A KGST Statisztikai Állandó Bizottság 35. ülése Varsóban

(1)

SZEMLE

A KGST STATlSZTlKAl ÁLLANDÓ BIZOTTSÁGÁNAK 35. ULÉSE VARSÓBAN

KOVÁCS TAMÁSNE DR.

A KGST Statisztikai Állandó Bizottsága 1980. május 27. és 30. között Varsóban tar—

totta 35. ülését. Az ülésen részt vevő bolgár delegációt D, Balevszkí, az Egységes Tór- sadalmi információs Rendszer Bizottság el- nöke, a magyar delegációt dr. Kiss Albert, a Központi Statisztikai Hivatal elnökhelyettese.

a Vietnami Szocialista Köztársaság delegá- cióját Hoang Trinh, a Központi Statisztikai Hivatal elnöke. a Német Demokratikus Köz—

társaság delegációját A. Donda, az Állami Központi Statisztikai Hivatal vezetője, a ku- bai delegációt H. Elguezabal, az Állami Sta—

tisztikai Bizottság elnökhelyettese, a mongol delegációt D. Zagaszbaldan, a Központi Sta- tisztikai Hivatal elnöke, a lengyel küldöttsé—

get St. Kuzinski, a Statisztikai Főhivatal el—

nöke. a román delegációt I. Salapa, a Köz—

ponti Statisztikai Hivatal vezetője. a szovjet

delegációt L. M. Volodarszkii, a Központi Sta—

tisztikai Hivatal elnöke és a csehszlovák de- legációt ]. Kazimour, (: Szövetségi Statisztikai Hivatal elnöke vezette. Az értekezlet munká—

jában részt vett I. Rizsov, a KGST Titkárság Statisztikai osztályának vezetője.

A tagországok delegációi mellett megál- lapodás alapján I. Latific—nek, a Szövetségi Statisztikai Hivatal igazgatójának vezetésével jugoszláv küldöttség is részt vett az ülésen.

Az ülésen meghívottként jelen volt S. Nord- botten, az ENSZ Statisztikai Hivatalának igazgatója. W. Haeder, az EGB Statisztikai osztályának igazgatója és R. Karvanszky, az

ILO képviselője.

A május 27—én tartott ülésen a jelenlevők megemlékeztek Lenin születésének 110. év—

fordulójáról, kiemelve, hogy a szocializmus- hoz és kommunizmushoz vezető út tő tör—

vényszerűségeit feltáró marxista—leninista ta- nitás élő jellegű, amelynek az egyes orszá- gok konkrét körülményei között történő al- kalmazása kiemelkedő jelentőségű a kommu- nizmus ügyének győzelme szempontjából.

A Statisztikai Állandó Bizottság 35. érte- kezletének plenáris ülésein L. Volodarszkii, a

Bizottság elnöke, a Szovjetunió Központi Sta- tisztikai Hivatalának elnöke. az ülésen részt vevő szovjet delegáció vezetője elnökölt. a létrehozott két szerkesztő bizottság munkáját pedig l/. Martinov, a Szovjetunió Központi Statisztikai Hivatalának főosztályvezetője és T. Walczak, a lengyel Statisztikai Főhivatal

elnökhelyettese fogta össze.

A Statisztikai Állandó Bizottság több fon- tos kérdésben a plenáris ülésen folytatott vi—

tát. E kérdések közül a következő témákat emeljük ki.

A KGST—országok statisztikusai számára a tapasztalatok kölcsönös cseréjéhez hagyo- mányos fórumot biztosít a Statisztikai Infor- mációs Bulletin, amelyben évente két alka-

lommal minden delegáció közreadja legújabb metodikai és elemzési eredményeit. A KGST Végrehajtó Bizottság felhívására az állandó bizottságok ez év folyamán felülvizsgálják ágazati kiadványaik szükségességét, szerkesz—

tési, tartalmi és terjesztési kérdéseit. A Sta- tisztikai Állandó Bizottság jelen ülése úgy foglalt állást. hogy az önálló statisztikai bulletin kiadása a jövőben is feltétlenül szük- séges. mivel semmilyen más sajtóorgánum ezt a szerepkört nem tudja betölteni. Ugyan—

akkor elismerte az ülés annak az elgondo- lásnak a helyességét, hogy bizonyos, főként elemző tanulmányok a csak statisztikai szak- mai körökben ismert Bulletin olvasótáborához mérten nagyobb publicitást igényelnek, ez- ért az ilyen jellegű statisztikai anyagokat ,,A KGST—tagországok gazdasági együttműködé- se" cimű reprezentativ folyóiratban1 célszerű

közreadni.

A Bizottság jelen ülése végső formában egyeztette azokat az irányelveket, amelyeket a tagországok a Vietnami Szocialista Köztár—

saság számára a kétoldalú statisztikai segit- ségnyújtás során fognak a jövőben érvénye- siteni. A vietnami Központi Statisztikai Hiva-

iA folyóiratot :: Statisztikai Szemle következő szá—

mában ismertetjük.

(2)

908 szeme (

tal főként az apparátusában dolgozók kép- zéséhez (és továbbképzéséhez), valamint a statisztikai módszertan fejlesztéséhez és a számítástechnikai bázis

kért segítséget. Ennek keretében több mun- katerületen —— így a beszámolási rendszer fel- építését, az adatbankok létrehozását, a mun- kaügyi statisztikát, a beruházásstotisztikát. és az új technika statisztikáját illetően —- a ma—

gyar tapasztalatok átadását is igénylik.

A Budapesten 1980 februárjában tartott szakértői értekezlet nyomán a Statisztikai Ál- landó Bizottság elfogadta a társadalomsta- tisztika egységes mutatószám—rendszerét, a—

melynek kiolakításáért a magyar delegáció volt a felelős.2 A plenáris ülésen elhangzott hozzászólásaikban a delegációk a két ütem- ben kidolgozott mutatószám—rendszert ma- gasra értékelték. Hangsúlyozták, hogy a munka alapjául a társadalmi problémák marxista elméleten nyugvó kezelése szolgált.

A mutatószám—rendszer a befejező stádium—

ban négy alrendszerrel egészült ki és vált teljessé, ezek: a kommunális—háztartásiszol—

gáltatások fejlesztése, a környezetvédelem, a munkakörülmények és a lakosság részvé- tele a társadalmi politikai életben alrendsze—

rek voltak. A határozat kimondja, hogy a mutatószám-rendszer az elvárásoknak meg- felelően tükrözi a gazdaságstatisztika és a társadalomstatisztika mutatói közötti kapcso—

latot, lehetővé teszi a társadalmi jelenségek komplex statisztikai vizsgálatát. két- és sok- oldalú nemzetközi összehasonlitását. Az ülé- sen több delegáció kinyilvánította a kisérle- ti jellegű nemzetközi összehasonlitásokban va—

!ó részvételt illető készségét. A társadalom—

statisztika terén a jövőbeni további együtt- működés programját 1981-ben fogják a Bi- zottság munkájában részt vevő delegációk egveztetni.

A továbbiakban a szovjet és a csehszlo- vák küldöttség a Bizottság elé terjesztette ,,Az állami statisztika automatizált rendszeré- re vonatkozó technikai dokumentáció szerke- zetének és tartalmának fő tétel'eiről" készí—

tett anyagot, amely az e területen végzett sokrétű munka eredményeit foglalja össze.

A Statisztikai Állandó Bizottság 35. ülése jó alkalmat nyújtott arra, hogy a tagorszá—

aok statisztikusai az eavik legfontosabb kér- désről. a statisztikai információs rendszerről sokoldalú tapasztalatcserét folytassanak. A konzultáció alapját a lengyel delegáció be- számolója szolgáltatta. A beszámoló áttekin—

tést adott a lengyel állami statisztikai szer- vekben végzett információs tevékenvség hely-

zetéről és fejlesztésének perspektiváiról.

A jelenleg érvényben levő lengyelországi információs és publikációs rendszer a hetve—

2 Az értekezletről szóló beszámolót lásd: Statisz- tikai Szemle. 1980. évi 5. sz. 534—535. old.

megalapozásáhozt.

nes évek elején alakult ki. Ekkor jelent meg az az igény. hogy a statisztikai információ—

nak jobban kell alkalmazkodnia a gyorsan t.,végbem'enő, a népgazdasági tervezési és irá—

nyítási módszerekben bekövetkező változá—

sokhoz. A Központi statisztikai publikációk rendszere a következő publikációs csoporto-

kat öleli fel:

—-statisztikai évkönyv, évenként megjelenő statisztikai zsebkönyv, valamint az idegen nyelveken köz- zétett információs áttekintés Lengyelországról;

— szöveges publikációk az ország társadalmi—gaz- dasági fejlődéséről kijelölt időszakokra vonatkozóan;

-— ágazati évkönyvek és egyéb publikációk. a .,Len.

gyelország statisztikája" cimű sorozat kiadványai—

ént:

—módszertoni és tankönyvi jellegű publikációk:

—- rendszeres havi közlemények (,,Statisztikai Buif letin" és "Statisztikai Hiradó" kiadványsorozat).

A nyilvános publikációk csoportjában a legfontosabb a statisztikai évkönyv, amely minden év szeptemberének közepén 40 000 példányban jelenik meg. Több mint 400 táblát tartalmaz, 28 tematikus fejezetre bontva. E- mellett az évenként megjelenő statisztikai zsebkönyv minden év márciusának közepén hagyja el a nyomdát, 30000 példányban. Ezt a kiadványt a Közoktatási Minisztérium a kö—

zépiskolák számára irodalomként ajánlja.

ezért a tankönyvkiadók kiegészítőleg az év közepén a tanulmányi igények kielégítésé-

re 300000 példányban sokszorosítják.

A .,Lengyelország statisztikája" sorozatban évente kiadásra kerül a demográfiai, az ipari, valamint a külkereskedelmi évkönyv. To—

vábbi ágazati évkönyvek ötéves tervidősza- konként egy, illetve két alkalommal készül- nek. A sorozat keretében kerülnek kiadásra a konkrét statisztikai felvételek eredménye—

it összefoglaló tematikus kiadványok, mint például a mezőgazdasági összeírás eredmé- nyei vagy pedig a közvélemény tájékoztatása céljára készülő statisztikai elemzések.

Vajdaságonként egy-két évente készülnek statisztikai évkönyvek; 1981-től tervezik avai—

dasági évkönyvek évenkénti kiadását.

A legszélesebb az összefoglaló havi infor—

mációk rendszerei Minden hónapban a ne- gyedik és a tizenötödik munkanap között 12- téle jelentés kerül kibocsátásra.

A Lengyel Egyesült Munkáspárt Vlll. kana- resszusán hozott határozatok fényében erő—

teljesebben merül fel a sokoldalú statisztikai információk iránti igény: a gazdaságstatisz—

tika területén a tanulmányok fejlesztését fő- ként az olyan kérdésekre kell összpontosíta- ni. mint az ipari termelés színvonala és szer- kezete. a gazdasági hatékonyság az ipari és az építőipari vállalatoknál, az energia- és a nversanyagbázis hatása a népgazdaság fej- lődésére, a beruházások megvalósulása. a külkereskedelem hatékonysága, a mezőgaz- daság és az élelmiszer-gazdaság fejlődése stb. A társadalomstatisztika területén az e—

(3)

SZEMLE

909

lemző tanulmányok fejlesztésének az életszin- vonal-vizsgálatot tartalmazó elemzésekre, valamint a társadalmi—demográfiai változások

elemzésére kell összpontosulnia.

Lengyelországban intenziv munkát fejtenek

?ki a statisztikai adatbankok kialakitása ér- dekében. Jelenleg ezek a munkák a követ- kező három típusú adatbank létrehozására ósszpontosulnak: központi, szervezeti elv sze- rint létrehozott és vajdasági adatbankok.

A plenáris ülés foglalkozott a KGST és az EGB Titkárságok közötti statisztikai együtt—

működés következő két évre vonatkozó prog—

.ramjával is. E program olyan kérdésekben ja-

vasol közös tevékenységet. amelyek iránt az európai térség különböző társadalmi—gazda- sági rendszerű országai részéről egyaránt ér—

deklődés mutatkozik, és amelyek elősegítik az európai biztonsági és együttműködési ér- tekezlet záróokmányában foglalt elvek meg—

valósulását.

A felsoroltak mellett a Statisztikai Állandó Bizottság ülése több folyamatban levő mód- szertani, illetve elemzési munka előrehaladá-

sát is áttekintette.

A KGST Statisztikai Állandó Bizottság so- ron következő ülését 1980 októberében Moszk- vában tartja.

A MAGYAR KUZGAZDASÁG! TÁRSASÁG

STATlSZTlKAl SZAKOSZTÁLYÁNAK TUDOMÁNYOS KONFERENCIÁJA

OROS IVÁN

1980. május 13—14-én Budapesten rendez- te a Magyar Közgazdasági Társaság Statisz- tikai Szakosztálya a Népgazdaságtervezési Szakosztállyal és a Matematikai Közgazdasá- gi Szakosztállyal együttműködve tudományos konferenciáját a gazdaság- és társadalomsta- tisztika időszerű kérdéseiről. ,,A statisztika szerepe a népgazdaság fejlesztésében" ösz—

szefoglaló cimmel tartott tudományos ülés—

szak tematikáját a plenáris ülés előadásai alapozták meg.

Dr. Ollé Laios kandidátusnak, a Marx Ká- roly Közgazdaságtudományi Egyetem tanszék- vezető egyetemi tanárának, a Statisztikai Szakosztály elnökének megnyitó szavai után dr. Garamvölgyi Károly, a Magyar Közgazda—

sági Társaság főtitkára üdvözölte a résztve—

vőket. A plenáris ülésen Nyitrai Ferencné dr.

kandidátus. államtitkár, a Központi Statiszti- kai Hivatal elnöke, dr. Hetényi István, az Or—

szágos Tervhivatal államtitkára, dr. Fül—'ip Sándor, a Pamutnyomóipari Vállalat gazda- sági igazgatója és Nyilas András, a KSH Gaz' daságkutató Intézet igazgatóhelyettese tartott előadást. Az előadók a statisztika, a tervezés és a prognosztika aktuális feladataival fog- lalkoztak. Népgazdasági és üzemi szinten e diszciplinák összhangját és a teendőket is át-

tekintették.1

A tudományos konferencia három szekció- ban folytatta munkáját.

Az 1. szekció témája ,,A népgazdasági tervezés és a statisztika összhangja, a sza—

' A plenáris ülés előadásai közül Nyitrai Ferencné dr. előadását a Statisztikai Szemle 1980. évi 7. szá- ma (677—691. old.). dr. Hetényi István és Nyilas And- rás előadását pedig a jelen, 8—9, száma (789—795.

old.. illetve 796—8'01. old.) teljes terjedelemben közlir Dr. Fülöp Sándor előadása előreláthatóan a 11.

számban jelenik meg. Megemlitjük, hogy mind a négy előadásról részletes beszámolót közölt a Figyelő

1980. május 144 (20.) száma is.

bályozók érvényesülése" volt. A szekció első vitaülésén dr. Kiss Albert kandidátus, egye—

temi tanár, a Központi Statisztikai Hivatal el- nökhelyettese elnökölt. Rácz László, .az Or- szágos Anyag- és Árhivatal főosztályvezető—

jének ,,A külkereskedelmi árakhoz igazodó árképzés és annak statisztikai problémái" cí—

men benyújtott előadását Kocka Lászlóné is- mertette. Az újfajta árképzést első izben al- kalmazzuk hazánkban. Kialakításában a sta—

tisztikának és más információs módszerek- nek a tökéletesítése nagy segitséget nyújt—

hat. A gazdaságpolitikai koncepcióval össz- hangban olyan statisztikai adatokra van igény, amelyek a nemzetközi versenyárak ala- kulását objektiven fejezik ki, függetlenül at—

tól, hogy a magyar vállalatok a piacon mi- ként tevékenykednek. Olyan statisztikai mód—

szerek alkalmazása szükséges, amelyek a tényleges termékszerkezet belföldi és külke—

reskedelmi árváltozásait vállalati szinten aggregálják. Ezután a külkereskedelmi árak- hoz igazodó árképzés információs bázisával.

a vállalati információs rendszerrel, az állami statisztika rendszerébe beépülő, valamint a statisztikai rendszeren kivüli árinformációkkal foglalkozott.

Juhász Jánosné, a Központi Statisztikai Hi- vatal főosztályvezetőie ,,A külkereskedelmi árfolyampolitika hatása a vállalati jövedel- mekre" cimen tartotta meg előadását. Az 1980-ban életbe lépett árreform és jövede- lemszabályozá-módositás egyik sarkalatos pontja az árfolyampolitika, amely a belföldi árszint védelmét tartja elsődleges célnak. A hatodik ötéves terv időszakában további vi- lágpiaci áremelkedések várhatók. amelyek állandó nyomást gyakorolnak a hazai árak- ra. Az import termékeket felhasználó. illetve az exportáló vállaiatoknál minden árfolyam- mádositás átrendezi a vállalati jövedelme-