A KGST Statisztikai Állandó Bizottságának XVII. ülése Budapesten

SZEMLE

A KGST STATISZTIKAI ÁLLANDÓ BlZOTTSÁGÁNAK XVll. ULÉSE BUDAPESTEN

DR. HO RVÁTH GYULA

A KGST Statisztikai Állandó Bizottsága a soron levő XVll. ülését 1971. április 21—26 között tartotta. Ennek az ülésnek számunkra az adott különös jelentőséget. hogya Bizott- ság most első ízben ülésezett Budapesten.

A tagországok delegációit G. Gatev, a Bol—

gár Népköztársaság Állami Tájékoztatási Hi—

vatalának elnökhelyettese. J.Kazimour, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság Szövet- ségi Statisztikai Hivatalának elnöke, dr. W.

Kawalec, a Lengyel Statisztikai Főhivatal el—

nöke. D. Zagaszbaldan, a Mongol Népköz- társaság Központi Statisztikai Hivatalának vezetője, dr. A. Donda professzor, a Német Demokratikus Köztársaság Állami Központi Statisztikai Hivatalának elnöke, P. Buzojanu, a Román Szocialista Köztársaság Központi Statisztikai Hivatalának vezetője, A. I. le- zsov, (: Szovjetunió Központi Statisztikai Hi- vatalának elnökhelyettese és Huszár István államtitkár, a magyar Központi Statisztikai Hivatal elnöke vezették.

Megtisztelő volt. hogy az ülésen a tagor- szágok delegációin kívül részt vett T.Ange/ov Todorov,a KGST Titkárság titkárhelyettese is.

A KGST Titkárság Statisztikai Osztályát I. D.

Rüzsov osztályvezető és munkatársai képvi- selték. Külön meghívás alapján megfigyelői minőségben jelen volt a Jugoszláv Szocialis- ta Szövetségi Köztársaság Statisztikai Inté- zetének küldöttsége I. Latiíic vezérigazgató vezetésével, továbbá B, N. Davies, az EGB Statisztikai Főosztályának igazgatója is.

A Központi Statisztikai Hivatal elnökén kí- vül a magyar delegáció tagjai voltak még dr.

Kiss Albert, a KSH elnökhelyettese. dr. Hor- váth Gyula, dr. Klinger András és Nyitrai Fe- rencné a KSH főosztályvezetői, Árvay lános, a KSH főosztályvezető—helyettese, dr. Pálfai István, a Minisztertanács Nemzetközi Gazda- sági Kapcsolatok Titkársága osztályvezetője és Hol/önder György, a KSH csoportvezetője.

Ez az ülés is a Statisztikai Állandó Bizott—

ság módszeres, lépésről lépésre haladó mun—

kastílusát tükrözte. Egyaránt vonatkozik ez a

tárgyalt témákra és az ülés lefolyására is.

Az egyes napirendi pontok körültekintő, némely esetben hosszabb vita után minden részt vevő delegációt kielégítő határozatok- kal zárultak. A megvitatott témák széles szak- mai profilt öleltek fel, a gazdaságstatisztikai módszertani kérdések mellett a társatdalom—

statisztikai problémák is napirendre kerül- tek, sőt .,A lakosság- és munkaerő—létszám 1950—1968 között a tagországokban és a la- kosság Iétszámváltozásának távlatai 199D-ig"

c. csehszlovák előterjesztés tulajdonképpen el'emzésnek tekintendő.

Részleteiben foglalkozva a tárgysorozat néhány kiemelkedőbb témájával, elsőnek kell megemlíteni a Titkárság Statisztikai Osz—

tálya és a csehszlovák delegáció közös mun—

káját, amely a KGST—tagországok szocialis- ta gazdasági integrációjának fejlődését tük—

röző statisztikai mutatószámrendszerek kidol- gozásával foglalkozott. Ez a napirendi pont az ún. komplex program közeli kidolgozásá- nak és elfogadásának feltételezésén alapult, és elsődlegesen olyan mutatószám—rendszer előkészítését tűzte ki céljául, amely alkalmas az integrációs folyamat részletes és átfogó jellemzésére.

Az ülésre benyújtott anyag vitája tisz—

tázta. hogy a Bizottság munkája eddig is el—

sősorban a tagországok közös fejlődésének jellemzésére alkalmas, hatékony statisztikai mutatók és elemzések kidolgozására irányult.

Kívánatos a jövőben még inkább törekedni arra, hogy a közös munka alapvető rendező elveként már a következő évi munkaterv elő—

készítése során olyan témák kerüljenek elő—

térbe, amelyek alkalmasak a tagországok gazdasági fejlődése színvonalának folyama- tos közelítésére. és hűen ábrázolják a tudo- mány és technika együttes alkalmazását. a piacok fokozatos egybekapcsolódását, az áru- és pénzkapcsolatok továbbfejlesztését stb. llyen mutatószám-rendszert, de főképpen annak módszertanát csak hosszas és gondos előkészítés után lehet kidolgozni. Ezérta fel"—

SZEMLE

759

adat teljes megoldásáig további elmélyült együttműködésre van szükség.

AKGST Végrehajtó Bizottsága XVl. ülésén felkérte a Statisztikai Állandó Bizottságot, hogy a gépipari termelés nemzetközi spe—

cializációja és kooperációja színvonalának jellemzésére alkalmas statisztikai mutató- szám-rendszert dolgozzon ki. Ezt a munkát egy szakértői értekezlet keretében sikeresen megoldották. A kidolgozott mutatószám—rend—

szer alkalmazása lehetővé teszi. hogy a gép—

ipari termelésről a specializáció és kooperá—

ció javítására irányuló intézkedésekhez a szükséges adatok, információk rendelkezésre álljanak. A Bizottság egyetértett a Statiszti- kai Osztály előterjesztésével, és elfogadta a beszámolót.

Kiemelkedő jelentőségű probléma megol- dására vállalkozott a csehszlovák delegáció, amikor benyújtotta a KGST-tagországok va—

lamennyi népgazdasági ágra kiterjedő egy—

séges terméknómenklatúra kidolgozására vo—

natkozó javaslatát. A probléma bonyolult—

sága, a nagymértékben eltérő nemzeti rend- szerek miatt a feladat csak lépésekben old—

ható meg. A Bizottság a munka tovább foly- tatását határozta el.

A Bizottság teljes megelégedéssel vette tu- domásul a mongol delegáció szakszerű és gondos előkészítő munkáját, amely a tag- országok összevont statisztikai fűtőanyag—

energetikai mérlege módszertanának és mu—

tatószám—rendszerének kidolgozására irányul.

Az ülésen beszámoló hangzott el az álla- mi statisztikának a KGST-tagországok nép—

gazdasági tervezésében játszott szerepéről és helyzetéről Varsóban tartott szeminárium eredményeiről és hasonlóképpen az ipari munka termelékenysége statisztikai mérésé- nek új módszereivel foglalkozó prágai sze—

mináriumról is. A vita során megállapították, hogy mindkét tanácskozás szakmai szempont—

ból rendkívül hasznos volt, és a Bizottság kö- szönetét feiezte ki a rendező országok sike- res erőfeszítéseiért.

Ezúttal a népesedésstatisztikával össze—

függő kérdések is jelentős súllval voltak kép—

viselve az ülés munkájában. A bolgár dele- gáció beszámolót adott a munkaügyi mér- leg fő mutatói módszertanának rendszeré—

ről. Ez a beszámoló a Szófiában e tárgyban tartott munkacsoportülés határozataira tá—

maszkodott. A vita eredményeképpen a Bi- zottság jóváhagyta a munkaügyi mérleg mu—

tatószám-rendszerét, módszertanát és sémá- ját. Megállapította azonban azt is, hogy egyes részmérlegeknél — mint néldául'a mun- kaerő- vagy a szakemberme'rlegnél — még sok módszertani és gyakorlati probléma vár tisztázásra.

Jelentős hozzáiárulásként értékelte a Bi- zottság a csehszlovák delegáció munkáját, amelynek eredményeképpen a népesség—

szám és a munkaerő-létszám alakulására vonatkozó elemzés vitájára sor kerülhetett.

Jóllehet az előterjesztett anyagot teljes mér—

tékben nem fogadták el, és azt átdolgozva

a következő állandó bizottsági ülés napi- rendjére tűzték, de a népességre vonatkozó téma választásával, a feladat nehézségi fo- kával és nem utolsó sorban a megoldás elemző jellegével ez a vállalkozás új színt hozott a Bizottság munkájába.

A magyar delegáció vezetője a Magyar Népköztársaság statisztikájának aktuális kérdéseiről tartott beszámolót. A beszámoló más helyen, a Statisztikai Szemle hasábjain

közlésre került,1 ezért itt csak annyit említünk meg. hogy a Bizottság érdekesnek és hasz- nosnak minősítettea magyar beszámolót, és felkérte a Titkárság Statisztikai Osztályát, hogy azt jelentesse meg a KGST Titkárság Statisztikai Információs Bulletin/"ében (..lnfor—

macionnüj Bjulleten' po Sztatisztike").

Elfogadták az ülés résztvevői a következő XVlll. ülés előzetes napirendjét is. A gazdag napirendből felsorolunk néhány érdeklődés- re számot tartó témát.

A gépipari és témfeldol'gozóipari termékek termelésére és felhasználására vonatkozó sta- tisztikai mutatók rendszere: javaslatok az ipari munkatermelékenység statisztikájának további tanulmányozásával kapcsolatos mun- ka irányáról; tervezet a KGST-tagországok összevont statisztikai fűtőanyag-energetikai mérlege módszertanára és mutatóira: a KGST-tagországok statisztikai adatai és a kapitalista országok adatai nemzetközi ösz- szehasonlításának módszertana a fon- tosabb ipari termékfajtákra vonatkozóan.ter- mészetes mértékegységben ; a fogyasztási sta- tisztika fő mutatói és módszertana: a KGST- tagországok tudományos kutató tevékenysé- ge, valamint tudományos műszaki együttmű- ködése mértékének és rendszerének ösz—

szehasonlítására alkalmas mutatók kidolgo- zása: a KGST—tagországok egységes termék- nómenklatúrája és a kapitalista országok—

ban alkalmazott nemzetközi szabvány ter—

mékosztályozás közötti átszámítási kulcs ki- dolgozása; beszámoló a vállalatok gazda—

ságstatisztikai információs rendszere tárgyá- ban tartott tudományos szeminárium ered- ményeiről; beszámoló a lakosságszám nép- számlálási adatok alapján történő kiszámítá- sa módszereivel foglalkozó tudományos sze- minárium eredményeiről; a lakosság— és mun—

kaerő-létszám az 1950—1970-ig terjedő években és a lakosság számának várható alakulása 1990—ig a KGST—tagországokban tárgyú elemzések megvitatása; beszámoló a Számítástechnikai Állandó Munkacsoport 1971. évi munkájáról stb.

1 Huszár István: A Magyar Népköztársaság statisz- tikáiánok fontosabb időszerű problémáiról, Statiszti- kai Szemle. 1971. évi 5. sz. 451—468. old.

760

A most lezajlott ülés napirendjének ismer- tetése mellett említést érdemel, hogy a Bi—

zottság üléseit a Tudományos Akadémia Országház utca 28. sz. alatti termében tar- totta. A szép terem és a kitűnő technikai tel- szerelés, az Akadémia munkatársainak szak- szerű közreműködése megfelelő körülménye- ket biztosítottak a hatékony munkához. A tár—

gyalások szünetére és a hét végére szervezett programok lehetővé tették, hogy a vendégek fogalmat alkossanak a magyar Központi Sta- tisztikai Hivatal helyéről és szerepéről" az ál—

lamigazgatásban és a közgazdasági tudo- mányos életben, másrészt a főváros és egy vidéki város életéről.

Április 22-én Apró Antal, a kormány elnök- helyettese az Országházban fogadta az ülé- sen részt vevő delegációk vezetőit. Az ez alkalommal kialakult kötetlen beszélgetés so—

rán Apró Antal meleg szavakkal értékelte a statisztikai munka jelentőségét. és rövid át—

tekintést adott a magyar gazdaságpolitikáról, külön kiemelve a szocialista országokkal egyre inkább elmélyülő együttműködésünk jelentőségét. Mint mondotta, ebben a mun- kában is fontos szerep vár a statisztikusokra.

A beszélgetés után a vendégek megtekintet—

ték az Országházot.

Április 25—én az ülés résztvevői felkeres- ték Kecskemét városát. Dr. Rei/e Géza, a Vá—

rosi Tanács VB elnöke a Városi Tanács dísz-

termében üdvözölte a vendégeket, rövid is—

mertetőt adott a város történetéről. gazda—

sági és kulturális fejlődéséről. majd rátért a jelen gondjaira, és néhány szóval ecsetelte a város fejlesztésére irányuló elképzeléseket is.

Beszámolójában kitért Bács-Kiskun megye helyzetére, a mezőgazdaságban elfoglalt szerepére. és felhívta a figyelmet a megye dinamikus ipari fejlődésére. Az országjáró program érdekes színfoltja volt a bugaci ki—, rándulás, amelyre a kecskeméti látogatás u—

tán került sor. A vendégek nagy érdeklődés—v sel szemlélték az egykori magyar állattartás emlékeit őrző szilaj szarvasmarhacsordót, és elgyönyörködtek a fogatok bemutatóján és a csikósok mutatványain is.

Az utolsó munkanapon a részletesen meg—

vitatott és elfogadott jegyzőkönyv ünnepélyes aláírására a Gellért Szállóban került sor.

Az aláírást követő fogadáson, de a tárgya—

lási szünetekben is a küldöttségek vezetői felhasználták az alkalmat, hogy az egymást kölcsönösen érdeklő szervezeti és szakmai)—

lémákról rendszeres beszélgetéseket foly- tassanak. lgy mód nyílott arra is, hogy a ma—

gyar Központi Statisztikai Hivatal elnöke va- lamennyi részt vevő ország delegációjával hasznos megbeszéléseket folytasson a ma- gyar és szocialista országok statisztikai hiva—

talainak együttműködéséről és a kölcsönös kapcsolatok továbbfejlesztéséről.

AZ lPARSTATlSZTlKAl ÉS UZEMGAZDASÁGl SZAKCSOPORT ll. VÁNDORULESE

PANCEL RÓBERT

A Magyar Közgazdasági Társaság Sta- tisztikai Szakosztályának lparstatisztikaí és üzemgazdasági Szakcsoportja az MKT Fejér megyei szervezetével közösen 1971. május 20

—22—e között rendezte meg Székesfehérvá—

ron az Alba Regia Napok keretében az ipar- statisztikusok és üzemgazdászok ll. Vándor- ülését. A Vándorülés gazdag programja — 10 előadás és 13 korreferátum megvitatása szerepelt napirenden —— élénk érdeklődést váltott ki a szakemberek körében: a részt—

vevők száma megközelítette a négyszázat és a hozzászólók száma is jelentős volt.

Május 20—án a közös (megnyitó) munkaü—- lésen Homoki József, az MSZMP Fejér me- gyei Bizottságának titkára, az MKT választ- mányának tagja, az MKT Fejér megyei szer- vezetének elnöke mondott megnyitó beszé- det.

A megnyitó ülésen hangzott el dr. Kiss Albertnek, a Központi Statisztikai Hivatal el—

nökhelyettesének ,,Gazdasági vezetés és in—

formáció" cimű előadása. Az előadás vázol- ta a gazdasági vezetés információigényére

ható tényezőket, amelyek közül kiemelkedő- en fontos a gazdasági élet és az információ- rendszer fejlettsége, továbbá a döntési jog—

körök centralizáltságának foka. A magasabb szintű gazdasági szerkezet szükségszerűen bonyolultabb szervezési formákat igényel, igy növekszik az igény a makro- és mikro- szintek közötti kölcsönös információáramlás iránt. Mai gazdasági mechanizmusunk —- mint kevésbé kötött irányítási forma —- sok e- setben részletesebb és több oldalú informált- ságot követel (illetve információigényt tá- maszt) a különböző döntési szinteken, mint a korábbi. Az információigények kielégíté- sében a statisztika az egyik legfontosabb eszköz. A Központi Statisztikai Hivatal ezért fő feladatának tekinti a párt és a kormány vezetőinek, valamint a közvéleménynek a tá—

jékoztatását gazdasági és társadalmi éle—

tünk fő kérdéseiről, olyan elemzések, kiad- ványok formájában, amelyek átfogó, objek—

tív információt adnak. így a felhasználók szá- mára lehetővé teszik az adott helyzet és a fejlődés reális megítélését s a tervek, prog-