statisztikai Hivatalának beszámoló- ja a Hivatal statisztikai adatbázis-rendszerét ismertette. Az adatbázis jelenleg felöleli a minisztériumi és a tanácsi iparvállalatok 700 legfontosabb mutatóját, melyeket az évközi és éves beszámolójelentések anyagaiból jut- tatnak az adatbázisba. Mivel az adatbázis aktualizálása havonta történik. és az adat- bázis a tervadatokat is tartalmazza, így az adatbázis operatív tájékoztatást adhat a nép- gazdasági terv teljesítéséről. Az adatbázist táv—adatfeldolgozó környezetbe helyezték, így a központi géptől távolabb elhelyezett terminálokon is visszanyerhetők és elemezhe—

tők az adatok. Megkezdték az Állami Köz- ponti Statisztikai Hivatal területi adatbázisai—

SZEMLE

1121

nak kialakítását, az első Drezdában kezdte meg működését.

A magyar delegáció beszámolója bemutat- ta a Központi Statisztikai Hivatal sokoldalú tevékenységét

-— a statisztikai információ-rendszer fejlesztésében.

— a számítástechnika alkalmazásának országos irányitásában és fejlesztésében.

Az információs bázis fejlesztése köréből ki- emeltük

— az egységes statisztikai rendszer lesztését,

— az osztályozó rendszerek, nómenklatúrák, egysé- ges csoportosítások fejlesztése terén elért eredménye- ket.

— az adatgyűjtési rendszer stabilizálása, egysége- sítése, tartalmi nyilvántartása terén végzett munkát.

— az adatgyűjtés, az adatfeldolgozás és a tájé- koztatás tervezésének összehangolását,

fogalmi fej-

—— az ágazati statisztikai adatbázisok fejlesztési munkáit a már működő iparstatisztikai adatbázis példáján.

— a Statisztikai Koordinációs Bizottság összehan- goló tevékenységét.

A műszaki bázis fejlesztése terén beszámol- tunk

—- a Hivatal új számitógép—rendszerének sikeres **

üzembe állításáról és kihasználásának eredményeiről.

-— az optikai bizonylatolvasás bevezetéséről,

— az új csoportos adatrögzítő rendszer üzembe ál- lításáról,

— a táv—adatfeldolgozás bevezetése érdekében tett

előkészületeinkről, '

-— a statisztikai kiodványkészítési technika fejlődé- séről.

A software—bázis fejlesztése köréből ki- emeltük a részben nálunk fejlesztett. részben külföldről adaptált

- statisztikai gokat,

- MARK—lV file-kezelő rendszert,

—— matematikai számítások programcsomagjait, adatfeldolgozó típusprogramcsoma-

melyekkel a hivatali adatfeldolgozási mun- kák nagyobb részét végezzük a korábbi ,,egyedi programozás" helyett.

A számítástechnika alkalmazásának or—

szágos irányítása köréből kiemeltük

-—a Számítástechnikai Központi Fejlesztési Prog- ram alkalmazási részének kidolgozását és irányítá- sát.

— az ágazati és a vállalati információ-rendszerek fejlesztése terén végzett koordinációs tevékenységet,

— az Egységes Számitógéprendszer eszközei hazai bevezetésének gondozását.

— az országos bérmunkaszámíto'központ-hálózat feji lesztését.

— az államigazgatási számítógép-alkalmazás korv szerű feltételeinek megteremtését.

——a számítástechnikai szakemberképzés koztatás rendszerét.

és tájé—

A napirendi ponttal kapcsolatban az ülés elfogadta az a javaslatunkat, hogy a jövő- ben a számítógépes statisztikai információ- feldolgozási rendszer fejlesztéséről szóló éves beszámoló központi kérdése legyen: a tagországok jelentős szellemi és műszaki be—

6 Statisztikai Szemle

fektetése hogyan kamatozik a statisztikai munkában.

A második napirendi pont az ESZR-gépek- re alapozott adatbázis létrehozásával fog—

lalkozott. Az ülés előtt, 1976 júliusában Ber—

linben szakértői értekezlet egyeztette egy ideiglenes tudományos kutató kollektíva lét- rehozásának célkitűzéseit és munkamódsze—

rét vázoló tervezetet ebben a kérdésben.

A tagországok többsége ESZR típusú vagy azzal kompatibilis számítógépet alkalmaz a statisztikai adatfeldolgozásban. ugyanakkor ezeknek a gépeknek programellátása nem foglal magában olyan adatbázis-kezelő rendszert, mely a statisztikai mutatókat tar- talmazó nagyméretű adatbázisok létrehozá—

sát, naprakészen tartását és felhasználását biztosítaná, így közös érdek a szocialista or- szágok statisztikai gyakorlatának megfelelő rendszer kidolgozása. (Megjegyezzük, hogy Hivatalunk megvásárolta a MARK—IV file- kezelő rendszer használatának jogát, és a Számítástechnikai Igazgatóságon végrehaj- tott fejlesztésekkel alkalmassá tettük a hivo- tali gyakorlatban eddig szükségesnek bizo- nyult adatbózis—kezelési feladatok ellátására.) A kidolgozott együttműködési program alapján a Statisztikai Állandó Bizottság jó—

váhagyása után 1977-ben intenzív közös fej- lesztői munka indul meg.

A harmadik napirendi pontban az ülés a szovjet delegáció .,A formalizált adatleírás módszerei és eszközei" című előterjesztését vitatta meg. A tervezet tulajdonképpen a statisztikai rendszerben fellelhető elsődleges (az adatszolgáltatóktól begyűjtött) és má—

sodlagos (számítással kapott) statisztikai mutatók leltárának összeállítását alapozza meg. Ez a munka a Szovjetunió Központi Statisztikai Hivatalában folyamatban van és célja a statisztikai adatbázisok tartalmá—

nak kialakitása. A mutatók leírása az ismér- vek forma'lís megadásán és a megnevezé—

sek normalizált használatán alapszik. Szár- maztatott mutatóknál a számítási eljárás egységesített leirása is szükséges. A téma rendkívül időszerű a magyar Központi Statisz—

tikai Hivatalban is, mivel jelenleg több azo—

nos irányú párhuzamos tevékenység van ki- bonta kozóban :

—- a statisztikai adatbázisok használatához mutató- katalógus—rendszert dolgoznak ki.

— az adatgyűjtések tartalmáról katalógus készül.

-—- a statisztikai fogalmi rendszer definícióinak ki- adása megkezdődött.

— területi adattár készült.

A szovjet delegáció javaslata. mely a sta—

tisztikai mutatók leírásának informatikai el- méleti alapjáig nyúlik vissza. hasznos lehet—

ne az említett tevékenységek elvi összehan- golásában is. A szovjet delegáció konkrét statisztikai anyagon mutatja be a módszer- tan használatát.

1122

A negyedik napirendi pontban a jugoszláv delegáció beszámolt a hivatali dolgozók számítógépes személyzeti nyilvántartási rend- szerének kidolgozásáról és alkalmazásáról.

Különösen kiemelték azokat a számítógépes módszereket, amelyek egyrészt rugalmas csoportosítási, kigyűjtési lehetőségeket biz—

tosítanak, másrészt megoldják, hogy csak a feljogosított hivatali szervek kaphassanak in- formációt a személyi adatbázisból. A véde- lem adatmezők szintjén differenciált.

Az ötödik napirendi pontban a csehszlovák delegáció előadást tartott a gépi adathor- dozók előállításának korszerű eszközeiről a statisztikai adatfeldolgozásban. A hagyomá- nyos lyukkártyás és lyukszalagos adatrögzí—

tést egyre inkább felváltják a lyukasztás nél- küli adatgyűjtési és adatrögzítési eljárások:

— a közvetlenül mágnesszalagra való adatrögzítés.

.— az optikai bizonylatolvasás.

Megjegyezzük, hogy Hivatalunk központjá—

ban csaknem kizárólag ezt a két fejlett el- járást alkalmazzuk. Az előadás tartalmazta a csehszlovák statisztikai szervek tapasztala—

tait a statisztikai táblák mikrofilmen való tá- rolása és a lyukszalagvezérelt fényszedés al—

kalmazása területén.

A hatodik napirendi pontban a tagorszá—

goktól kapott információ alapján a lengyel delegáció terjesztett elő összefoglaló elő- adást .,A terminálok alkalmazása és a táv—

adatfeldolgozás bevezetése a statisztikai in—

formáció-rendszerben" címmel. Az anyag át- tekintette a statisztikai hivatalokban alkalma- zott terminálok típusait. működtetésük műsza- ki és software környezetét. Az előadás, majd a delegációk hozzászólásai elsősorban arra irányították figyelmünket, hogy a statisztikai információfeldolgozásnak melyek azok a mozzanatai, amelyeknél az ember és a gép közötti közvetlen kapcsolat megteremtésével.

a statisztikai munka minőségének és átfutási idejének javulása igazolja a jelentős ráfordí—

tásokat. Ezek:

— a statisztikai adatbázisok lekérdezése közvetle- nül a statisztikusok által, ezzel az elemző xmunka gyorsaságának, sokoldalúságának biztosítása;

—matematikai számítások elvégzése terminálról oly módon. mintha a központi számító ép nagytel- jesítményű. programozott ..asztali számologép" lenne:

-- a statisztikai adatok közvetlen javítása a számí- tógép által kijelzett hibaüzenetek alapján;

-— az adatfeldolgozó programok készítésének meg- gyorsítása interaktív programtesztelés, javítás révén.

A termináltechnika bevezetése érdekében végzett előkészítő munkák során hivatalunk—

ban is ezeket a közösen megállapított irányo—

kat veszik figyelembe.

Az ülés hetedik napirendi pontja során a Munkacsoport kidolgozta 1977. évi munkater- vét, majd a nyolcadik napirendi pontban meghatározta a XVI. ülés előzetes napirend—

jét.

A Statisztikai Állandó Bizottság 1977. évi munkatervébe az alábbi témák felvételét ja- vasolta a Munkacsoport:

1. Az Állami Statisztika Automatizált Rendszerének információbázisa:

formalizált adatleírás az adatbázis számára.

Statisztikai információ—rendszerek számítógépes elemzése.

?. Az Allami Statisztika Automatizál—t Rendszerének softwa re—bázisa :

A rendszer-software kidolgozásának módszertana.

Automatikus dokumentálási rendszer ESZR-gépes feldolgozások számára.

A beruházás—nyilvántartási adatbázis program- rendszere.

Társadalmi—gazdasági folyamatok adatbázis se- gitségével történö modellezésének program—

rendszere.

A pozsonyi Számítástechnikai Kutató Központ beszámolója az lSlS software második válto- zatának fejlesztéséről.

3. Az Allami Statisztika Automatizált Rendszerének műszaki bázisa:

Kollektív felhasználású szómitóközpontok adat—

gyűjtési, -feldolgozási és —közlési berendezé- seinek kiválasztása.

Kisszámítógépek alkalmazása a statisztikai in- formáció-rendszerben.

Terminálak alkalmazása és táv-adatfeldolgozás bevezetése a statisztikai információ—rendszer—

ben.

4. Az Allami Statisztika Automatizált Rendszerének szervezési bázisa.

5. Számítógépes adatbázisok létrehozása és alkal—

mazása ESZK-gépen:

Az adatbázis szerepének meghatározása a sta—

tisztikai információfeldolgozás folyamatában és az adatbázis létrehozásának elvei.

Az operációs rendszer és az adatbáziskezelő

rendszere. '

Az adatbázis tartalmának meghatározása.

Az adatbázis feldolgozási rendszere.

lav—adatfeldolgozás adatbázis alkalmazásával.

Az adatbázis műűködtetéséhez szükséges műszaki eszközök.

6. Kölcsönös kapcsolat biztosítása a számítógépes sta—

tisztikai információ-rendszer es a minisztériumok.

főhatóságok számítógépes ágazati irányítási rend- szere között.

7. Tömeges és reprezentatív összeírások számítógépes feldolgozása (a népszámlálások példáján):

A népszámlálási adatfeldolgozashoz szükséges számitástechnikai eszközök konfiguráció—jának meghatározása.

Lyukasztásmentes adathordozó alkalmazása a népszámlálási adatok számítógépbe vitelére.

A népszámlálási adatok automatikus javítása.

A népszámlálási adatok feldolgozó programjai.

A népszámlálási file—ok szervezese.

A nyomdakész népszámlálási kiadványok számí- tógépes előkészítésének megoldása. (E téma koordinátora a magyar delegáció. Az 1974 óta folyó munka 1977-ben fejeződik be, így eredményeit az országok felhasználhatják so- ron következő népszámlálásuk adatainak fel—

dolgozásánál.)

Az Állandó Munkacsoportot megalakulása óta Sz. V. Szazonov, a szovjet Központi Sta—

tisztikai Hivatal elnökhelyettese vezette. aki- nek nyugállományba vonulása alkalmából az ülés köszönetét fejezte ki sokéves alkotó munkájáért. és nagyra értékelte a Munka—

csoport megalapozása és irányítása terén végzett tevékenységét. A Munkacsoport kérte a Statisztikai Állandó Bizottságot, hogy leg—

közelebbi ülésén szintén fejezze ki köszöne- tét Sz. V. Szazonovnak.

SZEMLE

1123

MAGYAR SZAKIRODALOM

TOLNAI GYÖRGY:

A FEJLÖDÖ ORSZÁGOK GMDASAlGA MA ÉS HOLNAP

időszerű közgazdasági kéndések. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó. Budapest. 1975. 278 old.

A (fejlődő országok gazdasági felemelke—

dése egyik sorskérdiése a mai emberiségnek.

A világgazdaság es a világpolitika össz—e—

füg'gesei hoszabb távon nem engedik meg, hogy az emberiség egyik fele gyorsan és viszonylag zavartalanul javuló körülmények között, másik — nagyobbik — része gazdasági.

társadalmi, kulturális elmaradottságban éljen.

Bar a harmadik világ országainak lehetsé—

ges fejlődési útjait nehéz meghatározni, mé- gis léteznek objektív gazdasági törvénysze- rűségeik, amelyeknek figyelembevé/telével iki- jelö'lhető a leggyorsabb növekedés, egyben a tömegek számára a lehető legmagasabb életszínvonala-t (nyújtó es az átalakulásban (! leg/kisebb szenvedéssel jámó fejlődési imáiny—

zat. Tolnai György könyve, amely .,A nagy- ipar és belső piiaioáinalk kialakítá—sa" alcímet viseli, a fejlődő országok gazdasági növeke- désének sokrétű problemait elemzi, §kill-önös figyelemmel a demokra'cilkus államlkapxiiholliz- mus hólVllldtbdllDOi.

A fejlődő országok közös jellegzetessége formai szempontból a gazdasági dualizmus, tehát egy yizszonylag [modem gazdasági felső szektor és egy ennél általában sokkal szé- les—ebb tradicionális — naturális paraszti -—

alsó szektor egymás mellett elése. Tambal'smi szempontból ez olyan gazdasági szerkezet, amelyben a felső szektor főként rex—port céll- zatú élelmiszer- és nyersdnyogtermelésrt, az alsó (szektor N-árso'rlólkepteleniseg—e miatt pedig fejletlen belső feldaollgozőizparrt jelenit. lgy minden fejlődő ország a világpiaotól függő 'pamasztii többségű argxrárorszáig, esetleg az élelmiszer- és nyensainyagikimi'tel más lierülle- teivel kiegészülve.

A harmadik világ országai között tenmé- szetesen jelentős fejlődési elmerések vannak.

Az eredeti fejlődési külömbségek törtenelmi——

gazdosági eredetűek. és már a függetlenség megszerzésének formáiban is megnyilvánul- balk. A 98 fejlődő ország (közül óój onszág 1944 és 1970 (között szabadult fel. Ezeknek csolknem fele. sőt a régebben felszabadul—

talknalk egynegyede sikeres fegwenes töme- ges felkeléssel vívta ki függetl-eniségért. A forradalmi változás mellett igen nagy az aránya — összesen 60 százalék — a meg- egyezés útjátn történő felszovboduwlálsnalk. A 'nemzeiai függetlenség elnyerése után a fej- lődő ország jövőjét a népgazdaságban el—

ért eredmények gamalntálh-atjálk. A modern fejlődés útjára pedig minden ország első—

sorban saját erőfeszítései alapján lendítsheti

ós

gazdaságát. Ezen belül főként a nagyüzemi árutermelés és a nagy tömegű áruforgalom nyújt alapot a fejlődéshez, még akkor is. ha a gazdaságnak ez a korszerű területe az egész népgazdaságnak osalk kisebb részét (a nagyipa—rt, a modern infrastruktúrát és a mezőgazdaság árutermelő részét) foglalja magába,

A fejlődő országok fel—ső szelk'tomóxnalk dön- tö tényezője a nagyipar. Ezen belül lgen ma—

gas, 22,6 százalék a bónyaipar, 19,5 száza—

lélk a mezőgazdasági 'iipawr részesedése (a nehézipar aráinya 30,8, a textil- és ruházati ipamé 13,6 szazalek). Az adatok vészben a fejlődő országok mezőgazdasági és nyers—

anyagxtermelő, részben exportra onien'bállt jel- legét mutatják. Az erős exportra orientált- sáng a fejlődő orszá-gokat -— gyarmati örölk- ségként — a külkereskedelmen keresztül kényszerűen a tőkés világgazdaság szerve- zetéhez k—ö'hi. Ezen orszá—gok nagy ellent- mondása, hogy politikailag önwáallőkká vál- talk ugyan; gazdaságilag azonban továbbra llS az anyaországtól és általában a tőkés yilágpiiaatál függenek. Ezt az ellentmondást csolk olyan haladó gazdaságpolitika oldhat—

ja fel,aamelyismwpontsólt tőkékkel gazdaságilag megerősiti az államot, és meggyorsítja a növekedést. majd a belső felhalmozást úgy, hogy ervnek alapján a felső szektor függő szerkezetét önállóvá alakítja át. Ennek egyik általános feltétele az állam szerkezetének átalakítása,, az államlkaipiitolizmuis valamilyen formál—álmaik alkalmazása. A különböző for- miálk közüli tervgazdálkodás 81 fejlődő or- szágibain van, állami szektort pedig ezen ól- lamok 60 százalékában hozüalk létre. Az áll- lazmlklaipiilializmus demoknarhilkus fonmdalmú jel- leget azomban mindenekelőtt az olyan tu—

'lajdonjagi változásaik erősítik, mint a föld—

reform és a felső szektor legfontosabb ipari üzemelnek államosítása. ilyen következetesen demokratikus ál'lamlkooitaili-srto rendszer a fejlődő országaik 40 százalékában már ki—

alakult.

Az óllaimikazpiita—lizmuxs demokratikus formá- ja már lkét'ségikíivül haladó, lorradallmii igaz- doságpolitikoi irányzat. Egyrészt átalakítja a termelési viszonyolk'at (államosítás. földre- form, kisajátítás réven). xmiáisnéiszt —- mivel az új tulajdonviszotnyok szemben állnak a tőkés ltulojdonyiszonyolkkal — alapja (lehet a demokratikus forradalmat továbbfejlesztő nem kapitalista fejlődésnek is. A gazdasági szerkezet ilyen irányú átalakítása azonban az ehhez szükséges anyagi alapolk megte- remtésétől függ.

Természetes ez akkor, ha a fejlődő orszá—

gok költségvetéséből magas arányban, átla—

gosan 25 százalékban részesednek a be-